Népszava, 1980. szeptember (108. évfolyam, 205–229. sz.)

1980-09-02 / 205. szám

1980. SZEPTEMBER 2. KEDD 108. ÉVFOLYAM 205. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT• A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Lelkiismeretünk — Vietnam .... 2 Az agrárértelmiség......................... 3 Bányászok „kinőtt” ruhában .... 3 A TV előtt..................................... 5 * Új szolgáltatás ............................. 8 A Szovjetunió szilárd nemzetközi együttműködésre törekszik Leonyid Brezsnyev beszédének visszhangja Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a vasárnap Alma- Atából hazaérkezett Moszkvába. A külföldi sajtó és sok közéleti személyiség fű­zött kommentárt Leonyid Iljics Brezsnyev Alma- Atában elmondott beszé­déhez — írja a szovjet hírügynökség. Brezsnyev nyíltan, de tárgyilagosan bírálta az amerikai külpolitikát. Kri­tikájával nem a nemzet­közi helyzet további ki­élezésére törekedett, nem olajat akart önteni a tűz­re, és távolról sem kihí­vással válaszolt a kihí­vásra — írja egyebek kö­zött a Politika című ju­goszláv napilap. Rolf Hagel, a Svéd Munkáspárt-Kommunis­ták elnöke rendkívül fon­tos dokumentumnak mi­nősítette Brezsnyev beszé­dét. „Teljességgel osztjuk a szovjet vezető vélemé­nyét abban, hogy ma a vi­lág népeinek nem lehet fontosabb d­olga, mint hogy megakadályozzák: az imperializmus ne vethes­sen gátat az erő pozíció­jából az enyhülés útjába, és ne fokozhassa tovább a fegyverkezési hajszát” — mondotta a svéd bal­oldali politikus. Roberts, a munkáspár­tiak a békéért elnevezé­sű brit mozgalom titká­ra hangsúlyozta: Leonyid Brezsnyev rendkívül pon­tosan elemezte beszédé­ben az Egyesült Államok külpolitikáját, amely egy évtizede tulajdonképpen egyetlen célt követ: azt, hogy Washington számára korlátlan ellenőrzést biz­tosítson a világban. Az amerikai vezetők éppen ezért tartanak az enyhü­léstől. Irányvonaluk ve­szélyezteti az egész világ békéjét. A Diario—16 című spa­nyol lap azt emeli ki a szovjet vezető beszédéből, hogy az új amerikai nuk­leáris stratégia célja a nukleáris háború lehető­ségének elfogadtatása a közvéleménnyel. Szultán Ali Kestmand, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt PB tag­ja, a KB titkára, az af­ganisztáni forradalmi ta­nács elnökhelyettese a TASZSZ kabuli tudósító­jának adott interjújában hangsúlyozta: Brezsnyev beszéde történelmi doku­mentum, amely nagy ha­tással lesz a nemzetközi politikára. Ez a beszéd is­mét leleplezte a nemzet­közi imperializmus fel­forgató tevékenységét, a kínai vezetés hegemon­isz­­tikus törekvéseit. Ugyan­akkor Brezsnyev ismét hangsúlyozta a Szovjet­unió, valamint Európa és Ázsia demokratikus or­szágai közötti együttmű­ködés szilárdságát, amely a béke jelentős tényező­je. Kestmand hangsú­lyozta: ezek közé az or­szágok közé tartozik Af­ganisztán is. Túlhintosétás S­zükségből, s nem jószántukból töltik tele „kamráikat” csavarral, szöggel, cementtel, fonallal, szövettel, gombbal, bútorlappal, al­katrésszel és anyaggal, egyszóval készletekkel vál­lalataink. Nem attól félnek, hogy hónap végére nem jut elegendő forint, hanem inkább attól, hogy hiába a fedezet, nem kapják meg idejében a termeléshez, szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen anyagokat. Egyebek közt ilyesmiről, szakszerűen szólva, a vállalati készletezésről is tanácskoznak azon a nemzetközi készletezési szimpozionon, és amiről ma hírt is adunk. A tanácskozásra négy kontinens 24 országá­ból mintegy száz szakember érkezett Budapestre. Nem tudom, milyen okok motiválták a szer­vezőket, amikor fővárosunkat választották az esz­mecsere színhelyéül. Egyben azonban biztos va­gyok: sajnos, nem azért, hogy az itteni készlete­zési gyakorlatot megtanulják. Még akkor sem, ha az utóbbi időben lényeges — és ami fontosabb, kedvező — készletgazdálkodási változásoknak le­hettünk tanúi. Ennek jelei röviden a következők­ben sűríthetők: tavaly végre megállt az addig tartós, rohamos, évi tízszázalékos készletnöveke­dés.A készletek értéke azonban még most is megközelíti a 650 milliárd forintot. Az összeg nagyságának érzékeltetéséül csak annyit, hogy amíg nálunk minden forint nemzeti termékre több mint 80 fillér készletérték jut, addig a fej­lett ipari államokban ennek a fele. Más megkö­zelítésben ez annyit jelent, hogy miközben a ma­gyar iparvállalatok átlagosan 80 napra elegendő anyagot, alkatrészt tartanak raktáron, addig a fejlettebb országok cégei megelégednek 6-8 napi készlettartalékkal. A túlbiztosítás nemcsak azért káros, mert a raktáron tárolt anyag tönkremegy, elavul, elrom­lik, hanem azért is, mert a vállalatnak sokba ke­rül. A vállalati anyagkészlet minden forintját ugyanis 25 fillér adó, kamat terheli. Ráadásul a tartós készletnövekedést a vállalatoknak a fej­lesztési alapból — vagyis abból a „zsebből*’, ame­lyik a beruházást, a bővítést, a korszerűsítést, a technológia javít­ást szolgálhatná —, kell finanszí­rozniuk. Következésképpen: a ma túlméretezett készletei elvonják a forintokat a jövendő nyere­ség megalapozásától. A vállalatok a túlbiztosítás ellenére, állandó anyag- és alkatrészellátási gondokkal küsz­ködnek. Ami fölös az egyik helyen , hiány­zik másutt. Az efféle ellentmondások feloldására szolgálnak a különböző interkerbörzék. A kész­letgazdálkodás javítására szorít újabban a válla­latvezetők prémiumrendszere is. Végső soron azonban a készletezési politiká­ban is a vevő és a szállító erőviszonya a megha­tározó. Ha a vállalat, mint vevő felülkerekedik — ennek kezdeti jeleit egyelőre elvétve, de már tapasztalhatjuk —, kevésbé lesz kiszolgáltatva szállítóinak, kevesebbet kell tartalékolnia. Már­pedig, ha a készletgazdálkodás javulása követ­keztében olcsóbbá válik a termelés, előnyeit — mint ahogyan jelenleg még hátrányait viseljük —, végső soron mi, fogyasztók élvezhetjük. Molnár Patrick ­ lakásellátás és pénzügyi feltételeinek továbbfejlesztése éÍ€ k is&tm­a»Bá*t"p&tin­k(tM a tömeges lakásépítés Ötmillió forintos szaks­zew*v@es&eti h03sit/óralós as­óret&keresu,lések megsegítéséhez Ülést tartott a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. Megvi­tatta és elfogadta a SZOT XXIV. kongresszusára ké­szült jelentést. Az elnökség Faluvégi Lajos miniszterel­nök-he­lyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésében megvi­tatta, a lakásellátás 1981 —1985. évi fejlesztési cél­jaira és egyes pénzügyi feltételeinek továbbfej­lesztésére vonatkozó elő­zetes tervezetet. A SZOT elnöksége örömmel vette tudomásul, hogy az ötö­dik ötéves terv lakásépí­tési előirányzatát kismér­tékben túlteljesítik, bár a városokban a lakásellátás a tervezettnél lassúbb ütemben javult. Ugyan­akkor az alacsony jöve­delmű rétegek és a fiatal házasok lakáshoz jutásá­nak esélyeit nem sikerült számottevően javítani. A nagycsaládosok igényei­nek kielégítése folyamat­ban van. Életszínvonal­politikai céljaink meg­valósítása érdekében fon­tos követelmény, hogy a hatodik ötéves tervidő­szakban gazdasági lehe­tőségeinkkel összhangban folytatni kell a tömeges lakásépítést és a lakás­­állomány felújítását, kor­szerűsítését. Főleg Buda­pesten és a városokban fokozni kell a lakásépíté­sek ütemét. Az elnökség egyetértett azzal, hogy e célok meg­valósítása érdekében to­vább kell fejleszteni a lakáselosztást és a lakás­gazdálkodás feltételeit, a lakáscserék ösztönzését. Szükségesnek tartja, hogy javuljanak a munkások, a fiatal házasok és a több­­gyermekes családok la­káshoz jutásának felté­telei, a jelenlegi kedvez­ményrendszer tovább fej­lődjön. A munkáslakás­építést jelentőségének megfelelően kell a jövő­ben is továbbfejleszteni. Az elnökség egyetértett a munkáslakás-építés te­rületi korlátainak feloldá­sával. A jövőben is biz­tosítani kell azoknak az alapoknak a képzését, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkáltatók tá­mogathassák dolgozóik lakáshoz­ jutását! A lakások fenntartá­sa egyre növekvő anyagi megterhelést jelent. Mi­vel a szakszervezetek a lakáskérdést nagyon fon­tos szociális kérdésnek tartják, e célok megvaló­sításának eszközeit és szabályozóit alaposan meg kell tervezni, gondosan ügyelve arra, hogy a la­kásfenntartás terhei a ha­todik ötéves terv életszín­vonal-politikai célkitűzé­seivel, az egyes rétegek jövedelmi viszonyaival szoros összhangban le­gyenek. Több és jobb lehetősé­get kell teremteni a la­kosság anyagilag tehe­tősebb tagjai számára, hogy saját erőből, saját munkával lakást építse­nek. Az elnökség arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami szerveknek ha­tékonyabban kell vizsgál­niuk annak lehetőségét is, hogy a termelésben és a munkaszervezésben meglevő tartalékok fel­­használásával hogyan csökkenthetők az állami lakásépítési kiadások. Az építőipari vállalatok, az építőmunkások gondos tervezéssel, jól szervezett munkával törekedjenek szép, esztétikus lakások előállítására és az előál­lítási költségek csökken­tésére. Mindezeket figyelembe véve az elnökség felkér­te a tervhivatalt, hogy az ülésen elhangzottakat is figyelembe véve, vizsgál­ja tovább, hogyan lehet a hatodik ötéves tervben a legjobb megoldásokat megtalálni a lakásellátás és pénzügyi feltételeinek továbbfejlesztéséhez. A SZOT elnöksége úgy határozott, hogy ötmillió forinttal járul hozzá az árvízkárosultak megsegí­téséhez. Világszerte kedvezően fogadták a BVT budapesti felhívását Romesh Chandra­sa Méreteit és politikai je­lentőségét tekintve is a legnagyobb szabású nem­zetközi demonstráció lesz a Béke-világtanács idei programjában a szep­tember 23. és 27. között Szófiába összehívott „né­pek világparlamentje a békéért Romesh Chandra, a Bé­ke-világtanács Magyaror­szágon tartózkodó elnöke jelentette ki ezt hétfői sajtókonferenciáján, ame­lyet az Országos Béke­­tanács hívott össze a Ha­zafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Elismeréssel szólt a saj­tókonferencián arról, hogy élénk nemzetközi vissz­hangot keltett, minden kontinensen kedvező fo­gadtatásra talált az a „budapesti felhívás”, ame­lyet ez év májusában a magyar fővárosban rende­zett üléséről adott ki a Béke-világtanács elnök­sége, így fordulva a vi­lág népeihez: „Vigyázat, háborús veszély!” Az em­berek mind jobban meg­értik —­ nemes feladata a békemozgalomnak is megértetni velük —, hogy mindannyiunkon múlik az enyhülés megmentése. Gáspár Sándor fogadta az Északi Szakszervezeti Szövetség küldöttségét A SZOT meghívására vasárnap Budapestre ér­kezett az Északi Szak­szer­vezeti Szövetség (NFL) küldöttsége Oso Laakso elnök vezetésével. A küldöttségben részt vesz Lennart Forsebäck, az NFL főtitkára. A tagszer­vezetek részéről a Dán Szakszervezeti Szövetséget (LO) Bent Nielsen titkár, a Dán Alkalmazottak Szö­vetségét (FTF) Svend Skovbro Larsen titkár, a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségét (SAK) Simo Elomaa tit­kár, a Norvég Munkás­­szövetséget (LO) Thor Halvorsen elnök, Kaare Sandegren titkár, Ole Knapp titkár, a Svéd Szakszervezeti Szövetsé­get (LO) Harry Fjöllstrom titkár és a Svéd Alkal­mazottak Szövetségét (TCO) Inge Granquist tit­kár képviselik. Az NFL küldöttsége magyarországi látogatása során a magyar szak­­szervezetek munkájával, az üzemi demokrácia, a munkahelyi környezet kérdéseivel, az energetikai és a technológiai fejlesz­tés irányelveivel ismer­kedik, s üzemekbe láto­gat el. A küldöttséget a repülő­téren Földvári Aladár, a SZOT elnöke és a SZOT Titkárság tagjai fogad­ták. A küldöttség vasárnap találkozott Gáspár Sán­dorral, a SZOT főtitká­rával. A vendégek hétfőn Timmer Józsefnek, a SZOT titkárának kísére­tében Győrbe látogattak. * Északi Szakszervezeti Szövetség (NFS) A dán, finn, az izlandi, norvég és a svéd szakszerveze­ti szövetségek, tagszer­vezetek, valamint az észa­ki országok főbb alkalma­zotti szakszervezetei hoz­ták létre 1972-ben. Az NFS alapvető fel­adata az, hogy összehan­golja az északi országok szakszervezeteinek tevé­kenységét, hasonlóképpen nemzetközi kapcsolatai­kat a skandináv és nyu­gat-európai politikai gaz­dasági rendszerekben. Szo­ros kapcsolatot tartanak fenn országaik szociál­demokrata pártjaival, egyeztetik akcióikat a nemzetközi monopóliu­mok elleni fellépésben, törekednek arra, hogy a teljes foglalkoztatás felté­telei megteremtődjenek, harcolnak az infláció, az áremelkedések ellen. Fel­lépnek a munkahelyi és természeti környezet vé­delme érdekében, a szak­­szervezeti jogok és szo­ciálpolitikai követeléseik érvényesítéséért. Nemzetközi kapcsola­taikat tekintve, elsődleges partnerük az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és tagszervezetei. Az NFS és a magyar szakszervezetek között 1974-ben jött létre hiva­talos kapcsolat. Ezt kö­vetően küldöttségük 1977- ben tett látogatást Ma­gyarországon, s a magyar szakszervezetek képvise­lői is több alkalommal cseréltek véleményt az NFS képviselőivel külön­böző, szakszervezeteiket kölcsönösen érdeklő kér­désekről. Az NFL küldött­ségének látogatása e kap­csolat további tartalmas­sá tételét szolgálja. Félidőnél tart Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben a 3-as kohó átépítése. Az eredeti hétszázhatvannyolc köbméteres térfogatát kilencszázötven köbméterre bővítik (MTI Fotó : Kerényi László felvétele)

Next