Népszava, 1972. április (100. évfolyam, 78–101. sz.)
1972-04-08 / 82. szám
• • KÖZÉLET A bengáli delegáció, amely M. P. Sziddiki kereskedelmi miniszter vezetésével a két ország árucsere-forgalmáról tárgyalt és írt alá megállapodást Budapesten, péntek reggel elutazott hazánkból. Madhat I. Jumma, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete péntek este a margitszigeti Nagyszállóban fogadást adott az Arab Újjászületés Szocialista Pártja megalapításának 25. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. A KISZ központi bizottsága táviratot intézett a Vietnami Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetségnek. Biztosította a vietnami testvérszervezetet arról, hogy a magyar ifjúság továbbra is szolidáris a vietnami nép igazságos harcával, és minden tőle telhető segítséget megad a végső győzelem kivívásához. Komócsin Zoltán előadása Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken az MSZMP VII. kerületi bizottságán kibővített párttitkári értekezletet tartott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. (MTI) Dr. Tímár Mátyás fogadta Günther Wyschofskyt Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délelőtt hivatalában fogadta Günther Wyschofskyt, az NDK budapesti nagykövetét. A megbeszélésen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. Ezt követően a német vegyipari miniszter és az általa vezetett delegáció ellátogatott a Dunai Kőolajipari Vállalathoz. A pénteki program befejezéseként dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter vacsorát adott Günther Wyschofsky és az általa vezetett delegáció tiszteletére. Pullai Árpád Veszprémben Az országgyűlési képviselők Veszprém megyei csoportja pénteken ülést tartott Veszprémben. Az ülésen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A képviselők megvitatták az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, majd behatóan tárgyaltak a megye egészségügyi helyzetéről. Megállapították többek között, hogy Veszprém megye társadalmi, kulturális és gazdasági életének dinamikus fejlődésével együtt az egészségügyi ellátásban is pozitív változások következtek be az utóbbi években. (MTI) Nean nagyon tudnám leírni Végh László külsejét. Lehet, hogy őszül a haja, de az is lehet, hogy nem. Úgy emlékszem, középtermetű, de lehet, hogy magasabb, vagy éppen alacsonyabb. Maga a külső elmaradhat. Nem arra figyeltem. A beszélgetéseket újra összerakva, azonban kialakul a belső portré, egy emberről, egy mai igazgatóról. „Néha a szemembe, gyakrabban a hátam mögött mondják: ennek a Végűnek igencsak könynyű dolga volt. Szocialista karriert csinált, beleesett a rangba és megkapott mindent,, amit ember megkaphatott. Ha mindezt végiggondolom, igaz A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat 1969- ben 356 millió, 1970-ben 399,5 millió, 1971-ben 416 millió forintot forgalmazott. A vállalat nyeresége az 1970. évi 32,5 millió forintról 1971-ben 40,8 millióra ugrott. A haszonkulcs ugyanakkor 0,02 százalékkal csökkent, tehát egyetlen fillérrel sem emelték az árakat. „Viszonylag könnyű a helyzetem itt Debrecenben, ahol — ahogy mondják — széllel szemben is felismerik az idegent. Értekezleteken sóhajtozva emlegetik a kollégák, könnyű nekem, támogat a tanács, támogat a pártbizottság is, bármi újat is találjak ki. Ez valóban sokat jelent, de az ember mégis csak belülről, saját erőből érhet el valamit is, meg nem is. Fűszeressegédnek tanultam, igazgató lettem — valóban nagy ugrás. Titkárnő az előszobában, gépkocsival járhatok és beosztottakat irányítok. Nem ez a lényeg. A napi 12 órákat, a tanulással átvirrasztott éjszakákat, a döntés felelősségét senki sem említi. Pedig mindezt soha nem a mellre tűzött kitüntetésekért és kézfogásokért vállaltam. Azt, hogy mit miért csinál az ember, sokkal konkrétabban, sokkal prózaiabban fogalmazódik meg.” Én gyűjtöm a fiatalokat, az érettségizetteket, a főiskolát végzetteket. Nekem az ifjú „titánok” kellenek, akikben él a becsvágy és a meglevőnél sokkal, de sokkal többet akarnak. A vadhajtásokat időközben úgyis lecsipegeti az ember. Ma a 2200 dolgozó 30 százaléka KISZ-korú fiatal. Az Aranybika szálló vezetője, 24 évesen lett igazgató. Főiskolát végzett, azt mondták akkor rám, hogy sokat adok a papírra, engem csak a végzettség érdekel. Pedig a tehetséget néztem, s a fiú engem igazolt. 26 évesen már külföldön vezette az egyik üzletünket... Ki kell alakítani az egyensúlyt az idősebbek és a fiatalok között.” Az étterem- és eszpresszóvezetők 43 százaléka még nem töltötte be a 35. életévét. Jelenleg 750-en vesznek részt különböző szakmai és politikai oktatásban. Tízen főiskolára járnak, 60-an a középiskolát végzik, 28-an pedig a kiegészítő vendéglátó tagozaton tanulnak. A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat 1967- ben elnyerte a MT—SZOT Vörös vándorzászlóját. 1961—68 között ötször a Kiváló Vállalat címet kapta meg. 1968 és 1970 között háromszor a Szocialista Munka Vállalata lett. „Közvetve 2000 embert kell irányítanom, s így gyakran érthető az idegességem. A tehetetlenségnél azonban semmi sem tud jobban feldühíteni. Hozzám bárki bármikor bejelentés nélkül bejöhet, de csak elképzelésekkel. A nyavalygás elrabolja az időt, s az égvilágon semmit sem old meg. A vezetők önállóan dolgoznak, s nem én osztom el a jutalmakat. A szakszervezeti bizottság is saját maga használja fel a szociális és jóléti keretet ... Most például a Kiváló Dolgozó-címeket ítéljük oda. Eddig „súgtunk”, hogy kik kapják a jutalmakat. Most kimegyünk a termelési tanácskozásokra, elmondjuk, hogy az igazgató tanács ennyi és ennyi címet ítélt oda és döntsön a termelési tanácskozás, hogy végül is személy szerint ki kapja meg. Kíváncsi vagyok az eredményre, hiszen végül is a féltékenykedés vagy barátság befolyásolhatja a döntést. De ez még mindig jobb, mintha az íróasztaltól mi felületes benyomások alapján ítélkezünk.. .” Egy igazgató közelről A tehetséget nézi Örkény István kitüntetése A népköztársaság Elnöki Tanácsa Örkény István írónak 60. születésnapja alkalmából írói munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. Belépni csak elképzelésekkel „Úgy emlegetnek minket, mint az ország egyik legjobb vendéglátó vállalatát. Ez igaz, de hozzá kell tennem, mi egy kicsit megszaladtunk. S az eredmények most takarják a hibákat. Azokat a hiányosságokat, amelyeket az ember természetesen nem ver nagydobra. Igaz, az utolsó kocsmát is átalakítottuk bisztróvá, megrendeztük a hajdúsági farsangot és augusztusban lesz a virágkarnevál ... De ha bemegy a Toronyház presszóba, azt is láthatja, hogy az asztalokról lepattogzott a borítás, pedig másodosztályú hely! Vagy még egy példa: még nem ismertük a rendeletet a vendéglátóhelyek új osztálybasorolásáról, de mi már a Művész presszót visszaminősítettük II. osztályúvá. Valóban csak ennyit ér.” NÉPSZAVA A névtelen telefonok ellenére... Az átalakítás szabályosan folyik Rejtélyes telefonáló hívta fel a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetét, majd több ízben is a XXII. kerületi tanács egészségügyi osztályát, valamint a kerületi KÖJÁL-t. A névtelen bejelentés lényege: a Női Fehérneműgyár budatétényi vállalatának vezetői a Mi is történt tulajdonképpen a Női Fehérneműgyárban? A gyár — besorolása miatt — nem építkezhet, csupán karbantartó munkákat végezhet, így került sor a két varróterem fölötti tetőcserére is, amelyet úgy oldanak meg, hogy miközben az egyikben folyamatos a termelés, a másikban az építők dolgoznak. Ezzel egyidejűleg vetődött fel annak szükségessége is, hogy bővítsék a gyár központi szabászatát. Tekintettel arra, hogy új építkezésről szó sem lehet, megkísérelték észszerűbben hasznosítani a már meglevő alapterületet. S ha már úgyis költöztetnek részlegeket — gondolták a gyár vezetői —, jó lenne egyidejűleg néhány régóta húzódó problémát is megoldani. Eddig a szabászatban történt a matricázás, s ez a munkafolyamat, mint ismeretes, benzingőzzel szennyezi a levegőt. A cél az volt, hogy elválasszák a szabászokat és a matricázókat, ezáltal javuljon az előbbiek munkatermének levegője. (Megjegyezzük, hogy a kisebb terembe költöztetett matricázók helyzete is jobb lett, mivel egyidejűleg szellőztető berendezéseket is felszereltek.) A belső átszervezéssel még egy gondot megszüntettek, nevezetesen: a címkézőket is egészségeMi kerül tehát a mérleg két serpenyőjébe? Javul a szabászok munkahelyének levegője, tágasabb és világosabb szobába kerülnek a címkézők, elkülönített helyen — szellőztethető helyiségben — dolgoznak a matricagyár belső átszervezése során olyan átalakításokat végeznek, amelyek hatására rosszabbá válnak az egészségügyi feltételek. Az érzékeny pontra tapintó telefonbejelentést gyors és több rendbeli vizsgálatok követték, több szobába költöztethették. Mindez ez év február végén,március elején kezdődött, s elképzeléseik szerint néhány hét alatt be is fejezik a munkát Mi nem tetszett mindebből a névtelen telefonálónak? Eddig mind az első, mind a második emeleten két-két női WC volt, továbbá a második emeleten volt zuhanyozó, az elsőn pedig nem. Az itt dolgozók a gyár központi öltözőjében válthatnak ruhát, s ott kellő számú zuhanyozó és kézmosó áll rendelkezésükre, már csak azért is, mert az elmúlt hónapokban a gyár létszáma mintegy kétszáz fővel csökkent, s ezeket a helyiségeket még a régi létszámnak megfelelően szerelték fel. A belső átépítés során a helyzet részben megváltozik. Továbbra is a központi öltözőben öltözhetnek át, s természetesen változatlanul megmaradnak az ottani tisztálkodási lehetőségek is. A második emeleten megszüntetett női WC-k helyett az első emeleten újakat építenek. Ugyancsak az első emeletre költözik a két hideg-meleg vizes tusoló, amelyek rendeltetése, hogy a nyári melegben a munkások felfrissülhessenek műszak közben. A második emeleten továbbra is lesz ivóvíz és kézmosózék. Valamivel hátrányosabb lesz a második emeleten dolgozó nők helyzete, mert 21 lépcsőn kell lemenniük az első szinten levő egészségügyi helyiségekbe. De mielőtt az átalakítást megkezdték, tájékoztatták az érdekelt dolgozókat. Egyetlen ellenvetés sem hangzott el, csupán a névtelenül telefonálgató nő kezdett akcióba. A telefonok megindulása után ismét összehívták a munkásokat, kérdezve, egyetértenek-e a változtatással. Ismét mindenki egyetértett, ám a telefonhívások folytatódtak. S ettől kezdve egymást követték a vizsgálatok. Kint járt a vállalatnál a kerületi tanács egészségügyi osztálya és a kerületi KÖJÁL munkatársa. Az ellenőrzés nyomán készített jegyzőkönyv szerint az átalakítás tervszerűen folyik, és a terveket előzetesen és szabályosan jóváhagyatták. Miután a telefonáló ismét felhívta a KÖJÁL-t, és útszéli hangon szidalmazta a vizsgálatot folytató doktornőt, a főorvos is felkereste a gyárat. Megállapította, hogy a vállalat eljárása teljesen szabályos, az egészségügyi előírásoknak megfelel. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete is foglalkozott az üggyel, és tekintettel arra, hogy az átalakítás az előírásoknak megfelel, egyetért vele. Ezt erősíti az is, hogy a kerületi népi ellenőrzési bizottság — ellenőrizve a vállalat tevékenységét — jónak ítélte a munkavédelem helyzetét. A munkások érdekében A Női Fehérneműgyárban tehát nem történt szabálytalanság. Az átalakítás — minden szempontot mérlegelve — helyes és szükséges. Eredményeit nem utolsósorban éppen az ott dolgozó munkások élvezhetik majd. Örömüket csak átmenetileg sikerült megzavarnia a névtelenség homályába burkolózó bajkeverőnek. Aki mindössze annyi „sikert” könyvelhet el magának, hogy felesleges vizsgálódásokba kényszerített néhány, egyébként is elfoglalt embert. Orbán Attila Új építkezés nélkül Mi van a mérleg két serpenyőjében Ma jobbat, mint tegnap A Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese: — A vállalat és Végh László — pozitív példák a szakmában. Az üzletek színvonala, a szó szerinti vendéglátás a legjobb a vidéki városok közül. Végh nagyon sok dologban, így a belső mechanizmus kialakításában, a felelősségi rendszer lebontásában előbbre lépett, mint az átlag. Debrecenben gondolkodnak az emberek ... „A terv állandóan az asztalomon fekszik, enynyivel és ennyivel magasabb lesz a forgalom, növekszik a nyereség. Én inkább úgy fogalmaznék: egyszerűen csak jobbat és többet várok ma, mint tegnap. Manapság az egyik pillanatról a másikra, korszerűtlenné válhat az ember. Aki megáll, arra holnap azt mondják, hogyan is ragadhatott ez itt? Ha valamitől féltem az életben, akkor ez a legyintés, ez a mondat az! De amíg nem az íróasztalom után kapaszkodom két kézzel, addig nem lehet baj. A biztosítékot a bisztrókban, éttermekben, eszpresszókban, az ott dolgozókban és az oda betérőkben kell keresni. Az eddig leélt 47 évem erre nagyon megtanított.” Mélykúti AutS* 1972. Spifflet Mit ígér a rádió a költészet hetére? A következő hét folyamán a rádió műsorát nagy részben a költészetnek szenteli. Ez csak fokozása az átlagműsor költészeti részének, hiszen a rádió amúgy is az egyik legszélesebb megjelenési fórumot biztosítja a lírának, legyen az akár klasszikus, akár mai, modern, külföldi vagy hazai. Április 10 és 16 között minden napra jut érdekesség a szép versek, kedvelőinek. Hétfőn hangzik el Kiss Benedek oratorikus költeménye, a Böjti szél Ugyancsak hétfőn, Fölötted egy csillag címmel, mai költőink verseiből hangzik el színes összeállítás, a címadó verset Garai Gábor írta, a többit Simon István, Weöres Sándor. Neves előadóművészek tolmácsolásában hallhatjuk az ünnepi öszszeállítást a hét megnyitójaként. Kedden József Attila versei szerepelnek S mégis magyarnak számkivetve címmel délelőtt 10.05- kor a Kossuthon. A keddi főműsor Juhász Ferenc eposzának, A tékozló országnak oratorikus változata lesz. Zenéjét Vaffencsics Tihamér szerzette. A háromrészes feldolgozás — amelynek kedden az első részét adják — öszszesen 160 percet tesz ki. A költőt Latinovits Zoltán alakítja. Szerdán jelenik meg a Gondolat Petőfi-különszáma, amelyben a Petőfi-ünnepségek előkészületeiről, a készülő tanulmányokról számolnak be. Ugyancsak szerdán hangzik el összeállítás Hidas Antal verseiből, Míg szeretlek címmel Csütörtökön színes versösszeállítás lesz. Pénteken A tékozló ország másik két része hangzik el és egy József Attilavers elemzése a Miért szép? rovatban, 11.45-kor a Petőfi-adón. Vasárnap ismét József Attila-verseket hallhatunk 9.50-kor a Kossuthadón, 16.08-kor Adyról egy érdekesnek ígérkező előadást. Késő este, 22.55- kor verses összeállítással búcsúzik el hallgatóitól a rendkívül gazdagnak ígérkező, igényesen összeállított „költészet hete". H. M. Fegyverrel a fasizmus ellen Kiállítás a Fővárosi Művelődési Házban Magyarország német megszállásától a magyar néphadsereg megszületéséig — így lehetne összefoglalni annak a kiállításnak a látnivalóit, amely „Fegyverrel a fasizmus ellen” címmel pénteken délután nyílt a Fővárosi Művelődési Házban. A rendezők — a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Magyar Partizánszövetség — 18 nagy méretű tabló, sok száz korabeli fénykép, röpcédula, egyéb írásos dokumentum és fegyver segítségével idézik fel azt a kort, amikor a magyar nép legjobbjai fegyvert ragadtak a náci megszállók ellen, küzdöttek Magyarország szabadságáért, független-ségéért. A kiállítást Vágó Ernő, a Magyar Partizán Szövetség titkára nyitotta meg. (MTI) Kellemetlen hatóságosdi Nagy elméknek is csak ritkán sikerül merőben új elvi megállapításokat tenni. Az alábbiak szerényebb igénnyel íródnak, de nyilvánvaló dolgok elismétlése sem mindig haszon nélkül való. Szocialista hatóságaink, a rendőrség, a bíróság a többi között arra valók, hogy bűnözőket üldözzenek és szükség esetén — szép anyanyelvünk szólásmondása szerint — móresre tanítsanak. Más szocialista hatóságainknak — tanács, vízügyi hatóság, adóhatóság stb. — némely esetben szintén feladatuk, hogy udvarias modorban figyelmeztessenek állampolgárokat társadalmi felelősségükre, kötelezettségeikre, olykor (ugyancsak udvarias modorban!) döntéseket, utasításokat közöljenek velük. Azért hatóságok. Szocialista berendezkedésünkben azonban mutatkozik egy súlyos veszedelem. Egyes állami vállalatok, intézmények tökéletesen eltévesztik hivatásukat, és hatóságnak képzelik magukat. Holott szolgáltatók (mellesleg bizonyos érelemben a hatóságnak is annak kell lennie). Ilyesmit olykor még javító-, szerelő- stb. vállalatoknál és a Patyolatnál is tapasztal az ember. Hasonlóképpen az ingatlankezelő vállalatoknál. Milyen elképesztő tévedés például egyik tisztviselőjük levele egy állampolgárhoz mindenféle „Tisztelt Uram”, vagy „Tisztelt Elvtárs” nélkül, csak egyszerűen így: ...„felszólítjuk (királyi többes?!) ...hogy szabálytalanul felszerelt hőtárolóját 8 napon belül (kiemelés az eredetiben) helyezze üzenten kívül, illetve a saját költségén áthelyezheti a fürdőszobába — Kiss Sándor.” Még szép, hogy „áthelyezheti”. És még szép, hogy nyolc napon belül és nem tíz percen belül. A sajátos levélke nem szól arról, vajon ki állapította meg a szabálytalanságot, ki adott felhatalmazást efféle utasítgatásra és hová lehet fellebbezni? (Természetesen sehova — hiszen ez a döntés önmagában jogtalan.) Nem egyéb ez, mint visszaélés jóhiszemű állampolgárok tájékozatlanságával és hiszékenységével. Jogban járatlan dolgozók régi és rossz tapasztalatok alapján hatóságnak vélhetnek magukról megfeledkező állami intézményeket. Pedig ezeknek nem udvariatlan parancsolgatás a dolguk, hanem tisztességes szolgáltatás. Az is elgondolkoztató, hogy a vállalat titkárnője elzárkózik a főnökével tárgyalni kívánó elöl, s az intézmény kérésre sem hív vissza telefonon. Csak szerdán fogadnak (ezek szerint újságírót is). Márpedig ami az állampolgárok érdekét és ügyintézését szolgálja minisztériumokban és hatóságoknál , az azoknak az érdeke ellen fordul szolgáltató intézményeknél, akikért léteznek. Nem magánügyben kerestem a vállalat vezetőjét. (És ha igen, az baj?) Ellenkezőleg, nagyon is közügyben. A fentiek kifogásolása mellett közölni kívántam vele, hogy az egyik kezelésében álló háznak a lakói visszásnak tartják az egyik lakótárs javára történő indokolatlan kedvezéseket közköltségen, a többiek rovására (konyha-, fürdőszoba-csempézés, víztároló beépítése). Annál inkább visszásnak tartják, mert az illető lakótárs a kerületi tanács osztályvezetője. Tehát beosztottjainak meg nem engedhető utasítgatása, valamint meg nem engedhető kedvezései ügyében kívántam tájékoztatni az igazgatót. A főváros nemesebb hagyományokkal rendelkező I. kerületében. R. Aj