Népszava, 1969. október (97. évfolyam, 228–254. szám)
1969-10-01 / 228. szám
S'WD NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 97. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM ARA 80 FILLER 1949. OKTÓBERI, SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! St sídyres Kekkonen elnököt az Eötvös Tudományegyetem díszdoktorává avatták Bensőséges Ünnepség zajlott le kedden a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Jelen voltak az elnök kíséretében levő személyiségek és a budapesti finn nagykövetség tagjai is. Avató beszéd és díszdoktorrá fogadás Dr. Nagy Károly rektor megnyitó beszédében bejelentette, hogy dr. Urho Kaleva Kekkonen elnököt kimagasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatják. Személyében nemcsak a rokonszenvvel kísért államférfit, hanem annak a finn népnek hivatott képviselőjét is üdvözöljük, melynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép történeti életútjára. A finn nép iránti megbecsülésen alapuló hagyományos szeretet részünkről nemcsak a régen elszakadt testvérnek szól, hanem annak a sok jó szándékkal és nyíltsággal követett, igaz emberiességgel telített demokratikus fejlődésnek is, melynék útját Kekkonen elvető vezetésével a finn nép járja. Őszinte nagyrabecsüléssel követjük figyelemmel elnök úrnak a finn és a magyar nép barátságának elmélyítése, valamint az emberiség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejteti áldásos tevékenységét — mondotta. Ezután dr. Sáránái Imre dékán ismertette dr. Urho Kaleva Kekkonen életútját, tudományos tevékenységét, politikai és közéleti pályafutását. A többi között szólt a korszerű közigazgatás kialakításáért, végzett elméleti és gyakorlati munkásságáról, tudományos tevékenységéről, s hangsúlyozta, hogy széles jogászi műveltségét mint politikus is nagyszerűen felhasználta. Méltatta tevékenységét, amelyet parlamenti képviselőként, majd a finn kormányok tagjaiként fejtett ki. Hangsúlyozta, hogy a háború után nagy része volt a „Paasikivi— Kekkonen vonal” kidolgozásában. Ez a külpolitikai koncepció abból a felismerésből indult ki, hogy Finnország jövője és belső perspektívája a helyesen megválasztott külpolitika függvénye, s lényege a békés együttműködés a nagy szomszéddal, a Szovjetunióval. Mint köztársasági elnök, nemzetközi fórumokon sokat tett a népiek békés egymás mellett élése, a kölcsönös megértés légkörének kialakítása érdekében. A demokratikus társadalmi berendezkedésért küzdött egész életében, a demokrácián nemcsak annak formális megnyilvánulásait értette, hanem a társadalmi javak méltányos elosztását, a létfeltételek és kulturális színvonal nivellálását is. Hazájában népszerűség övezi, a világ békeszerető emberei tisztelik és megbecsülik. Legyen e díszdoktori cím egyetemünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen személye és Finnország testvéri népe iránt. Beszéde végén a dékán dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatta, majd a rektor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományos kézfogással díszdoktorrá fogadtáklenül a kedvezőtlen körülményektől és elszigeteltségtől, meg tudta őrizni életerejét. Ezt az optimizmust terjesztették el írásaikban a nemzet körében. Nem egy közülük egyszersmind aktív művelője volt az összehasonlító finnugor kutatásoknak, amelyek mindkét országban serkentőleg hatottak más tudományok színvonalára is. Idővel a finn kultúra, különösen az irodalom és a művészet több barátot szerzett Magyarországon, mint bárhol máshol. Manapság, amikor minden ország fejleszteni kívánja kapcsolatait, ismertté óhajtja tenni kultúráját, bővíteni akarja külkereskedelmét, valamint idegenforgalmát, megmutatta hasznosságát a magyarok és a finnek immár százados munkája, amely anélkül törekszik a két ország közötti kölcsönös kapcsolatokra, hogy ezek bárki ellen is irányulnának. A jogtudomány szerepével foglalkozott ezután a finn elnök. A többi között elmondotta, hogy minden egyes jogrendszer felveti ugyan a maga sajátos problémáját, mégis mind több figyelmet kell szentelnünk a különböző államok jogrendszerének finiőéte összehasonító vizsgálatára. Szó, a kis államok, a kis népiek szerepéről a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésben. Hiszem — mondotta —, hogy a leszerelés egykor a kis országok oldalán kezdődik. Ez egy fejlődési szakasz kezdetét jelentené, amelynek jellemzője azoknak az eszméknek és erkölcsi értékeknek az elismerése és valóra váltása, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi békéhez. Politikai pályafutásával kapcsolatban megemlítette, hogy nem tartozik azok közé, akik a mai tagadhatatlanul nyugtalan és aggodalmat keltő korban pesszimizmusba sülylyednek. Ellenkezőleg, az a véleménye, hogy a felelősségviselés a nemzeti politika iránt nemcsak sokat követelő feladat, de lebilincselő és lelkesítő is. Előadása után az ünnepi közgyűlés részvevői meleg ünneplésben részesítették a finn államelnököt. Dr. Nagy Károly rektor azzal a jókívánsággal zárta be az ünnepséget, hogy az új díszdoktor még sok éven át fejtse ki munkásságát a tudomány szolgálatában, hazája, az egész emberiség javára, s most már az egyetem dicsőségére is. Dr. Nagy Károly (jobbról) átnyújtja az oklevelet dr. Urho Kaleva Kekkonennek (MTI Fotó : Vigovszky Ferenc felvétele) A finn államfő kapcsolatainkról és a békéről Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tartott, melyben a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepéről, a béke iránti felelősségről szólt. Elmondotta, hogy a finn és a magyar nyelv rokonságát már az 1600-as években felfedezték, de tudósaink csak a múlt század elején találkoztak abban a törekvésükben, hogy felderítsék nyelveink közös finnugor elemeit, valamint népeink közös őskultúráját. E kutatások fő eredményei rövidesen szélesebb körökben is ismertekké váltak, s felébresztették a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok megteremtésének gondolatát. Ennek az eszmének fő atyja Hunfalvy Pál volt. Magyarország és Finnország barátságának első szálait kivétel nélkül kiváló férfiak és őszinte hazafiak kötötték, akik felismerték népeink nehéz megpróbáltatásainak nyilvánvaló hasonlóságait, s jövőbe vetett hitüket abból merítették, hogy mindkét nemzet, függet i Elnöki Tanács elnökének ebédje Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden az Országház , vadásztermében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részrnl jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Biró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Józsefné, Péter János, a kormány tagjai, a — A mostani hivatalos látogatás új szakaszt nyit kapcsolataink fejlesztésében — mondta többek között. — Nemcsak azért, mert az ilyen találkozás feleleveníti a két nép közi- történelmi múltját, hanem azért is, mert alkalmat ad felmérni együttműködésünk jelenlegi állását, továbbfejlesztésének lehetőségeit, mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a nemzetközi élet területén. Örömmel mondhati ,kik, hogy megbeszéléseinket, az együttműködést szorgalmazó és a baráti kapcsolatok elmélyítését őszintén óhajtó szellem jellemzi, s ezért köszönetemet szeretném kifejezni mindenekelőtt önnek, elnök úr. A két testvér nép hagyományos kapcsolatainak megfelelően tárgyaltuk és vitattuk meg az országainkat népeinket érintő és érdeklő (Folytatás a 2. oldalon) politikai, a gazdasági és a A meleg, baráti hangúkulturális élet több más latú ebéden Losonczi Pál vezető személyisége. pohárköszöntőt mondott: Losonczi Pál:* Új szakasz kapcsolataink fejlődésében OLDAL Zenei kalauz ..........................................2 Keresetkiegészítés a csökkent munkaképességű vasutasoknak . 3 A bőséges almatermés gondjai . . . 3 Jogtalan nyereség elvonására tett javaslatot az AKF ........ 8 A szakmunkásképzés új törvénye a társadalmi összefogásra épít Veres József munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója Veres József munkaügyi miniszter kedden sajtótájékoztatót tartott a szakmunkásképzésről szóló új törvényről és a munkaidő-csökkentés helyzetéről. A szakmunkásképzés területén az elmúlt húsz év alatt több mint kétszáz jogszabály született, amelyeket a változó igények és körülmények diktáltak Ezeket meg kellett szüntetni, s egyben a húsz év alatt bekövetkezett széles körű, pozitív változásokra épülő új törvényt kellett hozni. A törvényelőkészítés munkájában széles körű vizsgálatot folytattak: minden szakmában szakmai bizottságot alakítottak, amelyek 1960-tól kezdődően megvizsgálták, mit kell korszerűsíteni, s egyben olyan szakmák összevonására tettek javaslatot, amelyek egy-egy szakágazat felaprózását jelentették. Az új törvény megszüntette a szakmák túlzott szakosítottságát, s egyben meghatározta a szakmunkásképzés korszerűsítésének alapvető tennivalóit. Az új törvény alapvető tennivalói között szerepel az emelt szintű tagozat kiszélesítése. Ez nemcsak az e tagozaton tanulók létszámnövekedését célozza, hanem arra irányul, hogy 1975-re uralkodóvá tegyék a tagozatot a hagyományos képzéssel szemben Ehhez azonban szükséges, hogy zavartalan lehetőséget kapjanak a diákok az érettségi megszerzésére, az emelt szintű tagozat után a plusz két tanulóév elvégzéséhez. Jelenleg e plusz két évnek nincs igazi gazdája, s ezért több iskolát kell kijelölni és felkészíteni, hogy megfelelően fogadni tudják az emelt szinten végzett és érettségizni kívánó fiatal szakmunkásokat. A képzés tartalmi korszerűsítésében másik fontos tényező a természettudományos tárgyak fokozott bevonása az oktatásba. A szakmunkásképzés reformja meghozta a diákokat közvetlenül is érintő juttatást, a korábbi harminc nap helyett a 46 napos szabadságot. Az új ösztöndíjrendszer pedig lehetővé teszi, hogy a 46 és 700 forintos értékhatáron belül a nehéz és kevésbé divatos szakmák tanulói számára nagyobb összegű ösztöndíjat folyósítsanak. A miniszter hangsúlyozta: az új törvény végrehajtása nem máról holnapra végbemenő folyamat, hanem több éves gondos munkát kíván. A törvény végrehajtásához messzemenően igényük a társadalom összefogását, sőt a törvény épít e segítségre. Változatlanul központi célnak tekintendő a fizikai munka nagyobb megbecsülése. A fizikai munka igazi rangjának elismerését elsősorban a szülőktől, a szakmunkástanulókkal kapcsolatban álló vállalatok vezetőitől és a szakmunkásképzésben részt vevőktől igénylik. A végrehajtási rendelet új Országos Szakmunkásképzési Jegyzéket léptet életbe, amely az eddig 285 szakma helyett 186 szakmát, határoz meg. Bevezeti az alapképzés, amely szerint az azonos szakmacsoporthoz tartozó tanulók a képzési idő első szakaszában közös szakmai oktatásban részesülnek, s csak az utolsó időszakban kapnak speciális szakmai képzést. A munkaidő-csökkentésről szólva a miniszter elmondotta, hogy az az elmúlt évben 820 ezer, az idén pedig újabb 850 ezer embert érintett az iparban. A munkaidő-csökkentés alapelve a fokozatos végrehajtás, valamint az, hogy a vállalatok önerőből — gondos előkészítés után — úgy hajtsák végre, hogy sem a kereset, sem a teljesítmény nem eshet vissza. Az eddigi tapasztalatok jók, a vállalatok túlnyomó többsége az alapelvek szerint járt el, problémát jelent viszont a csökkentett munkaidő az ötnapos munkahetek végén a vasúti áru- és személyszállításban. A további tennivalók között ezek megoldása alapvető. L. E Bonn a választások után Szociáldemokrata-szabad demokrata kiskoalíció az előtérben Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Kedden mindhárom bonni parlamenti párt vezető testületei tanácskozást tartottak a választások után kialakult helyzetről és az új kormány megalakításáról. A Szociáldemokrata Párt elnöksége, ellenőrző bizottsága és tanácsa (Parteirat) együttes ülésén — mint várható volt — elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd a Szabad Demokrata Párttal egy Brandt-vezette kormány megalakításáról. Ezzel a Szociáldemokrata Párt részéről a kis koalíció megalakítására irányuló döntés véglegesen megtörtént. Később Kiesinger meghívására Brandt egy SPD- delegáció kíséretében felkereste a CDU vezetőségét is. Mint azonban a kiadott kommüniké hangoztatja, ezen a tárgyaláson nem vetődött fel a nagy koalíció esetleges folytatásának kérdése. A CSU elnöksége Münchenben ült össze és egy CDU—CSU—FDP koalíció megalakítása mellett tört lándzsát. A legnagyobb érdeklődéssel a Szabad Demokrata Párt országos elnökségének tanácskozását várták. A párt elnöksége hosszú tanácskozás után úgy döntött, hogy először a Szociáldemokrata Párttal kell tárgyalni kormányalakításról. A 30 tagú elnökségből ketten szavaztak e határozat ellen, ami kisebb a várt számnál. Ezt a határozatot először a párt parlamenti frakciójának, utána az úgynevezett főbizottságnak (ez a FDP legmagasabb fóruma a kongreszszus után) kell jóváhagynia. Minthogy közben az FDP minden tartományi szervezete a szociáldemokratákkal létesítendő koalíció mellett foglalt állást, várhatólag mindkét testület elfogadja az elnökség javaslatát. Ezek szerint a kis koalíció megalakítása és Brandt kancellársága közelebb került, a megvalósuláshoz. Willy Brandt bonni lakásán kedd este 20 órakor megkezdődtek a koalíciós tárgyalások a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt között. Brandtnak és Scheelnek láthatólag az a szándéka, hogy mielőbb befejezett tényeket teremtsen , és elébevágjon egy esetleges CDU—CSU torpedózási akciónak. Nyilatkozatot adott ki kedden a Német Kommunista Párt elnöksége. Kijelentette, hogy „egy SPD —FDP koalíciós kormány megalakulásában, amely a demokratikus népakaratot tükrözi, új politika bevezetésének lehetőségét látja. Magyarország atomenergic kormányzatán A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 13. közgyűlésének hétfői záróülésén újabb négy évre Sigvard Ecklundot választották 102 ország képviselői a szervezet vezérigazgatójává. Rotációs rendezés alapján tíz új országot — közöttük Magyarországot választottak kétévi időtartamra a 25 tagú kormányzótanácsba, amely az ügynökség vezető testülete a közgyűlések közötti időszakban Sigvard Ecklund záróbeszédében sajnálattal szólt arról, hogy az atomsorompó-szerződés kérdése gyakorlatilag függőben van, ugyanakkor bizonyos országok föld alatti nukleáris kísérleteket folytat- a NemzetköziÜgynökség ácsának tagjá nak. Szorgalmazta a szerződés mielőbbi ratifikálását az aláíró országok részéről. Közölte, hogy az ügyökség 1957-ben történt alapítása óta a nukleáris fegyverek hatóereje ezerszeresre növekedett Podgornij Finnországba látogat Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke október közepén Urho Kekkonen finn köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatásra Helsinkibe utazik — jelentették be kedden a szovid fővárosban. (TASZSZ )