Népszava, 1971. május (99. évfolyam, 102–126. sz.)
1971-05-01 / 102. szám
1971. május 1 Növekvő átlagkeresetek Ez természetesen nem zárja ki, hogy több területen nem sikerül csökkenteni lemaradásunkat, így például az egy főre jutó műanyag-felhasználást több mint nyolcvan százalékkal növeljük (a jelenlegi 13,6 kilogrammról 24,1 kilogrammra), de még ez is csak arra elég, hogy ne növekedjen a különbség. Nyereségrészesedés Átlagbér Átlagkereset A növekvő keresetek elköltése sem lesz gond, hiszen, mint láttuk, gyors Az ipari fejlődés nem vonatkoztatható el életszínvonalunk alakulásától. A vállalatok bérszabályozása arra ad módot, hogy az ipari keresetek éves átlagban mintegy 3—3,5 százalékkal növekedjenek. Változik viszont a keresetek szerkezete, mivel szinte viharos gyorsasággal nő a nyereségrészesedésként kifizethető pénzek összege. Az egy főre jutó átlagkereset alakulása (forintban) ütemben nével árutermelését minden olyan ágazat amely közvetlen kap- 1976 1975 A növekedés százaléka 2029500 73 25 230 28 800 14 27 250 32 306 19 A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját kapta a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó üzem. 1979-ben 191,4 százalékra teljesítette éves tervét. Az özem most másodszor kapta meg a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Képünk: az üzemben gyártják, hegesztik a korszerű, 120 méter hosszú sínszálakat (MTI Fotó : Kovács Sándor felvétele) lá.: -_ -''**** »Wr-''* Szeged új negyedében, a Tarján-telepen felépült a város legnagyobb lakóháza, a DÉLÉP Vállalat kivitelezésében. A tízemeletes épületben 320 lakást adtak át rendeltetésének . (MTI Fotó : Tóth Béla felvétele) — Szinte megmozdult a rendőrséget, a tűzoltósáföld. A nagy robajjal ki got és a mentőket is sért gázkitörés nyomán riasztották. Megkezdődött fület hasogató sivitással a küzdelem a mintegy tört fel a kincset érő gáz. száz atmoszféra nyomás A mentőbrigád kocissal előtörő gáz elfojtaazonnal a helyszínre számmára. A baj este hat óra guldott. Velük együtt * felé történt, s reggelre két zászlót érdemeltek Védekezve is termeltek ismét csendes volt a vidék. Emberek életét, vagyonát mentették meg azok, akik közben saját életüket veszélyeztették. Az emberek győztek A történetet, a hajdúszoboszlói gázkitörést a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat központjában elevenítették fel, amikor tavalyi munkájuk eredményeiről, gondjairól beszélgettünk. A gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők szívesen emlékeztek vissza az elmúlt esztendőre, pedig... — A kisebb-nagyobb gázkitöréseken kívül az árvíz is próbára tette az olajbányász brigádokat — emlékezik Pápa Aladár, az igazgató műszaki helyettese. — Először töltések építésével kellett védeni, például Algyő térségében is, az olajkutakat, aztán a fakadó vizekkel kellett megbirkózni. Mindez jelentős termeléskiesést okozott, de a végén mégis győzedelmeskedett az emberek akarata. — Az árvíz idején olajbányászaink megmutatták, hogy amképpen kel termelve védekezni és védekezve termelni — fűzi az előbbiekhez Rumpf Pál, a pártbizottság titkára. A legnehezebb körülmények között is törekedtek hozzájárulni az országos igények kielégítéséhez. És e törekvés nem maradt eredmény nélkül. Hárommilliárd A vállalat kollektívája az elmúlt esztendőben 1 millió 300 ezer tonna kőolajat és 3 milliárd 200 millió köbméter földgázt termelt. Naponta már 10 millió köbméter gázt adnak át az üzemeknek és a lakosságnak. Jelenleg már 1 millió 300 ezer család élvezi a propán— bután gázfűtés előnyeit. Külön érdemes szólni a karbantartás dolgozóiról, akik a nagy beruházások mellett igen sokat tettek az eredmények eléréséért — folytatja a gondolatsort Pozsonyi Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára. — A gázelőkészítő üzemek program szerinti tmk-munkáit a tervezett 75 helyett 52 nap alatt végezték el. Ezzel sok millió köbméter többletgáz termeléséhez járultak hozzá. Mindent egybevetve, a vállalat kollektívája tavaly a 3 milliárd forintos árbevétel mellett 430 millió forintos nyereséget ért el, amiből a részesedésen kívül jelentős összeg jutott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására is. Lakások, autóbuszok — Az elmúlt tervidőszak alatt 400 millió forintot fordítottunk lakások, napközi, óvoda, üdülő stb. építésére — tájékoztat Hider László, a vállalati szakszervezeti bizottság elnöke. — Az utóbbi három esztendő alatt 450 lakást adtunk át dolgozóinknak. Tavaly Szegeden és Szánkon újabb 220 férőhelyes öltözőfürdő épült Siófokon megkezdte az üzemelést saját üdülőnk is. Egyebeken kívül 1970- ben egészségügyi célokra 28 millió forintot fordítottak, s több mint hárommillióba került a munkásszállások fenntartása. Sikerült megszüntetniük a munkások teherautós szállítását: 29 vállalati autóbusz biztosítja a dolgozók kényelmes munkába utazását. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói valóban nagyszerű, s az árvíz idején valóban hősies munkával gyarapították és védték a népgazdaság vagyonát Méltán nyerték el az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi zászlaját és a Minisztertanácsot a SZOT vándorzászlaját. Taray Láss!» . " & ; ? -'Sv ír; IV-f"■■SÄ ifcx W mi . ' III? * ■ -; ‘*s$í ..• i* ' * ' mwímáh Gázelökészítő üzem Battonyán Kardoskuti dúsgazela készít. NÉPSZAVA Életünk 1975-ben Tanulmányok sora készült a negyedik ötéves terv várható hatásáról a társadalom életében. S ez érthető, hiszen különféle oldalakról vehető szemügyre az az út, amelyet a most következő öt év során végig akarunk járni. E tanulmányok közös jellemzője, hogy magát a folyamatot veszik bonckés alá, vagyis lépésről lépésre nyomon kísérik a gázéletkörülményeinket, anyagi lehetőségeinket a jövőben is messzemenően meghatározza az ipar fejlődése. Ez természetesen nem lesz egyforma, lesznek dinamikusabban növekvő és termelésüket lassabban bővítő iparágak. Az építőanyag-ipar termelése nő a leggyorsabban : öt év alatt mintegy 54—56 százalékkal. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy 1975-ben nagyjában-egészében kiegyenlítődik az építőanyagok kereslete és kínálata. Az egyensúly megteremtése pedig az árak stabilizálódását jelenti. Az már viszont ma is látható, hogy néhány termékből, így cementből, még 1975-ben sem sikerül minden igényt maradéktalanul kielégítenünk. Továbbra is gyorsan fejlődik a vegyipar, és ami nagyon figyelemre méltó: majdnem ötven százalékkal nő a villamosenergiaipar termelése is. Ez módot ad arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben hasznosítsák a villamos energiát a termelésben és a háztartásokban. Öt év múlva, 1975-ben 33—35 százalékkal több könnyűipari termék, 23— 25 százalékkal több éloldasági munka várható alakulását. Van azonban egy másik, ettől némileg eltérő lehetőség is a negyedik ötéves terv társadalmi hatásainak felvázolására. S ez nem más, mint a végeredmény körvonalazása, vagyis annak bemutatása, hogyan, milyen körülmények között fogunk élni, dolgozni 1975-ben? miszeripari cikk áll majd a fogyasztók rendelkezésére. Ezek a számok egyébként azt is jelzik, hogy ezeknél a termékeknél sok területen felzárkózunk nyugati szomszédunk, Ausztria egy főre jutó ellátásához. A szürke statisztikai számsorokat a hétköznapok nyelvére fordítva megállapítható, hogy távlati elképzeléseinkből többet sikerül részlegesen megvalósítanunk. Ismeretes, hogy tizenöt éves gazdaságfejlesztési koncepciónk kidolgozásával kapcsolatos vitáink során nemcsak azt mértük fel, mit értünk el, és mit kell még pótolnunk, hanem azt is elemeztük, hol állunk a nyugat-európai országokkal összehasonlítva. Akkor általános volt az a felfogás, hogy először a gazdasági fejlődésben hozzánk legközelebb álló két nyugat-európai országot, Ausztriát és Olaszországot érhetjük utol. Nos, 1975-re lemaradásunk nagy részét behozzuk, s a néhány területen már ma is meglevő előnyünket (társadalombiztosítás, az alapvető élelmiszerek árstabilitása) pedig még növeljük is. csolatban áll a fogyasztással. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a lakosság A lakosság fogyasztása 1975-ben pontosan annyival haladja majd meg a mait, amennyivel akkori keresetei nagyobbak lesznek a jelenleginél. Figyelemre méltó, hogy 1975- ben négy-öt százalékkal kevesebb saját termelésű terméket fogyasztunk majd, mint ma, magyarán : a falusi lakosság mind nagyobb mértékben napi vásárlásból fedezi szükségleteit, s mind kisebb mértékben rendezkedem közömbös persze az sem, milyen árak mellett vásároljuk majd meg ezeket a termékeket. A negyedik ötéves terv előirányzatai ezzel kapcsolatban egyértelműen leszögezik: lehetőség szerint mind a termelésben, mind a fogyasztásban az árak viszonylagos stabilitására kell törekedni. Ez más szóval azt jelenti, hogy a fogyasztói árak színvonala éves átlagban nem emelkedhet egy-két százaléknál nagyobb mértékben. Kérdés ezzel kapcsolatban az is, mennyi realitása van ennek az ártervezésnek- kétségtelen, hogy erre igazán megnyugtató választ csak rendelkezésére álló pénzösszegek árufedezete a jövőben is biztosítva-tesződik be önellátásra. A másik említésre méltó változás az lesz, hogy a jövedelemben nő a pénzbevételek aránya, ami úgy valósul meg, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben növekednek a pénzbevételek és valamivel az átlag alatt marad a természetbeni juttatások emelkedése. A kiskereskedelmi hálózat 1975-ben a fogyasztási cikkek 76 százalékát fogja eljuttatni a lakossághoz. 1975-ben adhatunk, de némi támpontot az idei áralakulás is ad. A szakemberek szerint az idén kétszázalékos lesz az árszínvonal emelkedése, de ebben a két százalékban benne van a lakbérek emelkedése is, amit viszont — legalábbis ebben az évben — szinte teljes egészében visszatérítünk. A tervek ma még csak többnyire papíron, léteznek. De nem az egyik pillanatról a másikra fognak megvalósulni, hanem naponkénti munkával. S ezt a munkát ugyanazoknak kel elvégezniük, akik majd eredményeit is élvezni fogják. Orbán Attila Csökken az elmaradás Javul az áruellátás És az árak? A kiskereskedelmi forgalom növekedése (változatlan áron) Százalékos növekedés 1979-hez képest Élelmiszer 34 Vendéglátás1. Ruházat 31 Vegyes iparcikk 51 Ünnepélyesen felavatták a budapesti Marx—Engels emlékművet A munkásosztály nemzetközi ünnepéhez, május elsejéhez kapcsolódó eseménysorozat keretében április 30-án, új monumentális képzőművészeti alkotást avattak Budapesten : Marx és Engels közös emlékművét. Az avatóünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Benke Valéria, Nemes Dezső, Németh Károly a Politikai Bizottság tagjai, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja. Részt vett az ünnepségen a politikai, társadalmi és kulturális élet számos ismert személyisége, a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja, valamint a fővárosi gyárak, intézmények küldöttei, a lakosság képviselői. Az emlékművet Segesdi György szobrászművész és Schall József építőművész alkotta. A szobrász az emlékmű négy méter magas figuráit hatalmas szürkegránittömbből bontotta ki, s az alakokével színben egyező gránitból készült a talapzat is. A Jászai Mari téren felállított hatalmas méretű közterületi alkotás az első Magyarországon, amelyet a mészkőnél tízszer keményebb gránitból készítettek. Az avatóünnepség délben 12 órakor kezdődött. Az emlékmű talapzatánál fegyveres díszőrség állt. Elhangzott a Himnusz, majd Keres Emil színművész József Attila Szocialisták című versét szavalta. Ezután Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — Nem véletlen, hogy Marx és Engels közös szobrát állítjuk fel: ezzel nemcsak kettőjok sírig tartó barátságát fejezzük ki, hanem emléket állítunk annak az eszmei, harci szövetségnek is, amely lehetővé tette közös életművük, a marxizmus megszületését és gyors elterjedését — mondotta a többi között Óvári Miklós. Majd így folytatta: — Marx és Engels életműve az emberszeretet, az értelem és a valóság iránti tisztelet felemelő példája. Marxistának lenni ma is mindenekelőtt azt jelenti: szembenézni a tényekkel, gondolkodva élni. AZ ünnepi beszédet követően Óvári Miklós átadta az emlékművet Budapest lakosságának, majd pj politikai és társadalmi szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatán. Az avatóünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. M. L (Gonda György felvétele)