Népszava, 1976. szeptember (104. évfolyam, 206–231. sz.)

1976-09-01 / 206. szám

2 Namíbiai ‘ ‘ ' A határidő lejárt zerdára virradóan lejárt a Biztonsági Tanács által januárban megállapított határidő: Namíbiának, azaz Délnyugat-Afrikának ezen a napon függetlenné kellett volna válnia és az ENSZ égisze alatt szabad választásokon döntenie jövőjéről. A megszálló dél-afrikai katonaság azonban nem vonult ki Namíbiából, és a terület továbbra is a Dél-Afrikai Köztársaság mandátuma — a fajüldözők tervei szerint 1970. december 31-ig. Így döntött ugyanis a Namíbia fővárosában, Windhoekban rendezett „alkotmányozó konferencia”, amelyet a dél-afrikai kormány ellenőrzése alatt bonyolítottak le ... Amikor az angolai függetlenségi háborúban szertefoszlott a dél-afrikai hadsereg verhetetlenségéről szóló mítosz, az intervenciós csapatok Délnyugat-Afrikába vonultak vissza, ahonnan támadásaikat intézték Angola ellen. A kudarcot újabb kudarcok követték: a SWAPO (Délnyugati Afrikai Népi Szervezet) gerillái dél felé kezdték szorítani a megszállókat és jelenleg az ország területének több mint kétharmadára kiterjedő fegyveres harcot folytatnak. A SWAPO függetlenségi háborút vív és a szervezetnek napról napra növekszik a nemzetközi tekintélye. Az ENSZ Fajüldözés Elleni Bizottságának New York-i 14. ülésszaka ismételten a SWAPO-t ismerte el ,,a terület lakossága egyetlen törvényes képviselőjének”. Kalewi Sorsa finn külügyminiszter az ENSZ Namíbia-tanácsához küldött üzenetében hazája támogatásáról biztosította a szabadságharcosokat. Svédország nevében Sven Andersson külügyminiszter jelentette ki, hogy a SWAPO a namíbiai nép igazi képviselője. E politikai mgnyilvánulások rendkívüli fontosságot nyertek a windhoeki alkotmányozó bohózat után, ahol is a dél-afrikai irányítás alatt működő ,,parlament” összeült, hogy határozatainak érvényét éppen augusztus 31-re időzítse. Ami e parlament összetételét illeti: a német és búr származású lakosságot négy szenátor és hat képvielő nemezti tanács, amelyet „szimpatizáns” törzsi vezenemzeti tanács, amelyet „szimpatizáns” törzsei vezetőkből verbuváltak. (Ezek a törzsfőnökök havi illetményt kapnak a windhoeki adminisztrációtól.) A parlament felett közvetlen felügyeletet gyakorol a Pretoriában működő és Namíbia ügyeivel foglalkozó minisztérium. Az alkotmányozó konferencián született döntések tükrözik is e körülményeket: a windhoeki dekrétumban ugyanis nincsen szó a függetlenség és önrendelkezés feltételeiről, amelyeket az ENSZ alapokmányában és a Biztonsági Tanács említett januári határozatában lefektettek. Érthető, hogy a windhoeki dokumentumokat az ENSZ Namíbia-tanácsa visszautasította. Pretoria ugyanis a korlátozott függetlenség megadásával Namíbiában bábkormányt kíván létrehozni, amely törvényesítené a dél-afrikai uralmat — vagyis biztosítaná a gyémánt-, urán- és színesfémbányák korlátlan kiaknázási lehetőségét. Ugyanakkor több mint két évig maradhatnának Namíbiában a dél-afrikai csapatok. A SWAPO fokozódó támadásaira — megtorlásképpen — a Dél-Afrikai Köztársaság hadserege az Angolával határos területeken lerohanta a falvakat, a lakosságot összeterelte és deportálta, mintegy 50 ezer namíbiait hurcoltak el és zártak szögesdrót mögé. A londoni Guardian interjút közölt egy Bill Anderton nevű szökött dél-afrikai katonával. Anderson elmondta, hogy a „Kobra"-akció során — amelyet Ovambo-földön hajtottak végre — emberek százait mészárolták le az úgynevezett pacifikált övezetben, öt zászlóaljnyi gyalogság, valamint ejtőernyős alakulatok kialakítottak egy ütközőzónát — elszigetelendő Namíbiát az afrikai felszabadító mozgalmaktól. Mint az UPI közölte, az akcióban részt vettek brit és izraeli zsoldosok is; a hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Vorster dél-afrikai miniszterelnök legutóbbi izraeli látogatása alkalmával állítólag megegyezés született a közös izraeli és dél-afrikai katonai akciókról és gazdasági együttműködésről. „ Képesek vagyunk harcolni és megnyerni a háborút Namíbiában” — jelentette ki nyilatkozatában Sam Nujoma, a SWAPO elnöke. „Fegyveres harccal fogunk megdönteni bármilyen bábkormányt. Dél-Afrikának nincs joga semmilyen tervet kidolgozni az ország függetlenségéről. Addig harcolunk, amíg kivívjuk demokratikus szabadságunkat. ..” A haladó afrikai országok és az ENSZ tagállamainak többsége szolidáris a namíbiai nép igazságos küzdelmével, azzal a törekvésével, hogy kiűzze a fajgyűlölőket Délnyugat-Afrikából és lehetővé tegye, hogy az országban általános szabad választásokat tartsanak — a Biztonsági Tanács határozata értelmében Jankovszky János . Belgium Tanévnyitós pedagógus munkanélküliséggel Veszélyesnek ígérkezik a tanévnyitás Belgiumban: a kormánynak a tanügyi költségvetést csökkentő új rendelkezései miatt mind a pedagógusok, mind a diákok sztrájkkal fenyegetőznek. A szeptember elsejével életbe lépő intézkedések közül a vita központjában most a tanító- és gyógypedagógusképző intézetekben bevezetett felvételi korlátozás áll: a kormány általában negyven százalékkal csökkentette az ezekbe az intézményekbe felvehető diákok számát, arra hivatkozva, hogy a pedagógus szakmában máris nagy a munkanélküliség, sőt, az iskoláskorúak számának csökkenése miatt, újabb elbocsátásokra is sor kerülhet. A pedagógus szakszervezetek egységfrontja ezzel szemben rámutat: az oktatók létszámának csökkentésével szükségszerűen süllyed az oktatás színvonala is, nem létszámcsökkentésre van szükség, hanem ellenkezőleg arra, hogy csökkentsék a pedagógusok terhelését. A felháborodásra jellemző, hogy a kormánykoalíció egyik befolyásos pártja, a flamand kereszténypárt — ennek tagja maga Tindemans miniszterelnök is — hivatalosan felszólította a kormányt az intézkedések visszavonására. A párt követeli, hogy az oktatásügyi kiadások csökkentését a törvényhozás, illetve az érdekelt felek bevonásával megtartott tanácskozás útján oldják meg. (MTI) Újabb állásfoglalások Dél-Afrika és Rhodesia felelősségéről A salisburyi hatóságok, melyek megkísérlik szétzúzni a zimbabwei nép nemzeti felszabadító mozgalmát, bővítik katonai együttműködésüket a délafrikai fajüldöző rezsimmel — állapította meg az ENSZ dekolonizációs bizottsága New Yorkban közzétett jelentésében. Az okmány rámutatott arra, hogy „a rhodesiai törvénytelen Smith-rezsim egyre növekvő katonai támogatást kap a délafrikai kormánytól”. Számos dél-afrikai katonai repülőgép állomásozik Rhodesia területén és közvetlenül részt vesznek a nemzeti felszabadító erők ellen irányuló hadműveletekben. 1976 elejétől a fajüldöző dél-afrikai rendőrség egységei „segítséget” nyújtanak a rhodesiai csapatoknak a zambiai határterületek ellenőrzésében. A jelentés megállapította azt is, hogy a zimbabwei szabadságharcosok elleni hadműveletekben részt vesznek a dél-afrikai hadsereg francia gyártmányú katonai helikopterei is. A Smith-rezsim képviselője elismerte, hogy ezek a helikopterek a Zimbabwe területén kifejtett hadműveletekben részt vevő dél-afrikai rendőrség rendszeres erőinek részét képezik. A rhodesiai hadsereg több olyan páncélozott katonai járművet is vásárolt, amelyeket licenc alapján a Dél-afrikai Köztársaságban gyártottak. A luteránus világszövetség John Vorster délafrikai miniszterelnökhöz intézett és Genfben közzétett nyílt levelében felszólította a dél-afrikai rezsimet, hogy vessen véget a bennszülött lakosság tömeges lemészárlásának, elnyomásának és a rendőrségi terrornak. A levél hangsúlyozta, hogy a fajüldöző hatóságok erőszakos fellépése és megtorló akciói törvénytelenek és a pretoriai rezsimet mindezekért súlyos felelősség terheli. Sir Seretse Khama botswanai köztársasági elnök a független irányvonalú Rand Daily Mail című dél-afrikai lap keddi számában megjelent nyilatkozatában John Vorster miniszterelnököt és a dél-afrikai politikai vezetőket tette felelőssé a fekete kontinens déli részében kibontakozott eseményekért. A botswanai államfő hangsúlyozta, hogy Dél- Afrika fehér és bennszülött lakosainak teljes egyenlőségben kell élniük. Amennyiben ez nem valósul meg, nem lehet szó kompromisszumról, ez pedig háborúhoz és vérontáshoz vezetne. Khama a továbbiakban rámutatott, hogy a pretoriai kormány nem gyakorolt valódi nyomást Rhodesiára annak érdekében, hogy elősegítse a fekete többség és a fehér kisebbség jövőjére vonatkozó politikai rendezést. A Namíbia sorsával foglalkozó tárgyalásokat haszontalanoknak minősítette a délnyugat-afrikai népi szervezet (SWAPO) képviselőinek részvétele nélkül, majd leszögezte: egyes dél-afrikai fekete vezetőknek az a politikája, hogy elfogadják a törzsi területek és rezervátumok rendszerének létrehozását, a bennszülött lakosság érdekei és jogai ellen irányul. Rhodesiával kapcsolatban a botswanai államfő megállapította, hogy a fegyveres konfrontáció teljes erővel folyik. A felelősség teljes mértékben a Smith-kormány vállain nyugszik, mivel a kisebbségi rezsim torlaszolta el a békéhez vezető utat. Nem kevesebb, mint 200 haladó diákvezetőt vetettek börtönbe a Dél-Afrikai Köztársaság hatóságai, megtorlásul a fajüldöző rezsim elleni megmozdulásokra — közölte Paul Bloomfield Dél-Afrikában tett tíznapos illegális látogatásáról viszszatérve. Bloomfield, akit a Nemzetközi Diákszövetség mint végrehajtó bizottsági tagját küldte illegálisan Dél-Afrikába, kedden Prágában újságírók előtt számolt be tapasztalatairól. (TASZSZ, MTI) Hollandia Nem indítanak bűnvádi eljárást Bernhard herceg ellen Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A holland parlament — mindössze két ellenszavazattal — elfogadta a kormány álláspontját a Lockheed-panama ügyében. Ennek megfelelően a parlament hozzájárult ahhoz, hogy Bernhard királyi herceg ellen ne indítsanak bűnvádi eljárást, elégedjenek meg azzal, hogy lemondott állami és közéleti tisztségeiről. Joov den Uyl miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a herceg továbbra is betölthet bizonyos állami funkciókat, így például tagja maradhat az államtanácsnak. Az ülésen valamennyi párt és pártcsoport képviselője felszólalt s általában egyetértett a kormány döntésével, csupán az úgynevezett pacifista szocialista párt ellenezte azt. A képviselők bírálták ugyan Bernhard herceg magatartását és intézkedéseket követeltek a hasonló esetek megakadályozására, de nem kívánták folytatni az ügyet. Den Uyl miniszterelnök aláhúzta, hogy a büntetőjogi eljárás feltétlenül együtt járna a királynő lemondásával, az alkotmányos válságot pedig az ország érdekében el kell kerülni. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják a királyi ház tagjainak szerepét egyes állami ügyek intézésében és új alapokra helyezik viszonyukat a kormánnyal, illetve a parlamenttel. A Holland Kommunista Párt a vitában rámutatott: a korrupciós botrány melegágya az országban az indokolatlan fegyverkezési politika volt. A párt követelte Hollandia katonai elképzeléseinek felülvizsgálását, a NATO által szorgalmazott fegyverkezés elutasítását. NÉPSZAVA 1976. szeptember 1 A Biztonsági Tanács elnapolta a namíbiai vitát Kedden délután New Yorkban összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a dél-afrikai fajüldözők által megszállt Namíbia helyzetét. A keddi ülésen az afrikai országok álláspontját Henri Rasolondraibe, Madagaszkár képviselője, az ENSZ-tagállamok afrikai csoportjának elnöke ismertette. Felolvasta Sam Nujomának, a délnyugatafrikai népi szervezet (SWAPO) elnökének táviratát. Nujoma a vita elnapolását kérte, hogy az afrikai külügyminisztereknek lehetőséget adjanak álláspontjuk kifejtésére. A külügyminiszterek szeptember közepén érkeznek New Yorkba s részt vesznek szeptember 21-én az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának megnyitásán. A Biztonsági Tanács elfogadni a SWAPO elnökének javaslatát, és az ülést újabb időpont megjelölése nélkül elnapolta. Tiltakozás Új-Zélandon Tovább folytatódnak a tiltakozások Új-Zélandon az ellen, hogy a Truxton amerikai atommeghajtású rakétacirkáló Wellington kikötőjében tartózkodik. A kikötői dolgozók beszüntették a munkát, nem közlekedik a szigetek közötti átkelőjárat. A sztrájk addig tart, ameddig a Truxton nem távozik Új-Zéland vizeiről. A kormány szigorú szankciókkal akarja sújtani a sztrájkolókat. 37 új-zélandi munkásszövetség azonban országos munkabeszüntetést helyezett kilátásba abban az esetben, ha a sztrájkolók jogait korlátozzák. Robert Muldoon miniszterelnök kedden látogatást tett az amerikai rakétacirkálón és kormánya „teljes támogatásáról” biztosította az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Új-Zélandot tömörítő Anzus katonai paktumot. A miniszterelnököt szállító naszádot többször feltartóztatták a tüntetők csónakjai. (TASZSZ) 2 Kínai műhold Pekingben kedden hajnalban sajtóközleményben adták hírül a sorrendben hatodik kínai mesterséges hold felbocsátását. A kommüniké a tényen kívül semmi egyéb technikai részlettel nem szolgál. Elmondja viszont a közlemény, hogy a mesterséges hold „kitűnő helyzetben” érte el Föld körüli pályáját, ami adott esetben nem a légköri viszonyokra vonatkozik, hanem ,,a Teng Hsziao-ping bírálatát célzó kampány óriási sikereire”. Kínában megszokott dolog, hogy a sikeres rakéta-, nukleáris vagy űrkísérleteket mindig az éppen napirenden levő politikai kampány „sikereivel” hozzák összefüggésbe. (MTI) ♦ Mexikóvárosban nyilatkozatot adott ki a chilei antifasiszta újságírók szövetsége. A vádirattal felérő nyilatkozat elmondta, hogy az Allende-kormány idején chilei szerkesztőségekben dolgozó 2200 újságíró közül jelenleg mintegy 1500-an száműzetésben, börtönben, vagy munka nélkül vannak. A katonai junta 20 újságírót meggyilkolt, 150-et bebörtönzött, át Nicosiában húszévi börtönre ítélték Nikosz Szampszont az 1974 júliusában Makariosz elnök elleni meghiúsult puccsban játszott szerepéért A ciprusi nemzeti gárda által, görög tisztek vezetésével végrehajtott államcsírát követően Szamaszon nyolc napig a szigetország elnökeként működött. A vádlott elismerte bűnösségét és az ítélet ellen nem nyújtott be fellebbezést. Kormánystratégia a tüntetésekkel szemben Tovább tart a spanyol repülőtéri sztrájk A spanyol kormány kedden rendkívüli ülésre hívta össze az ország 50 tartományának kormányzóját, hogy megvitassák a tüntetésekkel és sztrájkokkal szemben folytatandó egységes politika kidolgozásának kérdését. Az AP hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi: a polgárháború óta ez az első alkalom, hogy a kormányzókat tanácskozásra hívták össze. Kormánykörökben közölték, hogy Rodolfo Martin Villa belügyminiszter a politikai tüntetések és sztrájkok legálisnak nyilvánítását követően egységes politikát kíván kidolgozni a fegyveres testületek számára. Suarez miniszterelnök a közelmúltban 20 kormányzói poszton hajtott végre személyi változást, hogy szorosabbá tegye a kormány ellenőrzését a tartományi közigazgatás felett, szem előtt tartva a jövő évre tervezett parlamenti választásokat. A spanyol repülőtéri alkalmazottak kedden úgy döntöttek, hogy folytatják 17 napja tartó túlbuzgósági sztrájkjukat, amely eddig is komoly fennakadásokat okozott Nyugat- Európa légi közlekedésében. A sztrájkolók a munkalassítás folytatását kimondó döntés meghozatalával egyidejűleg elkészítették a követeléseiket tartalmazó listát. A repülőtéri alkalmazottak szakmai szervezetük megreformálását, béremelést és jobb munkafeltételeket követelnek. Közölték, hogy mindaddig nem hagyják abba a túlbuzgósági sztrájkot, amíg a kormány eleget nem tesz követeléseiknek. A sztrájkolók szóvivője közölte, hogy a repülőtéri alkalmazottak képviselői kedden bizottságot hoztak létre, amely a kormánnyal folytat majd tárgyalásokat. Az AP hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a kormány a munkalassítás megszüntetése érdekében most azt fontolgatja, behívja-e katonai szolgálatra a sztrájkoló repülőtéri alkalmazottakat. (UPI, Reuter, AP, AFP) Carter és Mondale a külpolitikáról Az utóbbi években, ha külpolitikai kérdésekről volt szó, az Egyesült Államoknak nem volt elnöke, mivel Henry Kissinger ilyenkor külügyminiszter és elnök is volt egy személyben — jelentette ki atlantai választási beszédében Jimmy Carter, a demokrata párt elnökjelööltje. A közel-keleti válsággal kapcsolatban Carter újból elkötelezte magát Izrael mellett. Ismé H „Izrael védhető határainak” elvét nevezte egy majdani békemegállapodás alapjának, s állítása szerint egy ilyen megállapodás kétoldalú tárgyalások révén érhető el. Nem tagadhatta ugyanakkor, hogy a palesztin probléma megoldása a rendezés alapvető feltétele. Walter Mondale, Carter alelnökjelöltje ezalatt San Franciscóban rondott külpolitikai beszédet, s ebben élesen támadta a „Nixot... Ford adminisztrációt” egyrészt a belső problémákmegoldatlansága, másrészt a növekvő külföldi fegyvereladások miatt. Kadhafi a líbiai—egyiptomi ellenfélről „Szadat elnök a tűzzel játszik” — jelentette ki a Le Monde számára adott interjújában Kadhafi elnök. Szadat elnök — mondotta Kadhafi — „a líbiai határon összpontosítja hadseregét, bár én tartózkodom attól, hogy ugyanezt tegyem, és szüntelenül hangoztatom, hogy kész vagyok a párbeszédre, de mindenfajta katonai és lélektani nyomást elutasítok”. Kadhafi szerint Szadat harciasságát semmi sem indokolja, hacsak nem saját országának válságossá vált belső helyzete. Az egyiptomi államfő kényelmesebbnek látja Líbiát okolni amiatt, hogy országában elszaporodtak a titkos szervezetek, a gyilkos merényletek, a tüntetések és a sztrájkok. Arra a kérdésre, hogy hisz-e Líbia elleni egyiptomi támadás lehetőségében, Kadhafi így válaszolt: „nem tudom még, blöfföl-e Szadat, vagy sem, de mindkét esetben a tűzzel játszik”. A líbiai elnök emlékeztetett arra, hogyan harcoltak a líbiai hazafiak a század elején az olasz megszállás ellen, és hozzátette, ma a nép nem csupán hazájét védené, hanem forradalmát is, amely méltóságot és jólétet hozott számára. (MTI) A közös piaci űrkutatási együttműködés gondjai közzétették az úgynevezett európai űrkutatási ügynökség évi jelentését. A nemzetközi űrkutatási szervezet, amelyben a Közös Piac kilenc tagállama és Svédország vesz részt, tavaly jött létre a korábbi két nyugat-európai szervezet összevonásából. Az együttműködés keretében a 10 ország együttesen kíván mesterséges holdakat felbocsátani, űrkutatási programokat megvalósítani és az amerikai űrkutatási szervezettel, a NASA- val együttműködve dobna ki új lakható mesterséges holdat, űrállomást. Az új szervezet eddig kevés érdemi munkát végzett. Augusztus 9-én jutatták a világűrbe a CCS—3 elnevezésű ■ mesterséges hódat, a jövő évre pedig két „álló” — a földnek mindig ugyanazon pontja fölött keringő — mesterséges hold felbocsátását tervezik. Értesülések szerint a szervezet működését az anyagi neh°z n épeken túlmenően politikai problémák is nehezítik. A nyugat-európai országok közül csupán az NSZK és Franciaország birtokában vannak megfelelő űrkutatási eszközök és tapasztalatok, így földi megfigyelő és irányító állomások. Svédország rr°sszemenően együttműködik a két nagyobb tagállammal, a „kisebbek” viszont ellenzik, hogy a nyugat-európai űrkutatási program kialakítása teljes egészesen Bonn és Párizs döntéseinek függvénye legyen. (MTI)