Népszava, 1967. szeptember (95. évfolyam, 206–231. szám)

1967-09-07 / 211. szám

A szovjet párt- és kormányküldöttség Budapesten (Folytatás az L oldalról) Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, A. A. Gromiko, az SZKF KB tagja, külügyminisz­ter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB revíziós bizott­ságának tagja, a KB osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, az SZKP KB revíziós bizott­ságának tagja, a közokta­tási és tudományos dol­gozók szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A tárgyalásokon részt ▼ettek a két küldöttség szakértői is: magyar rész­ről Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, kül­ügyminiszterhelyettes, Gyenes András és Katona István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei, Németh Béla és dr. Ustor Endre, a Külügyminisz­térium főosztályvezetői, szovjet részről A. M. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának titkára, B. T. Bacanov, a Minisz­tertanács elnökének tit­kára, I. I. Ippolitov, a külügyminiszter titkára, O. N. Hresztov, a külügy­minisztérium osztályve­zetője, N. V. Sislin, az SZKP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályá­nak konzultánsa, A. I. Ivanov, az SZKP KB külügyi osztályának mun­katársa, vel. Geraszimov és Ma­­jevszkij, a Pravda külön­­tudósítói hangsúlyozzák, hogy az új Magyarország népe széles körű, mindent felölelő fogalmat alkotott magának a testvéri szo­lidaritásról, az interna­cionalizmusról. A Krasz­­naja Zvezdában Fomin alezredes „Barátságunk az októberi forradalom­ban született” című cik­kében a látogatást, mint a két nép egységének további megszilárdítását szolgáló lépést üdvözli. Ugyanebben a lapban emlékezik meg Ivanov arról, milyen szeretettel fogadta a magyar nép 1945-ben a felszabadító szovjet hadsereget. A Trudban és a Szovjet­­szkaja Rosszijá­ban Ma­gyarország­ mai életét is­mertető cikkek jelentek meg. Az Izvesztyija szerdai számának vezércikkében a következőket írja: — Nincs kétség afelől, hogy az új szerződés, amelynek aláírására Bu­dapesten kerül sor, még magasabb fokra emeli a szovjet—magyar kapcso­latokat. E szerződés az egész szocialista közösség egységének érdekeit, az imperializmus ellen, a bé­kéért és valamennyi nép társadalmi haladásáért vívott harc érdekeit fog­ja szolgálni. Vacsora vendégek­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, az Elnöki Ta­nács és a forradalmi munkás-paraszt kormány szerda este az Országház Vadász­termében vacso­rát adott a szovjet párt­ a szovjet tiszteletére és kormányküldöttség tiszteletére. A meleg, baráti légkör­ben lezajlott vacsorán Kádár János és L. I. Brezsnyev pohárköszön­­tőt mondott. (MTI) ol 820Vj Magyara A moszkvai lapok szer­dán számos írásban fog­lalkoznak a szovjet—ma-­ et sajtó 1820 gról gyár együttműködéssel, a szocializmus magyaror­szági építésének sikerei­ Három új színházi­ megbeszélés Szeptember második fe­lében három nemzetközi színháztudományi szerve­zet tart megbeszélést Bu­dapesten. Szeptember 14- től 19-ig a Kelet-Európai Színháztudományi Bizott-­­ság tanácskozik. Az érte­kezletre főként a Szovjet­unióból és a szocialista or­szágokból érkeznek szak­emberek, de Ausztriából, Törökországból és az Egye­sült Államokból is részt vesznek kutatók. Az oszt­rák Heinz Kindermann »Egy magyar színházi gróf, mint a bécsi színházi élet irányítója■* címen Pálffy grófra vonatkozó újabb kutatásait ismerteti. Szeptember 19-től 24-ig a Színházi Könyvtárak és Múzeumok Nemzetközi Szövetségének VIII. kong­resszusára kerül sor. Staud Géza a Színháztudományi Intézet dokumentációs módszereiről számol be. Angol, török, francia és más nemzetiségű tudósok előadásai közül R. Fau­­quenot-nak, a francia te­levízió filmarchívuma ve­zetőjének előadása a tele­vízió színházi előadásainak dokumentációjáról, meg­őrzéséről, és újbóli fel­­használásának kérdéseiről szól. Nmzetközi idományi­­ Budapesten A Színházi Kutatók Nemzetközi Szövetségének V. kongresszusa szeptem­ber 24 és 30 között zajlik. Hatvanhét vendég jelent­kezett a tanácskozásra a világ minden tájáról. A kongresszus központi té­mája „A színházi rendezés elmélete és gyakorlata­­. A többi között csehszlo­vák, amerikai, svájci, hol­land, angol és nyugat-né­metországi tudósok tarta­nak előadást a téma rész­leteiről, az absztrakt szín­padról, a Shakespeare­­rendezésekről, a színpadi­­izmusokról**, a színpad megújulásáról a különbö­ző országokban. A nemzetközi megbeszé­lések közös megnyitása szeptember 10-én lesz a Magyar Tudományos Aka­démián. A megbeszélések a Fészek Klubban zajla­nak le. Szeptember 17-én a Színháztudományi Inté­zetben megnyílik a »Ma­gyar színház — világszín­ház« című kiállítás. A színháznak a világból fővárosunkban egybese­­reglő tudósai természe­tesen sok színházi előadást is megtekintenek, és vi­­dékre is ellátogatnak. (1) Előzetes igényfelmérés és kapacitásbiztosítás céljából kérjük megrendelőinket, hogy a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt által hirdetett gépkocsi- és külön fődarab­­nagyjavítási igénybejelentésen túlmenően 1998. évre vonatkozó • TATRA K­t. 141, 136, • SKODA 1202, • CSEPEL 450 és 750 NYERGES PÓTKOCSI középjavítás és a. szemle igényüket negyedéves ütemezésben 1967. szeptember 20-ig Írásban közölték 1967. évben még vállaljuk: • CSEPEL 450, 705 nyerges pótkocsik, • CSEPEL 4 hengeres gépkocsimotorok, • TATRA 111, 141 fődarabok felújítását azonnal, cserével, és a TATRA 111, 01 gépkocsik teljes felújítását, középjavítását és II. szemléjét XVII. sz. Autójavító Vállalat Túrkeve NÉPSZAVA HORI­ZON­T. — A szolnoki Szigligeti Színház megállapodást kötött a salgótarjáni Jó­zsef Attila művelődési házzal. Az új évadban Szolnokon bemutatásra kerülő darabokat Salgó­tarjánban is előadja a társulat. A művelődési ház az előadásokra bérle­teket bocsát ki. — Nivódijban részesítette a Művelődésügyi Minisztérium a Körszínház idei produkció­jának, Petőfi Sándor Tigris és hiénájának a rendezőjét, Kazimir Károlyt, főszereplőit: Sulyok Máriát, Nagy Attilát és Szirtes Ádámot.­­ A belga művész­­szakszervezet meghívásá­ra a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetsége kép­viseletében Vass Imre fő­titkár vezetésével Kere­kes János Erkel-díjas ze­neszerző, az Operaház karnagya, a Zeneművész Szakszervezet elnöke, Pandurovics József, a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsának vezető titkára és Mészöly Tibor, a Magyar Televízió dra­maturgja szerdán egyhe­tes tanulmányútra Brüsz­­szelbe utazott. * —- Az a jubileumi kiállítás lesz az októberi múzeumi hónap középpontjában, me­lyet a Műcsarnokban rendez a Munkásmozgalmi Múzeum a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi éve alkalmából. A HÉT FILMJEII Akit nem szeretnek Közvetlenül a második világháborút megelőző napokban játszódik az új lengyel film, s a történet végére, mintegy tragikus csattanóként, felrobban az első gránát. A film fő­szereplőnője (Elzbieta Czyzewska) csak ebben a pillanatban döbben rá, hogy kisstílű egyéni gond­jai miatt észre sem vet­te, milyen katasztrófa van készülőben. Mint ahogyan ezrek és tízezrek sem törődtek a háború előjeleinek sokasodásával, élték a maguk megszo­kott, hétköznapi életét. Ennek a magatartásnak a bírálata a film, anélkül azonban, hogy szavakkal kimondaná, mennyire fe­lelőtlen az efféle önző, saját ügyein kívül egyéb­bel nem törődő álláspont. A filmbeli szerelmespár saját maguk által ma­gukra kényszerített ket­recben él, ahonnét meg­próbálnak ugyan időnként kitörni, de valami csak visszahozza őket egymás­hoz. Sem egymással, sem egymás nélkül nem tud­nak élni, „egymásra van­nak ítélve”. Janusz Nas­­seter rendező izgalmasan oldotta meg a két fiatal zárt világának megjele­nítését, s a mélyebb mon­danivalót is sikerült át­tételes, képi megoldásban érvényre juttatnia. Páncél nélküli lovag Pedagógiai tanmese is lehet érdekes, ha olyan remek kis főszereplőt ta­lálnak hozzá, mint ennek a bolgár filmnek a kis­fiú-hőse. Tulajdonképpen nem az tetszik a filmben, amire a rendező fel akar­ta hívni a nézők figyel­mét, nevezetesen, hogy a szülők ne kizárólag autó­jukkal és egyéb önző szó­rakozásukkal törődjenek, mert ezt már sok film el­mondta, bemutatta — jobban. A Páncél nélküli lovagban az az ezernyi apró részletmegfigyelés tetszik, amellyel a kisfiú furcsa, ábrándos és egy­úttal mégis valóságos vi­lágát elevenítik meg. E montázsszerű képsorok biztoskezű rendezőre val­lanak, akinek azonban sokkal koncepciózusabb felépítésű forgatókönyvre lenne szüksége. A kisfiú és a rendező, Boriszlav Sarallov, művészibb írás­mű esetében egészen ki­váló művet hozhatott volna létre. Cirkusz 1936-ban készült Alek­­szandrov szovjet rendező filmje, amely azóta, több­szöri felújítás és újra­játszás után, napjaink­ban is hatásosnak bizo­nyult. A film a régebbi magyarországi bemutató idejében annyira közis­mert és népszerű volt, hogy aligha kell részle­tesen elmondanunk a szovjet társadalomban magára találó fehér anya és fekete bőrű kisfiának megindító történetét, az azóta a felnövekedett nem­zedék pedig legjobb, ha a nézőtéren ismeri meg ezt a kedves filmet. Ter­mészetesen a színészi já­ték és a rendezésbeli fel­fogás azóta meglehető­sen megváltozott, mégis a film a maga egészében zárt, egységes alkotás. Örökifjúságának egyik főpillére Dunajevszkij fe­ledhetetlen muzsikája, amely éppen ennek a filmnek kapcsán lett vi­lághírű. (hary) Egymilliárd a biliárdasztalban A műfaj kedvelői sza­bályos krimit, az igénye­sebb nézők krimiparódiát látnak az új francia— nyugatnémet—olasz film­ben, amelynek rendező­je, Nicolas Gessner, gon­dosan ügyelt arra, hogy mindkét típusú néző kellő adagban­ megkapja a magáét. A parodizáló készség főleg a remek színészi játékban mutat­kozik meg: Jean Seberg, Elsa Martinéii és Clau­de Rich alakítása magá­­val ragadóan szellemes. Kár lenne bele is fogni a bonyolult ékszerrablást história részletezésébe, nem akarjuk ellőni a poénokat. Aki tehát sze­retne másfél óra alatt kellemes, idegborzoló szó­rakozásban részt venni, nézze meg a filmet. ÁTADUNK könyv jóváírással vagy készpénzért BH 100-as típusú ki­egyensúlyozó padot jó állapotban Érdeklődés: FŐVÁROSI VEGYESIPARI JAVÍTÓ VÁLLALAT műszaki osztályán, Budapest XII., Böszörményi út 20—22 Telefon: . 159—290/2314 ma. Ügyintéző: Hovanecz Béla ÉVEK - SZPUTNYIKON TOVÁBBÍTVA Fél évszázad történelmét lapozgatja a moszkvai tv A hír mindössze hétso­ros. Telexjelentés Moszk­vából. Nem is önálló cím­mel érkezett, csak egyet­len darabja valamelyik hírcsokornak. A lényege ez: itt film­sorozat vetítését kezdte meg a moszkvai televízió, a sorozat a Szovjetunió történetét viszi képernyő- Egy év ötven egyórás adásból. Már érdeklődik utána a világ megannyi televíziós állomása, már kérdik: mit foglal magába, mit mond el a film sajátos formanyelvén? Bizonyít? Dokumentál? Tanít? Ismeretet ad? Vagy tán csak egyszerű üzenet ez az ötven film: így tör­tént, a forradalom első esztendejétől ezt az utat jártuk meg. Az említett hét soron kívül többet még nálunk sem igen tudnak a soro­zatról. De mert rendkívül Mindenki szer Egy film, amely kétszer huszonnégy óránál is to­vább tart. — Történelmi hűséggel, az események szigorú sor­rendjében tükrözni ezt a küzdelmekben és sikerek­ben egyaránt roppant le, az utolsó adás a jubi­leum előestéjén lesz. De ez a sorozat nem­csak időszerű, nemcsak az ünnep avatja rendkívüli­vé, hanem vállalkozásnak, teljesítménynek, televí­ziós bravúrnak is tekint­hető. Mert ötven filmből áll, egy óra érdekesnek ígérkezik — s mert egyes részleteivel bi­zonyára a magyar tv né­zői is megismerkednek majd — felkerestük A. Kaverznyevet, a moszkvai televízió budapesti tudósí­tóját. — Ahány esztendő, any­­nyi film — mondja. — Mindegyik a szovjethata­lom egy-egy évét mutatja be a nézőknek, s már eny­­nyiből is kitűnik, hogy a mi televíziónk szokatlanul nagy vállalkozásba kez­dett, amikor a sorozat összeállítását elhatározta. kesztésében gazdag fél évszázadot! — ez volt a szerkesztés alap­elve. És kiment a felhívás: a múzeumokon, archívumo­kon kívül, aki csak tuti, • akinek valami értékes tár­gyi vagy írásos emléke van erről az ötven évről, az jelentkezzék, ajánlja fel a forgatócsoportok szá­mára. — így hát nem pusztán az operatőrök, szerkesz­tők, történészek, hivatá­sos muzeológusok nagy vállalkozása ez, hanem egy kicsit az egész szov­jet nép méltó jubileumi megemlékezése. Eredeti felvételekhez, archívumok rejtekéből előkerült fényképekhez, megmaradt beszédrészle­­tekhez aztán hősi éveket idéző veteránok adják hozzá saját élményeiket, állnak tanúként a kame­rák előtt. De ott vannak a képernyőn a némaságuk­ban is beszédes alkotások, a teremtő szovjet ember építőmunkájának végte­len sora.­­ Esténként Rigától a Távol-Keletig milliók előtt »lapozza fel« ez a sorozat a Szovjetunió tör­ténelemkönyvét. Moszk­vából a Molnyija hírközlő szputnyikkal jut el a ke­leti országrészbe. Kedden az 1928-as év került kép­ernyőre. József Attila Színház: Lac­­fi). — Vidám Színpad: Nyu­galom, a helyzet változatlan! (fél 8). — Kis Színpad: Bo­lond vasárnap (7). — Mező­gazdasági kiállítás szabadtéri színpada: Nevető vendégszol­gálat (de. fél 12, hu. fél 3 és fél 5). KOSSUTH RÁDIO 4.30: H. Időj. 4.32: Z. 4.45: Falurádió. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 7: Regg. kr. u. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. Műsorok. 8.22: Operettkettő­­sök. 8.45: Schubert-dalok. 9.10: Idősz. nemzetközi kérd. 9.20: Népzenei magazin. 10: H. Hazai lapsz. Időj. 10.10: Barokk muzsika. 11: Az iker­társ. Vészi Endre rádiójáté­ka. 11.58: Műsor. 12: H. Idős. 12.15: Macbeth. Verdi operá­jából részt. 13: Pesti színház­műsor. 13.03 : 44 órás munka­hét. 13.18: Népi 7. 13.45: Tör­ténetek dórban és mollban. 14.05: Törvénykönyv. 14.20: Táncz. 14.49: Kórus pódium. 15: H. Idős. 15.10: Közv. a Szovjet tudomány és techni­ka 50 éve című kiállításról. 15.15: Daljáték zenéjéből. 15.44: Magyarországon elő­­ször. Skulte: IV.­­Ifjúsági­ szimfónia. 16.21: Operettrészt. 16.37: Költők Móricz Zsig­mondnéi. 16.57: Műsor. 17: H. Nemzetk. lapsz. Idős. 17.15: Hangfelvételi érdekességek. 17.40: Szigeti veszedelem, I. rész. 18.39: Edith Piaf leme­zeiből. 19: Esti krónika. 19.39: Muszorgszkij: Borisz Dodu­­nov, 4 felv. opera. Közben: 21.08: H. Időj. 22: H. Időj. Sport. 22.53: A marxista esz­tétika műhelyei. VI. 23.08: Tánczene. 24: H. Időj. 010: Filmzene. PETŐFI RADIO 4.26—17.57: Azonos a Kos­suth adóval. 6.20: Torna. 10— 12.15: Zenés műsor üdülők­nek. 10: Hírek. Hazai lap­szemle. Időjárás. 11: Balatoni időjárás. 12: H. Időj. 12.15: MŰSOROK Könnyűz. 13: Zkrs muzsika. 13.47: Vízállás. 14: H. Időj. 14.00: Fucik. Dunai regék — keringő. 14.20: Henryk Sze­­ryng hegedül, Jan Peerce énekel. 14.35: Cimbalom- és furulyamuzsika. 14.52: Pálya­választás. 15: Csak fiatalok­nak! 15.45: A mezeg. kiállí­tásról. 13.50: Pued­ni-áriák. lí: H. idős. 16.05: Könnyűz. 16.20: A szerelmeslevél. D. Buzzati elbeszélése rádióra. 16.35: Vonószenekari muzsika. 16.55: Operettrészt. 17.15: A mezőg. kiállításról. 17.25: Könnyűz. 18: H. Idős. 18.10: Szimf. művek. 18.42: Könyv­ismertetés. 18.52: Hangv. a stúdióban. 19.22: Táncmeló­diák. 19.54: Mese. 20: Esti kr. u. 20.30: Magyar nóták. 20.58: Mindenféle igazságok. írod. összeáll. 22.02: Akri muzsika. 22.52: Kórusmuzsika. 23: H. Idős. URH 1*1 H. Időj. 18.05: Bálpará­­dé. 19: A bűvös vadász. Operarész­. 19.30: Vonósné­gyesek. 20.24: Szimf. zene. 21.55: Dzsessz. 22.10: Helmut­­Valdha csembalózik. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9: Iskola-tv. Környezetism., ált. ism. I. 10: Közbejött ap­róság. Zenés vígjáték ism. 11.10: A képzőművészet törté­nete. Irányzatok a XX. sz. művészetében. Ism. 14.30: Környezetism. ism. 16.55: Ma­gyar—szovjet barátsági nagy-Beszédet mond L. I. Brezs­nyev és Kádár János. 19: Te­lesport. 19.20 : 50 éve történt. A Kornyilov-lázadás. 19.30: Esti mese. 19.40: A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepén. 20: Tv­­hiradó. 20.20: Halló fiúk! Hal­ló lányok! 21.20: Tizenkét szék. XI. 22: Tv-híradó 2. 22.20: Pedagógusok fóruma. POZSONYI TV 17.45: Britten: A kis ké­ményseprő. Gyermekopera. 19: Tv-híradó. 19.20: Tudomá­nyos híradó. 19.45: Kiváncsi kamera. 20.25. 14 nap. Jug. film. A két pólus és a­z Ezerkilencszázhuszon­­nyolc — szputnyikkal to­vábbítva! Ebben a picinyke epi­zódban is mennyi minden van benne, mennyire ben­ne van annak az útnak a két pólusa, amely 1917- től indult és fél évszázad múltán eljutott a máig. — De hát ez az ötven film tulajdonképpen er­ről szól — mondja a tu­dósító, s még hozzáteszi: a forgatókönyvét az élet írta, a szovjet emberek- forgatókönyvíró­" Azzal búcsúzik, hogy sietnie kell, estére várják tőle a tudósítást a szov­jet párt- és kormánykül­döttség Pestre érkezésé­ről. Lehet, hogy mindjárt utána kerül képernyőre a szovjet történelem újabb fejezete, ezzel a sorrend­ben következő négyszám­jegyes címmel: 1929. Az 1967-eshez pedig a mai nap is bizonyára so­kat írt hozzá. Kiss Gy. János — Szeptember 23-án nyitja kapuit a Szegedi Nemzeti Színház Vörös­marty, Czillei és a Hu­nyadiak c. történelmi drá­májával. A próbák augusztus közepe óta folynak Szász Károly ren­dező irányításával. — Új lengyel nyelvtanfo­lyam kezdődik szeptember 18-án a Lengyel Kultúra, VI. kerület, Nagymező utca 15. szám alatti helyiségében. Je­elentkezés szeptember 13, 14, 15-én 11 és 19 óra között; az új tanfolyam ünnepélyes megnyitását 18-án, hétfő este 6 órakor rendezik. — Finn forgatócsoport érkezett hazánkba. A cso­port a finn iskolatelevízió vezetőjének, Juha Ala­­n ennek irányításával két filmet készít Magyaror­szágról. Az egyik filmre a magyar főváros neve­zetességeit veszik fel, a másikon pedig az Alföl­det örökítik meg. Készpénzért vásárolunk ruházati cikkeket Felvevőhelyeink: HL Vörösvizi út 1- IV. (Újpest), István tér 9. VL Szív utca 67. VI. Bajcsy-Zsilinszky út 15/D VIL Majakovszkij utca 75. VIL Thököly út 25. VIIL Népszínház utca 96. VIII. Harminckettesek tere 4. (szobor mögött). IX. Ráday utca 33.A XIL Alkotás utca 5. XIX. Nagykőrös­ úti piac. HASZNÁLTCIKK KTSZ

Next