Népszava, 1965. február (93. évfolyam, 27–50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TI irfiTirj^TiT j j* #.rrir#inrir^ij Városi por­minta­gyűjtő A nyugat-németországi Hamburg város különböző pontjain a minap 150 min­­tagyűjtőt szereltek fel a levegő porszennyezettsé­gének mérésére. A nyitott edényeket meghatározott időközökben kiürítik, s így fontos felvilágosításo­kat kapnak arra vonatko­zóan, milyen mértékben károsítja az egészséget a város levegőjének por­szennyezettsége. Vízbe­ f oldódó papír különleges, vízben él­ A légnedvességgel szem­­bódó papír gyártását ben tökéletesen érzéket­­kezdték meg egy phila- peri)­­­e a közönséges víz­­delphiai papírgyárban. Az ,. . . újfajta papírt cellulózból vezetek; vízben egy per­állítják elő különleges, cen belül feloldódik az szabadalmazott eljárással, újfajta papír. Porszűrő vízfüggöny A Szovjetunió donyeci szénbányáiban érdekes új módszerrel kísérleteznek a bányák levegőjének tisztítására. A robbanó­töltetek felrobbantása előtt egy másodperccel egy vízzel töltött polieti­lén zsákot robbantanak fel a szénfalon. A mérések szerint az így létrejött vízfüggöny elnyeli a rob­banóanyag égésgázait és a robbanás során létrejött port. Telepes villany-ébresztőóra Érdekes nyugatnémet újdonság a naptár-auto­­matikával is felszerelt vil­lamos ébresztőóra. Egy­­egy teleppel egy évig mű­ködik, mindenfajta kar­bantartás nélkül. Jelleg­zetes zümmögő hanggal ébreszt, sőt, ugyanilyen előre beállított fontos tér­­hangjellel figyelmeztet az mdnusokra is. Közönséges filmre felvételező röntgenberendezés Dr. Franco A. Laghi perui orvos olyan újfajta röntgenkészüléket szer­kesztett, amely nem kü­lönleges röntgenfilmre, hanem közönséges filmre készít felvételekért. Az új­fajta készülék előállítási ára rendkívül olcsó, mindössze egyötöde az ed­digi röntgenberendezése­kének. Alkalmazásával jelentősen csökkenthető a tüdős­zűrő-sorozatvizsgá­­latok költsége. Nagy teljesítményű leserkristályok Egy Permsyl­vániában kifejlesztett új módszerrel amerikai tudósok olyan új­fajta mesterséges egykris­tályokat állítanak elő lantánfluoridból, ame­lyeknek teljesítménye az ötszöröse a laserberende­zésekben használt hagyo­mányos rubinkristályoké­nak. Az újfajta kristá­lyok neon sötétvörös fényt bocsátanak ki, hanem em­beri szemmel láthatatlan infravörös sugarakat. Uj - Uj­J HÁZI ^ * VARROGEPJAVÍTÓ SZOLGÁLAT a fővárosi javító szerelő vállalat Budapest egész területén telefonhívásra házhoz megy és a helyszínen MEGJAVÍTJA HIBÁS VARRÓGÉPÉT Március 1-től hívja a 18—20—22 telefonszámot V. KERÜLET, MAGYAR UTCA & 12 Lassú búcsú a fogfájástól Statisztikai adatok sze­rint minden tíz emberből kilenc fogszuvasodásban szenved a világon. Ez a betegség először a fogzo­máncot támadja meg, majd az egész fog teljes pusztulásához vezet. A fogszuvasodás voltaképpe­ni okát máig sem sikerült teljesen tisztázni, leküzdé­sére ma sincsenek megfe­lelő eszközeink. E népbetegség gyógyítá­sa az orvostudomány egyik legfontosabb felada­ta, hiszen a fogszuvasodás egyáltalán nem ártalmat­lan betegség. Az odvas fog állandó fertőző góc a szájüregben, s számos sú­lyos betegség — egyebek között tüdőtuberkulózis, ízületi gyulladás stb. f­okozója lehet. A fogszuvasodás első el­méletét mintegy nyolc év­tizeddel ezelőtt állították fel. Eszerint a felnőtt em­ber foga túlnyomórészt holt szövetekből áll, kö­vetkezésképpen nincs be­folyásuk rá a szervezet életfolyamatainak. E holt szöveteken — a fogakon — táplálkozás, rágás köz­ben ételmaradékok tapad­nak meg, s tejsavakká ala­kulva, feloldják a fog zo­máncát. Az apró repedé­seken azután baktériumok hatolnak be a fogba, s vé­gül a fog pusztulását okoz­zák. Ez az elmélet nagyon rossz szolgálatot tett az orvostudománynak, mert a fogszuvasodás megelőzé­sét pusztán a helyes fog­mosásra korlátozta. Anatolij Sarpenak, szov­jet stomatológus kísérletei megdöntötték ezt az el­méletet. 1949-ben kimu­tatta és meggyőző kísérle­tekkel igazolta, hogy a fo­gak és a szervezet között szoros kapcsolat áll fent. Kísérleti patkányok ér­rendszerébe festéket fecs­kendezett, s bizonyos idő elteltével megölte az álla­tokat. A pontos vegyvizs­gálatokkal azután nem­csak magában a fogban, hanem a fogzománcban is sikerült kimutatnia a vér­be fecskendezett festéket. Vagyis ezen a módon iga­zolódott a feltevés, hogy a fog és a szervezet egé­sze között szoros bioké­miai kapcsolat van. To­vábbra is nyitott kérdés maradt azonban, vajon a festék nem a nyálba ke­rül-e először, s onnan jut a fogakba. A további kí­sérletek során egyes kí­sérleti patkányok nyálmi­­rigyeinek kivezető nyílá­sait elzárták, de a festék így is megjelent a fogzo­máncban. Sarpenak kísérletei te­hát bebizonyították: a fog és a fogzománc olyan élő szövet, amelynek szoros kapcsolata van az egész szervezettel. Most mér ké­zen fekvő volt a feltevés, hogy a fogak állapota vol­taképpen nem a szájüreg viszonyaitól függ, hanem az egész szervezet állapo­tától. A további kísérletek be is bizonyították, hogy a fogszuvasodás anyagcsere­­zavarokra vezethető visz­­sza. Az odvasodás magá­ban a fogban indul meg, majd előrehaladva eléri a fog felszínét, a fogzománc is áldozatául esik. A sé­rült fogzománc már nem nyújt megfelelő védelmet a száj­üregben élő bakté­riumok ellen, amelyek vé­gül is szétrombolják a fo­gat. Szovjet orvostudósok behatóan tanulmányozták a fogszuvasodást kiváltó anyagcserezavarokat, s megállapították, hogy ezek a zavarok a fogzománc fe­hérjeállományának csök­kenésében nyilvánulnak meg. Kimutatták, hogy a szuvas fog fehérjetartal­ma­­mindössze fele az egészségesének. Követke­zésképpen a fehérjesze­gény táplálkozás elősegíti a kár­esz kifejlődését. Ezt a megállapítást patkány­kísérletekkel is igazolták. A fehérjedús étrenden tartott patkányok között csak feleannyi fogszuvas patkány volt, mint az el­lenőrző csoportban. Ki­mutatták továbbá, hogy a Bt vitaminnak is nagy szerepe van a fogszuvaso­dás megelőzésében. A Bt vitaminnal dúsított táplá­lékon nevelt kísérleti ál­latok csoport­j­ában jelen­tősen csökkent a fogszu­vasodás-megbetegedések száma. Még az idegrendszeri zavaroknak, idegingerlés­nek is nagy szerepe van a fogak állapotában, amint azt szovjet kutatók kísér­letekkel igazolták. Patká­nyok két csoportját telje­sen azonos összeállítású élelemmel táplálták, de az egyik csoport egyedeit rendszeresen ingerelték. S valóban, bizonyos idő el­teltével, ebben a csoport­ban jóval több volt a fog­szuvas patkány, mint a másikban. Ugyancsak ki­mutatták, hogy az idegin­gerlés e káros hatása megfelelő étrenddel, fe­hérjedúsítással és Bj-vita­­minadagolással teljes egé­szében semlegesíthető. Az állatkísérletek ered­ményei megfelelő módosí­tással, természetesen, az emberekre is alkalmazha­tók, bár ezen a területen még csak a kezdet kezde­tén tartunk. Szovjet orvo­sok megfigyelései minden­esetre már kimutatták, hogy a hat évnél fiatalabb gyermekek táplálékának Bt-vitaminnal való mes­terséges dúsítása révén a fogszuvasodás-megbete­gedések száma az ötödré­szére csökkenthető. Ezek a kísérletek és más megfi­gyelések következtetései mindenesetre már re­ményt nyújtanak rá, hogy a fogszuvasodás rövidesen már nem lesz az emberi­ség egyik legelterjedtebb népbetegsége. Rádióval,, vezetett“ gépkocsi Az Egyesült Államok­ban népszerűek az ön­működő sebességszabályo­zó berendezések, amelyek egyrészt a megengedett sebességhatárok túllépésé­nek veszélyétől, másrészt pedig hosszabb utakon a gázpedál állandó lenyom­va tartásától mentesítik a vezetőt A készülék tár­csáján egyszerűen be kell állítani azt a sebességet, amelyet a motor bizonyos fordulatszámának elérése után tartani kíván a ve­zető, ezután a készülék önműködően gondoskodik a sebesség vezérléséről. A fék lenyomására a készü­lék önműködően kikap­csol. Nemrégiben Kentuc­­kyben nemzetközi közle­kedési konferenciát tar­tottak, amelyen a Ford­­gyár bemutatta legújabb találmányát a sebesség­szabályozó készülékek rá­dióhullámokkal való ve­zérléséhez. A központi ve­zérlőállomás által kibo­csátott rádióhullámok a közlekedési szabályoknak megfelelően vezérlik a se­bességszabályozó készülé­kek mutatóit s ezzel a gépkocsik sebességét is, városba érve, a várost el­hagyva, éjjel, nappal, rossz látási viszonyok, vagy esetleges útakadá­lyok szerint. Az önműkö­dő vezérlés megkezdése előtt hangjel figyelmez­teti a vezetőt, hogy ko­csijának sebessége rövi­desen megváltozik. Rádió­hullámokon kívül mikro­hullámokkal, lasersugár­­ral és az úttest alatt el­helyezett mágneses kábel­lel is kísérleteznek. Hőtároló tapéta Angol kutatók újfajta hőtároló tapéta kifejlesz­tésével kísérleteznek. A különleges tapéta felven­né magába a felesleges hőt, ha a központi fűtésű lakásokban a hőmérséklet 21 C fok fölé emelkedik, s leadná a tárolt meleget, ha a hőmérséklet 21 C fok alá csökken. A tudomány műhelytitkaiból A CSIGÁK IRÁNYTŰJE Alz amerikai Illinois Egye­tem kutatócsoportja már ko­rábban kimutatta, hogy a Nassarius nevű iszapcsiga egyedei mágneses úton »na­vigálnak­«, tájékozódnak. Foly­tatva a kísérleteket, most megállapították, hogy a csi­gák rendkívül kicsiny érté­kű változásokra is reagálnak, s ha környezetükben a mes­terséges mágneses tér irá­nyát megváltoztatják, ezt azonnal észlelik, s útjukat ennek megfelelően módosít­ják. A kutatók felteszik, hogy a csigák beépített, biológiai iránytűje rendkívül pontos működésének nagy, de eddig még felderítetlen szerepe van az állatok életében. mányos világ­ érdeklődését. a Lantien­ben, az elmúlt év ok­tóberében talált koponya- és állkapocs-csont az alapos ré­­tegtani és őslénytani vizsgála­tok tanúsága szerint jóval korábbi időkből származik, mint a híres pekingi ember: mintegy félmillió esztendős. Az állkapocs idősebb asszony állkapcsa, az ettől távolabb felfedezett koponyáról nem sikerült teljes bizonyossággal megálllapítani, hogy az­ állka­pocs-csonthoz tartoziik e, kor­ban azonban mindkettő meg­egyezik. A­­koponyaboltozat alacsony, a falak vékonyak, a szemöldök csont erősen előre­­ugrik. Aránylag ép állapot­ban maradtak meg az arc, orr és szem körüli részei is. A leleteket jelenleg a pekingi őslénytani és paleoantropoló­giai intézetben tanulmányoz­zák.­ ­GONDOLKODÓD ABI­AROK Egy nyugatnémet gyár­a esik az eső, észleli továbbá a minap olyan berendezést ho szélcsendet is, s a közeledő ***** , amely nap­ szélvihart, s ennek megfele­­pül kinyitja, éjjel becsukja az intézkedik Fc­vetlen trón­ablakokat. Ugyancsak önmű 10en intoxhcaik- lsmer­kedően kitárja az alakot, ha Stores automatával több t süt a nap, a becsukja, ha ablak is vezérelhető. ___ A LANTIÉN­­OSEMBER A feDaai paleontrológusok az. Jelentőségű felfedezésekkel a többi tűdben egyre nagyobb hívják fel magukra, a tudó- NÉPSZAVA Mászó gallyazógép Megkönnyíti a fakiter­melők dolgát az új svéd mászó gallyazó fűrész. A fatörzsre csatolva felkú­­szik, s levágja az összes gallyat A facsúcsot elér­ve, befejezi a fűrészelést, s leereskedik a földre. Muzsikáló fényképezőgép Egy angol gyár muzsi­káló fényképezőgépet ho­zott forgalomba a zene­kedvelő fotoamatőrök ré­szére. A különleges szer­kezetben egy tranzisztoros rádiót és egy kisfilmes kamerát egyesítettek. Most már csak egy nagy­teljesítményű atomerőmű hiányzik belőle... Korróziógátló technécium Amerikai kutatók cso­portja a technécium nevű elem különböző felhasz­nálási lehetőségeivel kí­sérletezik Kentucky­ ál­­lamban. A technécium normális körülmények kö­zött nem fordul elő a ter­mészetben, csak mesterség­­esen állítható elő. Az eddigi kísérletek során már megállapították, hogy rendkívül kis mennyiségű technécium is jelentősen csökkenti az acélöntvé­nyek korrózióját. Ragasztott betonhíd A Lengyel Népköztársa­ság varsói központi útügyi kutatóintézetében a híd­építés új módszerét fej­lesztették ki. Az új eljá­rás során az előre gyártott vasbeton elemeket hide­gen kötő ragasztóval erő­sítik rá a híd acélvázára. Az új módszert a Len­gyelország délkeleti részé­ben, Ropczycében épülő új hídon próbálják ki. Méretre vágható fiókbetét Sok háztartásban fogad­ják majd örömmel egy angol műanyaggyár új­donságát, a méretre vág­ható fiókbetétet. A mű­anyagtálca mélyedéseiben ugyanis célszerűen elren­dezhetők az evőeszközök­, más konyhafelszerelési, háztartási eszközök. Kü­lönböző méretekben kap­ható, s ollóval egyszerűen méretre vágható a fiók nagyságának megfelelően. A holnap lámpája Svájci fizikusok olyan újfajta izzólámpa kifej­lesztésével kísérleteznek, amelynek nincsen izzószá­la, nincs benne gáztöltés, s léghíj­as tér sem. Az új­fajta lámpa üvegtest, amelynek felületére vé­kony ezüstréteget, s erre pedig újabb üvegréteget visznek fel. Ha villamos feszültséget kapcsolnak rá, az újfajta lámpa erős fényt bocsát ki, anélkül, hogy felhevülne. Fogyasz­tása mindössze az egyötö­de a hagyományos neon­csövekének. MŰSZAKI KÖNYVEK Maróti György : Az ibolyántúli sugárzás (Műszaki Könyvkiadó, 126 oldal,­ára fűzve 11,50 Ft) Az ibolyántúli sugárzás al­kalmazási kör© egyre bővül. Az Új technika sorozat roost megjelent kötete igyekszik megmutatni a gyakorlati fel­has­ználás, úgyszólván kimerít h©teilen lehetőségeit. Beveze­tőben ismerteti az általános tudnivalókat, majd a külön­böző kivitelű sugárzókat. Ezt követően részletesen elemzi ibolyántúli sugárzás gyakor­lati hasznosítási lehetőségeit, bemutatva a sugárzók terve­zésének, méretezésének és karbantartásának néhány tudnivalóját is. keres sátor- és ponyvaanyaghoz értő szakembert gyakorlattal. Válaszokat életrajz és eddigi működési helyek megjelölésével kérjük »SÁTOR—PONYVA« JELIGÉRE A FELSZABADULÁS TÉRI HIRDETŐBE Az első műszerről llllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIHUIIiililllillllllII Színes magyar népszerű-tudományos film írta és rendezte: Kelemen Ferenc Operatőr: Szakasits Antal Bemutató: március 4. 1965. február 1. .

Next