Népszava, 1965. június (93. évfolyam, 127–152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
A MaraM Országos Mesanisüg határozata a szocialista címet elnyert brigádok és tagjaik erkölcsi elismeréséről/ a több fokozatú szocialista brigád-plakettek és brigádjelvények rendszeresítéséről A szocialista brigádmozgalom az elmúlt néhány év során hazánkban is nagy társadalmi erővé, igazi tömegmozgalommá, a dolgozók körében a szocialista munkaverseny egyik legnépsze- ■ rűbb formájává vált. Ma már jelentős azoknak a kollektíváknak a száma, melyek hosszú idő óta töretlen * lelkesedéssel vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, "• #s tevékenységüket ki• kiemelkedő eredmények jelzik. A Szakszerveze■ ték Országos Tanácsa elröksége úgy véli, hogy társadalmunk megbecsü• lésének ki kell fejeződ nie e kollektívák nagyobb erkölcsi elismerésében is,. Ezért a szocialista címet többszörösen elnyert kollektívák és azok tagjai részére több fokozatú kitüntető plakettet, illetve ' ' jelvényt kell rendszeresíteni. A szocialista címet egyszer, illetve kétszer el-,nyert brigádok elismerésének jelenlegi rendszere a Szaktanács elnöksége vonatkozó irányelvei szerint változatlanul érvényben marad. A kitüntetések adományozásának rendje a következő:„ A SZOCIALISTA BRIGÁDOK ESETÉBEN : aj a szocialista címet első alkalommal elnyert brigádot nagyalakú oklevéllel, a második év után — a cím megszakítatlan elnyerése esetén — nagyalakú oklevéllel és zászlóval kell kitüntetni. b) Azon brigádok részére, amelyek megszakítatlanul, folyamatosan elnyerik a szocialista címet 4 év után bronzplakettet, 6 év után ezüst-, 30 év után pedig aranyplakettet kell adományozni. c) A brigádok abban az esetben is jogosultak a fenti kitüntetésre, ha időközben személyi állományuk megváltozik, de a brigád a szocialista címet megszakítás nélkül birtokolja. © A SZOCIALISTA BRIGÁDTAGOK ESETÉBEN: aj A szocialista brigádtagokat — akiket erre a brigád méltónak tart — az első év után kisalakú oklevéllel, a második év után zöldkoszorús szocialista brigádjelvénnyel és kisalakú oklevéllel kell kitüntetni, amennyiben brigádjuk a szocialista címet elnyeri, illetve megtartja. b) A brigádok tagjait — a szocialista brigádmozgalomban való megszakítatlan részvételük időtartamától függően — a cím folyamatos megtartása alapján — 4 év után bronzkoszorús, 6 év után ezüstkoszorús, 8 év után aranykoszorús szocialista brigádjelvénnyel kell kitüntetni. A zöldkoszorús, a bronz-, az ezüst- és az aranykoszorús jelvényeket egyaránt kis és nagyünnepélyes alkalmakkor kitüntetésként viselhető) formátumban kell adományozni. e) Az egyik szocialista brigádból a másikba történő, illetve közérdekből önként vállalt áthelyezés esetén az előző brigádban kapott kitüntetési fokozat érvényessége az áthelyezés után — a másik brigádban is — megmarad. d) Azok a dolgozók, akik — a vállalat rendelkezése alapján — brigádjukból elkerültek, és új munkahelyükön nincs módjuk részt venni a szocialista brigádmozgalomban, a kitüntetések elért fokozatait megtarthatják és viselhetik, ameddig arra érdemesek. e) Az időközben nyugállományba ment dolgozóknak — amennyiben kapcsolatuk a brigádjukkal nem szakadt meg — a szocialista brigád jelvény megfelelő fokozatát folyamatosan adományozni lehet. A KITÜNTETÉSEK Adományozására AZ ALÁBBI SZERVEK JOGOSULTAK: ■*.a)A nagyalakú oklevelet (az első év után) és a brigádzászlót, valamint oklevelet (a második év után) a termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság, fiatalok esetében a KISZ- bizottság együttesen adományozza. A brigád tagjainak egyéni kitüntetéséről (oklevél, jelvény) a brigádkollektíva dönt. b) A bronzplakettet és a bronzkoszorús szocialista brigádjelvényeket a szakszervezetek megyei, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa elnöksége, fiatalok esetében az illetékes KISZ megyei (budapesti) bizottsággal együtt, és az ezüstplakettet és az ezüstkoszorús szocialista brigádjelvényeket az illetékes szakszervezet elnöksége, fiatalok esetében a KISZ KB titkárságával együtt; d) az aranyplakettet és aranykoszorús szocialista brigádjelvényeket a Szaktanács elnöksége, fiatalok esetében a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságával együtt adományozza. A szocialista címet már több év óta megszakítatlanul birtokló brigádok és tagjaik — a mozgalomban való részvételük idejétől függően — visszamenőleg is jogosultak a kitüntetések esedékes fokozataira! (Azon brigádok és tagjaik, melyeket — a jelen rendelkezés életbe lépését megelőzően — a bronz- vagy ezüstplakett,illetve bronzvagy ezüstkoszorús jelvény illet meg, azokat visszamenőleges érvénynyel is megkapják.) A jogosultság kiszámításánál figyelembe vehető legkorábbi időpont 1959. január 1. A KITÜNTETÉSEK _ ADOMÁNYOZÁSÁNAK LEBONYOLÍTÁSA: a) A kitüntetések bármely fokozatát csak a termelési tanácskozásnak a cím odaítélésére, illetve megtartására vonatkozó döntése alapján lehet adományozni. b) A brigádok és tagjaik bronz-, ezüst- és aranyfokozatú kitüntetésére az illetékes budapesti, illetve megyebizottságnak a vállalat szakszervezeti bizottsága és igazgatója, fiatalok esetében a KISZ-bizottsággal együttesen teszi meg a javaslatot. c) A szakszervezetek budapesti, illetve megyebizottságai a javaslatot az adományozó szerv szervezési és káderosztályához (káderbizottságához) továbbítják. (Szakszervezetek Megyei Tanácsai, illetve Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, szakszervezetek központi vezetőségei, Szaktanács.) A javaslatokat az adományozó szervhez évente két alkalommal, legkésőbb március 1-ig, vagy április 2-ig kell eljuttatni. d) A javaslat az alábbiakat tartalmazza: — a vállalat neve és címe, — a brigád és tagjainak neve, foglalkozása, — a szocialista cím évenkénti odaítélésének felsorolása, — a javaslat milyen kitüntetési fokozatra vonatkozik, — a kitüntetések átadásának időpontja. e) Az adományozó szerv döntéséről két héten belül — az illetékes szakszervezet megyebizottsága útján - értesíti a vállalatot. f) A kitüntetéseket minden év április 4. vagy május 1. alkalmával — idényjellegű ágazatokban a fő termelési időszak befejezése után — (első alkalommal 1966-ban) ünnepélyes keretek között kell átadni. A kitüntetéseket az adományozó szerv képviselője, vagy megbízásából a vállalati szakszervezeti bizottság, fiatalok esetében a KISZ-bizottság és az igazgató együttesen adja át. A KITÜNTETÉSEK NYILVÁNTARTÁSA: a) A vállalatok szakszervezeti szervei a brigádok és brigádtagok kitüntetéséről név, termelőegység, illetve foglalkozás, fokozat és az adományozás éve szerinti nyilvántartást vezetnek. b) A Szakszervezetek Megyei Tanácsai és a szakszervezetek vállalatonként, a Szaktanács pedig iparáganként, ágazatonként statisztikai nyilvántartást vezet. Síhlí'lh/md a $ Pártoló tag földjáradéka KEMÉNY PÉTER hajdúböszörményi olvasónk azt kérdi, hogy a pártoló tag által bevitt föld után a tsz köteles-e földjáradékot fizetni. A tsz pártoló tagokra vonatkozó rendelkezések szerint a pártoló tag síitái bevitt föld után az összes tagokra megállapított módon és mérték szerint köteles a tsz földjáradékot fizetni. Villanyvezeték javítása BENCZE JENŐ budapesti olvasónk aziránt érdeklődik, hogy a tönkrement villanyvezeték fajon belüli cseréje a bérbe adót vagy a bérlőt terheli-e. A lakásrendelet előírásai szerint, a villanyvezeték falon belüli javítása , a mérőfejtől (villanyórától) a fogyasztóhelyig terjedő szakaszon a bérlő kötelessége. Szakiszervezeti esütési segély AJATÓ PÁL budapesti olvasónk arra kér választ, ha 9 férj és a feleség is dolgozik, mind a ketten szakszervezeti tagok, jár-e mindkettőjüknek a szakszervezeti szülési segély. A társadalombiztosítás alapján járó szülési segélyt csak egyszeres mértékben kaphatják, a szakszervezeti tagság alapján járó szülési segély azonban mind a két házastárs jogán megállapítható. Előfeltétel, hogy mind a ketten szakszervezeti tagok legyenek, és a szülést megelőző tizenkét hónapon belül tagsági díjuk rendezve legyen. A szakszervezeti tagság alapján járó szülési segély mértéke függ a tagdíjosztálytól és a tagsági évek számától. Ezt a segélyt ugyanaz a kifizetőhely folyósítja, amely a társadalombiztosítás alapján járó szülési segélyt. Albérlő házassága BÁN LAJOS budapesti olvasónk azt kérdi, felmondhat-e albérlőjének, ha az megházasodik és oda akarja vinni feleségét. A lakásrendelet értelmében ha az albérlő a főbérlő hozzájárulása nélkül más személy tartós ottlakását teszi lehetővé, az albérlet felmondható. Kivétel az az eset, ha az albérlő az albérleti szerződés létrejötte után köt házasságot és házastársát, annak gyermekét vagy az albérlet idején született, örökbe fogadott gyermekét veszi magához. Ezekben az esetekben nem kell a tulajdonos hozzájárulása, és ezek az esetek nem szolgáltatnak okot felmondásra. Jogszabály-magyarázat Olvasóink kérésére ismertetjük, hogyan alakul a HÁZIIPARI SZÖVETKEZET BEDOLGOZÓINAK BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁSA. A háziipari termelőszövetkezetek feldolgozó tagja a betegségi biztosítási szolgáltatásokra akkor jogosult, ha az igény megnyitását közvetlenül megelőző teljes naptári hónapban biztosított volt. A teljes naptári hónapban fennálló biztosítás megállapításánál nemcsak a bedolgozó tagként, hanem a közös munkahelyben dolgozó tagként, valamint az ipari biztosításban szerzett biztosítási időket is figyelembe veszik. A bedolgozó a szolgáltatásokra — az egyéb feltételek fennállása mellett — akkor is jogosult, ha az igény megnyílását közvetlenül megelőző teljes naptári hónapban biztosított nem volt, azonban az igény megnyíláséig 220 forintot meghaladó munkadíjat megkeresett. Ha azonban a bedolgozó a hónap első napjától az igény megnyílásáig 220 forintot meghaladó munkadíjat nem keresett meg, a szolgáltatásokra csak akkor jogosult, ha az igénymegnyílás hónapjában a hónap első napjától az igény megnyílásáig napi 9 forintot keresett. Ha a bedolgozó igénye a biztosítás megszűnését követő első vagy második napon nyílik meg, a szolgáltatásokra ugyanolyan feltételekkel jogosult, mintha igénye a biztosítás megszűnése napján nyílott volna meg. Ha a bedolgozó szolgáltatási igénye biztosításának megszűnését követő harmadik és tizenötödik nap közötti időben nyílik meg, és biztosításának megszűnését közvetlenül megelőzően legalább száznyolcvan napon át megszakítás nélkül ugyanabban a szövetkezetben biztosított volt, a szolgáltatásokra ugyanúgy jogosult, mintha igénye a biztosítás megszűnése napján nyílott volna meg. Ha a feldolgozózolgáltatási igénye biztosításának megszűnését követő harmadik és tizenötödik nap közötti időben nyílik meg és biztosításának megszűnését közvetlenül megelőzően száznyolcvan napnál rövidebb ideig, de legalább kilencven napon át megszakítás nélkül ugyanabban a szövetkezetben biztosított volt, a betegségi biztosítás szolgáltatásaira a táppénz kivételével ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosult, mintha igénye a biztosítás megszűnése napján nyílott volna meg. A szolgáltatások azonban a biztosítás megszűnését követően legfeljebb tizenhárom héten át járnak. A KITÜNTETŐ PLAKETTEK ÉS JELVÉNYEK MEGVONÁSA: a) Azok a brigádok és tagjaik, amelyek részére - a soron következő értékelés alkalmával — a termelési tanácskozás nem ítéli oda a Szocialista címet, megtarthatják a plakettek és jelvérnyek addig elért fokozatait. Magasabb kitüntetési fokozatot azonban csak a szocialista cím újólagos elnyerésétől számított két év után kaphatnak. b) Az adományozó szerv megvonhatja a kitüntető jelvények összes fokozatát azoktól a brigádtagoktól, akik a szocialista erkölccsel és munkamorállal össze nem egyeztethető magatartást tanúsítanak (pl. munka- és technológiai fegyelem súlyos megsértése, a társadalmi tulajdon elleni vétség, erkölcstelen életmód) és az ezekkel kapcsolatosan elmarasztaló fegyelmi, bírósági, társadalmi bírósági, vagy kártérítési határozat esetén. Megvonhatók a kitüntetések azoktól a brigádtagoktól is, akiknek munkakönyvébe a «kilépett« bejegyzés került. c) A fentiekhez hasonló módon megvonható a kitüntető plakett összes fokozata azoktól a brigádoktól, melyek kollektívája — a szocialista erkölcs és munkamorál súlyos megsértésével — méltatlanná vált a szocialista brigád címre. d) A fenti esetekben az illetékes vállalati szakszervezet, KISZ- és gazdasági szervek kötelesek a kitüntetések megvonása érdekében az adományozó szervnek javaslatot tenni. A KITÜNTETŐ PLAKETTEK ÉS JELVÉNYEK FORGALMAZÁSA: a) A plakettek és jelvények egységes kivitelben történő elkészítéséről — a Szaktanács elnökségének megbízásából — a Szaktanács termelési osztálya gondoskodik. b) a plaketteket és jelvényeket a vállalatok szerzik be, az e célra rendelkezésre álló alapból. c) A plaketteket és jelvényeket a Dekorációs Áruház hozza forgalomba (Bp.IV., Fehérhajó u. 12. sz.), és azokat a vállalati szakszervezeti bizottság pecsétjével ellátott igénylésre szolgáltatják ki. az adományozó szerv értesítésének egyidejű bemutatása és a kiadásnak erre történő feltüntetése ellenében. NÉPSZAVA Magyar—jugoszláv tárgyalások az atomenergia békés felhasználásáról Belgrádban befejeződtek a Magyar Országos Atomenergia Bizottság és a Jugoszláv Szövetségi Atomenergia Bizottság tárgyalásai, amelyen a delegációk megállapították: fennáll a lehetőség a magfizikai kutatások, az izotóp termelés, valamint a mezőgazdasági, az orvosi és az ipari izotóp alkalmazásának területén folytatandó együttműködésre. A tárgyaló felek kívánatosnak tartották a kooperációt a nukleáris műszerek, a sugárhatáskémiai alap- és alkalmazott kutatások területén, valamint a nukleáris energetika kérdéseinek tanulmányozásában. A felek tárgyalásokat folytattak az e kérdésekre kiterjedő együttműködési egyezmény előkészítésére. Ez év őszén jugoszláv küldöttség látogat a Magyar Népköztársaságba, hogy megismerkedjék a nukleáris energia békés alkalmazásában elért magyar eredményekkel. (MTI) Meghalt Básta Rezső Básta Rezső, a munkásmozgalom régi harcosa, a Postások Szakszervezete központi vezetőségének elnöke, a Posta Központi Műszaki Hivatal vezetője 1965. május 29-én, 63 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Básta Rezső 1942-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A pártnak 1943 óta volt tagja, tevékenyen részt vett a fasizmus elleni harcban. A felszabadulás után a Postások Szakszervezete megalakulásának kezdeményezője és élenjáró szervezője lett. 1946-tól 1953-ig a szakszervezet főtitkára, majd a Posta Vezérigazgatóság munkaügyi osztályának vezetője, 1964-től a szakszervezet elnöke volt. Básta Rezsőt a Posta Vezérigazgatóság pártbizottsága és a Postások Szakszervezete központi vezetősége saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. V. Olaf norvég király táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, Norvégia nemzeti ünnepe alkalmából kifejezett jókívánságaiért. Vasárnap tartották meg Salgótarjánban az egy hete kezdődött nógrádi ifjúsági napok záróünnepségeit. A kisdobosok, úttörők és kiszisták, köztük az ifjúsági szocialista munkabrigádok színpompás felvonulása után a A közélet eseményei kollégiumi kertben nagygyűlést tartottak, amelyen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Thor Brodtkorb, a Norvég Királyság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn Budapestre érkezett. Üdvözlésére megjelent Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Vasárnap több termelőszövetkezetben adták át a Minisztertanács vándorzászlaját s a vele együttjáró »Kiváló termelőszövetkezet« címet és pénzjutalmat. A hartai Új Élet Tsz-ben Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a Vassurányi Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben dr. Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Vas megye országgyűlési képviselője; Orosházán az Új Élet Termelőszövetkezetben dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes; Nagybánhegyesen a Zalka Máté Tszben Királyi Ernő földművelésügyi miniszterhelyettes adta át a vándorzászlót. A nagybánhegyesi ünnepséggel egybekötött határszemlén részt vett Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete is. Mekis Józsefnek, a munkaügyi miniszter első helyettesének vezetésével május 31-én, hétfőn reggel a Ferihegyi repülőtérről elutazott Genfbe a nemzetközi munkaügyi konferencia 1965. évi 49. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Veres József munkaügyi miniszter, Karakas László, a Szaktanács titkára, valamint a Külügyminisztérium, a Szaktanács és a Munkaügyi Minisztérium több vezető munkatársa. Az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amely Cseterkcs Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság főtitkárának vezetésével részt vett az Osztrák Kommunista Párt XIX. kongreszszusán, hétfőn visszaérkezett Budapestre. A Párttörténeti Intézet meghívására hétfőn Budapestre érkezett Milka Minies, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a jugoszláv munkásmozgalmi intézet igazgatója. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Rácz Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezetőjének vezetésével hétfőn magyar pártmunkásküldöttség utazott Varsóba. A küldöttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete is. A Német Szocialista Egységpárt pártmunkásküldöttsége, amely Karl Raab, az NSZEP Központi Bizottságának osztályvezetője vezetésével látogatást tett hazánkban, visszautazott Berlinbe. Központi vezetőségi ülés az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetében Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége ülést tartott hétfőn a szakszervezet székházában. Napirenden szerepelt az elnökség beszámolója a legutóbbi XIV. kongresszus óta végzett munkáról. A napirend előadója dr. Darabos Pál főtitkár, számot adott a szakszervezet szervezeteinek fejlődéséről, értékelte a közelmúltban lezajlott alapszervi választásokat, a szakszervezet oktatási, nevelési tevékenységét, s ezen belül az orvosetikai bizottságok működésének eredményeit. Tájékoztatta a központi vezetőséget a szakszervezet nemzetközi munkájáról, a társadalombiztosítási, munkásvédelmi eredményekről, üdülésről, ismertette a pénzügyi-gazdasági munkát. A beszámoló külön fejjezetet szentelt az orvosok és az egészségügyi dolgozók bér- és munkaügyi létszám-kérdéseinek, majd befejezésül kimerítően elemezte a szakmai-politikai tevékenységet, a szakszervezet részvételét a Szervezésben, az egészségügyi intézmények működésének további tökéletesítésében. A beszámolót vita követte. A központi vezetőség ülésén részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára is. (i. m.) Szakértő bizottságok készítik elő az osztrák-magyar vegyipari együttműködést Az Ausztriában járt magyar vegyipari küldöttségnek az osztrák állami vegyipar vezetőivel folytatott tárgyalásai nyomán a két ország gyümölcsöző vegyipari együttműködésének körvonalai bontakoznak ki. A mint Gór Nagy Sándor, az együttműködésben érdekelt Vegyipari Tröszt vezérigazgatója, a tanácskozás részvevője elmondotta, a megállapodás keretében osztrák és magyar szakemberekből szakértő bizottságokat alakítottak az együttműködés formáinak, tartalmának kidolgozására, a további tárgyalások előkészítésére. Az osztrák állami vegyipari vállalat, az österreichische Stickstoff Werke például a magyar oktilalkohol — a műanyaglágyítók fontos alapanyaga — előállítási eljárása iránt érdeklődik. A magyar vegyipar viszont az alumíniumkohászat részére szükséges aluminiumfluorid előállításának osztrák eljárását venné át. Tárgyalnak majd továbbá több alapanyagnak az osztrák állami vegyipartól való beszerzéséről s a poliakrilnitrilszál közös előállításáról. Mint Burmán Jenő, a Gyógyszeripari Tröszt vezérigazgatója közölte, a két ország állami gyógyszeriparának szakértői a jövőben negyedévenként összeülnek és megvizsgálják az együttműködés, illetve az együttműködés bővítésének lehetőségeit. Első lépésként szóba került az osztrák gyógyszeripar új készítményeinek Magyarországon, a magyar gyógyszergyárak új specialitásainak pedig Ausztriában való kipróbálása. A próbák eredményei alapján állapodnának meg a kölcsönös gyógyszervásárlásokról. Hasonló negyedévenkénti megbeszéléseken vizsgálják meg a növényvédőszerekre és a műanyagipari ragasztóanyagokra vonatkozó együttműködés módjait is. (MTI) 1965. június 1