Népszava, 1972. január (100. évfolyam, 1–25. sz.)

1972-01-01 / 1. szám

• A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 1,20 FORINT 1972. JANUÁR 1. SZOMBAT E­lszaladt az az év is, alig vettük ész­­re a hónapok múlását­ Gyerekko­runkban azt kívántuk, hogy még gyorsabban múljanak a napok, hó­napok. Alig vártuk, hogy elhagyjuk sut­tyókorunkat és úgy cigarettázzunk, borotválkozzunk és udvaroljunk, mint az igazi fiatalemberek. Később meg olyan érzésünk támadt, mintha meg­állt volna fölöttünk az idő, vagy mi ál­lunk a suhanó időben; olyanok va­gyunk, mint a szívós akác vagy a vas­ét . A biológiai zeniten úgy véleked­tünk, hogy örökké így marad minden. De a későbbi években azután gyako­ribbá vált az élet ritmusára jellemző mondatunk: kincsen idő, semmire sincs idő ” S az ember akárhogyan is méregeti a napot, egyre kevesebbnek, rövidebb­­nek találja. Lehet ezt magyarázni a fölgyorsult életvitellel, a technikai for­radalommal és még más egyébbel is, csak éppen azt nem lehet mondani, hogy a szabad idővel bővelkedő eszten­dőinket éljük. Ez később talán bekövetkezik, majd a jobb anyagi és tudatosabban terve­zett életfelételek beköszöntésével, de addig mindenki időzavarral küzd, az iskolától a nyugdíjba lépés napjáig. A rövidebbé váló munkahetek sem fe­nyegetnek bennünket unalommal, mert az­ üzemi, termelőszövetkezeti, hivatali munka után bőségesen akad társadal-­­milag szinte nélkülözhetetlenül hasznos és a család anyagi létét javító tevé­kenység emberek millióinál, városon és falun egyaránt. Majd újra kibővül az idő a nyugdíjba lépés után, bár ez az esztendő — remélhetően — nagyon sok nyugdíjképes, dolgos embert maraszt a munkánál. Azt tartja a szólásmondás, hogy az életkor változásával módosul, alakul az idő múlása. Pedig" az idő változatlan, évmilliók óta olyan, mint ma. Az em­ber a maga rövidke életével sohasem érzi a nagy geológiai, asztronómiai vál­tozások folyamatát Csak mi változunk az időben. S bár­mily egyszerű igazság: minden év más és más, minden esztendő mindig újat hoz. Nem is lehet elsorolni, hogy meny­nyiféle új kezdődik a ma induló eszten­dővel is. Új és ismétlődő vonások nagy összességéből formálódik voltaképpen maga az élet Minden évben újszülöt­tek érkezése köszönt ránk, és öregek lépnek ki a világból. Ez természetes. De minden születés és minden halál ab­ban a családban, ahol bekövetkezik, többnyire nagy változást s új helyzetet idéz elő. Mi,minden történik egy esztendőben — nem is lehet számba venni. Sok pici gyereket fölvesznek a bölcsődébe, óvo­dába, sokat meg elutasítanak, mert nincsen elegendő hely. A gyerek ebben az évben lépi át a tanterem küszöbét vagy ipari mesterség tanulásához kezd. Gimnáziumba iratkozik vagy egyetem­re készül. Fiatalok reménye, álma be­teljesül: lakáshoz jutnak ebben az év­ben. Mások meg OTP-kölcsönnel — a drágább építőanyagárak ellenére is — elkezdik vagy befejezik saját házuk építését. Sok-sok ezren ebben az esz­tendőben lesznek autótulajdonosok. A munkába lépő gyerekekkel tovább ja­vul a családok életkörülménye. Felnőtt emberek ismét nekivágnak a tanulásnak, pedig már kinőttek az is­kolapadból. Szeretnénk műveltebbek lenni, és tudásunk alapján — jobban keresni. Másutt meg ez az év hozza meg az utazás lehetőségét külföldi or­szágokba, és fontos, hogy ez évben több fizikai munkás jusson nyári beutaló­hoz. Erre igen nagy szükség lenne, kü­lönösen amikor — igen helyesen — ennyire hangsúlyossá tettük a végzett munka morális értékmérésének szük­ségességét. S­okan újabb sikereket, eredményeket remélnek. Mások elromlott életük jobbra fordulását, kudarcaik kihe­­verését várják az új esztendőben. De milliók nemcsak reménykednek, ha­nem elérik céljaikat mindennapi szívós, szép és küzdelmes munkával, amit üze­mekben, szövetkezetekben szinte állan­dóan mérnek is. De például kutatók, tudósok sokévi munkájuk nagyobb eredményét biztosan­ ebben az évben is az élet gyarapításának szolgálatába ál­lítják. (Bár valamennyi elismert sport­águnk jeles versenyzői is erőteljesen bizakodnának az olimpia előtt, és Mün­chenben ez a bizakodás érmekre vál­tozna át) Minden családnak van reménye, cél­ja, mindenki küzd, dolgozik valamiért, amit a mai nappal kezdődő esztendő­től vár. S van célja és megalapozott reménye a hazának is. Az egyéni kis és az országos nagy célok harmóniája (né­ha ütközése) és megvalósulása adja en­nek az évnek is értelmes tartalmát. Mert az ország nagy céljainak valósá­gából fakad a családi elképzelések si­kere is. Hiszen a cselekvő, teremtő em­ber valósít meg mindent: a népgazda­ság éves tervét, az elgondolt és szüksé­ges exporttermékek előállítását, az anyagi javak nagyobb bőségét A mi országunkban megfontolt és okos célkitűzések jelentkeznek minden esztendő beköszöntésével. Igaz, hogy ezek az elgondolások nagyon sok mun­kával, fáradsággal, küszködéssel és kínlódással valósíthatók meg De ezek­nek megvalósulása nélkül szinte sem­milyen családi, egyéni cél, remény és ambíció nem valósulhat meg. Hazánk­ban most már jobban és többen értik, hogy minden nagy elgondolás össze­függ az egyének, családok sorsával és elképzeléseivel. De fordítva is igaz ez. • A népgazdasági beruházás­politika helyes gyakorlati alkalmazása a családi beruházások, elgondolások érdekeit is szolgálja. Ezért sem lehet az országos igényeket figyelmen kívü­l hagyni, vagy csak ímmel-ámmal végrehajtani, és ugyanakkor azt remélni, hogy az egyéni­ elképzelések így is megvalósulnak. Ha mi ebben az évben többet költünk be­ruházásokra, mint amennyit a kor­mányzat előirányzott akkor kevesebb lesz az élelem, ruha, cipő, és kevesebb otthonos lakás készül. I­­i mittünk más példát is: ha nem tu­­­­­dunk ésszerűbben, olcsóbban, szer­­­­vezettebben termelni, megint csak­­ a magunk kis céljainak elérését ne­hezítjük. Ebből látszik talán, hogy mek­­kora felelősséget viselnek a munka- és üzemszervezéssel foglalkozó vezetők: igazgatók, mérnökök, technikusok, mű­vezetők. Jobb, okosabb gazdálkodással — az ország javát és a több mint három és fél millió család érdekeit szolgáljuk egyszerre. Az a jó a mi hazánkban, hogy az egész ország és az emberek egyéni ér­dekei azonosak. Azért van ez, mert a szocialista eszme és ennek gyakorlati megvalósítása egybeesik a különböző társadalmi osztályok és rétegek érde­keivel. Ezek az érdekazonosságok nagy lendítő erőt képviselnek abban az erő­feszítésben, amelyet hazánk és népünk gyarapítása érdekében végez a több mint hét és fél millió felnőtt dolgozó ember. A nagy politika céljai és a családok reményei azonosak. S ez akkor is így igaz, amikor határainkon kívülre tekin­tünk. Minden nemes, szép eszmény meg­valósításához nyugalomra, biztonságos életviszonyokra van szükség. Ezt a sze­mélyes indíttatású életigényt szolgálja külpolitikánk is. Mi azért is köszöntjük jókedvűen, bizakodó derűvel az új esz­tendőt, mert belső nyugalmunk külső erői megbízhatók, egészségesek. A szocialista tábor békét és nyugal­mat hordozó politikája Európában is a nyugodt, kiegyensúlyozott élet remé­nyét érlelte valósággá. Ennek az elvi politikának köszönhető, hogy mi, 1972. első napján, és a következő év január elsején is ugyanolyan biztonságos vi­szonyok között hajtjuk álomra fejünket és ébredünk reggel , mint amilyenre szükségünk van. Amikor mi boldog új esztendőt kívá­nunk egymásnak, mindig tudatunkban, érzéseinkben vibrál az a biztonság és nyugalom, amelyben élünk és dolgo­zunk. Ez adja életvidámságunkat, ez gyarapítja munkakedvünket, s ez ad életerőt mindannyiunk számára. . Ezzel a derűvel kívánunk mi is bol­dog új esztendőt minden kedves olva­sónknak?. ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN ÍRTA: SIKLÓS JÁNOS Boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! A népgazdaság 1972. évi terve A kormány Tájékozta­tási Hivatala közti. A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. öt­éves tervben meghatáro­zott gazdaságpolitikai cé­lok és az 1971. évi gazda­sági fejlődés tapasztala­tainak figyelembevételé­vel dolgoztak ki. A kormány megállapí­totta, hogy 1971-ben a ki­tűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társa­dalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelk­e­­dett, a nemzeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a foglalkoztatottak száma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az építési­szerelési teljesítmény 11— 12 százalékkal,­­ a mező­­gazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok miatt viszonylag alacsony 1970. évi színvo­nalhoz képest 9— 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékeny­ség. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 5,5—6 százalékkal nőtt Az ipari termelés emelkedését teljes egészé­ben a termelékenység nö­vekedése biztosította. A munkaerő -vándorlás mér­­séklődött Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az épí­tőipari termelés növeke­désének mintegy kéthar­mad része a termelékeny­ség emelkedéséből szár­mazik. Jóllehet, a termelő ága­zatok a tervnek megfele­lően fejlődtek, és számos területen kedvező tenden­ciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az elő­irányzatot meghaladó nö­vekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emel­kedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás nö­vekedési üteme és volu­mene is meghaladja a ter­vezett mértéket A behozatal mind szo­cialista, mind tőkés vi­szonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsab­ban emelkedett A kivitel és a behozatal eltérő fej­lődése következtében a külkereskedelmi árufor­galom egyenlege­ kedve­zőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörül­ményeit meghatározó té­nyezők 1971-ben az­ ötéves tervnek megfelelően ala­kultak. Az életszínvonal növekedése összességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 száza­lékkal, egy főre jutó reál­­jövedelme körülbelül 6 százalékkal emelkedett A lakosság pénzbevéte­lei körülbelül 10 százalék­kal haladják meg a múlt évit A jövedelmek növe­kedése és a teljesítmé­nyek emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból szárma­zó jövedelmek növekedé­se nagyobb részben az át­lagkeresetek emelkedésé­ből, a mezőgazdasági jö­vedelmek növekedése pe­dig az áruértékesítés bő­vüléséből származik. A kiskereskedelmi for­galom 10 százalékkal na­gyobb a tavalyinál. A fo­gyasztói árszínvonal kö­rülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a terve­zettnél.* Az 1971. évi tapasztala­tok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erő­sítésében és ezen keresz­tül a gazdasági egyensúly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a társadalmi-gazda­sági előrehaladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós meg­alapozása érdekében a termelés egyenletes fej­lesztését és a felhaszná­lásnak a lehetőségekkel összhangban álló növelé­sét irányozza elő. Mint — a negyedik ötéves tervben előirányzott szer­kezeti változásoknak meg­felelően — az átlagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosener­­gia-ipar, valamint az épí­tőanyag-ipar termelése. A terv előirányozza a kapacitások eddigieknél hatékonyabb kihasználá­sát, a munkaerő-gazdál­kodás javítását, a terme­­lés és az értékesítési lehe­tőségek jobb összehango­lását. Az iparban foglalkozta­tottak létszáma körülbe­lül 0,5 százalékkal, mint­egy 8—9 ezer fővel bővül. A terv 1972-ben a me­zőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növények­ből a terv — tekintettel az 1971. évi jó eredmé­nyekre — terméshozam­­emelkedésel nem számol, míg zöldségfélékből 23— 24, szőlőből 12—13, gyü­mölcsből pedig 21—22 szá­zalékos növekedést irá­nyoz elő. Az állattenyésztésben a termelés mérsékelten, mintegy 1—2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóállat­termelés is. A terv a ser­t közlekedés teljesít­ménye az áruszállításban körülbelül 3, a személy­­szállításban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áru­szállítás csekély mérték­ben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal nö­vekszik. A személyszállí­tásban a vasút igénybe­vétele kismértékben csök­ken, míg a közúti közle­kedés körülbelül 5 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedés­* műszaki intézkedése*, # munkaszervezés javításá­nak eredményekér­­pen * munka termelékenysége * termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelés 3—4 százalékkal lesz na­gyobb, mint 1971-ben. A kapacitásnövekedést első­sorban a közműépítő vál­lalatok fejlesztése, továb­bá a könnyűszerkezetes építési program folytatása segíti. Az építőipari mun­ka termelékenysége »a mérsékelt termelési do­­irányzattal összefüggésben körülbelül 4 százalékkal nő. tésállomány t­TL Őrs szintjével és a szarvas­marha-állomány növeke­désével számol A mező­­gazdasági termelés és a tervezett import ehhez megfelelő takarmányellá­tást biztosít. A vágó­baromfi-termelés a keres­letnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1972-ben is kiegyensúlyo­zott belföldi ellátást tesz lehetővé. A húsellátás az. 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége tovább bővül, den 1972 végéig teljes hosszában üzembe lép a metró kelet—nyugat irá­nyú, valamint a szent­endrei HÉV hozzá csatla­kozó vonala. A metró észak—dél irányú vonalá­nak építése meggyorsul A hírközlés területén a távbeszélő főközpontok kapacitása bővül, mint­egy 28 ezer alközponti ál­lomás belépése várható. Mindezek ellenére a táv­beszélő-igényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Mezőgazdaság Közlekedés Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal emelkedik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhasználásának növeke­dési üteme az 1971. évi­hez képest mérséklődik. Ezen­ belül a fogyasztás 5 százalékkal, az­­ötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (beruházások, készletek) az 1971. évi szinten ma­rad, így a felhasználás aránya kismértékben a fogyasztás javára válto­­zik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehe­tőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befeje­zésének meggyorsítására összpontosítja, követke­zésképpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszkö­zökből megvalósuló beru­házásokra 49—50 milliárd forintot, az ötéves terv­ben az ez évre számított­nál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti döntésektől függő beruhá­zások értéke 56—57 mil­liárd forint lehet A beru­házások tervszerű végre­hajtását szolgálják az 1972 január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. ipar — építőipar Az ipari termelés 1971- hez képest 5—6 százalék­kal emelkedik. A növeke­dés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett ex­portot is. A terv számításai ise- Külkereskedelem Az 1972. évi népgazda­sági terv a külkereskedel­mi mérleg javulását irá­nyozza elő. Ennek megfe­lelően a behozatal növe­kedése mérséklődik, a ki­vitel jelentősen nő. A szocialista országok­ba irányuló kivitel 13—15, az onnan történő behoza­tal 6—7 százalékkal emel­kedik. A szocialista vi­­szonylatú külkereskedel­mi forgalomban a legna­gyobb növekedést a gép­exportban kell elérni, de jelentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyű­ipari termékek és a mező­­gazdasági, élelmiszeripari termékek kivitele is. Nagymértékben bővül az energiahordozók, az anya­gok, alkatrészek és a fo­gyasztási cikkek behoza­tala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 száza­lékkal, a behozatal pedig 5—6 százalékkal nő. Tő­kés viszonylatban a leg­gyorsabb exportnöveke­dés a kohászatban, a gép­iparban, a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeripar­ban várható, de jelentő­sen emelkedik a könnyű­ipar exportja is. Az im­port növekedése megfele­lő mértékű a népgazdaság anyag- és késztermék­szükségletének biztosítá­sához. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. Körülbelül 5 százalékkal e­­­elkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy ke­resőre jutó reálbér f­i­gyelembe véve a fogyasz­tói árszínvonal tervezett (Fölt(tetós ) 2. Öboajjstás

Next