Népszava, 1974. március (102. évfolyam, 50–76. sz.)

1974-03-16 / 63. szám

4 Méai ÉtfJET Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke és Pója Fri­gyes külügyminiszter táv­iratban üdvözölte Harold Wilson angol miniszterel­­nönkot és James Callaghan külügymmnisztert kineve­zésük alkalmából. Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fo­gadta a Jugoszláv Dolgo­zó Nép Szocialista Szövet­ségének küldöttségét, amely Nedjo Borkovic­­nak, a szövetség titkársá­ga tagjának vezetésével érkezett hazánkba. A de­legáció pénteken délután elutazott Budapestről. A Román Szocialista Köztársaság volt antifa­siszta harcosai bizottságá­nak ICFLA) küldöttsége, amely a Magyar Partizán Szövetség meghívására dr. Bugnartu Tudor akadémi­kusnak, a bizottság veze­tőségi tagjával az élen lá­togatott hazánkba, pénte­ken elutazott. Gyöngyösi István, az épí­tők szakszervezetének fő­titkára pénteken hazaér­kezett Bácsból, ahol a tég­laipar nemzetközi szemi­náriumán vett részt. Az Építő-, Fa- és Építő­­anyagipari Dolgozók Szak­­szervezetének vendége­ként pénteken hazánkba ér­kezett az NSZK-beli Fa- és Műanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének delegációja. A küldöttsé­get Gerhardt Vater elnök vezeti. Huszár István látogatása a Belkereskedelmi Minisztériumban Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese pénteken a Belkeres­kedelmi Minisztériumba látogatott, ahol részt vett a minisztérium kollégiu­mának ülésén. Szurdi Ist­ván belkereskedelmi mi­niszter vezetésével meg­tárgyalták a Budapest Fő­város Tanácsa V. B. ke­reskedelmi főosztályának jelentését a kereskedelmi dolgozók munkaidő-csök­kentése budapesti beveze­tésének előkészítéséről. Megvitatták továbbá a belkereskedelem 1973— 1975. évi számítástechni­kai programja megvalósí­tásának eddigi tapaszta­latait, és a fogyasztási­­cikk-kereskedelem 1973. évi gazdálkodását. (MTI) Zenés őrségváltás az állami zászlónál Pénteken délben zenés őrségváltás volt a Parla­ment előtt, a Kossuth La­jos téren, az 1848—1849-es forradalom és szabadság­­harc évfordulójának tisz­teletére felvont állami zászlónál. A váltásról tá­vozó, illetve az odaérke­ző őrség kölcsönös tiszte­letadását sok érdeklődő nézte végig. (MTI) Felmentések és kinevezések A Minisztertanács Pesti Ernő könnyűipari minisz­terhelyettest — érdemei elismerése mellett —, mi­niszterhelyettesi tisztségé­ből felmentette. Az El­nöki Tanács Pesti Ernő­nek a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kormány Dobrotka Lászlót könnyű­ipari miniszterhelyettessé nevezte ki. A Minisztertanács dr. Tóth Béla egészségügyi­ miniszterhelyettest — mű­­ködésének elismerése mel­lett — miniszterhelyet­tesi tisztségéből felmen­tette, egyidejűleg dr. Aczél Györgyöt és dr. Medve Lászlót egészség­­ügyi miniszterhelyette­sekké, Trethon Ferencet és dr. Villányi Miklóst pénzügyminiszterhelyet­tesekké, Pesti Lajost pe­dig a Központi Statiszti­kai Hivatal elnökhelyet­tesévé nevezte ki. (MTI) Eredményes a MÉM és a MEDOSZ együttműködése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, valamint a Mező­gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak­­szervezetének vezetői az idén ismét feladategyezte­tő megbeszélést tartottak a szakszervezet székházá­ban. A megbeszélésen részt vett Hunya István, a MEDOSZ elnöke, Ko­vács István, a szakszerve­zet főtitkára és dr. Di­­mény Imre miniszter. A tanácskozáson részlete­sen megvizsgálták az 1967-ben lekötött és az­óta évről évre felújított, kibővített együttműködé­si megállapodásban fog­laltakat. A termelési sikerek mellett a MÉM és a MEDOSZ hatáskörébe tar­­tozó vállalatoknál, a he­lyi évi bérfejlesztésen túl, a központi alapok fel­használásával is jelentő­sen haladtak előre. Ezek az intézkedések 110 ezer dolgozó bérét érintették. Javult a munkavédelem, a szociális és kulturális el­látás. Csökkentek az üze­mi balesetek, a korábbi esztendőkhöz képest. A következőkben, álla­pították meg, különös fi­gyelmet fordítanak az ötö­dik ötéves népgazdasági terv koncepciójának ki­alakítására, a szarvas­­marha-, a zöldség-, a gyü­mölcsár és a szőlőprogram végrehajtására; az ipar­szerű termelési rendsze­rek szélesebb elterjeszté­sére; az erdőgazdálkodás­ban az igények fokozot­tabb kielégítésére, a dol­gozók kulturált munka­­körülményeinek és szociá­lis ellátásának javítására. A tanácskozáson megál­lapították, hogy fokozot­tabb figyelmet kell fordí­tani az 1974. évi életszín­vonal-politikai célok tel­jesítésére. Meghatározták, hogy az ifjúsági és nőpo­litikai határozat érdeké­ben mit tesznek, és a szak­mai képzés, valamint az üzemi demokrácia tovább­fejlesztése érdekében ho­gyan működik együtt a két szerv. ­ Nagyobb nyereség az Ózdi Kohászati Üzemekben Az Ózdi Kohászati Üze­mek dolgozói az elmúlt esztendőt, kiváló eredmé­nyekkel zárták, és a jó munkáért járó nyereség­­részesedést pénteken fi­zették ki a gyárban.­­ A felosztható nyereség­ből különleges alapokra több mint 7,5 millió, a Hajdúszoboszlói üdülő épí­tésére 5 millió, a törzsgár­­datagok és kiváló dolgo­zók jutalmazására, vala­mint a város iskoláinak támogatására 5 millió 850 ezer forintot tartalékoltak. A dolgozóknak nyereség­­részesedésként 24 millió 780 ezer forintot fizettek ki, 10 millióval többet, mint az elmúlt esztendő­ben NÉPSZAVA A szocialista munkaversenyről tanácskozott a nehézipari miniszteri értekezlet Pénteken a Nehézipari Minisztériumban minisz­teri értekezleten a szocia­lista munkaversenyről ta­nácskoztak. A többi kö­zött megállapították, hogy a párt- és kormányhatá­rozatok a gazdasági veze­tők figyelmét a koráb­biaknál jobban a szocia­lista munkaverseny szer­vezésére irányították. Kedvezően hatott az is, hogy a szakmai szakszer­vezetekkel az elmúlt két esztendőben nagyon ked­vezően alakult az együtt­működés. Az elmúlt időszakban az iparágban, az ágazati ve­zetéstől az üzemvezetésig, lényegesen többet foglal­koztak a szocialista mun­­kaverseny-mozgalommal. Ezt rögzíti a Nehézipari Minnisztérium nagyarányú felmérése is, amely a munkaverseny feltételeit, ösztönzését, pillanatnyi helyzetét vizsgálta. A szabályzatok, előírá­sok a gazdasági vezetők munkaköri kötelezettségé­vé teszik a verseny szer­vezését, irányítását. A gyakorlati végrehajtás azonban, mint a vizsgála­tok megállapították, még sok kívánnivalót hagy maga után. Vannak még mindig vállalatok, ahol a munkaverseny irányítását még ma is a szakszervezet feladatának tekintik. A vizsgálódások azt is megállapították, hogy a termelésirányítók 36 szá­zaléka csak részben isme­ri a munkaversenyre vo­natkozó jogszabályokat, és ezeknek 30 százalékát fe­letteseik is ritkán ellenőr­zik. A miniszteri értekez­leten elhangzott: az sem megnyugtató, hogy a mi­nisztériumban csak a köz­­gazdasági főosztály foglal­kozik a munkaverseny­­nyel. A hiányosságok ellené­re rendkívül kedvező a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy a párt- és kormány­­határozatok óta milyen arányban javult a gazdál­kodó szerveknél a mun­kaversennyel való foglal­kozás. Nemcsak mennyi­ségi, hanem minőségi vál­tozás is tapasztalható a nehézipari vállalatoknak több mint felénél. Külö­nösen kedvező, hogy a legnagyobb vállalatoknál — Tatabányai Szénbá­nyák, Zalai Kőolajipari Vállalat, Borsodi Vegyi Kombinát, Dunai Hőerő­mű stb. — a munkaver­seny célkitűzéseit a vál­lalatok vezetői jól egyesí­tették a gazdasági célki­tűzésekkel, és egységes anyagi ösztönzőrendszert alakítottak ki. A tulajdo­nosi szemlélet erősödése­­ -­ például a Borsodi Szénbányáknál, a Forté­nál —, a nagyobb felelős­ség a társadalmi termelés iránt, szintén a verseny­mozgalom minőségi vál­tozásait jelzi. A miniszteri értekezlet felhívta a vállalatok veze­tőinek figyelmét, hogy ösztönzési lehetőségeiket ne csak a szocialista bri­gádverseny első-harmadik helyezetteinek jutalmazá­sára fordítsák. Ezt köve­tően foglalkozott az érte­kezlet a verseny tovább­fejlesztésének feltételeivel és feladataival. P. F. ­ Hazaérkezett Jugoszláviából a néphadsereg küldöttsége Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi mi­niszter vezetésével haza­érkezett az a katonai kül­döttség, amely Nikola Ljubicsics hadseregtábor­­nok, nemzetvédelmi mi­niszter meghívására hi­vatalos baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ságban. A delegáció foga­dására a Ferihegyi repü­lőtéren — Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtit­kárral az élen — megje­lentek a minisztérium ve­zetői, ott volt a magyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának több tagja, valamint dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Czinege Lajos megérke­zésük után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda, a rádió és a televízió mun­katársainak. — Katonai küldöttsé­günk baráti meghívásnak tett eleget, amikor ellá­togatott a szocializmust építő testvéri Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba — mon­dotta többek között. — Látogatásunk újabb bi­zonyíték, hogy az elvi alapokon nyugvó, sokol­dalú kapcsolatok orszá­gaink között katonai vo­natkozásban is jó feltéte­leket biztosítanak együtt­működésünk további szé­lesítésére.­­ Küldöttségünket fo­gadta Joszip Broz Tito, a köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségének elnöke is, aki megbízott bennünket, tolmácsoljuk üdvözletét, jókívánságait a szocializ­must építő magyar nép­nek — zárta nyilatkozatát Czinege Lajos. (MTI) Dr. Horgos Gyula tájékoztatója A kohó- és gépipar helyzetéről, időszerű fel­adatairól tartott pénteken sajtótájékoztatót dr. Hor­gos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter a MUOSZ székházában. A kérdések­re adott válaszaiban kü­lönösen kiemelte a közúti járműgyártás és a számí­tástechnikai központi programok eredményeit és további fejlesztését, valamint az exportban elért jó színvonalat és a hazai igények kielégítésé­nek feladatait. 197­4. március 16 Elhunyt Jakuba János festőművész Csütörtökön 65 éves korában tragikus hirtelen­séggel elhunyt Jakuba János Munkácsy-díjas festő­művész, az Iparművészeti Főiskola főigazgató-helyet­tese. A Magyar Képzőművészek Szövetsége, a Ma­gyar Népköztársaság Művészeti Alapja és az Iparmű­vészeti Főiskola saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. A mai magyar festészet egyik legvonzóbb, leg­rokonszenvesebb festőegyénisége távozott el Jakuba János személyében. A békéscsabai születésű művész egész életére ki­ható élményt kapott az itteni tájtól, munkáin az Al­föld világát, a csabai tanyák sajátos atmoszféráját dolgozta fel nagy szeretettel és odaadással. Témái egyszerűek voltak, de sokféle variációval valamennyit körbe­járta, emberi léptékhez igazította. Az ember egyébiránt is központja volt festészetének, jelenlétét, munkáját, vagy környezetét meghatározó létezését valamennyi munkáján kiemelte. Kiegyensúlyozott, harmonikus képalakítása, halk, visszafogott színvi­lága formailag is egyéni, mindenki mástól megkülön­böztető helyet biztosított számára festőink népes me­zőnyében. Mint pedagógus is a legjobbak közé tartozott, rengeteget tett a korszerű iparművészeti oktatás be­vezetéséért a művészet és az élet összehangolásáért. (T. A.) Eltemették Bálint Lajos írót nevében Sinkovits Imre Kossuth-díjas érdemes művész idézte fel Bálint Lajos emberi, művészi alakját, majd a magyar színházművészeti szövet­ség nevében Kazimir Ká­roly, a szövetség főtitká­ra, a Thália Színház igazgató-főrendezője vett búcsút az elhunyttól. * * * * * 5 Pénteken a Farkasréti temetőben barátok, tisz­telők, pályatársak, szín­házi és irodalmi életünk képviselői kísérték utolsó útjára a 88 éves korá­ban elhunyt Bálint Lajos KITÍM­TIlEYIÉS kritikust, a Nemzeti Szín­­ház egykori főtitkárát és dramaturgját. Az ország első színháza Az Elnöki Tanács dr. Ungár Imrének, az Or­szágos Korányi Tbc. és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosá­nak, valamint dr­ .Tímár Miklósnak, az Országos Munkaegészségügyi Inté­zet igazgatójának — ki­emelkedő szakmai mun­kájuk elismeréséül, 60. születésnapjuk alkalmá­ból — a Munka Érdem­rend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Schul­­theisz Emil egészségügyi miniszter adta át. (MTI) Aranyérmek Lipcsében A lipcsei vásáron pén­tek délelőtt kiosztották az idei aranyérmeket. Ma­gyar termékek három aranyérmet szereztek. Aranyérmes lett az MFI— 6—10 numerikus vezérlé­sű fixágyas marógép, ame­lyet a Csepel Szerszám­­gépgyár állít elő. Ugyancsak aranyérmet kapott a Densiton differen­ciál-sűrűségmérő, amely folyadékok és gázok sűrű­ségét igen nagy pontos­sággal méri. Gyártja a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium. Vé­gül aranyéremmel tüntet­ték ki a TR—1666 auto­matikus működésű egyen­­feszültségmérőt,­amelyet a Híradástechnikai Kutató Intézet gyárt Megkezdik a jégelhárító rakétakilövők felszerelését A berendezést a Szovjetunió szállítja Megmenekül a híres villányi borvidék Sok ország mezőgazda­ságának okoz jelentős ká­rokat az évente rendsze­resen előforduló termé­szeti csapás, a nyári­ jég­verés. A szakemberek már hosszabb ideje a legkü­lönbözőbb módszerekkel igyekeznek megakadá­lyozni a jéggel telített fel­hők kialakulását. A Szovjetunió légkör­fizikusai a legkorszerűbb eszközöket, a rakétákat is a megelőzés szolgálatába állították, és napjainkban már ötmillió hektárnyi mezőgazdasági területen alkalmazzák a védekezés valamelyik módszerét. Tekintve, hogy a szov­jet szakemberek több év­tizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgá­lat Központi Légkörfizi­kai Kutató Intézete az ő segítségükkel készíti elő és szervezi meg a magyar­­országi jégelhárító raké­tarendszert. Nálunk, az egyik leg­veszélyeztetettebb terület a Villány környéki világ­hírű borvidék. Itt a szőlő egy részét minden évben rendszeresen elveri a jég. Dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács el­nökhelyettese elmondta, hogy öt év átlagát számít­va, évente 110 millió fo­rint kártérítést fizetett ki az itt keletkezett jégkárok miatt az Állami Biztosító. Tekintve, hogy a villányi szőlőfürtöket kitűnő mi­nőségű, exportképes vörös borokká kell átalakítani, legfontosabb a természeti csapás megelőzése. A mai ismeretek és ta­pasztalatok szerint még a legkorszerűbb eszközök­kel sem lehet száz száza­lékos eredményt elérni, azonban a jól szervezett rendszer a veszélyeztetett területek 70—90 százalé­kát képes megkímélni a jégveréstől. A felkészülés megkez­dődött. A jégelhárító ra­kéták és a hozzájuk kap­csolódó eszközök kezelőit a Szovjetunióban és itt-i hon kiképezik. Feladatuk­­ lesz Baranya megyében a­­ Duna, a Dráva és a Me­r­esek által határolt 150 000-5 hektárnyi terület védel­me. Ez a körzet a mohá­­­­csi, a siklósi és a pécsi já­rást érinti.­­ A védelmi rendszer­­ „szemét”, a radarállomást­­ a Tenkes-hegyen állítják­­ fel. A tizenkét rakétaki­­­­lövőt egymástól 10—12 ki­­­­lométer távolságra helye­­­­zik el. Amikor a radar és egyéb vizsgálati módsze­rek segítségével megálla­pítják, hogy valamelyik­­ felhőcsoportban várható­­ a nagyszemű jégképződ­­­­mények kialakulása, vegy­szerrel töltött rakétát lő­nek fel, amely robbanás után apró jégkristályokat hoz létre a termésre ve­­szélyes jégdarabok he­lyett. Jegesedésre általában 3—10 kilométer magasság között lehet számítani. A variáció igen sok. Függ­nek a földrajzi, a klima­tológiai viszonyoktól, és még egy sor más termé­szeti adottságtól, amit a szakembereknek a vizsgá­lódások során kell majd értékelniük. A Baranya megyei Ta­nács és a Központi Lég­körfizikai Kutató Intézet vezetői és munkatársai a gyakorlati kísérleteket már az idén szeretnék megkezdeni. A Szovjet­uniótól mintegy 40 millió forintért megvásárolták az eszközöket, amelyek ka­pacitását a következő években jó eredménnyel kívánják hasznosítani. Schmidt Attila

Next