Népszava, 1966. március (94. évfolyam, 50–76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Tájékoztató az idei üdülési lehetőségekről Kétezer agya családos HK m­int tavaly Sok ezren üdültek a tél folyamán, s pihennek most is az ország legszebb tájain levő szakszervezeti üdülőkben. De már a nyá­ri főidény hatalmas ven­dégseregének megfelelő fogadtatásáról is gondos­kodtak a Szaktanácsban. Tatarozzák a Balaton­part és más vidékek sze­zonjellegű üdülőépületeit, rendbehozzák a parkokat, felújítják a szobák bútor­zatát, berendezéseit. Pó­tolják, illetve kiegészítik a könyv- és sportszertá­rak állományát. Ilyen és hasonló célokra több mint hatvanmillió forintot köl­tenek az idén, hogy még otthonosabb, kényelmet és szórakozást nyújtó kö­rülmények között, gondta­lanul pihenjenek, akik megérdemlik államunk, a szakszervezetek ebbeli gondoskodását központok vendégeit. A Dunán pedig — amint le­het — elindulnak útjukra a Szaktanács saját és bé­relt üdülőhajói. Emellett több mint 12 000 szerve­zett dolgozó jut el a szo­cialista országok, vala­mint Ausztria, Olaszor­szág, és, az idén először Svájc üdülőibe is. Fekete Béla Üdülés — vegyesen — Sok a tennivaló, nagy a készülődés — mondják a Szaktanács üdülési és szanatóriumi főigazgatóságán. Az idén ugyanis mintegy 213 000 felnőtt és 51 000 gyermek részesül kedvezményes szakszervezeti üdülésben, és körülbelül ugyanennyi embernek kínálnak helyet a vállalatok, a különböző intézmények saját kezelé­sű létesítményei is. Ennyi embernek szál­lást adni, ellátásáról gon­doskodni a nagy felelős­séggel, körültekintéssel járó feladat, ám a főigaz­gatóság, a szakszervezetek figyelmét a családos üdü­lés kiterjesztéséből adódó gondok, tennivalók kötik le. A szervezett dolgozók régi kérésének eleget té­ve, a Szaktanács elnöksé­ge úgy határozott, hogy az üdülők férőhelyeinek ész­szerűbb kihasználásával, fejleszti a családos üdü­lést. Ennek megfelelően, az idén, az erre a célra al­kalmas épületekben lehe­tővé teszik a vegyes üdü­lést. Még pontosabban: a kijelölt helyekre egyide­jűleg gyermektelen fel­nőttek, házastársak, illet­ve gyermekes családok is beutalhatók. Tehát fenn­marad a már ismert csa­ládos — kizárólag gyer­mekes családok — üdülési formája és létrejön — az említett módon a vegyes üdülés. 1966-ban már mintegy 34—35 ezer szülő és gyermek — a tavalyi­nak kétszerese — pihen­het családjával együtt. Felhívták a figyelmet, hogy a családos üdülés két formája n­em azonos és a félreértések elkerülé­se végett az újfajta és a hagyományos családi be­utalójegy különbözik egy­mástól. Vagyis gyermekét csak az a szülő viheti ma­gával, aki vagy az egyik, vagy a másik — családos, vegyes — beutalóval ren­delkezik. Gyermekek — korhatár nélkül A családok együttes pi­henésének további köny­­nyítését szolgálja, hogy a vegyes üdülés — az eddi­gitől eltérően — egész év­ben lehetséges. A gyerme­keknél pedig — mindkét formában — eltörölték a felső korhatárt. Sok szülő gondját enyhíti az is, hogy 3—6 éves korú gyerme­kei­­kkel télen, tavasszal, vagy ősszel is elmehetnek üdülni, mert a központi­­fűtéses épületek az ország szinte minden táján egész évben nyitva vannak. Az intézkedés kedvező hatá­sát élvezik majd mind­azok, akik eddig azért nem fogadták el a felkí­nált beutalót, mert nem vihették magukkal gyer­mekeiket. Következéskép­pen: az üdülésben részt vevők köre szélesedik. És — a gyermekek legna­gyobb örömére, akik nem­csak szüleik révén jutnak el mind többen üdülni — az idén már megnyitja ka­puit az új, korszerűen be­rendezett zamárdi gyer­meküdülő is. A kedvezményes szak­­szervezeti üdülés másik, nem kis gondja a február elsejével életbe lépett ár­változások okozta többlet­­költségek fedezési módja. A mintegy 14 millió forint felével a beutaltakat ter­helik, ami az év második felétől kezdve — belföldi üdülésnél — személyen­ként napi négy forint pluszt jelent. Vagyis az eddigi napi 12 forint plusz 2 forint üdülőhelyi díjjal szemben a jövőben napi 16-1­2, összesen 12 forint lesz a kedvezményes szak­szervezeti beutalójegyek ára. Az üdülőszanatóriumi jegyek ára csak 1967. ja­­nu­ár elsejével módosul, napi 26 forintról 18 forint­ra csökken. Az iskolások gyógyüdültetéséért, illetve a nyári gyermeküdülésért viszont a korábbi napi 6 forint helyett 10 forintot fizetnek. A kedvezményes szak­­szervezeti üdülés díja mó­­dosult,­ igazodott a meg­változott árakhoz, de a tényleges költségeknek így is csak 25 százalékát fejezi ki, az állami és szakszervezeti hozzájáru­lás mértéke pedig átlago­san 75 százalék. Így válik lehetővé, hogy a beutal­tak jó ellátásban részesül­jenek, kulturált körülmé­nyek között pihenjék ki a munka fáradalmait. A Szaktanácsban minden le­hetőt megtettek és meg­tesznek, hogy az ellátás színvonala elérje, illetve amiben csak lehet, felül­múlja a korábbi évek szintjét. Gazdag program várja a Balaton és más üdülő- 751­ százalékos hozzájárulás A családos és vegyes üdülésben részt vevő 3— 15 éves korú gyermekek térítésdíja nem változik, illetve 14 forint marad. A 15 éven felüli gyermekek esetében pedig a korábbi A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* Jogszabály-m­agyarozat Több olvasónk kérésére ismertetjük, hogy a feb­­ruár 1-től érvényes új rendelkezések szerint mennyi időre kapott bé­rek átlagából számítják ki az öregségi és rokkantsági nyugdíj összegét, melyik a NYUGDÍJ ÖSSZEGÉNEK ALAPJÁT KÉPEZŐ BÉR­IDŐSZAK. Az 1966. február 1-től hatályos új rendelkezések szerint az öregségi és a rokkantsági nyugdíj ösz­­szegét a nyugdíjazás évé­ben a nyugdíj megállapí­tásának időpontjáig és a megelőző négy naptári évben kapott munkabé­rek figyelembe vételével állapítják meg. Az öreg­ségi s a rokkantsági nyug­díj összegének alap­ját te­hát most már nem egysé­gesen a teljes év (80 hó­nap), hanem a nyugdíja­zás évét megelőző ne­gyedik naptári év első napjától a nyugdíj meg­állapításáig terjedő és egyénenként — 48 és 60 hónap között — változó időtartam képezi. Így annak a dolgozónak az öregségi nyugdíját, aki pl. 1966. augusztus 1-től megy nyugdíjba, az 1962. január 1-t­ől 1966 július 31-ig terjedő 55 hónap (4 év 7 hó), aki pedig pl. 1967. január 1-től megy nyugdíjba, az 1963. január 1-től 1966. december 31-ig terjedő 48 hónap (4 év) alatt kapott összes mun­kabérének az átlagából számítják ki. Az új szabályt azokra alkalmazzák, akik az öreg­ségi vagy a rokkantsági nyugdíjigényüket 1966. január 31. után terjesz­tették, illetve terjesztik elő, továbbá azokra is, akik az igényüket ko­rábban terjesztették elő, de a nyugdíjuk 1960. évi január hó 31-nél ké­sőbbi időponttól állapít­ható meg. A munkabérátlagot a következőképpen számít­ják ki: az előbbiek sze­rint a nyugdíj összegének alapját képező időtartam alatt kapott munkabérek összegét elosztják a bére­zett napok számával. A hányados adja az átlagos napibért. Ezt megszoroz­zák 365-tel, az eredményt pedig elosztják 12-vel. Ez a hányados a havi mun­kabérátlag, amely a nyug­díj összegének alapját ké­pezi. A munkabérátlag ki­számításánál bérezett na­poknak számítanak a heti pihenőnapok (vasárnapok) és az igazolatlan távollét napjai is. Nem veszik szá­mításba azokat az időtar­tamokat, amelyekre a dol­gozó saját hibáján kívüli okból nem kapott bért (pl. keresőképtelen beteg volt, fizetés nélküli sza­badságon vagy engedél­lyel távol volt stb.) vagy nem állott munkaviszony­ban. A tényleges bérének át­laga helyett a besorolási bére alapján számítják ki a nyugdíj összegét an­nál a dolgozónál, aki a munkabér átlagának kiszá­mításánál irányadó idő­tartam alatt nem kapott legalább 30 hónapra (913 naptári napra) munka­bért. Ha azonban a 913 napnál rövidebb időre ka­pott tényleges bér átlaga lényegesen eltér a beso­rolási bértől, a társada­lombiztosítási bizottság engedélyével visszafelé haladva 4-5 évnél régeb­bi bérezett, napokat is fi­gyelembe vesznek úgy, hogy legyen a dolgozónak 913 napi bére és az így összehozott 913 nap béré­nek az átlaga alapján ál­lapítják meg a nyugdíjat a besorolási bér alapul vétele helyett. Az új rendelkezésnek megfelelően alakult az a kedvezményes szabály is, mely szerint a dolgozó ké­résére az öregség, vagy a rokkantsági nyugdíj ösz­­szege az öregségi korha­tár (férfiaknál a 60., nők­nél az 55. életév), vagy en­nél 5 ével korábbi élet­­kor, (férfiaknál tehát az 55., nőknél az 50. életéiv) betöltését megelőző 5 év alatt kapott bérek átlaga alapján is megállapítható, aszerint, hogy melyik a kedvezőbb. A változás e régi szabállyal szemben csupán annyi, hogy a ki­számítási időszak most már ilyen esetben sem egységesen 5 év (60 hó­nap), hanem az említett életkor betöltésének évé­ben a születésnapig eltelt idő és a megelőző négy naptári év. Ennek a rövi­dített (tehát 5 évnél rövi­­debb) időszaknak a bére alapján csak azok részére állapítható meg a nyugdíj összege, akik 1966. január 31. után mentek, illetve mennek nyugdíjba. S­hitr~hi tnzol a­g A KÖZÉLET ESEMÉNYEI • A Mongol Népi For­radalmi Párt megalakulá­sának 45. évfordulója al­kalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága üdvözöl­te a testvérpárt Központi Bizottságát. A Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Hol­land Királyság kormánya között a függőben levő pénzügyi kérdések ren­dezéséről 1965. július 2-án aláírt megállapodást — 7. cikke alapján —a holland parlament 1965. decem­ber 26-án jóváhagyta, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig 1966. február 14-én meg­erősítette. A megállapodás az erre vonatkozó diplo­máciai jegyzékváltás alap­ján 1966. február 28-án hatályba lépett. A megál­lapodás rendezi a két or­szág közötti vagyonjogi jellegű kérdéseket. A Hazafias Népfront küldöttsége, amely Har­mati Sándornak, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa titkárának veze­tésével a Német Demok­ratikus Köztársaságban a német testvérmozgalom munkáját tanulmányozta, visszaérkezett Budapestre. A KISZ Cson­grád me­gyei bizottsága és a szak­­szervezeteik megyei taná­csa hétfőn ipari termelési aktívaülést rendezett Sze­geden. Mintegy négyszáz fiatal üzemi munkás, if­júsági brigádvezető, fiatal műszaki vett részt a meg­beszélésen, amelyen az 1966. évi termelési tervek­ből adódó ifjúsági felada­tokat vitatták meg. Heinz Beutel alezredes, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai attaséja — az NDK nem­zeti néphadserege fennál­lásának 10. évfordulója alkalmából — hétfő este fogadást adott a nagykö­vetségen. Szakszervez­eti munkásvédelmi vezetők nemzetközi tanácskozása Varsóban véget ért a szovjet, csehszlovák, NDK-beli, magyar és len­gyel szakszervezetek mun­kásvédelmi vezetőinek há­romnapos konzultatív ér­tekezlete A résztvevők megvitat­ták a további együttmű­ködés és tapasztalatcsere kérdéseit a munkabizton­ság és munkaegészségügy területén. Megvizsgálták annak lehetőségeit is, ho­gyan lehet szorosabbra fűzni az együttműködést a munkavédelmi tudomá­nyos intézmények között.­­ (AMZ) HORIZONT — A Magyar Állami Hangversenyzenekar hét­főn hazaérkezett harma­dik nagysikerű angliai koncertkörút­járól. A 97 tagú együttes tíz nap alatt nyolc koncertet adott, mindig telt házak, hálás közönség előtt. Különösen nagy sikere volt a londoni Royal Festival Hallban adott koncertnek. — Meghalt Gino Seve­­rini, világhírű olasz fes­tőművész, a futurista is­kola egyik alapítója. A Párizsban elhunyt mű­vész 83 éves volt. — A Granada független angol televíziós vállalat szerződést kötött a Nö­veszti szovjet vállalattal a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról készítendő filmsorozatról. A filmet a forradalom 50. évforduló­ja alkalmából mutatják majd be. NÉPSZAVA „Mai problematika a szocialista filmművészetben“­ ­ címen nemzetközi filmes találkozó lesz Budapesten A filmművész-szövetség közgyűlése A Magyar Filmművé­szek Szövetsége február 28-án tartotta második közgyűlését a Fészek Klubban. A közgyűlésen megjelent Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bi­zottsága kulturális osztá­lyának vezetője, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsé­gének főtitkára. Fábri Zoltán elnöki megnyitója után Herskó János tartotta meg főtit­kári beszámolóját.. Ele­mezte a magyar filmmű­vészet valamennyi ágá­ban az utóbbi években el­ért eredmények összefüg­gését a terület mai szer­vezeti helyzetével és a szövetség munkájával, s a fogyatékosságokat ugyanebből a szempont­ból. Hangsúlyozta: ered­ményeink tartása és foko­zása megköveteli, hogy a szövetségben tömörült al­kotóknak, nagyobb legyen a beleszólásuk a Filmmű­vészeti Tanács döntéseibe, az alkotócsoportok veze­tőinek fokozódjék a tény­leges önállósága. Szükség van a film és a televízió alkotói törekvéseinek jobb összeegyeztetésére. A szövetség nemzetközi munkája magasabb szín­vonalra lépett az elmúlt közgyűlés óta. Az első fil­mesek tavalyi sikeres ta­lálkozója után az idén ősszel újabb nemzetközi találkozóra kerül sor Bu­dapesten, amelynek össze­foglaló gondolata a követ­kező lesz: a mai proble­matika a szocialista film­­művészetben. A találko­zót a testvér filmszövetsé­gekkel együttműködve rendezik meg. A beszámoló hangsú­lyozta annak az egészsé­­ges együttműködésnek a jelentőségét, amely a szö­vetség és a szakszervezet között kialakult, s ame­lyet a jövőben igyekeznek haszonnal kibővíteni. Az egésznapos vitában felszólalt filmművészeti és filmtudományos éle­tünk számos jeles képvi­selője. Legtöbben a fil­mek elfogadása és megva­lósítása mai útjának mód­szereit taglalták, olyan metódus kialakítását sür­getve, amely egyszerűbb a mainál, s messzebbme­nően megköveteli és biz­tosítja az egyéni művészi felelősséget. Aczél György, a műve­lődésügyi miniszter első helyettese, a párt Közpon­ti Bizottságának üdvözle­tét tolmácsolta a filmmű­vészeknek. Felszólalásá­ban a többi között arra a rendkívül örvendetes je­lenségre irányította a fi­gyelmet, hogy az elmúlt években több fiatal alko­tó bizonyította be tehetsé­gét a filmművészetben. Hangsúlyozta: a legújabb tapasztalatok is azt iga­zolják, hogy semmi eset­re sem mondhatunk le a legszínvonalasabb filmek tömegbázisának növelésé­ről. Rámutatott arra, hogy a film művészeti ágainak utóbbi ismeretes hazai és nemzetközi sikerei azt bi­zonyítják, hogy művészek és kultúrpolitikai vezetők együtt, közösen harcoltak jól a konzervativizmussal, szűklátókörűséggel szem­ben. A felszólalások a késő délutáni órákig folytatód­tak. A közgyűlés ezután megválasztotta a Magyar Filmművészek Szövetsé­gének 21 tagú elnökségét. Fábri Zoltán, az elnök­ség tagja bejelentette, hogy a választmány né­hány napon belül meg­tartja első tanácskozását és ekkor választják meg a tisztségviselőket. (T) A BÁTORSÁG PÉLDÁNYSZÁMA bátorság fogalmának merőben új meghatározásával gazdago­­­­dott szombat este a televízió is , minden bizonnyal szép számú közönsége, ha odafigyelt a krt- B likusok kamera előtti beszélge­tésére, az Észrevettük című so­rozat­műsor keretében. Dersi Tamás szemére vetette Faragó Vilmosnak, aki irodalmi heti­lapunk Könyvek a kirakatban című rovatát írja, hogy e rovat mintha kezdene kissé el­­gyávulni. Idáig rendben van, a kritikus észre­­vett valamit, amiről az erre hivatott tv-mű­­sorban nem is hallgatott. Faragó ugyan más véleményen volt, álláspontját a műsoridő szerény lehetőségei között fejtegette is, elejt­ve közben egy fél mondatot az Észrevettük el­ső adásának — szerinte hasonlóképpen nem túl nagy — bátorságáról. Ehhez se lehetne kü­lönösebb megjegyzést fűzni, idáig rendben van a dolog. A fél mondatra azonban Dezsi furcsa fejtegetésbe bocsátkozott, mondván, hogy a televízió hárommilliós nézőserege előtt meny­nyire kell vigyázni, milyen nagyon meg kell gondolni, mit hogyan bírálunk, míg e tekin­tetben a lapok helyzete sokkal könnyebb, a néhány tízezer példány mégse milliós nyil­vánosság. A felelősséggel messze egyetértünk — va­lóban nagyon meg kell gondolni, hogy mit mutatunk és mit beszélünk a televízióban. Ez azonban alighanem arra a műsorra is érvé­nyes, amelyikben e fontos témáról szólunk. Mert mégiscsak furcsa, hogy egy kritikai műsorban valaki a bátorságot a szolidabb pél­dányszámú lapok hatáskörébe utalja — mil­liós nézőserege hallatára. A bátorság példányszámának meghatározá­sára mindenesetre nagyon kiváncsiak len­nénk. Hol kezdődik? Tízezernél vagyunk a legbátrabbak, vagy mehetünk ötvenezerig? Avagy csak százezres széria után kell felten­nünk a »kritikai hangtompítót■»? Mert most már e sorok írója is érthetően zavarban van: nem tudja, hogy ilyen pél­dányszámban szabad-e bátran kérdezni meg? ›k. Műszaki filmpályázat Az Országos Műszaki Fej­­leszt­ési Bizottság Film Állan­dó Bizottsága, az Optikai, Akusztikai és Fi­lmtechmikai Egyesület közreműködésével pályázatot hirdet az oktató, valamint a tájékoztató és propaganda, műfajú műszaki filmek alkotó kollektívái ré­szére. A pályázatra nevezhe­tők olyan, 1995-ben gyártott filmek, amelyek több népgaz­dasági ágat vagy iparágat érdeklő, a műszaki fejlesztés­ben eddig hazánkban nem is­mert, vagy nem alkalmazott eredményeiket dolgoznak fel; ezrv népgazdasági ég, vagy iparág műszaki fejlesztée szempontjából, népgazdasági­­lag ismert és fontos térné­l mutatnak be. A pályázat nyerteseit 3000 Ft-os e­ső, 3000 Ft-os második és 3000 Ft os harmadik díjjal jutalmazzák. A pályázat az OMFB Film Állandó Bizottsága címére (Bpnt, V., Akadémia u. 17) ez év március 15-ig küldendő be, valamennyi alkotó aláírá­sával, a pályázat eredményét a TIT. Országos Mű­szaki Film­szemle eredményhirdetése al­kalmával, fz év április, hó­ban koalák. n9 r Icror\z avaq B.U PÉPEST Mozdony-, Vagon- és Gépgyár A 104/1966. PMKOT utasítás alapján el­fekvő készleteiből kiállítást rendez február 28 és március 5-e között a Vörösmarty Művelődési Háza kamara­termében, Bp. VIII., Golgota u. 3. alatt. Értékesítésre kerülnek: ötvözött és ötvözetlen hengerelt anyagok villamos forgó gépek kft. villamossági anyagok hajtóművek szerelvények alkatrészek műszerek kötőelemek elektródák vegyianyagok csiszolókorongok kézi és forgácsoló szerszámok stb A kiállítás megtekinthető naponta 9—­15 óra között, szombaton 9—12 óra között- Megrendelés a helyszínen feladható Megközelíthető: Orczy tértől 23-as villamossal. 1966. március 1

Next