Népszava, 1972. január (100. évfolyam, 1–25. sz.)

1972-01-15 / 12. szám

2 Apró Antal Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés el­nöke pénteken Szegedre látogatott, s részt vett az MSZMP Csongrádi megyei bizottsága oktatási igaz­gatóságának épületében rendezett megyei aktíva­értekezleten. Győri Imre, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának első titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Apró Antal tájékoztató előadást tartott az időszerű gazda­sági, bel- és külpolitikai kérdésekről. (MTI) Kállai Gyula előadása Balatonaligán Pénteken Balatonali­­gán befejeződött csaknem 300 Fejér megyei nép­frontvezető négynapos to­vábbképző tanfolyama. A zárónapon Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke előadást tartott a Haza­fias Népfront V. kongresz­szusának előkészületeiről, a mozgalom soron követ­kező feladatairól. Kállai Gyula a délutáni órákban látogatást tett Székesfe­hérvárott, megbeszélést folytatott a népfront me­gyei elnökségének tagjai­val. (MTI) Kibővített ülést tartott az MSZMP néphadseregi bizottsága Pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP nép­­hadseregi bizottsága. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára és Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetője. Nyers Re­zső tájékoztatót adott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezt követően Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter ismertette a magyar nép­hadsereg 1972. évi főbb feladatait. A hozzászólá­sok után a kibővített pártbizottsági ülés elfo­gadta az MSZMP néphad­­seregi bizottság 1972. évi munkaprogramját és a félévi munkatervet. (MTI) Elbúcsúztatták Cukor Györgyöt Pénteken a Farkasréti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Cukor Györgyöt, a közgazdaság­­tudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság­­tudományi Intézetének igazgatóhelyettesét. Vég­tisztességén nagy szám­ban vettek részt barátai, tisztelői, tudományos és gyakorlati munkásságá­nak osztályosai. A Magyar Tudományos Akadémia testülete és hi­vatala, gazdasági és jog­­tudományi osztálya és Közgazdaságtudományi Intézete nevében Friss István akadémikus, osz­tályelnök, az intézet igaz­gatója búcsúzott az élete delén elhunyt kiváló tu­dóstól. A barátok nevében Tí­már János, az Országos Tervhivatal osztályveze­tője, a közvetlen mun­katársak, a Közgazdaság­­tudományi Intézet dolgo­zói részéről Schmidt Ádám tudományos cso­portvezető búcsúzott Cu­kor Györgytől. (MTI) Fehér Lajos fogadta Josif Bancot Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese péntek délután hivatalában fo­gadta Josif Bancot, a Ro­mán Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a ma­gyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnökét. A szívélyes hangú megbe­szélésen részt vett Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke és Ioan Cotot, a Román Szo­cialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Iosif Banc pénteken Vá­lyi Péternek, a kormány elnökhelyettesének társa­ságában látogatást tett a Dunakeszi Hűtőházban és a Rákospalotai Növény­olajipari Gyárban. A lá­togatásnál jelen volt Ioan Cotot, a Román Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Nemes Dezső látogatása a KSH-ban Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság Politikai Főiskolájá­nak rektora pénteken a Központi Statisztikai Hi­vatalba látogatott. Huszár István államtitkár, a KSH elnöke és Dénes Antal, a hivatal pártbizottságának titkára fogadta, majd a vezető testület és a párt­végrehajtó bizottság együt­tes ülésén tájékoztatták Nemes Dezsőt a hivatal munkájáról, terveiről. Nemes Dezső megtekin­tette a hivatal elektroni­kus számítóközpontját, könyvtárát és dokumen­tációs szolgálatát és né­hány más munkatermét, majd aktívaértekezleten tartott tájékoztatót idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről. (MTI) A bányászszakszervezet központi vezetőségi ülése A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége pénteken ülést tartott. Az ülésen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, vala­mint Menyhárt László nehézipari miniszterhe­lyettes is. Simon Antal főtitkár beszámolója alapján meg­vitatták az 1971-es esz­tendő termelési eredmé­nyeit és az iparág terveit és a szakszervezet idei tennivalóit. Az iparág célkitűzései és a beruházások meg­valósítása érdekében a szakszervezet alapvető célnak tartja az üzem­­szervezés fejlesztését, az eddiginél ésszerűbb gép­kihasználást és a munka­erő-gazdálkodást. A mun­­kaverseny-feladatokat úgy határozzák meg, hogy azok segítségével a bá­nyászat biztonságát és a munka hatékonyságát egyaránt fokozzák. (MTI) Kié az ezermester­bolt? Mint bármelyik hobby művelőit, a barkácsolókat is sok közös vonás jel­lemzi, fűzi össze: a leg­többjük mindennapos vendég a József körúti vagy a Lenin körúti ezer­mesterboltban. Állnak egymás mögött, böngész­nek, mindent megnéznek, a hulladék plexitől a mű­bőrig, az alumínium csö­vektől a leégett transz­formátorokig. Közben — látni az arcukon — elme­Csapó András, az Ezer­mester- és Úttörő Bolt Vállalat igazgatója nem is lepődik meg, amikor el­mondom a boltban hallot­takat, s azt, ahogy néhány olvasónk — művelődési házak barkácsköreinek tagjai — vélekednek az ezermesterboltokról. — Bizony, van olyan maszek — mondja —, aki kihajol a kocsijából, és úgy köszön szívélyesen. Ugyanis a mi boltjainkból gazdagodott meg. — Nem könnyű megkü­lönböztetni, hogy ki a sef­­telő és ki a kis pénzű bar­kácsoló. Hiába tiltjuk boltjainkban a nagyobb tételű árusítást, találtak rá módot, hogy megke­d A következmény? — Fegyelmi eljárás. Volt, akit elbocsátottunk, másokat kizártunk a nyereségrészesedésből. — Előfordulnak még most is ilyen esetek? — Sajnos, igen. Ahogy növekszik a forgalmunk, egyre több olyan elfekvő áru kerül boltjainkba, amely lehetőséget ad az ijedten töprengenek: mit mire lehetne használni? S ezt meg is vitatják akár a mellettük álló ismeretlen­nel is. S közben duzzog­nak, elégedetlenkednek, panaszkodnak: — Akár megint elvitték a javát a maszekok ... — Csak egyszer nézhet­nék a pult alá ... — Tegnap kaptak egy szállítmány két négyzet­­méteres furnért. A masze­kok tehertaxival vitték... fülték. Például vásárol­tunk 3000 mosógépmotort, köztük volt néhány száz hibás, amit kis javítás után használni lehetett. A barkácsolókat akartuk ol­csón motorhoz juttatni, viszont a legtöbbet a ma­szekok vásárolták fel. Volt, aki 30 darabot vá­sárolt, de mindegyiket kü­lön blokkra. Az is előfor­dult, hogy amikor valami érdekes áru érkezett, tele­fonon értesítették a „brancsbelieket”. A József körúti boltban magam is találtam félretéve, a pult alatt, a raktárban olcsó műszereket, kelendőbb árucikkeket, amiket a barkácsolók hiába keres­tek, üzérkedésre, visszaélésre. Volt olyan egységcsoma­gunk — 20 forintos —, amely ritkább alkatrésze­ket tartalmazott, s ezt egyik-másik eladó szétvá­logatta, s külön-külön, haszonnal értékesítette, vagy a leltár hiányát lep­lezte vele. — S mit tesz a jövőben a vállalat azért, hogy az ezermesterboltok valóban a barkácsolókat segítsék az üzemektől olcsón vásá­rolt kis hibás, vagy leér­tékelt alkatrészekkel, mű­szerekkel? — Gyakrabban, alapo­sabban ellenőrizzük a jö­vőben a boltokat, s arra kérjük a barkácsolókat­, vásárlóinkat, hogy maguk is hívják fel a vállalatunk figyelmét, ha visszaélése­ket tapasztalnak. Elkép­zelhető lenne, hogy a bar­­kácsklubok, rádióamatőr klubok igazolvánnyal lát­nák el tagjaikat, s nekik akár kedvezményes vá­sárlási lehetőségeket biz­tosítanánk, műszerek, egyéb, ritkán kapható árucikkek érkezésekor először őket értesítenénk. Szívesen vennénk, ha az MHSZ alkalmanként köz­reműködne az ellenőrzé­sekben is. A barkácsolók érdekében Az Ezermester- és Úttörő Bolt Vállalatnak 26 boltja működik az országban, ezek közül hat Budapes­ten. Még ez évben újabb boltokat is nyitnak. Csapó András szerint is a boltok eladóinak többsége becsü­letes, megbízható, s azt sem vitatjuk, hogy a vál­lalat 10 éves tevékenysége elsősorban a barkácsoló­kat segítette. S hogy ez a jövőben is így lesz — hogy az ezermesterboltok egy­re inkább a barkácsolóké lesznek, abban — az igaz­gató szavai után — biza­kodj­atunk is. Csapó András ugyanis jobban szereti, ha az ezer­mesterek köszönnek neki szí­vélyesen ... Nagy Tamás Telefon értesítés Elbocsátás, fegyelmi N­É­P­S­ZAVA Kitüntetés A Népköztársaság El­nöki Tanácsa Vámos Fe­rencnek, az MSZMP VI. kerületi bizottsága mun­katársának, nyugállo­mányba vonulása alkal­mából, eredményes mun­kája elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést ado­mányozta. (MTI) Újdonságok a televízió zenei műsorában Január 21-én, pénteken jelentkezik először a kép­ernyőn a televízió zenei klubja. A kéthavonként műsorra kerülő „klubfog­lalkozás” premierjét a Vörösmarty téri Művé­szek Házából közvetítik. Vendégei a zenei élet ha­zai és külföldi kiválósá­gai. A tv zenei klubja céljának vallja a zene­­történeti érdekességek, zenei emlékek felkutatá­sát, bemutatását is. Így mindenki, aki ilyen vo­natkozású fényképpel, le­véllel, hangszerrel ren­delkezik — eleve klubtag lehet. A televízió egyéb ko­molyzenei programjai kö­zött szerepel megemléke­zés Schubert születésének 175. évfordulójáról. A ké­sőbbiekben sor kerül majd a zenei hagyományokban gazdag vidéki nagyvárosok bemutatkozására. A tv kamerái első alkalommal Szegedre kalauzolják el a nézőket. 1972. január 15 Aláírták a magyar-szovjet filmmunkatervet Pénteken a Művelődés­ügyi Minisztérium Bátho­ry utcai irodaházában aláírták a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő állami filmbizottság és a Művelődésügyi Mi­nisztérium filmfőigazgató­sága közötti, 1972—1973. évre szóló, a filmszakmák együttműködésére vonat­kozó munkatervet. Az ok­mányt magyar részről Kondor István, a filmfő­igazgatóság vezetője, szov­jet részről V. E. Baszka­­kov, a szovjet állami film­bizottság első elnökhelyet­tese írta alá. Jelen volt dr. Simó Jenő művelődés­­ügyi miniszterhelyettes, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a szovjet nagykövetség több vezető beosztású munkatársa is. Az újonnan aláírt mun­katerv egyebek között tar­talmazza a két ország filmszakembereinek, al­kotóművészeinek, film­szerveinek kölcsönös és állandó kapcsolatát. Az eddigi hagyományoknak megfelelően az idén és jö­vőre is megrendezik a Szovjetunióban a magyar film hetét hazánk felsza­badulásának évfordulója alkalmából, a Nagy Októ­beri Szocialista Forra­dalom évfordulóján pe­dig hazánkban tartanak szovjet filmhetet. A két ország filmszer­vei támogatják a kopro­­dukciós filmek gyártását, és ennek érdekében alko­tók, filmszakemberek cse­réjét. A szovjet állam megalakulásának közelgő, 50. évfordulója alkalmá­ból hazánkban filmbemu­tatót rendeznek, amelyre szovjet delegációt várunk. Ugyanakkor magyar film­küldöttség utazik az V. tbiliszi filmfesztiválra az idén februárban, továbbá májusban a II. taskenti nemzetközi afrikai és ázsiai országok filmfeszti­váljára. (MTI) Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle, amely a ne­vei fennállásának 15. év­fordulóját, ez év januárban új formában jelent meg. Tetszetős borítóval, a koráb­binál nagyobb formátumban, ofszetnyomással készül ezen­túl a folyóirat, amely így az eddiginél jobb lehetőségeket kap kének, illusztrációk köz­lésére is. Újévi köszöntőjé­ben a szerkesztőség azt is közli, hogy szorosabb kap­csolat alakult ki az elsősor­ban pártpropagandisták és a külpolitika iránt alaposabban érdeklődők számára készülő tudományos-népszerűsítő kü­l­­politikai folyóirat és a TIT Nemzetközi Szakosztálya kö­zött. Ez a szám már a TIT külpolitikai előadásain el­hangzott kérdésekre válaszo­kat közöl. A folyóirat ezúttal több cikkben foglalkozik a világ­gazdaság és világpolitika ös­szefüggéseivel. Ezzel kapcso­latos cikkei közül különös figyelmet érdemel Nyerges János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes cikke, A nemzetközi kereskedelem vál­sága és a GATT címmel. M. Bunkina érdekes cikke a vi­lágkapitalizmus új központ­jairól és a nemzetközi erő­viszonyok alakulásáról és Wilfred Burchett Japánról szóló írása egészíti ki azt a körképet, amely a világ­politikai tendenciák gazda­sági gyökereit és indítékait világítja meg. A nemzetközi munkásmozgalom probléma­köréből a Francia KP „kor­­mányprogram- javaslatán­ak” ismertetése tarthat számot nagy érdeklődésre, s helyszí­ni beszámolót olvashatunk az Indiai EP kongresszusáról, amelyen Nagy László, az MSZMP képviselői (a Béke és Szocializmus című folyó­­irat szerkesztőségi tagjaként) vett részt. A jelenlegi nemzetközi helyzet nagy jelentőségű kérdéseivel foglalkozik Pa­kó Imre: Kína a világszervezet­ben és a világpolitikában cí­mű írása, amely a Kínai Népköztársaság ENSZ-be va­ló belépését és az általa al­kalmazott stratégiát vizs­gálja. A Nemzetközi Könyvszem­­le rovatban, svéd eredeti alapján, Gimnar Myrdalnak, a híres svéd tudósnak ma­gyarul még meg nem jelent Ázsiai dráma című könyvét ismerteti a lap. A kollektív szerződés végrehajtásáról tanácskozott a Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége Az 1971—1975. évekre kötött MÁV kollektív szerződés végrehajtásá­nak 1971. évi­ tapasztala­tait értékelve, a Vasuta­sok Szakszervezetének központi vezetősége pén­teki ülésén azt állapítot­ta meg, hogy az első kö­zéptávú tervre épülő jog­szabálygyűjtemény reális alapokon nyugszik, az ab­ban foglaltak végrehajt­hatók. Ezt bizonyítják egyebek között a munka­idő rövidítésére irányuló erőfeszítések és a szerző­désben is rögzített elvek realizálódásai. Megfelelően alakult a vasutasok jövedelmének emelkedése is. A terve­zett 1270­­ millió forint nyereséggel szemben azonban előreláthatólag csak 1050 millió forint realizálódik, mert a költ­ségek nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bevé­telek, így a részesedési alap terhére kifizethető összeg elmarad az elő­irányzottól. A legfonto­sabb béren kívüli jutta­tások azonban az elmúlt évben is a tervezettnek megfelelően alakultak. A központi vezetőség hangsúlyozta, hogy a túl­órák mérséklése továbbra is a legfontosabb teendők közé tartozik. A modern berendezések, az automa­tika mellett az erős kon­centrálás miatt az ember nagyon nehezen viseli el a hosszú szolgálati időt. A vasutasok érdeke egyéb­ként is jobb üzemszerve­zést, precízebb vezény­lést kíván. A központi vezetőség ezután a szakszervezeti demokrácia érvényesülé­sének lehetőségeit ele­mezte, majd elfogadta a szakszervezet 1972 első félévének munkaprogram­ját és meghallgatta a számvizsgáló bizottság je­lentését. (Zs. P.) A legfontosabb a tömegközlekedés gyorsítása, és a zsúfoltság csökkentése Több mintt 16 milliárd a fejlesztésre . A közlekedés felad­tai, tervei A személy- és áruszállí­tás helyzetéről, az 1972- es feladatokról és tervek­ről tájékoztatta a megyei tanácsok elnökhelyetteseit pénteken dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Az értekezleten ott volt Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatalának vezetője is. A megyei tanácsok egy­re nagyobb segítséget ad­nak a közlekedési felada­tok megoldásához. A szál­lítási bizottságok vezetői, a tanácsok elnökhelyette­sei — mint a miniszter el­mondotta — elsősorban az igények rangsorolásával foglalkoztak néhány évvel ezelőtt. Tavaly a közlekedés már minden megrendelésnek eleget tett. A vállalatok gazdasági-műszaki veze­tői egyre nagyobb gondot fordítanak a szállítások szervezésére, előkészítésé­re, megszűntek a koráb­ban jellemző keresztfuva­­rozások. A vagonokat sok­kal gyorsabban kirakják, mint azelőtt, nem hasz­nálják raktárnak, és je­lentősen csökkent a kocsi­­forduló idő. A közlekedésben a mű­szaki fejlesztés, elsősor­ban a villamosítás, a die­selesítés, valamint az autózás előretörése sokat segít. Lehetővé vált, hogy az országnak jelentős de­vizabevételt hozó külföldi forgalom növekedése mel­lett a hazai megrendelé­seket is maradéktalanul teljesítsék. Az idén több mint 16 milliárd forintot fordíta­nak közlekedési beruhá­zásokra, fejlesztésre, így a többi között csaknem 100 nagy teljesítményű Diesel- és villamos mozdonyt, 2400 vasúti teherkocsit vásárolnak, nagy összeget biztosítanak útépítésre. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kelet-nyugati metróvonal üzembe he­lyezése után várhatóan javul a budapesti közle­kedési helyzet. Részlete­sen beszélt a személyszál­lítással kapcsolatos fel­adatokról. Elmondotta: örvendetes, egyre többen vásárolnak személygép­kocsit, az ország erejétől függően ezekhez biztosí­tani kell a benzinkutat, szervizt, a szükséges járu­lékos beruházásokat, de a legfontosabb, s ezt kell minden közlekedési veze­tőnek szem előtt tartania, a tömegközlekedés javítá­sa, a zsúfoltság csökken­tése, a forgalom gyorsítá­sa. A városokban a helyi forgalomban is keresni kell a megoldást. Intézke­déseket foganatosítanak, hogy a naponta ingázó százezrek minél rövidebb idő alatt jussanak el mun­kahelyükre, illetve lak­helyükre. Az országban mintegy 2200 kilométeres normál- és keskeny nyom­közű vasútvonalon az áruszállításnak mindössze 1,2, a személyszállításnak 3 százaléka bonyolódik le. Szerény számítások sze­rint a gyér forgalmú vo­nalak rendbehozása több mint 5 milliárd forintba kerülne. Több száz olyan vasútállomás van, ahol naponta alig három te­herkocsit fogadnak. Eze­ken a vonalakon a bevé­tel 10—80-szorosát költik az üzemeltetésre. A köz­lekedéspolitikai koncep­ciónak megfelelően, a ter­vezettnél valam­ivel gyor­sabb ütemben láttak hoz­zá a gazdaságtalan vona­lak felszámolásához. A teljes program végrehaj­tását 12 évre tervezik. Az elmúlt három évben 616 kilométernyi vonalat szá­moltak fel. Az országgyű­lés döntésének megfele­lően a nem gazdaságos vasúti vonalak megszün­tetésének alapfeltétele, hogy mindenütt megfelelő út, valamint zavartalan autóbusz- és teherautó­­forgalom legyen. A tapasztalatok szerint, ahol vasút helyett autó­busz közlekedik, a sze­mélyforgalom a korábbi­nak két-háromszorosára növekedett és az áruk to­vábbítása is gyorsabb lett. A megszüntetéseket kö­vetően három évig a na­ponta munkába járók és a tanulók a vasúti díjsza­básnak megfelelő összeget fizetnek a bérletért, a je­gyért. Ezután azonban csak az autóbuszforga­lomban szokásos kedvez­ményeket vehetik igény­be, ami a vasúthoz viszo­nyítva 10—20—50 forintos többletkiadást jelent. Az idén mintegy 140—160 ki­lométer hosszúságban hét vonalat számolnak fel. A nem gazdaságos vonalak felszámolása lehetővé te­szi, hogy a vasúti forga­lom döntő többségét lebo­nyolító fővonalakra kon­centrálják a rendelkezés­re álló anyagi és műszaki erőket. Mindenütt messzeme­nően gondoskodnak a vasutasokról. A közleke­dési tárca biztosítja elhe­lyezésüket vagy a MÁV más szolgálati helyén, vagy pedig a Volánnál Moldován Tamás

Next