Népszava, 1962. szeptember (90. évfolyam, 204–229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

olyatt emberek, mint a többiek, de... Akik nagyobb felelősséget vállalnak a közös gondokból A gépműhely — a Ma­gyar Hajó- és Darugyár daru­gyáregységében — nem tartozik a modern műhelyek közé. Annak idején még Ganz Ábra­hám építette, s a kornak akkor jól megfelelt. Az­óta azonban­ nagyot for­dult az idő kereke. Több mint egy évszázad szállt el az öreg műhely felett. „Nem tűrhet A gondolat — akkor még pontosan nem tudták megfogalmazni — 1959-ben született meg 80 munkás fejében. »Tovább nem tűrhetjük a szé­gyent.« A gyár ugyanis hullámvölgybe került, mélyponton volt. Tíz da­ruval, majdnem 40 millió forinttal adósak marad­tak a népgazdaságnak. Nekirugaszkodtak vala­mennyien, de a rossz tar­totta magát. Sőt, a követ­kező év első felében még további négy daru­val növelték adósságu­kat. — Ekkor jött az az em­lékezetes párthatározat — mondják a gyárban. Ala­posan feldolgoztuk, együtt az emberekkel, s még egyszer nekigyürkőztünk. Ezúttal már eredménye­sen. Vezetők és munkások nem ismertek lehetet­lent. Igaz, sok túlórába került, de a nagy elha­tározást valóra váltot­ták. December 10-re tel­jesítették a tervet és be­hozták a lemaradást is. Az év hátralevő idejét pedig a felkészülésre for­dították. — Három hónappal ké­sőbb Kádár János elv­társ is eljött hozzánk. Az őszinte bsz A műhely dolgozói, ke­vés kivétellel, magasan kvalifikált szakmunká­sok. Valamennyien ta­nulnak, képezik magukat. Ki technikumba, ki álta­lános iskolába jár. Mind­össze öt idősebb munkás nem végezte még el a nyolc általánost. A ha­vonta megtartott szakmai továbbképzőn mindany­­nyian részt vesznek. S az egykori bérmunká­sok unokái ma történel­met csinálnak a zsúfolt, de tiszta, viszonylag mo­dern gépekkel felszerelt műhelyben. Akik itt dol­goznak — jórészt ifjú munkások — az ország­ban legelsőkként elnyer­ték a »szocialista munka műhelye« címet, jük tovább. Akkor ezt mondta ne­künk: »Ősőik még egy ki­csit dolgozzanak jobban, elvtársak.« S mi megígér­tük neki... Így történt, hogy a múlt esztendőben már 7000 túlórával kevesebbet használtak fel a terve­zettnél, ami még sohasem fordult elő a gyár fenn­állása óta. A költségszin­tet is több mint duplájá­val csökkentették az elő­­írtnál. S ma ebben a gyárban egy 50 tonnás, 30 méteres daru elkészí­téséhez a kezdeti 23 000 normaóra helyett csak 14 300 normaórát hasz­nálnak fel. — Megítélésünk szerint a legtöbbet a darugép­­műhely dolgozói tettek az asztalra — mondja Kron­­stein János szb-titkár és Demeter András alap­­szervi párttitkár. Ez idő­ben például az export­terv teljesítésénél négy daru előretartásuk van és egyetlen esetben sem merült fel minőségi hiba. Több tízezer forint érté­kű szerszámmegtakarí­tással dicsekedhetnek. Nincs pótmunka sem, minimális a kieső idő, ismeretlen fogalom a hiányzás,­ ­alom jegyében Szükségességét érzik a politikai oktatásnak is. És bár nem tartják sze­rencsés dolognak a fel­hajtott kollektív mozi- és színházlátogatást, annál fontosabbnak ítélik meg olyan közszellem kialakí­tását, amelynek hatására mindenki kötelességének érzi, hogy kulturáltan szórakozzék, művelődjük. —­ És ami a legfonto­sabb: őszinte bizalommal vagyunk egymás iránt — vallják egyöntetűen Jlelendai Mihály gép­lakatos, Dragula Antal géplakatos, Bort János karusszelesztergályos, Speitler Ferenc esztergá­lyos, Mangu Imre, a Tán­csics szocialista brigád vezetője és mások. En­nek a bizalomnak és ösz­­szefogásnak köszönhet­jük, hogy például a nyolcrészű fogaskoszorút most már mi gyártjuk. Korábban ugyanis a kooperációs zavarok gá­tolták műhelyünkben a munkát. Az egymás iránt A rend, a fegyelem Szabó Bertalannak pe­dig a vonat vágta le a lábát. A gyár vezetői ke­restek neki megfelelő munkahelyet, de a mű­hely nem engedte el. — Mi is tudunk neki munkát adni — mond­ták. — És az se nagy baj, ha egy kicsit rádolgozunk. Maradjon csak köztünk. Itt dolgozott, csak itt ér­zi jól magát továbbra is... Bátran mondhatjuk, a gépműhelyben az üzemi demokráciát minden ed­diginél magasabb fokon valósítják meg a szocia­lista brigádok — illetve, most már a szocialista munka műhelye — ré­vén. A műhely dolgozói jól ismerik a gyár — még inkább műhelyük — min­den gondját-baját. Közö­sen bontják le a norma­óra-terveket, készítik el a dekádelszámolásokat és határozzák meg azt is, hogy mikor, milyen gép­re, milyen munka kerül. Ezzel lényegében megol­dották a verseny nyilvá­nosságának oly sokat vi­tatott problémáját is. Hi­szen ők maguk értékelik eredményeiket, tervezik, mikor mit csinálnak — természetesen a kívánal­maknak megfelelően. Csak magas szervezett­séggel, technológiai és munkafegyelemmel lehet biztosítani azokat az eredményeket, amelyeket ebben a műhelyben a zsú­foltság ellenére is el­értek. (Kár, hogy a bal­ti őszinte bizalom segí­tett bennünket ahhoz is, hogy egy év alatt 31 újí­tást sikerült benyújtani. Pedig mindössze nyolcva­­nan dolgozunk a műhely­­ben. Az összefogás, a biza­lom szép példáját bizo­nyítja az egyik munkás esete, akit börtönbünteté­sének letöltése után se­hol sem akartak alkal­mazni. Ez a műhely be­fogadta és ,jó szakembert nevelt belőle. Nemrégi­ben társai vállalták érte a felelősséget és felmen­tették a rendőri felügye­let alól is, és­­ az eredmény eseti helyzet még kíván­ni valókat hagy maga után.) A külső szemlélő a jól karbantartott ezer­számok, mérőműszerek láttán érzékelheti első­sorban ezt a rendet. Hat szocialista és egy, a szocialista címért küz­dő brigád dolgozik az or­szág első szocialista munka­műhelye címmel kitüntetett üzemrészben. Csupa fiatal szakmun­kás. A műhely átlagélet­kora 30 év alatt van. Gyurik Imre műhelyfőnök például mindössze 34 éves. Bácsalmási Zoltán pedig a három X-et sem érte el. S ebben az elaggott műhelyben, amely talán jelkép is egy kicsit, a gyár legjobban kereső szakmunkásai dolgoznak, tudományosan megállapí­tott műszaki normákkal. Fiatalok, de szocialista emberhez méltón élnek és dolgoznak. Néhányan közülük családi fészket raknak, több mint a mű­hely fele televízióval ren­delkezik és a munkások negyedének van motor­­kerékpárja. Egyszóval olyan embe­rek ők is, mint a többiek. Csak egy kicsit nagyobb felelősséget vállalnak a közös gondokból, s talán valamelyest jobban tud­nak örülni, ha gyarapít­hatják tudásukat. Zsidai Pál Szeptember 1- a kohó- és gépipar be A beruházási ügyek Intézésének javítására szeptember elsején meg­alakul a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium be­ruházási irodája, amely közvetlen segítséget nyújt a beruházások ter­vezéséhez és lebonyolítá­sához. Németh István, az új intézmény főmérnöke el­mondotta, hogy a mi­nisztérium beruházási osztálya nem tudott meg­birkózni sokrétű felada­taival. Erejéből csupán elvi kérdések eldöntésé­re futotta, a konkrét na­pi problémák intézésé­hez nem tudott kellő se­gítséget nyújtani, hiá­nyos volt a tervek telje­sítésének ellenőrzése is. Emiatt a beruházások­ban sok volt a zökkenő, elhúzódtak a szerződés­­kötések, ugyanakkor a távlati tervek készítésé­re sem tudták összpon­tosítani erejüket. A jö­vőben a minisztérium beruházási osztálya min­den figyelmét a távlati tervek készítésére for­díthatja, mert az új be­ruházási iroda átveszi az éves tervek készíté­sének, ellenőrzésének és segítésének feladatát. Ezentúl a Kohó- és tér megváltozik ruházásainak intézése Gépipari Minisztérium tervező irodái és az ál­talános géptervező iroda is az új intézmény irá­nyítása alá tartozik, így gondoskodhatnak arról, hogy a beruházási terv­rajzok kellő időben elké­szüljenek. Az ügyintézés új módszere nem érinti azonban a vállalatok önállóságát, mert to­vábbra is az üzemek kö­tik meg a beruházási szer­ződéseket a kivitelező vál­lalatokkal. A KGM beruházási irodájának első­­tevé­kenysége az 1963. évi be­­ruházási terv elkészíté­se. Az iparágak szep­tember 15-ig nyújtják be tervjavaslataikat, majd az Országos Tervhiva­tallal történő egyeztetés után október közepére elkészülnek a jövő évi tervek. Az 1962-re ter­vezett, de valamilyen lemaradás miatt mégis jövőre áthúzódó beruhá­zások­­ finanszírozására tartalékalapot akarnak létesíteni, hogy később ne kelljen módosítani az 1963-as tervet. Minden jel arra mutat, hogy a jövő évi beruházási ter­veket az üzemek másfél hónapon belül kézhez kapják. (MTI) 2 ORSZÁGOS MEZŐG­AZD­ASÁGI KIÁLLÍTÁS Budapest, szeptember 1—23-ig Nyitva: 9-21 óráig, vasárnap 8-21 óráig Hegedűs Géza: Párhuzamos életrajzok 1946—47 ma már táv­latában és eseményeiben is történelmi időszakát eleveníti fel Hegedűs Gé­za új könyve, amely az »Európa közepén­« című regényciklusának hatodik kötete. Szerkezetének zártsága, történeteinek kereksége azonban önál­lóságra jogosítja a »Pár­huzamos életrajzok«-at. A felszabadulás utáni évek építésének hősi pá­toszát ma sem lehet meg­­indultság nélkül olvasni, a népi kollégistamozga­lom hevült légköre ma is megragadja az olvasót. Ennek az időszaknak portréit rajzolta meg az író, jól eltalálva a jelleg­zetes figurákat. A sok szereplő sorsa mozaiksze­rben illeszkedik össze. A három rész — Párhuza­mos életrajzok, Aszály és Két év nagy idő — is így kapcsolódik egymáshoz: az első rész melléksze­replői a másodikban hangsúlyozottak, a két elsőben még-megjelenő epizódfigurák a harmadik részben kapnak főszere­pet. Mintha fényszóróval pásztázná az író a kor­szak sűrűjét, emlékről emlékre, arcról­, arcra hul­lik a fény talán Proust módszeréhez kicsit hason­ K­ÖNYVJELZŐ«:. Jóan. De ezek az emlé­kek, élmények nem egye­dül az író birtokában vannak, egy ország emlé­kei, vagyis már történe­lem. (Szépirodalmi) Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs A faluvégi cigányputri­ból verekszi ki magának az emberséget és a meg­becsülést munkájával a cigány nevén Ragacská­nak becézett kisfiú apja. Hogy múltjával végleg szakíthasson, fiát nem­csak a Sárgödörben ma­radt anyjától, hanem a fiú élete értelmétől, a muzsikálástól is eltiltja. A cigányság babonás fé­lelemmel őrzött évszáza­dos kincse, a mester­hegedű azonban mágnes­ként vonja vissza a fiút; a tiszta élet, a jólét, az iskola pedig az új élet felé hívja.­A gyermek be­lebetegszik a kétirányú, ellentétes életforma közti vívódásba,­ rövid időre még a szennyes putriba is visszakerül, hogy ez­tán a társadalom segítő keze végleg elindíthassa a zenei gimnázium felé, a szép, emberi élet felé. Barsi könyve ifjúsági re­gény, de pontos szociog­­ráfiai megfigyelései, ada­tai a mai cigányság hely­zetéről, a szocialista élet­be való beilleszkedésének nehézségeiről arra figyel­meztet, hogy ez a prob­léma korántsem megol­dott, és arra is, hogy hoz­záértő óvatosság, nagyobb megértés szükséges. Barsi könyvének értéke nem­csak abban van, hogy rendkívül izgalmas és szórakoztatóan kalandos, hanem egy fontos társa­dalmi problémára irá­nyítja a figyelmet. (Móra) H. M. vonultat néhány jól jel­lemzett figurát az ellen­állási mozgalomból, a harc útitársai közül, s erős líraisággal ábrázolja két fiatal meghatóan tisz­ta és szép szerelmét. A könyv reálisan idézi fel az ostromlott Budapest tra­gikus és elszánt, vérző és harcoló napjait. A művet Bozóky Mária rajzai dí­szítik. (Magvető) B. Gy. F. NÉPSZAVA Budapestre érkezett Kurt Kann Pénteken Budapestre ér­kezett Kurt Kann, az NDK Külföldi Kulturális Kapcsolatok Társaságainak főtitkára. Látogatást tett a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnál és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsánál, majd az NDK kulturális és tájé­koztatási irodájának he­lyiségeiben a magyar kul­turális élet képviselőivel találkozott. Kepes Imre az új Buenos Aires-i követünk A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Kepes Imrét rendkívüli követté és meghatalmazott mi­niszterré nevezte ki és megbízta a Buenos Aires-i magyar követség vezeté­sével. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke fo­gadta Kepes Imrét, a Ma­gyar Népköztársaság új Buenos Aires-i követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. (MTI) Jugoszláv­­i Küldöttség Mi A Petőházi Gábor föld­művelésügyi miniszterhe­lyettes vezetésével ez év júniusában Jugoszláviá­ban járt mezőgazdasági szakdelegáció látogatásá­nak viszonzásaképpen Mi­­lovan Markovicsnak, a mezőgazdasági és erdé­szeti államtitkárság he­lyettes államtitkárának vezetésével jugoszláv me­zőgazdasági küldöttség ér­kezett Magyarországra. A küldöttség, amelyet foga­dott Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter is, lá­togatást tett és kölcsönö­sen hasznos szakmai ta­pasztalatcseréket folyta­tott több állami gazda­ságban, mezőgazdasági termelőszövetkezetben, mezőgazdasági kutatóinté­zetben és tangazdaságban. Csütörtökön a küldöttség tiszteletére Mirko Tepa­­pac budapesti jugoszláv nagykövet koktélpartit rendezett, amelyen meg­jelent Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, valamint a Földművelés­­ügyi Minisztérium, az Or­szágos Vízügyi Főigazga­tóság és a Külügyminisz­térium számos vezető munkatársa. A küldöttség folytatja látogatásait, s megtekinti a mezőgazda­­sági kiállítást is. (MTI) --------------------------------­­ ezőgazdaság M­agyarországon Szilvási Lajos: Nem azért született... A fiatal Szilvási Lajos regényeit szeretik az ol­vasók; izgalmasak, érde­kesek, olvasmányosak. Új könyve, a Nem azért született... szintén felmu­tatja ezeket az erényeket A magyar antifasiszta el­lenállási mozgalom egyik leghősibb, legbátrabb osz­ taginak, az újpesti parti­zánoknak néhány akcióját szövi regényes keretbe. A cselekményes regény fel­ Ma nyílik a mezőgazdasági kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) kodási bemutató, amely­nek megoldása nyilván nagy népszerűségre tesz majd szert Nagy területet foglal­nak el a gépek, ame­lyeket, felhasználásuk szerint tíz csoportba osz­tottak be. A szakemberek tömegét vonzza majd a kemizálási pavilon, ahol a vegyszerek termelést forradalmasító hatását ismerhetik meg. A kiállítás ma nyitja kapuit és 23-ig tekinthe­tő meg; vasárnap reggel 8-tól este 9-ig is nyitva áll a közönség számára. (I. v.)* A mezőgazdasági kiál­lítás megnyitására hat kormánydelegáció érke­zett a baráti orszá­gokból. A szovjet dele­gációt V. N. Jersov me­zőgazdasági miniszterhe­lyettes, a kínait­­Csen Cao-süen miniszterhelyet­tes, a csehszlovákot Vra­­tislav Krutina földmű­velésügyi miniszter, a lengyelt Kazimierz Paw­­lowski földművelésügyi miniszterhelyettes, a ro­mánt Petru Moldovan, a mezőgazdasági főtanács elnökhelyettese, a bol­gárt Cerno Kolev, a me­zőgazdasági Tudományok Akadémiájának elnöke vezeti.­­ ■ Fogadás a vietnami nemzeti ünnep alkalmából A vietnami nemzeti ünnep, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság függetlensége kikiáltásá­nak 17. évfordulója al­kalmából Hoang Bao Son, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság budapesti nagykövete pénteken este fogadást adott.­­ A fogadáson megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A gépjárműközlek brigádvezetőinél Tapasztalataikról, ered­ményeikről számoltak be pénteken a KPM Autó­közlekedési Vezérigazga­tóság közhasználatú gép­járműközlekedési ága­zatának szocialista bri­gádvezetői első orszá­gos tanácskozásukon. Hidas György, az Au­tóközlekedési Vezérigaz­gatóság igazgatóhelyet­tese beszámolója után, amelyben értékelte az igazgatóság területének brigádmozgalmát, sorra szólaltak fel az ország legkülönbözőbb vidékein élő brigádok vezetői. Megállapították, hogy ez a mozgalom a terme­lési, gazdasági eredmé­nyek növelését egybe­kapcsolja a szocialista emberre jellemző műk­ edés szocialista­­ tanácskozása gasfokú erkölcsi tulaj­donságok fejlesztésével, az általános műveltség emelésével, a szakmai ismeretek szüntelen gya­rapításával. Kifejtették, hogy a munkaverseny­nek ez a magasabb for­­mája a tervteljesítés mellett jelentős tudat­­formáló szerepet tölt be, és a szocialista brigád­mozgalom fejlődése ki­hatással van a munka­­versenyzifozgalmon túl a dolgozók általános szakmai, kulturális és erkölcsi fejlődésére is. A tanácskozás küldöt­tei elhatározták, hogy a mozgalom céljait fejlesz­tik, felhasználják az ed­dig szerzett tapasztala­tokat, átadásukkal se­gítve a szocialista cím elnyeréséért küzdő bri­gádokat, és előkészítik a szocialista munka üze­me, műhelye cím reális feltételeit is. L. Gy. Taha Hussajn: Napok Az arab szellemiség egyik legkiválóbb élő nagy­sága, a most hetven­­három éves, kétéves kora óta vak — író, tudós, po­litikus — Taha Huszajn. Honfitársai részéről büsz­ke elfogultsággal a »regé­nyek gyöngyé«-nek ma­gasztalt »Napok« című önéletrajzának első két kötetét arab eredetiből, szakszerű magyarázó jegy­zetekkel kiegészítve, Bo­ga István fordította ma­gyarra. Egy éleseszű, is­meretmohó, mélyen érző kisfiú szemléletén keresz­tül tárul fel egy számunk­ra szokatlan, vallásos ba­bonákkal, teológiai szőr­­szálhasogatással, ugyan­akkor tudásszomjjal, s műveltséggel furcsán ke­veredő, fanatikusan hivő embervilág (Európa) H. G. Kitüntetések A Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a munkás­­mozgalomban kifejtett több évtizedes tevékeny­sége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmá­ból, Révész Géza rend­kívüli és meghatalma­zott nagykövetnek, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetének a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitün­tetést Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanje­’-'r.Rk elnöke nyúj­totta át.* A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a munkás­­mozgalomban kifejtett több évitizedes tevé­kenysége, valamint ki­váló művészi munkássá­ga elismeréséül. 60. szü­letésnapja alkalmából, Ék Sándor Kossuth-díjas festőművésznek, a Ma­gyar Népköztársaság ér­demes­­ művészének a Munka Érdemrend ki­tüntetést­ adományozta. A kitüntetést Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke nyújtotta át. 1 * 1962. szeptember 1

Next