Népszava, 1971. július (99. évfolyam, 153–179. sz.)
1971-07-07 / 158. szám
Évadzárás után a Nemzeti Színházban A VI. debreceni színházi napokra készül a Csokonai Színház A legkorábban zárta kapuit a fővárosi színházak közül, június 19-én. Augusztus 22-én lesz az évadnyitó társulati ülés, utána azonnal megkezdődnek a próbák is. A Nemzeti Színház társulatától hárman váltak meg szezonzárás után: Suka Sándor, aki a Fővárosi Operettszínházhoz, Fülöp Zsigmond, aki a József Attila Színházhoz és Szabó Kálmán, aki a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. Visszatért a Nemzetibe Gobbi Hilda, aki évekig a József Attila Színház művésze volt, és a következő évadban itt lép színpadra Madaras József is. A főiskolát most végzett fiatalok közül ketten: Mányai Zsuzsa és Szacsvay László kaptak szerződést a Nemzeti Színháztól. Ebben a naptári évben négy bemutatót tervez a színház, kettőt a Hevesi Sándor téri épületben, kettőt pedig a Nemzeti Színház kamaraszínházában, a Katona József Színházban. Marton Endre rendezésében kerül színre október 8-án England „Illetlen viselkedés’’ című komédiája a Nemzetiben. A decemberi bemutató kuriózumot ígér, Besson Benno, neves berlini rendező állítja színpadra Brecht: „Szecsuáni jóember” című drámáját. A Katona József Színház októberi bemutatója Illyés Gyula „Bölcsek a fán” című vígjátéka lesz, amelyet Dohai Vilmos, a pécsi Nemzeti Színház főrendezője — vendégként— rendez. Érdekesnek ígérkezik a decemberi bemutató a Katona József Színházban is, ismeretlen angol, reneszánsz korabeli író műláthatja majd a közönség. A Nemzeti Színház és a Katona József Színház egy napon, szeptember 11-én tartja az új évad első előadását, a Nemzetiben Madách Imre ,,Mózes”-e, a Katona József Színházban Albee „Mindent a kertbe” című vígjátéka kerül színre. Hatodszor rendezi meg Debrecen a színházi napokat, s erre már az őszszel megkezdik a felkészülést. Külföldi együttest is vendégül lát majd a város, a nagyváradi színház mutatkozik be a debreceni közönség előtt, viszonozva a Csokonai Színház nagyváradi vendégjátékát. Szezonzárás után a színtársulat jelentős mértékben átalakult, tizenketten váltak meg a Csokonai Színháztól (kilenc színész, két magánénekes, és egy rendező szerződött máshová), ugyanakkor nyolc, eddig másutt működő színész vállalt szerepet itt a következő szezonban, és egy rendező is jött a színházhoz. A műsorterv változatos, a következő bemutatókra készülnek Debrecenben: Shakespeare „Rómeó és Júlia" című tragédiáját láthatja a közönség szeptember 17-én; Radzsinszkij „Futó kaland” című zenés játéka kerül színre szeptember 24-én; az első operabemutató Verdi „Ernani”-ja, október 29-én; majd Németh László „Erzsébet-nap” című drámája következik november 26-án; január végére operettbemutatót tervez a színház; Nicolai „Windsori víg nők” című vígoperáját március végén állítják színpadra. Váradi Hédi vendégszereplésével február végén lesz „A bűnbeesés után” című Miller-dráma premierje, az évad utolsó bemutatója pedig Madách Imre drámai költeménye, „Az ember tragédiája” lesz. Eredeti bemutatóra készül a kamaraszínház január 10-én, Taar Ferenc „Sírkő pántlikával” című tragikomédiáját állítják színpadra. A gyerekek számára tervezi a Hungária Marsak „Hókirálynő” című mesejátékénak a bemutatását, októberben. Operai felújítók is szerepelnek a Csokonai Színház műsortervében, szeptemberben Erkel Ferenc „Bánk bán”-ja, decemberben Verdi „Traviatá”-ja, március végén pedig Beethoven „Fideló”-ja kerül színre. Március végén készül a színház bemutatni egy új, egyfelvonásos operát és egy önálló balettot, egy műsorban. A Debreceni Csokonai Színház az új évad első előadását szeptember 16-án tartja, amikor a már említett Erkel-opera, a „Bánk bán” kerül színre, díszelőadás formájában, Simándy József főszereplésével. A színház operatársulata a következő évadban ünnepli a debreceni állandó opera megalakulásának 20. évfordulóját. A jubileum tiszteletére több neves, külföldi énekes, karmester, operatársulat lép majd fel a debreceni zenebarátok előtt. Már most készül — a várossal együtt — a színház is Csokonai Vitéz Mihály születése 200. évfordulójának megünneplésére. Ez alkalomból debreceni drámaírók (Csokonai, Oláh Gábor, Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre) művei mellett mai írók műveinek eredeti bemutatóit is tervezik. Polesinszky Veronika Meghalt Louis Armstrong 71 éves korában kedden, New York-i otthonában elhunyt Louis Armstrong, a dzsessz királya, a világhírű trombitaművész. Armstrong az utóbbi időben szívbajjal küszködött, márciusban egy roham után kórházba szállították, és csak május végén hagyhatta el betegágyát július 4-én, vasárnap ünnepelte 71. születésnapját. Louis Armstrong 1900- ban született New Orleansban. A város hírhedt negyedében, a Storyville-ben nőtt fel. Hosszú út vezetett az első pisztontól a mostani legendás trombitáig, a rossz hírű New Orleans-i mulatókból a milánói Scala színpadáig. New Orleans a dzsessz szülővárosa. Armstrongnak oroszlánrésze van abban, hogy ezt a zenét továbbfejlesztette, megismertette és elismertette, világhírűvé tette. Hat lengyel, négy román játékfilmet vásárolt a filmátvételi bizottság A Krakkóban járt magyar filmátvételi bizottság legutóbb hat játékfilmet vásárolt hazai forgalmazásra. A megvett filmek között van Jerzy Passendorfer Brutus-akció című története, amely a népi hatalom ellenségeivel szemben a háború után vívott nehéz harcokat eleveníti fel. Ugyancsak közvetlenül a második világháború befejezése után játszódik Andrzej I. Piotrowski A kelepce című filmje. Jerzy Groza A harkály című vígjátéka egy szalmaözvegy kistisztviselő balul sikerült napját idézi. Daniel Olbrychski a főszereplője a Családi életnek, amelyet Krzysztof Zanussi írt és rendezett. Egy kisvárosi orvos etikai konfliktusa áll Roman Zaluski Kardiogram című filmjének középpontjában. A hatodik átvett mű zenés vígjáték: „Egymillió Lauráért”. Egy értékes gitár utáni kutatás során élnek át számos bonyodalmat a történet hősei — természetesen sok kitűnő zeneszám kíséretében. Romániai útja során négy játékfilmet vásárolt magyarországi forgalmazásra a bizottság. Megvették Malvina Ursianu Az estély című alkotását, melynek cselekménye Románia felszabadulásának előestéjén játszódik. Egy nyugdíjba vonuló idős mozdonyvezető áll a középpontjában a Várakozás című színes román filmalkotásnak, melyet Serben Creanga rendezett. A népszerű betyársorozat folytatása a Ralu hercegnő hozománya. A színes kalandfilm rendezője Dinu Cocea. Román-olasz—francia koprodukcióban készült a Második év jegyespárja című színes kalandfilm, amely 1789-ben játszódik. Rendezője: Jean-Paul Rappeneau, s főszereplői közt van Jean-Paul Belmondo is. (MTI) Csütörtökön búcsúztatják Darázs Endrét Darázs Endre kétszeres József Attila-díjas költő hamvasztás előtti búcsúztatása csütörtökön 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Országos fotókiállítás Nagykanizsán Kedden Nagykanizsán „Életünk” címmel országos fotókiállítás nyílt, amelyre 185 szerző 729 fotót küldött be, s azokból a zsűri 150-et választott ki a tárlaton való bemutatásra. A képek sokrétűen szemléltetik életünket: a szocialista építést,, a termelőmunkát, a dolgozó emberek hétköznapjait. (MTI) (((((((in" A nádió- utoltett "))))))))) RIPORTER KERESTETIK. — Ezúttal nem a népszerű rádiós-és tévés, vetélkedőről van szó, hanem arról, hogy bizony, néha a rádióban is szüksége volna némelyik riporternek az alapvető műfaji szabályok ismeretére, éppúgy, mint a kezdő riportereknek. Mert gyakran előfordul, mint a múlt héten csütörtökön, az Alkotóház a tóparton című riportműsorban, hogy percekig nem tudjuk, kikkel és hol beszélget a riporter. De hiányolhatnánk a Mikrofórum — egyébként élvezetes és izgalmas — adásaiból is a szereplők bemutatását. Folytatásos műsorról lévén szó, akár minden egyes alkalommal is, hiszen akadhat olyan hallgató, aki csak véletlenszerűen kapcsolódik be a műsorba. ESTÉK A FÉSZEKBEN. Alighanem ez az a műsortípus, amely telitalálat lesz a nyáron a rádióban. Humoros-derűs történetek, anekdotázó előadók, neves közéleti személyiségek, híres művészek „vallanak” a 70 esztendős jubileumát ünneplő művészklubról. Az első rész után a hallgató is avatott klubtagnak érezhette magát, olyan intim közelségben, intim hangon szólaltak meg a visszaemlékezők. A rendező és egyúttal műsorvezető Horváth Tivadar nem vált ki konfe- ranszié-módra az előadók közül, nem, színpadról előadást tartó színésznek éreztük, hanem az egyes asztalok körül ülő társaságok tagjának, aki vezeti és irányítja a beszélgetés minduntalan összegabalyodó fonalát. Hiszen akik a múltat idézték fel, Csortos Gyula alakját, és másokat, óhatatlanul ellágyultabb, melegebb hangot ütöttek meg, mint a mai sztorik mesélői, s a kétfajta stílus között némi összhangot kellett teremteni. Ez sikerült, s lényegében ez volt a rendező legnagyobb teljesítménye. A szünidő a fiatalok és a gyermekek idejen rájuk gondol a rádió, amikor egyre több mesefeldolgozást, hatásos riportműsort nyújt fiatal hallgatóinak. . HÁROM SZEGÉNY SZABÓLEGÉNY. Felnőttek számára is elandalító, bájos mesejáték, amelyet már csak dicséretes igényessége miatt is érdemes megemlíteni. Babay József színművét Kemény György alkalmazta rádióra, kitűnően. Többször tapasztalhattuk, hogy a mesejátékokhoz a rendezőik —ezúttal Varga Géza — a legjobb, legkarakterisztikusabb színészeket kérik fel. Törőcsik Mari, Somogyi Erzsi, Agárdi Gábor, Tordy Géza, Harkányi Endre, Sinkó László és Bessenyei Ferenc egy epizódszerepben igen jó alakítást, nyújtott Buday Dénes zenéje kellemesen egészítette ki a játékot INTERPELLÁCIÓK NYOMÁBAN. A Húszas stúdió hétfői műsorának fáradhatatlan riporterei bejárták Tolnát,Baranyát a szó szoros értelmében, hogy az egy évvel korábban elhangzott hivatalos ígéretekbeváltását számon kérjék az illetékesektől. Valamennyi interpelláció a fiatalok érdekében hangzott el, akár az el nem készített buszmegállóról, akár a késve készülő művelődési házról vagy lakásokról volt szó. Hegyi Imre és Radnóti László sikerrel kutatta fel a közérdekű témákat, és sikerült megtalálniuk az ígérettevőket is, akik szomorúan konstatálhatták, hogy a magnetofonszalag mindent megőrzött. Jó ötletnek bizonyult ez a műsor, lehetne folytatni és kiterjeszteni „felnőtt” adásokkal kapcsolatosan is! A RÁDIÓ • KABARÉSZÍNHÁZA. A nyári szünet előtti utolsó bemutatóra a legjobb erőket vonultatták fel. ősz Ferenc ragyogó szóvivőnek bizonyult, de valamennyi jelenlevő humorista „túlteljesítette normáját”. A hónap híreit kommentáló újságírók is frissek és ötletesek voltak, akárcsak a villámtréfák. Szilágyi György és Marton Frigyes szinte újult erővel látta el feladatát, ami tekintve a kabarészínház több éves folyamatos működését — nem kis teljesítmény. Háry Márta MARGITSZIGETI SZABADTÉRI SZÍNPAD 1971. július 16,18, 31, augusztus 8,15, 20 este 8 órakor KACSÓH: JÁNOS VIA DALMŰ 3 FELVONÁSBAN Főszerepekben: Palcsó Sándor, Csengery Adrienne, Gobbi Hilda, Radnay György, Márkus László, , Németh Marika, Pagonyi János Karmester: KEREKES JÁNOS Rendező: HORVÁTH ZOLTÁN NÉPSZAVA . A ÚRI MURI" A MARGITSZIGETEN Az Úri muri, Móricz Zsigmond saját regényé-ből írt színdarabja negyvenhárom év előtti, keserves körülmények között történt bemutatása óta a szabadtéri színpadra most került először. Nem könnyű vállalkozás. A „haláltánc” dráma kiált is a hatalmas területért, meg fülledt zártságot is igényel némely jelenetében. A csaknem fele részében zárt térben játszódó színmű építkezésén is változtatni kellett, hogy megfeleljen a szabadtéri előadás követelményeinek. Ebben az eredeti regényhez, továbbá nem kis mértékben a fantázia kelléktárához is hozzá kellett nyúlni, ami a nem erre született jelenetek feldúsítását illeti. Az előadást — a bemutatón — mostoha meteorológiai körülmények között láttam, viharos erejű széllel kísért, hideg nyári estén. Ezt a tényezőt a rendező szervnek, sajnos, mindig be kell kalkulálni — a szabadtérre alkalmazóknak (Bereczki Erzsébet és Benedek András) soha nem lehet. Az említett körülmény kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt befolyásolta a hatást. Az utóbbihoz kevés magyarázat szükséges: a szélvihar technikailag rendkívül, hátrányosan hatott az előadásra és egyes jelenetek légkörét esztétikai, hangulati vonatkozásban is torzította. A tartalmában és színpadi kivitelezésében egyaránt grandiózus záróképet viszont felfokozta, mintegy azt az érzést keltve, hogy a darab végén fellángoló tűzvész csakugyan óhatatlanul átterjed a darabbéli pusztuló világ minden épületére és elemészti az „úri muri” valamennyi duhaját és áldozataikat. E rendkívüli tényezőtől függetlenül a szabadtérre alkalmazás sikerültnek mondható. A látványos adalékok a szabadtéri változatban indokoltak és általában nem a műtől idegen anyagból valók. A népi tánccsoport hangulatát keltő statisztéra túl hangsúlyos szerepeltetése az egyetlen, ami így erőltetett, zavaró, a tartalmi lényeget torzító, hiszen a Csörgheő, Szakhmáry, Rhédey világ sommásairól igencsak másféle eszmetársításaink élnek — és joggal. Marton Endre rendező itt túl sok engedményt tett a szabad tér látványosságigényeinek. Nagyon tetszett Bakó Józsefnek az előadás tartalmát és praktikus lebonyolítását egyaránt kitűnően szolgáló színpadmegoldása. Schaffer Judit öltözékei jók — az említett hibák jelmezrészéért aligha felelős, végtére például cigánytáncot csakis cigányruhában lehet előadni. De nem biztos, hogy egy Úri murielőadás keretében. Radnor Éva koreográfiai munkája bizonyosan kiterjedt a tömegmozgatás itt nagyon fontos elemeire is — és ennyiben elismerés illeti a rendezésében is kitűnő, már említett záróképért. Simon Zoltán zenei vezetése jó. A főszerepeket kimagasló színművészeink állítják színpadra — többen közülük már játszottak (azonos és más szerepben is) Móricz remekművének korábbi, nemzeti színházi felújításaiban. Szakhmáry: Bessenyei Ferenc, Zsellyei Balogh Ádám: Básti Lajos, Lekenczey: Ungvári László, Rhédey Zsuzsika: Zolnay Zsuzsa, Borbiró: Győrffy György. A további legfőbb szerepek alakítói közül Ronyecz Mária magatartásban, megjelenésben közel áll Rhédey Eszterhez, de valami olyan merevség is érződött alakításán, amely már nem a dzsentri aszszony lényéből fakadt Kállai Ferenc a megelőző színházi felújításkor Szakhmáryként, ezúttal — óriási fordulattal — Csörgheő Csuliként bizonyítja kivételes színészi adottságait. Almási Éva a megírás sokszínűségével kelti életre a körülményeinek romlottságától megfertőzött, de így is vonzónak megmaradt, vacakocska Rozikát. Sok további jó alakítás is gazdagítja a szigeti „Úri muri”-t. Rajk András t9TL JEBesT = MŰSOROK = A Fővárosi Operettszínház igazgatósága közli, hogy VII. 8-án La Mancha lovagja előadása este fél 7-kor kezdődik.* Városmajori Színpad: Charley nénje (8). — Főv. Nagycirkusz: Nyári parádé (fél 8)# KOSSUTH RADIO 8.20: Wilhelm Furtwangler operanyitányokat vezényel. 9.20: A 22-es csapdája. IT. 9.20: Kedvelt régi melódiák. 10.00: H. Idős. 10.05: A fiú. Rádiój. Ism. 10.39: Zenekari muzsika. 11.30: A Szabó család. Ism. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.45: Válaszolunk hallgatóinkak. 14.00: Petri Endre felvételeiből. 14.30: A koldusdiák. Részi. 15.00: H. Idős. 15.10: Az I Musici di Roma kamarazenekar három Vivaldi-concentót játszik. 15.47: Kóruspódium. 16.00: A világgazd. hírei. 16.05: „A ladányi torony tetejébe.’’ III. 16.20: Bellini: A kalóz. Részi. 16.38: Szvetter. Csalog Zsolt elbeszélése. 17.00: H. Idős. 17.05: Külp. figyelő. 17.20: Hallgassuk együtt. 18.05: Atlasz. 18.23: Rembrahdt. Rádiój. 19.00: Esti krónika. 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.30: A vívó VB kard egyéni döntőjének közvetítése.~ 21.20: Népszerű szimf. zene. 22.00: H. Időj. 22.15: Népi zene. 22.40: A hazai társadalomkutatás tapasztalataiból. Rip. 23.00: Az elveszett fátyol. Rádiój. 24.00: H. Időj. 0.10: Bolgár kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok, népdalok. 9.00: Bach: Musikalisches Opfer. Részi. 9.25: Mi van a varázsdobozban? 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Zenekari muzsika. 13.00: H. Időj. 13.03: A lonjemeau-i postakocsis. Részi. 14.00: Zenés délután — kettőtől hatig! 18.10: Kis magyar néprajz. 18.15: Falusi esték. 19.00: Népdalok. 19.20: Broplegma árnyak. Rádiós. 19.54: Mese. 20.00: Esti krónika. 20.28: Egy manchesteri haematológus gondolatai. Beszély. 20.48: Salzburgi zenés képeslap. 21.18: Gondolat. 21.58: Felejthetetlen operaesték. 23.00: H. Időj. 23.15: Könnyűzene. 24.00: H. Időj. URH 18.00: H. Időj. 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Berlioz: Faust elkárhozása. Drámai legenda. 20.58: H. 21.01: Atlasz. 21.11: Hermann Prey és Regina Resnik énekel. 21.47: A dzsessz kedvelőinek. 22.05: A Koeckert-vonósnégyes Haydn-vonósnégyeseket játszik. 23.00: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9.00: Műsor. 9.01: Delta. Ism. 9.25: A Forsyte Saga. 26. A hattyúdal. Ism. 10.20: Életet az éveknek. Ism. 11.05: „Magnussal.” Ism. 17.48: Műsor. 17.50: Hírek. 17.55: Felhőben és tollruhában. Lengyel kisfilm. 18.25: Tájak, városok, emberek. Angola partizánösvényein. 18.45: Műsorkalauz. 19.05: Reklám. 19.15: Mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ön például, hogy folytatná? 20.45: Anneliese Rothenberger énekel. Zenés portré. 21.35: Vívó VB kard egyéni döntő. 22.20: Tv-híradó 2. SZÍNES KÍSÉRLETI ADÁS 18.00: A mézga család. — Rubljov. — Üvegek az építészetben. 18.50: Bartók: A fából faragott királyfi. Táncjáték. POZSONYI TV 17.25: Pavel Francouz: A nagy kaland. Ifj. tv-Játék. 19.00: Tv-híradó. 19.40: Fúvószene. 19.50: A Tv-híradó melléklete. 20.00: A potsdami konferencia. 2. 21.05: Janacek: Tarasz Bulba. Szimf. költemény. 21.35: Tv-híradó. 21. sz. állami építőipari vállalat azonnali belépéssel felvesz. ÉPÍTŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT — kőműveseket — ács-állványozókat — vasbetonszerelőket — lakatosokat — villanyszerelőket — gépszerelőket — víz-, gáz-, központifűtés-szerelőket — asztalosokat — festőket — kubikos segédmunkásokat JELENTKEZÉS: A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest, V., Apáczai Csere János u. 7