Népszava, 1965. április (93. évfolyam, 77–101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

A KÖZÉLET ESEMÉNYEI Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban fejezte ki részvétét dr. Eduardo Frei Montalvo chilei köztársasági el­nöknek, a földrengés okozta pusztulások miatt. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, szerdán délelőtt ellátogatott a Magyar Sajtó Házába, s az időszerű közgazdasági és gazdaságpolitikai kér­désekről beszélgetést foly­tatott a MUOSZ ipari és közgazdasági szakosztá­lyának vezetőségével. Péter János külügymi­niszter szerdán fogadta Saeed Yacoob Shammast, Kuwait állam első ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét . Dr. Pesta László, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a bu­dapesti népfront-bizott­ság alelnöke vezetésével a Demokratikus Németor­szág Nemzeti Frontjának meghívására, szerdán nép­­frontdelegáció utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. Érden Olavi Raustila, a Finn Köztársaság új ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete Budapestre érkezett. Üdvözlésére megjelent Gergely Miklós, a Kül­ügyminisztérium proto­­kollosztályának vezetője. * Szerdán befejeződtek a magyar—osztrák útlevél- és vámkezelési egyezmény létrehozására irányuló tár­gyalások. Az egyezményt a Külügyminisztériumban magyar részről dr. Vitor Endre nagykövet, külügy­minisztériumi főosztály­­vezető, osztrák részről dr. Edmund Josef Krahl kö­vet, a tárgyaló delegációk vezetői parafálták. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége elítéli a vietnami amerikai agressziót A Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövet­sége titkárságának már­cius 26—27-én Erfurtban tartott üléséről dr. Bene­dek Jenő, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára nyilatkozott az MTI mun­katársának.­­ A DM­SZ kibővített titkársági ülése, amelyen 14 nemzeti tagozat képvi­selői jelentek meg, el­ítélte az amerikai impe­rializmus agresszív kato­nai akcióit a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság ellen, s határozatában megbélyegezte az Egye­sült Államok kormányá­nak a genfi egyezményt ■szabotáló politikáját. A­­ titkárság deklarációt­ fog­­­v­dott el a náci és háborús bűncselekmények elévü­lésével kapcsolatban, s ebben hangsúlyozza, hogy a náci bűntettek üldözése a nemzetközi jog szerint minden állam általános kötelessége, törvénytelen tehát a Bundestagnak az a határozata, amely ha­táridőhöz köti az ilyen bűncselekmények üldözé­sét. Az USA-ban történt eseményekkel kapcsolat­ban határozatot hozott a titkárság a faji megkülön­böztetés megbélyegzéséről is. Egy további határozat kimondja, hogy a volt gyarmattartó, imperialista hatalmak tartoznak meg­téríteni azokat a károkat, amelyeket a gyarmati unalom alatt a gyarmati népeknek okoztak. (MTI) Csökkent a szilikózisban megbetegedett bányászok száma Eredményes a küzde­lem a legveszedelmesebb bányászbetegség, a kőzet­porok okozta szilikózis ellen — állapította meg a Nehézipari Minisztérium szilikózis bizottsága szer­dán délelőtt, a Bányaipa­ri Dolgozók Szakszerve­zetében megtartott évi beszámoló ülésén, ahol dr. Ember Kálmán elnök is­mertette a bizottság múlt évi szervező, irányító, ellenőrző tevékenységét, valamint a kutatás, a megelőzés, a gyógyítás eredményeit. Dr. Pál Tibor, az orvo­si bizottság vezetője be­jelentette, hogy a meg­előző tevékenység ered­ményeként a friss meg­betegedések száma évről évre csökken. Az utóbbi három esztendő alatt 350- nel kevesebb megbetege­dést észleltek. Végül dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának ve­zetője ismertette a szilikó­zis leküzdésének munkáját a liászmedencében, ahol 1957-től 1964-ig bezárólag 50 millió forintot fordí­tott a szilikózis elleni küzdelemre. (MTI) 2 Magyar cipők — 50 országba Cipőiparunk termelésé­nek csaknem negyedré­szét exportálja a TANN­­IMPEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. Jelenleg 50 országgal tart­ják a kapcsolatot a kül­kereskedők, piacot keres­ve a magyar cipőknek. A legtöbb magyar gyártmányú lábbeli Len­gyelországban, az NDK- b­an és a Szovjetunióban kel el, de sikerük van — elsősorban a női tű­­parkúaknak — a nagy cipőgyártási hagyomány­nyal rendelkező Csehszlo­vákiában is. A nyugati országokban 12 piacot tartanak nyilván külke­reskedőink, de egyre több c cipő jut el a Közel-Kelet­be és több afrikai ország­ba is a magyar gyárak­ból, így például Gháná­ban, Ku­vaitban, Nigériá­ban és Adenben viselik cipőiparunk termékeit. Már tárgyalunk Tanzá­niával is cipőszállításról, legújabban pedig Kanada érdeklődik a magyar láb­belik iránt. (1.) Baráti találkozó a Magyarok Világszövetségében A Magyarok Világszö­vetségének elnöksége szerdán baráti találkozót rendezett külföldön élő honfitársaink tiszteletére, akik a szövetség vendége­ként vesznek részt a ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepsé­geken. Az Egyesült Álla­mokból, Kanadából, Bra­zíliából, Chiléből, Uru­­guayból, Mexikóból, Fran­ciaországból és Ausztriá­ból érkezett vendégeket dr. Bognár József egyete­mi tanár, a Magyarok Világszövetségének elnö­ke üdvözölte, majd a szö­vetség elnöksége nevében díszjelvényt adott át. A kőszívű ember fiai A kőszívű ember fiai­ról, Ödönről, Richárdról és Jenőről sejteni lehetett, hogy előbb, vagy utóbb beteljesítik e századi sor­sukat és eredeti, regény­beli, majd színpadi léte­zésük uan filméletre kel­nek. Nos, ez most megtör­tént A kétrészes, színes, szélesvásznú alkotás, a megmozgatott tömegek és sok egyéb tekintetben, alighanem a legnagyobb és legköltségesebb vállal­kozások egyike a magyar film történetében — de hát Baradlayék, Planken­­horsték, Pallwitz Ottó, s a többiek szövevényes tör­ténetét, Szentpétervár, Bécs, s a szabadságharc­korabeli Magyarország egész, Jókai romantikájá­val ábrázolt világát, bizo­nyára éppen így, s csak így lehetett filmen hűsé­gesen elmondani. Ahhoz sem igen férhet kétség, hogy a film szintoly nép­szerű lesz, mint volt a regény, majd a színdarab, s minden egyéb feldolgo­zási mód. (Sőt, a film nyomán, szokás szerint, a regény népszerűségének reneszánsza is várható.) A nagyszabású filmet Várkonyi Zoltán rendezte. Hatalmas munkát végzett, igazi nagy-romantikus al­kotást hozott létre, Jókait a javából. Kaland­képei (légióként a száguldás, csata a farkasokkal az orosz mezőkön), s tömeg­jelenetei közül egyik-má­sik vetekszik a legna­gyobb rutinnal, felkészült­séggel és költséggel készí­tett romantikus és törté­nelmi filmekével. Eleven szerepet kapnak a színek is a filmben — s mindjárt itt hadd emeljük ki az operatőr, Hildebrand Ist­ván nagy és jó munkáját, mindenekelőtt a csataké­pek változatos, sokoldalú, érdekes fényképezését. A rendező hallatlan tempót diktált a filmnek — tán egy kicsit túl gyor­sat is. (Ez a tekintélyes, háromórás terjedelem mellett is igaz.) A jelene­teknek — a csatajelene­tek kivételével —, mond­hatni, nincs érkezésük «■kifutni a formájukat«, eredménnyel kiváltani kí­vánt hatásukat. Még a ke­­vésbbé mozgalmas, szenti­mentális részek is szinte hajszolják egymást, hogy az egész hatalmas anyag elférjen. Érzésem szerint a csataképek némi csök­kentése, s az egyéb jele­netek némi lassítása ösz­­szességében használt vol­na az így is sikerült, a Jókai-művet hűen idéző filmnek. AK­i HÍMJEI A NET II Itthon Az új, színes magyar dokumentumfilm címe szimbolikus jelentésű: magát az egész országot jelenti. Repülőgépről te­kintjük át előbb a na­gyobb városokat, hazánk jellegzetes földrajzi tájait, aztán közelebb, egyre lej­jebb ereszkedik a gép, s már megpillantjuk a rész­letszépségeket is. A föld­rajzi áttekintés után tár­sadalmi következik: há­rom kis epizód a munkás —paraszt—értelmiségi ösz­­szefogást jelképezi át­tételes művészi megoldás­sal. Falusi lakodalmat lá­tunk, amely a nemzetiségi ellentétek feloldódása után jöhetett létre, majd egy munkás sorsán keresztül bepillantunk az ország nagy építkezéseibe, s vé­gül egy béresfiúból lett orvos küzdelmeit mondja el a film. Hiteles dokumentum a film minden kockája. Az alkotók — az író és ren­dező, Mönich László, az operatőrök: Szabó Árpád és Tóth Gál János — a montázs-szerű megoldást választották. Sajnos, nem minden részletében emel­kedett túl a film a meg­szokott, sablonos feldolgo­zásokon. Leghatásosabb­nak az operatőri munka bizonyult: a remek felvé­telek sok helyütt többet mondtak a kísérő szöveg­nél. A szép Antonio Marcello Mastroianni, Claudia Cardinale, Pierre Brasseur neve, e három világhírű név fémjelzi az új olasz filmet. S e három ragyogó színész remek já­téka ellenére mégis csaló­dást kelt A szép Antonió. Témája szélsőségesen egyedi eset, mondhatnánk úgyis, hogy orvosi körfo­lyamat A nagy Don Juan hírében álló szépfiú haza­tér Rómából a szicíliai kisvárosba s megnősül. Férji kötelességét azon­ban — egy fiatalkori bot­lás fájdalmas lelki követ­kezményeként — nem ké­pes teljesíteni imádott fe­leségével szemben. Házas­ságuk így érvénytelenné válik mind a város, mind az egyház előtt. Felesége elválik tőle, s férjhez megy egy gazdag báróhoz. A bánatos férjnek azután gyermeket szül a szoba­lány, s erre a hírre a meg­tagadott férfit az ismerő­sök, barátok és rokonok újra visszafogadják kö­rükbe. Halvány társadalomrajz, enyhe vallási, erkölcsi bí­rálat keretezi és néhány enyhén szatirikus mozza­nat színesíti a rendkívül extrém történetet, melyet különben igen mértéktar­tóan és ízlésesen, de meg­lehetősen unalmasan tálal Bolognini rendező. (H. M.) Hurrá, nyaralunk ! Elem Klimov, a fiatal szovjet rendező filmje lát­szólag egyszerű ifjúsági vígjáték, valójában azon­ban csípős szatíra. Gyer­mekekről szól a felnőt­teknek. A vidám történet egy folyóparti úttörő­táborban játszódik. Ez a tábor valóságos gyermek­­paradicsom lehetne, ha te­kintélyes vezetője, Dinnye kortárs nem találna ezer­féle módot arra, hogy a gyerekek nyaralását el­rontsa. Dinnye egy ártat­lan csíny miatt kitiltja a táborból Kosztya Inocs­­kint, aki azonban nem megy haza, hanem «illega­litásba vonul«, és pajtásai segítségével sok borsot tör a táborvezető orra alá Miközben a nézők reme­kül mulatnak Kosztya és társai kalandjain, a film keményen fricskázza, bí­rálja a gyermeknevelés­ben is megnyilvánuló sze­mélyi kultuszt és az ósdi, merev pedagógiai elveket. S mindezt anélkül, hogy a kedves történetből ki­lógna a tanulság lólába. Klimov sok humorral, ötlettel rendezte filmjét és nagyszerűen választot­ta ki, irányította szerep­lőit. A bűbájos gyerek­­figurák, a találó megfi­gyelések, a szellemes képi ötletek sok mulatságot szereznek. Ulla Jacobson emléke­zetes alakítást nyújt a kis falusi lány szerepében: meghatóan tiszta, egysze­rű, emberi. Partnere, Folke Lundquist ugyan­csak kitűnő fiatal színész. Annak idején a filmet szinkronizálva — méghoz­zá igen jól sikerült ma­gyar tolmácsolásban — mutatták be. Nem értjük, mi az oka annak, hogy most a feliratos változatot játsszák. (V. V.) Egy nyáron át táncolt Tíz évvel ezelőtt mutat­ták be Arne Mattson svéd rendező költői filmjét, és a mostani felújítás alkal­mával bizonyára ismét nagy sikert arat. A városi diák és a kis parasztlány tiszta szerelméről szóló történet tragikus és érzel­mes, kevésbé finom érzé­kű, kevésbé mértéktartó rendező aligha kerülhette volna el a giccs buktatóit. Anne Mattson azonban egyszerű eszközökkel, gyengéd líraisággal ábrá­zolja a fiatal szerelem szépségét, és az érzelmes­­ség csak egy-két jelenet­ben üt át az igazi költé­szeten. A film művészi és hatásos tiltakozás a ma­­radiság, az ostoba előíté­letek ellen. NÉPSZAVA Új Jókai-filmü­nk A mű megnevezett sze­replőinek száma hatvan­hét. Így hát reménytelen és felesleges vállalkozás volna értékelésbe fogni. A tizenhat főszereplő so­rában kimagasló művé­szeink közt, szívesen lát­juk sok fiatal tehetségün­ket. Általában elismerést érdemel az alkotás a jó kiválasztás és a helyes színészvezetés vonatkozá­sában is. Filmnél — tán mosto­hán és helytelenül — rit­kán kap említést a dísz­lettervező. Zeid­an Béla jó munkájának említése ez esetben nagyon indo­kolt. Farkas Ferenc stí­lusban mindenképpen hozzávaló zenét kompo­nált a Jókai-filmhez, szer­vesen beépítve a szabad­ságharc közismert meló­diáit. Jókai «forgatókönyv­íróként» is tartósan nép­szerűnek bizonyul. Erdődy János jól nyúlt a filmmé nem is könnyen tömörít­hető nagy anyaghoz. Min­dent egybevéve, szórakoz­tató, sikerült filmet ké­szítettünk, amely sok tíz­ezer nézőt gyönyörködtet majd, megszilárdítva, vagy éppen kiváltva so­kakban a nagy magyar mesemondó iránti érdek­lődést. szeretetek (rajk) Az eddigi legteljesebb Derkovits-emlékkiállítás nyílik holnap a Nemzeti Galériában A Magyar Nemzeti Ga­lériában a felszabadulás évfordulója alkalmából pénteken, április 2-án megnyíló Derkovits Gyula emlékkiállítást szerdán délelőtt mutatták be a sajtó képviselőinek. A közgyűjteményekből és számos magángyűjtő tulajdonából való festmé­nyek, rajzok, fametsze­tek és rézkarcok közül több ezúttal kerül első ízben a nyilvánosság elé. A jelenlegi emlékkiállítás minden eddiginél telje­sebb és módszeresebb vá­logatásban mutatja be a 30 éve elhunyt festőmű­vész alkotásait. A sajtófogadáson részt vett a művész özvegye is. (h) Kassák Lajos: I Tu­Lira LEVELEI Ha valaki egyszer rá­­szánnná magát és meny­­nyiségileg összevetné Kas­sák Lajos nem csekély számú versének szavait a róluk írt kritikák, tanul­mányok, vitacikkek sza­vaival, alighanem az utób­bit találná többnek — ho­lott a költő körül 1948— 56 között szinte teljes né­maság honolt. Ez a meny­­nyiségi arány nem megle­pő; minden nagy költő esetében így van, aki fog­lalkoztatja a közvéle­ményt, akinek alkotása nem hagy közömbösen, hanem fellelkesít, vagy el­lenszenvet kelt, vitatko­zásra késztet. S most, A tölgyfa levelei című, leg­újabb verseskönyvének ol­vastán még valami fel­­rémlik. Nemrégen egyik jó szándékú, de verses­könyvbe ugyancsak ritkán lapozó ismerősöm kijelen­tette néhány Kassák-köl­­temény láttán: ez nem vers, hanem sorokra tör­delt próza, s ilyet ő is tud­na írna, bármelyik pilla­natban. Félő, hogy ez a nézet Kassák verseiről a nem rendszeresen versolvasó közönség körében — és ma még ez a többség — eléggé általános. De az ilyen nézetek vallói talán kissé módosítják vélemé­nyüket, ha a 77. évében járó költő új verseit az el­mélyülés őszinte szándé­kával olvassák. (E szán­dék nélkül ugyanis leg­jobb megmaradni a ka­landregényeknél .) Az új versek csokrai Kassák eddigi költői útjá­nak szintézise, mintegy tö­mör összefoglalása költői hitvallásának, a világról kialakult nézeteinek, vers­alkotó módszereinek, a végső formai egyszerűsö­dés és a legbonyolultabb művészi mondanivaló dia­lektikus egysége. Kassák életművének ismerője jól meglátja, ugyan még ben­ne a húszas évek avant­gardista újítóját, A ló meghal a madarak kire­pülnek című poéma nyárspolgárriogató szerző­jét, de ugyanakkor lemér­heti kerek négy évtized eszmei­ kifejezésbeli letisz­tulását is. Olyan ez, mint amikor az alpinista —­­út­ban a csúcs felé — nyak­törő, tetszetős és istenkí­sértő mutatványokat vé­gez a függőleges sziklafa­lon, nyelvet öltve az elké­pedt bámészkodókra — ám útja céljához érve, széttekint a mindaddig meghódítana a csúcsról, s egész lényén nagy nyuga­lom, ömlik el, arcán a ma­ga alá gyűrt hegyláncok szépsége tükröződik. Kassák Lajos, líránk egyik nesztora és már ed­dig is kiemelkedőnek szá­mító alakja kétségkívül művészetének csúcsára ért ezzel a kötetével. Vajon ez azt jelenti-e, hogy nincs tovább? Egyik-má­sik verse egyből megcá­folja ezt, hiszen, ha hang­juk nem árulná el azonnal szerzőjük kilétét, húszéves ifjú poéta eget ostromló kísérletének hihetnék — a kifejezhetetlen kifejezésé­re. Továbbá: Kassák el­lentmondásos költői élet­műve, amelyet e kötet to­vább gazdagít, minden­képpen feloldás után ki­ált. Ezt a feloldást még nem hozza meg az új könyv, de világosan érez­teti, hogy a költő már rá­lépett a hozzá vezető útra. Mint Az élet törvénye cí­mű versében írja: «nem a halál, hanem a születés dalát éneklem.« (Magve­tő) G. Szabó László HORIZONT 1Bnill!fli:i!inmH!!n!IIliHIiinMt!t!lHU!!!M!!Biil!Iinin!il!!1!!ni!]n!!lini!l!!i!li|l!M!!!Hl!!!!‘f!M O A hazánkban tartóz­kodó leningrádi szakszer­vezeti művészegyüttes szerdán este Dunaújvá­rosban adott ajándékmű­sort a termelésben élen­járó üzemi dolgozók tisz­teletére. A leningrádia­­kat nagy szeretettel fo­gadta a dunaújvárosi kö­zönség. Ogan Durjan, az Örmény Szovjet Szocialista Köztársa­ság szimfonikus zenekará­nak vezető karnagya április 8-án Budapesten vendégsze­repel, április 12-én pedig Kecskeméten vezényli a Bu­dapesti MÁV Szimfonikusok Zenekarát.­­ Szerdán este a moszkvai Művész Film­színházban A pacsirta cí­mű film bemutatójával megnyitt a magyar film­hét. A bemutatón megje­lent a szovjet kulturális élet számos kiválósága, köztük ismert filmrende­zők, színművészek, film­­kritikusok. ott volt Szip­ka József, hazánk moszk­vai nagykövete. Április 3-án, szombaton a Pesterzsébeti Múzeumban ün­nepélyesen megnyitják a XX. kerületi képzőművészeknek a felszabadulás évfordulójára rendezett kiállítását. A tár­latra beérkezett 200 alkotás közül az 50 legszebb grafikai munkát, olajfestményt, szob­rot, illetve rézdomborítást láthatják az érdeklődők.­­ A magyar—finn kul­turális vegyes bizottság finn albizottságának tag­jai egyhetes magyaror­szági tartózkodás után el­utaztak Magyarországról. A Magyar Népköztársaság húszéves fejlődését bemutató fotó-dokumentációs kiállítás nyílik április 2-án Szófiában. • A gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező híres kalocsai népművészet jel­legzetes alkotásait eredeti környezetében mutatja be az a kiállítás, amely szer­dán nyílt meg a ■ Népi Iparművészeti Tanács Ré­giposta utcai mintatermé­ben. A kiállítás május 3-ig áll az érdeklődők rendelkezésére. A Helsinkiben kiállítás nyílik április 3-án a Hu­szadik század magyar mű­vészete címmel. Budapestre érkezett a Szovjet Állami Nagycirkusz A Szovjet Állami Nagy­cirkusz szerdán Budapest­re érkezett. Az 50 tagú társulat vezetője Emil Ko, a Szovjetunió Népművé­sze. Az együttest a Ma­gyar Cirkusz és Varieté igazgatóságának képvise­lői fogadták a pályaudva­ron. A szovjet művészek első előadásukat április 3-án tartják a Fővárosi Nagycirkuszban. ÁLLAMI ÉS TANÁCSI VÁLLALATOK, Állami gazdaságok, TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELMÉBE! A Diósgyőri Gépgyár a 114/1065 PM POT rendelete alapján az alábbi fölös készleteit eladásra felkínálja Hengerelt áruk (durvalemez, elektro- és Martin-bugák, rugóacélok, hengerelt szerkezeti acélok, finom és durva gömbök, csövek), kötőelemek (csavarok, anyák, szegecsek), villamossági cikkek, kereskedelmi áruk, villamos- és Diesel-motorok, szivattyú és emelővillás targonca alkatré­szek, kovácsolt alapanyagok nagy választékban Részletes tájékoztatás és személyes érdeklődés a DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR anyaggazdálkodásán, 33. épület, Koncz, Gerold ügyintézőknél. Telefon: 14,131, 277 mellék 1965. április 1

Next