Népszava, 1963. május (91. évfolyam, 100–125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
Moszkvától Havannáig... Négy kontinens küldötteié a szó — Kérjük, beszéljen a hazáját foglalkoztató eseményekről, népe életéről, harcáról. Ezzel a kérdéssel fordultunk a május elsejei ünnepségre Budapestre Szovjetunió : Fidel — Szovjetunió-szerte Fidel Castro látogatása a legnagyobb esemény — mondják a hazánkba érkezett szovjet küldöttek: I. F. Zujev, A■ T. Kraszi-kova és Sz. V. Korotkevics. — Még Moszkvában voltunk, amikor híre érkezett, hogy Castro Murmanszkba repült. Leírhatatlan volt az öröm, a lelkesedés. Népünk szereti, tiszteli a kubai forradalom vezetőjét és úgy érezzük, fogadtatása méltó ezekhez az érzésekhez. —■ Néhány nappal ezelőtt fejezte be munkáját a kommunista munkamozgalom legjobbjainak értekezlete. A delegáció tagjai közül részt vett-e valaki ezen az eseményen? Kubát Aratják Miközben a szovjet küldöttek a Budapest felé száguldó vonaton értesültek Fidel Castro Moszkvába érkezéséről, a már hazánkban tartózkodó kubaiak a televízió képernyője előtt nézték a moszkvai közvetítést. Arcukon örömmel és büszkeséggel, hogy ismét tanúi lehetnek: kis népük kivívta a világ elismerését — Fidel Castro moszkvai útja mellett mi a népüket leginkább lekötő esemény? S mielőtt még Andres Novo és Daniel Vazquez, a Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetségének képviselői megadnák a választ, önkéntelenül is feljegyzem: tengeri blokád, ellenforradalmi tevékenység. De amikor a kubai vendégek leteszik havannai szivarjukat és beszélni kezdenek, ki kell húznom ezt a néhány szót. Mert Kubában a fő téma ma már nem az északról fenyegető veszély, nem az agresszív erők, a hisztérikus militaristák közelsége. — Amikor útnak indultunk, a legfontosabb esemény a cukornád aratása volt. Nehéz és kemény munka ez. Azelőtt: •• Ecuadort Össze Hugo A. Noboa, az Ecuadori Dolgozók Szövetsége végrehajtó bizottságának tagja, a mozgalom lapjának összefűzött példányait mutatja. A cikkek közül több szól Kubáról és az egyik kép Fidel Castrót ábrázolja beszéd közben! Dokumentum ez a néhány lap az imént elhangzott szavakhoz: »Kubát nem lehet elszigetelni.« Az egyik számban rajzot találok: egy indián jellegzetes ősi zeneszerszámán játszik. Békés táj, magasba törő hegyek. A rajz mellett egy cikk, amely már hamisabb hangok szerzőit állítja leleplezően az olvasó elé. A papok tiltakoznak a népszámlálás ellen. — Már a népszámlálástól is rettegnek — mondja Hugo A. Noboa. — Mert a számok is vádolnak. A lakosság 75 százaléka földműves. A föld jelentős részé azonban 240 gazdag család birtoka. A magánkézen levő földterület 45 százalékát uvalérkezett küldöttekhez, akik tengereken és óceánokon keltek át, világrészeket repültek keresztül, hogy elhozzák népük baráti üdvözletét. Castro ünneplése — Ketten is — mondja I. F. Zujev. — Nagy élmény volt számunkra. 2300 dolgozó a kommunista építés és a kommunista emberré nevelés kérdéseit vitatta meg. A kommunista munkamozgalomban 66 millió szakszervezeti tag közül ma már több mint 23 millióan vesznek részt. Az értekezleten 1568 kiváló munkást tüntettek ki. Sikereinkről még csak anynyit, hogy négy év alatt 3700 új üzem épült fel a Szovjetunióban és hat év alatt a lakosság egyharmada költözött új lakásba. A moszkvai tanácskozás is azt demonstrálta: a szovjet dolgozók a kommunista országépítő munkát tekintik legfontosabb feladatuknak, a cukornádat is a legrosszabbul fizetett és a legkevésbé megbecsült. Ma országos érdek. A városokból vasárnaponként özönlenek a teherautók falura, önkéntesek , munkások és banktisztviselők, diákok, politikusok állnak csatasorba és közöttük minden évben: Fidel Castro. Most kezdtük meg a cukornád aratásának gépesítését. Reméljük, hamarosan sikerrel be is fejezzük. •—Problémáik? — A sokoldalú gazdaság létrehozása, az emberek nevelése. Az analfabétizmust már felszámoltuk, és most egymillió dolgozó továbbképzését készítjük elő. — És a blokád? — Ismét csak azt bizonyította, hogy a kubai nép a szocialista országokra támaszkodva talpon tud maradni — északamerikai »segítség« nélkül is — mondják mosolyogva. A Kuba elleni megkülönböztető intézkedések kudarcra vannak ítélve. Kubát nem lehet elszigetelni! Egyikük tollat vesz elő és búcsúzóul, jegyzetem végére felírja spanyolul: »A haza, vagy a halál. Győzni fogunk!« tűzések, sztrájk ja a papság. Sok feudális maradvány súlyosbítja a nép életét. Az egy főre jutó átlagkereset átszámítva 160 dollár évente, a szegényparasztok azonban a földesuraktól mindössze tizet kapnak. Kevés pótlás ez a szerény élelemhez, nem elég a megélhetéshez, csak arra, hogy kitolja a halál óráját ... — Az Ecuadori Dolgozók Szövetsége, amely 150 000 munkást és parasztot egyesít soraiban, őrködik a dolgozók érdekei felett. A nyomasztó helyzet következménye, hogy a nép az egyetlen kivezető útnak a forradalmat tekinti. Az ország különböző részein összetűzések folynak. Legnagyobb kikötőnkben, Guayaquilban gazdasági követeléseik kiharcolásáért a dolgozók sztrájkba léptek. — Népünk Kubában példát lát és lehet, hogy az ország átalakításában Ecuador lesz Kuba első követője. harcol, amely szerint a mezőgazdaságot a népgazdaság alapjának, az ipart pedig a népgazdaság vezető tényezőjének kell tekinteni. Harcol a szocialista építés új fellendüléséért is. A kínai szakszervezetek országszerte mozgósítják a dolgozók széles tömegeit, kibontakoztatják a termelés emelésére és a takarékosságra irányuló munkaversenyt, hogy tovább javítsák a termékek minőségét, bővítsék a választékot, takarékoskodjanak a nyersanyaggal, csökkentsék az önköltséget és emeljék a munka termelékenységet. Angolai Kényszerű — Nagy események helyett én inkább nagy problémákról beszélnék — kezdi Dombele Bernard, az Angolai Dolgozók Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. — Népünk keserves körülmények között él. Hontalanná teszik a munkást, a parasztot. A férfiakat elszakítják családjuktól és sok száz kilométerre hurcolják — mindig oda, ahol a kizsákmányolónak munkáskézre van szüksége. A vállalkozó a kívánt munkáslétszámot a hatóságoknak jelenti be s fegyverekkel néz szembe az, aki nem engedi magát behajtani. A bér átszámítva havonta 3 és fél dollár. A munkanap 10 órás. Sokan menekülnek el az országból. 1961 óta 300 ezren mentek át Kongóba. — Szervezett ellenállás? Guinea IXapirei — Számunkra a legfontosabb most az oktatás — mondja Toure Sidiki, a Guineai Dolgozók Országos Szövetsége küldötte, és az angolai nyomor képeit, egy felszabadult ország építőmunkájának elbeszélése váltja fel. — A tömegek szellemi felemelkedéséért szállunk síkra. Csatát vívunk az analfabetizmussal és eredményeink közé soroljuk, hogy a legtávolabbi falvakban is vannak iskolák és tanfolyamok. Néhány év alatt le akarjuk küzdeni az analfabétizmust úgy, ahogyan azt Kubában tették. Ennek a célnak a valóra vágásához Guinea minden írni-olvasni tudó, jóindulatú fia ma hozzájárul. — A káderképzésben számítunk a baráti államok segítségére — és itt mosolyogva tolmácsunkra mutat, egy guineai fiatalra, aki Magyarországon harmadik éve tanulja a vegyészetet. Toure Sidiki büszkén meséli, hogy ha— Az olasz belpolitikai életre az elmúlt időszakban az volt a jellemző, hogy a jobboldali erők a népmozgalmaknak el akarták venni az élét — mondja Sandro Stimuli, az Olasz Általános Munkásszövetség helyettes titkára. — Ez a választási kampányra is kihatott. Általános volt a pártok kommunistaellenes támadása. Ez annak a következménye, hogy csak a kommunista párt folytatott következetes elvi politikát. A szocialista párt egy része is a KP ellen foglalt állást s a balmély meggyőződésünk, hogy a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elvtárs vezetése alatt magasra tartva »az általános irányvonal, a nagy előreugrás és a népi kommuna« három vörös zászlaját, még nagyobb győzelmeket fog aratni. Peng Kuang-vej befejezésül kijelentette: — Magyarországi látogatásunk célja, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján megerősítsük a kínai és a magyar dolgozó nép egységét és barátságát. Munka, gerillaharc — Most van kialakulóban felszabadító népi hadseregünk. Hazánk különböző vidékein harc folyik. Az ellenfél: 70 000 jól felfegyverzett portugál katona. — S a szakszervezeti mozgalom? — A legnagyobb munkásszervezet, az Angolai Dolgozók Országos Szövetsége illegalitásban harcol az egységért, hiszen ez a felszabadulás kivívásának előfeltétele. Az imperialisták mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megvesztegessék a különböző politikai irányzatok vezetőit A népet azonban meg nem oszthatják. Hisszük és valljuk: Angola szabad lesz és független. Ehhez kérjük a magyar dolgozók segítségét, népükét amelyről tudjuk: a harcoló Afrika oldalán áll. Idén az oktatás marosan Budapestre érkezik egy repülőgép, amelyet már guineai pilóta vezet. — Milyen erőt képvisel a szakszervezeti mozgalom? — Minden dolgozó szakszervezeti tag. A kormány döntéseinek meghozatalánál szakszervezeti központunk véleményét is kikéri. Azon vagyunk, hogy az iparban és a mezőgazdaságban a szövetkezetesítési mozgalmat siker koronázza. Hadd jegyezzem meg, hogy legharcosabb tagjaink a nők. — Hála a nőknek, hogy idáig eljutottunk — teszi hozzá széles mosollyal. — A meggyőződése® forradalmárnak tudnia kell, hogy nem elég elkergetni az imperialistákat, de tűzzel is kell dolgozni. Apáink nem vihettek végbe nagy dolgokat hisz koruk a gyarmati betegség kora volt. Ma fiaiknak kell példát mutatniuk — mondja befejezésül, közép kormány hibáit feledtetve, annak pozitív tevékenységét helyezte előtérbe. — Valójában ma is ugyanazok a problémák foglalkoztatják az országot, mint korábban. Észak és Dél, az ipar és a mezőgazdaság, a bérek és a profit közötti ellentét s egy sor létfontosságú kérdés megoldásra vár. Az Olasz Kommunista Párt és az ország haladó erői a választási kampányban arra törekedtek, hogy ezt a dolgozókkal tudatosítsák — mondotta befejezésül Sandro Stimilli. A Budapestre érkezett küldöttek közül csak néhánnyal beszélhettünk. Népük üdvözletét és jókívánságait tolmácsolták, miközben a belső helyzetről, az országépítő munkáról, a felemelkedésről, vagy az érte vívott nehéz harcról beszéltek. Hazájukról szóltak, de a világról is. Szavaik arról győznek meg: a haladó eszmék térhódítását nem lehet feltartóztatni. Barabás Péter Guinea : Napirenden az oktatás Olaszország: Választások Kína: A szocialista építés fellendüléséért — A hazánk előtt álló legnagyobb feladat a szocializmus felépítése — mondja Peng Kuang-vej, a kínai küldöttség vezetője, a Kínai Szakszervezeti Szövetség végrehajtó bizottságának tagja, Szecsuan tartomány szakszervezetének elnöke. — Leküzdöttük az 1959-től 1961-ig egymást követő három esztendőben történt súlyos természeti csapásokat. Népgazdaságunk egyre inkább jóra fordul. Jelenleg a kínai munkásosztály és a nép a népgazdaságfejlesztési irányelv megvalósításáért iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiii RENDKÍVÜLI HÍR! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Csillag Áruház divatbemutatóit a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítottuk. Női nyári ruhákat és fürdőruhákat mutatunk , de — május 10-ig — szombat kivételével minden nap du. 4 órakor. A belépés díjtalan. CSILLAG ÁRUHÁZ Rákóczi út 20. NÉPSZAVA düsítmám aBailbon... Svájci idegenforgalmi szakemberek magyarországi tapasztalataikról Az új menetrend életbe lépésétől a Budapest —Zürich vonalon a MALÉV az XL 14-es gépek helyett az IL 18-as, 89 személyes óriásgépeket közlekedteti, amellyel a két város között az utazási időt 100 percre csökkentették. Ebből az alkalomból a MALÉV meghívására egy IL 18-as géppel a napokban svájci delegáció érkezett, amely néhány napos magyarországi tartózkodás után kedden este utazott vissza. A 39 tagú delegációban ismert svájci repülési, utazási, idegenforgalmi, mezőgazdasági és külkereskedelmi szakemberek kaptak helyet. Magyarországi tartózkodásuk során tárgyaltak a MALÉV képviselőivel, valamint magyar kereskedelmi szakértőkkel a két ország közötti kapcsolatokról. Kedden este a svájci küldöttség tagjai sajtóértekezleten találkoztak a magyar újságírókkal, ahol elmondották, hogy utazásuk gyümölcsöző volt, kedvező tapasztalatokat szereztek, véleményük szerint megvan a technikai lehetőség a két ország között elsősorban az utazási kapcsolatok elmélyítésére, a forgalom fellendítésére. Különösen a Balaton iránt nagy az érdeklődés a nyugati országokban. Hangsúlyozták, hogy a szovjet gyártmányú IL 18-as gép technikailag tökéletes, a svájci légügyi szakemberek szerint az utazás rendkívül kényelmes s a MALÉV által nyújtott szolgáltatások, a kiszolgálás nemzetközileg is kiemelkedő. Különösen jelentős a gép beállítása azért, mert a két város között a légi utazási időt 80 perccel csökkenti az eddigiekhez képest. A nagy élményről, Richter újabb két pesti koncertjéről kívánok írni — hadd kezdjem mégis egy harmadikkal. Az elmúlt hónapban szerencsém volt részt venni a Gesellschaft der Musikfreunde hangversenyén Bécsben. Csakis a méltán tekintélyes társaság hajdani tiszteletbeli tagjának, Franz Schubertnek a művei voltak műsoron, Szvjatoszlav Richter előadásában. Még tőle is merész dolog csupa Schubert-művet előadni ezen a helyen. Az igényes publikum némi tartózkodása érezhető is volt — eleinte. Hogy azután átadja a helyét a minden fenntartást, szinte már az önkontrollt is nélkülöző elragadtatásnak. S mi történik nálunk a Zeneakadémián, amikor a nagy muzsikus már eldalolta mondanivalóját a műsorára tűzött Beethoven- és Schubert-művekről (a Wanderer-Fantasie-t a Bécsben hallottnál, s minden valaha hallottnál szebben), amikor már műsoron kívül Chopin-játékosként is bemutatkozott, s a továbbiakban semmi remény arra, hogy aznap este még valamit játsszon? Sőt, nem tehetvén okosabbat, a rendezőség a csillárokat is eloltatja — mert hiszen a legszebb koncertnek, a legmegrázóbb élménynek is vége kell szakadjon egyszer. Az történik, hogy az emberek tovább is ott maradnak, s ünnepelnek. (Richter azután vagy jó tíz perc múlva kijött mégegyszer meghajolni, köszönni és elbúcsúzni. Richter két koncertje Ugyanez ismétlődött meg az Erkel Színházban — méghozzá modernzenei program után.) Mit ünnepelnek ilyenkor az emberek? Meggyőződésem: már nem pusztán a művészt — ha mindjárt zseni, akkor sem —, hanem önmagukat, magát az emberi nemet. Lenin mondta Beethoven Apassionatáját hallgatva: "Íme, milyen csodákra képes az ember!" Richter zongorázása ilyen csoda. Nála jobban és szebben nem lehet zongorázni, sőt, így is emberöltőnként tán csak egyszer. Előadóművészek neve ritkán marad fenn huzamosan az utókorra — az övé alighanem fennmarad, mint Paganinié (akit művei legfeljebb másodsorban tettek halhatatlanná). Az egybevetés mellesleg nem is jó, mert Richter zongorázása merőben más, mint amit eszmetársításként "az ördög hegedűséről" magunkban hordunk, s fennmaradt művei alapján játékáról sejtünk. Igaz, Richter is meghökkent, megdöbbent, sőt, olykor bizonyos fajta félelemérzettel telít véghetetlenül intenzív játékával. A fantasztikus technikai tökély azonban itt csaknem észrevétlen öszszetevő. (Nem azt jelenti, hogy nem elsőrendű tényező.) Richter keserves alkotói kínok között újraújra megszüli, létrehozza a kottában mindig holt zeneművek valóságos tartalmát. Az eszközöket ehhez a tonikai jeleken, fortékon és pianókon, a ritmikai jeleken, az egészhangokon és harminckettedeken túl, illetve közöttük találja meg, pontosabban bányássza ki emberi lénye, emelkedett érzés- és gondolatvilága roppant mélységéből. Hogy régi, vagy mai mesterek műveiben nagyobb-e — aligha megítélhető — (emlékezzünk csak korábbi budapesti Schumann-játékára, aztán Muszorgszkijra, majd a hátborzongató Bartók második versenyre). Eldöntetlen maradt ez most is. Erkel Színházi koncertjén Händel mellett nagy kortárs honfitársakat, Prokofjevet és Sosztakovicsot szólaltatott meg. Richter minden tekintetben modern ember, korunk lelkének hordozója — hihetetlenül kifinomult ráérzőképességével az "atommagig" hatol be a kor zeneműveinek differenciált világába. Ha mégis belemegyünk valamiféle rangsorolásba, a két nap rendkívüli élményanyagából a Prokofjev szonáta (A-dúr) és a második este ráadásui kényszerítenek még külön kiemelésre. Egészen biztosan nem él ma ember a Földön, aki a világ tán legszellemesebb ■zeneszerzőjének, a tíz éve halott Prokofjevnek ezeket a "Tovatűnő látomásait" így felidézze: S tán a jövőben sem élhet ilyen. Ezek a látomások így örökéletűek, nem "tűnnek tova" sohasem. Rajk András Zászlóátadások május elseje előestéjén A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének előestéjén, kedden, a Csepeli Papírgyárban rendezett ünnepségen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára adta át a Minisztertanács és a Szaktanács vándorzászlaját, valamint a kongresszusi oklevelet. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, a Budapesti Marhavágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Kiskunhalasi Gépállomás dolgozóinak Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára adta át a zászlókat. A Magyar Tudományos Akadémia a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete dolgozóinak dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja adta át a kongresszusi oklevelet. Az Országos Mentőszolgálatot elmúlt évi munkája jutalmául a Minisztertanács és a Szaktanács vörös vándorzászlajával tüntették ki. A zászlót dr. Szabó Zoltán, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja adta át. Kiosztották a május 1-i plakátpályázat díjait Kiosztották a május 1-i plakátpályázat díjait. A hatezer forintos első díjat Görög Lajos, a négynégyezer forintos második díjat Konecsni György és Papp Gábor, a háromháromezer forintos harmadik díjakat Novák Henrik, Vártfai László és Papp Tamás kapták. A díjakat Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője adta át. (MTI) Ülésezett a KGST fémkohászati állandó bizottsága Április 26. és 29. között tartotta meg Budapesten 14. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának fémkohászati állandó bizottsága. Az ülésen a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői megfigyelőként jelentek meg. A tanácskozást dr. Lévárdi Ferenc, a Magyar Népköztársaság nehézipari minisztere, a bizottság elnöke vezette. Megvitatták a bizottság 1962. évi munkájának eredményeit és további tevékenységének irányvonalait. Csütörtökön temet Elhunyt Bee Dr. Rákos Ferencnek, a párt régi harcosának temetése május 2-án, csütörtökön délután 2 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a magyar munkásmozgalom kimagasló harcosainak emlékére emelt panteonban. Elhunyt Becski Andorné, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Partizánszövet ek Rákos Ferencet iki Andorné cég tagja, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 3. számú kerületi könyvtár vezetője. Becski Andornét az MSZMP VIII. kerületi bizottsága és a Magyar Partizánszövetség saját halottjának tekinti. Hamvasztás előtti búcsúztatása május 3-án, pénteken délután fél négy órakor lesz a Farkasréti temetőben. (MTI) 1963. május 1