Népszava, 1982. április (110. évfolyam, 77–100. sz.)

1982-04-01 / 77. szám

2 Georges Marchais Nicaraguában A Nicaraguában tartózkodó Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára színjátéknak és paródiának minősítette a vasárnap Sal­vadorban tartott választáso­kat, rámutatva, hogy azok semmit sem oldanak meg. Marchais a Sandinista Front meghívására kedden érkezett Managuába. Megér­keztekor tartott sajtóértekez­letért támogatásáról biztosí­totta a salvadori és a többi közép-amerikai válság békés, politikai megoldására törek­vő erőket. Georges Marchais jogosnak nevezte a nicaraguai népnek azt az eltökéltségét, hogy ne engedjen törvényes jogaiból, majd arra hívta fel a figyel­met, hogy a kis közép-ameri­kai ország az Egyesült Álla­mok agressziójának célpont­ja. Nicaragua felszólította az Egyesült Államokat, hogy ta­núsítson érettséget és meg­fontoltságot és kötelezze el magát a közép-amerikai vál­ságok valóban politikai meg­oldása mellett. A managuai külügyminisztérium nyilat­kozatában megbélyegezte a salvadori választásokat, rá­mutatva, hogy azokon a la­kosság legreprezentatívabb rétegei nem vehettek részt, beleértve az otthoniakból el­kergetett százezreket. (MTI) Hazugság- és rágalomhadjárat­­ Pravda a szocialistaellenes propagandakampányról Az Egyesült Államok által kibontakoztatott fegyverke­zési hajszát a szocialista kö­zösséggel szembeni, egyre növekvő hazugság- és rága­lomáradat kíséri — állapítja­­a meg a Pravda szerdai szá­mában Vlagyimir Bolsakov. A cikk az amerikai külpo­litikai propaganda vezetői­nek — Charles Wicknek, a nemzetközi kapcsolatok hi­vatala igazgatójának és Frank Shakespeare-nek, a nemzetközi rádiózás függet­len tanácsa elnökének — ar­ra irányuló törekvésével fog­lalkozik, hogy mind nagyobb részt utaltassanak ki hivata­laik számára a központi költ­ségvetésből. Bolsakov rámutat, hogy az előbbi hatáskörébe tartozik a nemzetközi kapcsolatok hi­vatala számos külföldi rész­legén túl az ,,Amerika hang­ja”, az amerikai kormányzat hivatalos rádióállomása is. Formálisan az utóbbi ellen­őrzése alatt áll a München­ben működő „Szabadság” és „Szabad Európa” rádióállo­más. Formális hatáskörről van szó, hiszen e két rádió­adó a jövőben is a CIA védő­szárnyai alatt áll, amely a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország elleni amerikai felforgató és felderítő tevé­kenység központja. E tevékenység kiterjeszté­se érdekében a nemzetközi kapcsolatok hivatalának el­nöke 640 millió dollárt kért hivatala számára — ez 157,7 millióval több az idei költ­ségvetési évre kiutalt összeg­nél, a nemzetközi rádiózás független tanácsának elnöke pedig 15,8 millió dollárral szeretné emelni intézménye kiadásait. A kommentátor hangsú­lyozza, hogy az újabb dollár­­milliók célja a szocialista or­szágok — elsősorban Len­gyelország — felé sugárzott bomlasztó rádióadások foko­zása. Emellett a képviselőház külügyi bizottsága március végén jóváhagyta a „Szabad Kuba” rádióadó felállításá­nak tervét, amelyre 17 millió dollárt utaltak ki.(TASZSZ) A salvadori n­ép­ támogatására Szolidaritási világk­ént alakult Hazaérkezett a Magyar Szo­lidaritási Bizottság küldött­sége, amely március 26—28-a között Mexikóvárosban részt vett a salvadori nép melletti szolidaritás jegyében rende­zett nemzetközi fórumon. Az értekezleten 28 országból mintegy 85 különböző poli­tikai párt, szervezet és moz­galom képviselője nyilvání­totta ki szolidaritását a sal­vadori nép hősies harcával, amelyet az oligarchia és a nemzetközi imperializmus el­len, a nemzeti függetlensé­gért, az emberi jogokért és a társadalmi haladásért foly­tat. A salvadori nép törekvé­seinek támogatására, vala­mint beavatkozási kísérletek elhárítására létrehozták a salvadori néppel vállalt szo­lidaritási világfrontot és a front mexikóvárosi székhe­lyű állandó irodáját. (MTI) Sok hűhó semmiért — alig­hanem nyugodtan jellemez­hetjük így a vasárnap Sal­vadorban lezajlott alkotmá­­nyozó nemzetgyűlési válasz­tásokat. Hiszen sem a választások idején, sem azóta nem hall­gattak el a fegyverek, a pol­gárháború folytatódik. A salvadori felszabadító erők, amelyek elutasították a rend­kívüli állapot körülményei között megrendezett szava­zást, nap nap után látványos katonai akciókkal jelzik: po­litikai és katonai erejüket nem lehet figyelmen kívül hagyni, nélkülük semmiféle tartós rendezésről nem lehet szó a válság sújtotta ország­ban. A vasárnapi eredmények aligha váltották be az Egye­sült Államok reményeit. Pe­dig a Reagan-kormányzat meglehetősen ellentmondásos karibi politikájának sarkkö­vévé tette a közép-amerikai választások sorát záró sal­vadori szavazást. Ám ami si­került például Hondurasban — mérsékelt polgári vezetés­sel váltani fel a katonai re­zsimet —, az nem jött össze Guatemalában, s a jelek sze­rint Salvadorban sem. Gua­temalában a választási csa­lást időközben katonai puccs „korrigálta”. A szavazás megismétlését beígérő új ve­zetés feltehetőleg az előzőnél jobban elnyerte Washington tetszését, hiszen máris hiva­talosan elismerte a Rios Monti tábornok vezette jun­tát. A salvadori voksolásnak hármas szerepet szántak: ja­vítani az országról kialakult meglehetősen sötét nemzet­közi képet, megszilárdítani a kereszténydemokraták pozí­cióit, s ily módon képessé tenni a kormányzatot arra, hogy megfékezze az elszaba­dult erőszakot. Nos, ami a közvélemény ítéletének megváltoztatását illeti, erre a választások a legkevésbé sem voltak alkal­masak, hiába tett meg lát­szólag mindent a kormány­zat a szavazás tisztaságának igazolására. A 2 millió vá­lasztásra jogosult polgárnak ugyanis legfeljebb egyhar­­mada járult az urnákhoz, a majd ötmillió salvadori kö­zül mintegy hatszázezren. A felszabadító erők által ellen­őrzött területeken s számos vidéki körzetben ki sem nyi­tották a szavazóhelyiségeket. Meglehetősen érthetetlenek így azok a lelkendező wa­shingtoni nyilatkozatok, ame­lyek a „gerillák teljes politi­kai és katonai vereségeként” próbálják beállítani az ered­ményeket. Annál inkább, mivel Wa­shington favoritjának, a pol­gári­ katonai junta élén 1980. óta álló José Napoleon Du­arte kereszténydemokrata pártjának nem sikerült ab­szolút többséget szereznie a 60 tagú alkotmányozó nem­zetgyűlésben. (E testület dol­gozná ki Salvador új alkot­mányát, s jelölné ki új ideig­lenes elnökét.) Ez pedig azt jelenti, hogy a keresztényde­mokratáknak a szélsőjobbol­dal öt pártjával kellene meg­osztozniuk a hatalmon. Azokkal a pártokkal, ame­lyek a választási kampány során kígyót-békát kiabál­tak a kereszténydemokraták­ra, gyengekezűnek, puhány­­nak titulálva őket. D’Aubuis­­son őrnagy, a szélsőjobboldal talán „legmarkánsabb”, egyé­nisége — állítólag ő az egyik halálbrigád, a Fehér Kéz pa­rancsnoka, s ő adta ki a tűz­­parancsot például Romeró­­nak, San Salvador érsekének meggyilkolására — odáig elment, hogy sajátos leegy­szerűsítéssel egyenlőségjelet tett kereszténydemokraták és kommunisták közé. A várakozásaiban csalódott Washington nem is titkolt nyomást gyakorolt annak ér­dekében, hogy az öt szélső­­jobboldali párt a keresztény­­demokratákkal együtt koalí­ciós kormányt alakítson. (A tárgyalások az Egyesült Ál­lamok San Salvador-i nagy­­követségén folytak.) Ám a szélsőjobboldali csoportok úgy ítélik meg: együttesen képviselnek akkora erőt, hogy Duartéék nélkül alakít­sanak kabinetet. A szélsőjobboldal nyílt sze­repvállalásával azonban alig­hanem végleg kútba esnek azok a tervek, hogy mérsé­kelt reformpolitikával, neta­lán a felszabadító erőkkel való párbeszéd megkezdésé­vel legyenek úrrá a válságon. Még ha sikerülne is a „nem­zeti egységkormány” meg­alakítása, kevéssé valószínű, hogy a politikai kötélhúzás­ban megfáradt Napoleon Du­arte képes lenne mérséklő hatást gyakorolni a szélső­­jobboldalra. Hiszen két év alatt nem sikerült megfékez­nie a politikai gyilkosságok döntő többségéért felelős hadsereget sem. Az ultrák­nak pedig megvan a maguk receptje: szabad kezet adni a hadseregnek és a halálbri­gádoknak a „rendcsinálás­hoz”, akármekkora is legyen a véráldozat. A Reagan-kabinetnek vi­szont így egyre nehezebb lesz a honatyákkal elfogadtatnia az újabb katonai segélyinjek­ciókat, amelyeket elengedhe­tetlenül szükségesnek ítél a salvadori kormányzat élet­ben tartásához. A salvadori választás bu­merángként rombolhatja szét a közép-amerikai rendezési elképzelések amúgy is inga­tag építményét, amely a ka­ribi mini Marshall-tervvel a gazdasági fellendülés ösztön­zésére és a válság sokoldalú tárgyalásos rendezésére ala­pozódott volna. Félő hát, hogy párbeszéd helyett to­vábbra is a fegyvereké lesz a szó. Elekes Éva A salvadori limanerán­g Párizs Mitterrand-Berlingu­er találkozó Francois Mitterrand elnök egyórás megbeszélést tartott az Elysée-palotá­ban Enrico Berlinguerrel, az Olasz EP főtitkárával, aki a Francia Szocialista Párt meghívásá­ra érkezett Párizsba, s előző­leg hosszasan tárgyalt Lionel Jospinnel, a szocialista párt első titkárával. Enrico Berlinguer az Ely­­sée-palotából távozva azt mondotta, hogy a francia és az olasz politikai helyzetről, a két ország kapcsolatairól és a főbb nemzetközi kérdé­sekről — Közép-Amerika, Európa és Lengyelország helyzetéről, valamint a le­szerelésről — folytattak esz­mecserét. Az újságírók kérdéseire válaszolva Berlingper azt mondotta, hogy a francia kommunisták és szocialisták közötti szövetség nagyon ér­dekes kísérlet, s az olasz kommunistákat is ösztönzi abban a törekvésükben, hogy Olaszországban „alternatíva” jöjjön létre, s mélyreható változásokat valósíthassanak meg. Az OKP főtitkára úgy fogalmazott, hogy „nagyon sok konvergáló pont találha­tó az olasz kommunisták és a francia szocialisták között”. (MTI) Baszk terroristák követték el a francia vasúti merényletet Nagy erővel folyik a nyomozás A francia rendőrség — Mit­terrand elnök személyes uta­sítására — nagy erővel foly­tatja a nyomozást a Párizs— Toulouse express­zvona­ton bekövetkezett robbanás ügyében. A vizsgálat első adatai ugyanis azt mutatják, hogy merényletről van szó: az expressz 18. kocsijában nagy erejű pokolgép robbant. A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy könnyen a vonat kisiklását okozhatta volna, ha az expressz vezető­jének — nagy lélekjelenlét­tel — nem sikerült volna 200 méteren belül megállítania a 140 kilométeres sebességgel robogó vonatot. A pályaudvarokon széles körű óvatossági rendszabá­lyokat vezettek be: indulás előtt alaposan átvizsgálják a szerelvényeket és ellenőrzik az utasok csomagjait is. Az észak-spanyolországi Bilbaóiban megjelenő Deia című lap szerkesztőségét egy ismeretlen telefonáló hívta fel és beolvasott egy közle­ményt arról, hogy a spanyol baszk zászlóalj követte el a terrorcselekményt a vonaton. A közlemény szerint a szél­sőséges spanyol szervezet minden alkalommal francia földön fogja megtorolni az ETA baszk szeparatista szer­vezet Spanyolországban el­követett akcióit. (MTI, AFP) Nézeteltérések Tajvan miatt Visszaesés a kínai-amerikai kapcsolatokban Peking a kínai—amerikai dip­lomáciai kapcsolatok ügy­vivői szintre való leszállítá­sára készülődik — ez a vé­leménye a VPI amerikai hír­ügynökség szerdai jelentése szerint a pekingi politikai megfigyelők többségének. A kínai—amerikai kapcso­latokat terhelő legújabb lé­pés az a március 26-án át­nyújtott jegyzék, amelyben a kínai külügyminisztérium tiltakozott az amerikai be­vándorlási törvény Tajvant külön államként kezelő mó­dosítása miatt. Megfigyelők rámutatnak, hogy Peking háromhónapos késéssel til­takozott a múlt év december 22-én életbe lépett törvény­­módosítás ellen. A nézeteltérések másik forrása a tajvani fegyver­­szállítások ügye. Washing­toni tisztségviselőktől szár­mazó értesülés szerint a Rea­­gan-kormányzat már eltö­kélte: a pekingi tiltakozások nem akadályozhatják meg a Tajvannak szánt amerikai fegyverszállítási csomagterv megvalósítását. Az üzletet pe­kingi diplomaták a kínai— amerikai kapcsolatok „pró­bakörének” tekintik. Fu Hao kínai külügymi­niszter-helyettes Tokióban kijelentette, hogy Peking kész tudomásul venni a visszaesést a kínai—amerikai kapcsola­tokban. Teng Hsziao-ping pe­dig kijelentette: Kína „jól felkészült” arra, hogy a kap­csolatokat esetleg alacso­nyabb szintre szállítják le. CSÜTÖRTÖK, 1982. ÁPRILIS 1. NÉPSZAVA Washington kettős látása Buenos Aires-i Utcakép TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Néhány tény: # BOLÍVIÁBAN általános sztrájk zajlott le az elvisel­hetetlen életviszonyok elleni tiltakozásul. A sztrájkot a szakszervezetek hirdették meg. A kormány a munkabe­szüntetést törvénytelennek minősítette. Száz szakszerve­zeti tisztségviselőt őrizetbe vettek. # ARGENTÍNÁBAN heves összecsapások zajlottak a kormány nyomorpolitikája ellen tiltakozó tüntetők és a rendőrség között. A tiltakozó megmozdulást az évek óta hatalmon levő katonai kormányzat által illegalitásba szo­rított Általános Munkásszövetség szervezte az egyre nö­vekvő munkanélküliség, a bérek leszorítása és a bírósági eljárások nélküli tömeges letartóztatások ellen. A rendőr­ség könnygázbombákkal és lovas alakulatokkal rohamoz­ta meg a tüntetőket Egy ember meghalt, számos sebesü­lés történt. A letartóztatottak száma eléri a kétezret. A PAKISZTÁNBAN az utóbbi hetekben drasztikus in­tézkedésekhez folyamodott a katonai diktatúra. Eddig több mint 18 ezer embert tartóztattak le. Múlt szerdán 15 ezer sztrájkoló pedagógust is őrizetbe vettek néhány órára, hogy megakadályozzák tiltakozó felvonulásukat. 1978 ősze óta valamennyi politikai p­árt működése tilos. Miután Washingtonban mostanában annyira kényesek az emberi jogokra, különösen pedig a szakszervezeti jo­gokra, még azt hihetné valaki, hogy mindezek az esemé­nyek viharos felháborodást váltottak ki az illetékesekből és a propagandagépezetből. Erről azonban szó sincs! Mind a tömegkommunikáció, mind a hivatalos szervek feltűnő diszkrécióval kezelik a fent említett eseményeket. Minden energiájukat a lengyelellenes támadások veszik igénybe. Ha Lengyelországban őrizetbe vesznek egy ellen­­forradalmárt vagy egy köztörvényes bűnözőt, azonnal tel­jes hangerővel peregnek a propagandadobok. Állandóan támadják a lengyel nép önvédelmét szolgáló szükségintéz­kedéseket. Pedig ne feledjük: Lengyelországban alkotmá­nyos módon hirdették ki a szülőségállapotot, a kormány a helyén maradt, a parlament működik, és a szakszervezeti tevékenységet is csak azért kellett ideiglenesen felfüggesz­teni, hogy a Szolidaritásban hangadó ellenforradalmárok hatalomátvételi törekvéseinek útját állják. Alighanem éppen ez fáj azoknak, akik útjukra indították a lengyelellenes szankciók gépezetét, és minden módon igyekeznek napirenden tartani a „lengyel kérdést”. Ha viszont a haladó erők, a dolgozók valódi érdekeit képvi­selő munkásszervezetek ellen brutális terrorral lépnek fel különböző népelnyomó diktatúrák, akkor a Fehér Ház tá­ján minden csendes. Pedig a világ kíváncsian várná, miféle szankciókat, mi­lyen megtorló intézkedéseket hajlandók javasolni az em­beri jogok tényleges lábbaltiprói ellen. (gpl Nemzetközi hírek # A Magyar Tanácsköz­társaság, valamint a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltá­sának évfordulója alkalmá­ból Szapora Sándor pozsonyi magyar főkonzul megkoszo­rúzta a magyar vöröskato­náknak a szlovákiai Rima­szombat városában levő sír­ját. # Nicaragua jegyzékben tiltakozott Hondurasnál, amiért a hondurasi erők el­rabolták Francisco Javier Hurtado López nicaraguai diplomatát. A diplomatát a tegucigalpai repülőtérről hur­colták el. A 750 ezer svéd állampol­gár írta alá azt a felhívást, amely atomfegyvermentes övezet létesítését követeli Észak-Európában. A petíciót átnyújtották Ola Ullstennek, az ország külügyminiszteré­nek. #: Carlos Rafael Rodri­guez, a Kubai KP KB PB tagja fogadta Iszmat Kittani iraki külügyminiszter-he­lyettest. # Ariel Saron izraeli had­ügyminiszter elhárította az egyiptomi külügyminiszter meghívását — jelentette az izraeli rádió. Az izraeli hadi­­tengerészet egyik magas ran­gú tisztje bejelentette, hogy hivatalosan is bezárták a Sínai-félsziget déli csücskén, Sarm el-Seikhben levő iz­raeli támaszpontot, amely­nek szerepét az eilati kikötő veszi át. #: Luis Herrera Campins venezuelai elnök négy új minisztert nevezett ki. A döntés érdekessége, hogy mind a négy új­­miniszter nő. #: A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—1345 jelzésű mesterséges holdat. # A csehszlovák szövetsé­gi gyűlés Prágában befejezte kétnapos ülésszakát. # Thorbjörn Bälldin svéd miniszterelnök háromnapos látogatásra Bonnba érkezett. A svéd kormányfő megérke­zése után megbeszélést foly­tatott Willy Brandttal, az SPD elnökével. # Az USA déli részén megtartott „Gallant Eagle ’82” hadgyakorlaton ejtőer­nyős ugrás közben négy ka­tona életét vesztette és több mint száz megsérült. A „gyorshadtest” ejtőernyős tö­meggyakorlatán egyszerre 3000 ejtőernyős hajtott végre ugrást 90 repülőgépből.­­ Párizsban három álar­cos fegyveres tüzet nyitott az izraeli hadügyminiszté­rium fegyvervásárlási misz­­sziójának épületére. # Weinberger amerikai hadügyminiszter Szöulban megállapodást írt alá, amely­nek értelmében az USA há­borús szükségállapot esetén — kongresszusi jóváhagyás nélkül — hadfelszerelést szállíthat Dél-Koreának. # A holland—nyugatné­met határ mentén, az NSZK- beli Geilenkirchen közelé­ben, Teverenben felavatták a NATO új támaszpontját, ahol a légi előrejelző és felderítő berendezéssel (AWACS) fel­szerelt repülőgépek állomá­soznak.­­ Izraelbe érkezett Lord Carrington brit külügymi­niszter.

Next