Népszava, 1971. július (99. évfolyam, 153–179. sz.)

1971-07-07 / 158. szám

Évadzárás után a Nemzeti Színházban A VI. debreceni színházi napokra készül a Csokonai Színház A legkorábban zárta kapuit a fővárosi színhá­zak közül, június 19-én. Augusztus 22-én lesz az évadnyitó társulati ülés, utána azonnal megkez­dődnek a próbák is. A Nemzeti Színház tár­sulatától hárman váltak meg szezonzárás után: Suka Sándor, aki a Fő­városi Operettszínházhoz, Fülöp Zsigmond, aki a József Attila Színházhoz és Szabó Kálmán, aki a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. Visszatért a Nemzetibe Gobbi Hilda, aki évekig a József Attila Színház művésze volt, és a követ­kező évadban itt lép szín­padra Madaras József is. A főiskolát most vég­zett fiatalok közül ketten: Mányai Zsuzsa és Szacs­­vay László kaptak szer­ződést a Nemzeti Szín­háztól. Ebben a naptári évben négy bemutatót tervez a színház, kettőt a Hevesi Sándor téri épületben, kettőt pedig a Nemzeti Színház kamaraszínházá­ban, a Katona József Színházban. Marton Endre rendezé­sében kerül színre októ­ber 8-án England „Illetlen viselkedés’’ című komé­diája a Nemzetiben. A decemberi bemutató ku­riózumot ígér, Besson Benno, neves berlini ren­dező állítja színpadra Brecht: „Szecsuáni jóem­ber” című drámáját. A Katona József Szín­ház októberi bemutatója Illyés Gyula „Bölcsek a fán” című vígjátéka lesz, amelyet Dohai Vil­mos, a pécsi Nemzeti Színház főrendezője — vendégként— rendez. Ér­dekesnek ígérkezik a de­cemberi bemutató a Ka­tona József Színházban is, ismeretlen angol, rene­szánsz korabeli író mű­­láthatja majd a kö­zönség. A Nemzeti Színház és a Katona József Színház egy napon, szeptember 11-én tartja az új évad első előadását, a Nemze­tiben Madách Imre ,,Mó­­zes”-e, a Katona József Színházban Albee „Min­dent a kertbe” című víg­játéka kerül színre. Hatodszor rendezi meg Debrecen a színházi na­pokat, s erre már az ősz­szel megkezdik a felké­szülést. Külföldi együttest is vendégül lát majd­ a város, a nagyváradi szín­ház mutatkozik be a deb­receni közönség előtt, vi­szonozva a Csokonai Szín­ház nagyváradi vendég­játékát. Szezon­zárás után a színtársulat jelentős mér­tékben átalakult, tizen­ketten váltak meg a Cso­konai Színháztól (kilenc színész, két magánénekes, és egy rendező szerződött máshová), ugyanakkor nyolc, eddig másutt mű­ködő színész vállalt szere­pet itt a következő sze­zonban, és egy rendező is jött a színházhoz. A műsorterv változatos, a következő bemutatókra készülnek Debrecenben: Shakespeare „Rómeó és Júlia" című tragédiáját láthatja a közönség szep­tember 17-én; Radzsinsz­­kij „Futó kaland” című zenés játéka kerül színre szeptember 24-én; az első operabemutató Verdi „Er­na­ni”-ja, október 29-én; majd Németh László „Er­­zsébet-nap” című drámá­ja következik november 26-án; január végére ope­rettbemutatót tervez a színház; Nicolai „Windso­­ri víg nők” című vígope­ráját március végén állít­ják színpadra. Váradi Hé­di vendégszereplésével február végén lesz „A bűnbeesés­­ után” című Miller-dráma premierje, az évad utolsó bemutató­ja pedig Madách Imre drámai költeménye, „Az ember tragédiája” lesz. Eredeti bemutatóra ké­szül a kamaraszínház ja­nuár 10-én, Taar Ferenc „Sírkő pántlikával” című tragikomédiáját állítják színpadra. A gyerekek számára tervezi a Hungá­ria Marsak „Hókirálynő” című mesejátékénak a bemutatását, októberben. Operai felújítók is szerepelnek a Csokonai Színház műsortervében, szeptemberben Erkel Fe­renc „Bánk bán”-ja, de­cemberben Verdi „Tra­­viatá”-ja, március végén pedig Beethoven „Fide­­l­ó”-ja kerül színre. Március végén készül a színház bemutatni egy új, egyfelvonásos operát és egy önálló balettot, egy műsorban. A Debreceni Csokonai Színház az új évad első előadását szeptember 16-án tartja, amikor a már említett Erkel-opera, a „Bánk bán” kerül szín­re, díszelőadás formájá­ban, Simándy József fő­szereplésével. A színház operatársula­ta a következő évadban ünnepli a debreceni ál­landó opera megalakulá­sának 20. évfordulóját. A jubileum tiszteletére több neves, külföldi énekes, karmester, operatársulat lép majd fel a debreceni zenebarátok előtt. Már most készül — a várossal együtt — a szín­ház is Csokonai Vitéz Mi­hály születése 200. évfor­dulójának megünneplésé­re. Ez alkalomból debre­ceni drámaírók (Csokonai, Oláh Gábor, Móricz Zsig­­mond, Sarkadi Imre) mű­vei mellett mai írók mű­veinek eredeti bemutatóit is tervezik. Polesinszky Veronika Meghalt Louis Armstrong 71 éves korában ked­den, New York-i otthoná­ban elhunyt Louis Armst­rong, a dzsessz királya, a világhírű trombitamű­vész. Armstrong az utób­bi időben szívbajjal küsz­ködött, márciusban egy roham után kórházba szállították, és csak má­jus végén hagyhatta el betegágyát július 4-én, vasárnap ünnepelte 71. születésnapját. Louis Armstrong 1900- ban született New Or­leansban. A város hír­hedt negyedében, a Stor­y­­ville-ben nőtt fel. Hosszú út vezetett az első pisz­tontól a mostani legen­dás trombitáig, a rossz hírű New Orleans-i mula­tókból a milánói Scala színpadáig. New Orleans a dzsessz szülővárosa. Armstrongnak oroszlán­­része van abban, hogy ezt a zenét továbbfejlesztette, megismertette és elismer­tette, világhírűvé tette. Hat lengyel, négy román játékfilmet vásárolt a filmátvételi bizottság A Krakkóban járt ma­gyar filmátvételi bizott­ság legutóbb hat játék­filmet vásárolt hazai for­galmazásra. A megvett filmek között van Jerzy Passendorfer Brutus-ak­­ció című története, amely a népi hatalom ellensé­geivel szemben a háború után vívott nehéz harco­kat eleveníti fel. Ugyancsak közvetlenül a második világháború befejezése után játszódik Andrzej I. Piotrowski A kelepce című filmje. Jer­zy Groza A harkály cí­mű vígjátéka egy szalma­­özvegy kistisztviselő balul sikerült napját idézi. Da­niel Olbrychski a fősze­replője a Családi életnek, amelyet Krzysztof Zanus­­si írt és rendezett. Egy kisvárosi orvos etikai konfliktusa áll Roman Zalu­ski Kard­io­gram cí­mű filmjének középpont­jában. A hatodik átvett mű zenés vígjáték: „Egymillió Lauráért”. Egy értékes gi­tár utáni kutatás során él­nek át számos bonyodal­mat a történet hősei — természetesen sok kitűnő zeneszám kíséretében. Romániai útja során négy játékfilmet vásárolt magyarországi forgalma­zásra a bizottság. Megvet­ték Malvina Ursianu Az estély című alkotását, melynek cselekménye Ro­mánia felszabadulásának előestéjén játszódik. Egy nyugdíjba vonuló idős mozdonyvezető áll a kö­zéppontjában a Várako­zás című színes román filmalkotásnak, melyet Serben Creanga rende­zett. A népszerű betyársoro­zat folytatása a Ralu hercegnő hozománya. A színes kalandfilm rende­zője Dinu Cocea. Ro­mán-olasz—francia ko­produkcióban készült a Második év jegyespárja című színes kalandfilm, amely 1789-ben játszó­dik. Rendezője: Jean-Paul Rappeneau, s főszereplői közt van Jean-Paul Bel­mondo is. (MTI) Csütörtökön búcsúztatják Darázs Endrét Darázs Endre kétszeres József Attila-díjas költő hamvasztás előtti búcsúz­tatása csütörtökön 13 óra­kor lesz a Farkasréti te­metőben. Országos fotókiállítás Nagykanizsán Kedden Nagykanizsán „Életünk” címmel orszá­gos fotókiállítás nyílt, amelyre 185 szerző 729 fo­tót küldött be, s azokból a zsűri 150-et választott ki a tárlaton való bemuta­tásra. A képek sokrétűen szemléltetik életünket: a szocialista építést,, a ter­melőmunkát, a dolgozó emberek hétköznapjait. (MTI) (((((((in" A nádió- utoltett "))))))))) RIPORTER KERESTE­TIK. — Ezúttal nem a népszerű rádiós-és tévés, vetélkedőről van szó, ha­nem arról, hogy bizony, néha a rádióban is szük­sége volna némelyik ri­porternek az alapvető műfaji szabályok ismere­tére, éppúgy, mint a kez­dő riportereknek. Mert gyakran előfordul, mint a múlt­ héten csütörtökön, az Alkotóház a tóparton című riportműsorban, hogy percekig nem tud­juk, kikkel és hol beszél­get a riporter. De hiányol­hatnánk a Mikrofórum — egyébként élvezetes és iz­galmas — adásaiból is a szereplők bemutatását. Folytatásos műsorról lé­vén szó, akár minden egyes alkalommal is, hi­szen akadhat olyan hall­gató, aki csak véletlen­szerűen kapcsolódik be a műsorba. ESTÉK A FÉSZEKBEN. Alighanem ez az a mű­sortípus, amely telitalálat lesz a nyáron a rádióban. Humoros-derűs történe­tek, anekdotázó előadók, neves közéleti személyi­ségek, híres művészek „vallanak” a 70 esztendős jubileumát ünneplő mű­vés­zklubról. Az első rész után a hall­gató is avatott klubtag­nak érezhette magát, olyan intim közelségben, intim hangon szólaltak meg a visszaemlékezők. A rendező és egyúttal mű­sorvezető Horváth Tiva­dar nem vált ki konfe-­ ranszié-módra az előadók közül, nem, színpadról előadást tartó színésznek éreztük, hanem az egyes asztalok körül ülő társa­ságok tagjának, aki veze­ti és irányítja a beszél­getés minduntalan össze­gabalyodó fonalát. Hiszen akik a múltat idézték fel, Csortos Gyula alakját, és másokat, óhatatlanul ellá­­gyultabb, melegebb han­got ütöttek meg, mint a mai sztorik mesélői, s a kétfajta stílus között né­mi összhangot kellett te­remteni. Ez sikerült, s lényegé­ben ez volt a rendező leg­nagyobb teljesítménye. A szünidő a fiatalok és a gyermekek ideje­n rá­juk gondol a rádió, ami­kor egyre több mese­fel­dolgozást, hatásos riport­műsort nyújt fiatal hall­gatóinak. . HÁROM SZEGÉNY SZABÓLEGÉNY. Felnőt­tek számára is elandalí­tó, bájos mesejáték, ame­lyet már­ csak dicséretes igényessége miatt is érde­mes megemlíteni. Babay József színművét Kemény György alkalmazta rádió­ra, kitűnően. Többször tapasztalhattuk, hogy a mesejátékokhoz a rende­zőik —ezúttal Varga Gé­za — a legjobb, legkarak­terisztikusabb színészeket kérik fel. Törőcsik Mari, Somogyi Erzsi, Agárdi Gábor, Tordy Géza, Har­kányi Endre, Sinkó Lász­ló és Bessenyei Ferenc egy epizódszerepben igen jó alakítást, nyújtott Bu­­day Dénes zenéje kelle­mesen egészítette ki a já­tékot INTERPELLÁCIÓK NYOMÁBAN. A Húszas stúdió hétfői műsorának fáradhatatlan riporterei bejárták Tolnát,Bara­nyát a szó szoros értel­mében, hogy az egy évvel korábban elhan­gzott hi­vatalos ígéretek­­beváltá­sát számon kérjék az il­letékesektől. Valamennyi interpelláció a fiatalok érdekében hangzott el, akár az el nem készített buszmegállóról, akár a késve készülő művelődé­si házról vagy lakásokról volt szó. Hegyi Imre és Radnóti László sikerrel kutatta fel a közérdekű témákat, és sikerült meg­találniuk az ígérettevőket is, akik szomorúan kons­tatálhatták, hogy a mag­netofonszalag mindent megőrzött. Jó ötletnek bi­zonyult ez a műsor, le­hetne folytatni és kiter­jeszteni „felnőtt” adások­kal kapcsolatosan is! A RÁDIÓ • KABARÉ­­SZÍNHÁZA. A nyári szü­net előtti utolsó bemuta­tóra a legjobb erőket vo­nultatták fel. ősz Ferenc ragyogó szóvivőnek bizo­nyult, de valamennyi je­lenlevő humorista „túltel­jesítette normáját”. A hó­nap híreit kommentáló újságírók is frissek és öt­letesek voltak, akárcsak a villámtréfák. Szilágyi György és Marton Frigyes szinte újult erővel látta el feladatát, ami tekintve a kabarészínház több éves folyamatos működését — nem kis teljesítmény. Háry Márta ­ MARGITSZIGETI SZABADTÉRI SZÍNPAD 1971. július 16,18, 31, augusztus 8,15, 20 este 8 órakor KACSÓH: JÁNOS VIA DALMŰ 3 FELVONÁSBAN Főszerepekben: Palcsó Sándor, Csengery Adrienne, Gobbi Hilda, Radnay György, Márkus László, , Németh Marika, Pagonyi János Karmester: KEREKES JÁNOS Rendező: HORVÁTH ZOLTÁN NÉPSZAVA . A ÚRI MURI" A MARGITSZIGETEN Az Úri muri, Móricz Zsigmond saját regényé-­­ből írt színdarabja negy­venhárom év előtti, ke­serves körülmények kö­zött történt bemutatása óta a szabadtéri színpadra most került először. Nem könnyű vál­lalkozás. A „haláltánc” dráma kiált is a hatalmas területért, meg fülledt zártságot is igényel né­mely jelenetében. A csak­nem fele részében­ zárt térben játszódó színmű építkezésén is változtatni kellett, hogy megfeleljen a szabadtéri előadás kö­vetelményeinek. Ebben az eredeti regényhez, továb­bá nem kis mértékben a fantázia kelléktárához is h­o­zzá kellett nyúlni, ami a nem erre született jele­netek feldúsítását illeti. Az előadást — a be­mutatón — mostoha me­teorológiai körülmények között láttam, viharos ere­jű széllel kísért, hideg nyári estén. Ezt a ténye­zőt a rendező szervnek, sajnos, mindig be kell kal­kulálni — a szabadtérre alkalmazóknak (Bereczki Erzsébet és Benedek And­rás) soha nem lehet. Az említett körülmény kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt befo­lyásolta a hatást. Az utóbbihoz kevés magya­rázat szükséges: a szélvi­har technikailag rendkí­vül, hátrányosan hatott az előadásra és egyes jele­netek légkörét esztétikai, hangulati vonatkozásban is torzította. A tartalmá­ban és színpadi kivitele­zésében egyaránt gran­diózus záróképet viszont felfokozta, mintegy azt az érzést keltve, hogy a da­rab végén fellángoló tűz­vész csakugyan óhatatla­nul átterjed a darabbéli pusztuló világ minden épületére és elemészti az „úri muri” valamennyi duhaját és áldozataikat. E rendkívüli tényezőtől függetlenül a szabadtérre alkalmazás sikerültnek mondható. A látványos adalékok a szabadtéri változatban indokoltak és általában nem a műtől idegen anyagból valók. A népi tánccsoport hangula­tát keltő statisztér­a túl hangsúlyos szerepeltetése az egyetlen, ami így eről­tetett, zavaró, a tartalmi lényeget torzító, hiszen a Csörgheő, Szakhmáry, Rhédey világ sommásai­ról igencsak másféle esz­metársításaink élnek — és joggal. Marton Endre ren­dező itt túl sok enged­ményt tett a szabad tér látványosságigényeinek. Nagyon tetszett Bakó Józsefnek az előadás tar­talmát és praktikus lebo­nyolítását egyaránt kitű­nően szolgáló színpad­megoldása. Schaffer Ju­dit öltözékei jók — az említett hi­bák jelmezré­széért aligha felelős, vég­tére például cigánytáncot csakis cigányruhában le­het előadni. De nem biz­tos, hogy egy Úri muri­­előadás keretében. Rad­nor Éva koreográfiai mun­kája bizonyosan kiterjedt a tömegmozgatás itt na­gyon fontos elemeire is — és ennyiben elismerés il­leti a rendezésében is ki­tűnő, már említett záró­képért. Simon Zoltán ze­nei vezetése jó. A főszerepeket kima­gasló színművészeink ál­lítják színpadra — töb­ben közülük már játszot­tak (azonos és más sze­repben is) Móricz remek­művének korábbi, nem­zeti színházi felújításai­ban. Szakhmáry: Besse­nyei Ferenc, Zsellyei Ba­logh Ádám: Básti Lajos, Lekenczey: Ungvári Lász­ló, Rhédey Zsuzsika: Zol­­nay Zsuzsa, Borbiró: Győrffy György. A to­vábbi legfőbb szerepek alakítói közül Ronyecz Mária magatartásban, megjelenésben közel áll Rhédey Eszterhez, de va­lami olyan merevség is érződött alakításán, amely már nem a dzsentri asz­­szony lényéből fakadt Kállai Ferenc a megelő­ző színházi felújításkor Szakhmáryként, ezúttal — óriási fordulattal — Csörgheő Csuliként bizo­nyítja kivételes színészi adottságait. Almási Éva a megírás sokszínűségével kelti életre a körülmé­nyeinek romlottságától megfertőzött, de így is vonzónak megmaradt, va­­cakocska Rozikát. Sok to­vábbi jó alakítás is gaz­dagítja a szigeti „Úri mu­­ri”-t. Rajk András t9TL JEBesT = MŰSOROK = A Fővárosi Operettszínház igazgatósága közli, hogy VII. 8-án La Mancha lovagja elő­adása este fél 7-kor kezdő­dik.* Városmajori Színpad: Char­ley nénje (8). — Főv. Nagy­cirkusz: Nyári parádé (fél 8)# KOSSUTH RADIO 8.20: Wilhelm Furtw­angler operanyitányokat vezényel. 9.20: A 22-es csapdája. IT. 9.20: Kedvelt régi melódiák. 10.00: H. Idős. 10.05: A fiú. Rádiój. Ism. 10.39: Zenekari muzsika. 11.30: A Szabó csa­lád. Ism. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.45: Vá­laszolunk hallgatóinkak. 14.00: Petri Endre felvételeiből. 14.30: A koldusdiák. Részi. 15.00: H. Idős. 15.10: Az I Musici di Roma kamarazene­kar három Vivaldi-concentót játszik. 15.47: Kóruspódium. 16.00: A világgazd. hírei. 16.05: „A ladányi torony tetejébe.’’ III. 16.20: Bellini: A kalóz. Részi. 16.38: Szvetter. Csalog Zsolt elbeszélése. 17.00: H. Idős. 17.05: Külp. figyelő. 17.20: Hallgassuk együtt. 18.05: Atlasz. 18.23: Rembrahdt. Rá­­­diój. 19.00: Esti krónika. 19.30: Töltsön egy órát kedvencei­vel! 20.30: A vívó VB kard egyéni döntőjének közvetíté­­se.~ 21.20: Népszerű szimf. ze­ne. 22.00: H. Időj. 22.15: Népi zene. 22.40: A hazai társada­lomkutatás tapasztalataiból. Rip. 23.00: Az elveszett fá­tyol. Rádiój. 24.00: H.­ Időj. 0.10: Bolgár kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok, népda­lok. 9.00: Bach: Musikalisches Opfer. Részi. 9.25: Mi van a varázsdobozban? 10.00: Ze­nés műsor üdülőknek. 12.00: Zenekari muzsika. 13.00: H. Időj. 13.03: A lonjemeau-i postakocsis. Részi. 14.00: Ze­nés délután — kettőtől hatig! 18.10: Kis magyar néprajz. 18.15: Falusi esték. 19.00: Nép­dalok. 19.20: Broplegma ár­nyak. Rádiós. 19.54: Mese. 20.00: Esti krónika. 20.28: Egy manchesteri haematológus gondolatai. Beszély. 20.48: Salzburgi zenés képeslap. 21.18: Gondolat. 21.58: Felejt­hetetlen operaesték. 23.00: H. Időj. 23.15: Könnyűzene. 24.00: H. Időj. URH 18.00: H. Időj. 18.10: Tánc­zenei koktél. 18.55: Berlioz: Faust elkárhozása. Drámai legenda. 20.58: H. 21.01: At­lasz. 21.11: Hermann Prey és Regina Resnik énekel. 21.47: A dzsessz kedvelőinek. 22.05: A Koeckert-vonósné­gyes Haydn-vonósnégyeseket játszik. 23.00: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9.00: Műsor. 9.01: Delta. Ism. 9.25: A Forsyte Saga. 26. A hattyúdal. Ism. 10.20: Éle­tet az éveknek. Ism. 11.05: „Magnus­sal.” Ism. 17.48: Mű­sor. 17.50: Hírek. 17.55: Fel­hőben és tollruhában. Len­gyel kisfilm. 18.25: Tájak, vá­rosok, emberek. Angola par­tizánösvényein. 18.45: Műsor­kalauz. 19.05: Reklám. 19.15: Mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ön például, hogy folytatná? 20.45: Anneliese Rothenberger énekel. Zenés portré. 21.35: Vívó VB kard egyéni döntő. 22.20: Tv-híradó 2. SZÍNES KÍSÉRLETI ADÁS 18.00: A mézga család. — Rubljov. — Üvegek az épí­tészetben. 18.50: Bartók: A fából faragott királyfi. Tánc­játék. POZSONYI TV 17.25: Pavel Francouz: A nagy kaland. Ifj. tv-Játék. 19.00: Tv-híradó. 19.40: Fú­vószene. 19.50: A Tv-híradó melléklete. 20.00: A potsdami konferencia. 2. 21.05: Jana­­cek: Tarasz Bulba. Szimf. költemény. 21.35: Tv-híradó. 21. sz. állami építőipari vállalat azonnali belépéssel fel­vesz. ÉPÍTŐIPARI SZAKMUNKÁSOKAT — kőműveseket — ács-állványozókat — vasbetonszerelőket — lakatosokat — villanyszerelőket — gépszerelőket — víz-, gáz-, központifűtés-szerelőket — asztalosokat — festőket — kubikos segédmunkásokat JELENTKEZÉS: A VÁLLALAT­­ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest, V., Apáczai Csere János u. 7

Next