Népszava, 1972. május (100. évfolyam, 102–126. sz.)
1972-05-03 / 102. szám
2 Nemeslaki Tivadar beszéde a rádióban és a televízióban (Folytatás az 1. oldalról) olyan országot vallhatunk igaz, őszinte barátunknak, bajban, nehézségekben mindig segítő társunknak, mint a kommunizmust építő Szovjetunió. A magyar nép örökké hálás szabadságáért, biztonságáért a szovjet embereknek. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy harcokban próbára tett kapcsolatainkat szilárdítsuk a Szovjetunióval. Azon dolgozunk, hogy eredményesen hozzájáruljunk a szocialista országok egységének erősítéséhez, közös erőnk gyarapításához. Közösen harcolunk Európa és a világ békéjéért. Arra törekszünk, hogy úrrá legyen a realitás és sor kerüljön az európai biztonsági konferenciára. Kedves elvtársak! Mi, magyar dolgozók, részesei vagyunk a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelmének. Tudjuk, hogy akkor segíthetjük leginkább osztálytestvéreink harcát, ha a magunk országában sikeresen felépítjük a szocializmust. Mindennapi munkánk, mellyel szebbé, boldogabbá alakítjuk országunkat, gazdagabbá formáljuk népünket, lelkesítő példa a kapitalista országokban élő és harcoló dolgozók előtt. A magyar nép annak tudatában ünnepelhet, hogy hazájában eredményesen építi a szocializmust. Fejlődik és erősödik szocialista társadalmi rendünk, a szocialista gazdaság, a szocialista kultúra. Eredményesen dolgozunk IV. ötéves tervünk megvalósításán, amely biztosítja népünk további felemelkedését. Kedves elvtársak! E napon a világ munkásai gondolatban megszorítják egymás kezét, hitet tesznek a közös eszmék, a közös harcok mellett. Népünk is a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját emeli mamagasra. Valóra váltjuk Marx, Engels, Lenin eszméit, felépítjük hazánkban a szocializmust. Ez a legnemesebb cél, amit egy nép, egy nemzet kitűzhet maga elé. A magyar munkások, a magyar dolgozók biztosítják munkástestvéreiket a világon, hogy becsülettel eleget tesznek hivatásuknak. Hazaérkezett a magyar katonai kormányküldöttség a KNDK-ból A magyar katonai kormányküldöttség, amely Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnökének vezetésével , a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására — részt vett a koreai népi forradalmi hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, vasárnap visszaérkezett Budapestre. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Barics Miklós, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, ott voltak a Munkásőrség Országos Parancsnokságának és a Magyar Partizán Szövetségnek a képviselői is. A hazaérkezés után Kárpáti Ferenc vezérőrnagy a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának a delegáció útjáról. " A Magyar Népköztársaság katonai kormányküldöttsége örömmel tett eleget a koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya meghívásának, hogy részt vegyen a koreai népi forradalmi hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Egyhetes koreai tartózkodásunk idején a szocialista országok — Albánia kivételével —, és több, a KNDK-val diplomáciai kapcsolatban álló, más ázsiai, afrikai és latinamerikai állam hasonló jellegű delegációival együtt szemtanúi voltunk a külsőségekben is gazdag koreai ünnepségsorozatnak. Részt vettünk a központi megemlékezéseken, valamint a két és fél órás katonai díszszemlén, ahol a legkorszerűbben felszerelt és nagy erőt sugárzó fegyveres erők demonstrálták a szocialista KNDK fegyveres védelmi erejét. — Fogadott bennünket Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK Minisztertanácsának elnöke, továbbá Csö Hjon hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. A koreai vezetők átadták a testvéri koreai nép üdvözletét a magyar dolgozóknak. — Delegációnk látogatást tett a koreai néphadsereg két alakulatánál, s gyűlésen adta át üdvözletét a KNDK népének, és fegyveres erőinek. Nagyon jó benyomást tett ránk a meglátogatott két katonai alakulat és a lelkes gyűlés. Ott-tartózkodásunk idején is meggyőződhettünk arról, hogy a KNDK népe és néphadserege magabiztosan építi és védelmezi szocialista hazáját, kész visszaverni minden imperialista provokációt, és erőfeszítéseket tenni hazája békés egyesítéséért. " Meggyőződésünk, hogy látogatásunkkal hozzájárultunk a népeink közötti hagyományosan jó barátság erősítéséhez. (MTI) Megjelent a Munka legújabb száma A folyóirat vezércikkében VasJános a szovjet szakszervezetek XV. kongresszusának jelentőségét méltatja. Viniztay Gyula A szocialista brigádmozgalom és a politikai nevelés címmel írt elemző cikket. Pálos Éva írása a szakmai és az általános műveltség követelményeit és összefüggéseit tárgyalja. Folytatódik a lap hasábjain a Szakszervezetek munkája és a közvélemény címmel szervezett szerkesztőségi vita. Ez alkalommal a Pedagógusok Szakszervezetének életébe adnak bepillantást a folyóirat cikkei. A közgazdasági rovatban több cikket olvashatunk a munka- és üzemszervezés jelentőségéről, kihasználatlan tartalékairól és módszereiről. Czippán György Kíváncsi pszichológusok című írása a szakszervezeti bizottságok és a munkapszichológusok kapcsolatát tárgyalja. Százados István cikkében az ergonómia alkalmazásának kérdéseit tettesíti. Szabó Antal a vasutasdolgozók kollektív szerződésének végrehajtását értékeli. A szocialista brigádvezetők iparági tanácskozásainak tapasztalataival három cikk is foglalkozik. Figyelemre méltó véleményt mond a munkaügyi döntőbizottságok munkájáról és a munkaügyi viták fórumrendszerének továbbfejlesztéséről dr. Fenyőházi Elemér. A kulturális rovat gazdag anyagából Maróti Lászlónak, a szakszervezeti és tanácsi együttműködéssel fenntartott művelődési otthonok szerepét és jelentőségét méltató írására, valamint Krajczár Imrének a Művelődés és szabad idő című cikkére hívjuk fel a figyelmet. A szervezeti élet című rovatban Bakos Mihály a beszámoló taggyűlések előkészítéséről ír. Gondolatébresztő írást olvashatunk a hivatali és intézményi osztály bizottságok helyzetéről Búza Mihály tollából. A nemzetközi rovatban a szovjet szakszervezetek gazdag tapasztalataiba enged betekintést a Szkorik cikke az üzemi gazdasági önelszámolás és a munkaverseny összefüggéseiről. A folyóiratnak A mindennapi gyakorlatokhoz című népszerű rovatában számos jogszabály-ismertetőt, hasznos munkajogi tanácsot találunk. IE ISZATA KÖZÉLET Elutaztak Budapestről azok a külföldi delegációik, amelyek részt vettek a Hazafias Népfront V. kongresszusán a szovjet, a dél- és észak-vietnami, a bolgár, a csehszlovák, a finn, a jugoszláv, a koreai, a kubai, a lengyel, a mongol, az NDK-beli és a román testvérmozgalmak képviseletében. * Gerardus J. Dissevelt, a Holland Királyság budapesti nagykövete a holland nemzeti ünnep alkalmából kedd délben fogadást adott rezidenciáján.* Tasnádi Emilnek, az Országos Találmányi Hivatal elnökének vezetésével delegáció utazott Genfbe, a védjegyek nemzetközi lajstromozásának kérdéseivel foglalkozó szakértői bizottság ülésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége, amely Duschelk Lajosnénak, a SZOT titkárának vezetésével részt vett a dolgozó nők III. világkonferenciáján, hazaérkezett Prágából. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára, Szabó Antal, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, valamint a SZOT több vezető munkatársa fogadta. * Dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kedden magyar delegáció utazott Oslóba, a magyar— norvég kereskedelmi, gazdasági, ipari műszaki együttműködési vegyes bizottság szerdán kezdődő ülésére. Aktívaértekezlet a Belügyminisztériumban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden a Belügyminisztérium pártaktivistái részére tájékoztatót tartott az időszerű politikai és kultúrpolitikai kérdésekről. (MTI) Új iparjogvédelmi szabályzat Május elsején életbe lépett az új szabályzat, amelyben az Országos Találmányi Hivatal elnöke az iparjogvédelmi szakértők tevékenységéről intézkedik. Megszabja, hogy az iparjogvédelem egy-egy részterületére a jövőben milyen feltételekkel adhatnak ki szakértői engedélyeket. Kaposvárott megkezdődött a dunántúli színházak találkozója Kaposvárott kedden megkezdődött a dunántúli színházak VI. találkozója. Dr. Malonyai Dezsőnek, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztálya vezetőjének megnyitója után a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában, Zsámbéki Gábor rendezésében Weöres Sándor Szent György és a sárkány című tragikomédiáját mutatták be. A találkozón a házigazda társulaton kívül a veszprémi Petőfi, a győri Kisfaludy és a Pécsi Nemzeti Színház művészei mutatják be műsorukat. A veszprémiek Simon István A helység kalapácsa című zenés komédiájával, a győriek Örkény István Macskajáték című tragikomédiájával, míg a pécsiek Hernádi Gyula Falanszter című drámájával lépnek színpadra. A találkozó, amelyen szakmai vitákra és előadásokra is sor kerül, május 6-án ér véget. (MTI) Manapság mind többször találkozunk olyan levéllel, amely úgy született, hogy írójának olyan gondolatai voltak, amelyek fogantatásuk pillanatában már magukon viselték egy meghatározott közösségben élés, társadalmi összefüggésekben való gondolkodni tudás meghatározó jegyeit. A szolnoki Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egyik szocialista brigádjának vezetője a megyei lapnak címezte levelét Országos gondról írt, a szocialista brigádok kulturális vállalásait ,fehér foltoknak" nevezve — azok szokszor jelentkező formalitását, a teljesítésük körüli nehézségeket elemezve — átgondolt elhatározásra jut: legyen klubja a brigádtagoknak, mégpedig városi szinten, hogy ott összejöhessenek a látogatók más iparágakban dolgozókkal is, amellett, hogy igényes, művészi élményt adó programok részesei is lehetnek.• Az vesse ránk az első követ, aki személyes tapasztalatai alapján meri állítani: a világ legtermészetesebb dolga, hogy minden problémát vagy hiányosságot felvető és sajtóban napvilágot látott levél után — időt, pénzt, fáradságot nem kímélve — azonnal intézkedés történik, mindenki megelégedésére. Mire jó egy levél? Mi úgy érezzük , ez nem ennyire egyszerű. Így hát némi kételkedéssel vegyes várakozással forgattuk a Szolnok megyei Néplapot, az említett levél megjelenése után. És mi történt? Pontosan két hét múlva megjelent a válasz. A feladó a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrbizottsága és könyvtára volt. Amíg jobb megoldást nem találnak, „a központi könyvtár ajtaja nyitva áll a brigádvezetők előtt". Az első levél írójával való találkozásunk után gondoltunk arra is, hogy talán egy klubra való igény nem több, mint vállalati ügy, amit saját erőből is meg lehetett volna oldani. De hamarosan rá kellett jönnünk, hogy nincs igazunk. Mert a levél nyilvánossága más intézményeknél is olyan gondolatsorokat indított el — mint azt a szolnoki SZMT kultúrbizottságán megtudtuk —, amelyek eredménye volt különböző helyiségek klub céljára való felajánlása (szinte már vetélkedő jelleggel), programjavaslatok, b~igódv',~ülő-társait lelkes, támogató megjegyzései. Valahogy úgy éreztük — tapasztaltaink alapján -rr. Szolnokon már régóta minden kész egy munkásklub létrehozására, csak kellett egy szó, egy ember, egy levél, hogy elindítsa a megvalósulás folyamatát. El kell mondanunk, hogy bár lényegében mindegy, ki írta a levelet, ahonnan az írás érkezett, mégsem lényegtelen. A szolnoki NKFV-ből, amelynek saját szervezésű marxista középiskolája van, a párttagok nyolcvan százaléka vesz részt valamilyen politikai oktatásban; maga a levélíró a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános tagozatának harmadik évfolyamos hallgatója. Talán éppen a fentiek alapján kívánkozik ki az olvasóból a kérdés: és még emellett a klubba is fognak járni? Lesz erre idejük az embereknek egyáltalán? Igen, tudjuk, hogy minden művelődési ház, klub, más egyéb — munkások számára tervezett — foglalkozás legnagyobb gondjához érkeztünk el. A látogatottsághoz. Erre most még nem tudunk, de nem is akarunk válaszolni. A Munkásklub Szolnokon első heteit éli. De eszünkbe jut valami, amit a kultúrbizottságon hallottunk. Martfűn •» könyyv és a Petőfi-évforduló alkalmából szavalóversenyt rendeztek.lean:'Vabb sikere két nagycsaládos munkásasz'Tonynak volt! Nem féltjük az újszülött munkásklubot. Szolnok megye majd bizonyít! Polesinszky Veronika POFONOK ÉS PERPATVAR Az anekdotázó Illés Bélát, a jóízű, jó humorú mesélőt idézték képernyőre a Pofonok című tv-játék dramatizált novellái. A televízióra alkalmazó Dévényi Róbert és Hajdúfy Miklós rendező három jól megválasztott történetet kötött csokorba. Az összeállítás kellemes ízelítőt adott az írói anekdoták színeiből, hangulataiból, stílusárnyalataiból. Az első pofonok kesernyés diáktörténete, vagy a Magyar rapszódia groteszk komédiája a veszedelmes kémnek vélt házasságszédelgővel ugyanolyan kor- és kórkép a tegnapi Magyarországról, mint Gödény Dénes karikatúraportréja. A televíziós tolmácsolásban Gödény hadnagy kíméletlen szatirikus tollal meg A televízió előtt rajzolt, szánalmasan nevetséges figurája érvényesült a legjobban. Talán azért is, mert ez a történet pergőbb ritmusú volt, és hármas csattanóját kevésbé késleltette a lassúbb, anekdotázó előadásmód. A három történet testi és lelki pofonokat elszenvedett hősei, Haumann Péter, Sinkó László és Bálint András jó alakítást nyújtottak, és az egész produkció hozzájárult Illés Béla sokoldalú írói munkásságának teljesebb megismeréséhez Csiky Gergely 1882- ben írt színműve, A Stomfay család zenés vígjátékként éledt meg poraiból a képernyőn. A 90 év porából azért maradt rajta valami, noha a darab felfrissítve, Tamássy Zdenkó zenéjével fűszerezve került ki a tvszínház műhelyéből. Csiky Gergely jeles, sikeres és termékeny színműíró volt, szókimondó, bátor is a maga korában. Néhány csipkelődő humorú darabja ma is szerepel a színházak műsorán. A képernyőn azonban másképpen hat a múlt századi komédia, mint a színpadon: a tv nagyobb realitásigényéhez, a tolmácsolás korszerű módjához és eszközéhez képest bizony ódivatúan. Az örökségvadász Stomfayak perpatvarából leginkább a mulatságos színészi alakításokat és Horváth Tibor ironikus rendezői ötleteit élveztük. KRITIKA A KÖZÖNSÉGRŐL Ideje, hogy egyszer már ne csak a színészek, írók, rendezők, hanem a nézők teljesítményéről is írjunk. Sok tv-műsornak ők a főszereplői. Ebből a szempontból az elmúlt hét különösen alkalmas a vizsgálódásra : több olyan adás is volt, amelynek sikere nagymértékben a közönség aktivitásán, játékkedvén, vitakészségén múlott. Kitűnően szerepeltek a gazdaságpolitikai Fórum műsorának budapesti, miskolci, pécsi, győri és nyíregyházi közreműködői. Jól kérdezni — a legfőbb riporteri erények közé tartozik, és a nézők kérdései érdekesek, okosak voltak, társadalmi méretű érdeklődésről és felelősségérzetről tanúskodtak. Az országos párbeszéd gazdasági életünk vezetőivel izgalmas, jó műsor volt. A Jogi esetek forgatókönyvébe is ,,beleírnak" a nézők, társszerzői munkájuk teszi igazán élővé, színessé a sorozat adásait. Sokan játszani is tudnak, sőt játékot vezetni, mint a Kicsoda-micsoda? három versenyzője, akik a legutóbbi adásban egymást vizsgáztatták. Még a zsűrinél is ravaszabb kérdéseket eszeltek ki Schneider Fáni piros szoknyájáról és a hiválnak packszásairól. Végül — de nem utolsósorban — tv-történetből vizsgáztak jelesre a kétmilliomodik előfizetőt köszöntő műsor résztvevői. Még azt is tudták, mi volt televíziónk másfél évtizedének legnagyobb bukása. (A kritikus elbukott volna ezen a kérdésen, mert mást tippelt: az Egy csónak visszafordul című boldogtalan emlékezetű tv-játékot.) CSALÁDI ÖSSZEJÖVETEL Így nevezte Vitray Tamás az 1-es stúdióban rendezett ünnepi műsort, vidám közönségtalálkozót. Valóban kedves, kellemes este volt, jól éreztük magunkat régi és új előfizetők, a stúdióban és a képernyő előtt. A közreműködők valamennyien jó ismerőseink, sokan mindennapos vendégek otthonunkban. őket szeretjük és szidjuk meghitten, kedvünk és a műsor szerint. Sok ötlettel, humorral, öniróniával átszőtt, kitűnően vezetett műsort láttunk, felnőtté cseperedő televíziónk kitett magáért az első élő tv-közvetítés 15. évfordulóján. Ami a kétmilliomodik tv-előfizetőt illeti, csatlakozunk Abody Béla jókívánságához: csak fele annyit bosszankodjék a műsoron, mint az egymilliomodik. Pótkívánság: ezentúl kétszer annyi öröme teljék a műsorban minden nézőnek Vajk Vera Mit. május 3 A rádió és a televízió műsorai A rádió mellett MÁJUS 1 Május 1 a rádióban is tulajdonképpen már előző nap, vasárnap megkezdődött: ünnepi jellegű műsorokat sugároztak kora reggeltől késő estig. Tájékozódni a megnövekedett program sokórás műsorfolyamában csakis eligazító segítséggel, a rádióújsággal lehetett. DÓZSA Sárközi György Dózsadrámáját előásni a feledés mélyéről, nemcsak irodalomtörténeti eseményt jelentett. A rádió ünnep előesti bemutatója, a darab rádióváltozata valóban érdekes, új felfogásban mutatta meg a parasztháború vezérét. Az évfordulós indok is hozzájárult természetesen a bemutatóhoz, és különösen azért volt szerencsés a bemutató időpontja, mert nemrégiben hallhattuk ugyancsak a rádióban Illyés Gyula Dózsáját , és a két mű jó összehasonlításokra adott alkalmat: Sárközi romantikusabb hőst, Illyés pedig valódi népvezért ábrázol a főhősben. Mindenesetre Sárközi György műve is hozzájárult ahhoz, hogy Dózsa-képünk teljesebb legyen. Szabó Gyula a címszerepben talán egy fokkal optimistább hangon szólt, mint ahogyan egy tragikus hőstől megszoktuk, Almási Éva, Agárdi Gábor és Kállai Ferenc kiválóan oldotta meg feladatát. Kőműves Sándor mint Ulászló, túlságosan is joviális bácsit játszott. Molnár Mihály rendezése és Dorogi Zsigmond szerkesztése nagyban hozzájárult a mű értékeinek feltárásához. BEMUTATOM A VŐLEGÉNYEMET Kamarás István hangjátéka méltán nyert díjat az ifjúsági rádiójátékpályázaton. Egy tipikusan mai fiatal tipikusan mai életével találkozhattunk, azzal az új életforma-felfogással, amely tulajdonképpen jórészt még csak írói elképzelésekben, művekben létezik, de amilyent jó lenne a valóságban is tömegesen kialakítani. Csak a tanulás, a tudás hozhat forradalmat az életformába, gyökeres változást csakis a nagyobb műveltség elérésével remélhet a darab főhőse. Marika (Monori Lili) és Pista (Fodor Tamás) két nagyon izgalmas hőst elevenített meg — nem is annyira történetük, a „sztori” fogta meg a hallgatót, hanem inkább jellemük, egyéniségük sok vonása. Kamarás István írói ereje jobban megmutatkozott a jellemek felépítésében, mint a cselekmény bonyolításában. MÁJUSI MŰSOR A 6-OS STÚDIÓBÓL A rádió kabarészínházának májusi bemutatója talán azért sikerült halványabbra az előző havinál, mert az ünnepi jelleg miatt a szerkesztők nyilván kerülték a harsányabb színeket. De azért így is mosolyogtatóan derűs perceket szerzett Antal Imre konferansza, Novobáczky Sándor Hiszékeny tréfája és a villámtréfák. Ismét kiderült, hogy a tévé mennyire hat a rádióra — a stúdió közönsége a legjobban a tévés figurák paródiáján kacagott, a Bors-film kétbalkezes Dezső—Őszi párosán, akik ezúttal a rádióban mutatkoztak be. Ambrus Kyri és Fenyvesi Gabi paródiája szintén tetszett, a vetélkedők kigúnyolása általában mindig is hálás téma — de itt is a tévé műsorszámainak ismeretét tételezik fel a rádióhallgatótól. Háry Márta □ Vasárnap a Kossuthklubban a „Magyar nyelv hetének” eseményeként ankétot rendezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A találkozót Illyés Gyula író nyitotta meg. Majd vita alakult ki a magyar nyelv különféle kérdéseiről. A vitát Lőrincze Lajos, a Nyelvőr szerkesztője, Grétsy László és Kovasovszky Miklós, a szerkesztő bizottság tagjai vezették.