Népszava, 1975. február (103. évfolyam, 27–50. sz.)

1975-02-01 / 27. szám

2 Bíró József a magyar—szovjet árucsere-forgalom fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) amelyek szállításával ha­zánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez és a szovjet lakosság fogyasztásicikk­­szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez. Az 1975-ös év — foly­tatta Patolicsev — az öt­éves terv befejező éve, s attól, hogy ebben, az év­ben országaink hogyan teljesítik egymással szem­ben vállalt kötelezettsé­geiket, bizonyos mérték­ben a következő ötéves terv perspektívái is füg­genek. Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt. Az együttes tevékeny­ség legfontosabb terüle­teinek egyike jelenleg a két ország népgazdasági terveinek koordinálása, amelyet a tervhivatalok a külkereskedelmi szervek közreműködésével végez­nek. Patolicsev itt utalt arra, hogy az új hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészíté­se már javában folyik, s a tervek szerint aláírására még ebben az évben sor kerül. A szocialista gazdasági integráció fő irányainak egyike — jelentette ki a Szovjetunió külkereske­delmi minisztere — a ter­melés szakosításának és kooperációjának tovább­fejlesztése. Ezt a munkát jól meg kell szervezni, kü­lönösen a gépek és beren­dezések gyártása terüle­tén. A szakosítás és a ko­operáció előnyeinek ki­használása lehetővé teszi, hogy nagy gazdasági ha­tékonyságot érjünk el or­szágaink fejlesztésében, s egyben, hogy a kereske­delmi forgalmat is bővít­­hessük. Nyikolaj Patolicsev vé­gezetül emlékeztetett ar­ra, hogy jelenleg mind a­ Szovjetunióban, mind pe­dig Magyarországon se­rény munka folyik az SZKP XXIV. kongresszu­sán és az MSZMP X. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásá­ért. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a Szov­jetunió és Magyarország aktív együttműködése le­hetővé teszi a nemzetközi szocialista munkamegosz­tás előnyeinek még telje­sebb kihasználását, előse­gíti a tudományos-műsza­ki haladás meggyorsítását, a szocialista és kommu­nista építés feladatainak megoldását. A szovjet kül­kereskedelmi miniszter köszönetet mondott a ma­gyar kormányküldöttség­nek és személy szerint Bí­ró Józsefnek, valamint a szovjet szakembereknek azért a nagy felelősségtu­dattal elvégzett munká­ért, mely az 1975. évi áru­csere-forgalmi jegyző­könyv elkészítése érdeké­ben folyt. Nyilatkozatot tett a je­lenlevő szovjet és magyar szakemberek, valamint a két ország sajtójának nagyszámú képviselője előtt dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter, a magyar kereskedelmi kor­mányküldöttség vezetője is. A most lezárult tárgya­lások — mondotta dr. Bí­ró József — ismét azt bi­zonyítják, hogy ki tudjuk használni gazdaságaink növekvő lehetőségeit, kö­vetkezésképp együttmű­ködésünk tovább bővíthe­tő. Tárgyalásainkat az in­ternacionalista szellem Biró József a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a felszabadulás óta vala­mennyi magyar—szovjet ötéves hosszú lejáratú megállapodásnak hatal­mas gazdasági és politikai jelentősége is volt. Ezek a megállapodások mindig igazodtak a fejlődő szo­cialista Magyarország szükségleteihez és lehető­ségeihez. Az a fejlődés, amely népgazdaságunk minden ágát jellemzi, el­választhatatlan a magyar —szovjet áruforgalom len­dületes növekedésétől, további előrehaladásunk feltétele pedig a kapcso­latok bővítése. A külkereskedelmi mi­niszter a továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a szovjet áruszállí­tások a magyar gazdasági élet valamennyi területé­re kiterjednek. Méltatta a behozatalra kerülő szovjet nyersanyagok és fűtő­anyagok, gépek és beren­dezések szerepét népgaz­daságunk fejlődésében. S utalt arra is, hogy egyre keresettebbek hazánkban a szovjet fogyasztási cik­kek, például a személy­gépkocsik, fényképezőgé­pek. A most folyó ötéves tervben Magyarország és a Szovjetunió még szoro­sabbra fűzte a gazdasági szálakat. Kereskedelmi forgalmunk 1975-ben vár­hatóan mintegy 56 száza­lékkal múlja felül az 1971-es szintet. Dr. Biró József a gazdasági együtt­működés kiemelkedő pél­dáiként említette az ole­finprogramot, a Testvéri­ség gázvezetéket, a Barát­ság olajvezetéket, az épü­lő 750 kilovoltos nagyfe­szültségű elektromos táv­vezetéket. Gazdasági együttműkö­désünknek különösen nagy jelentősége van a jelen­legi világgazdasági hely­zetben, amikor Nyugaton jellemezte. Amikor a szükségleteket és a lehe­tőségeket vetettük össze, akkor mindkét fél érde­keinek figyelembevételé­vel zártuk le a kérdése­ket. Hazánk életében 1975 kiemelkedő esztendő — állapította meg a minisz­ter. " Ez év tavaszán ün­nepeljük felszabadulásunk 30. évfordulóját, ugyan­csak tavasszal kerül sor az MSZMP XI. kongresz­­szusára és idén fejezzük be a negyedik ötéves ter­vet. Felszabadulásunk év­fordulója egyben a ma­gyar—szovjet kereskede­lem három évtizedes jubi­leumával is egybeesik, válságjelenségek érezhe­tők. A Szovjetunió ha­zánk gazdaságában meg­határozó erőt jelent, s igen nagy szerepe van ab­ban, hogy a külső inflációs hatásokat minimálisra tudjuk csökkenteni, vagy teljesen kivédhetjük — ál­lapította meg a miniszter. Mindennek tükrében ér­tékelhetjük a most aláírt jegyzőkönyvet, amely le­hetővé teszi, hogy a ma­gyar ipar és a mezőgazda­ság változatlanul hozzá­juthasson a szükséges alapanyagokhoz, energia­­hordozókhoz, termékeink pedig továbbra is megfe­lelő piacot találhassanak a Szovjetunióban. A most aláírt megállapodás ilyen­formán nemcsak gazdasá­gi, hanem politikai szem­pontból is nagy erőt je­lent a kongresszusra való felkészülés közepette. Biz­tosítékot nyújt ahhoz, hogy hazánkban a gazda­sági élet a politikai fejlő­déssel összhangban halad­hasson előre. Dr. Bíró József ezt kö­vetően részletesen ismer­tette az­ idei évre elő­irányzott magyar behoza­tal tételeit. A már emlí­tett tételek mellett jelen­tősen bővül gépimpor­tunk. A légi közlekedés fejlesztésére 3 TU-154-es típusú repülőgépet vásá­rolunk, 35 ezer személy­­gépkocsit — ebből több mint 30 ezer Zsigulit —, valamint mintegy 5 ezer teherautót szerzünk be a Szovjetuniótól. A mező­­gazdasági gépigények ki­elégítésére 4500 darab MTZ—50-es típusú trak­tor, 1350 darab nagy tel­jesítményű gabonakom­bájn érkezik. Növekszik a számítástechnikai eszkö­zök, valamint az univer­zális és speciális szer­számgépek behozatala. Az idei évre előirány­zott magyar szállítások­nak megközelítően 50 szá­zalékát a gépek és beren­dezések exportja teszi ki. Kiemelt programunknak megfelelően most is fon­tos helyen szerepel az autóbuszok eladása. Szov­jet megrendelésre az idén 5700 Ikarus készül. A jár­műipari együttműködés keretében 24,5 ezer hátsó hidat szállítunk — cseré­ben tízezer mellső hidat kapunk. Az idén húsz kor­szerű, négyrészes motor­vonatot szállítunk a Szov­jetunióba. A szovjet gáz- és olajvezetékekhez a ma­gyar üzemek is szállíta­nak különféle automati­­kát, mérőműszereket. To­vább bővítjük a konzerv­gyártó gépsorok, a lakk­és festékgyártó gépek, va­lamint a vákuumtechni­kai berendezések export­ját. Utalva arra, hogy a Szovjetunióban nagy gon­dot fordítanak a fogyasz­tási cikkek választékának bővítésére és minőségé­nek javítására, dr. Biró József megállapította: le­hetőségeinkhez képest ha­zánk is kiveszi részét a szovjet életszínvonal­program megvalósításá­ban. Ezt a célt szolgálják könnyűipari termékeink és élelmiszer-készítmé­nyeink növekvő szállítá­sai. Az idén 14 millió pár cipő, 37 millió méter szö­vet eladását tervezzük. Mintegy 20 százalékkal emelkedik a kötöttáruk exportja. Élelmiszer-kivi­telünkből kiemelkedik a friss gyümölcs, melyből összesen 230 ezer tonnát adunk el. A Szovjetunióba irá­nyuló magyar kivitel mintegy 7 százalékát gyógyszeripari termékek alkotják. Tovább folytatódnak a magyar szállítások a KGST-országok együtt­működése keretében szov­jet területen épülő objek­tumok kivitelezéséhez. Hazánk többek között részt vesz az uszty-ilimsz­­ki papír- és cellulózipari, valamint a kijembajevi azbesztdúsító kombinát létrehozásában. Meggyőződésünk — je­lentette ki végezetül dr. Biró József külkereske­delmi miniszter —, hogy a most aláírt árucsere­forgalmi jegyzőkönyv végrehajtását vállalataink maradéktalanul biztosít­ják és az előző évek gya­korlatához hasonlóan le­hetőség nyílik a kölcsönös áruforgalom további bő­vítésére év közben is. A miniszter köszönetet mon­dott szovjet kollégájának, Nyikolaj Patolicsevnek, valamint a szovjet szak­embereknek együttműkö­dési készségükért, az áru­csere-forgalmi jegyző­könyv előkészítése folya­mán végzett eredményes munkáért. Előrehaladásunk feltétele a kapcsolatok bővítése Varsói Szerződés Külügyminiszter-helyettesi tanácskozás Moszkvában január 29 2­0-án megtartották a Vár­ós Szerződés tagállamai k­ülügyminiszter-helyette­­sinek tanácskozását, me­zen részt vettek: a Bolgár N­épköztársaság részéről Andon Trajkov, a Cseh­­zlovák Szocialista Köz­­trsaság részéről Franti­­ek Krajchc, a Lengyel N­épköztársaság részéről Janislaw Trepczynski, a Magyar Népköztársaság­észéről Marjai József, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Her­tért Królikowski, a Ro­mán Szocialista Köztársa­­ág részéről Cornel Pa­coste, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövet­sége részéről Nyikolaj Ro­gy­ionov. A tanácskozás munká­jában részt vett Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai tanácskozó testületének főtitkára. A tanácskozáson, amely a gyümölcsöző együttmű­ködés, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlott­­ le,­­véleménycserére került sor egyes kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kérdésekről. Az ecuadori parti­­ség hajói egy további merikai halászhajót tart­óztattak fel, amely enge­­ély nélkül halászott lerador 200 tengeri mér­­öldes felségvizeinek ha­jráin belül.­­ A bonni Bundestag közfelkiáltással elfogadta a háborús bűnösök bünte­tőjogi felelősségrevonásá­­ról szóló 1971. évi francia —nyugatnémet megálla­podás ratifikálására vo­­natkozó törvényt. NÉPSZAVA A 21. munkanap a Szal­jut 4 fedélzetén A TASZSZ különtudó­­sítója jelenti a földi irá­nyító központból. Folytat­ja repülését a Szaljut 4 szovjet orbitális tudomá­nyos állomás. Az űrhajósok huszon­egyedik munkanapja pén­teken, moszkvai idő sze­rint 10 órakor kezdődött. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek, az űrhajósok egészségi állapota és köz­érzete jó. Megkezdődött az Interparlamentáris Unió belgrádi konferenciája Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken Belgrádban a szövetségi képviselőház épületében ünnepélyes külsőségek között meg­kezdte tanácskozását az Interparlamentáris Unió­nak, az európai együttmű­ködéssel és biztonsággal foglalkozó II. konferenciá­ja, amelyen 25 európai ország, valamint az Egye­sült Államok és Kanada parlamenti csoportjainak képviselői vesznek részt. A konferencián részt vevő magyar küldöttséget Barcs Sándor, az Interparlamen­táris Unió magyar tagoza­tának elnöke vezeti. Andrej Grecsko Indiába látogat Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy And­rej Grecsko szovjet hon­védelmi miniszter február második felében hivatalos látogatást tesz Indiában Szvaran Szingh indiai hadügyminiszter meghívá­sára. (TASZSZ) Ponomarjovot Lenin-renddel tüntették ki Nyikolaj Podgornir, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke pénteken átnyújtotta a Lenin-rendet és a Sarló és kalapács arany érdem­érmet Borisz Ponomar­­jovnak, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága póttag­jának, a Központi Bizott­ság titkárának, 70. szüle­tésnapja alkalmából. Kozmosz 706 A Szovjetunióban Föld körüli pályára irányítot­ták a Kozmosz 706 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik berendezései ki­fogástalanul működnek. A Chilei KP kiáltványa az ország népéhez A havannai rádió is­mertette a Chilei Kom­munista Pártnak az ország népéhez intézett kiáltvá­nyát, amelyet az illegali­tásban levő párt sejtjei terjesztenek Chilében. A kiáltvány rámutat, hogy a chilei fasiszta puccs visz­­szatükröződése a kapita­lizmus történelmietlensé­­gének és gyengeségének. Pinochet diktatúrája bizo­nyítja, hogy a hazai és nemzetközi monopóliu­mok nem tudják erőszak­uralom nélkül rákénysze­ríteni céljukat és akaratu­kat a népre. „A junta ve­zérei — hangoztatja a párt felhívása — már nem tarthatják magukat so­káig, mert nincs töpregtá­­mogatásuk, mert szembe­kerültek egy egész néppel. Hatalmuk csak átmeneti.’’ Kreisky Lengyelországba utazott Hétvégi félhivatalos lá­togatásra vonattal a len­gyelországi Zakopánéba utazott dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár és dr. Hannes Androsch pénz­ügyminiszter. Bécsi forrá­sok szerint a kormányfőt Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök hívta meg eszmecserét folytatni ve­le Ausztria és Lengyelor­szág együttműködéséről. A MÚOSZ kezdeményezése A női és családi sajtó újságíróinak nemzetközi szervezete (AIJPF) brüsz­­szeli elnökségi ülésén el­határozta, hogy csatlako­zik a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kezdeményezéséhez, amelynek értelmében a nők éve alkalmából az UNESCO támogatásával ez év júniusában nemzet­közi szemináriumot ren­deznek Budapesten. A szeminárium témája: ho­gyan tükröződik a sajtó­ban a nők teljes egyen­jogúságáért folytatott nemzetközi méretű küzde­lem. A brüsszeli ülésen a magyar újságírókat Lend­­vai Vera (Népszava), az ASJPF elnökségének tag­ja képviselte. (MTI) •Jfr Valéry Giscard d’Es­taing francia elnök hiva­talos látogatásra a Közép- Afrikai Köztársaságba utazik — jelentették be Párizsban. 197­5. február 1. Morális elkötelezettség e­ nyhén szólva, különös logikával „érvelt" Nel­son Rockefeller, az Egyesült Államok nemrég hivatalba lépett alelnöke a Ford elnök részé­ről a saigoni bábrendszer számára kért 300 millió dollár katonai pótsegély megadása mellett. A hi­degháború legzordabb éveinek propaganda-fegyver­tárából kölcsönzött patronokkal borzolgatta a jobb sorsra érdemes amerikai közvélemény és a honatyák idegeit, kijelentve: ha a kongresszus nem szavazza meg a Thieu-diktatúra életben tartására szánt újabb dollárinjekciót, akkor a „kommunisták veszik át a hatalmat, és egymillió embert likvidálnak”. (!) Mint a fentebbi idézetből is kiderül, Mr. Rocke­feller legalább olyan könnyedén dobálózik a mil­liókkal, mint a tényekkel. Szemrebbenés nélkül kész valóságos népirtást a kommunisták (értsd: a dél­­vietnami felszabadító erők) nyakába varrni, holott köztudomású, hogy a felszabadított területeken normális mederben folyik az élet, és sehol nyoma sem volt, nem is lehetett a rockctelleri víziónak. Mint ahogyan köztudomású az is, hogy éppen ellen­kezőleg, a Washington által oly buzgón támogatott saigoni kormányzat az, amelynek ténykedését vé­res terror, tömeggyilkosságok és a spanyol inkvizí­ciót megszégyenítő módszerek jellemzik. A nemré­gen közzétett hivatalos adatok szerint egyedül a pá­rizsi békemegállapodás óta eltelt két év során a saigoni csapatok több mint 28 ezer polgári lakost öl­tek, vagy sebesítettek meg a felszabadított körzetek elleni hadműveleteik során. Számtalan lakóházat, kórházat, templomot, iskolát robbantottak, vagy per­zseltek fel. Kíméletlen vegyi hadviseléssel teszik ter­méketlenné a földeket, páncélosokkal rombolják le a parasztházakat. Háromszáz falut semmisítettek­ meg, és 650 ezer parasztot űztek el otthonából. A saigoni rezsim börtöneiben továbbra is több mint 200 ezer politikai fogoly sínylődik, közülük jó néhányan a hírhedt „tigrisketrecekben” és a börtönszigetek halál­táboraiban. Ez hát az a rendszer, amelynek támogatását annyira a szívén viseli az Egyesült Államok újdon­sült alelnöke, hogy kijelentette: „Nekünk külügy­miniszterünk által vállalt morális elkötelezettségünk van a Thieu-kormányzat iránt.” S­zóból ért az ember. Nem mi mondjuk, Mr. Rocke­feller állítja, hogy Washingtonnak „morális elkötelezettsége” van a saigoni diktatúra iránt. Erkölcsi kötelmek fűzik a tigrisketrecek, a haláltá­borok, a kínzókamrák hóhéraihoz. „A világ nem fogja tisztelni az Egyesült Álla­mok adott szavát, ha nem tesz eleget Dél-Vietnam (vagyis a Thieu-zsarnokság) iránt vállalt kötelezett­­ségének” — jelentette ki drámai hangvétellel Mr. Rockefeller. Hogy az USA felelős vezetői milyen kötelezett­séget vállaltak a Thieu-rendszer életbentartására, azt persze ők tudják. Azt azonban, hogy mivel ér­demelheti ki Washington a világ tiszteletét, és mi­vel szolgálhat rá ennek éppen az ellenkezőjére, az alelnöki megnyilatkozás fényében nem nehéz eldön­. Folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés bizottságának ülése Kis Csaba, az MTI tu­dósítója jelenti: Brüsszelben pénteken folytatta tanácskozását az európai biztonság és együttműködés nemzetkö­zi bizottságának kibőví­tett ülése. A tanácskozá­son az európai közvéle­mény képviselői tavaszra tervezett konferenciájá­nak napirendjéről, mun­kamódszeréről volt szó. A vita részvevői megálla­pították, a közvélemény képviselőinek át kell te­kinteniük az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia alakulását, értékelniük kell eddigi eredményeit, meg kell vizsgálniuk a létrejött megállapodások tartalmát. Ugyanakkor át kell tekin­teniük, milyen intézkedé­sekkel segítheti elő a köz­vélemény a biztonsági konferencia sikerét, az ott létrejött megállapodások valóra váltását, hogyan lehet az együttműködés révén továbbfejleszteni az enyhülési folyamatot A vitában számos or­szág küldöttei szólaltak fel, köztük a magyar nem­zeti bizottság képviselői. A bizottságot négy dele­gátus képviseli, dr. Bartha Tibor református püspök, alelnök vezetésével. Düsseldorfi találkozó Az európai kapitalista országok kommunista és munkáspártjai 1974. ja­nuárjában megtartott konferenciáján hozott ha­tározatoknak megfelelően Düsseldorfban, a Német Kommunista Párt vezető­ségének székházában megrendezték Franciaor­szág, Olaszország, Spa­nyolország, Törökország és a Német Szövetségi Köztársaság kommunista pártjai képviselőinek ta­lálkozóját. Mint az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt lapja közli, a találkozó annak a nemzetközi érte­kezletnek az előkészítését szolgálja, amelyen az eu­rópai kapitalista országok kommunista és munkás­pártjai megvitatják majd a „Kapitalista országok autóiparában jelentkező válság, a munkásosztály harca és a kommunista pártok helyzete” kérdé­seit. Ezt a találkozót ez év február 28. és március 1. között tartják Düsseldorf­ban. (TASZSZ) Tüntetési tilalom Por­tugáliában A portugál fegyveres erők mozgalmának (MFA) legfelsőbb tanácsa pénte­ken tüntetési tilalmat je­lentett be, hangsúlyozva, hogy megtesznek minden szükséges intézkedést a közrend fenntartása érde­kében. Az erélyes hangú köz­lemény kiadását az tette szükségessé, hogy két szélsőséges töredékcso­­port, az MRPP és a MES nem volt hajlandó enged­ni az MFA legfelsőbb ta­nácsa által csütörtökön ki­fejezésre juttatott állás­­foglalásnak

Next