Népszava, 1979. október (107. évfolyam, 230-255. sz.)

1979-10-02 / 230. szám

­ Diplomáciai kapcsolat Magyarország és Nicaragua között A Magyar Népköztársa­ állapodott, hogy nagykö­­ság és a Nicaragua! Köz­­veti szinten diplomáciai társaság kormánya meg­ kapcsolatokat létesítenek. * H­azánk egyre bővülő nemzetközi kapcsolatainak sorába illeszkedik a tegnap lezajlott aktus: a Magyar Népköztársaság és Nicaragua diplomá­ciai viszonyt létesített egymással. A magyar nép mély szolidaritással figyelte Ni­caragua nemzeti felszabadító harcát az imperialista érdekeket kiszolgáló Somoza-diktatúra ellen, s öröm­mel üdvözölte a nicaraguai forradalom győzelmét. A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével megindult küzdelemben Nicaragua egész népe részt vett, a széles nemzeti demokratikus összefogás ism­­­­­el az elnyomás és a kiszolgáltatottság négy évti­zede után a győzelmet, s ezzel egy új történelmi kor­szak kezdetét. A felszabadító harcban nagy vérveszteséget szen­vedett ország népe nehéz időszakot él át. A diktatúra katasztrofálisan leromlott, elmaradott gazdaság sú­lyos gondjait hagyta az ország új vezetőire. A legfon­tosabb feladat jelenleg a nemzeti újjáépítés, a hábo­rús károk eltüntetése, a termelés beindítása. A talpp­­raálláshoz, a Somozák rablógazdálkodását jelző ha­talmas külföldi adósság rendezéséhez Nicaraguának — amint erre Managuában többször rámutattak —, égető szüksége van nemzetközi gazdasági támogatásra is. Az országot irányító öttagú kormányzótanács első teendői között szerepelt Somoza és hívei vagyonának kisajátítása, a magándarabok államosítása, a pénzrom­lás megállítása. Nagyszabású földreformot készítenek elő. Az új rendszer kötelességének érzi az évtizedekig nyomorban és tudatlanságban tartott nép felmelését, az egészségügyi ellátás megszervezését, az írástudat­lanság fokozatos felszámolását. A közép-amerikai ország külpolitikai irányvona­laként az el nem kötelezettség útját választotta. Jó nemzetközi kapcsolatokat kíván fenntartani a világ valamennyi államával, amely tiszteletben tartja füg­getlenségét és szuverenitását. Ennek megfelelően a martaguai vezetés sorra kapcsolatokat létesít a szo­cialista közösség államaival, így most Magyarország­gal is. A társadalmi fejlődés új, demokratikus útján el­­­indult nicaraguai nép számíthat a szocialista közösség tagjainak, így a magyar népnek a szolidaritására és aktív támogatására. t A görög kormányfő Moszkvában Hétfőn Moszkvába ér­kezett Konsztantin Kara­­manlisz. A görög minisz­terelnököt­ és kíséretét a repülőtéren Alekszej Ko­szigin szovjet kormányfő, Andrej Gromiko külügy­miniszter, Pjotr Gyemi­­csev kulturális miniszter, Vlagyimir Kirillin mi­niszterelnök-helyettes, va­lamint a szovjet politikai és társadalmi élet számos képviselője és a diplomá­ciai testület tagjai fogad­ták. Hétfőn megkezdődtek a szovjet—görög tárgyalá­sok, amelyeken a két or­szág miniszterelnöke és külügyminisztere vesz részt: szovjet részről Alek­szej Koszigin és Andrej Gromiko, görög részről Konsztantin Karamanlisz és Georgiosz Rallisz. A többi között a béké­ért vívott ■ küzdelem kér­déseiről, nemzetközi prob­lémákról szólt Alekszej Koszigin pohárköszöntő­jében, amelyet hétfőn es­te mondott a görög kor­mányfő tiszteletére adott díszvacsorán. A Szovjetunió és Gö­rögország viszonyában be­következett pozitív válto­zásokat méltatva kiemel­te, hogy az e téren elért haladás az európai politi­kai légkör általános ja­vulásának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló politikának ered­ménye. Konsztantin Karamanlisz válaszbeszédében megálla­pította- Görögország és a Szovjetunió kapcsolata a gyümölcsöző együttműkö­dés új szakaszába lépett. (MTI) Kambodzsa Fontos határozatok az Egységfront kongresszusán A nemzeti egység ki­­szélesítéséről és megerő­sítéséről, a nemzetgyűlé­si választások előkészíté­séről, az új alkotmány kidolgozásáról, az éhínség elleni küzdelem fokozásá­ról, a közigazgatás és a hadsereg megszilárdításá­ról határozott a Kam­bodzsai Nemzeti Egység­front második kongresz­­szusa. A tanácskozáson újra választották a Front kibővített — 35 tagú — központi bizottságát, amelynek elnöke ismét Heng Samrin lett. A kongresszus határo­zata, bevezetőjében leszö­gezi, hogy „a jelenlegi helyzet Kambodzsában visszafordíthatatlan”, to­vábbá, hogy a Nemzeti Egységfront a békés, független, demokratikus, el nem kötelezett, semle­ges, és a szocializmus felé haladó Kambodzsa megteremtéséért küzd. A kongresszus elfogad­ta a Front 5 pontos ak­ciótervét. (MTI) Életbe lépett a Panama-csatorna-szerződés A latin-amerikai gyar­matosítás maradványai eltűnésének szimbóluma­ként, a nemzeti függet­lenségért és a szuvereni­tásért folytatott harc jel­képeként vonta fel Pa­nama nemzeti lobogóját az eddig amerikai meg­szállás alatt tartott Pa­­nama csatornaövezet leg­­magasabb pontján, Aris­tides Royo panamai ál­lamfő. Ezzel az aktussal — bár az okmányok ki­cserélésére csak délután került sor — életbe lé­pett a csatorna feletti in­tézményes panamai jog­­gyakorlásról kötött szer­ződések első szakasza, amely 2000-ben az övezet feletti teljes panamai szuverenitással zárul. Carter beszéde előtt Amerikai politikusok bírálják a „kubai ügy” kezelését Vance—Dobrinyin találkozó Washingtonban Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter vasárnap hivatalában tanácskozott Anatolij Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykö­vettel. A váratlan megbe­szélésről, amely ötnegyed óráig tartott, egyik fél sem nyilatkozott. Az újabb szovjet—ame­rikai tanácskozás nyil­vánvalóan a ,,kubai ügy­gyel" fügött össze — mu­tatnak rá megfigyelők. Vance és Dobrinyin há­rom nappal azután talál­kozott, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter Vance-szel folytatott New York-i tárgyalásain minden jel szerint ismé­telten visszautasította az amerikai állításokat, ame­lyek szerint szovjet „har­ci egységek” lennének Kubában. A vasárnapi ta­nácskozás 24 órával előz­te meg Carter tv-beszé­­dét, amelyben az amerikai elnök a „kubai ügyről” készül tájékoztatni. Carter egyébként a hét végén beható tanácskozá­sokat folytatott a kérdés­ről az e célra magához kéretett tanácsadókkal, korábbi demokrata párti és republikánus kormá­nyok tisztségviselőivel. Az elnök tanácsadóival hétfőn tovább dolgozott tv-beszédén. A döntések közeledtével mind több a figyelmeztető, mérséklő tanács a Fehér Ház címé­re. Robert Byrd, a szenátus demokrata párti tagozatá­nak vezetője, a hétfői The Washington Postban szen­vedélyes hangon állt ki azért, hogy ne engedjék veszendőbe menni a SALT 2 szerződést a je­lentéktelen „kubai ügy" miatt, amelynek semmi köze a SALT-hoz. Jacob Javets, a szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja, vasárnapi nyilatko­zatában ugyancsak eluta­sította, hogy a „kubai kérdést" összekapcsolják a SALT ügyével. Az US News and World Report című jobboldali folyóirat e heti számában rámutatott: az amerikai külügyminisztérium veze­tő munkatársai nagy örömmel vették, hogy Vance külügyminiszter maga irányítja a kubai kérdésről folyó tárgyalá­sokat, mert „annyira tarthatatlannak ítélik az amerikai álláspontot, hogy megkönnyebbülten vették tudomásul, nem nekik kell képviselni­ük ...” Kuba és Latin-Amerika nem Washington hitbizománya Fidel Castro nyilatkozata Fort Péter, az MTI tu­dósítója jelenti. Újabb interjúban vála­szolt vasárnap Fidel Castro kubai államfő az úgynevezett „szovjet har­ci egységek” kubai jelen­létére vonatkozó amerikai állításokra. Az amerikai CBS tv-hálózatnak adott nyilatkozatában a kubai államfő nem zárkózott el az elől, hogy — ameny­­nyiben erre Washington­ból javaslat érkezik — ta­lálkozzék Carter elnök­kel, vagy, hogy Vance amerikai­­ külügyminiszter tárgyaljon Isidoro Mal­­miercával, a kubai diplo­mácia vezetőjével. Fidel Castro éles kü­lönbséget tett az 1962-es, úgynevezett rakétaválság és a mostani „álválság” között. Rámutatott, hogy akkor több tucat nukleá­ris töltet, negyvenezer szovjet katona és számos bombázó repülőgép volt a szigetországban. A szovjet—amerikai megál­lapodás után mindezeket kivonták Kubából, s akik maradtak a status quo ré­szeként, nem keltették fel sem az akkori Kennedy­­féle, sem az őt követő elnökök vezette admi­nisztrációk aggályait. „Sem Kuba, sem La­tin-Amerika, nem hitbi­zománya az Egyesült Ál­lamoknak. Kuba szuverén állam, amelynek joga van biztosítani a szuve­renitás, , védelmét” — mondotta. Rámutatott, hogy Kubának nincsenek s­em nukleáris,­ seb­ stra­tégiai fegyverei, bár mindaddig, amíg a világ valamennyi országa nem mond le ennek birtoklása jogáról, elvben Kuba sem teszi ezt. Az ország egyet­len országtól, a Szovjet­uniótól szerzi be védel­méhez szükséges fegyver­zetét. A Szovjetuniónak — 1962 óta — szerződé­se van az Egyesült Álla­mokkal. Teljességgel helytelen tehát arról be­szélni, hogy Kuba — „nukleáris revolverként” — fenyegeti az Egyesült Államokat. A Kubával szomszédos térségben, vagy magában az országban levő tá­maszponton végrehajtan­dó amerikai csapaterősí­tésekről szóló találgatá­sokkal kapcsolatban Cast­ro kifejtette: Kuba húsz év óta az USA fenyege­tését közepette él, Kubát nem lehet megfélemlíte­ni. *.«•••... a .. Az afrikai országoknak nyújtott kubai segítséggel kapcsolatosan Fidel Cast­ro emlékeztetett arra, hogy ez az együttműkö­dés nem mai keletű, en­nek természetéről és fo­gadtatásáról az afrikai országok vezetőit kell megkérdezni. New York Paja—Chnoupek tárgyalás Puja Frigyes külügy­miniszter, az ENSZ-köz­­gyűlés 34. ülésszakán részt vevő magyar kül­döttség vezetője, New Yorkban találkozott Bo­­huslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter­rel. A meleg, elvtársi-ba­ráti légkörben lefolyt megbeszélésen áttekintet­ték a kétoldalú kapcsola­tokkal összefüggő kérdé­seket, valamint a közgyű­lés napirendjén szereplő témákat. (MTI) ♦ A magyar gazdaság­­politika időszerű kérdé­seiről rendeztek nemzet­közi sajtóértekezletet hétfőn a bécsi magyar nagykövetségen. Ezt kö­vetően dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Or­szágos Anyag- és Árhi­vatal elnöke tartott elő­adást a bécsi Pálffy-pa­­lotában. ♦ Kivégezték Francis­co Macias Nguemát,, Egyenlítői Guinea volt elnökét, akit népirtás, többrendbeli gyilkosság, az emberi jogok soroza­tos megsértése és köz­pénzek hűtlen kezelése miatt ítéltek halálra. ♦ Tizenhárom évi ka­tonai kormányzás után ismét polgári elnöke van Nigériának, Fekete-Afri­­ka legnagyobb, olajban gazdag országának. NÉPSZAVA Ismét Felipe González a PSOE főtitkára Amint várható volt, új­ból Felipe Gonzálezt vá­lasztotta meg a párt fő­titkárává a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt, a PSOE Madridban tartott rendkívüli kongresszusa, amely vasárnap a hajnali órákban ért véget. Az új végrehajtó bizottság kizá­rólag Felipe González hí­veiből tevődik össze. Ezzel szemben a kongresszus politikai határozatában a kritikai szárny csaknem minden javaslatát, figye­lembe vették. Ily módon a kongresszus a korábbitól jobbra álló vezetőség és baloldali jellegű határo­zat elfogadásával ért vé­get. A kongresszussal lezá­rult a párt négyhónapos vezetési válsága, amely a májusban tartott XXVIII. kongresszuson robbant ki, annak következtében, hogy Felipe González visszavonta jelöltségét, miután a kongresszus többsége a marxizmus kérdésében szembehelyez­kedett álláspontjával. (MTI, AFP) Megnyílt a brit Munkáspárt kongresszusa László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn Brightonban a választási vereség okozta mély belső válság és egy korszakos jelentőségű ön­vizsgálat jegyében nyílt meg a brit Munk­áspárt 78. évi kongresszusa. A Munkáspárt idei el­nöke, Frank Allamn meg­nyitójában mindjárt a viták közepébe vágott, amikor a kiábrándult tö­megek nevében a Cal­­laghan-kormány jobbol­dali politikájának, a pártprogram semmibevé­telének rovására írta a májusi választási veresé­get. A pártelnök kijelentet­te, hogy a kongresszusnak két központi kérdést kell megvizsgálnia: hogyan akadályozza meg a moz­galom a konzervatív kormány munkásellenes politikáját és miként biz­tosítsa hogy saját pártjá­nak parlamenti vezetői legközelebb ne vehessék semmibe a derékhad vá­gyait, követeléseit. A brit Munkáspárt kongresszusán számos szociáldemokrata párt vendégküldöttsége is részt vesz. Több kommunista és munkáspárt megfigye­lőket küldött. Az MSZMP képviseletében megfigye­lőként Gyöngyösi István, a Központi Bizottság tagja, az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kára utazott Brightonba. a­mikor 1949. október elsején a pekingi Tien An­­g­­men téren ünnepélyesen kihirdették a Kínai Ír Népköztársaság megalakulását, a hatalmas or­szág hozzáláthatott nemes programjának megvalósí­tásához. Ez a program olyan államról beszélt, amely „küzd az imperializmus, a feudalizmus és a bürokra­tikus tőke ellen, és az erős­­Kína függetlenségének, demokráciájának, békéjének, egységének és felvirá­goztatásának a megteremtésére törekszik”. A kitűzött célok egyértelműen a szocializmus irányába mutat­tak. A Szovjetunió, amely kikiáltásának másnapján már elismerte az új államot, és felvette vele a diplo­máciai kapcsolatot, önzetlenül a testvéri nép segítsé­gére sietett. 1950 és 1960 között tízezer szovjet szak­ember segédkezett Kínában tudományos, kulturális, oktatási és egészségügyi területen. A Szovjetunió 24 000 műszaki és tudományos dokumentációt aján­dékozott Kínának, 11 hosszú lejáratú hitelt nyújtott, s aktív részt vállalt többek között a kínai repülőgép-, autó-, traktor- és vegyipar megalapozásában. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország felbecsülhetetlen segítségével gyarapodott és erősödött a kínai nép, mi­közben elsősorban a Szovjetunió erejének biztos vé­­delmében több nemzetközi válságot sikerrel átvészelt. A súlyos ideológiai és politikai torzulások fokoza­tosan deformálták a pekingi vezetést, amely szem­bekerült a szocialista országok közösségével. Ez nem­csak a kínai népnek okozott súlyos károkat, de meg­osztotta az antiimperialista erők egységét is. Kína so­kat szenvedett millióinak is érdeke, hogy ez az egy­ség helyreálljon. Az egész kínai történelem cáfolata annak a pekingi tévhitnek, hogy az ország az impe­rialista államokkal együttműködve, a szocialista or­szágok ellenében fejlődhet. Az igazi fejlődésnek, a nép felemelkedésének egyetlen biztosítéka a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálása. Szovjet A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksé­ge és Minisztertanácsa táviratban­ üdvözölte a Kí­nai Népköztársaság Or­szágos Népi Gyűlésének Állandó Bizottságát és Ál­lamtanácsát a Kínai Nép­­köztársaság kikiáltásá­nak harmincadik évfor­dulója alkalmából. A szovjet nép­­ kife­jezésre juttatva Kína munkásosztálya, paraszt­sága, dolgozó értelmisége iránti változatlan baráti érzelmeit — sikereket kí­ván a Kínai Népköztársa­ságnak gazdasága fejlesz­tésében, a kulturális élet­ben, a kínai dolgozók életszínvonalának emelése területén — mondta az üzenet, majd kiemeli: A Szovjetunió minden­kor nagy jelentőséget tu­lajdonított és tulajdonít ma is szomszédjához, a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainak. Következetesen törekszik e kapcsolatok javítására és ennek érdekében nem­egyszer tett konkrét, gya­korlati javaslatokat. A szovjet—kínai államközi kapcsolatok megfelelő alapjait a békés egymás mellett élés, az egyenjo­gúság, a szuverenitás és a üdvözlet területi egység kölcsönös­ tiszteletben tartása, az egymás bel­ügyei­be való , be nem avatkozás" elveit az erőszak alkalmazotté­­nak elvetése képezheti. A Szovjetunió a jövőben is ezekhez az elvekhez tartja magát, és abból indul ki, hogy a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok kialakítása megfelelne a Szovjetunió és Kína népei óhajának, az ázsiai és a nemzetközi béke és biz­tonság érdekeinek. A kínai és a szovjet nép alapvető érdekei igazi jó­szomszédságot és békés, kölcsönösen előnyös együttműködést követel-­­ nek — állapítja meg az évfordulóról megemlékező cikkében a moszkvai Pravda. A lap rámutat, hogy ezekben a napokban Moszkvában kölcsönös megállapodás alapján szovjet—kínai tárgyalások­ kezdődnek. Ezek eredmé­nyessége attól függ, hogy a kínai fél által a pozitív változásokra szávakban hangoztatott törekvés mi­lyen mértékben ölt testet konkrét állásfoglalások­ban, a kétoldalú kapcso­latok problémáinak gya­korlati megközelítésében — jegyzi meg a Pravda. * Feng Jü-csiu, a kínai külügyminiszter-helyet-Népköztársaság budapesti tes. Szili Géza nehézipari nagykövete hazája nem- miniszterhelyettes, vala­­zeti ünnepe alkalmából mint társadalmi, gazda­hétfőn fogadást adott a jogi és kulturális életünk nagykövetsége. A foga­ több ismert személyisége, dáson megjelent Veress Ott volt a budapesti kül- Péter külkereskedelmi képviseletek számos vő­­miniszter, Házi Vencel tetője és tagja. Megemlékezés Pekingben Éliás Béla, az MTI tu­dósítója jelenti: Kína lakossága mérték­tartóan emlékezett meg a 30. évfordulóról. Megfi­gyelők ebbe a keretbe il­lesztik bele azt a pohár­köszöntőt, amelyet Hua Kuo-feng pártelnök és miniszterelnök mondott a nemzeti ünnep előestéjén tartott parlamenti foga­dáson. Hua Kuo-feng ezúttal úgy értékelte az elmúlt három évtizedet, hogy nem szólt Mao Ce-tung­­ról, s eltűnt az idei po­hárköszöntőből a kultu­rális forradalom méltatá­sa is. Hua Kuo-feng arra kérte a kínai százmillió­kat, kövessenek el min­dent, hogy végre tudják hajtani a gazdaság kiiga­zításának politikáját. Megfigyelőknek feltűnt, hogy ezúttal elmaradt a „hegemonizmus" ostoro­zása az ünnepi beszédben. . A kínai hadsereg alakulatai folytatják pro­vokációs támadásaikat Vietnam Cao Bang és Hoang Lien Son tarto­mányai ellen. A vietna­mi egységek felvették a harcot­ a támadókkal, és visszavonulásra kénysze­­rítették őket — jelentet­­­te a VNA. * Lázár György távirata Hua Kuo-fenghez a kínai nemzeti ünnep alkalmából A Kínai Népköztársa­­ban üdvözölte Hua Kuo­­ság megalakulásának 30. fenget, a Kínai Népköz­évfordulója alkalmából társaság államtanácsának Lázár György,­­ Minisz- elnökét, tertanács elnöke, távirat­ 1979. október 2.

Next