Népszava, 1976. január (104. évfolyam, 1–26. sz.)

1976-01-04 / 3. szám

19 7 6. január 4. NÉPSZAVA Szilveszter a rádióban és a televízióban A rádió mellett Károlyi András: Figurák Érdekességek a filmvilágból „Gondolkodási idő nincs” — mondta Hofi Géza a rádió esti műsorában, és valóban, időhúzás nélkül, kapásból fe­lelt a Bimbó úti KIS2-iskola hallgatóinak kérdésedre. Mű­sorának címe 'egyúttal .. az egész szilveszteri rádióműsor­ra alkalmazható, mint jelszó, csak éppen megfordítva kell értelmezni: a hallgató számá­ra nem szabad gondolkodási időt hagyni két poén vagy két vicc között. Jó elv. nem is új, már évék óta bevált: a csattanók árada­tának úgy kell egymást kö­vetnie, hogy a kedves hallga­tónak ne legyen ideje fel­ocsúdnia, elgondolkodnia. Mo­soly, reve lés. kacagás kövesse egymást éjfélig — a végkime­rülésig. A humor-sokkolás már a délutáni „Glória” műsorral el­kezdődött. Igaz, nem mindig ott és akkor nevethetett a .hallgató, ahol a műsor szer­kesztői szerint kellett volna, hanem olykor némelyik gyer­mekded, nyakstekert ötleten. Derülhettünk azon is, hogy immár megdőlt Széchenyinek az a mondása, mely szerint „a magyar anyák évente csak egyszer szülnek”. Derülhet­tünk, mert a mondás nem Széchenyitől, hanem Deák Fe­renciéi származik, de hát egy vidám műsorban kicsire ne nézzünk. A három óránál is hosszabb „bolondos délután” fogalmába sok minden belefért, jó történetek, furcsa emberek, sóik csipkelődés, csúfondáros­­kodás — s mindez jótettek ürügyén. Majd egy hosszabb mfisör­­blofck következett Tolnay Klá­ri kedvesen, nosztalgikus mű­sorvezetésével, ötven esztendő slágereiből. E műsor két része közé illeszkedett be Hofi Géza bevezetőben említett önálló produkciója, amely már mint­egy nyitánya volt a kabaréd nak. Az új KRESZ-től kezdve az absztrakt festményekig sok mindenen élcelődött a népsze­rű humorista. A kabaréműsor­­ban sor került Hofi még egy fellépésire, a jelenetet Komlós Jánossal együtt írták és ját­szották. A két humorszakem­bernek itt is volt sok jó be­mondása. de noha ennek az utolsó jelenetnek kellett volna elérnie a kabaré felsőfokát, Hofi II. nem akarta felülmúl­ni Hofi I.-et... Komlós János a technika se­gítségével megszüntette azt a fizikai törvényt, hogy egy­szerre két helyen ném lehet valaki szóvivő. — Sikerült a rádióban és a tévében is egy időben fellépnie, és válogatott bemondásokkal zsonglőrköd­nie. Kaposy Miklós a mikro­fonnal brillírozott: neki azt sikerült kimutatnia, hogy or­szágos vezetők, miniszterek is szívesen humorizálnak akár samt rovásukra is — leg­alábbis szilveszterkor. . A rádió mindig szívesen sepreget a saját háza táján. Ezúttal is sok patinás, jól Is­mert műsort figuráztak ki. Petress István és Sas József szilveszteri Csúcsforgalmának csúcspont’q a Zsiva-dal volt, Vitrási Tamás és Szilágyi Já­nos Ötszemközt Kettesben cí­mű Párviadal ábam a sok csípős odamond ogatás tetszett. A nyelvi' lelemények, játé­kok is jól csattannak szilvesz­■Diskay Lenke: Illusztráció térkor. Tímár György és Szi­lagyi György nagymestere az ilyen ötleteknek. A különbség annyi kettőjük nyelvgyötrő műs óraiban, hogy Szilágyi mindig valamilyen politikai­közéleti mondanivaló fonalára igyeiksz'k felfűzni a szóvicce­ket. Tabí László szellemes mo­nológban zárta le a nők évét. és őtlétés volt’ Peterdi Pál Szilveszteri szolgálat című je­lenete is. A villámtréfák most is olyanoknak bizonyultak, mint kint a2 utcán a petár­dák: a legtöbbje színesen rob­bant. de egy-kettő bizony C9ak füstölgőit. Az üzemi nótafesz­­tlvált idén is Szilágyi György írta-rendezte. ta’án megérjük, hogy legköze’ebb saját maga is dalolja el őket. Formailag a rádiós Láttuk­­hallottuk rovatot parodizálta, de annál sokkal messzebbre ment s-e^emos bírálataiban Mikes Györgv és Somom ü Pál jelenete. — Benvovszkvtól az alk^boifo«vasriásig sok ..kul­turális” témát pendített meg a k*t humorista, Kern András és Verebes István TaH című jelenbe is kiemelkedett a me­zőnyből: tulaidonvenrven egy k'wrmrű í®.1n*’«őn‘ből ird"jt=k ]ri rVo tévTo+nVst tudtak mö­götte érzékeltetni. Kettőjük Kedves Arséne Kupin I Ne haragudjon' a bizalmas megszólításért, se a tolakodá­sért. ön, 'akit minden érhet, csak meglepetés nem, bizonyá­ra csodálkozva olvassa nyilvá­nos levelemet. Előre tudóm (a nyilvánosságot, a népszerűsé­get már megszokta), nem sér­tődik meg emiatt, hacsak szemrehányásaimért nem, mert ezúttal nem hallgatha­tom el azokat sem ... Hogy az elején kezdjefn: igencsak megőrültem, amikor megtudtam, hogy szilveszteri műsorügyben felkeresi a Ma­gyar Televíziót. (Megbízóihoz nyilván eljutott.1 a híre annak az ádáz küzdelemnek — amely részben-a kritikusok és a né­zők, másrészről a műsorok ké­szítői között évek óta folyik —, ami a televízióban zajlik —, jelen esetben: á közönség az év utolsó napján Önfeled­ten akar szórakozni, a szer­kesztők viszont makacsul ra­gaszkodnak régi receptjeik­hez.) No, majd most (ezentúl?) másképp lesz —- bizakodtam, előzetes értesüléseim birtoká­ban, s tovább növelte remé­nyeimet. amikor megje’ent a képernyőn. Nemcsak megje­lent, kéziratot is hozott masá­val. Igaz, bizakodásomat ki­csit elijesztette a szerkesztői* fo«ett pisztolvcső. Mivel a* erőszak minden változatát gyűlölőim, ettől kezdve gya­nakvással néztem (figyeltem mondatait) a műsort., A műsort? Mondja, Uram, tudta ön egyáltalán, hogy mi­re vállalkozott? önről, akinek minden mozdulata maga a ki­tervelt tökéletesség, aki nem lemeri a titkot,, csak nevéhez­­híréhez méltó igazságosztó bű­nökre vállalkozott, el sem tu­dom hinni, hogy ezúttal látat­lanul rakta táskájába a kéz­iratot. Mert ha előzőleg be­leolvas, talán meggondolja, hogy vállalkozzon-e Ilyen hosszú útra. (Vallja be őszin­tén, Magyarországra is kíván­csi volt.) Ismétlem: kár volt ezt a nagy utat megtennie, kár volt minden erőfeszítéséért — ilyen műsort a televízió ön­magától (külföldi segítség nélkül) Is ki tud találni. Ha itt ül ezen az estén mel­lettem. egyik-másik műsor­­számnál minden bizonnyal ve­lem, együtt bosszankodik, és egyáltalán nem lett volna büszke sikeres kéziratakciójá­ra. Mert mi tagadás: akciója sikeres volt, teljesítetté meg­bízói kívánságát, csak hát a folytatás ... Igaz. sem írott, sem íratlan törvény nem mondja ki. hogy szórakoztat­ni csak humorral lehet, no, de ennyi vei? Ne vegye rossz néven, hogy önt is vádolom a félárú sike­rért. Több alkalommal is olyasimít kénvszerített a szer­kesztőkre. ami távol áll az igénytől, « a tztraők-előadók humora képviselte a műsor groteszkebb színeit. A szóvivő a tőle megszokott eleganciával vitte a szót a sok tréfa és jelenet között, majd elbúcsúztatta mindannyiunk nevében az óévet, s ezzel a csepeli munkásotthonból köz­­ve'ített kabaré, valamint az 1975- ös óv együtt véget ért. Marton Frigyes rendezése a sokéves jó rutin mailé mindig képes valami újat produkálni. Így volt ez most is, újított az­zal, hogy a tavalyi humor­fesztivál győztesét, Farkasházy Tivadart bedobta a mélyvízbe, pontosabban a szerkesztői gár­dába, Kaposy Miklós, Szilágyi György és saját maga mellé. Népes szerzői gárdát mozgat­tak meg kabaréellátásunk ügyében, és végül is a legis­mertebb nevekhez fűződtek a legjobb teljesítmények. A ki­váló színészgárdéban keve­sebb fiatalt lehetett hallani, mint a televízió szilveszteré­ben. Ha az új esztendő a gaz­daságban új erőforrások fel­tárását követeli. meg, maid az 1976- os rádiós szilveszter a fiatal szierző- és színésztehet­­ségek még bátrabb felléPteté­­sével múlhatná felül az esz­tendők óta egyenletes. jó szín­vonalon tartott évzáró humor­fesztiválunkat. Háry Márta tudásától. A takárékosság je­gyében spórolták a Humorral, az ötletekkel. Vádolom önt az elmaradt poénokért,.- a sokak­nak porosnak tetsző sanzono­kért,- s az-„Önöké a show” bennrekedt lehetőségéért, a konferanszok szürkére sza­bottságáért. Bocsásson meg indulatai­mért Tudom, az indulat rossz tanácsadó, már-már túllendít jogos haragomon, s visszaszo­rítja bennem a dicséretet. Mert azért arra érdemes is volt a , műsorban. Tetszettek Gálvölgyi János paródiái, Hofi Géza csepeli konferansza. Al­fonzé költségmegtakarító nem­zetközi revüje. összességéből azonban hiányzott a keret nevezzük szerkesztői koncep­ciónak. Minden alkalommal időhiányra hivatkoztak. Mi ta­gadás, nem sok jut a szilvesz­teri műsorok elkészítésére, jnindössze egy esztendő. Ez­úttal pénzszűke is szorította őket. A műsor végén, amikor már' elfogyott a rendelkezésre állt-összeg (és így a házi, nem hivatásosak ugrottak be), de­rülhettünk a legtöbbet. Varga József és Takács Mari kettő­sén és a Tamási Eszter, Rud­iik Júlia és Antal Imre „bo­­hóetrió” komád iázásán. Meg egyszer: bocsásson me? nyilvános nerleked éhemért, a legközelebbi viszontlátásig is sok szerencsét kíván önnek tisztelője és híve: Mátai Györgyi A következő hetek, hónapok egyik legizgalmasabb filmese­­mánye Fred Zinnemann nevé­hez fűződik. A kitűnő ango, rendező igazi „sikerfilmmé’' formálta Frederick .. Forsyth híres-hírhedt bestsellerét, A Sakál napját, amely a De Gaulle elleni merénylet epi­zódjait idézi. A film sikerét igazolja a Time kritikája is, miszerint a „játék annyira iz­galmas, hogy elfelejtjük: De Gaulle békés, privát halállal hunyt el, évekkel a szóban for­gó események után”. „Egyszó­val — írja Richard Schickel kritikus —, mint oly gyakran előfordul, másodrendű regény­ből elsőrangú film született. Kétszeresen üdvözölhető olyan időszakban, amikor a színvo­nalas szórakoztató műfaj olyan kétségbeejtően szegé­nyes, tatán háromszorosan is. mert hétévi távoliét után egy humánus, csodálatos mester­ségbeli tudású és üdítően sze­rény rendező visszatérését je­lenti...” Utazás az idő örvényein Az új angol—francia film­mel szinte egy időben — ja­nuár vévén — láthatja a kö­zönség Tadeusz Konivicki hí­res lengyel rendező új alkotá­sát. Az Oly távol, oly közel című film — tulajdonképpen képzeletbeli utazás az idő ör­vényein keresztül. Hőse a mai középgenerációhoz tarto­zik — akinek létét, lelkiálla­potát, egyéniségét a'második világháború' formálta.' „Szeret­nék emlékezni legközelebbi barátaimra —'mondja a hős magának vagy Inkább a kö­zönségnek. — A lányokra, aki­ket szerettem, vagy nem elég­gé szerettem, a barátokra, akik rendkívüliek vagy egészen át­lagosak voltak számomra. Né­hány eseményre, történésre, egy hangulatra, vagy a sejte­lem töredékeire. Bárcsak mindezekre emlékeznék, de félek, hogy minden bizonyta­lan, és elgyengül az örvény­ében, mint a forgószél.” Az új lengyel film főszerepét a hí­res színész. Andrzej Lanlcki alakítja. Partnere az ugyan­csak nagys-'arű Gustaw Ho­­loubek és Maja Komorowská. Jelét svájci módra — és a brit titkosszolgálat Nagyszerű színészi alakítást ígér a Keserű csokoládé című új olasz film. Mégpedig: Nino Manfredi humoros-keserű, robbanó játékát, aki (Garas Dezső kitűnő szinkronjával) egy Svájcban élő olasz Ven­dégmunkást alakít. Franco Brusati filmjében,.. Nino ugyan nyomorúságos körül­mények között lakik, de vi­szonylag jól keres Svájcban, ebben a dúsgazdag, elegáns országban. Az sem zavarja különösebben, hogy áz ország polgárai visszautasítják min­den kapcsolatkereső kísérletét. Nagyjából elégedett. Am aka­ratán kívül dolga akad a rendőrségen. S ekkor kezdődik Nino pokoli kálváriája. A film milliárdosát: Johnny Dorelli alakítja. Az idilli-keserű sze­­de’em jelképe: Anna Karina. Sean Conneryt, a James Bánd-filmek híres és férfias sztárját is láthatjuk a közel­jövőben. Mégpedig a Váltság­díj című filmben. Hogy miről is szól ez az angol politikai krimi?! Nos, nagyon is mai problémákról, izgalmakról, íme. a történet: terroristák hatolnak be Nagy-Britannia svédországi nagykövetségére, túszul ejtik az embereket, és követeléseik teljesítésétől te­szik függővé a diplomaták sza­badon bocsátását. Hogy teljes legven az összkép: a brit tit­kosszolgálat is közbelép. Illet­ve nagvon- is érdekelt ebben a tipikusan huszadik századi ak­cióban. A tudós magánélete A sztárok felsorolásánál ne feledkezzünk el Innokentyij Szmoktunovszkijról sem. Á kitűnő és ismert szovjet szí­nész játssza a főszerepet A tudós ‘magánélete című film­ben. A történet — amint Jev­­genyij Hringtík rendező *1- moP/íot+ft — s tudományos kí­sérleteket ás az emberi összeüt­közéseket vizsgálja, egy nagy szerelem viszonylatában. „Filmünk a levegő- és * környezetszennyeződésről szól, de ez a probléma Nedjalko Jordánon forgatókönyvében csak ürügy arra, hogy egy harmincéves férfi életének legnehezebb pillanatait felvil­lantsa.” Ezekkel a mondatok­kal jellemzi új filmjét — a Nappali fényt — Magarin Ni­­kolov bolgár rendező, majd így folytatja. — „Egy ember­nek meg kell alkudnia olyas­mivel, amivel nem ért egyet, de mégis meg kell tennie. Fil­münk azt mutatja be, milyen nehéz nemet mondani ilyen­kor. Ez a szó következménye­ket von maga után, melyeket nem mindenki vállalna tuda­tosan.” A dervis és a halál Érdekes színfolt a januári filmprogramban — Zdravko Velimirovics jugoszláv rendező A dervis és a halál című alko­tása, amely a török hódoltsá­got idézi. A film — a L’Huma­­nité véleménye szerint — ki­tűnő. „A rendezés sehol sem csúszik át a szentimentaliz­­musba. Erezhető Velimirovics vonzalma a Rettegett Iván. Ejzenstein filmje iránt — a hatalom és a világ megváltoz­tatásának lehetősége, a cél és a társadalmi átalakítás eszkö­zeinek témájában. A dervis és a halál” — írja a kritikus —, a múltban gyökerező kinyilvá­nítása a délszláv népek egysé­gének, komolyságában szük­ségszerűen kérdésessé tesz mindenfajta jelenlegi maga­tartást és akciót.” És újra Chaplin A filmművészet sohasem halványuló „magányos csilla­ga” ezúttal királyként mutat­kozik be a közönségnek. Még­pedig egy egzotikus . ország uralkodójaként, aki New York­ba menekül az otthoni puccs elől. Ám a felhőkarcolók vá­rosában is csak izgalmak-ku­­darcok várják. Ugyanis a naiv uralkodó az atombomba békés felhasználásának tervé­vel házal a metropolisban. így érthető, hogy kidobják a Fe­­héz Házból, s az Amerika-elle­­nes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt felel „tet­teiért”, És jön A Kenguru is. Berfha Bulcsu vagány-kedves teher­autósofőrje — aki ezúttal Zsőmbolyai János rendező*­­operatőr „fennhatósága” alatt futja a kilométereket a szün­telen beat-, poomuzsíka kísé­retében. Hogy kik „csinálják” a zenét? íme, néhány név a szt árlistáról: Benkő László, Délhúsa Gjon. Frenreisz Ká­roly, Koncz Tibor. Szö-énví 'Levente és Tolcsvai) László. Az űj magyar film főszerepeit Gálitii László és Vándor E^a alakítja. g. I. G. Ssabó Lássló KRÚDY ÓBUDÁJA Panel-falak hűs simasága s ó-kackiás ciráda-minták szemeznek — már sziget e ház m.; hová lelkét mentette Szindbád Odébb a Kéhli integet még s acél-poíájú gépek ásnak g vadgalambot ittfeledték hozzá egy fát is ráadásnak Barát Endre JÁTÉK Nem ér a neved, jaj, nem ér mert odadobtad semmiér’ csigát hajtottál s csigáztad magad hahóztál és pusztába szállt szavad nem ér a neved, jaj, nem éor sápad az arc fakul a vér (elrepült s leszakadt a hinta toliadra Szárad már a tinta (áthatod megtelt minden irkád rádkiáltanak: vidd áz irhád fogytán van a lélegzeted £ te hiszed: újra kezdheted leköröznek mindenki megver ne add fel mégse míg szíved veri Ä tv előtt Kritika helyett levél Arsene Lupinhez

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék