Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)
1973-03-28 / 73. szám
! Törvényi rangra emelve a néhány hónappal korábbi, még ülnökségi időszakomból való a történet: közértfosztogató csoport ügyét tárgyaltuk a bíróságon. Korántsem a bűnt elkövető fiúk iránti hamis részvét, egyedül a tényekfigyelembevétele mondatta akkor tárgyalási szünetben a bírónővel: legfőbb ideje, hogy ítélet szülessék, hiszen a bűncselekmény elkövetése óta több mint másfél év telt el... Aki már járt bíróságon — s tanúként sok tízezren megfordulnak, a legkülönbözőbb peres ügyek részvevőiként — tudja: az igazságszolgáltatás malmai nálunk nem mindig őrölnek gyorsan. Az elmúlt években sokszor tapasztalni lehetett, hogy a kelleténél több az ügyviteli formaság, nehézkessé vált helyenként a munka, s ez nemcsak az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés sokgondú szakembereinek okozott gondokat, hanem óhatatlanul kiváltott bíráló észrevételeket az állampolgárok körében is. Nyilván ezért is övezte közfigyelem, nemcsak az Országház kupolatermében, hanem a társadalom széles rétegeiben is az elmúlt heti ülésszakon előterjesztett törvényjavaslat — az új büntetőeljárás — tárgyalását, törvényi rangra emelését Több mint egy esztendeje, hogy életbe lépett az új Btk.-novella, már akkor nyilvánvaló volt, hogy ennek megfelelően, a büntetőeljárás is jelentős változtatásokra szorul Bűnüldöző és igazságügyi szakemberek átgondolt, gondos munkájának eredménye az új törvény, három „alappillérre” épül. Ezek: tovább erősödjék alkalmazásával a szocialista törvényesség; differenciáltabb bíráskodás érvényesülése, nem utolsósorban pedig az eljárás jelentős egyszerűsítése. Mindezek figyelembevételével lássunk most néhány lényeges tételt az új büntetőeljárási törvényből. Itt van mindjárt: a bűnösség kérdése. A korszerű bűnüldözés és bíráskodás s egyúttal a szocialista törvényesség alapvető érvényesülésének kritériuma, hogy bűncselekmény miatt büntetést kizárólag bíróság szabhat ki. Az eljárási forma ebből szorosan következik; a vádhatóság bizonyítja a bűnösséget, a védelem meghatározott és bővülő feladatkört lát el. Bizonyos fokig ide tartozik a bűnesetek publikálásának kérdése is, együtt értékelve az úgynevezett ártatlanság vélelmével. Magyarán: jogerős bírói ítélet után vonható végső mérleg a bűnesetről; az eljárás korábbi szakaszaiban pedig fel kell tüntetni, milyen stádiumban van az ügy; ez nyilvánvalóan kiküszöböl majd egy sor olyan sérelmet, hogy valakiről jogerős ítélet előtt végleges elmarasztalás keljen szárnyra. Addig senki sem tekinthető bűnösnek, ameddig büntetőjogi felelősségét törvényes eljárás keretében ki nem mondották! Említést tettünk az egyszerűsítésről, arról, hogy a büntetőeljárás a korábbinál gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Milyen eszközök szolgálják ezt? Például az, hogy vétségi eljárásoknál — s az ügyek többsége ilyen — bevezeti az egyesbíráskodást, a bírósági tanácsokban szereplő ülnököket nem kell kisebb ügyek esetén is elvonni munkájuktól, ugyanakkor nő a bíró szerepe, felelőssége is, természetesen. Egy másik egyszerűsítés: az igen sokszor hosszadalmas jegyzőkönyvezést esetenként felváltja a hangfelvétel, más esetekben a jelentés. De ide sorolandó, fontos tényként a másodfokú bíróságok jogkörének bővítése. Több mint 10 évvel ezelőtt alkotott jogszabályt váltott fel az új törvény. S mint az igazságügy-miniszter parlamenti expozéjában utalt is rá: létrehozását az élet diktálta, szorgalmazta. Törvényeink az ország rendjét, társadalmunk érdekeit jól védik, nem lehet azonban elfeledkezni arról, hogy a bűnözés szocialista társadalmi viszonyok között sem hal el mechanikusan. Várhatóan még sokáig nem kívánatos „útitárs” marad. S éppen a régi társadalom tudati maradványa, mint bűnözési okok, ellenében is kell hozzáigazítani a jogszabályokat a korszerű követelményekhez. Éppen a korszerűség — de a tisztességes állampolgárok érdeke is — követeli meg ma a büntetőpolitika differenciáltabb érvényesülését. Ilyen követelmény például, hogy a bíróságok az eddiginél sokkal erőteljesebben alkalmazzák az anyagi hátrányokkal járó büntetéseket A pénz fő- és mellékbüntetést, a vagyonelkobzást indokolt esetekben szabják ki. Legyen jelentős súlya az ilyen jellegű büntetéseknek a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme, az elrettentés érdekében, a társadalom igazságérzetének szolgálatában. Az új büntetőeljárás természetesen a gyakorlat vizsgáján kell, hogy bizonyítsa helyességét, jó koncepcióit. A törvényhozó munka alapossága, a széles jogásztársadalom, nemkülönben a parlamenti bizottság, de ezenkívül is ügyészek, bírák, bűnüldöző szakemberek százainak hatékony közreműködése segítette, érlelte törvénnyé az új büntetőeljárást. Garancia ez arra is, hogy a szocialista törvényesség nyert az új törvénnyel, hogy a becsületes állampolgárok millióinak érdekeit jól képviselve hatékony fegyver lesz az igazságszolgáltatás kezében. A bűnüldözés és az igazságszolgáltatás nagy felfelkészültséget és körültekintést igénylő munka. Megkívánja mindez azt is, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, de az állampolgárok széles körei is aktívan támogassák a törvény érvényesülését. Hiszen a törvény, ahogy az igazságügy-miniszter jellemezte: „Fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő, következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és a közbiztonság további erősítéséért folytatunk." Virkonyi Margit Világ proletárjait egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA NÉPSZAVA 101. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 28. SZERDA Több lakás, kevesebb panasz.......................... 3 Gyorslista az V. és VI. Békekölcsön sorsolásáról ..................... 6 Gyorsuló fejlődés, jelentős beruházások Borsod megyében.................................... 8 Hazánkban tovább erősödik a munkásosztály vezető szerepe Gáspár Sándor beszéde a nagykátai választási nagygyűlésen Kedden délután Nagykáta Pest megyei nagyközség zászlódísszel köszöntötte a tanácsválasztási nagygyűlés vendégeit és résztvevőit A nagyközség jelentős fejlődést ért el a tanácsi ciklus elmúlt két évében, feltűnnek a látogatóknak az új áruházak emeletes épületei, három áruház működik ebben a 12 ezer lakosú helységben. Nemrég adták át rendeltetésének az új szolgáltatóházat. Nagykáta emeletes nagyközséggé válik, az állami lakásépítés keretében 28 négyemeletes épület készült el, évente pedig 70 darab családi ház épül. Szembetűnő a község kommunális fejlődése is. A tanácsválasztási nagygyűlésre a művelődési házban került sor. Mintegy ezerfőnyi hallgatóság foglalt helyet a padsorokban. A választási gyűlés elnökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Dobi Ferenc, az SZMT vezető titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizottság első titkára. Kiss Tibor, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést Elmondotta, hogy a nagykátai járásban több mint 660 jelölőgyűlés zajlott le a lakosság mintegy 40 százalékának tevékeny, javaslattevő részvételével. . Ezután emelkedett szólásraGáspár Sándor, a választási nagygyűlés szónoka. Beszéde bevezető részében utalt arra, hogy a tanácsválasztások előkészítő munkálatai befejeződtek, lezajlottak a jelölőgyűlések. Azt várjuk a tanácsválasztásoktól, hangsúlyozta, hogy a tanácsok közreműködésével is még jobb feltételeket teremtsünk nagy társadalmi céljaink jobb szolgálatához, hazánk gazdasági és politikai erejének további növeléséhez, a dolgozó emberek élet- és munkakörülményeinek további javításához. A tanácsválasztások is a munkásosztály vezető szerepét növelik. Azzal is, hogy sok fizikai munkást ajánlottak a jelölőgyűlések, de fontosabb az, hogy megválasztandó taxnácsaink azt a következetes politikát hajtják végre, amelyet pártunk X. kongresszusa kidolgozott. S ez a politikai osztálypolitika! Ez minden vezető számára kötelezővé teszi, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítson a munkásság véleményére, jelzésére, javaslatára. E kérdéssel összefüggésben utalt a szónok az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozatára, amely hangsúlyozta, hogy több gondot kell fordítani a munkásosztály anyagi helyzetének további javítására! A március 1-től életbe lépett egyszeri központi béremelés is azt a célt szolgálta, hogy javítsunk a munkásosztály anyagi helyzetén, de ez sohasem más társadalmi rétegek rovására történik. Ez esetben egy elmaradás pótlásáról gondoskodtunk. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy ennek az országnak az építésében a munkásosztály vállalja és végzi a legnagyobb munkát, ez az osztály hozza a legtöbb áldozatot. A fokozott megbecsülésnek tehát a munkásosztály élet- és munkakörülményeiben is kifejezésre kell jutnia! Gáspár Sándor rámutatott arra is, hogy javítani, fejleszteni kell a szocialista, a közéleti demokráciát. A munkás ma már tudja, hogy övé a hatalom, éppen ezért látni akarja azt is, hogy nemcsak munkájára, hanem véleményére, javaslataira, szavára is szükség van. Egyforma hangsúly van a vezető szerepen és a munkások szavának figyelembevételén. A szónok ezután azzal a visszás társadalmi jelenséggel foglalkozott, hogy vannak — szerencsére kevesen —, akik könnyen. (Folytatás a 2. oldalon) Gromiko és Binh asszony megbeszélése A DIFK átadta az amerikai foglyok utolsó csoportját Gromiko szovjet külügyminiszter és Nguyen Thi Binh, a Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, kedden a testvéri barátság légkörében megbeszélést folytatott. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a kölcsönös érdekű nemzetközi kérdésekről, köztük a dél-vietnami helyzetről. A DNFF Központi Bizottsága, a DIFK és az egész dél-vietnami lakosság nevében Nguyen Thi Binh hálás köszönetet mondott az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és a testvéri szovjet népnek értékes segítségéért és hatékony támogatásáért, amelyben a vietnami nép harcát részesítették és részesítik napjainkban is. Gromiko megerősítette, hogy a Szovjetunió változatlanul szolidáris a vietnami néppel, amely most a párizsi megállapodás pontos megtartásáért, a vietnami tartós béke megteremtéséért küzd. Tóth Pál, az MTI hanoi tudósítója jelenti: kedden délelőtt Hanoiba érkeztek a négyhatalmi katonai vegyes bizottság munkacsoportjának tagjai, valamint a DIFK és az amerikai fél képviselői a Dél-Vietnam területén elfogott amerikai katonai és polgári személyek utolsó csoportjának szabadon bocsátására. A foglyok átadásánál jelen voltak a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság képviselői is, köztük dr. Balla Sándor alezredes és Rácz László százados. A 25 katonai és hét polgári személyt Le Khoan Hong, a DIFK meghatalmazottja adta át James Dennett amerikai ezredesnek. Valamennyi szabadon bocsátott katonai és polgári személy egészségesen távozott a fogságból. Ezzel a Dél-Vietnamban elfogott amerikaiak szabadon bocsátása befejeződött. A DIFK összesen 127 katonai és polgári foglyot bocsátott szabadon. Kedden, néhány perccel azután, hogy hír érkezett a DIFK fogságába esett amerikaiak utolsó, 32 fős csoportjának szabadon bocsátásáról, Dél- Vietnamban is megkezdődött a még ott-tartózkodó utolsó amerikai csapatkontingens kivonása. Saigon repülőteréről, a Tan Son Nhut-i légitámaszpontról kedden 11 repülőgépen 936 amerikai katonát szállítottak el az Egyesült Államokba. Nixon amerikai elnök és más amerikai tisztségviselők igen elégedetten fogadták a legfrissebb vietnami fejlemények hírét. Kanada további 60 napra vállalja a tagságot a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. Az ottawai kormány döntését Sharp külügyminiszter jelentette be a kanadai alsóházban és hozzáfűzte, hogy ha május 31-ig „a körülmények nem indokolják a maradást”, akkor Kanada harminc napon belül kivonul a bizottságból. A 30 napos időszakban kell a Kanadát helyettesítő új bizottsági tagot megtalálni. Hollandia és a VDK kormánya megállapodott, hogy azonnali hatállyal felveszik a diplomáciai kapcsolatokat — jelentette be kedden a holland külügyminisztérium szóvivője. Azt is közölte, hogy a két ország pekingi nagykövetét hatalmazták fel a diplomáciai missziók létesítésével kapcsolatos lépések megtételére. Tüntetések/ sztrájkok Angliában Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Tömegtüntetést rendeztek a szakszervezetek kedden a közép-angliai Nottinghamben Heath miniszterelnök munkásellenes politikája ellen. A demonstrációra aznap került sor, amikor a kormányfő a városba látogatott, hogy beszédet mondjon konzervatív párti diákok előtt. A felvonulók — közöttük sok bányász — éltették a 230 000 kórházi alkalmazottat, akik március elseje óta hol ebben, hol abban a kórházban sztrájkolnak, hogy kikényszerítsék alacsony jövedelmük emelését. Ugyancsak Nottingham volt a színhelye annak a szakszervezeti tanácskozásnak is, amely 35 000 bányász nevében felszólította Anglia bányáinak 270 000 dolgozóját, hogy szavazzanak egy újabb bányászsztrájk mellett. Az angol kormány nem teljesítette a bányászszakszervezetnek azt a követelését, hogy a „bérprés" okozta veszteségek kárpótlására engedélyezzen egyheti pótszabadságot az ipar dolgozóinak. A bányászok kedden kezdték meg munkahelyeiken a szavazást arról, hogy kívánják-e a második országos bányászsztrájk meghirdetését egy éven belül. Megalakult az új chilei kormány Dr. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök kedd délután közzétette új kormányának összetételét. A változtatásra a március 4-én tartott parlamenti választások következtében került sor, s az alkotmány értelmében a kormány a múlt csütörtökön lemondott, hogy szabad kezet biztosítson az államfőnek a jelenlegi politikai erőviszonyokat tükröző kabinet megalakításához. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddig a hadsereget képviselő három miniszter — köztük a belügyminiszter — tárcáját polgári személyek kapták. Ezenkívül három miniszteri poszt cserélt gazdát. A kommunista párt és a szocialista párt képviselői továbbra is fontos funkciókat viselnek a chilei kormányban. A változásokkal kapcsolatban Allende elnök kijelentette, hogy a fegyveres erők képviselői korábbi beosztásukba térnek vissza. Újabb 460 ezer munkavállalóra lesz Foglalkoztatottsági mérleg • A munkaerőgondot a termelékenység növelése oldhatja meg A Munkaügyi Minisztériumban a közelmúltban megvizsgálták: várhatóan hogyan alakul majd az ország munkaerőhelyzete a negyedik, ötéves terv végéig? Az elmúlt két év alatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint — a tervelőirányzatnak megfelelően — mintegy 60 ezerrel emelkedett az aktív keresők aránya. Tavaly már meghaladta az 5 milliót a népgazdaságban foglalkoztatottak száma; az iparban több mint 1 millió 700 ezren, a mezőgazdaságban 1 millió 260 ezren dolgoztak. Az elmúlt években uralkodó tendencia: gyorsan nőtt a közlekedésben, a kereskedelemben és az építőiparban, de nem nőtt az iparban dolgozók száma. A mezőgazdaságban dolgozóké pedig mintegy 50 ezerrel csökkent. A negyedik ötéves terv alapján a hátralevő csaknem három év alatt a népgazdaságnak mintegy 461 ezer új munkaerőre lesz szüksége. Az iparágak fejlődése 127 ezer új dolgozót igényel, a nyugdíjazások miatt várhatóan 247 ezer, halálozás miatt mintegy 62 ezer embert kell az üzemekben pótolni. A gyermekgondozási segély igénybevétele miatt az idén még 5000 anya helye marad üresen, de a következő évektől kezdve már körülbelül ugyananynyian élnek e kedvezménnyel, mint ahánynak lejár a három éve. A tervben szerepel egy kimutatás a számításba vehető új munkaerőkről is. E szerint: az ötéves terv végéig 438 ezer munkába lépő fiatalra és mintegy 23 ezer új munkavállalóra (elsősorban háztartásbeli nőkre) lehet számítani. A MüM-ben a napokban a munkaerő-gazdálkodás irányítóival megbeszélést tartottak. A következő évek prognózisa alapján megállapították, hogy a rendelkezésre álló munkaerőforrás nem fedezi teljes egészében az igényeket. A vállalatoknak, szövetkezeteknek ezért az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a szervezésre, a belső tartalékok feltárására. A termelés fokozása mindenekelőtt gépesítéssel, a termelékenység növelésével érhető el. Egyébként az elmúlt évek tapasztalatai is ezt igazolják, a fővárosban például évről évre csökkent a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor növekedett a termelés. Kedvező változás az is, hogy az előző évekhez képest mérséklődött a munkaerő-vándorlás. Sok vállalatnál a létszámhiány ellenére ma már nem veszik fel azokat, akik rövid időn belül többször is munkahelyet változtattak. A vidéki ipartelepítési politika következtében valamivel csökkent az ingázóik száma, mind többen kapnak lakhelyükön, vagy ahhoz közel munkát