Népszava, 1963. április (91. évfolyam, 77-99. sz.)
1963-04-02 / 77. szám
Befejezte munkáját a MEDOSZ XXI. kongresszusa A MEDOSZ XXI. kongresszusa vasárnap reggel folytatta munkáját. A sokrétű, érdekes vita során felmerült a mezőgazdaság dolgozóinak feladata a világszínvonal elérésében. Az ipar nyersanyagellátása, a hús és más termékek termelése mellett még egy más vonatkozásban is szóba került a kongresszuson. A nyomdászszakszervezet tevélben kérte a szakszervezetek aktivistáit, segítsenek tudatosítani a mezőgazdaság dolgozói között, hogy az utóbbi időben zökkenő mutatkozás a cellulózgyártásban, kevés a szalma. A szakszervezet kulturális tennivalói középpontjában az általános műveltség emelése állott. Somogy megyében például az ország többi részéhez képest több az analfabéta. A szakszervezet elsőrendű feladatának tekinti ennek felszámolását. Máshol a továbbtanulást szorgalmazzák a szakszervezet aktivistái. A Lábodi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága •kihelyezett technikumot ■kért — és élve a nagy feladattal, a termelőszövetkezetek megsegítésével — a technikum tanulói közé 80 termelőszövetkezeti tagot is bevont. A szakszervezeti munka stílusa sokat fejlődött az elmúlt néhány esztendő alatt. Szabolcs megyei tapasztalaik bizonyítják például, hogy a szakszervezeti bizottsági tagok, bizalmiak, tisztségviselőik sokkal érettebbek és egyre inkább tárgyalópartnerei a gazdasági vezetőknek. A küldöttek elmondották: a szakszervezeti taggyűlések rendszerében és színvonalában sokat haladtak előre, de még mindig vannak helyek, ahol csak tájékoztató jellegűek az összejövetelek, nem készítik elő megfelelő színvonalon a taggyűléseket, hogy azok igazi vitafórumokká váljanak. A balesetelhárítás és megelőzés egyre inkább közüggyé válik a mezőgazdasági üzemekben. Fejér megyében 8000 résztvevővel balesetelhárítási vetélkedőt rendeztek, ahol a felkészülés során nagy ismeretanyagra tettek szert a résztvevők. A vitában felszólalt Régen Imre, a Országos Vízügyi főigazgatóság vezetője, Fejér megye szakszervezeti küldötte is. Részletesen beszélt az öntözés problémáiról. Elmondotta: nagy gondot okoz a vízügy dolgozóinak a sűrűn lakott és iparosított vidékek vizeinek szennyezettsége, majd szólett a falu ívó vízellátásáról. Beszámolt a régen teljesen kézi munkára épített vízépítő tevékenységről; a munka 80 százaléka ma gépesített. Dr. Balassa Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, miniszterhelyettes, az erdőgazdaságokban történt változásokról adott számot a kongresszus küldötteinek. Nagy teljesítményű erőgépek dolgoznak az erdészetekben, és világviszonylatban számottevő lépést haladtunk előre a tudományos alapon kidolgozott táji erdőművelési munkával. Nagy gondot okoz a rakodás gépesítésének alacsony színvonala. A miniszterhelyettes álláspontja, hogy amint az ilyen irányú kísérleteknél biztonságos eredményt érünk el, azonnal be kell vezetni az új gépesítési eljárásokat, üzemi gazdálkodás járható. A Szaktanács titkára a továbbiakban beszélt az életszínvonal növelésének feltételeiről, különös tekintettel az állami gazdaságok szerepére, majd áttért a szakszervezet érdekvédelmi feladatainak taglalására és a nevelési munkára. A vitában az említetteken kívül részt vett: Kelemen György (Dánszentmiklós, állami gazdaság és termelőszövetkezet), Dobi Ferenc (MEDOSZ központ), Fehér István (kaposvári felsőfokú mezőgazdasági technikum), Babolcsi Pál (Nyíregyháza, MEDOSZ megyebizottság), Vajda Mártonná (Bak, állami gazdaság), Lengyel Béláné (Gyöngyösdomoszló, állami gazdaság), dr. Mészáros János (Állategészségügyi Kutató Intézet), Tóth József (Székesfehérvár), Szatmári Nagy Imre (Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára), Misi József (KISZ központi bizottság, osztályvezető), Fekete János (Földművelésügyi Minisztérium, gépesítési főigazgató). Többen, akik az idő előrehaladottsága miatt nem jutottak szóhoz, írásban juttatták el véleményüket az új központi vezetőséghez. A kongresszus megválasztotta az új központi vezetőséget, s annak tagjai közül az új elnököt, alelnököket, főtitkárt és titkárokat. Elnök: Hunya István, alelnökök: dr. Soós Gábor, Badart László és Borbély Tiborné, főtitkár: Kovács István, titkárok: Dobi Ferenc és Micsuk László. A kongresszuson élenjáró szakszervezeti aktivisták vették át kitüntetéseiket. Beckl Sándor felszólalása A Szaktanács elnöksége nevében Beckl Sándor, a Szaktanács titkára szólalt fel. Tolmácsolta a Szaktanács köszönetét a helytállásért, amelyet a mezőgazdaság, az erdőgazdaságok és a vízügyi dolgozók a mezőgazdaság szocialista átszervezésében tanúsítottak. — A magyar szakszervezetek egésze továbbra is szívügyének tekinti a mezőgazdaság fejlesztését, a termelőszövetkezetek megszilárdítását — mondotta Beckl Sándor. — Anélkül, hogy eredményeinket kicsinyítenénk, látnunk kell azonban, hogy a munka zöme ezután jön. A nagyüzemi gazdaságok megszilárdításával, a termésbőség megteremtésével bizonyítanunk kell, hogy csak ez az út, a szocialista nagy- Hajnali beszélgetés Vészi Endre színműve a József Attila Színházban Legelőbb is hadd üdvözöljük azt a tényt, hogy a József Attila Színház hosszú idő után olyan darabot játszik, amely pontosan hivatása. A drámaírónak is termékeny Vészi Endre új műve, a Hajnali beszélgetés velejéig mai — tehát nem egyszerűen cselekményeinek időpontja, hanem éppen lényege szerint. A darab munkásból lett mérnök főhőse, megrázkódtatása és magáraébredése után, mondatokká is fogalmazza ezt a lényeget: »►Az emberben is a statika m. fontos — mennyit bír «l? Csak oda kell tenni, ahová való.•« Ebben a szimpla mondatban, ha valaki olyanmélyen belegondol, ahogyan Vészi teszi, csakugyan benne rejlik mai (s !Valóban, még csak nem is tegnapi) életünk legfőbb társadalmi problematikája. Csaknem valamennyi jelentős konfliktus, amely ma nálunk fellelhető, így, vagy úgy, visszavezetődik ide. S ahol félreértelmezett humaniitás, nyílt képmutatás, szűklátókörű önzés elterelik a figyelmet innen, fából álcázzák az előbb- JjiSoloo - úgyis megoldásért fiaSITO'bajt'— már,matörteéletesen indokolt« a ■ darabban elhangzó ingerült kérdés: »Hát kinek hazudunk?!*- A Hajnali beszélgetés tisztességgel és bátran keresi az igazságot. A szerző egész életművének, drámaírói arculatának is jeles és legfőbb vonása ez a szenvedélyes igazságkeresés. Vészi nem úgy fogja fel a cselekményt, s nem is úgy él vele, mint akinek egy megkezdett »mesét« tehetsége minden eszközének felhasználásával a közönség elragadtatására kell lekerekítenie, megszerkesztenie, végigmondania. Írói alapállása sokcal rangosabb hivatástudata sokkal intenzívebb ennél. Nem »közönségére, hanem embertársakra apellál, velük társalog darabjaiban, s közben önmagával vitázik — innen drámáinak átfűtöttsége, színpadi helyzeteinek feszültsége. Van azonban ennek a drámaalkotói módszernek egy hátulütője, s ennek Vészi még egyik művében sem vált annyira áldozatává, mint ezúttal. Az őszinte, szenvedélyes igazságkeresés kissé feledteti vele a drámai konstrukciót, ami ugyan ezerszer jobb eset, mint gyakori ellenkezője , de ugyancsak a dráma hatóerejét csökkentő hiba. A szerző minden kétséget kizáróan lelke mélyéből beszél, sőt, jeleneteit, párbeszédeinek izzását, figuráinak emberi tartalmát is az életből meríti. Eközben azonban gyakran nem tartja szem előtt a jellem-logikát, életre hívott hősei helyett gyakran maga beszél és cselekszik. S ez bizony olykor megingatja legjobb jeleneteinek hitelét — s ezért a jelenet önmagában való feszültsége, s igazsága sem kárpótolhat. Ez a jelentős darab egy tehetséges, viszonylag fiatalon munkásból mérnökké lett, s hamarosan főmérnökké kinevezett ember életútjának kritikus szakaszát dolgozza fel. Ehhez csatlakozik egy fiatalasszony sorsa, aki »gyereklány volt, amikor a kőművesekhez került, munkahelyről munkahelyre vándorolt« — majd az említett mérnök segítségével a darabbeli közelmúltban rajzasztal mellé került. Egy féltékennyé, sőt, mármár ügyeskedővé vált munkásigazgató és egy túl óvatossá deformálódott, de nemzetközi értelemben is jelentős mérnökszakember állnak még a történés középpontjában. Ezeknek az embereknek kellene lényegüknek megfelelően irányítaniuk a darab eseménysorát — olykor viszont nem ez történik. Kiváltkép nem a színmű harmadik felvonásában. Nem örülhetünk igazán a tömören és irodalmi színvonalon megfogalmazott igazságoknak, nem élvezhetjük kellően a megfelelő jelenetekben finoman lengő poézist, mert — drámáról lévén szó — a jellemek logikájától, a cselekvések Intelétől egy percre sem tekinthetünk el. Kifogásunkra nem magyarázat az ember lélektani összetettsége — ami persze önmagában igaz. Ebbe az összetettségbe azonban nem fér bele, hogy az indításnál sok jóérzésről tanúskodó főhősünk következő helyzetében a jó érzésnek szinte teljesen híjával legyen, hogy a szeretnivaló vadóc, a nagymértékben ösztönlény asszonyka váratlanul nagy műveltséget kívánó következtetésekre jusson; hogy szerte percekkel egy betonomlási tragédia után ennek lelkiismerettől gyötört előidézője bármiféle feismerésekre is juthasson szerelmi és egyéb emberi botlásai dolgában, s erről viszonylag higgadt beszélgetésbe is bocsátkozzék. Minderre később logikusan sor kerülhet — de nem az adott pillanatban. Márpedig színpadon az idő rendkívülien fontos tényező. Nem a trandj eben, a számottevő darabért tartottuk szükségesnek bővebben indokolni kifogásainkat. Nem sok változtatással sokkal lehetett volna növelni a mű hatását. Benedek Árpád rendezői munkájával a színmű legjobb vonásait exponálta, eltalált tempójával erejét, feszültségét növelte, sodrását fokozta. A figurák belső ellentmondásait mindezzel teljesen nem feledtethette. Neogrády Miklós praktikus színpadi megoldása. Schaffer Judit ruhái kvadrálnak a művel. Kitűnő színészi alakítások is segítenek abban, hogy a darab jó lényege érezhetően érinti a közönséget, »átüt a nézőtérre«, ahogy mondani szokás. Szemes Mari alakítása a legegységesebb, ha szövege nem is mindenhol, magatartása egy tömbből való. Mélyen átélt emberábrázolás. Sinkovits Imre ugyancsak a darab belső cselekményének tökéletes értéséből meríti eszközeit. Tetszett Soós Lajos igazgatója és Velenczei István mérnök-profeszszora is, bár némi túlhajtások lefaragása (mindkét figura saját irányában), élőbbé teheti színpadi alakjaikat. Náray Teri, Sólyom Ildikó, Burányi Imre és a többiek jó művészi munkával segítik a darab kívánatos sikerét. Kajló András Szakszervezeti intéző bizottságok alakulnak az összevont vállalatoknál A gyáregységek szakszervezeti bizottságai önállóak maradnak Az ipar átszervezésével kapcsolatban bizonyos változtatásokra van szükség a szakszervezetek szervezetében is. A Szaktanács elnökségének álláspontja az, hogy a szakszervezeti munkának továbbra is az alapszervezet a legfontosabb területe. A vállalatok gyáregységeiben megtartják zottságok önállóságukat a szakszervezeti bizottságok, továbbra is ugyanolyan jogokkal és kötelességeikkel rendelkeznek, mint eddig. Néhány olyan vállalat választ csupán egyetlen közös szakszervezeti bizottságot, mint a Diósgyőri Gépgyárak, vagy a Magnezitipari Művek, ahol a gyáregységek egymás közvetlen szomszédságában vannak. A többi összevont üzemben csupán annyi változás lesz a szakszervezet szervezetében, hogy a vállalat egészét érintő problémák megoldására szakszervezeti intéző bizottságot hoznak létre, ez azonban nem csorbítja a szakszervezeti bizottságok önállóságát. Az intéző bizottságban mindenütt a gyáregységek szb-titkárai vesznek részt, az intéző bizottság titkárának tisztét pedig a legnagyobb gyáregység szb-titkára tölti be. A függetlenített vezetők száma ehár nem növekedhet. Az intézőifoglalkoznak majd a vállalat egészét érintő olyan kérdésekkel, mint az éves tervek és a munkaverseny irányelveinek kialakítása, az igazgatói alap felosztása, a szociális ellátás, a védőruha-juttatás. Az üzemi tanácsok és az egyeztető bizottságok továbbra is csak a gyáregységekben működnek. (MTI) .4 táppénz emeledéséről RATKAI GÉZA Tuskolci olvasónk azt kérdi, hogy ha táppénzes betegállományban van és a magasabb összegű táppénzre jogosító kétéves mankavisszonyát e betegállomány alatt éri el, felemelik-e a táppénzét. A 75 százalékos táppénz annak jár, aki ugyanannál a munkáltatónál kétéves megszakítás nélküli munkaviszonnyal rendelkezik. Ha a dolgozó táppénzes betegállmányba kerül és ez alat éri el a kétéves megszakítás nélküli munkaviszonyt, akkor addig a napi 65 százalékos, attól a naptól pedig 75 százalékos táppénzre jogosult, amelyet automatikusan kell felemelni. Tsz-tag családi pótlékáról NAGY FERENC budapesti olvasónk aziránt érdeklődik, hogy miért nem folyósítják két gyermeke után a családi pótlékot, mint tsz-tagnak. A családi pótlékról szóló 38/1959. (VIII. 15.) Korm. számú rendelet értelmében a tsz-tagnak az egyéb feltételek fennállása esetén csak akkor jár családi pótlék, ha háztartásában három tíz éven aluli gyermek eltartásáról gondoskodik. Betegállomány nyugdíjnál LIPPAI KÁROLY mezőberényi olvasónk arra kér választ, hogy a táppénzes állomány beszámít-e a nyugdíjhoz szükséges időbe és az átlagkereset számításánál ront-e a táppénz. A táppénzes betegállományban eltöltött időt a nyugdíj szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni, ha munkaviszonya fennállt azalatt. Ha az ötévi átlagkereset számítási időszak több mint a felét munkabérért dolgozza, akkor a betegállományban töltött hónapokat figyelmen kívül kell hagyni, az átlagkereset kiszámításánál, s csak azoknak a hónapoknak alapján kell számolni, amelyekre bért kapott. A táppénz tehát nem rontja le az átlagkeresetet. A hadiözvegyi járadékról GUNGL JANOSNÉ siófoki olvasónk azt kérdi, hogy a hadiözvegyi járadékot megkaphatja-e azokra a hónapokra, amikor üdülőben dolgozik, teljes fizetésért. Valamennyi hadigondozotti járadékot, tehát a hadiözvegyi járadékot is csak azokra a hónapokra lehet folyósítani, melyekben a jogosult bármely forrásból származó keresete az 500 forintot nem haladja meg. Jogszabály-magyarázat Több olvasónk kérésére közöljük, hogyan számítják ki A HÁZFELÜGYELŐK NYUGDÍJÁT. A budapesti házfelügyelőik 1940. szeptember 1. napjától, az egyéb helységekben — Budapesthez 1950-ben csatolt kerületekben is — alkalmazott házfelügyelők pedig 1947. augusztus 1. napjától voltak biztosítva. Ezért a házfelügyelők nyugdíjának megállapításánál a házfelügyelői alkalmazásban eltöltött időt 1946. szeptember 1. napjától, illetve vidéken, valamint Budapesthez 1950-ben csatolt kerületekben 1947. augusztus 1. napjától lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az öregségi teljes nyugdíjhoz ebben az évben a házfelügyelőknél is 18 évi, a résznyugdíjhoz pedig legalább 10 évi szolgálati idő igazolása szükséges. A nyugdíj összegét a nyugdíj megállapítását megelőző 5 évi bér átlaga alapján számítják ki, azonban havi 2500 forintnál magasabb munkabérátlagot figyelembe venni nem lehet. A kapupénz jövedelmet lakásonként 3 forint összeggel, a felvonókezelésből származó jövedelmet pedig a munkáltatóval történt elszámolás szerinti összeggel veszik figyelembe. A természetbeni juttatások (például lakás, fűtés, világítás) pénzbeni egyenértékét is munkabérként veszik számításba, mégpedig olyan összegben, mint amilyen összeg után a társadalombiztosítási járulékot fizetik. A fűtési díjat abban az esetben veszik a nyugdíj megállapításánál munkabérként figyelembe, ha a fűtés ellátása a házfelügyelőnek azzal a Házkezelési Igazgatósággal kötött szerződésből származó kötelezettsége volt, amelyik Házkezelési Igazgatóságnál mint házfelügyelő munkaviszonyban állt. Nem lehet tehát a fűtésért kapott díjazást figyelembe venni akkor, ha a fűtés ellátása olyan házban történt, amelyik nem ahhoz a Házkezelési Igazgatósághoz tartozik, amelyiknél a házfelügyelő munkaviszonyban állt. A nyugdíjat akkor állapítják meg, amikor a házfelügyelő munkaviszonya megszűnt. Kivétel, ha a házfelügyelő munkabére a havi 500 forintot nem haladja meg. Ilyen esetben a munkaviszony fennállása alatt ismegállapítják a nyugdíjat és folyósítják is mindaddig, amíg a nyugdíjas munkabére az 500 forintot meg nem haladja. Tilt trmmlis NÉPSZAVA Meghalt Savulescu Elhunyt Traian Savulescu, a Román Népköztársaság Akadémiájának tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az Akadémia elnökségének részvétét Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke táviratban fejezte ki a Román Népköztársaság Akadémiája elnökségének. Hármas bemutató az Operaházbon A Magyar Állami Operaházban vasárnap este hármas bemutatót tartottak: előadták Kozma József: Elektronikus szerelem című vígoperáját, amelynek koreográfiáját Seregi László tervezte, rendezte Szinetár Miklós, a zenekart Blum Tamás vezényelte. Sugár Rezső: A tenger lánya című táncjátékát Tóth Péter dirigálta, koreográfiáját Lőrincz György tervezte. Igor Sztravinszkij- Le sacre du printemps (Tavasz-ünnep) című egyfelvonásos balettjét Kóródy András vezényelte, koreográfiáját Eck Imre tervezte. A három egyfelvonásos főszerepeit Radnay György, Mátyás Mária, Dózsa Imre, Orosz Adél, Róna Viktor, Fülöp Viktor és Kun Zsuzsa alakította. A bemutatón megjelent Kádár János, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos más ismert személyisége. . A közönség mindhárom művet tetszéssel, tapssal fogadta. (MTI) * A KÖZÉLET ESEMÉNYEI Quíntin Pino Machado, a Kubai Köztársaság távozó magyarországi nagykövete hétfőn búcsúlátogatást tett dr. Ortutay Gyulánál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkáránál. * Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn bemutatkozó látogatáson fogadta Harry A. M. N. Bagget, a Svéd Királyság új magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott niszterét. Ezt követően Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke fogadta a követet. Dr. Horgos Gyula szotta-és gépipari miniszter a közelgő áprilisi alkalmiból hétfőn kormánykitüntetéseket adott át a gazdasági munkában élenjáró kohó- és gépipari dolgozóknak. Munka Érdemrendet kapott Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek igazgatója, dr. Klaniczay Sándor, a Láng Gépgyár tervezője, Zentai Ernő, a Magyar Kábel Művek igazgatója, Szabó Lajos, az Ózdi Kohászati Üzemek előmunkása, Torma Nándor, a Csepeli Csőgyár főmechanikusa és Uzsoki Miklós, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár fejlesztési osztályának vezetője. Harmincöt dolgozót a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 41-et pedig Munka Érdeméremmel tüntettek ki. * A KGST-országok Varsóban tartandó vízgazdálkodási szimpóziumára Degen Imre, országos vízügyi főigazgató vezetésével magyar küldöttség utazott hétfőn a lengyel fővárosba. * C. V. Insinger vezetésével héttagú holland küldöttség érkezett hétfőn Budapestre, a Magyar Kereskedelmi Kamara holland tagozatának alakuló ülésére. 1963. április 2