Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)

1973-03-21 / 67. szám

Világ proletárjait egyesüljetek­­ • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 101. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 21. SZERDA Tavaszi tüzeke­n, mint a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke, a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyarország népes proletariátusának.’’ Károlyi Mihály e nyilatkozata az első dokumentuma annak, hogy 1919. március 21-én hazánkban a mun­kásosztály vette át a hatalmat, a világon másodikként tanácsköztársaság alakult. Az esemény értelmét és okát talán a legtömörebben két nappal később kétezer kilométerrel messzebb, pártkongresszusi zárszavában Lenin fogalmazta meg: „A legradikálisabb, a legde­mokratikusabb, legmegalkuvóbb burzsoázia beismerte, hogy a legnagyobb válság pillanatában, amikor a há­borúban kimerült országot új háború fenyegeti, a ta­nácshatalom történelmi szükségszerűség, beismerte, hogy az ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a tanácshatalom, mint a proletariátus diktatú­rája.” Új rend született március 21-én. Ez ennek a nap­nak a jelentősége. Mégsem csak egyetlen napra emlé­kezünk az évfordulón. A nevezetes dátumban megtes­tesül a Magyar Tanácsköztársaság mind a 133 napja, viharos sebességgel rohanó eseményei, az új rend ki­alakítására tett intézkedései, a forradalmi tömegeket átható ifjúi hév, a jussába jutó nép lelkes öröme, a gondokkal szembeszálló szívóssága, a nyílt osztály­harcban tanúsított hűsége és bátorsága, az új hatalo­mért és az új hazáért lobogó szenvedélyes szeretete. Emlékezünk arra, hogy az októberi forradalom­r■szagában nevelődtek a Tanácsköztársaság vezetői, onnan sugárzott feléje az az erkölcsi támogatás — a távolság és a forradalmi Oroszország akkori helyzete miatt más segítség nem érkezhetett —, amely a küz­dőket elszántabbá és reménykedőbbé tette. A Magyar Tanácsköztársaság nemcsak az elnyomott magyar népnek akart — ha eszmei felkészületlenség miatt nem egyszer tévesen is, különösen a földéhes parasztság kellő meg nem értésével — igazságot szolgáltatni, ha­nem a nemzeti kérdésben is korszerű elvet vallott és támogatója lett a Szlovák Tanácsköztársaság megala­pításának. Az évfordulón esztendőről esztendőre felidézzük azokat a régvolt napokat. Pedig más időket élünk, nemcsak években, hanem módszerekben és eredmé­nyekben is távolodunk tőlük. Az emlékezés azonban mégsem csak tisztelgés, bár természetesen megérdem­lik a 133 nap élő és holt hősei; nemcsak okulás, bár ezúttal nem kopott a mondás, hogy a történelem az élet tanítómestere — az emlékezés igazolása is annak, amit a munkásosztály vezetésével ma tesz a magyar nép, csak eszmei egységbe forrott párt vezetésével és csak politikai-cselekvési egységben haladhat a forra­dalom — mert mostani munkánk is az! — ma már a magas számú kilométerkövekkel jelzett, sokkal szé­lesebb útján. Az akkori erkölcsi segítség az eltéphe­­tetlenné vált magyar—szovjet barátság jegyében, ha­ladásunk hatalmas anyagi ereje lett. Tisztelgés, okulás, igazolás? Igen, ez 1919 varázs­ereje, amelynek hatására az emlékező megújul, mint a mitológiai Anteusz, amikor anyjához, a Földhöz ért. H­a a varázserő titkát feszegetjük, ne csak a 133 napban, ne csak a mában keressük! A történe­lemben messzebb kell visszatekinteni, elsősorban 1848-ra, amelynek eszméi, a nemzeti függetlenség, a nemzeti egység, átsugárzottak 1919-re is. Petőfi Sán­dor „világszabadság” gondolata pedig mélyebb értel­mű kifejezést és törekvést talált a Magyar Tanács­­köztársaságnak a proletár internacionalizmusról tett hitvallásában. Az egyik március tüze táplálta a másik lobogását, a radikális márciusi ifjak hevülete — vi­szonylag keveseké — nagyobb erővel lángolt fel 1919 márciusának sok százezer munkásfiataljában. Csak bennük? Akkor munkás szóval tisztelték meg a for­radalomhoz csatlakozott szellemi embereket is. De ha eszmei folytonosság van a két március kö­zött — milyen szép jelkép: a forradalmi tömegben még akadt vén vörössipkás, volt 48-as honvéd is! —, kell-e különösebben bizonygatni, hogy folytatásuk, sőt beteljesedésük 1945. április 4-e?! Kínálkozna a szó­noki fogás, hogy márciusra a naptárban is április kö­vetkezik. De ez semmit sem magyaráz. 1848, 1919 és 1945 igazi folytonossága abban rejlik, hogy eszmé­nyeikben rokonság van, április tüze a márciusokéból is táplálkozott. Hála azoknak a haladó embereknek, elsősorban a munkásmozgalom részeseinek, köztük is mindenek­előtt a kommunistáknak, akik annyi balszerencse és üldöztetés közepette is őrizték a forradalmak para­zsát, hogy egyszer lángra szíthassák. Nekik köszön­hető az is, hogy népünk tudatában nem sikerült 3848-at „tragikus kalanddá” silányítani, eszméit el­vont, megfoghatatlan álmodozásnak feltüntetni, vagy eltorzítani, éppen a nemzeti, népi érdek ellen kisajá­títani Nekik köszönhető, hogy 1919 — bármennyi gyalázatot is szórtak rá, bármilyen terror nehezedett is hőseire és részeseire — a szabadságra nyílt kapu­ként maradt meg milliók emlékezetében. F­elszabadulásunk idején kezet nyújthattak a ha­zánk földjére lépő szovjet katonáknak 1919 vete­ránjai és azok a hajdani harcosok, akik vörös­gárdistákként küzdöttek a szovjet hatalomért. S nem­csak jelképes jelentőségű, hogy szovjet katonák, mint Pervomajszkij híres verse tanúsítja, Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegtek. Amit Károlyi Mihály annak idején kért, az „igazságot és a segítséget”, a felszaba­dítók hozták meg. Ami egy évszázadon át csak álom volt, az 1848—1849-es programot a munkásosztály nemcsak tisztán megőrizte, hanem meg is valósította. S volt ereje ahhoz, hogy szövetségese, a parasztság se­gítségével, az értelmiség legjobbjainak támogatásával, túlteljesítse 1919 örökségét. Történelmi eseményeink hármas egységét emle­getni a tavaszi évfordulókon: nem kisebbíti, hanem növeli mindegyikük jelentőségét Minél inkább köz­­tudatunk részévé válik a három esemény közötti foly­­a­m­át inkább szolgálja ez a nemzeti egysé­get, kohóját történelmünk tavaszi tüze is hevíti. Kórod! József Az első ütközet.................................. . 2-3 1 Lényegesen javultak a munkások élet- és munkakörülményei .... 3 A kenyérellátás gondjairól................... 8 Hazai előkészületek a béke-világkongresszusra Szeptemberben: országos békekonferencia Budapesten Az Országos Béketanács sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót tartott kedden az Országos Bé­ketanácsnak az a delegá­ciója, amely most tér­ vissza Moszkvából a kö­vetkező béke-világkong­resszust előkészítő, első nemzetközi konzultatív találkozóról. Részt vettek a moszkvai találkozón: dr. Zsebők Zoltán pro­fesszor, az OBT alelnöke, Sebestyén Nándorné fő­titkár és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának alosztályve­zetője. A Hazafias Népfront székházában tartott sajtó­­konferencián részt vett Kiss Károly, a SZOT és az OBT alelnöke. Darvasi István alelnök megnyitó szavai után Sebestyén Nándorné főtitkár tartott beszámolót Tavaly októberben San­­tiagóban tartott ülésén határozta el a Béke­világtanács elnöksége a béke-világkongresszus összehívását. Ennek je­gyében a BVT az idei esztendőt a békeszerető emberek világkongresszu­sának évévé nyilvánította. Ezúttal a nemzetközi bé­kemozgalom vezérkara „együtt az emberiség bé­kés jövőjéért” jelszóval felhívott minden béke­szerető embert a világ­kongresszus előkészítésé­nek és magának az ese­ménynek cselekvő támo­gatására. Moszkvában most el­határozták, hogy béke­világkongresszust 1973 október 2. és 7. között hívják össze a szovje­t fővárosban, nem csupán a Béke-világtanács kong­resszusaként, hanem a békéért küzdő erők min­den eddiginél nagyobb arányú találkozójaként Nemzetközi előkészítő bizottság dolgozza ki a világtalálkozó szervezési rendjét, programját. A program szerint a kong­resszusnak nem valami­féle háborúellenes de­monstrációnak kell len­nie: arra kell ráirányíta­nia a világközvélemény figyelmét, hogy mi a teendő az enyhülő nem­zetközi helyzetben, az enyhülés további kibon­takoztatásáért és a békés egymás mellett élés to­­vábi sikereiért. Az előkészítés során a vietnami szerződések be­tartásáért, a közel-keleti konfliktus békés rende­zéséért való kiállás mel­lett mindjobban előtérbe kerülnek a biztonság, a népek közötti együttmű­ködés előmozdításáért kezdeményezett társadal­mi akciók. Az ilyen és hasonló témákat a kö­vetkező hónapokban re­gionális — a többi között Madagaszkárban, Dakká­­ban, Izlandban és Pana­mában rendezendő­­ nemzetközi békekongresz­­szusokon vitatják meg: javaslatokat, ajánlásokat készítenek elő a moszkvai világkongresszusra. Ezután a hazai előké­születekről tájékoztatta az újságírókat az OBT fő­titkára. A hagyományos májusi békehónap prog­ramját ezúttal a világ­kongresszushoz kapcsol­ják. „Béke Vietnamban” címmel az Országos Bé­ketanács a KISZ-szel és a Művelődésügyi Minisz­tériummal közösen pá­lyázatot írt ki. Tudomá­nyos békekonferenciák sorát rendezik meg a kö­zeljövőben, például Euró­pa jelenéről és jövőjé­ről, a béke és haladás perspektíváiról a Közel- Keleten, valamint a bé­kére nevelés kérdéseiről. E konferenciák anyagát és ajánlásait eljuttatják a béke-világkongresszust előkészítő nemzetközi bi­zottsághoz. A hazai előkészületek csúcspontja az országos békekonferencia lesz, amelyet a fővárosban tar­tanak szeptember köze­pén. Ekkor választják meg — a korábbi buda­pesti és megyei béketalál­kozók javaslata alapján — a moszkvai béke-vi­lágkongresszusra utazó magyar küldöttség tagjait Ugyancsak az országos­­békekonferencián hatá­rozzák meg a magyar békemozgalom állásfogla­lását a világkongresszu­son napirendre kerülő kérdésekben és a kül­döttségünk által tolmá­csolandó javaslatokat is Valachi Anna Gyorsmérleg a belkereskedelem első két hónapjáról Több mint 23 milliárd forintért vásároltunk A vegyes iparcikkek forgalma az átlagosnál jobban emelkedett A Belkereskedelmi Mi­nisztérium áruforgalmi gyorsjelentése szerint 1973 január—február hó­napokban a kiskereske­delem áruforgalma 23,4 milliárd forint volt, ami csaknem kétmilliárd fo­rinttal, 9,1 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ér­dekes, hogy januárban a forgalom 12,8 százalékkal növekedett, februárban pedig csak 6 százalékkal. A két hónap közti ütem­­különbséget a többi kö­zött két tényező okozta. Egyrészt a téli ruházati vásár január utolsó há­rom napját is érintette, és ez erősen megnövelte a januári forgalmat, más­részt az idei február a tavalyinál egy nappal rövidebb volt, s ez mint­egy 250—300 millió forin­tos forgalomcsökkenést jelent. Vásárlásaink szerkeze­tének vizsgálata azt mu­tatja, hogy az élelmisze­rek forgalma 9,1 száza­lékkal haladta meg az előző év első két hónap­jának forgalmát. A ven­déglátás forgalma 3,3 milliárd forint volt és ez elég mérsékelt növeke­dés. Az összforgalmon belül említést érdemel, hogy a vegyes iparcikkek forgalom-növekedése — a múlt évtől eltérően — az átlagosnál magasabb, 8,5 milliárd forint, 14,2 százalékkal több a tava­lyinál. A ruházati forga­lom ingadozott a legjob­ban, hiszen míg január­ban 17,3 százalékkal nőtt a forgalom, addigra feb­ruárban már 8 százalé­kos visszaesés mutatko­zott. A februári áruellátást részletesebben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az élelmiszerek kínálata megfelelő volt, bár ser­téshúsból és sertéshús­alapanyagú húskészítmé­nyekből előfordultak hiá­nyok. Háztartási és vegyi árukból átmeneti hiány mutatkozott, de helyette­sítő cikk minden esetben rendelkezésre állt. Vegyes iparcikkek for­galmára a lakosság nö­vekvő érdeklődése volt a jellemző. Megélénkült a televízió iránti kereslet, főként a tíz százalékos OTP hitelkedvezmény miatt. Kimmel J. Emil Befejeződött a Papíripari Vállalat Lábatlani Vékonypapírgyárának próbaüzeme­lése. A gyár nagy teljesítményű finn papírgyártó gépein ebben az évben már több mint 31 ezer tonna vékony papír készül (MTI Fotó) Ma összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács­­ az alkotmány 22. paragrafu­sának (2.) bekezdése alapján március 21-re összehívta az országgyűlést Az ülésszak délelőtt 11 órakor kez­dődik. A napirendi javaslatok között szerepel a Mi­nisztertanács munkájáról szóló kormányelnöki beszá­moló és a büntetőeljárásról szóló törvénytervezet megtárgyalása. (MTI) Lefejeződött Losonczi Pál Bács-Kiskun megyei látogatása Losonczi Pál Bács-Kis­kun megyei látogatásának második napi — keddi — programja Kalocsán foly­tatódott. Az Elnöki Ta­nács elnöke kora délelőtt érkezett a híres népmű­vészeti és paprikater­­mesztési központba. A kalocsai Nép­művészeti Háznál a város és a Nép­­művészeti Háziipari Szö­vetkezet vezetői fogad­ták. Losonczi Pál ezután rövid időre betért a több mint 200 éves kalocsai I. István Gimnáziumba, ahol megtekintette az is­kola természettudományi gyűjteményeit, köztük a páratlan ásványtani gyűj­teményt. Innen a népművészet másik — legújabb — haj­lékába vezetett Losonczi Pál útja, a Finomként miaipari Művek kalocsai porcelánfestő üzemébe, amely a tavalyi sikeres próbaüzemelés után 1978 január elején kezdte meg az iparszerű terme­­lést. Ezt követően a Fűszer­paprika és Konzervipari Vállalat központi üzemét kereste fel az Elnöki Ta­nács elnöke, majd a ka­­locsai tanács épületében találkozott a város veze­­tőivel. Losonczi Pál Bács-Kis­­kun megyei programja délután a kiskunhalasi járásban, a szanki gáz­éi olajmezőn tett látoga­tással fejeződött be. Meg­tekintette az üzemet és elbeszélgetett az olajbá­nyász szocialista brigádok képviselőivel. (MTI) Gáspár Sándor Csepelen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT fő­titkára kedden egész na­pos látogatást tett Csepe­len. A kerületi pártbizott­ság székházában Ribánsz­­ki Róbert, a XXI. kerü­leti pártbizottság első tit­kára adott tájékoztatót a nagy múltú munkáskerü­let életéről, valamint a megoldásra váró felada­tokról. Gáspár Sándor ezután a kerületi vezetők társa­ságában megtekintette a kedden megnyitott „Váci Mihály” könyvesboltot, majd a MAHART szabad­kikötőbe látogatott. Itt Kiss János igazgató és Varga Andor, a kikötő pártbizottságának titkára kalauzolta Gáspár Sán­dort, aki a dunai konténe­res szállítással, az átrako­dást segítő új gépi beren­dezésekkel ismerkedett Felkereste az 1-es szá­mú szakmunkásképző in­tézetet is, ahol Buda Ist­ván munkaügyi minisz­terhelyettes, Skolnik Vil­mos, az intézet igazgatója és Iváncsik Béla, a tanin­tézet pártbizottságának titkára fogadta. A szak­munkásképző intézetben tartott gyűlésen Gáspár Sándor időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást, végül a Duna Termelőszövetke­zetet kereste fel. (MTI) Megemlékezések országszerte a Tanácsköztársaságról koszorúzás a Felvonulás téri emlékműnél jága és a budapesti párt­­bizottság, a kormány, a SZOT, a KISZ központi bizottsága és a fővárosi tanács képviselői koszo­rúznak. Változatos programmal készül a történelmi év­fordulóra az ifjúsági moz­galom. A KISZ-szerveze­­tekben a megemlékezést egybekapcsolják a Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség 16 évvel ezelőtti zász­lóbontásának megünnep­lésével. Kedden koszorúzási ün­nepséget rendeztek Buda­pesten, a VIII. kerületi Kun Béla téren, az első magyar proletárdiktatúra kiemelkedő vezető szemé­lyiségei — Kun Béla, Landler Jenő és Szamuely Tibor — emlékművénél A VIII. kerületi pártbi­zottság koszorúját Petrák Ferenc első titkár, vala­mint Orosházi Béla és dr. Pásztor László, a pártbi­zottság titkárai helyezték el. Szolnokon, a szakszer­vezetek székházában mű­ködő megyei munkásmoz­galmi klub veteránjai ün­nepi összejövetelen emlé­keztek meg az évforduló­ról. Komlón Kun Béla emléknapok kezdődtek.­­ (Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 54. évfordulójáról az idén is megemlékeznek a fővá­rosban. Ma délelőtt 10 órákor koszorúzási ün­nepség lesz a Felvonulás téren, a Tanácsköztársa­sági emlékműnél. Itt az MSZMP Központi Bizott­

Next