Népszava, 1969. február (97. évfolyam, 26–49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA . A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 97. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1969. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Az Elnöki Tanács pén­teken ülést tartott. Meg­tárgyalta és módosította a mezőgazdasági rendelteté­sű földek védelméről szó­ló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit, to­vábbá: — felhatalmazta a Mi­nisztertanácsot a legelő- és apaállat-gazdálkodás rendjének szabályozásá­ra; — a Komárom megyei 9. számú országgyűlési választókerületben elha­lálozás miatt megüresedett képviselői hely betöltésé­re május 18-ra új válasz­tást tűzött ki; — a belügyminiszter jelentése alapján megtár­gyalta az elmúlt évben a honosítással, visszahonosí­­tással és a magyar állam­polgársági kötelékből va­ló elbocsátással kapcso­latban végzett munkát. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Társadalmi a Nemzeti Pantei A Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjában pénteken ünne­pélyesen aláírták a Nem­zeti Panteon megterem­tését szolgáló társadalmi munkáról szóló szocialista szerződéseket. Az okmá­nyokat Bodonyi Pálné, a népfront budapesti bizott­ságának titkára, dr. Ha­lász Ottó, a Műegyetem építőmérnöki karának dé­kánja, dr. V. Nagy Imre, az építőmérnöki kar párt­szervezetének titkára, dr. összefogás­­ megteremtésére Tóth Gábor egyetemi ta­nár, az Eötvös Kollégium igazgatója és Kállai Gyu­la, a KISZ budapesti bi­zottságának osztályvezető­je írta alá. Bejelentették azt is, hogy a népfront budapes­ti bizottsága a fővárosi tanáccsal együtt memo­randumban fordult a kor­mányhoz és anyagi segít­séget kért a nagyszabású feladat megoldásához. (MTI) A nenezségek­eit Teljesítették tér az algyői­ek Még élénken él képze­letünkben a százméteres algyői fáklya lángja, a heroikus erőfeszítés, hogy olajbányászaink úrrá le­gyenek a pusztításon, és a gondterhelt arcok. Eger, Hajdúszoboszló, Szolnok, Orosháza, Szánk és Szeged üzemei alkotják a vállalat egészét, amely­nek olajtermelési terve januárban 72 400 tonna volt Ebben 56 300 tonná­val szerepelt Algyő. Az olajbányászok helyt­állása nyomán január 16-án eloltották a tüzet, elfojtották a kitörést és lenére is­merési tervüket is bányászok Algyő az 56 300 tonnás terv helyett január 31-ig 56 500 tonna olajat adott. Ezzel az egész vállalat teljes termelése a 72 400 tonna helyett 76 600 ton­na lett Erejükből még arra is futotta, hogy a vállalati szinten tervezett 228 millió 367 ezer köb­méter földgáz helyett 272 millió 250 ezer köbmétert hoztak felszínre. Sőt, mi több a termelés mellett folytatták a rétegnyomás­mérést, az új kutak fúrá­sát és a meglevő kutak kiképzését (sz. gy) Magyar­ szakszervezet A magyar Szakszerve­zetek Országos Tanácsa titkárságának küldöttsé­ge és a Jugoszláv Szak­­szervezetek Szövetsége Központi Tanácsa titkár­ságának küldöttsége ja­nuár 29—30-án Szegeden találkozott és megbeszélé­seket folytatott Az őszin­te, nyílt eszmecsere során a két küldöttség, dr. Beckl Sándor és Marjan Rozics titkárok vezetésével köl­csönösen tájékoztatta egy­mást országuk szakszer­vezeti mozgalmának idő­szerű problémáiról és fel­adatairól. Megállapodtak a két ország szakszerve­zeteinek 1969. évi együtt- jugoszláv­­i tanácskozás működésében. A jugo­szláv küldöttség elutazott hazánkból. 1HTE 7ET *} w #7 A magyar szervezett dolgozók» szolidárisak az arab népek harcával Gáspár Sándor felszólalása az arab szakszervezetek kongresszusán Az arab szakszerveze­tek kairói kongresszusán valamennyi felszólaló el­ítélte az izraeli agressziót és támogatásáról biztosít­ja az imperializmus és cionizmus ellen harcoló erőket. Nagy érdeklődés és taps fogadta Gáspár Sándor felszólalását. A Szaktanács főtitkára kijelentette: meggyőződé­se, hogy a konferencia igaz ügy szolgálatában áll. Rámutatott arra, hogy nemcsak az arab dolgozó­kat, de az egész világ ha­ladó közvéleményét is fog­lalkoztatja az a kérdés, miként lehet felszámolni az izraeli agresszió követ­kezményeit. A magyar szervezett dolgozók szoli­dárisak az arab népek harcával, mindenekelőtt azzal a törekvésükkel, hogy minél előbb eltűn­tessék az agresszió nyo­mait. — Teljes mértékben­ el­ítéljük az izraeli agresz­­sziót — folytatta Gáspár Sándor. — Izrael uralko­dó körei történelmi fele­lősséget viselnek az arab országok ellen elkövetett agressziójukért. Meggyő­ződésünk, hogy cselekede­teikért a történelem ítélő­széke előtt előbb-utóbb felelni fognak. Az 1956-os magyarországi ellenforra­dalom, az az évi támadás Egyiptom ellen, az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója, éppúgy, mint az 1967-es izraeli agresszió, egy tőről fakad. Mozgató rugói azonosak. Az impe­rialisták helyi háborúkat robbantanak ki, nem saj­nálják az emberi életet, hiszen nem róluk van szó. A magyar delegáció ve­zetője egyetértését fejezte ki azokkal, akik harcra szólítottak a cionizmus, az amerikai imperializ­mus ellen. Rámutatott ar­ra, hogy a cionizmusnak osztályalapja van. Ez az alap pedig burzsoá jelle­gű. Hangsúlyozta, hogy nem elég azonban csak a cionisták ellen fellépni, és hogy egységesen kell har­colni a nemzetközi bur­zsoázia minden kísérleté­vel szemben. Kijelentette: közös harcunk sikere el­képzelhetetlen nemzeti, vagy regionális elzárkózás mellett Egységünk a vi­lág munkásosztályának létérdeke a nemzetközi burzsoázia elleni küzde­lemben. Erőnk forrása egységünk, győzelmünk záloga közös fellépésünk. — Pártunk és kormá­nyunk dolgozó népünk véleményét tolmácsolta, amikor az izraeli agresz­­szió hátterében az osz­tályerők nemzetközi mé­retű összecsapását látta — folytatta Gáspár Sándor. — Osztályalapon állva bé­lyegezzük meg az arab országok ellen elkövetett agressziót. Biztosíthatjuk arab munkástestvérein­ket, hogy továbbra is minden erőnkkel támo­gatjuk igazságos harcu­kat, s mindent megte­szünk közös cél­jaink meg­valósítása, együttműködé­sünk és kapcsolataink erősítése érdekében. Meg­győződésünk, hogy az arab nemzet igaz ügye előbb-utóbb győzedelmes­kedni fog éppúgy, mint a világ valamennyi népének a függetlenségért és a társadalmi haladásért ví­vott harca. A magyar szakszerve­­(Folytatás az 5. oldalon) Lengyelország elsőként Lengyelország elsőként ratifikálta a háborús bű­nösök gaztetteinek és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeknek az elévülhetetlenségéről szó­ló nemzetközi konvenciót, amelyet az ENSZ köz­gyűlésén tavaly október­ben a tagországok nagy többsége elfogadott. (MTI) Tovább bővül, sikeresen fejlődik a ma­gg­yar-szovjet árucsere-forgalom Hável József, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken Moszkvában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió kereskedelmi kül­döttségének a szívélyes­ség és a teljes egyetértés légkörében folytatott tár­gyalásai. A tárgyalások eredmé­nyeként dr. Biró József, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisz­tere, a magyar küldöttség vezetője és Nyikolaj Pa­­tolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisz­tere, a szovjet delegáció vezetője aláírta a két or­szág 1969-re szóló árucse­re-forgalmi jegyzőköny­vét. Mindkét fél megelége­déssel állapította meg, hogy a Magyarország és a Szovjetunió közötti kül­kereskedelmi forgalom si­keresen fejlődik. Az alá­írt jegyzőkönyv értelmé­ben 1969-ben a kölcsönös szállítások volumene — az 1968. évihez képest —­7 százalékkal növekszik és értéke eléri a mintegy 1,3 milliárd rubel össze­get. A Szovjetunió válto­zatlanul Magyarország fő kereskedelmi partnere, s több mint egyharmad arányban részesedik Ma­gyarország külkereskedel­mi forgalmában. Magyar­­ország is az egyik vezető helyet foglalja el a Szov­jetunió külkereskedelmé­ben. Magyarország 1969-ben különböző nyersanyago­kat és élelmiszereket, ipa­ri berendezéseket, mező­­gazdasági gépeket, sze­mély- és tehergépkocsi­kat, valamint légiközle­kedési eszközöket vásárol a Szovjetuniótól. Ugyan­akkor autóbuszokat, hajó­kat, hírközlési berendezé­seket, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, továbbá jelentős mennyi­ségű közfogyasztási árut szállít a Szovjetuniónak. Az aláírás után mon­dott beszédében dr. Biró József hangsúlyozta: " Kereskedelmi kap­csolataink további töret­len fejlődését igen fon­tosnak tartjuk, ezért tár­gyalásaink során módját ejtettük annak is, hogy már a következő, az 1970-es esztendő egyes kérdéseit is megvizsgál­juk.­­ A kölcsönös érdeke­ken alapuló szocialista nemzetközi munkameg­osztás és az ezen alapuló külkereskedelem elősegíti népgazdasági terveink megvalósítását. A ma­gyar népgazdaság számá­ra igen fontos az a tény, hogy a Szovjetunióban találnak piacot a magyar ipar legkülönfélébb ter­mékei, mint például autó­buszok, motorvonatok, hajók, élelmiszeripari be­rendezések, híradástech­nikai és műszeripari cik­kek. Széles körű elisme­résre találnak a szovjet lakosság körében a ma­gyar könnyűipar termé­kei, valamint gyógysze­reink. A nagy mennyi­ségben szállított magyar mezőgazdasági és élelmi­­szeripari cikkek pedig — úgy vélem —, méltó ver­senytársai a szovjet pia­con más országok hasonló termékeinek. — Iparfejlesztési cél­jaink megvalósítását szol­gálják ugyanakkor a Szovjetunió által hazánk­ba exportált berendezé­sek, gépek és ipari, vala­mint mezőgazdasági nyersanyagok és félter­mékek. Igen nagy fontos­ságú számunkra a Szov­jetunió által szállított je­lentős volumenű nyers­olaj, vasérc, kohókoksz, különféle színes­fémek és ötvöző anyagok. Mezőgaz­daságunk intenzifikálását segíti elő a Szovjetunió­ból vásárolt nagy mennyi­ségű traktor, mezőgép, továbbá a különféle mű­trágyák, takarmányozási gondjainkat nagymérték­ben enyhíti a Szovjetunió nagy mennyiségű takar­mánygabona szállításával. Nyikolaj Patolicsev be­szédében kiemelte: Az évről évre aláírásra ke­rülő okmányok mind fon­tosabbá válnak orszá­gaink számára. Ez azzal függ össze, hogy a Szov­jetunió és Magyarország között gyorsan fejlődnek a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok. Az el­múlt három év során át­lagosan 12—15 százaléko­san növekedett külkeres­kedelmi forgalmunk, s igen magas szintet ért el. Ez jó dolog. Ugyanakkor elégedetlenek is vagyunk, mert mindig többet sze­retnénk elérni, s ez önök­nél is ugyanúgy van, mint minálunk.­­ Munkánk eredménye nagyon biztató. Külkeres­kedelmi kapcsolataink igen fontos szerepet töl­tenek be a két ország éle­tében. Nem csupán a kül­kereskedőket érintik ezek a kapcsolatok, hanem azokat is, akik megterme­lik a leszállítandó árukat, s azokat is, akik majd fel­használják. Így tehát az egész szovjet nép közvet­lenül érdekelt abban, hogy magas színvonalú árucikkeket állítson elő és időben szállítsa az adott esetben a Magyar Nép­­köztársaságnak. Ez nagy felelősséget ró ránk a párt, az állam és a nép előtt, azt a felelősséget, hogy céltudatosan foly­tassuk munkánkat, s az elvtársi együttműködés és jó megértés szellemében valósítsuk meg mindazt, amit a most aláírt jegy­zőkönyv tartalmaz. (MTI) Megkezdődik a zuglói lakótelep építése Péntek délelőtt Győri László, a Budapesti Vá­rosépítési Tervező Válla­lat igazgatója a sajtó munkatársainak elmon­dotta, hogy az 1968-ban készült terveik alapján csaknem 2,2 milliárd fo­rint értékű beruházás va­lósul meg. Munkájukban egyre na­gyobb szerepet kap leg­fiatalabb részlegük, a ku­tatás. Lakótelepeken vé­geznek szociológiai, gaz­dasági elemző vizsgálato­kat. A harmadik és ne­gyedik ötéves terv lakás­ig ,építési programjához például 25 helyen végez­tek felmérést, a 400 000 rendelkezésre álló adatot elektronikus számítógé­pekkel dolgoztatták fel, s figyelembe véve a talaj, fekvési, közlekedési, gaz­dasági és egyéb mutató­kat, jelölték ki a legna­gyobb munkák színhe­lyeit. Még az idén megkezdő­dik a zuglói lakótelep épí­tése a Füredi tér körzeté­ben. A szociológiai felmé­rések alapján itt már a különböző háztípusok váltják egymást. A 10— 16 szintes épületek mellett háromemeletesek is he­lyet kapnak, amelyekben elsősorban háromszobás lakások lesznek a nagy családok számára. Az Árpád-híd pesti, északi oldalán befejeződ­tek a munkálatok, most a Marx tér irányába látnak hozzá a rekonstrukcióhoz, a szanált öreg épületek helyére modern házsorok kerülnek. Az utóbbi időben egyre több alkalommal a beru­házók pályázattal döntik el, hogy melyik tervező irodára bízzák a tervek elkészítését. Ez feltétle­nül elősegíti, hogy több variáció álljon rendelke­zésre, a legcélszerűbb, gazdaságosabb megoldás mellett lehessen dönteni. Egy közelmúltban lezaj­lott pályázaton nyerte el a BUVÁTI a Petőfi Sán­dor utca és a Martinelli tér sarkán felépülő új te­lefonközpont tervezésének jogát. Győri László elmon­dotta, hogy az év végéig több üdülőterületről, így az óbudai hajógyári szi­getről, a Római-partról és a Margitszigetről készíte­nek a fővárosi tanács megbízására programot (moldován) Új telefonközpont a Belvárosban Szociológiai fel­mérés előzi meg a tervezést Az Árpád-híd déli oldalán felépülő új városrész modellje Palestrina — kerékpáron . . 2. o. Sokat ígértek — sokat adtak • • 3. o. Az oromhoz nemcsak pénz kell • • • • Mit mond a paragrafus? • Piaci őrjárat .... 3. o. VASÁRNAP: Kérdések Válaszok a tv Fórumához a Népszavában Amint múlt vasárnap jeleztük, a tv gazdasági fórumához érkezett kérdésekre folyamatosan vála­szolunk a Népszavában. Holnap a textilipar foglal­koztatottságát, a cipők, az 5000 kalóriás gáz minősé­gét, a forgalmi adó és a fogyasztói árak viszonyát, a részletakciót, a kereskedelmi alkalmazottak leltári felelősségét érintő kérdésekre adunk választ. 4. o. 8. o. Dr. Tímár Mátyás Zalában Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese kétnapos látoga­tást tett Zala megyében. Csütörtökön Zalaeger­szegen, a megyei pártbi­zottságon megbeszélést folytatott a megye veze­tőivel, majd a délutáni órákban együttesen Nagy­kanizsára látogattak. Dr. Tímár Mátyás pén­teken Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság épü­letében pártmunkásokkal a társadalmi szervezetek képviselőivel és gazdasági vezetőkkel találkozott. (MTI) D Dr. Házi Vencel Kairóban Dr. Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes pénteken az EAK külügy­minisztériumának vendé­geként Kai­róba érkezett. A magyar külügyminisz­ter-helyettes háromnapos látogatása során megbe­széléseket folytat az EAK külügyminisztériumának illetékes vezetőivel.

Next