Népszava, 1975. január (103. évfolyam, 1–26. sz.)

1975-01-01 / 1. szám

s A Német KP elnökének nyilatkozata Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: A nyugatnémet dolgo­sok összefogása az elkö­vetkező sikerek záloga — állapította meg az Unsere Zeit szilveszteri számá­ban közölt cikkében Her­bert Mies, a Német Kom­munista Párt elnöke. Az 1971-es esztendő megannyi új sikert hozott az enyhülésnek, a béke biztosításának útján. A szocialista országok a gazdasági, politikai és tár­sadalmi fellendülés újabb szakaszát tették meg, a tőkésországokban pedig megélénkült a dolgozók harca, megszilárdultak az imperialistaellenes erők, szorosabbá vált a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom egysége. Most annak tudatában kezdjük el az új évet, hogy a dolgozó népre új megterhelések nehezed­nek, és fokozódik annak a veszélye, hogy a leg­jobb­oldalibb erők újabb erő­feszítéseket tesznek a kormányhatalom vissza­szerzésbe, másrészt új esélyek is nyílnak a dol­gozók mai és eljövendő érdekeinek érvényesítésé­re. Semmit sem kapnak ajándékba a dolgozók, a haladó erők — minden az ő harcuktól függ. A Német Kommunista Párt a jövőben is síkra­­száll azért — írja Herbert Mies —, hogy a szövetsé­gi köztársaság alkotó szerepet töltsön be a nemzetközi életben, hogy éljen a lehetőségekkel, és felelősségével az enyhülé­si folyamat továbbvitelé­ben. Az NKP harcol a la­kosság életkörülményei­nek megjavításáért, a már kivívott eredmények biz­tosításáért. Arra törekszik ugyanakkor, hogy mélyre­ható társadalmi változá­sok következzenek be az NSZK-ban. Olyan demok­ráciát akarunk, amely korlátozza és megtöri a kapitalista monopóliumok hatalmát. Meg akarjuk nyitni a szocializmus út­ját. Ez a mi válaszunk a kapitalizmus általános válságának éleződésére. Az 1976-os évet a harc évének tekintjük. A szo­lidaritás, valamennyi bal­oldali és más demokrati­kus erő közös cselekvése nyit lehetőséget arra, hogy megállítsuk a még fokozottabb jobbra toló­dást és megakadályozzuk egy új mccarthyzmus ki­alakulását. Az NKP elnöke végül felhívja a figyelmet a kommunisták és szociál­demokraták akcióegységé­nek fontosságára, hitet tesz az NKP megerősítése mellett, és rámutat a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom meg­szilárdításának fontossá­gára, amelyben „döntő szerepe lesz egész Euró­pa kommunista pártjai ér­tekezletének”. A PFSZ képviselői fontos szerepet töltenek be a Közel-Keleten Pjotr Ljuszin, a TASZSZ ■kommentátora írja: A világ országainak túl­nyomó többsége elismer­te, hogy a palesztin kér­dést feltétlenül a Palesz­tinai arabok törvényes nemzeti jogainak érvé­nyesítése útján kell ren­dezni. Ez a felismerés je­lenti Palesztina arab né­pe által vívott évtizedes harc legnagyobb eredmé­nyét A küzdelem 1955. ja­nuár elsején kezdődött, ekkor hajtották végre az első fegyveres akciót az izraeli megszállók ellen, megteremtve a Paleszti­nai fegyveres ellenállás alapjait. Önfeláldozó harcuk so­rán a Palesztinat arabok be tudták bizonyítani, hogy a közel-keleti béke és tartós rendezés elkép­­zelhetetlen mindaddig, amíg érvényt nem szerez­nek törvényes jogaiknak. Ez tükröződik az ENSZ- közgyűlés 29. ülésszaká­nak nagy többséggel elfo­gadott határozataiban is. A Palesztinai Felszaba­­dítási Szervezet nemzet­közi tekintélyének növe­kedését elősegítették azok a határozatok is, amelye­ket az arab államfők ra­bati csúcstalálkozóján hoztak, és amelyek értel­mében a PFSZ a paleszti­­­­nai arab nép egyetlen törvényes képviselője. A­­ határozatok követelik egy független palesztin hata­lom felállítását a PFSZ vezetése alatt, Palesztina területén, amely a meg­szállt arab területek Iz­rael által történő kiüríté­se nyomán szabadul fel. A palesztinai ellenállási mozgalom sikere elvá­laszthatatlan attól a tá­mogatástól, amelyben ügyüket az arab és más államok, az afrikai, ázsiai országok, a szocialista or­szágok és mindenekelőtt a Szovjetunió részesítette. A Szovjetunió álláspontja elégedettséget vált ki a palesztinok körében. Ez a változatlan álláspont tük­röződött nemrég abban a közleményben, amelyet a PFSZ Jasszer Arafat ve­zette küldöttségének szov­jetunióban­­ látogatásáról adtak ki. A Szovjetunió úgy véli, hogy a PFSZ képviselői fontos tényezőt jelente­nek , a Közel-Keleten, egyenlő jogokat élveznek a többi érintett féllel a genfi békekonferencián való részvétel kérdésé­ben. Ez a konferencia hi­vatott a tartós és igazsá­gos közel-keleti béke hely­reállítására. . Havannába érkeztek a kiszabadított nicaraguai foglyok Hétfőn, késő este meg­érkezett Havannába az a repülőgép, amelyen a „sandinista felszabadítási front” fegyveresei maguk­kal vitték a börtönökből kiszabadított tizennégy társukat, mintegy félmil­lió dollár váltságdíjat, to­vábbá kat nagykövetet, egy érseket és a pápai nunciust, akiket az akció végrehajtásának biztonsá­ga érdekében tartottak vissza. Többi túszukat szabadon engedték. A fegyveresek egyben arra is kényszeríteni tudták Somoza diktátor kormá­nyát, hogy valamennyi ni­caraguai rádióadóban be­olvassanak és a lapokban közöljenek egy terjedel­mes nyilatkozatot, amely gyűlölt kényúrnak neveli az elnököt, elnyomással és kínzással vádolja a kormányt és általános béremelést követel. A repülőgép a négy tússzal a fedélzetén rö­viddel később visszatért Mamaguába. A fegyvere­sek és a kiszabadított foglyok Havannában ma­radtak. (Reuter, AFP) NÉPSZAVA A Pravda a budapesti előkészítő találkozóról A Pravda keddi számá­ban szerkesztőségi cikk­ben tér vissza az európai kommunisták december 19—21-i budapesti előké­szítő találkozójára.­­ A cikkíró egyebek mel­lett a következőket álla­pítja meg: az SZKP a jö­vőben is mindenképpen igyekszik előmozdítani az európai kommunisták konferenciája előkészíté­sének eredményes befeje­zését és magának a kon­ferenciának a megtartá­sát. A budapesti találkozó ismételten igazolta, hogy a kommunista és mun­káspártok az európai kommunista mozgalom előtt álló fontosabb nem­zetközi feladatok megol­dásában fokozottan tö­rekszenek az akciók koor­dinálására és az akció­­egységre. A budapesti ta­lálkozó szerepében és eredményeit illetően meg­cáfolta azokat az ellens­é­­ges koholmányokat, hogy a szocialista országok kommunista pártja­ és az európai tőkésországok­ban működő testvérpár­­tok érdekei állítólag el­lentétesek, „egymással szemben állók”, sőt „ösz­szeegyeztethetetlenek” Budapest ismételten és meggyőzően demonstrál­ta, hogy az európai kom­munista mozgalom egysé­ges és összeforrott, hogy a különböző pártok egy­ségesen közelítik meg a békéért és biztonságért, a társadalmi fejlődésért ví­vott harc legfontosabb problémáit. A budapesti találkozó bebizonyította, hogy a kommunisták szerint az európai béke és a világ­­béke szilárdítása elvá­laszthatatlan egymástól. Ezzel egyidejűleg a buda­pesti találkozón ismét hangsúlyozták, hogy az európai kommunista moz­galom jelentékenyen hoz­zájárulhat az­ imperializ­mus és a háború ellen, a világbéke és az­ általa­ jog­biztonság fenntartásáért vívott küzdelemhez. A bu­dapesti politikai vita be­bizonyította, hogy az eu­rópai kommunista és munkáspártok egységes nézeteket vallanak a bé­kéért, a biztonságért, az eu­rópai e­gyüttműködésért és társadalmi fejlődésért vívott harc alapvető prob­lémáit és feladatait ille­tően. Ebben a vonatkozás­ban a budapesti véle­ménycserét akár újabb lépésnek is lehetne nevez­ni az eur­ópai kommunis­ta mozgalom olyan közös álláspontjának kidolgozá­sában, amely tájékozta­tóul szól k és a fent emlí­tett általános feladatok megoldásához. A 28 európai ország testvérpártja a budapesti vitában leszögezte azt a tényt, hogy az európai és általában a nemzetközi enyhülés erősítésére irá­nyuló tendencia változat­lanul és szüntelenül erő­södik, az ellenfeleek szem­beszegülése ellenére a je­lenlegi európai nemzet­közi aoli­­kai fejlődés meghatározó tendenciájá­vá válik. A testvérpártok Buda­pesten hangsúlyozták, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé­sének politikája az idők parancsa, és ez a politika tökéletesen megfelel a munkásosztály és vala­mennyi dolgozó alapvető érdekeinek. Az enyhülési folyamatok elmélyülése, a kölcsönösen előnyös és egyenjogú nemzetközi együttműködés bővülése, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszere­lés terén való reális előbbre jutás perspektívá­ja azt mutatja — hangsú­lyozza az SZKP sajtóor­gánuma —, hogy nap­jainkban minden feltétel megvan a nemzetközi, de mindenekelőtt az európai pozitív folyamatok vissza­fordíthatatlanná tételére. (TASZSZ) Gazdasági változások Zairéban Fontos gazdasági dön­tések születtek Zaire egyetlen pártja, a Népi Forradalmi Mozgalom Po­litikai Irodájának három napja tartó ülésén, amely Mobutu elnök jelenlété­ben az elnök hajóján fo­lyik. Az új intézkedések nö­velik az állam irányító szerepét a gazdasági élet­ben. Január 1-től állami ellenőrzés alá helyezik az építőipari és építőanyag­ipari vállalatokat, a bel­­kereskedelmi társaságo­kat és a tömegközlekedési vállalatokat. Külföldi bankok csupán a főváros­ban, Kinshasában tart­hatnak fenn fiókokat A párt politikai irodája azt is elhatározta, hogy erősíti a behozatal ellen­őrzését, a közérdek érvé­nyesítésének igényével orientálja a termelés és a fogyasztást, előmozdítja a nehézipar fejlesztését. A munkanélküliség le­küzdése érdekében fej­lesztik a szakképzést új­ra számba veszik a mun­kanélkülieket és bevezetik a tervezést a munkaerő­­piacok irányításában. A mezőgazdasági termelés fellendítésére brigádokat és szövetkezeteket hoz­nak létre, változatosabbá teszik és tudatosan terve­zik a termékstruktúrát. Még a hadsereget is át­szervezik, részben a me­zőgazdasági program, részben a hatékonyabb politikai és katonai okta­tás jegyében. Végül bejelentették, hogy Mobutu január 4- én ,,történelmi jelentősé­­gű” beszédet mond a par­lamentben, és ugyanaz­­nan a fővárosi stadionban rendezendő tömeggyűlé­sen is felszólal. (­AFP) A lieveni bányászok temetése kedden délelőtt orszá­gos részlét közepette te­mették el az észak-fran­ciaországi Lievenben a múlt héten történt bánya­katasztrófa áldozatait. Chirac miniszterelnök a gyászszertartáson mondott beszédében kijelentette­­teljes fényt fognak derí­teni arra, hogy mi okozta a katasztrófát, amelyben 41 bányász vesztette éle­tét, s amely nagy megren­dülést okozott az egész országban. Henri Darras Lieven polgármestere gyászbeszédében rámuta­tott: a katasztrófa azért történt, mert a biztonsági intézkedések nem voltak megfelelőek. A koporsó­kat kísérő bányászok ha­talmas transzparenst vit­tek, ezzel a felirattal: „Nincs végzetszerűség —­­meg akarjuk tudni az igazságot.” A francia bányászok or­szágszerte munkabeszün­tetéseket tartottak, a bá­nyászszakszervezetek pe­dig nyilatkozataikban a biztonsági intézkedések sürgős megjavítását kö­vetették. A CGT bányász­szakszervezete nyilatko­zatában hangsúlyozza: Franciaországnak — még a nukleáris energia igény­­bevétele mellett is — még hossz­ó ideig szüksége lesz a szénre, a szénbányászat felléptékre, és ennek so­rán előtérbe kell helyezni a biztonság megjavítását, a munkakörülmények egészségesebbé tételét a bányákban.. Újabb iráni—iraki incidens Az iraki hadsereg pa­rancsnoksága szerint az iráni hadsereg december 29-én és 30-án tüzérségi támadásokat intézett egy határ menti iraki város ellen — jelentette kedden a Reuter angol hírügy­nökség az iraki hírügy­nökségre hivatkozva. A nyilatkozat szerint a sú­lyos anyagi károkat okozó támadásoknak több halá­los áldozata is van. Folytatódik az erőszakhullám Argentínában Az ultrabaloldali argen­tin népi forradalmi had­sereg tagjai hétfőn Bue­nos Aires közelében meg­gyilkoltak két üzletem­bert, Roberto Abergont, a Miloz Company elnökét és egyik igazgatóját. A terroristák feltartóztatták a két férfi gépkocsiját, majd tüzet nyitottak rá­juk. A szervezet később nyilatkozatban vállalta magára a felelősséget a támadásért. Ezzel 198-ra emelkedett az Argentiné­ban nyár óta tartó erő­szakhullám áldozatainak száma. (AP) Kína ét­ a macaói játékkaszinók Pekingnek nem érde­ke, hogy a Kínai Nép­­köztársaság déli részén levő portugál gyarmat, Macao státusát megvál­toztassák — írja Jurij Arga­nov, az APN szovjet sajtóügynökség kommen­tátora. Kína, amely az afrikai portugál gyarmatok fel­számolását illetően sza­vakban „ultra-forradal­­miságával” tüntet, nem akarja felszámolni a sa­ját területén levő gyar­matot — írja a kom­mentátor. — Peking ma­gatartásának egyik oka, hogy Macao — amely­nek hagyományos bűn­barlangjai és játékkaszi­nói a csempészkereske­­delem központjai — évente sok millió dollárt jelent Peking számára. A másik ok, amiért Pe­king nem akar változást Macao kérdésében, az, hogy ha Kína ellenőrzést teremtene Macao felett, az elapaszthatná­­a kül­földi tőke beáramlását Hongkongból, amelynek bankjai, kereskedelmi és más cégei Peking számá­ra jelentős összegű kon­vertibilis valutát hoznak. Arganov emlékeztet arra, hogy Peking összes va­lutabevételének mintegy 40 százalékát Hongkong biztosítja. (MTI) * _________ NEMZETKÖZI JátiltelEK # Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke a Kreml­ben fogadta Rali Razát, Pakisztán termelés-, ipar­és városfejlesztésügyi mi­niszterét. # A New York Times hétfői számában kormány­­forrásokra hivatkozva olyan értesülést között, amely szerint a múlt hé­ten — a CIA-botrány ki­pattanása nyomán — a Központi Hírszerző Hiva­tal három további magas rangú tisztviselője mon­dott le állásáról.­­ Ebben az évben to­vábbi 15 állam ismerte el a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot. 1974- ben jelentősen megnőtt a köztársaság nemzetközi tekintélye és a Korea bé­kés egyesítését célzó irányvonalát a haladó erők legszélesebb köre tá­mogatja. 197­5. január 1. Magyar vezelők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Fidel Castro Ruzhoz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a forradalmi kormány el­nökéhez és dr. Osvaldo Dorticos Torradóhoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez. Kedves elvtársak! A forradalom győzelmének 16. évfordulója, a kubai nép nagy nemzeti ünnepe alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertaná­sa, a magunk és népünk nevében forró elvtársi üdvözletünk­et, szívélyes jókívánságainkat küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottjának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának és népének. A forradalom győzelme óta eltelt 16 év alatt a testvéri kubai nép, kommunista pártja vezetésével, kiemelkedő eredményeket ért el a szocializmus építé­sében. A szocialista állam fejlesztésére, a központi tervezés javítására irányuló nagy jelentőségű munka és más intézkedések nyomán meggyorsult a szocializ­mus építésének üteme Kubában. A kubai nép sikerei lelkesítő példaként szolgálnak a nemzeti felszabadu­lásukért és a társadalmi haladásért harcoló népek, különösen a latin-amerikai országok népei számára és méltán vívják ki a világ összes haladó erőinek el­ismerését, nagyrabecsülését. Népünket jóleső érzéssel töltik el azok az ered­mények, amelyeket a testvéri kubai nép, a kongresz­­szusára készülő Kubai Kommunista Párt vezetésével, a szocialista építőmunkában és a nemzetközi életben elért. Örömünkre szolgál, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága a proletár internacionalizmus alap­ján mind szorosabbá válik. Gyümölcsöző együttműkö­désünk hasznosan szolgálja a szocialista államok kö­zösségének erősödését és egységét az imperializmus ellen, a szocializmusért folytatott harc előrehaladását. A forradalom győzelmének 16. évfordulóin to­vábbi sikereket kívánunk önöknek és a Kubai Köz­társaság testvéri népének a szocialista társadalom épí­tésében, nemzetközi tekintélyének növelésében.­­ A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, a Nőtanács és a Béketanács ugyancsak táv­iratban köszöntötte kubai partnerszervezetét. (MTI) J­oggal állapíthatta meg tegnap a TASZSZ szovjet hírügynökség kommentátora, hogy a szocialista Kuba valamennyi barátja forrón üdvözli a Kuba és Venezuela közötti diplomáciai kapcsolatok helyre­­állítását. Kuba újbóli elismeréséinek — éppen Vene­zuela által — különleges jelentősége van az ameri­kai kontinensen, hiszen 1954-ben éppen ez az or­szág kezdeményezte a szocialista útra lépett Kuba teljes politikai és gazdasági elszigetelését. Tíz év elég volt ahhoz, hogy a történelmi anakronizmus tart­ha­tatlansága ezen a földrészen is beigazolódjék, és bár a Kuba elleni embargót nem tudta feloldani az AASZ legutóbbi quitói értekezlete sem. Latin-Amerika szá­mottevő része már Kuba mellett szavazott, közöttük Venezuela is. Kuba mostani elismerése egyfelől annak a bé­keszerető és következetes külpolitikának köszönhető, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok foly­tatnak, másrészt pedig annak a helytállásnak, ame­lyet Amerika szabad földjének népe tanúsított az élet minden területén szabadsága elnyerése óta. Ma tizenhat éve, újévre virradóra űzték el Ku­ba partizánjai Fidel Castro vezetésével a hírhedt Ba­­ttettit, vetettek véget az Egyesült Államokat kiszol­gáló reakciós rezsimnek. Az elszánt népi akarat ön­magában kevés lett volna, hogy az Egyesült Államok közelségében megvédhesse frissen szerzett szabadsá­gát és hozzákezdjen a politikai, a társadalmi és gaz­dasági élet gyökeres áta­­­tásához. Kuba azonban kezdettől fogva számíthatott a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország segítségére, testvéri szolidar­tásira. Kuba példa lett a többi latin-am­eri­kai ország né­pei számára, biztató példa, amely a földrész forradal­mi mozgalmai számára megmutatta a követendő utat. A Kubai Köztársaság eredményei, amelyeket nehéz körülmények között ért el, tiszteletet vívtak ki az ország számára. Kuba sikereiben nem csupán a szo­cialista országok osztoznak, de mint a jövő remény­ségét, magukénak érzik Latin-Amerika népei is. Nemzeti ünnevén testvéri szeretettel köszön­tjük Amerika ryibad földjének r­ém­t, s kivárunk szocia­lista építőmunkájukhoz újabb nagyszerű sikereket A Szovjetunió és Finnország fejlődő kapcsolatai A szovjet—finn kapcso­latok, a békés egymás mellett élés, a jó szomszé­di viszony és a kölcsönö­sen előnyös együttműkö­dés lenini elvei gyakor­lati megvalósításának jó példájévá váltak — írja a Szocialisztyicseszkaja Indusztria című szovjet lap keddi számában. A szovjet—finn kapcso­latok a nemzetközi mun­kamegosztás új útját jel­zik — mutat rá a lap — a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedé­sű államok között. A szov­jet— finn megállapodások jelentsi rendszere a ker­­es­-cedelmi megésapodá­­sok kereteit túlt érte, és jóval szélesebb alapokra tevődött át. Az 1974 szeptemberében aláírt megállapodás értel­mében az 1976 és 1980 kö­zötti gazdasági és keres­kedelmi együttműködés során a két ország áru­csere-forgalma eléri a ki­­lencmi­­liárd rubelt és a Szovjetunó részesedése Finnország külkereske­delmében előreláthatólag húsz százalékot tesz majd ki. A harmincéves szov­jet-finn együttműködés során felhalmozódott rendkívül pozitív tapasz­talatok, valamint a KGST-országok sikerei a komplex program megva­lósulásában m­gtteremtet­­ték a lehetőséget F­inor­­s zá-' és a Szovjetv’vó, va­­lam­i't ’■d- s’,oc’a',-ta o~­­--a közeli'' ****yjitt-~mű­­ködéshez. 1793. május 16-án megállapodást ír­tak alá Finnország és a KGST együttműködéséről. (MTI)

Next