Népszava, 1963. október (91. évfolyam, 229–255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 91. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1963. OKTÓBER 1. KEDD M­ ai múlt élő otthonai eltérve a balassagyarmati palóc-VÁSÁRBÓL, kiosztva a vásárfiát az unokák között, ilyenformán adta elő legnagyobb élmé­nyét a drégelypalánki juhász: »Még a múzeum­ba is bebolondított a sógor. Tudjátok mit láttam? ... Megmutatták Mikszáth szivarját, amelyik félig égett el, nem szívhatta végig, a fele szivar táján meg­halt ...« A gyerekek, s a múzeumot belülről még nem látott felnőttek nógatták: mondja, mit látott még? (Egyebet nemigen tudott mesélni, számára az volt a legérdekesebb, a többi termen csak átfutott a só­gorral, kövek és rozsdás szerszámok előtt minek cso­dálkozzék az ember? ... A villanásnyi történet csaknem tízéves már, azt sem tudom, terelgeti-e még juhait Szondy hajdani sasfészkének füves oldalán a palánki juhász, de így október táján, amint százezrek indulnak el a múzeu­mok kincsei felé, mindig eszembe jut András bácsi esete a nagy palóc vitrinben őrzött szivarjával. Akkor mulattam rajta, s örültem, hogy a vásár szí­nes forgatagában már az is eszébe jut, hogy egyál­talán átlépje a múzeum küszöbét, mégha csak egy legendás szivar kedvéért is... Akkor, tíz évvel ez­előtt! Mert azóta sokkal többet várunk mi a múzeu­mainktól, semmint ritkaságok és régiségek puszta mutogatását. Bár igaz, a közönségnek is fel kell nőni ahhoz, amit történelmünk és művészetünk e gazda­gon felszerelt szabadiskolái nyújtanak — az érdeklő­déskeltés, a figyelemráirányítás, a megértetés ne­mes és türelmes munkája azonban alapjában véve magukra a múzeumokra vár. S ebben egy évtized alatt — de különösen az utóbbi öt esztendőben — dicséretesen sokat tettek. TIT EH­A A SZÁMOK BESZÉDESEBBEK a szavak-­­ nál: 195­­-ban 2,6 millió, 1957-ben 3 millió, 1962-­­ ben pedig már 4,5 millió látogatója volt a mu­­■Lú­zeumoknak. Ez az egyenletesen felfelé ívelő sta­tisztika, végén a négy és félmilliós múzeumi rekord­dal, önmagában is világosan bizonyítja, hogy a vala­mikor holtnak, élettől elzárt — és elzárkózott­ — tevékenységnek minősített múzeumi munka, ma már a népművelés szerves részévé lépett elő. De nem emelkedhetett volna ilyen rangra, ha megmarad a »szivar-szenzációknál«, ha nem mutatja meg köz­­érthetően és mindenki számára tanulságosan azt az egészet, amelybe egyébként beleillik, beletartozik olyan apró lelet is, mint például a nagy palócmeseb­­üszkös fél szivarja. Tehát összefüggéseiben mutatni, mindenről teljes, tiszta, maradandó ismereteket nyúj­tani — ezt várja a múzeumoktól a látogatók széles tábora. S hogy ennek az igénynek évről évre jobban eleget tesznek a múzeumok, azt a látogatók gyara­podásán kívül a hálózat hihetetlenül gyors növeke­dése bizonyítja. Falumúzeumok, helytörténeti mú­zeumok, emlékszobák sokasága nyílik. Az illetékes szervek meg sem tudják mondani — nagyjából 122-re becsülik —, hogy hány van már belőlük, olyan mé­reteket öltött a muzeológiai kincsek társadalmi gyűj­tése, s azoknak elhelyezése. Nemcsak múzeumba járni lett divat, hanem gyarapítani is azt. G­­YAKRAN MONDOGATJUK, hogy évszázadokat,­­ évezredeket iramodunk vissza, amint ellépünk a­­ vitrinek előtt. «Valóban így van, a látogatások * perceiben visszaröppen az ember a messzi múlt­ba, s nem bánja meg, sokat tanul. Ám egyre sürge­tőbben lép fel egy olyan igény, amely nem az év­századok, néha csak az évtizedek mércéin szeretné mérni az élet — a mai életünk — nagy változásait. Ennek az igénynél* szabad utat kell biztosítani, ahogy néhány múzeumunk már teszi is. Például a nagykanizsai, amely a hatalmas fejlődést megért Letenye múltját és jelenét dokumentálva, kiállítást szervezett és nagy sikerrel vitte a megyében. Ipari üzemeink is nagy szeretettel istápolják gyáraik történelmi dokumentumait. Különösen Diós­győr mutatott jó példát a kohászati múzeum meg­szervezésével. Ózdon most készülnek gyártörténeti kiállítás megnyitására. Salgótarjánban a nógrádi iparvidék munkásmozgalmának históriáját viszik­ a látogatók elé. Győrött a Xantus János Múzeum , a helybeli Célgépgyárnak a szocialista építésben elért egyévtizedes eredményeit ismerteti. A­Z AZ ELÉNK FIGYELEM, amely múzeumaink tevékenységét kíséri, az a segítő szándék, amely a múzeumgyarapításban megnyilvánul, s az a lá­togatási rekord, amelyet a négy és félmillió ki­fejez, mindenképpen örvendetes. A múzeumoknak nemcsak a jogát teszi vitathatatlanná a népművelés­ben — már tekintélyes fórumaivá is avatta azokat. A ma kezdődő múzeumi hónapnak azonban koránt­sem csak az lesz a feladata, hogy a babérokat cso­korba kösse. Még sokkal tágabbra kell nyitni a kapukat, százezrekhez, milliókhoz kell eljutni még. Elsősorban színvonalas, közérthető kiállításokkal, tartalmas, érdeklődést keltő előadásokkal, tárlatveze­tésekkel, okosan szerkesztett kiadványokkal. S mind­ezt nemcsak a múzeumok falain belül! A széles ka­punyitás ne csak a látogatóknak jelentsen lehetősé­get a szabadabb beáramlásra , a múzeumoknak is a kilépésre. Keljen útra minél több vándorkiállítás, vigyék a múzeumok gyárról gyárra, faluról falura történelmünk és kultúránk, tegnapi és mai életünk ezernyi beszédes dokumentumát. Hogy a múzeumok felhalmozott kincse egész népünk szellemi közkincsévé legyen. Kiss Gy. János Ked­vező légkör a Ne­w York-i külügyminiszteri •A megbeszéléseken Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn újból összeültek a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britan­­nia külügyminiszterei. Ez­úttal a vacsora szolgált keretül, amelyet V Thant, az ENSZ főtitkára adott. Az érdemleges megbeszé­lések érdekében csak nyolcan voltak jelen:­­ Trianton és Naraszimhan főtitkárhelyettesen kívül Gromiko, lord Home és Rusk, valamint a három nagyhatalom ENSZ-képvi­­selői, Fedorenko,­ sir Dean Patrick és Steven­son. A szokástól eltérően még tolmácsok sem vol­tak ott. Mindez arra en­ged következtetni, hogy a vacsorát nem társadalmi eseménynek szánták, ha­nem politikai tanácskozá­si fórumnak. Hétfőn reggel Bush és lord Home külön tanács­kozást folytatott. Az ame­rikai külügyminiszter lord Home vendége volt reg­gelire. A kiadott hivata­los tájékoztatás szerint a két nyugati politikus nem érintette a három­hatalmi megbeszélések anyagát, hanem megbe­szélésüket főleg arra kor­látozták, hogy egyeztessék az amerikai és a brit ál­láspontot az ENSZ-köz­­gyűlés tárgysorozatán sze­replő kérdésekben. Új­ságíró körökben ezt a tá­jékoztatást bizonyos két­kedéssel fogadták. Rusk egyébként hétfői tárgyalásai során a többi között Ivan Basev bolgár külügyminisztert is fogad­ta. Ami a három nagyha­talom megbeszéléseit il­leti, azok még kezdeti stá­diumban vannak. A szombati ebéden lényegé­ben az álláspontok kifej­tése történt. A további tár­gyalásokon derül ki majd, mennyire törekszenek a nyugati tárgyalófelek a »moszkvai szellem«-et konkrét megállapodásokká változtatni, valóban ké­szek-e reálisan közeledni a problémákhoz, vagy pe­dig csupán szavakban kí­vánnák fenntartani a ked­vező légkört. Az ugyanis mindenki előtt világos, s a szovjet küldöttség en­nek hangot is adott a szombati háromhatalmi találkozón, elérkezett már az idő, hogy a nyugatiak megmutassák szavaik és cselekedeteik egységét. Nyugati sajtójelentések hangsúlyozzák a kedvező és bizakodó légkört, amelyben a tárgyalások folynak.­­ KGST-tanácskozás A KGST közgazdasági állandó bizottsága szep­tember 25—29-ig Moszk­vában ülésezett. Az ülé­sen részt vett Bulgária, Lengyelország, Csehszlo­vákia, Magyarország, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió küldöttsége. Megfigyelő­ként jelen volt a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság képviselője. Megkezdődött a zeneművész konferencia Hétfőn a Zeneművészek Házában megkezdődött a szocialista országok zene­művész szövetségei veze­tőinek háromnapos konfe­renciája. A tanácskozás megnyitásán nyolc külföl­di delegáció vett részt. Csehszlovák filmbemutató Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyaror­szági nagykövete, hétfőn este a Magyar Sajtó Há­zában filmbemutatót ren­dezett a müncheni egyez­mény aláírásának 25. év­fordulója alkalmából. Le­vetítették a csehszlovák riportereknek a münche­ni egyezmény aláírásáról készített dokumentum­­filmjét. Ezután bemutat­ták az 1963. évi moszk­vai nemzetközi filmfesz­tivál aranydíjával kitün­tetett A halál neve: En­­gelchen című csehszlovák filmet. Kétnapos ülésre hívták össze a Szakszervezetek Országos Tanácsát Csütörtökre és péntekre összehívták a Szakszerve­zetek Országos Tanácsá­nak ülését. A tanácsülés első nap­ján megtárgyalják az 1963. évi népgazdasági terv tel­jesítésének, valamint a télre való felkészülésnek a feladatait. A második napon a szakszervezetek nevelőmunkája szerepel a tanácsülés napirendjén. Az elnökség beszámolóit Beckl Sándor és Bage­r Jánosné, a Szaktanács tit­kárai terjesztik elő. (MTI) Már 770 000 tonna szenet­­ • • .­adtak a bányászok a felajánlott egymillió tonnából A bányászok a harma­dik negyedévben nagy lé­péssel közeledtek válla­lásuk­­ teljesítéséhez. Augusztus végére már majdnem 700 000 tonnát termeltek ki a népgazda­ság téli tüzelőgondjainak elhárításához szükséges egymilliós többletből, ezt szeptemberben — amint a Nehézipari­­ Miniszté­rium szénbányászati fő­osztálya hétfőn közölte — előzetes adatok sze­rint, mintegy 70 000 ton­nával tetézték. A kilenc hart­ , ered­ménye biztosíték­a arra, hogy a­­ bányászok, ha nagy erőfeszítések árán is, a vasárnapi műszakok segítségével még az év vége előtt teljesítik egy­millió tonnás vállalásu­kat — hangsúlyozták a Nehézipari Minisztérium­ban. Az elmúlt hónapban a legnagyobb akadály a vagonhiány, illetve az egyenetlen vagonellátás volt. Emiatt nem tudták elszállítani a kitermelt szenet, ami az aknákban, a rakodótereken torlódást idézett elő és nemegyszer huzamosabb ideig tétlen­ségre kárhoztatta a dol­gozókat. Nehezítette a vállalás teljesítését az is, hogy az utóbbi hetekben csökkent a vasárnapi műszakok hatékonysága. A vájárok a vasárnapi rendkívüli műszakokon is szép szám­mal megjelentek, a csil­lések, tehát a fiatalabb korosztályú dolgozók kö­zül azonban sokan hiá­nyoztak. Ezért vájárokat kellett a csillékhez állí­tani és ez visszavetette a fejtést. Hozzáj­árult a termelés szeptemberi lassúbbodá­sához az is, hogy a fej­tésre kész állapotba he­lyezett feltárások jó ré­szét az eddigi többletter­melés »elfogyasztotta«. A túlteljesítéssel egyidejű­leg tehát fokozni kell a fejtés-előkészítést, a fel­tárást, ami újabb rend­kívüli erőfeszítést kíván. (MTI) Két új pályaudvar Varsóban VARSÓ: Vasárnap két új pályaudvart adtak át. A belvárosi és Visztula­­parti modern, föld alá süllyesztett pályaudvarok Varsó legmodernebb vo­nalú építkezései, teher­mentesítik a főpályaud­var forgalmát és köny­­nyebbé teszik a közleke­dést. Az új­ pályaudva­rokra, amelyeknek vona­lai a föld alatt átszelik Varsót, csak villanysze­­relvények futnak be. Szovjet zene :Angliában LONDON: Az Albert Hall-ban, London egyik legnagyobb hangverseny­­termében, vasárnap ke­rült sor az orosz és szov­jet zene angliai fesztivál­ján részt vett szovjet művészek utolsó fellépé­sére. A közönség lelkes ünneplésben részesítette a moszkvai filharmonikus zenekart és a szólóművé­szeket. Újabb 1500 elbocsátás a KLM-nél HÁGA. A KLM hol­land repülőtársaság elnö­ke a részvényesek köz­gyűlésén bejelentette: a társaság bevételei erősen lemaradtak az előirány­zat mögött, s ezért az al­kalmazottak számát — amelyet ez év március és augusztus között há­romezerrel csökkentettek — további ezerötszáz fő­vel kell csökkenteni. Megkezdődött a csukázás MISKOLC:­az ősziesre fordult időjárás is tarto­gat örömet a borsodi horgászok részére: meg­kezdődött a csukázás. A borsodi horgászok napon­ta négy-ötszázan is fel­keresik a csukákban gaz­dag vizeket, többek kö­zött a nyéki tavakat, a Hernád folyót, a rakacai 320 holdas víztárolót. Ed­dig a legszerencsésebb dr. Patócs Frigyes ózdi ügyész: a Rakacán 6 kiló 14 dekás, 76 centiméter hosszú csukát emelt ki. A százezredik VARSÓ: Az Ursus traktorgyárban előkészü­letek folynak a százezre­dik traktor ünnepélyes átadására. A gyárban 1946-ban készült el az el­ső traktor. Az idén, az elmúlt évhez viszonyítva, a gyár 36 százalékkal emelte termelését, a munkáslétszám ugyanak­kor mindössze 3 száza­­lékkal emelkedett. Batsányi-emlék Kassán KASSA: Batsányi Já­nos születésének 200. év­fordulóján, vasárnap, Kas­sán leleplezték a nagy magyar költő­ és forra­dalmár emléktábláját. Szerencsétlenséggel kezdődött KOPPENHÁGA: Sze­rencsétlenséggel kezdő­dött a dániai hadgyakor­lat A Land og Folk je­lentése szerint egy 37 tonnás páncélos az or­szágúton hernyótalpaival keresztülgázolt egy dzsip­­pen. A gépkocsi kormá­nyánál ülő katona meg­halt Szemérmes szenvedély liUi^lliliiHniillili'iriilliiiHtiltiiflHHHllllHIlilililHIIllliiHIIiiiHíi'lllllliHlliiHlilliiíliíiiiillinilíliilRIiiB (Riport a 3. oldalon) A ballada, a földrajz WII«>IIIIHftBI!iillllllllllirillllllll>IIIWIl>i>WWPIBWil!WIWWIIIIIIinilBMlBíEll!^pHI és a csepeli szerelő lütAlíiIliljWIllltlIiltliillHtilllljWUMllttlIlliillllilHiiilllBUIlSilitBlilffiffiffilffilílilUHttliltjf (Riport a 3. oldalon) }IltTM°nd 1 Dohánypanaszok (A 2. oldalon) i (Tudósítás a 8. oldalon) MIELŐTT A GÉP FEL­SZÁLL. Precíz és bo­nyolult munka előzi meg egy-egy utasszállító gép felszállását. A sze­relők minden fontosabb alkatrészt és műszert gondosan átvizsgálnak, ellenőriznek, kipróbál­nak. Felszállás előtt az IL—18-as motorházának minden egyes porcikáját gondosan átvizsgálja Sitkei Ferenc szerelő (MTI Fotó : Bara István felvétele)

Next