Népszava, 1983. december (111. évfolyam, 283–307. sz.)
1983-12-18 / 298. szám
NÉPSZAVA, 1983. DECEMBER 18., VASÁRNAP A közlekedés biztonsága az egész társadalom közös ügye Tóth Ferenc r. vezérőrnagy, az országos rendőr-főkapitány helyettesének nyilatkozata — Az idén jelentősen emelkedett a közlekedési balesetek száma. Mi ennek az oka, magyarázata? — Valóban figyelmeztető az a tendencia, ahogyan a baleseti lázgörbe grafikonja egyre jobban emelkedik — válaszol a kérdésünkre Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, az országos rendőr-főkapitány közbiztonsági és közlekedési helyettese. művezetőknél és a gyalogosoknál is egyre gyakoribb, hogy nem veszik figyelembe A sorompóügy — A közvéleményt hosszú idő óta foglalkoztatja a sorompókérdés. Vannak olyanok, akik minden közútivasúti összeütközést, szerencsétlenséget kizárólag a MÁV számlájára írják és azt hangoztatják, hogy a technikai előfeltételek biztosításával kell megelőzni a bajt. — Nem valamiféle új jelenségről, új gondról van szó. Az elmúlt évtized során a kormány többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, így jelentős összegeket fordítottak automatizálásra, fény- és félsorompók felszerelésére, a technikai biztonság növeléséért. Valamennyi érintettel közösen ismételten felülvizsgáltuk az ország valamennyi közút-vasút találkozását, különösen szigorú előírásokat alkalmaztunk ott, ahol tömegközlekedés bonyolódik le. Valamennyi illetékes kötelessége, hogy a technikai feltételeket javítsa. Itt a legdöntőbbnek a beláthatóságot tekintjük, ennek érdekében sok helyütt fákat vágtak ki, épületeketbontottak le. Tehát mi is halljuk, hogy szabályozással, jelzésekkel, műszaki intézkedésekkel, beruházásokkal javítanikell a helyzetet. De nem lehet csak a közúti irányító-jelzőlámpákat és a piros jelzés ellenére haladnak át a technikában keresni a megoldást, hiszen előfordult, hogy egy törmegszerencsétlenséget követő napon országos ellenőrzést tartottunk, s több százan a tilos jelzés ellenére hajtottak rá a pályára. Az sem ritka, hogy autóval, motorral nekárohannak a lezárt sorompónak. Nem valami váratlan helyzetről van szó, hiszen a kereszteződéseket 150 méterrelelőbbjelzik és Smrihtilenki is tudja, hogy ezek veszélyes pontok. Az alapvető megoldás: lassan 'haladna és csak akkor ráhajtand a pályába, ha valóban meggyőződtek arról, hogy nem közeledik vonat. Egyébként a közlekedési balesetek összességét figyelembe véve a sorompóknál történtek aránya elenyésző, de az emberi életeket nem lehet számban, pénzben mérni, tehát itt is mindent el kell követni a balesetek számának csökkentéséért. Azt is tudomásul kedd venni, hogy a vasúti baleseteknek sokszor olyan a hatása — éppen a tömeges jelleg miatt egy-egy alkalommal — mint a légi katasztrófáknál. A megelőzés azonban nemcsak hatósági, hanem éppen úgy, mint a közlekedés minden területén önfegyelmen, megértésen múlik elsősorban a lekedők segítése, orientálása a helyes szabályalkalmazásra. Az ellenőrzések alkalmával kiemelt figyelmet fordítanak az ittas vezetések megelőzésére, a közlekedés biztonságára súlyos veszélyt jelentő szabályszegések, az agresszívmódon közlekedők kiszűrésére a forgalomból. A szabálysértéseket elkövetőkkel szerbben — a törvényesség elveinek érvényesítésével, az elkövetett cselekmény súlyosságának megfelelően „differenciáltan” a fokozott szigor irányába hatva történnek az intézkedések. Az ellenőrzések számának fokozásával és célravezetőbb módszerek bevezetésével nőtt a szabályszegőkkel szembeni fellépés hatékonysága. Itt szükséges szólni a szabálysértési törvény módosításáról, amely lehetővé teszi a megelőzést jobban szolgáló szigorúbb felelősségre vonást. Az új rendelkezés szerint a járművezetőkkel szemben kisebb súlyú szabálysértések esetén a helyszínen kiszabható pénzbírság összege 300 forintról 500 forintra emelkedett. Ittas vezetés esetében a szabálysértési eljárás során ötezer forintig terjedhető Válasz a miértekre — Végleges adatok, még nem állnaik rendelkezésünkre, de az első kilenc hónap statisztikája sajnos, kedvezőtlen tendenciát bizonyít. Az idén jannuár elejétől szeptember végéig 6,2 százalékkal több, összesen 14 114 személyi sérüléses baleset történt, mint a múlt év azonos időszakában. A halálos áldozatok száma 77-tel növekedett és sokkal több gyalogosbaleset történt, mint 1982-ben. A megyék közül a legnagyobb arányú növekedés a személyi sérüléses baleseteknél Hajdú-Bihar — 32 —, Tolna — 21,6 — és Csongrád megyében 20,4 százalék volt. A miértekre csak alapos, a közlekedési szakemberek, a tudományos kutatók bevonásával végzett vizsgálatok, elemzések után lehet választ adni. Rendkívül fontos a reális kép kialakítása, mégpedig nemcsak egy adott időszakot vizsgálva, hanem több évet elemezve, mert arra is kutatjuk a választ, hogy a több évig tartó csökkenő, kedvelő tendenciát követően az 1983-as helyzet állandósul, egy tartós trendről van-e szó. Ami a legfontosabb, nekünk minden körülmények között valamennyi érdekelttel közösen a megelőzés lehetőségeit kell keresni. Veszélyes hétvégék — Gyakorlati tapasztalataink, az ellenőrzések alapján azonban már most levonható néhány következtetés. Azt hiszem, hogy az egyik alapvető tényező az év eleji enyhe téli időjárás, amikor a korábbi évekkel szemben nem csökkent jelentősen a közúti forgalom. A nyári időszakra a nemzetközi forgalmat is figyelembe véve pedig a jelentős emelkedés volt a jellemző, amely megmutatkozott a balesetek számának alakulásában is, hiszen például augusztusban 2004 személyi sérüléses balesett történt, 217-tel több mint az elmúlt év azonos időszakában. Különösen sok súlyos és halálos kimenetelű összeütközés, gázolás történik péntek déltől vasárnap estig. Itt nincs szükség különösebb kutatásra. Számunkra érthetetlen módon éppen a hét végén, amikor ráérnének az emberek, akkor a legtürelmetlenebbek, tudatosan megszegik az alapvető szabályokat is, annak ellenére, hogy mindenki tudja, ezek az életüket védik. Nincs jelentős múltunk a motorizációban. Hozzá kellene szoknunk az útvonaltervezéshez és az időpontok megválasztásához. Aki, okosan autózik, motorozik, az nem veszi igénybe járművét a csúcsidőben a belvárosban, hiszen autóbusszal, metróval, villamossal, trolibusszal gyorsabban közlekedik és különösen fontos, hogy a víkenzieken a túlzsúfolt szakaszokat elkerüljék, illetve ne akarjon mindenki ugyanabban az időpontban hazatérni. Erre persze azt is lehet válaszolni, építsenek több autópályát, korszerű utat. A népgazdaság — állítom, hogy sokszor teherbíróképességét meghaladó mértékben — az elmúlt évtizedben jelentős anyagi erőforrásokatbiztosított az úthálózat korszerűsítésére. Nincs a földkerekségnek olyan gazdag országa, amely olyan úthálózatot tudna kialakítani, amely a legnagyobb csúcsok zökkenőmentes lebonyolítására alkalmas. Elsősorban emberi tényezőről van szó. Sajnos, 1983-ban minden eddiginél gyakrabban találkoztunk fegyelmezetlen, figyelmetlen magatartással, veszélyhelyzeteket előidéző, durva, agresszív módon elkövetett szabálysértésekkel. A baleseti növekedés okai között említhető, hogy növekedett a nemzetközi áruszállítás, és minden eddiginél több külföldi személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár közlekedett útjainkon. Ezek azonban csak közreható tényezők. Mi azt mondjuk, hogy a „közúti közlekedés biztonsága” alapvetően szilárd. De a meglevő, a felerősödő negatív jelenségek gátolják a biztonsági tényezők erőteljesebb érvényesülését. Okok és okozatok — A baleseti okok összetételében történt valamiféle lényeges változás? — Nem. A járművezetőknél a baleseti okok közül a legelső helyen a relatív gyorshajtás áll. Sokan úgy gondolják, hogy csak akkor döntenek helytelenül, ha a szabályokban előírt maximális sebességnél gyorsabban haladnak. Ez nem így van, mert a relatív gyorshajtás, amikor nem tudnak, pontosabban nem alkalmazkodnak a látási körülményekhez, az útviszonyokhoz, legalább ilyen veszélyes. Emiatt egyre több baleset történik. Különösen jellemző ez az időjárás-változásokkor. A második helyen az elsőbbségi szabályok megsértése szerepel, s ezt követi a szabálytalan irányváltoztatás és a szabálytalan előzés. A gyalogosok baleseteik többségét az úttestre történő vigyázatlan, hirtelen lelépéssel okozzák. Gyakoriak az álló járművek előtti áthaladás miatti balesetek is. Kialakult az emberekben egy képzet, hogy ha például a megállóban álló busz előtt lépnek ki, akkor biztonságban vannak. Holott ilyenkor rendkívül veszélyes helyzetet idéznek elő, hiszen a másik sávon érkező járművezető nem látja őket és sokszor hiába próbál fékezni, megállni. A legtöbbet valójában a járművezetők tehetik, a többi között a gyalogátkelőhelyek tiszteletben tartásával, a kereszteződések óvatos megközelítésével, a balesetek megelőzéséért. De nem reklámfogás, valamiféle szlogen, amit az OKBT évek óta hirdet: „Járművel vagy gyalog az úton társak vagyunk!" A közlekedés ugyanis alapvetően az együttműködésre épül, s a szabályok nemcsak a járművezetőkre vonatkoznak, hanem a rend, a biztonság érdekében a gyalogosoknak is be kell ezeket tartani. Mint baleseti ok a jár Részegek és cserbenhagyok — Szinte úgy tűnik, mintha „divattá” vált volna az ittas vezetés. A cserbenhagyásos ügyek döntő többsége mögött is az alkohol „húzódik” meg. — Az alkohol közreható tényező a deviáns, társadalomellenes magatartások és jogsértések kialakulásában. Az ittasság a közlekedési bűncselekményeknél, a balesetek kialakulásában is különösen súlyos következményeket von maga után. Elég arra utalni, hogy a közúti közlekedésibűncselekmények évente több mint 70 százalékát „közúti jármű ittas vezetésének szándékos vétségével” valósítják meg. A közúti közlekedési baleseteknek 18 százalékát okozzák ittas állapotban. Ez abszolút számokban azt jelenti, hogy 1983 első kilenc hónapja alatt bekövetkezett 14 114 személyi sérüléses balesetközül 2701 eseményt okoztak ittas állapotban. Az ittasbalesetek fokozott társadalmi veszélyessége elsősorban abban rejlik, hogy amíg az összes személysérüléses baleseteknek 6-8 százaléka, addig az ittas baleseteknek több mint 20 százaléka halálos kimenetelű. Az ittas járművezetések, az ittas állapotban okozott baleseteik megelőzésére széles körű intézkedéssorozat valósul meg. Közúti ellenőrzések alkalmával évente közel 400 000 alkoholszondás vizsgálatot alkalmaznak közterületi szolgálatot ellátó rendőreink, ötvenezerre tehető a pozitív, az alkoholos befolyásoltságra utaló elszíneződések száma. A felelősségre vonásról A közlekedők között közismeretté vált, hogy meghatározott időszakokban fokozott közúti akcióellenőrzésekre kerül sor. Az ellenőrzések elsődleges célja a köz — Gyakran mondják, hogy a rendőrségnek érdeke, célja a pénzbüntetések fokozása. — A mi alapvető kötelességünk a közlekedés, a közlekedők segítése. Semmiféle olyan feladatuk nincs a rendőröknek, hogy a „bevételeket” fokozzák, hiszen a bírság az állami költségvetést illeti meg, nem valamiféle tervezett rovat. A büntetés eszközével azonban élni kell, közérdekből, hiszen a fegyelem a közlekedés alapja. Sokat lehetne vitatkozni a közlekedési képzésről, oktatásról. De azzal mindenki egyetért, hogy már az óvodában meg kell ezt kezdeni, nem valamiféle felesleges, kötelező tantárgyról van szó. A gyermekek, a fiatalok közlekedésre való nevelése, a felnövekvő generációk módszeres felkészítése az általános baleseti megelőzési tevékenység szerves, rendkívül fontos része. Attól a perctől kezdve, amikor a gyermek elkezd járni, hozzá kell szoktatni a környezethez, amelyben elválaszthatatlanul közlekedik. Fontosnak tartjaik, hogy az általános és középiskolákon túlmenően a főiskolákban, egyetemeken is a követelményekhez igazodva magas szinten oktassák a közlekedési ismereteket. Az óvodai és általános iskolai közlekedési nevelést illetően már tízéves tapasztalattal rendelkezünk. Az OKBT messzemenően támogatja, a többi között anyagi eszközökkel, hogy minél több tanító, tanár szerezzen jogosítványt, hogy teljessé váljon a pedagógus közlekedési szakreferens hálózat. Annak ellenére, hogy a tanítási idő csökken, mi messzemenően támogatnánk, hogy a közlekedésnevelésre több idő jusson, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a gyermekek életének védelme. Sok középiskolában — elsősorban a szakközépiskolákban — lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek az érettségivel együtt gépjárművezetői jogosítványt is szerezzenek. Ma még nincsenek meg a megfelelő feltételek, de a jövőben minden középiskolában lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok gépjárművezetésből levizsgázzanak. Ennél a kérdésnél hangsúlyozni kell, hogy a gyermekek helyes közlekedésre történő nevelése nemcsak az iskola, hanem a szülők feladata, kötelessége is. Rendkívül nagy szerepe van a személyes példamutatásnak, a módszeres nevelésnek. KRESZ-módosítás — Mikorra várható a KRESZ módosítása? — Néhány kérdésben az illetékesek társadalmi vitát kezdeményeztek, a jogszabály előkészítése befejeződött, kihirdetésére a közeljövőben sor kerül. A módosításra kerülő KRESZ szabályainak konkrét tartalmáról a szabályelőkészítés időszakában még korai lenne szólni. Azt azonban elmondhatom, hogy a jelenlegi szabályozottságtól alapvetően eltérő, vagy az elveket megváltoztató módosítás nincs tervbe véve. A módosított jogszabálytervezet rendelkezik néhány új jelzőtábla alkalmazásáról, fogalommeghatározások pontosításáról, továbbá helyes szabályértelmezésről, például az irányváltoztatással kapcsolatban. Az 1976-ban bevezetett „új KRESZ” a 2024/1972. számú MT határozat következménye volt, amely kötelezte a KPM-et és a BM-et az új jogszabály kiadására. A közlekedésbiztonság társadalmi üggyé válásának még több fontos tényezője is volt, így többek között a balesetmegelőzés társadalmi szervezetrendszerének, az OKBT-nek a megalakulása. A társadalmi és hatósági együttműködés fokozódása — miként ezt az élet igazolta — a balesetek mérséklésében hasznosnak bizonyult. A KRESZ-módosítás bevezetését előkészítettük, gondoskodunk a széles körű tájékoztatásról, propagandáról. A célkitűzések lényege, hogy az új módosítások megismertetése mellett ismételten se(Folytatás a 12. oldalon) 11 pénzbírságot szabhatnak ki bírságoló hatóságaink az elkövetővel szemben és meghatározott időbre visszavonhatják agépjárművezetői engedélyt is. Egyébként véleményünk szerint a leghatásosabb büntetési mód éppen a vezetéstől való eltiltás. Ittas vezetés miatt évente mintegy 14 ezer jogosítványt vonunk vissza, de ezzel a szankcióval élünk azokkal szemben is, akik sorozatosan megsértik a szabályokat, vagy olyan vétségeket követnek el, amelyekkel súlyosan veszélyeztetik maguk és mások testi épségét Úgy gondolom, hogy a társadalmi elvárásoknak, a közvélemény jogos követelésének teszünk eleget, amikor az ittas vezetőkkel szemben minden eddiginél nagyobb szigorral lépünk fel.