Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)
1973-03-21 / 67. szám
Világ proletárjait egyesüljetek • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 101. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 21. SZERDA Tavaszi tüzeken, mint a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke, a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyarország népes proletariátusának.’’ Károlyi Mihály e nyilatkozata az első dokumentuma annak, hogy 1919. március 21-én hazánkban a munkásosztály vette át a hatalmat, a világon másodikként tanácsköztársaság alakult. Az esemény értelmét és okát talán a legtömörebben két nappal később kétezer kilométerrel messzebb, pártkongresszusi zárszavában Lenin fogalmazta meg: „A legradikálisabb, a legdemokratikusabb, legmegalkuvóbb burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság pillanatában, amikor a háborúban kimerült országot új háború fenyegeti, a tanácshatalom történelmi szükségszerűség, beismerte, hogy az ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a tanácshatalom, mint a proletariátus diktatúrája.” Új rend született március 21-én. Ez ennek a napnak a jelentősége. Mégsem csak egyetlen napra emlékezünk az évfordulón. A nevezetes dátumban megtestesül a Magyar Tanácsköztársaság mind a 133 napja, viharos sebességgel rohanó eseményei, az új rend kialakítására tett intézkedései, a forradalmi tömegeket átható ifjúi hév, a jussába jutó nép lelkes öröme, a gondokkal szembeszálló szívóssága, a nyílt osztályharcban tanúsított hűsége és bátorsága, az új hatalomért és az új hazáért lobogó szenvedélyes szeretete. Emlékezünk arra, hogy az októberi forradalomr■szagában nevelődtek a Tanácsköztársaság vezetői, onnan sugárzott feléje az az erkölcsi támogatás — a távolság és a forradalmi Oroszország akkori helyzete miatt más segítség nem érkezhetett —, amely a küzdőket elszántabbá és reménykedőbbé tette. A Magyar Tanácsköztársaság nemcsak az elnyomott magyar népnek akart — ha eszmei felkészületlenség miatt nem egyszer tévesen is, különösen a földéhes parasztság kellő meg nem értésével — igazságot szolgáltatni, hanem a nemzeti kérdésben is korszerű elvet vallott és támogatója lett a Szlovák Tanácsköztársaság megalapításának. Az évfordulón esztendőről esztendőre felidézzük azokat a régvolt napokat. Pedig más időket élünk, nemcsak években, hanem módszerekben és eredményekben is távolodunk tőlük. Az emlékezés azonban mégsem csak tisztelgés, bár természetesen megérdemlik a 133 nap élő és holt hősei; nemcsak okulás, bár ezúttal nem kopott a mondás, hogy a történelem az élet tanítómestere — az emlékezés igazolása is annak, amit a munkásosztály vezetésével ma tesz a magyar nép, csak eszmei egységbe forrott párt vezetésével és csak politikai-cselekvési egységben haladhat a forradalom — mert mostani munkánk is az! — ma már a magas számú kilométerkövekkel jelzett, sokkal szélesebb útján. Az akkori erkölcsi segítség az eltéphetetlenné vált magyar—szovjet barátság jegyében, haladásunk hatalmas anyagi ereje lett. Tisztelgés, okulás, igazolás? Igen, ez 1919 varázsereje, amelynek hatására az emlékező megújul, mint a mitológiai Anteusz, amikor anyjához, a Földhöz ért. Ha a varázserő titkát feszegetjük, ne csak a 133 napban, ne csak a mában keressük! A történelemben messzebb kell visszatekinteni, elsősorban 1848-ra, amelynek eszméi, a nemzeti függetlenség, a nemzeti egység, átsugárzottak 1919-re is. Petőfi Sándor „világszabadság” gondolata pedig mélyebb értelmű kifejezést és törekvést talált a Magyar Tanácsköztársaságnak a proletár internacionalizmusról tett hitvallásában. Az egyik március tüze táplálta a másik lobogását, a radikális márciusi ifjak hevülete — viszonylag keveseké — nagyobb erővel lángolt fel 1919 márciusának sok százezer munkásfiataljában. Csak bennük? Akkor munkás szóval tisztelték meg a forradalomhoz csatlakozott szellemi embereket is. De ha eszmei folytonosság van a két március között — milyen szép jelkép: a forradalmi tömegben még akadt vén vörössipkás, volt 48-as honvéd is! —, kell-e különösebben bizonygatni, hogy folytatásuk, sőt beteljesedésük 1945. április 4-e?! Kínálkozna a szónoki fogás, hogy márciusra a naptárban is április következik. De ez semmit sem magyaráz. 1848, 1919 és 1945 igazi folytonossága abban rejlik, hogy eszményeikben rokonság van, április tüze a márciusokéból is táplálkozott. Hála azoknak a haladó embereknek, elsősorban a munkásmozgalom részeseinek, köztük is mindenekelőtt a kommunistáknak, akik annyi balszerencse és üldöztetés közepette is őrizték a forradalmak parazsát, hogy egyszer lángra szíthassák. Nekik köszönhető az is, hogy népünk tudatában nem sikerült 3848-at „tragikus kalanddá” silányítani, eszméit elvont, megfoghatatlan álmodozásnak feltüntetni, vagy eltorzítani, éppen a nemzeti, népi érdek ellen kisajátítani Nekik köszönhető, hogy 1919 — bármennyi gyalázatot is szórtak rá, bármilyen terror nehezedett is hőseire és részeseire — a szabadságra nyílt kapuként maradt meg milliók emlékezetében. Felszabadulásunk idején kezet nyújthattak a hazánk földjére lépő szovjet katonáknak 1919 veteránjai és azok a hajdani harcosok, akik vörösgárdistákként küzdöttek a szovjet hatalomért. S nemcsak jelképes jelentőségű, hogy szovjet katonák, mint Pervomajszkij híres verse tanúsítja, Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegtek. Amit Károlyi Mihály annak idején kért, az „igazságot és a segítséget”, a felszabadítók hozták meg. Ami egy évszázadon át csak álom volt, az 1848—1849-es programot a munkásosztály nemcsak tisztán megőrizte, hanem meg is valósította. S volt ereje ahhoz, hogy szövetségese, a parasztság segítségével, az értelmiség legjobbjainak támogatásával, túlteljesítse 1919 örökségét. Történelmi eseményeink hármas egységét emlegetni a tavaszi évfordulókon: nem kisebbíti, hanem növeli mindegyikük jelentőségét Minél inkább köztudatunk részévé válik a három esemény közötti folyamát inkább szolgálja ez a nemzeti egységet, kohóját történelmünk tavaszi tüze is hevíti. Kórod! József Az első ütközet.................................. . 2-3 1 Lényegesen javultak a munkások élet- és munkakörülményei .... 3 A kenyérellátás gondjairól................... 8 Hazai előkészületek a béke-világkongresszusra Szeptemberben: országos békekonferencia Budapesten Az Országos Béketanács sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót tartott kedden az Országos Béketanácsnak az a delegációja, amely most tér vissza Moszkvából a következő béke-világkongresszust előkészítő, első nemzetközi konzultatív találkozóról. Részt vettek a moszkvai találkozón: dr. Zsebők Zoltán professzor, az OBT alelnöke, Sebestyén Nándorné főtitkár és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. A Hazafias Népfront székházában tartott sajtókonferencián részt vett Kiss Károly, a SZOT és az OBT alelnöke. Darvasi István alelnök megnyitó szavai után Sebestyén Nándorné főtitkár tartott beszámolót Tavaly októberben Santiagóban tartott ülésén határozta el a Békevilágtanács elnöksége a béke-világkongresszus összehívását. Ennek jegyében a BVT az idei esztendőt a békeszerető emberek világkongresszusának évévé nyilvánította. Ezúttal a nemzetközi békemozgalom vezérkara „együtt az emberiség békés jövőjéért” jelszóval felhívott minden békeszerető embert a világkongresszus előkészítésének és magának az eseménynek cselekvő támogatására. Moszkvában most elhatározták, hogy békevilágkongresszust 1973 október 2. és 7. között hívják össze a szovjet fővárosban, nem csupán a Béke-világtanács kongresszusaként, hanem a békéért küzdő erők minden eddiginél nagyobb arányú találkozójaként Nemzetközi előkészítő bizottság dolgozza ki a világtalálkozó szervezési rendjét, programját. A program szerint a kongresszusnak nem valamiféle háborúellenes demonstrációnak kell lennie: arra kell ráirányítania a világközvélemény figyelmét, hogy mi a teendő az enyhülő nemzetközi helyzetben, az enyhülés további kibontakoztatásáért és a békés egymás mellett élés továbi sikereiért. Az előkészítés során a vietnami szerződések betartásáért, a közel-keleti konfliktus békés rendezéséért való kiállás mellett mindjobban előtérbe kerülnek a biztonság, a népek közötti együttműködés előmozdításáért kezdeményezett társadalmi akciók. Az ilyen és hasonló témákat a következő hónapokban regionális — a többi között Madagaszkárban, Dakkában, Izlandban és Panamában rendezendő nemzetközi békekongreszszusokon vitatják meg: javaslatokat, ajánlásokat készítenek elő a moszkvai világkongresszusra. Ezután a hazai előkészületekről tájékoztatta az újságírókat az OBT főtitkára. A hagyományos májusi békehónap programját ezúttal a világkongresszushoz kapcsolják. „Béke Vietnamban” címmel az Országos Béketanács a KISZ-szel és a Művelődésügyi Minisztériummal közösen pályázatot írt ki. Tudományos békekonferenciák sorát rendezik meg a közeljövőben, például Európa jelenéről és jövőjéről, a béke és haladás perspektíváiról a Közel- Keleten, valamint a békére nevelés kérdéseiről. E konferenciák anyagát és ajánlásait eljuttatják a béke-világkongresszust előkészítő nemzetközi bizottsághoz. A hazai előkészületek csúcspontja az országos békekonferencia lesz, amelyet a fővárosban tartanak szeptember közepén. Ekkor választják meg — a korábbi budapesti és megyei béketalálkozók javaslata alapján — a moszkvai béke-világkongresszusra utazó magyar küldöttség tagjait Ugyancsak az országosbékekonferencián határozzák meg a magyar békemozgalom állásfoglalását a világkongresszuson napirendre kerülő kérdésekben és a küldöttségünk által tolmácsolandó javaslatokat is Valachi Anna Gyorsmérleg a belkereskedelem első két hónapjáról Több mint 23 milliárd forintért vásároltunk A vegyes iparcikkek forgalma az átlagosnál jobban emelkedett A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi gyorsjelentése szerint 1973 január—február hónapokban a kiskereskedelem áruforgalma 23,4 milliárd forint volt, ami csaknem kétmilliárd forinttal, 9,1 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Érdekes, hogy januárban a forgalom 12,8 százalékkal növekedett, februárban pedig csak 6 százalékkal. A két hónap közti ütemkülönbséget a többi között két tényező okozta. Egyrészt a téli ruházati vásár január utolsó három napját is érintette, és ez erősen megnövelte a januári forgalmat, másrészt az idei február a tavalyinál egy nappal rövidebb volt, s ez mintegy 250—300 millió forintos forgalomcsökkenést jelent. Vásárlásaink szerkezetének vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek forgalma 9,1 százalékkal haladta meg az előző év első két hónapjának forgalmát. A vendéglátás forgalma 3,3 milliárd forint volt és ez elég mérsékelt növekedés. Az összforgalmon belül említést érdemel, hogy a vegyes iparcikkek forgalom-növekedése — a múlt évtől eltérően — az átlagosnál magasabb, 8,5 milliárd forint, 14,2 százalékkal több a tavalyinál. A ruházati forgalom ingadozott a legjobban, hiszen míg januárban 17,3 százalékkal nőtt a forgalom, addigra februárban már 8 százalékos visszaesés mutatkozott. A februári áruellátást részletesebben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az élelmiszerek kínálata megfelelő volt, bár sertéshúsból és sertéshúsalapanyagú húskészítményekből előfordultak hiányok. Háztartási és vegyi árukból átmeneti hiány mutatkozott, de helyettesítő cikk minden esetben rendelkezésre állt. Vegyes iparcikkek forgalmára a lakosság növekvő érdeklődése volt a jellemző. Megélénkült a televízió iránti kereslet, főként a tíz százalékos OTP hitelkedvezmény miatt. Kimmel J. Emil Befejeződött a Papíripari Vállalat Lábatlani Vékonypapírgyárának próbaüzemelése. A gyár nagy teljesítményű finn papírgyártó gépein ebben az évben már több mint 31 ezer tonna vékony papír készül (MTI Fotó) Ma összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján március 21-re összehívta az országgyűlést Az ülésszak délelőtt 11 órakor kezdődik. A napirendi javaslatok között szerepel a Minisztertanács munkájáról szóló kormányelnöki beszámoló és a büntetőeljárásról szóló törvénytervezet megtárgyalása. (MTI) Lefejeződött Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatása Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatásának második napi — keddi — programja Kalocsán folytatódott. Az Elnöki Tanács elnöke kora délelőtt érkezett a híres népművészeti és paprikatermesztési központba. A kalocsai Népművészeti Háznál a város és a Népművészeti Háziipari Szövetkezet vezetői fogadták. Losonczi Pál ezután rövid időre betért a több mint 200 éves kalocsai I. István Gimnáziumba, ahol megtekintette az iskola természettudományi gyűjteményeit, köztük a páratlan ásványtani gyűjteményt. Innen a népművészet másik — legújabb — hajlékába vezetett Losonczi Pál útja, a Finomként miaipari Művek kalocsai porcelánfestő üzemébe, amely a tavalyi sikeres próbaüzemelés után 1978 január elején kezdte meg az iparszerű termelést. Ezt követően a Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat központi üzemét kereste fel az Elnöki Tanács elnöke, majd a kalocsai tanács épületében találkozott a város vezetőivel. Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei programja délután a kiskunhalasi járásban, a szanki gázéi olajmezőn tett látogatással fejeződött be. Megtekintette az üzemet és elbeszélgetett az olajbányász szocialista brigádok képviselőivel. (MTI) Gáspár Sándor Csepelen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kedden egész napos látogatást tett Csepelen. A kerületi pártbizottság székházában Ribánszki Róbert, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a nagy múltú munkáskerület életéről, valamint a megoldásra váró feladatokról. Gáspár Sándor ezután a kerületi vezetők társaságában megtekintette a kedden megnyitott „Váci Mihály” könyvesboltot, majd a MAHART szabadkikötőbe látogatott. Itt Kiss János igazgató és Varga Andor, a kikötő pártbizottságának titkára kalauzolta Gáspár Sándort, aki a dunai konténeres szállítással, az átrakodást segítő új gépi berendezésekkel ismerkedett Felkereste az 1-es számú szakmunkásképző intézetet is, ahol Buda István munkaügyi miniszterhelyettes, Skolnik Vilmos, az intézet igazgatója és Iváncsik Béla, a tanintézet pártbizottságának titkára fogadta. A szakmunkásképző intézetben tartott gyűlésen Gáspár Sándor időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást, végül a Duna Termelőszövetkezetet kereste fel. (MTI) Megemlékezések országszerte a Tanácsköztársaságról koszorúzás a Felvonulás téri emlékműnél jága és a budapesti pártbizottság, a kormány, a SZOT, a KISZ központi bizottsága és a fővárosi tanács képviselői koszorúznak. Változatos programmal készül a történelmi évfordulóra az ifjúsági mozgalom. A KISZ-szervezetekben a megemlékezést egybekapcsolják a Kommunista Ifjúsági Szövetség 16 évvel ezelőtti zászlóbontásának megünneplésével. Kedden koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a VIII. kerületi Kun Béla téren, az első magyar proletárdiktatúra kiemelkedő vezető személyiségei — Kun Béla, Landler Jenő és Szamuely Tibor — emlékművénél A VIII. kerületi pártbizottság koszorúját Petrák Ferenc első titkár, valamint Orosházi Béla és dr. Pásztor László, a pártbizottság titkárai helyezték el. Szolnokon, a szakszervezetek székházában működő megyei munkásmozgalmi klub veteránjai ünnepi összejövetelen emlékeztek meg az évfordulóról. Komlón Kun Béla emléknapok kezdődtek. (Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulójáról az idén is megemlékeznek a fővárosban. Ma délelőtt 10 órákor koszorúzási ünnepség lesz a Felvonulás téren, a Tanácsköztársasági emlékműnél. Itt az MSZMP Központi Bizott