Népszava, 1981. január (109. évfolyam, 1–26. sz.)

1981-01-01 / 1. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1981. JANUÁR 1. NÉPSZAVA * A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az össz­hangban van a Magyar Nép­­köztársaság VI. ötéves tervé­vel, annak céljait konkreti­zálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirány­zatai a népgazdaság fejlődé­sének 1980. évi eredményei­re alapozódnak, és figyelem­be veszik a gazdasági növe­kedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltéte­leit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te számottevően javult, az összes behozatali többlet je­lentősen csökkent, ezen belül a nem rubelelszámolású áru­forgalmi mérleg a tervezett­nél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági sza­bályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai, és az éves terv egyéb intézke­dései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző év­ben elért eredmények meg­erősödtek. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emel­kedett. A termelő ágazatok­ban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mér­tékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számított­nál nagyobb. A nemzeti jö­vedelem belföldi végső fel­­használása a tervezettnél va­lamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fo­gyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszköz-felhalmozás mérséklődött, kisebb a szá­mítottnál a készletfelhalmo­zás is. A fogyasztás és a fel­halmozás aránya így a fo­gyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások ki­vitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számí­tott kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a terve­zett 3,5—4 százalékos növe­kedéssel szemben valame­lyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar terme­lése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ága­zatában a gazdaságtalan ter­melés és kivitel mérséklésé­nek, illetve megszüntetésé­nek is része volt az alacso­nyabb termelésben. Hozzá­járult az is, hogy a vállala­tok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvo­nal folytán alacsonyabb ter­melés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a sza­bad kapacitásoknak gazdasá­gos kivitelre, vagy import­helyettesítésre történő hasz­nosítására. Az ipari termékek értéke­sítése irányában és arányai­ban megfelelt a terv céljai­nak. A termelő célú kibo­csátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú ér­tékesítés kismértékben csök­kent, a beruházási javak ér­tékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari ter­melés szerkezetének korsze­rűsítése. A termelés haté­konyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatar­tás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel jár­nak az 1979—80-ban beveze­tett energiatakarékossági in­tézkedések, törekvés tapasz­talható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a termelést meg­haladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelke­dett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A ter­melés szakmánként és körze­tenként differenciáltan ala­kult, a csökkenés az átlagos­nál nagyobb volt a mélyépí­tőiparban. Az építési keres­let és kínálat viszonya ja­vult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói maga­tartása, egy részük azonban még nem volt képes rugal­masan alkalmazkodni a vál­tozó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés vala­melyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez kö­­zelállóan emelkedett. Kalá­szos gabonából a számított­nál több termett. A kukori­catermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állat­­tenyésztés a tervezettet va­lamelyest meghaladóan fej­lődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki elátottsága kielégítő. Az energiafelhasz­nálásban a takarékosság fo­kozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállí­tási teljesítmények az igé­nyeknek megfelelően alakul­nak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafel­használása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mér­tékben csökkent. A beruhá­zások csökkenése mind az ál­lami, mind a vállalati kör­ben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számá­nak mérséklődését eredmé­nyezte. A tervezett ütemben, vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezé­se. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbánya, Bél­apátfalvi Cementgyár, Ma­gyar Viscosa Pan II., Tiszai Kőolaj­finomító 1. üzem, Haj­dúsági Cukorgyár, Adria-kő­­olajvezeték, Vörösmarty téri Kulturális Központ) teljesen elkészült, két nagyberuhá­zásnál (recski bányászati ku­tatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár re­konstrukciója) maradnak ké­sőbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A terve­zettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó lé­tesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálko­dás fejlesztésénél. A vállala­tok és szövetkezetek beruhá­zásaikra az előző évinél ke­vesebbet, a számítotthoz kö­zelálló összeget fordítottak. A munkaképes korú né­pesség és a szocialista szek­torban foglalkoztatottak száma kismértékben csök­kent, ezen belül a nem ter­melő és szolgáltató ágazatok­ban nőtt. Az év során jelen­tősebb foglalkoztatási vagy munkaerő-ellátási gondok nem voltak. A kormányha­tározatokban kijelölt terüle­teken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági ter­melésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli tár­sadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvo­nal-politikai intézkedések hatására. A fogyasztói ár­színvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A la­kosság reáljövedelme meg­egyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarí­tott meg, mint az előző év­ben. A kiskereskedelmi for­galom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A la­kosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az él­vezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevé­tele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében ki­egyensúlyozott volt. Iparcik­kekből az év elején a szoká­sosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran A szocialista szektor beru­házásaira folyó áron 182 mil­liárd forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélokkal nem volt kielégítő a válasz­ték. A lakosság infrastrukturá­lis ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85 —86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, vala­mint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás ered­ményeként — a tervet meg­haladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a terve­zettnél több épült.­­ A gazdasági munka fő fel­adata 1981-ben is a népgaz­daság egyensúlyi helyzeté­nek, elsősorban a külkeres­kedelmi áruforgalom egyen­legének javítása, és a lakos­ság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmé­nyek javítása. A termelés és a belföldi felhasználás nö­vekedése és összetétele e cél­nak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem bel­földi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások to­vábbi csökkentésével kell el­érni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és dif­ferenciáltan nő. A növeke­dés nagyobbrészt a gazdasá­gos kivitel bővítését szolgál­ja. Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visz­­szaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményeseb­ben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesíté­sére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításá­ban rejlő tartalékok feltárá­sával a munka termelékeny­sége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és for­góeszközök kihasználása pe­dig a korábbi évekénél ered­ményesebb legyen. Az ener­gia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítás szer­kezetének ésszerűsítése ré­vén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfel­jebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek, összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bő­vülhet. Az ipari termékek ki­vitelének erőteljesebb foko­zása mellett jobban kell ki­elégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különö­sen a gépipar, ezen belül fő­ként a híradás- és vákuum­­technikai, a műszer- és a fémtömegcikk-ipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédő­szer-gyártás, a gumi- és mű­anyag-feldolgozó ipar terme­lése és értékesítése emelke­dik számottevően. A belföldi és a külföldi ke­reslethez igazodva meggyor­sul a termelés szerkezetének korszerűsítése. Azok a válla­latok fejlődhetnek dinamiku­san, amelyek gyártmányösz­­szetételüket átalakítva gyor­san alkalmazkodnak a piaci feltételekhez­. A gazdasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodás­ban, a termelés hatékonysá­gában meglevő, illetve kiala­kuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a ha­tékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős hala­dást kell elérni a gazdaság­talan vállalatok tevékenysé­gének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtá­sában, a gazdaságtalan ter­melésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolké­miai és a számítástechnikai központi fejlesztési progra­mok és megkezdődik a gyógy­szer-, növényvédőszer- és in­termediergyártás, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának vég­rehajtása, továbbá az ener­giagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításá­nak növelését szolgáló prog­ramok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási keres­let miatt változó piaci felté­telekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási mun­kák növekednek. Az építő­ipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készsé­gük növelése mellett — to­vább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafe­gyelmet, csökkentsék a kivi­telezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési pi­ac kereslet-kínálati egyen­súlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a mun­kaerő-keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabo­nafélékből , átlagos időjá­rás esetén — az 1980. évi ter­mésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyü­mölcsök, valmint az ipari növények termelése emelke­dik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mérték­ben, az egyéb állati termé­kek termelése gyorsabban nő. Az ár-­­s szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedé­sek elősegítik, hogy a kisüze­mekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termékekből a termelés növekményének túl­nyomó része a gazdaságos ki­vitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának válto­zatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a me­zőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és ener­giatakarékosság, javul a meg­levő gépek és épületek hasz­­nosítása, a termeléshez szük­séges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékeny­sége. Az 1981. évi szállítási fel­adatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalék­kal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 száza­lékkal növekednek. A beruházások mind az ál­lami, mind a vállalati dön­tési körben csökkennek. En­nek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrá­sok szabályozása. A beruhá­zási eszközöket a folyamat­ban levő beruházások befe­jezésére, illetve ütemes foly­tatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indo­kolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás fel­tételeinek megteremtése ese­tén kezdődnek. Új nagyberu­házásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonst­rukciója és az Árpád-híd szé­lesítése, valamint az előké­szítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a du­naújvárosi kokszolómű beru­házásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szol­gáló, a gazdaságos kivitelt nö­velő, a behozatalt hatéko­nyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarí­­tást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkez­deni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan ered­ményt hozó, a meglevő álló­eszközök kihasználását javí­tó, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállala­tok anyag- és készletgazdál­kodását, a termelőeszköz-ke­reskedelem munkáját, a vál­lalatok közötti együttműkö­dést. A népgazdaságban foglal­koztatottak száma várható­an csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerke­zetének átalakulása: a foglal­koztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő- és nem termelő infrastruktúrában emelke­dik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedé­se érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rend­szer. Továbbra is fontos gazda­ságpolitikai cél az elért át­lagos életszínvonal megőrzé­se. Az átlagos nominálbér és a fogyasztási árszínvonal azo­nos ütemben, 4,5—5 százalék­kal emelkedik. Az egyéni ke­resetek a minőségi és meny­­nyiségi teljesítményektől füg­gően növekedhetnek. A tel­jesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intéz­ményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosí­tása, illetve bértételeinek nö­velése. A pénzbeli társadalmi jut­tatások közül meg kell őriz­ni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pót­lékának reálértéke — az 1980. évi családipótlék-eme­­lés egész éves hatásának eredményeképpen — emel­kedik. A kiskereskedelmi forga­lom volumene 1—1,5 száza­lékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezet­tebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszol­gálás színvonalának növelé­sét az új üzemeltetési for­mák, üzlettípusok is elősegí­tik. Állami és magánerőből 76 —78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23— 24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telek­gazdálkodás és elosztás fej­lesztése, a műszaki tervvá­laszték bővítése és a lakás­építés pénzügyi feltételeinek javítása. , Az egészségügyi ellátás ja­vítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbeteg-ellátás felté­telei. Az év végére a gyógy­intézeti helyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000— 3500 új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak férőhely-ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhe­tők aránya. A közoktatás fej­lesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi inté­zetek férőhelyállománya, s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltéte­lei. Folytatódik a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelő­dési fejlesztések közül foly­tatódik a budavári palota helyreállítása. Befejeződik a Budapesti Nagy Sportcsarnok építése, megkezdődik a Ma­gyar Állami Operaház re­konstrukciója. A külkereskedelmi forga­lomban a cél az, hogy a ru­belelszámolású külkereske­delmi mérleg hiánya csök­kenjen, a nem rubelelszámo­lású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivi­tel 7,5—8 százalékkal, a be­hozatal kismértékben emel­kedik. Javítani kell a kivi­telre szánt termékek műsza­ki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, korszerű ter­mékek arányát, a kivitel gaz­daságosságát. A külkereske­delmi tevékenység hatékony­ságát jobb, aktív piaci és ár­munkával is elő kell segíteni. A tervcélok alátámasztásá­ra a gazdasági szabályozó­rendszer néhány eleme 1981 - ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a vál­tozó feltételekhez val­­ rugal­mas alkalmazkodást, a ked­vező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását se­gítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékfor­galmazást, a külkereskedel­met, a beruházásokat, a la­kosság jövedelmét és a fo­gyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejleszté­sét és a terv végrehajtásá­nak ellenőrzését illető intéz­kedésekről. (MTI) A n­épgazdaság 1981. évi terve Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: ipari termelés országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reáljövedelem lakosság fogyasztása A sok közül­­ egy szép terv kicsinyített mása ... Ilyen lesz a korszerűsített Flórián tér . Újabb igazi, világvárosi negyeddel büszkélkedhet rövidesen fővárosunk. Alul- és felüljárórendszerek teszik majd kényelmesebbé és biztonságosabbá a közlekedést e fontos csomóponton 1980 — 100 nemzeti jövedelem 102,0—102,5 belföldi felhasználás 99,0— 99,5 103,0—103,5 99,0 103,0 101,0 101,5

Next