Népszava, 1963. november (91. évfolyam, 256–280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

A Szovjetunióban több mint 3 millió munkásosító dolgozik A szovjet szakszervezetek kongresszusa folytatja munkáját A szovjet szakszerveze­tek XIII. kongresszusá­nak csütörtök délelőtti ülésén felszólalt Abdul Rahman Vezirov, a Leni­ni Komszomol Központi Bizottságának titkára. Vezkrov elmondotta, hogy az elmúlt évben 500 000 fiatal lépett be a szovjet szakszervezetekbe, fél­millió szovjet fiatal vál­lalt munkát az ország legkülönbözőbb üzemei­ben, építkezésein. Paul Neerot, az észt köztársasági szakszerve­zeti tanács elnöke a szo­cialista Észtország fejlő­désének adatait ismertet­te. Vitába szállt a disszi­­dens észt bursfioá sajtó állításaival és meggyő­zően kimutatta, hogy Észtországban soha olyan gyorsan, olyan sikeresen nem fejlődött az ipar, mlint éppen ma, a kom­munizmus általánosan ki­bontakozó építésének idő­szakában. Felszólalt a kongresz­­szuson Viktor Ivanov, az újítók és ésszerű­sítők or­szágos egyesületének el­nöke is, aki elmondotta, hogy jelenleg a Szovjet­unióban több mint há­rommillió munkásújító dolgozik. A külföldi ven­dégek közül a kongresz­­szus csütörtöki ülésén fel­szólalt Mahdzsub Ben Szeddik, a Marokkói Szakszervezeti Szövetség főtitkára, aki egyszer­smind a pánafrikai szak­szervezeti szövetség elnö­ke is. Ben Szeddik érde­kes beszédében állást fog­lalt az úgynevezett­­»so­viniszta afri­kanizmus« ellen s kijelentette, hogy minden olyan kísérlet, amely az afrikai konti­nens dolgozóit el akarja szakítani a világ többi dolgozóitól, elszigetelné az afrikai szakszervezeti mozgalmat és kudarcra van ítélve. Ugyancsak felszólalt az ausztráliai tengerészet­ szakszervezetének titkára a chilei egységes szak­­szervezeti központ főtit­kára és az argentin szak­­szervezeti mozgalom kép­viselője. Jugoszláviai jegyzetek (I.) Jelkép az Avalon Belgrád belvárosának legszebb útvonalain, a Ti­to marsall utcán, a Tenazi­­ján és a Marx—Engels téren feltűnően sok a könyvesbolt Töméntelen szépirodalmi és elméleti mű kerül ki a sajtó alól, de a példányszámok, a 19 millió lakoshoz viszo­nyítva, elég alacsonyak, verskötetek 500—100, re­gények 3000 példány­ban jelennek meg. Ennek a lakosság rendkívül tarka nemzetiségi megoszlása a magyarázata. Az állam­polgárok anya­nyel­vükön olvasnak, s Jugoszláviá­ban több mint tíz nemze­tiség él Még a domináló szerb—horvát nyelvű könyveket is két külön­böző kiadásban kell ki­hozni, mivel a szerbek ra­gaszkodnak az ősi ciril­­likórhoz, míg a horvátok nem hajlandók feladni latin ábécéjüket. Az írás­­egyesítési kísérletek ez­­ideig minden esetben megtorpantak ezen a ha­gyománytiszteleten, ame­lyet a kormányzat, politi­kájához híven, nem akar adminisztratív eszközzel, törvényes beavatkozással megbolygatni. Kísérőm felhívja fi­gyelmemet arra, hogy a kirakatokban sűrűn sora­koznak egymás mellett szovjet és más­ szocialista államokbeli írók és tudó­sok szerbre fordított könyvei. Solohov és a többiek Az egyik kirakatot ki­zárólag Mihail Solohov, a már életében klasszikus­sá vált szovjet író össze­gyűjtött művei most meg­jelent, hétkötetes kiadásá­nak szentelték. Más kira­katokban a szovjet Fegyin és Erenburg, a román Sa­­doveanu, a bolgár Z­apca­­rov, a magyar Remenyik Zsigmond, a lengyel Adam Wazyk, az NDK- ban élő Anna Seghers munkái láthatók. — Ez nem mindig volt így — mondja kísérőm. Kitűnik, hogy ez a je­lenség már a Jugoszlávia és a többi szocialista or­szág között létrejött kö­zeledésnek, a mind erő­teljesebben kibontakozó együttműködésnek pozi­tív következménye. Nemcsak a könyvesbol­tok kirakatai tanúskod­nak erről, hanem a szín­házaik és mozik műsora is. A belgrádi Drámai Szín­házban mostanában mu­tatták be Arbuzov, az is­mert szovjet szerző­­Ir­­kutszki története című színművét, amely a kom­munizmus építésének ne­mesítő, emberformáló erőit és fényeit sugároz­za. A szovjet dráma az idény legnagyobb színhá­zi sikerének ígérkezik. A jugoszláviai mozik a műsoraikon még mindig túltengő amerikai vad­nyugati és szentimentális szerelmi filmek mellett egyre több szovjet filmet vetítenek. Érdekes és jel­lemző, hogy a nézők nemcsak a remek alkotá­sokat, a­­Szállnak a dur­váik«, a­­Ballada a kato­náról«, a­­Tiszta égbolt« című szovjet mozidara­bokat fogadják látható rokonszenvel, hanem a szovjet filmgyártás ke­vésbé igényes termékeit is. Ezt belgrádi ismerő­seim azzal magyarázták, hogy a jugoszláv nézők mindinkább megcsömör­­lenék a technikai és szí­nészi­ virtuozitásban ki­merülő, de semmitmondó amerikai filmektől és a mai jugoszláv élet egész légköréből eredő morális érdeklődéssel a mondani­valójukban mindig maga­sabb rendű szovjet film­alkotások felé fordulnak. Az „Intervizió“ j­­ugoszláviában Jugoszlávia és a többi szocialista ország kultu­rális közeledésének más bizonyítékaival is talál­koztam. A Belgrád hatá­rában levő Avala hegyen megmutatták nekem a néhány hónapja épülő, mintegy 70 méter magas relé állomást Ez a szin­te új korszak jelképeként égbeívelő építmény azt a célt szolgálja majd, hogy a jugoszláv tv, amely a külföldi adások közül ed­dig csak a nyugat-európai­­Eurovíziós közvetítéseit tudja átvenni, a jövőben a szocialista államok -In­­tervizi­ó­jának adásait is bemutathassa nézőinek. A közeledés, természe­tesen, nem szorítkozik csupán kulturális terület­re, de a felületes szemlé­lő számára itt a legvilá­­gosabban látható. Jugoszlávia társadalmi és állami rendje 1948. óta, mint ismeretes, igen so­kat foglalkoztatta a világ közvéleményét. Akadtak vádlói és védői, s még napjainkban is vitaanya­got szolgáltat. A tények azonban vitathatatlanul arról tanúskodnak, hogy Jugoszlávia — a Szovjet­uniótól és a népi demok­ratikus országokétól bizo­nyos részletkérdésekben eltérő társadalmi és gaz­dasági szervező módszerei ellenére — szocializmust építő állam. Jugoszlávia gyorsan fejlődő városait és felejt­hetetlen tájait járó utas a szocialista jelleg érzé­kelhető bizonyítékait nemcsak abban találja meg, hogy az ország ipa­ra, valamennyi bankja és hitelintézete, továbbá tel­jes nagy- és kiskereske­delme társadalmi tulaj­donban van, hogy Jugosz­láviában nincsenek kül­földi koncessziók, vagy olyan vállalatok, amelyek bármilyen formában kül­földi tőkések birtokában volnának, vagy ellenőrzé­sük alatt állnának —, ha­nem az egyre intenzívebb törekvésben is, hogy Ju­goszlávia népe a mulasz­tottakat pótolva mind na­gyobb mértékben bekap­csolódjék a többi szocia­lista ország népeinek szellemi és politikai áramkörébe. Vozári Dezső (Következik: Építés és resntabilitás.) EZ IGEN! Kettőszázhatvanezer forinton felül fizet a totó a 43. heti telitalálatos szelvényre E héten (44. hét) a 11-es teli­találatnak számít! Minden 9-es találat nyer, mivel az öt olasz mérkőzést törölték! 2 Kibővített vezetőségi ülést tartott az MTESZ Csütörtök délután a Technika Házában kibő­vített vezetőségi ülést tartott a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesü­letek Szövetsége. Az ülésen megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szurdi István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja és Beckl Sándor, a Szak­tanács titkára. A kibővített ülésen, amelyet Varga József egyetemi tanár, a szövet­ség elnöke nyitott meg, két előadás hangzott el. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, az MTESZ társelnöke, a távlati ter­vezés műszaki megalapo­zásával kapcsolatos kér­désekről szólt, majd Valkó Endre főtitkár adott tájékoztatót a szövetség munkájáról és időszerű feladatairól. A beszámolót követő vita után az ülés részt­vevői határozati javasla­tot fogadtak el, amely ér­tékeli az eddig végzett munkát és megjelöli a következő feladatokat. (MTI) Megnyílt a Károlyi­­em­lékkiállítás Ortutay Gyula akadé­mikus, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsá­nak főtitkára csütörtökön a Károlyi-palotában meg­nyitotta a Károlyi Mi­­hály-emlékkiállítást. A Legújabbkori Történeti Múzeum által rendezett kiállításon több száz do­kumentumot, számos fényképet, újságcikkeket, választási programbeszé­dek eredeti példányait, Károlyi levelezésének tör­téneti értékű darabjait és egyéb emléktárgyait mu­tatják be. Három méteres cirok az Alföldön TISZASÜLY: Az állami gazdaságban a szolnoki papírgyár megbízásából az idén először termesz­tettek nagyüzemileg pa­pírcirkot. Száz holdon a cirok átlagosan 3 méter magasra nőtt. A KÖZÉLET ESEMÉNYEI Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Martin Ferencet, hazánk új varsói nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar —Szovjet Baráti Társa­ság elnöke csütörtökön a Barátság Házában fogadta a Művelődésügyi Minisz­térium vendégeiként ha­zánkban tartózkodó kije­vi Sevcsenko Tudomány­­egyetem tanszékvezető professzorait: L. K. Mus­­killót,,, M. N. Rozmisztro­­pot és.N. F. Pancsenkót. A szívélyes légkörben le­folyt látogatáson jelen volt Kristóf István, az MSZBT főtitkára Megnyílt a zalai agrár­­szakemberek szabadegye­teme sorozat Németh Károlyinak, az MSZMP Központi Bizottsága tit­kárának »Mezőgazdasá­gunk feladatai az MSZMP VIII. kongresszusa hatá­rozatainak tükrében« cí­mű előadásával. • ■ * A Komárom megyei ta­nács csütörtökön ülést tartott Tatabányán. A ta­nácskozáson részt vett Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára Megvitatták a megye jö­vő évi költségvetési ter­vét.* A Film Népi Demokra­tikus Unió (SKDL) meg­hívására Finnországban járt magyar népfront­­küldöttség csütörtökön hazaérkezett. A delegáció, amely Szatmári Nagy Im­rének, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa titkárának vezetésével két hétig tartózkodott Finn­országban, megbeszélése­ket folytatott az SKDL vezetőségével és I. V­ara­lamen miniszterelnökhe­lyettes, földművelésügyi miniszterrel. * A Varsóban rendezett nemzetközi matematikai diákolimpiász részvevői közül nyolc magyar ver­senyző ért el kiemelkedő eredményt. A sikerrel sze­repelt fiatalokat csütör­tökön Lugossy Jenő mű­velődésügyi miniszterhe­lyettes fogadta s átadta a minisztérium jutalmát NÉPSZAVA Negyedórán belül im­már harmadszor csengett a telefon a Fővárosi Vil­lamos Vasút szakmaközi bizottságán. És harmad­szor is ugyanarról a pá­lyaudvarról. A vonal túlsó végén jelentkező üzemvezető és a művezető nem tagadta a tényeket. Nem is lehe­tett. Elrendeltek tizenkét ember részére személyen­ként 26 túlórát — a szak­­szervezet hozzájárulása, tudomása nélkül. És olyan munkára, amely nem volt sürgős, sőt, vé­gül is hasznavehetetlen­nek bizonyult. A gyors telefonok azon­ban nem őszinte önkriti­kát tolmácsoltak. Sőt, sajnálatos — de ilyen esetekben — jellemző módon annak a lehetősé­gét firtatták, hogyan le­hetne valahogyan elsimí­tani az ügyet. Még azt is tanácsolták, hogy a jegy­zőkönyvbe 26 helyett, személyenként csak 15 órát írjanak. — A többit — Hgimond — elintézzük majd az emberekkel ...a különbözetet megkapják jutalomban... Mindez a közelmúltban történt a Fővárosi Vila- A TÖRVÉNY - felelősségre vonás nélkül is törvény V.______ ______ más Vasútnál. S azért ér­demes néhány szó erejéig foglalkozni vele, mert hasonló esetekre sor ke­rült már másutt is. Vajon gondolnak-e ar­ra az ilyen vezetők, hogy magatartásuk milyen ha­tást kelt a munkások­ban? Éreznek-e erkölcsi alapot ahhoz, hogy beosz­tottjaiktól megköveteljék a fegyelmezett munkát, az előírások betartását. A Fővárosi Villamos Vasút szóban forgó üzem­vezetője és művezetője ugyanis — viselkedésük mindenesetre erre vall — nem tiszteli államunk törvényeit. Megszegik az előírásokat — s közben, mintha megszűnt volna létezni a lelkiismeretük... Csupán akkor kaptak észbe, amikor kiderült a turpisság. És ekkor sem attól ijedtek meg, hogy a saját magunk hozta törvények ellen vétettek, hogy a népi demokra­tikus állam polgárait, a munkások jogait szolgáló, mindannyiunk érdekeit védő törvényt semmibe vették. A várható felelősségre vonás, a jogosan kijáró büntetés miatt szállt inukba a bátorság. És nem azon fáradoztak, hogy valahogyan, őszinte önkritikával jóvátegyék a hibát, hanem újabbal —* magyarán szólva: csalás­­sal — akarták tetézni. Nem beszélve arról a szintén nem valami hí­zelgő módról, ahogyan az üzemvezető és a műveze­tő igyekezett egymás nyakába varrni, egymás­ ra kenni a hibát. Reméljük, hogy a bün­tetés — amely ezek után nyilván nem marad el — megteszi a magáét. S a hibázó vezetők, ha kis­sé késve is — rádöbben­nek, hogy a törvényt nem a számonkéréstől való félelemből, hanem a saját maguk és a köz érdekében kell tisztelet­ben tartani és érvényesí­teni. ( Cepres) j Kállai Gyula fogadta az újságíró világtalálkozó Magyarországra érkezett résztvevőit Baráti találkozó a Magyar Sajtó Házában Kállai Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csütörtökön délután fo­gadta a harmadik újság­író világtalálkozón részt vett újságírók hazánkba látogató csoportját és szí­vélyesen elbeszélgetett ve­lük. A csoportban brazil, perui, ciprusi, ecuadori, kameruni és kenyai új­ságírók voltak. A baráti találkozón részt vett Sza­kosíts Árpád, a MUOSZ elnöke, Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoz­­tatási Hivatalának veze­tője és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára. Csütörtök este a Ma­gyar Sajtó Házában ba­ráti összejövetelt rendez­­tek a III. újságíró világ­találkozón részt vett kül­földi újságírók hazánkban tartózkodó csoportjának tiszteletére. Az összejöve­telen részt vettek a ma­gyar delegáció tagjai, több vezető magyar új­ságíró és külföldi sajtó­tudósítók. Szakasits Árpádnak, a MUOSZ elnökének meg­nyitója után Siklósi Nor­bert főtitkár, a világtalál­kozón részt vett magyar delegáció vezetője ismer­tette a találkozó esemé­nyeit. Elmondotta többek között, hogy a *►LÁtva« nevű szovjet tengerjáró motoroshajón 70 ország­ból 260 újságíró vett részt a tanácskozáson. Az új­ságírók 12 országot láto­gattak meg, s mindenütt barátilag fogadták őket Fogadta a világtalálkozó részvevőit Hruscsov, Nasz­­szer, Ben Bella, Maka­­riosz és több más állam­fő, illetve vezető politikai személyiség, fejezte be szavait Siklósi Norbert. A bensőséges hangulatú összejövetelt művészi mű­sor követte.— Bulgária legnagyobb népi együttese Magyarországon Ma érkezik Magyaror­szágra a Bolgár Népköz­­társaság Majakovszkijról elnevezett népi együttese. Vezetői: Marija Sz. Tem­­nyalova, Hriszto G. Aris­­zirov és Mihail I. Goru­nov. Az együttes, Bulgá­ria legnagyobb öntevé­keny népművészeti társu­lata, százhúsz tagú ve­gyes kórusa, 50 tagú tánc- és 16 tagú vokál-esztrád csoportja Európa sok­or­­-----------------------------, szagában szerepelt már nagy sikerrel. Magyarországi vendég­szereplésüket november 2-án Hódmezővásárhe­lyen kezdik. Ezt követően 4-én, Debrecenben, 6-án Sátoraljaújhelyen, 10-én pedig Egerben mutatják be műsorukat, végül 11- én a Budapesti Operaház­ban színre kerülő ünnepi esttel fejezik be fellépé­seik sorozatát Megjelent a Kortárs A Kortárs novemberi szá­ma közli Baranyi Ferenc, Csőéri Sándor, Erdélyi Jó­­zsef, Janko­vich Ferenc, Kó­nya Lajos, Sípos Gyula és Váci Mihály költeményeit. Bertha Buis­u és Gáli István új novellákkal jelentkezik, Vas István és Veres Péter önéletírásukból közölnek részteteket, Sánta Ferenc ri­­portregényét folytatja. Gyur­­kó László tanulmánya Len­a emberségét elemzi. Máté György Bebrics Lajosra em­lékezik, Balogh Edgar a Lász­­ló indulását idézi meg. Csák Gyula, Moldova György, Sze­­berényi Lehel és mások ri­portokkal, karcolatokkal je­lentkeznek. Új­­fejezeteket* olvashatunk Benjámin László szatirikus Kis Magyar Anto­lógiájából. Fülep Lajos Csont­­váry művészetéről értekezik. Új rovat indul e számban: Mi a véleménye címmel- Itt a korszerű műveltség tartal­máról Erdei Ferenc, Hegedűs András és Kelen Béla, Fábry Zoltán munkásságáról Ba­logh Edgár, Illyés Gyula és Juraj Spitzer, az irodalmi paródia műfajáról Gyárfás Miklós és Tabi László nyilat­kozik. Ortutay Gyula a nem­rég elhunyt Sík Sándor ér­demeit méltatja. Hibás, törött PORCELÁN és KE­RÁ­MI­A TÁRGYAIT olcsón, szakszerűen, gyorsan meg­ja­vítja, res­tau­rá­lj­a a FŐVÁROSI MŰVÉSZI KÉZMŰVES VÁLLALTIT restauráló részleget . Bp., V., Veres Pálné utca 4. sz. (Felszabadulás térnél) 1963. november 1

Next