Népszava, 1976. augusztus (104. évfolyam, 181–205. sz.)
1976-08-01 / 181. szám
Olajháború az Égei-tengeren A türkizkék Égei-tenger északi vidéke, a Thráktenger csendje és békéje veszélyben forog: a görög flotta hadihajói őrjáratot tartanak, és a NATO brüsszeli központjában is figyelemmel kísérik a helyzetet. Ugyanis a Sismik 1. elnevezésű török hajó parancsot kapott, hogy a Márvány-tengerből a Dardanellákon át ússzon ki az Égei-tengerre és Izmir földrajzi magasságában végezzen kutatásokat. A Sismik összetett török szó jelentése földtani, geológiai kutatásoknak felel meg. Két évvel ezelőtt egy másik török hajó is megbízást kapott ankarai cégektől, hogy kutasson az Égeitenger északi részén. A görögök ugyanis olajra bukkantak itt; minthogy azonban Törökország is magáénak vallja a víz alatt húzódó, geológiai kontinentális talapzatot, nem tartotta jogellenesnek, hogy a Thaszosz-sziget térségében ólai után kutasson. A tudományos munkálatokat azonban félbe kellett szakítani, mert teljes harci készenlétbe helyezték a görög fegyveres erőket, légi kötelékeket vontak össze Görögország északkeleti részén, és az Égei-tenger felett is megjelentek a szuperszonikus vadászgépek. A görög katonai riadót követte a török készültség elrendelése. A két NATO-tagállam „ olajháborúja” mármár nyílt fegyveres konfrontációba csapott át, amikor Brüsszelből és Washingtonból figyelmeztetés érkezett Ankarába és Athénba, tanúsítsanak mérsékeltebb magatartást a kontinentális talapzat ügyében. A török óceánkutató hajó ezután visszafordult. Nem sokkal később kiéleződött a két állam viszonya Cirrus miatt, és úgy látszott, hogy az égei-tengeri olajról kölcsönösen megfeledkeztek ... Az idén csendes manőverekkel kezdődött az olajkonfliktus. Görög részről bejelentették, hogy a* Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztik a kontinentális talapzat kiaknázásával kapcsolatos jogi kérdéseket. Török részről azt hangoztatták hogy a két állam partja közötti, képzeletbeli felezővonal jelentse az úgynevezett talapzathatárt. Görög tengerjogi szakértők ekkor úgy érveltek, hogy az Égei-tenger szigetvilágának nagy része (így Thaszosz-sziget is) Görögországhoz tartozik. A jogi vita záróakkordjaként a görög kormány hivatalosan felszólította Törökországot. ..Vegye fontolóra azokat az esetleges következményeket, amelyekkel az Égei-tenger térségében önkényesen megindított földtani kutatások járnának.” A görög kormánynyilatkozattal egy időben Demirel török miniszterelnök bejelentette, hogy országa mégis kutatóhajót küld az említett tengerrészre. Amikor a Sismik 1. behálózott a Dardanellákba, Görögország elsőfokú készülts°qbo helyezte fegyveres erőit, és az Égei-ter,peren állomásozó flottát. A torpedórombolók őrjáratra indultak a középső tengervidéken, valamint a Törökország közelében levő görög szigetek párnáinál. A cörszi hadiflotta tizenöt rombolójéval, hét tengeralattjárójéval és huszonöt őrhajójával szemben a török flotta tizennyolc rombolója, tizenhat tengeralattjárója, és hetven őrhajója sorakozik. Andreasz Papandreu, a pánhellén szocialista mozgalom elnöke a minap ellátogatott egy, a török partok közelében fekvő égei-tengeri szigetre: beszédében elítélte a török olajmanővereket, ugyanakkor bírálta ez Egyesült Államokat, amiért az „Égei-tenger rendőreiként” szeretné felhasználni a törököket. A Görög Kommunista Párt és az Egyesült Demokratikus Baloldal pedig bejelentette, hogy Görögország nem tűrhet el semmiféle provokációt — megfelelően reagál majd minden olyan akcióra, amely megkérdőjelezné Görögország szuverén jogait. Ciprus ügyével párhuzamosan nemcsak a geológiai és gazdasági tudományok iránti érdeklődés szította magasra a török és a görög szenvedélyeket, a talapzatprobléma összefügg szociális kérdésekkel is. Törökországban, főleg vidéken, a lakosság 64 százalékának évi jövedelme körülbelül 60 dollár. Nem sokkal különbözik a helyzet Görögországban. Az egymással évek óta viszálykodó két ország tudja: aki megszerzi a víz alatti olajat, az jelentős mértékben könnyíthet gondjain. Az olaj kitermelési engedélyére mindegyik fél igényt tart, mondván, hogy az 1958-as genfi tengerjogi konvenció nyomán őt illeti meg az égei-tengeri olajjog. Az igazság viszont az, hogy a szárazföldekről a víz tükre alá vonuló és szóban forgó talapzat pontos határait eddig senki sem mérte fel Törökország csapatösszevonásokat hajtott végre Anatólia nyugati partvidéke mentén, és Görögország középső térségében ejtőernyősök, harckocsik részvételével hadgyakorlatot tartottak. Athén újabb figyelmeztetést küldött Ankarába, hogy elsüllyeszti a Sismik 1-et, ha az eltávolodik a török partoktól és görög felségvizekre hatol. a NATO májusi oslói tanácskozásán napirendre tűzték a két szövetséges közötti viszály lépésről * lépésre való rendezését. Az álláspontok azóta csak megmerevedtek, a konfrontáció veszélye növekedett. Az égei-tengeri olaj a víz felszínén is könynyen lángra gyúlhat. Jankovszky János NÉPSZAVA Európai állam- és kormányfők a helsinki értekezletről (Folytatás az 1. oldalról) mellett élésének kibontakozását. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy az enyhülési folyamat megszilárdításáért, visszafordíthatatlanná tételéért folytatott harc az elért nagy fontosságú eredmények ellenére sem lankadhat. A béke, a biztonság és az együttműködés ügyét támogató társadalmi erőknek továbbra is őrizniük kell Helsinki szellemét, kitartó türelemmel azon kell fáradozniuk, hogy a komferencia záróokmányában foglalt megállapodások mielőbb valóra váljanak. E küzdelemhez fontos támogatást és útmutatást nyújtott az európai kommunista és munkáspártok nemrég befejeződött berlini tanácskozása is. A magyar közvélemény kész cselekvően hozzájárulni ahhoz, hogy Európa a jövőben is a béke és biztonság, a népek közötti barátság és együttműködés színtere legyen — hangzik a nyilatkozat. A Za Rubezsom című szovjet hetilap szerkesztősége kérdéseket intézett számos európai ország állam- és kormányfőjéhez, akik egy évvel ezelőtt részt vettek a helsinki biztonsági és együttműködési konferencián. Urho Kekkemnen finn köztársasági elnök nyilatkozatában hangoztatta: .A finn kormány intézkedéseket hozott az európai biztonsági konferencián elfogadott záróokmány megvalósítására. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a jövő esztendőben biztosítva legyen a belgrádi találkozó sikere. Finnország ezért érintkezésben áll az európai biztonsági konferencián részt vett számos ország kormányával. Támogattuk a szovjet kormány javaslatát, hogy a közlekedési-szállítási, az energetikai és a környezetvédelmi együttműködés problémáinak a megvitatására tartsanak európai kongresszusokat. Jacques Chirac francia miniszterelnök rámutatott: Az európai biztonsági és együttműködési konferencia bebizonyította, hogy e fórumon részt vett harmincöt állam a párbeszédre törekszik. A konferencia lehetővé tette az államok számára annak a felismerését, hogy a különbségek nem indokolhatják a konfrontáció politikáját. Anker Jorgensen dán miniszterelnök megállapította: Véleményem szerint az európai biztonsági és együttmködési konferencia záróokmánya fontos akcióprogram az európai együttműködés és kölcsönös bizalom további fejlesztéséhez. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár ezeket mondotta: A magam részéről kezdettől fogva támogattam az európai biztonsági konferencia összehívását, mivel az enyhülés folyamata — és ez az osztrák államszerződés megkötésének pillanatában kezdődött — állandóan újabb impulzusokat és további kiszélesítést igényel. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök aláhúzta: A helsinki záróokmány valamennyi fejezete azt mutatja, hogy a részvevő országok felismerték, hogy az európai helyzet javulhat, és javulnia kell. Leonyid Brezsnyev nyilatkozatának világi összhangja A világsajtó továbbra is nagy figyelmet szentel azoknak a válaszoknak, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára adott a Pravda tudósítójának a helsinki konferencia évfordulójával kapcsolatos kérdéseire. A Corriera della Sera kommentárjában rámutat: Leonyid Brezsnyev fontosnak minősítette a Helsinkiben elért megállapodásokat, amelyek iránytűként szolgálnak az enyhülés útján való továbbhaladáshoz, a katonai konfliktusok megszüntetéséhez, valamint az államok közötti békés együttműködés fejlesztéséhez. A Republika megállapítja, hogy Leonyid Brezsnyev élesen elítélte a nyugati hatalmak Olaszországgal szembeni gazdasági zsarolási kísérleteit. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára — emlékeztet rá a lap — kijelentette: a vezető nyugati hatalmaknak az az eljárása, hogy a kommunistáknak a kormányba való bejutását megakadályozandó nyomást gyakoroljanak Olaszországra, megsérti az európai biztonsági konferencia záróokmányában foglalt elveket. A L’Hurmanité és több más francia lap Leonyid Brezsnyevnek azt a megállapítását emeli ki, hogy a nyugati országok vezető körei beavatkoznak Olaszország belügyeibe. Egyes nyugati hatalmak — írja a francia kommunisták lapja — képesek lennének torkon ragadni Olaszországot, csak hogy megakadályozzák a kommunisták bejutását a kormányba. A Washington Post egyebek között a következőket írja: a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára erősen bírálta a nyugati vezetőket, amiért azzal fenyegetőztek, hogy megvonják a további pénzügyi támogatást Rómától, ha a kommunisták bekerülnek az új olasz kormányba. Leonyid Brezsnyev az olasz kérdést a helsinki konferenciával kapcsolva össze, aláhúzza: ezzel a Nyugat megszegte azt az ígéretét, hogy a jövőben kezülni fogja a más országok belügyeibe való beavatkozást. Leonyid Brezsnyev — írja a Frankfurter Rundschau — kijelentette: az európai biztonsági konferencia eredményei olyan mértékben életképesek, hogy azokat senki sem ingathatja meg. Európa — fűzi hozzá a lap — ezen a konferencián megtanulta, hogy az eddiginél állhatatosabban kell kutatnia az égető nemzetközi problémák megoldásának lehetőségeit. (TASZSZ) Bejrutban folytatódnak az utcai harcok Bejrút külvárosi körzeteiben pénteken este változatlanul utcai harcok folytak. A jobboldali erők fokozták tűzerejüket, gépfegyverekkel és rakétákkal lőtték a Teli Zaatar palesztin menekülttábort. Az Arab Liga bejrúti megbízottja sajtóértekezletén közölte, hogy a táborban a helyzet egyre romlik, s a menekültek között sokkal több a súlyos sebesült, mint ahogy azt előzőleg feltételezték. A Nemzetközi Vöröskereszt bejrúti képviselői mégis derűlátóan nyilatkoztak a sebesültek elszállításáról. Mint mondották, olyan biztosítékokat kaptak a szemben álló libanoni felektől, amelyek nagyon valószínűvé teszik, hogy — kétszeri halasztás után — végre kórházba kerülhetnek a menekülttábort ért támadássorozat áldozatai. A muzulmán erők rádióadója hangsúlyozta, hogy a Damaszkuszban elért szíriai—palesztin megállapodás a „csatatéren nem változtatta meg a helyzetet”. A Palesztinai Elutasítási Front pedig egyenesen „kapitulációnak” minősítette a megállapodást. Nyugati jelentések szerint vita folyik az egyezmény aláírói között arról a közleményről, amelyet a damaszkuszi tárgyalásokat követően Szíria adott ki mindkét fél nevében. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, állítólag kijelentette, hogy nem hagyta jóvá ezt a dokumentumot, sőt nem is volt előzetes tudomása róla. Ez ügyben Damaszkuszban tovább folynak a megbeszélések a szíriai kormány és a PFSZ képviselői között. Miki Taken Franciaországba látogat Szombaton Jacques Chirac francia miniszterelnök tokiói látogatása hivatalos részének befejeztével francia—japán közös közleményt adtak ki. A kommüniké szerint a francia és a japán kormányfő tokiói eszmecseréi ,a barátság és a kölcsönös bizalom légkörében” folytak, s az Ázsiára Európám, a Közel- Keletre és Afrikára vonatkozó nemzetközi kérdések tanulmányozása során „átfogó nézetazonosság” mutatkozott. Gazdasági vonatkozásban a két országnak az a célja, hogy kapcsolatait ,.magasabb szintre emeli és kiegyensúlyozottabbá teszi”. Jacqus Chirac hivatalos franciaországi látogatásra hívta meg Miki Takeót. A japán kormányfő a meghívást elfogadta. NEMZETIKOR! # Kekkonen finn elnök egyhetes hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő — Manea Manescu miniszterelnök és más román vezetők kíséretében — látogatást tett Iasi megyében, s beszédet mondott az ötéves terv egyes vonatkozásairól, valamint a román külpolitika néhány kérdéséről. 1976. augusztus 1 A Biztonsági Tanács elítélte Dél-Afrikát A Biztonsági Tanács négynapos ülésezés után, péntek este határozatban ítélte el a Zambia területe elleni dél-afrikai támadást. Augusztus hónapban Isao Abe, Japán ENSZ-képviselője látja el az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének teendőit. A BT tizenöt tagállama ábécésorrendben, havi váltásban tölti be a tanács elnöki tisztét. (AP) A Spanyol Kommunista Párt általános amnesztiát követel Sajtóértekezlet Rómában Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára a párt Központi Bizottsága Rómában megtartott plenáris ülésének befejeztével sajtóértekezleten összegezte a tanácskozás eredményeit Közölte: a párt úgy határozott, hogy kibővíti szervezetét, s nemcsak Madridban, hanem más spanyol városokban is irodát nyit. A párt legálissá nyilvánításáig 300 000 tagra tervezik bővíteni a taglétszámot. Carrillo tájékoztatott arról is, hogy mostantól kezdve a párt végrehajtó bizottsága 36 tagot számlál majd, s a 142 tagú Központi Bizottságban többek között 57 ipari és hat mezőgazdasági munkás is helyet foglal. Marcelino Camacho, a Spanyol Munkásbizottságok országos titkárságának vezetője, a kommunista párt végrehajtó bizottságának tagja. • Carrillo a spanyol ügyekbe való tűrhetetlen beavatkozásnak minősítette, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter ellenezte a Spanyol KP legálissá nyilvánítását. A főtitkár a pénteken meghirdetett amnesztiát határozott lépésnek nevezte a nemzeti megbékélés felé vezető úton, ugyanakkor azonban rámutatott a rendelet diszkriminációs jellegére is. Ismeretes, az amnesztia nem érinti azokat a politikai foglyokat, akiket politikai okokból elkövetett merényletek miatt tartanak börtönökben. Ez elsősorban a baszk nemzetiségi bebörtönzöttekre vonatkozik. Carrizo ismét síkraszállt az általános amnesztia mellett, majd kifejezte azt a reményét, hogy a részleges amnesztia rendelkezései értelmében mind ő, mind Dolores Ibárruri, a párt elnöke hamarosan visszatérhet Spanyolországba. A pénteken bejelentett amnesztiát egyébként a spanyol legális ellenzék köreiben is üdvözölték, újból hangsúlyozva azonban a teljes amnesztia szükségességét. Enrique Tierno Galvan, a Szocialista Néppárt elnöke az intézkedést az első olyan pozitív lépésnek nevezte, amely megváltoztathatja az ellenzéknek a kormányprogrammal kapcsolatos eddigi álláspontját. Antonio Garcia Lopez, a szociáldemokraták vezetője szerint a most meghirdetett amnesztia az első komoly lépés a diktatúra épületének lebontása felé, bár az intézkedés eléggé megkésve született Antonio Garcia Trevijano, a királyi házhoz közel álló liberális politikus politikai hibának minősítette, hogy az amnesztiából kimaradtak a baszk politikai foglyok. Rámutatott: a nemzeti megbékélés ügye megköveteli, hogy ne tegyenek kivételeket. Az El Pais című spanyol liberális lap szombati száma révén egyébként nyilatkozatot közölt Dolores Ibarruritól. A 81 esztendős La Pasionaria 1939 óta legelső, spanyol lapban közölt nyilatkozatát Rómában tette, Santiago Carrillo jelenlétében. Az El Pais két oldalon hozta a fényképekkel illusztrált nyilatkozatot. Ibárruri Carrillóhoz hasonlóan reményét fejezte ki, hogy még az idén visszatérhet Spanyolországba. (AFP, DPA, AP) Csáván indiai külügyminiszter nyilatkozata J. B. Csáván indiai külügyminiszter Bombayben a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének felavatásán tartott beszédében a többi között leszögezte, hogy országa változatlanul az Indiai-óceán térségében levő idegen katonai támaszpontok megszüntetésére törekszik, és az a célkitűzése, hogy ez a térség a béke övezetévé váljék. Hozzáfűzte: ez a kérdés az egyik legfontosabb napirendi pontként szerepel majd az el nem kötelezett országok augusztusban Colombóban megtartandó csúcsértekezletén. Az indiai diplomácia vezetője a továbbiakban kifejtette, hogy országa külpolitikájának alapvető elvei az egyetemes békére való törekvés, valamint a békés egymás mellett élés, és a baráti kapcsolatok elvein alapuló széles körű együttműködés minden állammal. Mint mondotta, India az el nem kötelezettséget mindig olyan pozitív politikaként értelmezte, amely a gyarmati rendszer és a fajgyűlölet felszámolását, a béke fenntartását és a fegyverkezési hajsza megszüntetését célozza. Ideje ismét leszögezni ezeket az alapelveket, és ideje meggyorsítani annak az akcióprogramnak az elfogadtatását, amely az új és igazságos világgazdasági rend megteremtésére irányul — jelentette ki Csáván, majd kiemelte India és a Szovjetunió szoros baráti kapcsolatainak fontosságát. (TASZSZ) Honfiank—Salvador Nemzetközi bizottságg ellenőrzi a tűzszünetet A hondurasi hadsereg megfigyelő szolgálatot tart péntek éjféltől kezdve az ország Salvadorral közös határa mentén — közölte a kormány. Az akcióba bevont egységek növeltek majd a tíz nappal ezelőtt lejátszódott salvadori—hondurasi hatérittidensek után meghirdetett tűzszünetre. A fegyvernyulvást később közép-amerikai államokból érkező vegyes bizottság szavatolta. Az erről szóló megállapodás a karib-tengeri országok külügyminisztereinek Guatemalavárosban tartott találkozóján jött létre. A fegyverszüneti bizottság megérkezéséig Guatemala, Nicaragua és Costa Rica tisztségviselőit bízták meg e feladatokkal Munkájukat segítik majd a hondurasi fegyveres erők egységei. (UPI)