Népszava, 1978. szeptember (106. évfolyam, 206-231. sz.)

1978-09-01 / 206. szám

í ■■ ■ "»................—— ■ I . ..I .. 1978. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK 106. ÉVFOLYAM 206. SZÁM ARA 1 FORINT • vi y 4) 1 <T* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTTÁ APJA ) <r Érdek és bírság os több milliós gazdasági bírsággal sújtottak né hány ipari és mezőgazdasági szövetkezetet, illetve vállalatot. Az ügy lényegét megírták a lapok. Ezek az ügyek a gazdasági bírságolás 10 éves krónikájának a legfrissebb esetei. Érdemes hát villanásnyira áttekinteni e jogintézmény néhány eddigi tapasztalatát. Annál is inkább, mert csaknem egyidős a gazdasági irányítás jelenlegi rendszerével és a szakemberek szerint ma is hathatós eszköz a gazdálkodás tisztaságának és fegyelmének védelmében. Hozzájárult ehhez a gazdasági bírságolásról szóló jogszabály 3973-as módosítása is. Kiszélesítette e bírság alkalmazási körét. Egyúttal kimondta, hogy a bírság indítványozása a cselekmények súlya szerint nemcsak lehetőség, hanem jogi kötelesség. A módosított rendelkezés a szakszervezeti érdekvédelemnek is bizonyos újabb eszközt nyújt. Lehetővé tette, hogy a munka- és egészségvédelem szabályait durván megsértő szerveket szintén gazdasági bírsággal sújtsák. Mindmáig azonban még egyetlen ilyen hátterű bírságról sem értesültünk. Pedig a közelmúlt néhány súlyos üzemi balesete nyilván alátámasztja e rendelkezés helyességét. Ilyen vonatkozású gazdasági bírságot azonban még a szakszervezetek gyári bizottságai és területi szervei sem kezdeményeztek. Nyilván azért, mert ezt nem egyetlen, vagy néhány gazdasági vezetőre róják ki — bár a felelősöket anyagilag is komolyan érinthetik , hanem az egész vállalatot terheli, tehát a kollektíváját is. Üzemi balesetek nyomán inkább az áldozatok érdekeit igyekeznek sokrétűen megvédeni és a baj ismétlődését megelőzni. Mindez azonban nem zárja ki, hogy nagyon indokolt esetben a szakszervezet is kezdeményezzen bírságot. A közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság értékelte a gazdasági bírságolás helyzetét. Az indítványokat megalapozottnak tartják. Az indítványozó szervek aktivitásával azonban továbbra sem elégedettek. Kezdetben ugyanis a gazdaságirányító hatóságok nem igen indítottak ilyen eljárást. Inkább takargatták, mentegették a hozzájuk tartozó gazdasági szervezetek hibáit. Ennek tulajdonítható, hogy 1969 és 1972 között mindössze 43 bírságolásra került sor, de 1974-ben már 40 esetben bírságoltak. Az utóbbi három évben azonban ismét csökkent az indítványok száma. Sajnos nem azért, mintha egyes vállalatok, szövetkezetek már nem manipulálnának a tisztességtelen haszonért. A csökkenésben közrejátszik az utóbbi évek egyik új jelensége is. Egyes vállalatok még a nekik okozott komoly gazdasági kár esetén sem perüik szerződésszegő partnerüket. Inkább egymásközti megalkuvással, elkenéssel igyekeznek megegyezni. önmagában a megegyezés rendben is volna, ha a hibát helyrehoznák, a kárt megszüntetnék, vagy enyhítenék, s főleg garanciát is nyújtanának ismétlődésük ellen Hiszen a pereskedés, a bírságolás egyáltalán nem cél, hanem kárt okozó cselekmények elleni szükséges, helyes eljárás. Csakhogy a súlyos szerződésszegésért elmulasztott, vagy a felssőbb noszogatásra késve mégis megindított gazdasági per vagy a nem érvényesített kötbér mögött gyakran ott van a „kéz kezet mos” . .. Olyan monopolhelyzetű vállalatok magatartása ez, amikor a károsult is tudja, hogy részéről is bármikor előfordulhat szerződésszegés, mulasztás. A vállalati,s népgazdasági kárt azután másként „egyenlítik ki”. A gazdasági perek helyzetéről tárgyaló Nógrád megyei Tanács tavaszi ülésén például kiderült: némely gazdálkodó szervezet a szerződő partnerétől elszenvedett kárt „beépíti” saját termelési költségeibe. Ennek következményét pedig a tennék árának növelésével a vásárlóra hárítja. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdasági perrel és bírsággal igenis élni kell minden indokolt esetben. Mert az egyéni, csoport- és országos érdekek még a szocialista építés ábrán sem mindig kerülnek összhangba. Más kérdés, hogy az érdekek egyeztetése és megfelelő rangsorolása egész gazdasági- és társadalompolitikánk folyamatos feladata, gyakorlata. Ennek egyik eszköze a gazdasági bírságolás. Biztosítani kellene hát, hogy az illetékes irányító szervek a jogszabály által megjelölt minden nyomós esetben indítványozzanak is bírságot. Noha ilyenkor az ügyben felelős vezetők külön anyagi büntetést is kapnak, de ez gyakran nincs arányban felelősségük súlyával. A főhatóságok akadályozzák meg, hogy a felelősök szimpla fegyelmivel vagy túl szerény anyagi konzekvenciákkal ússzák meg cselekményüknek az egész vállalatot érintő következményeit. Épp ezért célszerű volna, ha a gazdasági bírságot kiszabó bíróság figyelme a személyi konzekvenciák kellő érvényesítésére is kiterjedne. És erről az illetékes főhatóságtól igazoló jelentést is kérne. Ezt követeli az érdekelt vállalati kollektívák igazságérzete és általában az igazság is. Szenes Imre vu. Az imperializmus új afrikai stratégiája....................3 Árvák nyara ......................................4 Postaládánkból . . . . ......................7 Jövő heti rádió- és televízióműsor 10 Piaci jelentésünk .......................... 12 [ .A statisztikusok prognozisa Tizenegy millió lakosa lesz az országnak az ezredfordulón tigervltek és középkorúak — Mkvresebb embor többet termel a mezőgazdaságban — Műveltségittaesa a nehén fiaikat munkától Az ezredfordulótól már csak egy kurta negyedszázad választ el bennünket, Egyre több embert foglalkoztat, hogyan élünk majd abban az időben. A társadalomtudósok, demográfusok, közgazdászok azonban nemcsak találgatnak, hanem tudományos módszerekkel vizsgálják, milyen lesz társadalmunk az ezredfordulón. Erről tartott előadást a közelmúltban dr. Molnár László, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője. — Az előrejelzések adataiból arra következtethetünk, hogy az ország népességében ugrásszerű változás nem következik be — mondta kérdésünkre dr. Molnár László. — 2000-ben mindössze 3 százalékkal leszünk többen, mint napjainkban, így a jelenlegi 10,6 millióval szemben az ezredfordulón körülbelül 11 millió lakosa lesz Magyarországnak. Ezek a számítások a jelenleg általános kétgyermekes családtípus figyelembevételével készültek. Ha azonban a népesedéspolitikai intézkedések hatására a családok többsége vállalja a harmadik gyermeket is, ez a szám meghaladhatja a 11 milliót. Az előrejelzések is azt mutatják: öregszik az ország. Az ezredfordulón a 60 éven felüliek száma meghaladja a kétmilliót, vagyis csaknem 170 ezerrel lesz több, mint 1977- ben volt. Az egyes korosztályok létszáma nem alakul egyenletesen. A középkorúak jóval többen lesznek, mint ma, mert az ötvenes évek elején több gyermek született az átlagosnál, s ők 2000-re érik el ötvenedik életévüket. A 14 és 39 év közöttiek száma azonban csaknem 200 ezerrel lesz alacsonyabb a mainál. Jelenleg az ország népességének 20 százaléka 14 éven aluli. Ez az arány a becslések szerint az ezredfordulóra 18 százalékra csökken. A nyolcvanas évek második felétől évente 140 ezer gyermek születésére számítanak, ha a jelenlegi családnagyságokat veszik alapul A gyermekgondozási segély hatásait nemcsak napjainkban érezzük, hanem mindez tovább gyűrűzik, mert a mostanában született lányok a kilencvenes években kerülnek szülőképes korba, akkor tehát újra ugrásszerűen növekszik majd a kis jövevények száma. Társadalmunk szerkezete nyitott, és az marad a jövőben is. Mód van tehát arra, hogy az emberek változtassanak foglalkozásukon, életmódjukon, lakóhelyükön. A távlati előrejelzések szerint a műszaki fejlődés következtében a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők száma az ezredfordulóig további 300—400 ezerrel csökken, a többi népgazdasági ágban pedig 600—700 ezres létszámnövekedésre számítanak. A munkaerő azonban nem a termelő ágazatokba áramlik majd elsősorban, hanem mind többen találnak munkaalkalmat a szolgáltatások területén. A technikai fejlődés szükségessé teszi, hogy növekedjen a szakképzett fizikai munkások, valamint a szellemi dolgozók száma és aránya. Az ezredfordulón a 18 éven felüli felnőtt lakosság egyharmada rendelkezik majd középiskolai végzettséggel, a jelenlegi 18—19 százalékkal szemben, a 25 évnél idősebbek közül pedig minden tizedik szerez egyetemi vagy főiskolai diplomát — jelenlegi arányuk 5 százalék. Az ezredfordulón már az egyszerű munkafolyamatokat is gépek végzik, így a nehéz fizikai munkát teljesen kiküszöbölik. Varga Zsuzsa Polgárháborús helyzet Nicaraguában A lakosság támogatja a harcoló diákokat A nicaraguai Matagalpát megszállva tartó több mint 500 diák szerdán a várost „szabad területnek” nyilvánította. A diákok könnyűfegyverekkel, házi készítésű bombákkal folytatják a védekezést a Nemzeti Gárda egyre megújuló támadásai ellen. A nicaraguai polgárháborús eseménysorozat keddi csatájában legkevesebb 5 személy vesztette életét, s mintegy 200 sebesültet szállítottak a város kórházaiba. A lakosok nyílt támogatást nyújtanak a felkelést vezető diákoknak, ellátják őket élelemmel vízzel, és a szükséges felszerelésekkel. Miguel Obando Bravo, Managua katolikus érse■ le — aki a politikai foglyokat kiszabadítóaodinista gerillaakció során közvetítőként szerepelt a gerillák és a kormány között — Matagalpába utazott, hogy békítő tárgyalásokat kezdeményezzem a felkelők és a hatóságok között. Somoza elnök szerdai nyilatkozatában cáfolta a Matagalpa bombázásáról érkezett híreket: ismételten hangoztatta, hogy 1981-ig Nicaragua elnöke kíván maradni, és „latinamerikai kommunista szervezeteket” vádolt azzal, hogy hatalmának megdöntésére törnek. Gabriel Chamorro — a január 6-án meggyilkolt haladó nicaraguai újságíró, Joaquin Chamorro bátyja — a kolumbiai rádiónak adott szerdai interjújában megerősítette a matagalpai bombázások hírét, s beszámolt a harcok részletéről. A pénteken meghirdetett általános sztrájkról Gabriel Chamorro elmondta, hogy a munkabeszüntetés szerdán az ország nagyobb városaiban 100 százalékos volt. Az Emberi Jogok Nemzetközi Ligája, valamint a demokráciáért és szabadságért küzdő amerikaközi társaság szerdán levélben tiltakozott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnál „a Somoza elnök hadserege által Matagalpa fegyvertelen polgári lakossága ellen intézett bombázások miatt”. A két szervezet felkérte az ENSZ-főtitkárt, hogy küldjön a helyszínre vizsgálóbizottságot a helyzet tanulmányozására, még mielőtt a válság teljesen ellenőrizhetetlenné válik, és „ártatlan életek ezrei esnek áldozatul a zsarnokság fegyveres erői és a politikai szabadságjogok helyreállításáért küzdő polgári lakosság közötti harcban”. A Nemzeti Gárda őrjáratai cirkálnak Masava városában (Telefotó: MTI Külföldi Képszolgálat) Fokozódó feszültség Rhodesiában A „belső megoldás” kudarca egyre jobban kiélezi a rhodesiai rezsimen belüli feszültségeket — ahogy erről Ian Smith és Ndabaningi Sithole lelkész legutóbbi nyilatkozatai tanúskodnak. Sithole a BBC-ben is bemutatott tv-nyilatkozatában kereken elutasította, hogy az „ideiglenes kormány” kerekasztalkonferenciára üljön összea Zimbabwei Hazafias Fronttal az angol kormány elnöklete mellett. Sithole azzal érvelt, hogy a konferencia csak tönkretenné a meglévő „belső megállapodást”, amihez ő ragaszkodik. Smith a Daily Telegraph-nak nyilatkozva viszont folytatta szokásos manőverezését és nem kötelezte el magát semmire. Nyilatkozatából kitűnt, hogy időhúzó taktikájában számít a küszöbön álló angliai választásokra, amelyeken a rhodesiai rezsim iránt sokkal jobb indulatú konzervatívok kerülhetnek hatalomra. Magyar létesítményeket avattak Bogorodcsányban Bogorodcsányban, az Orenburgból induló Szövetség gáztávvezeték legnépesebb magyar telephelyén, csütörtökön reggel építők és szovjet lakosok százai sereglettek össze az iskolaavató-tanévnyitó ünnepségre. A tízosztályos iskola 900 diákja az új tanévet már ebben a magyarok építette, nyelvi laboratóriummal, előadó- és műhelytermekkel is ellátott oktatási intézményben kezdi. Sztyepan Lukjancsuk, a járási pártbizottság első titkára intézett meleg üdvözlő szavakat a magyar építőbrigádokhoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar építők kezdettől fogva kimagasló munkasikerekkel bizonyítják tehetségüket, helytállásukat, szakmai hozzáértésüket. A magyar szakaszon a kitűzött feladatokat mindenütt öszszehangoltan, tervszerűen oldják meg. Ezen a napon befejeződött az építők küldetése a bogorodcsányi kompresszorállomás 7 és fél hektárnyi területén — jelentette be az ünnepségen Bagdi Márton telepvezető. A bogorodcsányi létesítmények átadásának sorát nyitotta meg a miskolci házgyár készítette elemekből épített új iskola felavatása. Beköltözésre vár a magyar munkások által épített két lakóház is. Bagdi Márton átadta a 100 fős óvodát és a 40 gyermek befogadására alkalmas bölcsödét is, amely várhatóan november 7-én népesül be. Ma Moszkvába érkezik a görög külügyminiszter A szovjet—görög kapcsolatok történetében első , ízben látogat el Athénból a kormány külügyminisztere Moszkvába. Georgisz Rallisz külügyminiszter • szeptember elsején kezdődő látogatása így önmagában is jelentős esemény — ugyanakkor azonban annak bizonyítéka, hogy a Szovjetunió messzemenően fejleszteni kívánja kapcsolatait minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendjétől, vagy politikai hovatartozásától. (MTI) Waldheim beszéde Buenos Airesben „A fejlődő országok műszaki együttműködéséről folyó értekezlet a fejlődési folyamat új korszakát nyithatja meg, és jelentős mértékben járulhat hozzá az új nemzetközi gazdasági rend kialakításához” — ezekeket a szavakkal nyitottameg Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Buenos Airesben a fejlődő országok közötti technikai együttműködés kérdéseiről tanácskozó nemzetközi konferenciát. A két hétre tervezett értekezleten 149 ország képviseletében mintegy 1000 küldött folytat vitát a műszaki együttműködés előmozdításáról előterjesztett 38 javaslatról.