Népszava, 1968. június (96. évfolyam, 127–152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

Cesare Siepi a két szerepben Cesare Siepi, a világhí­rű olasz énekes eddig még nem szerepelt Ma­gyarországon. A múlt hé­ten két szerepben mutat­kozott be közönségünk­nek, Verdi Don Carlos cí­mű operájának Fülöp ki­rályaként s Mozart Don Juanjának címszerepében. Siepi szuggesztív szín­padi egyéniség, rendkívü­li énekes és színészi­ kul­túrával rendelkező mű­vész. Elég egyetlen moz­dulata, egyetlen lépése, hogy észrevegyük: valaki, mégpedig jelentős egyéni­ség van a színpadon. Vi­lágszerte mint Don Juan leghivatottabb, legjobb alakítóját tartják számon. Ha valahol a Mozart-ope­­ra felújítására készülnek, oda a címszerepre Siepit hívják, mint legutóbb a bécsi Staatsoperbe, amely­nek állandó vendégsze­replője. Az első estén az Erkel Színházban a Verdi-sze­­repet énekelte Siepi. Vé­gig egyenletesen magas színvonalú, de nem a rendkívüliség igényével mérhető alakítása csak felfokozta várakozásain­kat következő fellépése iránt. Siepi hangjának adottságai a Mozart-ope­ra címszerepének megfor­málására ugyanis sokkal alkalmasabbak, mint a Don Carlos Fülöpjére. Az operaházi Don Juan igazolta is a várakozáso­kat: Siepi erőteljes, fér­fias Don Juan, sokszor már-már kegyetlenül erő­szakos, s ugyanakkor tra­gikus hős. Szerepformálá­sa minden részletében át­gondolt, kidolgozott, stí­lusos. Ezen az estén­ az operaszínpad egyik legje­lentősebb művészével is­merkedhettünk meg, ab­ban a reményben, hogy hamarosan újra halljuk majd Budapesten. (mni) Tizenöt új színész kezdi első évadját A Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolán az idén IS színészhallgató fejezte be tanulmányait. Már megkapták diplomájukat, s mindegyikük aláírta szerződését a jövő évadra. Császár Angéla a Buda­pesti Nemzeti Színház tagjaként kezdi pályafu­tását. A fiatal színésznő már több alkalommal ját­szott a Katona József Színházban — sikerrel alakította »A fösvény« Mariane-ját. A Vígszín­ház szerződtette tagjai so­rába Venczel Verát, aki főszerepet játszott az »Egy szerelem három éjszaká­ja« című filmben, ő ala­kítja Cecey Évát a készü­lő Egri csillagokban. A Thália Színház Esz­tergályos Cecíliát és Har­sányi Gábort szerződtette. Minnie szerepét játssza estéről estére a Fővárosi Operettszínházban Várhe­gyi Teréz — eddig mint főiskolás, a jövő évadtól pedig már társulati tag­ként. A Kecskeméti Katona József Színház tagja lett Ábrahám István, akit a közönség a Vígszínház és az Operettszínház darab­jaiból ismer. Szegedre ké­szül Janka Béla, s ugyan­csak Szegedet választotta Szendrő Iván. Szegedre szerződött továbbá Kiss István és Molnár Piroska. A Szolnoki Szigligeti Színház szerződtette Szombathy Gyulát, aki játszott a Budapesti Nem­zeti Színház jó néhány darabjában. Vidéki szín­háznál kezdi, illetve foly­tatja művészi pályáját Mank Magda, akinek ne­ve a­­Vágóhidak Szent Johannájáéból ismerős. Györgyfalvai Péter, aki a Budapesti Nemzeti Szín­ház színpadán találkozott először a közönséggel, Ar­­kaly Gábor és Koltay Ró­bert. Sólyom László: Áll-e még az ősz Peterdi háza? Barátaink aggódó ér­deklődésére személyes ta­pasztalatom alapján, fele­lősségem teljes tudatában közölhetem, hogy áll a ház még, bár fogy a bauxitbeton szilárdsága, a telt pohárnál ül az ŐS2 maga. Igen, iszik az ősz Pe­terdi, iszik, mert gyötri őt a kétség. Nem tudja, mily sors vár a házra, s következésképpen , reá. Pedig alaposan utána járt az ügynek. Váratlanul érte a hír. Hallott ugyan erről a bauxitbetonos micsodáról, de sose hitte volna, hogy személyesen is lesz sze­rencséje hozzá. Lakását ugyanis még dús hajún és feketén harmincöt évvel ezelőtt az építtetőjétől bé­relte, s a vállalkozó mér­nök úr maga is ott lakott húszegynéhány éven ke­resztül, mígnem . .. Csak nem azért költözött odább, Kanadába? Mindegy. Ősz Peterdi nem azért a régi harc fia, hogy sokat töprengjen. Még aznap délután, amely­nek délelőttjén a hivata­los szakértők rafinált műszereikkel megállapí­tották a szomorú tényt, az öreg elindult, hogy föl­derítse a hadi helyzetet. A tájékozódást a leg­illetékesebbnél kezdte, a borbélyánál, úgy is ese­dékes volt a hajvágás. — Ugyan, kérem — súgta bizalmasan a figa­ró, miközben nullás gépé­vel a nyakát szántogatta —, propaganda az egész. Világos, hogy mire megy: légy boldog, te szerencsét­len, a házgyári dobozod­ban, örülj, hogy nem bauxitbetonos trillában laksz. Ősz Peterdi némileg megnyugodott, de nem egészen. Mindenesetre megkérdezte a Városma­jor kőasztalánál sakkpart­nereit és a kibiceket, akik megannyian közismerten széles látókörű és univer­zálisan nagy tudású fér­fiak voltak, mind ebben a témában, mind általá­ban, így estére már bölcs mosollyal nyugtatta lakó­társait, s megmagyarázta, hogy csupán betonhígu­­lásról van szó, amelyen könnyű segíteni. Angliá­ból importált műszerrel francia gyártmányú in­jekciót adnak a födém­körbe, intravénáson. Sú­lyosabb esetben besugá­rozzák, vagy rádiumos iszappakolást alkalmaz­nak, esetleg überollják az egészet. Hallgatói megkönnyeb­bült sóhajjal nyugtázták tájékoztatóját, csak a har­madik emelet hétből dr. Somos, az orvos fejezte ki kétségeit jólértesültségé­­nek szakszerűségével szemben, s okvetetlenke­­dését a szerves és szer­vetlen anyagokról rögtön­zött kiselőadással próbál­ta alátámasztani. Az öreg magabiztosan legyintett, mígnem — ó, minő szomorúság! — bá­jos unokája, Ilonka nem emelte rá fenyegetően fi­nom ujjacskáját: No, no, öregúr, a doki bácsi mond valamit! A régi harc fia egész éjszaka duzzogott magá­ban, de másnap reggel új erővel új csatára indult. Elővette a telefonköny­vet és az »építés« címrt­ szónál található vállala­tok, intézmények, hivata­lok, intézetek, hatósá­gok közül végigjárta mindazokat, amelyeket ügyében illetékesnek ítélt. Nem kímélte a maga fá­radságát és a mások ide­jét. Akkurátus följegyzései­ből kiderül, hogy alig harminc nap alatt össze­sen 317 (háromszáztizen­hét) szakemberrel tár­gyalt. Ezek között van három tucat mérnök, húsz főmérnök, öt vállalati igazgató, száz előadó, fél­száz főelőadó, két tucat osztályvezető, tíz főosz­tályvezető és tíz egyéb (miniszterhelyettesek, do­censek, professzorok), va­lamint mellékvonalon né­hány jogász, urológus, biztosítási szakértő, me­teorológus, fotográfus és lírai költő. A megkérdezettek álta­lában szívesen fogadták, a legtöbb végig sem hall­gatta kérdését, már adta a választ, sőt az egyik minisztériumi előadó szo­bájában két úttörőruhás kislány köszöntötte virág­gal, mivelhogy épp ő volt az ezredik érdeklődő bau­­xitbetonügyben. Harminc nap után vég­re tisztában volt minden­nel. Elvileg. Megértette, hogy az, amiről ő har­mincöt éven keresztül úgy tudta, hogy padló, az valójában födém és a fe­je fölött a plafon — az is födém. A szoba sarká­ban az a kiálló szögletes­ség, amiről ő azt hitte, hogy oszlop — az pillér, a karnis mögött pedig ki­váltás van. Pontosan ér­tette, hogyan cserélik ki a födémet, hogyan szorít­ják idomacél köpenybe a meghibásodott pillért, is­merte a szilárdság alsó és felső határait, amelyet a Schmidt-féle kalapács meg az ultrahangos be­­tonoszkóp jelez, valamint ismerte ezeknek az eszkö­zöknek a szerkezetét és működési alapelvüket. Igen, tudott már min­detti, de mindent ősz Pe­terdi, csak azt az egyet nem tudta, mi sors vár az ő házukra, de konkré­tan. — Ezen ne múljék — gondolta magában, és el­indult a Házkezelési Igaz­gatóságra. Érdeklődésére a portál közölte vele, hogy a bau­xitbeton ügyekkel foglal­kozó csoport kollektív be­utalással »hangszál túl­­erőltetettségből kifolyó­lag­ a szomszéd kórház gégészetén fekszik, ellen­ben a magnetofont szíve­sen bekapcsolja, ha óhajtja. Ősz Peterdi óhajtotta és a következő tíz percben hallhatta precíz, lényegi összefoglalóját mindan­nak, amit harminc nap alatt összeérdeklődött. — De mikor csinálnak valamit a házunkkal? — fakadt ki kissé ingerül­ten, mikor lejárt a sza­lag. — Jóslással nem foglal­kozunk, jóslással nem fog­lalkozunk, jóslással nem foglalkozunk — rikácsol­ta a portás feje fölött függő kalitka tarka la­kója. ősz Peterdi ekkor el­ment a Lukács fürdő kör­nyékére, ahol megtalál­ható Mari néni, aki fog­lalkozik jóslással. A tize­dik kétforintos után a múltban és jövőben ott­honosan mozgó jóasszony végre fölfedezett az öreg tenyerében egy finom úrihölgyet, aki majd be­aranyozza hátralevő hosz­­szú-hosszú életét. — De a házzal mi lesz, arról beszéljen! — för­­medt rá Peterdi. Újabb öt kétforintost nyelt el Mari néni alsó­szoknyája, amíg szeme fölfedezte, hogy a finom úrihölgy a házat rendben fogja tartani. ősz Peterdinek nem volt több pénze, tehát be­érte ennyivel. Biztos egy mérnöknőre bízzák majd a ház megjavítását. No de nem szabad lebecsülni a nőket, bájos unokája is vegyészmérnöknek készül. Fáradtan ért haza. Ah­hoz sem volt kedve, hogy legújabb értesüléseit kö­zölje a lakótársakkal. Csak ült a hintaszékében és töprengett. Másnap reggel pedig, amikor elindult szokásos sétájára, a kapu alatt ki­függesztve észrevett egy hivatalos írást. Föltette szemüvegét, s olvasta. Az állt abban, amit elmon­dott neki a magnószalag, de igen röviden, nagyon érthetően összefoglalva. A végén az utolsó bekez­dés pedig közölte a pon­tos dátumot, hogy mikor kerül sor a ház javításá­ra és mily módon hajtják majd végre. Ősz Peterdi elismerően bólintott, aztán fölébredt. Azóta eltelt egy hó­nap, de csak nem akar eszébe jutni abból az utolsó bekezdésből egy szó sem. Persze, az a fon­tos, hogy áll a ház még, meg az, hogy telt pohár­nál ül az ősz maga. 2 MM. június 6 NÉPSZAVA A Hét filmmel Korunk hőse Lermontov azonos című, öt novellából álló regényé­nek egy epizódját vitte szélesvászonra Sztanyisz­­lav R­osztockij szovjet rendező. A klasszikus iro­dalmi alapanyaghoz való teljes hűség a szovjet filmművészet tisztes ha­gyománya. Szergej Bon­­darcsuk monumentális Tolsztoj-filmje, a Háború és béke is ezt az alapelvet követi, csakhogy hasonlít­hatatlanul magasabb mű­vészi szinten. Rosztockij filmje is híven tolmácsol­ja a lermontovi hangula­tot és gondolatvilágot, a dialógusokat is sokszor szó szerint, korhűségéhez sem férhet kétség. Az epi­kus mű széles mederben hömpölygő cselekményét, lassú tempóját azonban itt kevésbé ellensúlyozza a képi megfogalmazás szép­sége és az egzotikus nép­rajzi érdekességű jelene­tek sora. A címszereplő a Ballada a katonáról ifjú hőse, Vla­­gyimir Ivasov, a legjobb alakítás azonban kétségkí­vül Alekszej Csernové, a kitűnő jellemszínészé. (v. v.) A legtitkosabb ügynök A Limonádé Joe óta nem egy jól sikerült film­paródiát kacaghatott vé­gig a néző. A mostani jól sikerült film a Nyugaton oly nagymértékben elter­jedt ügynökfilmeket gú­nyolja ki , amelyekből eddig nemigen láthatott a magyar néző. Anélkül, hogy pontosan körvona­lazná, milyen filmeket gú­nyol görbe tükrében Vác­­láv Vorlicek rendező, a műfaji paródia önmagá­ban is megállja a helyét Vagyis nevettet, felhívja a figyelmet a bárgyúságra, az emberi ostobaságra. Természetesen, itt is van egy rafinált, minden ne­hézséget könnyedén legyő­ző ügynök, s vele szemben a kissé bamba, ügyefo­­gyott könyvelő, aki jobb híján került az ügynöki pályára. S az egyébként vékony történet szálainak összebogozására van intri­­kus, nem is egy, kémek és ellenkémek hada, s van csodaszép szőke démon, aki mindenkit hálójába kerít. Hogy mi körül bo­nyolódik az ügynökök har­ca? Egy közönséges ven­déglős asztali sótartó körül , amelyik a mikrofilmet rejti. S a recept szerint a kisember győz itt is, vélet­lenül, akarata ellenére. Néhány ragyogó szerep­lő még a forgatókönyvileg fáradtabb részeket is át tudja hidalni mesteri já­tékkal: főleg Jiri Sovák, a népszerű csehszlovák ko­mikus és Jan Kacer alakí­tása tetszik. Idegen a házban Georges Simenon és Ge­raldine Chaplin neve fém­jelzi az új színes angol fil­met. S az író neve valóban elegendő lenne önmagá­ban is arra, hogy a detek­­tívregény kedvelői mozi­jegyet váltsanak ehhez a filmhez. Simenon regényé­ben, illetve a belőle készí­tett forgatókönyvben csa­lódnunk kell: nem elég fordulatos, nem elég izgal­mas , és hangzatos er­kölcsprédikációval van megtűzdelve. Pierre Rouve rendező és átdolgozó úgy látszik, a nevelő szándékot helyezte előtérbe, mert no­ha bemutatja, hogyan zül­­lenek a kábítószeren és dzsesszmuzsikán tengődő hippik, gyermekded mo­dorban mondja ki a tanul­ságokat is. A film kellemes megle­petése Geraldine Chaplin kedves, bájos egyénisége , és nem mellékesen te­hetsége. A teátrálisan ját­szó színészi gárdából ma­gasan kiemelkedik termé­szetes játékmodora. James Mason az apa és ügyvéd szerepében nem okoz ugyan csalódást, de meg­lepetést sem. Korrektül végzi feladatát. Leleplező társadalombí­rálatnak gyenge, lélektani drámának nem elég mély, szórakoztató bűnügyi film­nek nem elég izgalmas. De hogy valami jót is mond­junk a filmről: szépek a képek, jó a színes techni­ka.­­h­­ml Védett bikák ,védtelen emberek ugyan és kit döfjön a bika? De döfjön egyál­talán? Ezek a kérdések foglalkoztattak azon a sajtóértekezleten, amelyet a Cirkusz és Va­­rieté Vállalat igazgatója tartott. Az olvasó tájé­koztatására el kell mondanom, hogy az említett intézmény néhány vezetője Franciaországban lá­tott egy különleges »bika show-t«, amelyen nem szúrták le a felbosszantott állatot, csak elugrot­­tak előle. Már akinek sikerült. Mert az arénában egymással vetélkedő, nézőkből toborzott csapatok többször megúszták, de sokkal többször akadtak fent a közöttük rohangászó, őket üldöző bika szarvain, vagy henteregtek a taposó paták alatt. Lévén, hogy nem túl kifizetődő a hagyományos cirkuszvállalkozás, a magyar szakemberek úgy tervezik, szerződtetik a francia bikákat. Ám felvetődik néhány kérdés. Kell-e,­zükség van-e ilyenfajta, »újszerű, izgalmat keltő« pro­dukcióra? Egyezik-e elveinkkel, hogy tudatosan kockára tegyük emberek testi épségét, sőt életét? Hiszen más állatszámokkal ellentétben, a bikától elvárjuk, hogy támadjon! Ebben a sajátos viadalban — ellentétben a spanyol hagyományokkal — nem ölik meg a fel­bőszített állatot. Tehát nem is a vér látványa iz­gatja fel a nézőket, hanem a veszély közelsége, kézzelfoghatósága. Egyszóval, a bika védve van. De védve lesznek az emberek is? A nézőkből, vagy szerencsésebb esetben sportolókból, artisták­ból toborzott »vetélkedők«? Mert a bikának hiába akarnánk megmagyarázni, miként döfjön, hogy nevetni is lehessen, és mégse okozzon bajt. A sajtótájékoztatón elmondták, sok ország­ban elfogadott, közkedveltségnek örvendő, szóra­koztató műfaj a bikaviadalnak ez a formája. Mégis, nekem az a meggyőződésem, hogy nincs szükségünk ilyen életveszélyes, brutális »szóra­koztatásra«. . Esztergomi László . Megkezdte munkáját az Intervízió és az Eurovízió műsorszakértőinek budapesti értekezlete Tömpe Istvánnak, a vízió programbizottsága­ Magyar Rádió és Televí­­nók elnöke, az Intervízió zió elnökének üdvözlő delegációját G. A­­lva­­szavai után szerdán a név, az Intervízió elnöke Fészek Művészklubban vezeti. megkezdte munkáját az __________________________ Intervízió és az Euroví­zió műsorszakértőinek közös értekezlete. A most megkezdődött budapesti értekezleten a műsorcse­re kérdéseiről tanácskoz­nak, megvitatják a tv­­híradócsere kiszélesítésé­nek lehetőségeit. Az Eu­rovízió delegációját Mar­cell Bezencon, az Evtro­ MŰSOROK Operaház: Figaró házassá­ga (C. bérl. 9. ea. 7). — Er­kel Színház: Álarcosbál (Venczel-bérl. 9. ea. Főisk. bérl. IV. sor. 5. ea. 7). — Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (7). — Katona Jó­zsef Színház: A fösvény (7). Vígszínház: Altona foglyai (D. bér. 6. ea. 7). — Pesti Színház: Furcsa pár (7). — József Attila Színház: Mona Marie mosolya (H. béri. 6. ea. 7). — Madách Színház: Olyan szép, hogy nem is le­het igaz (7). — Madách Ka­mara Színház: Lila akác (7). Fővárosi Operettszínház: Hel­lo, Dolly (7). — Állami Báb­színház: Foltos és Fülenagy (de. 10). — Zeneakadémia: Magyar Állami Hangverseny­­zenekar (Tavaszi bék­. D. sor. fél 8). — Egyetemi Szín­pad: Az Illés Együttes és a Tolcsvay-trió közös hgv. (7). Kis Színpad: Ilyennek ha­zudtalak (7). — Mikroszkóp Színpad: Fő a fejünk (fél 9). Kamara Varieté: HungaroSex (S, fél 9). KOSSUTH RADIO 4.80: H. Időj. 4.32. 7. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.45: Falurádió. 8: H. Időj. 8.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika H. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek. 8: Hírek. Idő­járás. 8.05: Műsorok. 8.18: Faust. Részi, Gounod operá­jából. 8.40: Gyermekrádió. 8.55: Népi zene. 9.20: Két zkri versenymű. 9.54: Magyar etű­dök. Weöres Sándor verscik­lusa. 10: H. Hazai lapsz. Időj. 10.10: Zenés műsor üdülők­nek. 12: H. Időj. 12.15: Ver­bunkosok, népdalok, népi táncok. 13: A világgazda hí­rei. 13.05: Műsorok. 13.08: Da­lok. 13.28: Tánczene. 11: A Rádió jogi műsora. 14.20: Ma­­gyar muzsika. 15: H. Nem*­zetk. lapsz. Időj. 15.15: MA énekkari híradója. 15.45: Ma­­rica grófnő — operettrészt. 16.10: Jasha Heifetz hegedül. 16.34: Beszélgetés dr. Ákos Károllyal, az MTA főmunka­­társával. 16.49: MRT esztrád­­zenekara játszik. 16.58: Műso­rok. 17: H. Idős. 17.05: Idő­szerű nemzetk. kérdések. 17.15: Esztrádműsor folyt* 17.45: Kertész Iván műsora — operabarátoknak. 18.25: Mikrofórum. 18.40: Riport Bojtor Imre népdal- és nóta­énekessel. 19: Esti Krónika* 19.29: Műsorok. 19.30: Tánc­dalok. 20.02: Könyvszemle. 20.12: MRT szimf. zkr. hgve* Vez.: Lehel György. 21.02: H. Idős. 21.07: Vályi Zsuzsa ku­bai úti naplója. 21.37: Magyar nóták. 22: H. Sport. Idős. 22.20: Könnyűzene. 22.40: A kor embere. Gera György írása. 22.55: Hanglemez­eK. 23: Vonós kamarazene. 23.40: Jolantha. Operettrészl. 24: H* Idős. 0.10: Operettrészl. folyt. PETŐFI RADIO 4.26—8.05: Azonos a Kos­suth adóval. 6.20: Torna. 10: Beethoven: a-moll szonáta (D. Ostsztrah hegedű — Ley Oborin zongora). 10.20: Népi zene. 10.50: Gioconda. Pon­­chielli operarészl. 11.50: A* MHSZ-ről. Rip. 12: Zkr. mu­zsika. 13: Nazim Hikmet ver­seiből. 13.15: Millöcker: A koldusdiák. Operarészl. 13.30: Händel-zongoraművek. 14: H. Időj. 15: Csak fiataloknak! 16: Hírek. Időj. 18: Közv. a Crvena Zvezda—II. Dózsa VVK visszavágó második fél­idejéről. 18.50: Gertrud, a ne­velőnő. Leacok humoreszkje. 19.10: Táncdalok. 19.20: Antal István zongorázik. 19.55: Me­se. 20: Esti Krónika II. 20.30: Érettségi találkozó. Viktor Rozov színműve. 23: Hírek. Sport. Idős. URH 18: H. Időj. 18.10: Hangle­mezparádé. 18.54: Kilátó, a rádió kult. világhíradója. 19.54: Dzsessz. 20.10: Wagner. A Nibelung gyűrűje. IV. Is­tenek alkonya. 21.21: Geneti­ka és kibernetika. A. A. Ma­­linovszkij prof. írása. 21.36: Istenek alkonya folyt. 23: H* Sport. Idős. TELEVÍZIÓ 17.58: H. 18.05: Zebra (kézi­ műsor gyerekeknek). 18.20: Az emberi test. A légzés. 18.35: Telesport. 19: Sokszem­közt. 19.25: Esti mese. 19.35: Tájak, városok, emberek. In­dia. 20: Tv-híradó. 20.20: Az EU­- ügynökség aktái. A Montignyi gyilkos (magy. besz. francia film, 14 éven felülieknek). 21.15: Mesterfo­kú nő­ tornászbajn. Közv. a Sportcsarnokból felvételről. 21.35: Kiért szól a harang? Emlékműsor Federico Gar­cia Lorca szül. 70. évford. 22.05: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 17.15: Technikai fórum. 68. 17.45: Ifjú szemmel. 19: Tv­­híradó. 19.40: Tv-arcképcsar­­nok. 20.05: Bonyodalmak Thália köxLX Ua&zuáttúUU, S&övctUe&tí Mticu&au. olcsón és jól vásárolhat mindenféle bútort, ruhaneműt, munkaruhát, táskát, női és férfi fehérneműt stb. Ilyen ingósága­ készpénzért el is adhatja a szövetkezet felvásárló-üzleteiben * Fiókok: BUDAPESTEN MINDENKIT! P Központ: BUDAPEST CL, ÜLLŐI ÚT ll&­b Telefon: 341—109 Bútoreladás bejelenthető telefonon is 341—746, «27—«14, «23—361, 423—538 ­ A VI. kerületi párt­­bizottság, valamint a ke­rület társadalmi szervei­nek rendezésében pénte­ken este a Jókai utcai MEDOSZ székházban színházi estet tartanak­ a vietnami nép megsegí­tésére.

Next