Népszava, 1963. július (91. évfolyam, 152–177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

Szerdán kezdődik Budapesten a textilmunkások nemzetközi szövetsége adminisztratív bizottságának ülése A Textil-, a Ruházati és Bőripari Dolgozók Nemzetközi Szövetségé­­nek adminisztratív bizott­sága július 3-tól kezdve Budapesten ülésezik. A nemzetközi szövetség munkájáról, a buda­pesti ülésszak felada­­tair­ól Jaroslaw Me­­wa­ld, a szövetség főtitká­ra, valamint Victor Pw­ Qn­ot titkár tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfő délután a textilesszak­ér­vezet székházában. Jaroslaw Mewald el­­m­­ondta, hogy az ülésen, ahol a tavaly májusban Bukarestben megtartott második konferencia ha­tározatainak sorsát vitat­ják meg, tizenhat ország küldöttei vesznek részt. Ezután a szövetség fel­adatairól beszélt. Hang­súlyozta a harci akció­egységért, a kapitalista ál­lamok elleni nemzetközi szolidaritásért, a monopó­liumok elleni egységért való küzdelem jelentősé­gét. Méltatta e küzdelem eddigi eredményeit, pél­daképpen említve, hogy a szakma dolgozói Francia­­országban több millió órát sztrájkoltak, s a bé­rekért folyó harc politikai célokért is, de Gaulle reakciós politikája ellen is folyt. Megemlítette, hogy Olaszországban az elmúlt három évben 41 millió munkaórán­yi sztrájk volt, amit szintén bérharcnak igyekeztek fel­tüntetni és amely végül szintén politikai jelleget öltött. A továbbiakban szólt a nyugatnémet munkások küzdelmeiről, figyelmez­tető sztrájkjairól a mo­nopóliumok bérpolitikája ellen, a demokratikus jo­gokért. Aláhúzta, hogy a budapesti ülésszak fel­adata elősegíteni a kapi­talizmussal szemben fo­lyó küzdelem pozitív erői­nek egyesítését. Ezután kiemelte az egységért fo­lyó harc eszközeit, alá­húzva a szocialista orszá­gok, közöttük Magyaror­szág eredményeinek is­mertetését, majd befeje­zésül méltatta a magyar szakszervezetek sikerek­ben gazdag küzdelmét. Victor Paquot, a szö­vetség titkára elemezte a nők és a fiatalok hátrá­nyos megkülönböztetésé­nek kérdését a tőkés or­szágokban, majd beszá­molt főként a francia és olasz szakmabeli munká­sok egységéért folyó küz­delméről, e harc sikerei­ről. (L. M.) Fogadás a ghanai nagykövetségen Ghana nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásá­nak harmadik évfordulója alkalmából Joseph God­son Amamoo, a Ghanai Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn este a nagykövetségen fogadást adott. (MTI) Elutazott a görög követ Théodore A. Griva Gardikiou­, a görög ki­rályság rendkívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere hétfőn végleg el­utazott Magyarországról. (MTI) 2 FELHÍVÁS ÉRTESÍTJÜK az állami vállalatok, közületek és szövetkezetek áruforgalmi osztályait, beszerzési ügyintézőit, hogy a SZERELVÉNYÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT 1963. július 1-től kezdődően az alábbi gyártmá­nyokkal bővíti a raktárkészletről történő gyors kiszolgálási rendszerbe kiadható termékek körét. PVC lefolyócsövek, idomok, hegesztőpálcák és ragasztók 200 literes festett tároló vashordók. Tiszta víz szállítására alkalmas turbó- és önfel­szívó szivattyúk 80 C°-ig, 250 1/perc teljesít­ményre, 0-tól számítva. Üzemanyagszivattyúk 15, 50, 100 és 200 1/perc teljesítményre. Fényes alátét, MSZ 2201, M 3—27-ig. Hatlapú fényes anya, MSZ 2260, M 8—30-ig. Hornyos csavarok, MSZ 2430, 2432, 2436, 2438, 2450, 2452, 2449, 2469, M 3—16-ig. Hatlapú facsavar, MSZ 2499, 0 6—12 mm-ig. Szegecsáruk színesfémből: alumínium, sárgaréz, vörösréz szabvány szerinti anyagminőségben, MSZ 4254, 4256, 4261, 0­1—8 mm-ig. Fenti termékeket készletről szolgáltatjuk ki a 862.257/1962. KGM. (KGM. 46-os Közlöny) számú utasításban foglaltak szerint. Hétfőn több száz kisüzem összevonásával megalakultak az ipar új nap­vállalatai A Gazdasági Bizottság határozata alapján az utóbbi időben számos in­tézkedés történt az ipar termelő erőinek koncent­rálására. Az átszervezés július 1-ével döntő szaka­szához érkezett: hétfőn több száz kisüzem össze­vonásával formailag is megalakultak az új nagy­­vállalatok, hogy kihasz­nálhassák az egységes ve­zetésben, a munkák sza­kosításában rejlő előnyö­ket. A kohó- és gépiparban 44 kisüzem helyett tíz na­gyot hoztak létre. Így egységes vezetés alá ke­rültek a szerszámgépgyá­rak, az orvosi műszergyá­rak, a motorgyárak. Az Építésügyi Minisztérium július 1-ével a többi kö­zött megalakította a ki­lenc gyárat egyesítő ÉM Mész- és Cementipari Or­szágos Vállalatot. A köny­­nyűiparban ugyancsak több összevont nagyválla­lat kezdte meg működé­sét. Az Élelmezésügyi Mi­nisztériumban megszűnt a szeszipari és dohányipari igazgatóság, helyettük egy-egy országos vállalat alakult. A nehéziparban létrehozott Országos Gu­miipari Vállalat öt, Vegy­ipari Tröszt 24, Gyógy­szeripari Tröszt 8, a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt 13 üzemet egyesít. A most lezajlott nagy­szabású átszervezés után az idén további vállalati összevonások már nem lesznek. (MTI) Elutazott a magyar küldöttség a KGST ülésszakára Apró Antalnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­­tesének vezetésével hét­főn délután repülőgépen Moszkvába utazott a KGST soron következő 7. ülésszakán részvevő ma­gyar küldöttség. Befejeződött a KGST villamosenergia bizottságának ülése A KGST villamosener­gia állandó bizottsága jú­nius 25. és július 1-e kö­zött Budapesten tartotta 15. ülését. Megvizsgálta az 1964—1965-ben kezdődő nagyobb energetikai be­ruházások összehangolásá­nak kérdéseit, a távlati tervidőszakra vonatkoz energetikai fejlesztési ter­vek koordinálásának mun­katervét. Megkezdődtek az egyetemi felvételi vizsgák iskoláján megkezdődtek a felvételi vizsgák. Több, mint tízezer elsőéves hall­gatót vehetnek fel az egyetemekre, a jelentke­zés ennek mintegy négy­szerese. A vizsgák írás­beli és szóbeli részből te­vődnek össze, általában két óra áll rendelkezésre egy-egy tétel kidolgozásá­ra, a szóbeli vizsgákon pedig félórát töltenek minden jelöltnek meg­hallgatásával, megismeré­sével. Az új rendelkezések szerint a felvételi vizsgá­kon az elért legmagasabb pontszám 20, ebből 10 pontot »hozhat magával« a vizsgázó, kitűnő érett­ségi esetén. A vizsgákat július 1 és 31 között bo­nyolítják le, a részvevők ezt követően írásbeli ér­tesítést kapnak a felvé­telik eredményéről. (v) Július elsején az ország legtöbb egyetemén és fő- A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224-819* pimruska és diéta A cukorbetegek folya­dékigénye fokozott, azon­ban a fogyasztott italokat tanácsos orvosi utasítás szerint megválasztani. Az előírás szerint a cukor­betegek kizárólag cukor­mentes folyadékot ihat­nak. Olvasónk, Horváth Árpád vegyészmérnök, megfigyelte, hogy egyes csemege­üzletek diabeti­kus osztályain Almuskát is árusítanak, amelyet nagy mennyiségben — oly­kor 15—20 üveggel is — vásárolnak a »cukrosok«. Mivel olvasónk az üve­geken nem látta a diétás készítmények jól felis­merhető jelzését, arra gondolt: hátha az Almus­­ka szőlőcukrot tartalmaz, s így ártalmára lehet a diétát tartó fogyasztónak. A gyümölcslevet megvizs­gálta, és kiderült, hogy feltételezése nem volt alaptalan. A vegyészmér­nök szerkesztőségünkhöz küldött levelét továbbí­tottuk az Élelmezésügyi Minisztériumhoz. Kértük: foglalkozzanak a problé­mával, ellenőrizzék olva­sónk vegyvizsgálatának eredményét.­­ Az Élelmezésügyi Mi­nisztérium Konzerv- és Paprikaipari Igazgatósá­ga megállapította, hogy az Almuska ugyan hozzá­adott cukrot nem tartal­maz, diabetikus készít­ménynek mégsem tekint­hető. Az igazgatóság fel­hívta a Belkereskedelmi Minisztérium figyelmét erre és kérte, hogy mi­előbb szüntessék meg az Almuska árusítást a dia­betikus osztályokon. A fentiekkel kapcsolat­ban még egy fontos kér­désre hívnánk fel az élelmiszeripar illetékesei­nek figyelmét. Számos cukorbeteg olvasónk kéri, hogy ne csak a kiváló konzervekkel, sütemé­nyekkel, különböző szén­hidrát-szegény készítmé­nyekkel segítsék megfe­lelő táplálkozásukat. Sze­retnék, ha számukra is készítenének ízletes, vita­mingazdag üdítő italokat, amelyek kiegészítenék a kímélő étrendet. Reméljük, hogy az élel­miszeripar és a kereske­delem szívügyének tekin­ti e kívánságot és mielőbb — még a nyár folyamán — üdvözölhetjük az új, diabetikus üdítő italt. (sárközi) Szolgálati lakás megszüntetése JÁVOR SÁNDOR nagykál­­lói olvasónk azt kérdi, hogy ha a munkaviszonya megszű­nik, mert nyugdíjba ment, kitehetik-e a szolgálati lakás­ból. A munkaviszony meg­szűnésével egyidejűleg megszűnik a bérleti joga is a szolgálati lakásra. Az utcára azonban nem te­hetik ki, megfelelő csere­lakást kell biztosítani. Te­hát nem a bérlőnek kell keresnie a másik lakást, hanem a szolgálati lakást kipárzó szervnek. A segédmotorkerékpár BRUTSI BÉLA budapesti olvasónk aziránt érdeklődik, hogy a 75 köbcenti hengerűr­tartalmú motor­jármű segéd­­motorkerékpár-e. A 75 köbcenti henger­űrtartalmú jármű a KRESZ 11. § f) pontja alapján nem számít se­gédmotorkerékpárnak, hanem rendes motorke­rékpárnak, az 50 köbcenti (125 köbcenti ) kategóriá­ba tartozik. E motorke­rékpár vezetéséhez mo­torkerékpárvezetői jogo­sítvány szükséges. Megsemmisült kölcsönkötvén­­y IZSÓ LAJOSNÉ sátoralja­újhelyi olvasónk arra kér vá­laszt, hogy ha az egyik bé­kekölcsön-kötvénye baleset folytán elégett, megkaphat­ja-e az ellenértékét? A vonatkozó kormány­­rendelet értelmében az ál­lamkölcsön kötvényekből eredő jogokat csak a köt­vény bemutatója érvé­nyesítheti. Tehát a kisor­solt kötvények ellenérté­két csak a kötvény fel­mutatása és bevonása el­lenében lehet kifizetni. Elveszett, eltűnt, vagy megsemmisült államköl­csön alapján követelés nem támasztható, másod­­példány nem adható ki. Lakbérpótlék áthárítása NAGY MAGDOLNA szom­bathelyi olvasónk azt kérdi, hogy ha a tulajdonos nem járul hozzá a lakáscseréhez, akkor a lakbérpótlék össze­gét át lehet-e hárítani. Ha a személyi tulajdon­ban levő, tanácsi rendel­kezés alatt álló lakás lakbérpótlék-fizetési kö­telezettség alá eső bérlője nem tudja elcserélni a la­kást, mert­­ a tulajdonos hozzájárulását alapos in­dok nélkül megtagadta, a bíróságtól kérheti a bérlő a tulajdonos hozzájárulá­sának ítélettel való pót­lását. Ha ennek a kere­setnek a bíróság helyt ad, a tulajdonost kötelezheti, hogy a bérlőnek a lak­bérpótlék fizetéséből származó kárát is térít­se meg. Jogszabály-magyarázat Több olvasónk érdek­lődött aziránt, hogy ha munkaviszonyát nem szünteti meg, hanem azt átalakítják havi 500 fo­rintos munkaviszonyra, lehetséges-e ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA MUNKAVISZONY ALATT Ilyen esetben az 1963 április 30-ig hatályban volt rendelkezések sze­rint az öregségi nyugdí­jat megállapítani nem lehetett. Munkaviszony fennállása alatt ugyanis csak annak a dolgozónak lehetett öregségi nyugdí­jat megállapítani, akinek a nyugdíja alapját képe­ző munkabérátlaga és az igény bejelentését meg­előző utolsó havi munka­bére az 500 Ft-ot nem ha­ladta meg, vagy korked­vezményre jogosító mun­­­­kakörben dolgozott, vagy pedig mint orvos, leg­alább heti 18 órás mun­kaidővel közszolgálati munkaviszonyban állott. Az 1963. május 1. nap­jától hatályban levő új rendelkezések szerint munkaviszony fennállása alatt nemcsak abban az esetben lehet az öregségi nyugdíjat megállapítani, ha az igénylő korkedvez­ményre jogosító munka­körben dolgozik, vagy mint orvos közszolgálati munkaviszonyban áll, ha­nem akkor is, ha­­olyan munkaviszonyban áll, amely az öregségi nyug­díjra jogosultság beállá­­­sát követően kezdődött, vagy olyan munkakörben dolgozik, amelyre érvé­nyes munkabérszabályok (munkaszerződés) szerint havi munkabére az 500 Ft-ot nem haladja meg.­ Az ismertetett új ren­delkezések szerint tehát — eltérően a korábbi sza­bályozástól — abban az esetben is megállapítják az öregségi nyugdíjat, ha a dolgozó a munkaviszo­nyát nem szünteti meg, hanem munkáltatója olyan munkakörbe helye­zi, amelyben a munkabé­re nem haladja meg a havv 500 Ft-ot. Annak a dolgozónak pedig, aki az öregségi nyugdíjra jogo­sultságának a megszerzé­se után a munkaviszo­nyát megszünteti, abban az esetben is meg lehet állapítani az öregségi nyugdíjat, ha egynapi megszakítás nélkül és ha­vi 500 Ft-nál magasabb munkabérért újból mun­kaviszonyba lép akár az előző, akár más munkál­tatónál. Az így megálla­pított nyugdíjat termé­szetesen csak akkor fo­lyósítják, ha a dolgozó munkabére havi 500 Ft-ot nem haladja meg. HLu­mmuL tb NÉPSZAVA Átadták az idei kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket Semmelweis Ignác szü­letésének 145. évfordulója alkalmából hétfőn az Or­vos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Sem­­melweis-házának díszter­mében ünnepélyesen ki­osztották az idei kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetése­ket. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter ünnepi beszédében méltat­ta a nagy magyar tudós, Semmelweis Ignác kor­szakalkotó munkásságát, s a nemes hagyományok követőinek, napjaink leg­jobb orvosainak és gyógy­szerészeinek elismerésre méltó fáradozásait, ered­ményeit. Beszéde végén átnyújtotta a kitüntetése­ket. Az egészségügyi miniszter a Minisztertanács határozata alapján az egészségügy te­rületén végzett kimagasló munkájukért a KIVÁLÓ OR­VOS címet adományozta: dr. Ambrus Mah­idnak (Jász­berény), dr. Antony Miklósnak (Jászdózsa), dr. Barta Ottó­nak (Szombathely), dr. Be­­rend Ernőnek (Kaposvár), dr. Egyed Bélának (Budapest), dr. Fodor Lászlónak (Baja), dr. Gáspár Albert vértesi körzeti orvosnak, dr. Gege­­si-Kiss Pál budapesti egyete­mi tanárnak, dr. Hahn Gé­zának, az Egészségügyi Mi­nisztérium osztályvezetőjé­nek, dr. Hegedűs Károlynak (Veszprém), dr. János György orvos ezredesnek, dr. Kádár Tibornak, a Budapesti Or­vostovábbképző Intézet ta­nárának, dr. Köves István­nak (Budapest), dr. Krepus­­ka Istvánnak (Budapest), dr. Martos Jánosnak (Vémend), dr. Orbán Györgynek (Buda­pest), dr. Petri Gábornak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanárának, dr. Rá­kos Rezsőnek (Sátoraljaúj­hely), dr. Romhányi György­nek, a Pécsi­­ Orvostudomá­nyi Egyetem tanárának, dr. Seri Istvánnak­ (Budapest), dr. Sólyom Sándornak, a KÖ­JÁL Pest megyei igazgatójá­nak, dr. Strehlinger Lajos­nak (Budapest), dr. Szabó Györgynek (Makó), dr. Szilá­gyi Gézának, a SZOT ellen­őrző főorvosának, dr. Szodo­­ray Lajosnak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem ta­nárának, dr. Szóró Zoltán­nak (Székesfehérvár), dr. Trencséni Dezső belügymi­nisztériumi osztályvezetőnek, dr. Veres Gábornak, a Hu­mán Oltóanyagtermelő és Ku­tató Intézet igazgatójának, dr. Vetró Jánosnak, a KÖ­JÁL szegedi igazgatójának, dr. Zoltán Imrének, a Buda­pesti Orvostudományi Egye­­­­tem tanárának. Az ÉRDEMES ORVOS cí­met kapták: dr. Balogh Ádám (Tata), dr. Balogh László (Nyíregyháza), dr. Barcsay Ferenc orvos al­ezredes, dr. Barna Kornél, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem adjunktusa, dr. Barna Tibor (Miskolc), dr. Bánhe­gyi Imre (Nyékládháza), dr. Beliczay Pavlik Miklós (Bu­dapest), dr. Bencsik József, a debreceni MÁV Igazgató­ság orvos főtanácsosa, dr. Bélteki Sándor (Szekszárd), dr. Biró Imre, a budapesti Országos­ Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet szakfőorvosa, dr. Bozsóki Géza (Lakócsa), dr. Czup­­pon Imre (Agárd), d­r. Dudás Pál (Budapest), dr. Fábián Zoltán (Salgótarján), dr. Fe­kete Imre (Mosonmagyar­óvár), dr. Fendrik Ferenc (Tatabánya), dr. Ferencz Bé­la (Győr), dr. Fernádi Fe­renc, a Budapesti Orvostu­dományi Egyetem docense, dr. Gerő Andor (Budapest), dr. Grics László (Farkasgye­pű), dr. György László bel­ügyminisztériumi szakfőor­vos, dr. Hamara Gyula (bu­dai járás), dr. Hársing László, a Budapesti Orvostudományi Egyetem docense, dr. Hegyi Eugénia (Pécs), dr. Herman Béla (Békéscsaba), dr. Hoff­mann Ilona, a hévízi Postás Üdülő forvosa, dr. Horváth József (Pécs), dr. Horváth László (budapesti Központi Stomatológiai Intézet), dr. Horváth Miklós (Miskolc), dr. Kaldrovits Andor (Budapest), dr. Kápolnay Gyula, a Me­­tallochemia-gyár üzemi or­vosa, dr. Kiss Bálint (Tisza­füred), dr. Kiss Ernő Géza (Kunszentmárton), dr. Kispál Mihály orvos őrnagy, dr. Ko­csis András (Berettyóújfalu), dr. Kovács Béla (Kálóz), dr. Kretzer András (Zalaeger­szeg), dr. Kulcsár András, a Debreceni Orvostudományi Egyetem adjunktusa, dr. Kun Miklós (Budapest), dr. Lemhényi Dezső István (Ka­posvár), dr. Leitner Ferenc, a Belügyminisztérium pilis­szántói gyógyüdülőjének pa­rancsnoka, dr. Losoncz Mi­hály orvos alezredes, dr. Makláry Lajos, az Országos Mentőszolgálat orvosa, dr. Nagy Andor, a Budapesti Orvostovábbképző Intézet adjunktusa, dr. Németh Sán­dor (Cserhátszentiván), dr. Nikolov László, pécsi üzemi körzeti orvos, dr. Ocsovszky László, a KÖJÁL Csongrád megyei igazgatója, dr. Orosz Andor (Mátraszentimre), dr. Petró Sándor, a Miskolci Megyei Sportegészségügyi In­tézet szakfőorvosa, dr. Pó­lyák János (Kalocsa), dr. Ré­ti Ödön SZOT ellenőrző fő­orvos, dr. Rudnai Ottó, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos osztály­­vezetője, dr. Rupert Róbert (Sümeg), dr. Ruzsicska Béla (Vác), dr. Ruzsonyi Zoltán (Ják), dr. Saád Andor (Mis­kolc), dr. Simon Sándor, a Kőbányai Gyógyszerárugyár laboratórium-vezetője, dr. Somogyi Endre, a Budapesti Orvostudományi Egyetem docense, dr. Sörlei József (Nagykanizsa), dr. Szabó Mik­lós (békési járás), dr. Sze­derkényi József (Ófehértó), dr. Szent-Pály Ferenc (Cell­­dömölk), dr. Szilárd János, a Szegedi Orvostud. Egyet. ta­nársegédje, dr. Szokola Gé­za (Egyházaskozár), dr. Ta­kács Sándor (Kecskemét), dr. Tauszk Erzsébet (Budapest), dr. Tóth László (Balmazújvá­ros), dr. Vajvoda Ferenc (Miskolc), dr. Vitéz László (Bátya), dr. Zsirkó László, a KÖJÁL Tolna megyei epide­­miológus orvosa. A gyógyszerellátás terén elért kiváló eredményeikért a KIVÁLÓ GYÓGYSZERÉSZ címet kapták: Koráni Zoltán (Budapest), Major László (Hajdú-Bihar megye), Molnár Ferenc (Pest megye), Szabó Ernő (Egész­ségügyi Minisztérium), Valu József, a Kőbányai Gyógy­szerárugyár kutató üzem­mérnöke, dr. Végh Antal, a Budapesti Orvostudományi Egyetem tanára. Az ÉRDEMES GYÓGYSZE­RÉSZ címet kapták: Bezzegh Dénes, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár üzeme vezető gyógyszerésze,­­Csányi Erzsébet (budapesti MÁV Kórház), Demeter László (Nagykanizsa), End­rényi Ernő (Szirák), Hegedűs Endre (Kisújszállás), Kenéz Lídia (Miskolc), Koppány Györgyi (Budapest), Mikula Andor (Csorvás), Orosz Je­nő gyógyszerész őrnagy,­­Scholtz Miklós (Nyíregyhá­za), dr. Szmodiss József (Keszthely), dr. Vida László, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos munka­társa. (MTI) A kitüntetettek nevében dr. Berend Ernő, megyei főorvos és Koppány György gyógyszerész mondott köszönetet, majd dr. Szabó Zoltán, az Or­vos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének fő­titkára köszöntötte az új kiváló és érdemes orvoso­kat, gyógyszerészeket. ­-----------------------------­Em­lékü­­n­n­epség az egészségügyi szakszervezetben A magyar munkásmoz­­galomnak kiemelkedő or­vosharcosainak, mártír­jaink emlékére rendezett ünnepséget az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnök­sége hétfő délután a szak­­szervezet székházában. Dr. Szabó Zoltánnak, a szakszervezet főtitkárá­nak ünnepi beszéde után dr. Doktor Sándor, dr. Hamburger Jenő, dr. Jahn Ferenc, dr. Madzsar Jó­zsef és dr. Schönstein Sándor arcképét helyez­­­ték el a Weil Emil te­remben. Elutazott a nigériai gazdasági küldöttség Hétfőn délután eluta­zott Budapestről a Z. B. Oipc­arima kereskedelmi és iparügyi miniszter ve­zetésével Incze Jenő kül­kereskedelmi miniszter meghívására hazánkban járt nigériai gazdasági küldöttség. 1963. július 2

Next