Népszava, 1972. január (100. évfolyam, 1–25. sz.)
1972-01-01 / 1. szám
• A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 1,20 FORINT 1972. JANUÁR 1. SZOMBAT Elszaladt az az év is, alig vettük észre a hónapok múlását Gyerekkorunkban azt kívántuk, hogy még gyorsabban múljanak a napok, hónapok. Alig vártuk, hogy elhagyjuk suttyókorunkat és úgy cigarettázzunk, borotválkozzunk és udvaroljunk, mint az igazi fiatalemberek. Később meg olyan érzésünk támadt, mintha megállt volna fölöttünk az idő, vagy mi állunk a suhanó időben; olyanok vagyunk, mint a szívós akác vagy a vasét . A biológiai zeniten úgy vélekedtünk, hogy örökké így marad minden. De a későbbi években azután gyakoribbá vált az élet ritmusára jellemző mondatunk: kincsen idő, semmire sincs idő ” S az ember akárhogyan is méregeti a napot, egyre kevesebbnek, rövidebbnek találja. Lehet ezt magyarázni a fölgyorsult életvitellel, a technikai forradalommal és még más egyébbel is, csak éppen azt nem lehet mondani, hogy a szabad idővel bővelkedő esztendőinket éljük. Ez később talán bekövetkezik, majd a jobb anyagi és tudatosabban tervezett életfelételek beköszöntésével, de addig mindenki időzavarral küzd, az iskolától a nyugdíjba lépés napjáig. A rövidebbé váló munkahetek sem fenyegetnek bennünket unalommal, mert az üzemi, termelőszövetkezeti, hivatali munka után bőségesen akad társadal-milag szinte nélkülözhetetlenül hasznos és a család anyagi létét javító tevékenység emberek millióinál, városon és falun egyaránt. Majd újra kibővül az idő a nyugdíjba lépés után, bár ez az esztendő — remélhetően — nagyon sok nyugdíjképes, dolgos embert maraszt a munkánál. Azt tartja a szólásmondás, hogy az életkor változásával módosul, alakul az idő múlása. Pedig" az idő változatlan, évmilliók óta olyan, mint ma. Az ember a maga rövidke életével sohasem érzi a nagy geológiai, asztronómiai változások folyamatát Csak mi változunk az időben. S bármily egyszerű igazság: minden év más és más, minden esztendő mindig újat hoz. Nem is lehet elsorolni, hogy menynyiféle új kezdődik a ma induló esztendővel is. Új és ismétlődő vonások nagy összességéből formálódik voltaképpen maga az élet Minden évben újszülöttek érkezése köszönt ránk, és öregek lépnek ki a világból. Ez természetes. De minden születés és minden halál abban a családban, ahol bekövetkezik, többnyire nagy változást s új helyzetet idéz elő. Mi,minden történik egy esztendőben — nem is lehet számba venni. Sok pici gyereket fölvesznek a bölcsődébe, óvodába, sokat meg elutasítanak, mert nincsen elegendő hely. A gyerek ebben az évben lépi át a tanterem küszöbét vagy ipari mesterség tanulásához kezd. Gimnáziumba iratkozik vagy egyetemre készül. Fiatalok reménye, álma beteljesül: lakáshoz jutnak ebben az évben. Mások meg OTP-kölcsönnel — a drágább építőanyagárak ellenére is — elkezdik vagy befejezik saját házuk építését. Sok-sok ezren ebben az esztendőben lesznek autótulajdonosok. A munkába lépő gyerekekkel tovább javul a családok életkörülménye. Felnőtt emberek ismét nekivágnak a tanulásnak, pedig már kinőttek az iskolapadból. Szeretnénk műveltebbek lenni, és tudásunk alapján — jobban keresni. Másutt meg ez az év hozza meg az utazás lehetőségét külföldi országokba, és fontos, hogy ez évben több fizikai munkás jusson nyári beutalóhoz. Erre igen nagy szükség lenne, különösen amikor — igen helyesen — ennyire hangsúlyossá tettük a végzett munka morális értékmérésének szükségességét. Sokan újabb sikereket, eredményeket remélnek. Mások elromlott életük jobbra fordulását, kudarcaik kiheverését várják az új esztendőben. De milliók nemcsak reménykednek, hanem elérik céljaikat mindennapi szívós, szép és küzdelmes munkával, amit üzemekben, szövetkezetekben szinte állandóan mérnek is. De például kutatók, tudósok sokévi munkájuk nagyobb eredményét biztosan ebben az évben is az élet gyarapításának szolgálatába állítják. (Bár valamennyi elismert sportágunk jeles versenyzői is erőteljesen bizakodnának az olimpia előtt, és Münchenben ez a bizakodás érmekre változna át) Minden családnak van reménye, célja, mindenki küzd, dolgozik valamiért, amit a mai nappal kezdődő esztendőtől vár. S van célja és megalapozott reménye a hazának is. Az egyéni kis és az országos nagy célok harmóniája (néha ütközése) és megvalósulása adja ennek az évnek is értelmes tartalmát. Mert az ország nagy céljainak valóságából fakad a családi elképzelések sikere is. Hiszen a cselekvő, teremtő ember valósít meg mindent: a népgazdaság éves tervét, az elgondolt és szükséges exporttermékek előállítását, az anyagi javak nagyobb bőségét A mi országunkban megfontolt és okos célkitűzések jelentkeznek minden esztendő beköszöntésével. Igaz, hogy ezek az elgondolások nagyon sok munkával, fáradsággal, küszködéssel és kínlódással valósíthatók meg De ezeknek megvalósulása nélkül szinte semmilyen családi, egyéni cél, remény és ambíció nem valósulhat meg. Hazánkban most már jobban és többen értik, hogy minden nagy elgondolás összefügg az egyének, családok sorsával és elképzeléseivel. De fordítva is igaz ez. • A népgazdasági beruházáspolitika helyes gyakorlati alkalmazása a családi beruházások, elgondolások érdekeit is szolgálja. Ezért sem lehet az országos igényeket figyelmen kívül hagyni, vagy csak ímmel-ámmal végrehajtani, és ugyanakkor azt remélni, hogy az egyéni elképzelések így is megvalósulnak. Ha mi ebben az évben többet költünk beruházásokra, mint amennyit a kormányzat előirányzott akkor kevesebb lesz az élelem, ruha, cipő, és kevesebb otthonos lakás készül. Ii mittünk más példát is: ha nem tudunk ésszerűbben, olcsóbban, szervezettebben termelni, megint csak a magunk kis céljainak elérését nehezítjük. Ebből látszik talán, hogy mekkora felelősséget viselnek a munka- és üzemszervezéssel foglalkozó vezetők: igazgatók, mérnökök, technikusok, művezetők. Jobb, okosabb gazdálkodással — az ország javát és a több mint három és fél millió család érdekeit szolgáljuk egyszerre. Az a jó a mi hazánkban, hogy az egész ország és az emberek egyéni érdekei azonosak. Azért van ez, mert a szocialista eszme és ennek gyakorlati megvalósítása egybeesik a különböző társadalmi osztályok és rétegek érdekeivel. Ezek az érdekazonosságok nagy lendítő erőt képviselnek abban az erőfeszítésben, amelyet hazánk és népünk gyarapítása érdekében végez a több mint hét és fél millió felnőtt dolgozó ember. A nagy politika céljai és a családok reményei azonosak. S ez akkor is így igaz, amikor határainkon kívülre tekintünk. Minden nemes, szép eszmény megvalósításához nyugalomra, biztonságos életviszonyokra van szükség. Ezt a személyes indíttatású életigényt szolgálja külpolitikánk is. Mi azért is köszöntjük jókedvűen, bizakodó derűvel az új esztendőt, mert belső nyugalmunk külső erői megbízhatók, egészségesek. A szocialista tábor békét és nyugalmat hordozó politikája Európában is a nyugodt, kiegyensúlyozott élet reményét érlelte valósággá. Ennek az elvi politikának köszönhető, hogy mi, 1972. első napján, és a következő év január elsején is ugyanolyan biztonságos viszonyok között hajtjuk álomra fejünket és ébredünk reggel , mint amilyenre szükségünk van. Amikor mi boldog új esztendőt kívánunk egymásnak, mindig tudatunkban, érzéseinkben vibrál az a biztonság és nyugalom, amelyben élünk és dolgozunk. Ez adja életvidámságunkat, ez gyarapítja munkakedvünket, s ez ad életerőt mindannyiunk számára. . Ezzel a derűvel kívánunk mi is boldog új esztendőt minden kedves olvasónknak?. ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN ÍRTA: SIKLÓS JÁNOS Boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! A népgazdaság 1972. évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közti. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a foglalkoztatottak száma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az építésiszerelési teljesítmény 11— 12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt viszonylag alacsony 1970. évi színvonalhoz képest 9— 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt Az ipari termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A munkaerő -vándorlás mérséklődött Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mintegy kétharmad része a termelékenység emelkedéséből származik. Jóllehet, a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek, és számos területen kedvező tendenciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az előirányzatot meghaladó növekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése következtében a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971-ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 6 százalékkal emelkedett A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből, a mezőgazdasági jövedelmek növekedése pedig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezettnél.* Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyensúly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a társadalmi-gazdasági előrehaladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós megalapozása érdekében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel összhangban álló növelését irányozza elő. Mint — a negyedik ötéves tervben előirányzott szerkezeti változásoknak megfelelően — az átlagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosenergia-ipar, valamint az építőanyag-ipar termelése. A terv előirányozza a kapacitások eddigieknél hatékonyabb kihasználását, a munkaerő-gazdálkodás javítását, a termelés és az értékesítési lehetőségek jobb összehangolását. Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9 ezer fővel bővül. A terv 1972-ben a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó eredményekre — terméshozamemelkedésel nem számol, míg zöldségfélékből 23— 24, szőlőből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a termelés mérsékelten, mintegy 1—2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóállattermelés is. A terv a sert közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás csekély mértékben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A személyszállításban a vasút igénybevétele kismértékben csökken, míg a közúti közlekedés körülbelül 5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedés* műszaki intézkedése*, # munkaszervezés javításának eredményekérpen * munka termelékenysége * termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelés 3—4 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitásnövekedést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyűszerkezetes építési program folytatása segíti. Az építőipari munka termelékenysége »a mérsékelt termelési doirányzattal összefüggésben körülbelül 4 százalékkal nő. tésállomány tTL Őrs szintjével és a szarvasmarha-állomány növekedésével számol A mezőgazdasági termelés és a tervezett import ehhez megfelelő takarmányellátást biztosít. A vágóbaromfi-termelés a keresletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1972-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellátást tesz lehetővé. A húsellátás az. 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége tovább bővül, den 1972 végéig teljes hosszában üzembe lép a metró kelet—nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzá csatlakozó vonala. A metró észak—dél irányú vonalának építése meggyorsul A hírközlés területén a távbeszélő főközpontok kapacitása bővül, mintegy 28 ezer alközponti állomás belépése várható. Mindezek ellenére a távbeszélő-igényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Mezőgazdaság Közlekedés Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal emelkedik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhasználásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, azötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (beruházások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a felhasználás aránya kismértékben a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megvalósuló beruházásokra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti döntésektől függő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálják az 1972 január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. ipar — építőipar Az ipari termelés 1971- hez képest 5—6 százalékkal emelkedik. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai ise- Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irányuló kivitel 13—15, az onnan történő behozatal 6—7 százalékkal emelkedik. A szocialista viszonylatú külkereskedelmi forgalomban a legnagyobb növekedést a gépexportban kell elérni, de jelentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kivitele is. Nagymértékben bővül az energiahordozók, az anyagok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5—6 százalékkal nő. Tőkés viszonylatban a leggyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emelkedik a könnyűipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és késztermékszükségletének biztosításához. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. Körülbelül 5 százalékkal eelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó reálbér figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett (Fölt(tetós ) 2. Öboajjstás