Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)

1984-05-26 / 122. szám

A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Június 20-ra összehívták az országgyűlést Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az El­nöki Tanács. Az Alkotmány 22. paragra­fusának (2) bekezdése alap­ján június 20-án, szerdán tíz órára összehívta az ország­­gyűlést. A Minisztertanács javasol­ja, hogy az országgyűlés tűz­ze az ülésszak napirendjére a törvényjavaslatot az 1983. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról, valamint a kül­kereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtá­sával foglalkozó beszámolót. Az Elnöki Tanács a továb­biakban bírákat mentett fel és választott, végül kegyelmi ügyben döntött. többletteljesítményért Az átlagosnál ösztönzőbb­­ .A költsen árnövekedést 130 ezer dolgozót érint 1983. január elsejétől az ál­talánosan alkalmazott jöve­delem- és bérszabályozási rendszert két kísérleti konst­rukcióval egészítették ki. Az úgynevezett munkaerő- és jövedelemadózási rendszert, illetve az erőforrás- és jöve­delemadózási kísérletet ta­valy összesen 30 gazdálkodó szervezet alkalmazta. A 27 állami vállalat és 3 szövet­kezet közül 9 az iparba, 21 az építőiparba tartozott. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal tájékoztatása szerint a két bérkísérlet első évi működése kedvező, a módszerek az általánosnál lé­nyegesen nagyobb ösztönző erőt fejtettek ki. Ennek meg­felelően a bérkísérletben részt vevő vállalatok és szö­vetkezetek többségének tel­jesítménye az átlagot jóval meghaladóan javult. Mindez indokolta, hogy a két kísér­leti rendszert az idén is foly­tassák, illetve bővüljön az al­kalmazók köre. 1984-től to­vábbi 24 gazdálkodó szerve­zet (15 ipari, 8 építőipari és egy belkereskedelmi vállalat, illetve szövetkezet) él a két bérkísérlet adta lehetőséggel, így az idén már mintegy 225 ezer a kísérleti jövedelem­szabályozást­ alkalmazó gaz­dálkodó egységeknél foglal­koztatottak száma. A kísérletbe újonnan be­vont vállalatok és szövetke­zetek kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a gaz­dálkodók összetétele a tava­lyinál jobban reprezentálja a népgazdasági viszonyokat. Ennek érdekében a kísérle­tezők közé viszonylag na­gyobb hányadban kerültek az átlagosnál alacsonyabb jöve­delmezőségű vállalatok. A tavaly már alkalmazott két bérkísérlet 1984. január elsejétől egy újabbal, az úgy­nevezett „új típusú kereset­szabályozási rendszerrel" gyarapodott. Az új kereset­­szabályozás célja, hogy a tel­jesítmények növekedése ér­dekében nagyobb mozgáste­ret teremtsen a bérezésben, és adjon lehetőséget a na­gyobb teljesítmények ará­nyos elismerésére. Emellett az új típusú keresetszabályo­zás egyúttal a bér- és kere­setszabályozási rendszer to­vábbfejlesztésének előkészí­tését is szolgálja. Az új típusú keresetszabá­lyozás alkalmazására a válla­latok pályázattal jelentkez­hettek. A pályázat feltétele volt, hogy a bérköltség növe­kedése ne legyen áthárítható a vevőre. Erre a kikötésre részben azért volt szükség, hogy mérséklődjék a túlzott bérkiáramlással kapcsolatos kockázat, részben pedig azért, hogy a béremelés ne indukáljon árnövekedést. Az új típusú keresetszabá­lyozás alkalmazására jelent­kező 220 gazdálkodó szerve­zet közül 72 pályázatát fo­gadta el egy, több irányító szerv képviselőiből létreho­zott bizottság. A pályázatok elbírálásánál kiemelt szem­pont volt, hogy a gazdálko­dók többletteljesítményt vál­laljanak. E tekintetben kü­lönös hangsúlyt kapott a kül­gazdasági egyensúlyi helyzet javítását eredményező gaz­dasági tevékenység. Az új típusú keresetszabá­lyozást alkalmazó vállalatok és szövetkezetek közül 60 ipari tevékenységet folytat, 7 a belkereskedelemben, 2­2 az építőipari tervezés, illetve kivitelezés területén műkö­dik, egy pedig erdőgazdasági szervezet. A 72 gazdálkodó­nál mintegy 130 ezer dolgo­zót foglalkoztatnak. Az új típusú keresetszabá­lyozási rendszert alkalmazó szervezetek vezetőinek pré­miuma és jutalma részben attól függ, hogy a gazdálko­dó szervezet keresetnöveke­dése összhangban van-e a teljesítmény javulásával. En­nek érdekében előírták a bel­ső érdekeltségi rendszer kor­szerűsítését is. M. P. A bányászat jövője és a műszakiak Iparági tanácskozás a szakszervezet székházában A bányaiparban dolgozó mű­szakiak harmadik iparági ta­nácskozását pénteken a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének székházában tar­tották meg, a szakszervezet, az Ipari Minisztérium és az Országos Magyar Bányásza­ti és Kohászati Egyesülés rendezésében. A tanácskozáson Kovács László, a BDSZ főtitkára tar­tott vitaindító előadást. Be­vezetőben hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek eddig is sokat tettek és kezdemé­nyeztek az értelmiségi dol­gozók érdekében, elősegítve, támogatva minden olyan kezdeményezést, törekvést, amely előbbre viszi a mű­szaki-technikai haladást, ha­tékonyabbá teszi a termelő­­munkát. A szakszervezetek partnerek mindabban, ami a fejlődést szolgálja, gazdasá­gi életünk megújulását, szel­lemi értékeink gyarapítását segíti elő. Kovács László ezután em­lékeztetett arra, hogy a szak­­szervezet legutóbbi, 1980-ban tartott, kongresszusa állami szintű döntéseket kért a bá­nyászkodás jövőjét illetően. Többek között kezdeményez­te az energiahordozók kuta­tásának fejlesztését, az eo­cénprogram intenzívebb folytatását, a liászprogram megkezdését, a szénhidro­gén-bányászatban a kutatá­sok fokozását, az érc- és ás­ványbányászatban a hazai igények kielégítését, az ex­port bővítését, a bányászat háttériparának rendezését. A kongresszus után nem sokkal megszülettek azok az állami döntések, amelyek a bányá­szat jelenét és jövőjét körvo­nalazzák. Ennek szerves ré­szeként készült el szakszer­vezeti kezdeményezésre a kétezerig szóló szociálpoliti­kai stratégia és az a csomag­terv, amely hosszabb távra jelzi a bányászat technikai felszereltségének kívánatos szintjét, a munkaerő biztosí­tásának feltételeit, az itt dol­gozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének javítását. A szénbányászatról szólva Kovács László kiemelte, hogy a jelenlegi nehéz álla­pot csak átmenetileg fogad­ható el, távlatokban azonban nem tartható fenn. Olyan műszaki, technikai és szemé­lyi feltételeket kell teremte­ni, a munkát úgy kell irá­nyítani, szervezni, hogy a bá­nyászok a törvényes munka­időben tudják teljesíteni fel­adataikat. Ezért a szakszer­vezet kéri a bányaipar min­den felelős vezetőjét, műsza­ki irányítóját, hogy ne le­gyen közömbös számára, hogy a bányászok mennyi időt töltenek a föld alatt. A szakszervezeti testületek pe­dig mindenütt lépjenek fel határozottan a mértéktelen túlóráztatás ellen. A főtitkár ezután arról be­szélt, hogy a különböző ta­nulmányok szerint a hazai nyersanyagkészleteink a mainál nagyobb igénybevé­telt is kibírnának. Különösen vonatkozik ez a szénvagyon­­ra. Ez pedig azt jelenti, hogy a ma és a jövő műszaki gárdájának van jövője, perspektívája a bányászat­ban. A bányaipar műszaki-gaz­dasági vezetőitől a szakszer­vezet főtitkára azt kérte, hogy legyenek szószólói, kez­deményezői az ipar megúju­lási folyamatának. Segítsék elő, hogy a bányaipar mi­előbb alkalmazkodni tudjon az új követelményekhez, ja­vuljanak hatékonysági mu­tatói, emelkedjen a munka termelékenysége. A szakszer­vezet minden eszközzel segí­ti a jobb eredmények eléré­sét. Támogatja a gazdaság­(Folytatás a 7. oldalon) Megnyílt az ünnepi könyvhét Az 55. ünnepi könyvhét or­szágos megnyitóját Budapes­ten péntek délután tartották a Deák téren. Több száz ér­deklődő gyűlt össze a könyv­vásár kezdetét is jelző ese­ményre, amelyen részt vett Aczél György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Té­tényi Pál, az MSZMP KB tu­dományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője, Köpeczi Béla művelődé­si miniszter és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke. A megjelenteket Fekete Tibor, az MSZMP V. kerületi bizottságának titkára üdvö­zölte. Ezután Fekete Gyula József Attila-díjas író, a Ma­gyar Írók Szövetségének al­­elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta: — Az iro­dalom annyiban létezik, amennyiben az irodalmon kívül jelen van; a szellemi, a társadalmi élet, a közélet más dimenzióiban, a gondol­kodásban — jelen van tehát, szétsugározza közérzetét is. Gyógyít, vagy roncsol, mind a rádium. E jelenlétnek évente ismétlődő próbája a könyvhét. Elképzelni is lehangoló volna úgy az irodalom kert­jét, hogy ott csak egyetlen ízlés, egyetlen stílus, egyet­len értékrend uralkodik és mindaz, ami ott kicsírázik, szárbaszökken, egyetlen ker­tész nyesegető szépségeszmé­nyének, nyíró-vágó-metsző szerszámainak rendeli magát alá. Közügy tehát az iroda­lom, mindig közügy volt, mindig elixir volt. A szom­júságot a szebbre, a jobbra, az igazabbra mindig is a könyvek élesztik. Az ország több városában és helységében szintén sor került az ünnepi könyvhét megnyitására. Az ünnepélyes megnyitók után az olvasók, a könyvet szeretők nagy ér­deklődése jellemezte az idei könyvünnepet. Az első vásárlók dedikál a színész-író Major Tamás Kiss Árpád felvételei IIT-vita az Arab-öbölben kialakult veszélyes helyzetről Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken megkezdte a vitát a Perzsa (Arab)­­öbölben az iraki-iráni há­ború újabb fejleményei nyo­mán kialakult helyzetről. A testület ülésének összehívá­sát Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kérték. Az Öböl menti országok szerint iráni repülőgépek tá­madták a kuvaiti és a szaú­­di tartályhajókat. A BT vi­táját megnyitó Szabah el- Ahmad esz-Szabah kuvaiti miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter ezzel kap­csolatban kijelentette, hogy Irán támadásaival megsér­ti az érvényes nemzetközi megállapodásokat. Felhívta a figyelmet: az Öböl gazda­sági és politikai jelentősége miatt egyre sürgetőbb, hogy ez a térség a béke és a biz­tonság övezetévé váljon. Szaúd-Arábia állandó ENSZ-képviselője sürgette a Biztonsági Tanácsot: akadá­lyozza meg, hogy támadás érje bármelyik harmadik, nem hadviselő felet. Gáspár Sándor Hajdú-Bihar megyébe látogatott Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke pén­teken látogatást tett Hajdú- Bihar megyében. Debrecen­ben, a megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetői­nek jelenlétében Sikula György, a megyei pártbizott­ság első titkára tájékoztatta Hajdú-Bihar társadalmi, po­litikai és gazdasági helyze­téről. Ezt követően Gáspár Sándor az SZMT székházá­ban szakszervezeti vezetők­kel találkozott, majd aktí­vaülésen előadást tartott időszerű belpolitikai kérdé­sekről. Az aktívaülés után a Po­litikai Bizottság tagja felke­reste a Biogál Gyógyszer­gyárat. Itt Kéri Tibor igaz­gató, Nagy Károlyné párt­titkár és Kertész László, a szakszervezeti bizottság tit­kára fogadta, és tájékoztatta az üzem munkájáról, dina­mikus fejlődéséről, amely az elmúlt években a termelés mennyiségében, az export­ban és a termékválaszték­ban egyaránt megmutatko­zott. A SZOT elnöke meg­tekintette a magyar-svájci kooperációban felépült B plusz 7 üzemet, ahol a kü­lönböző májbetegségek gyó­gyítására alkalmas gyógy­szerek alapanyagát, a Cater­­gent gyártják. Gáspár Sándor délután a Kiváló Szövetkezet címmel kitüntetett komádi Bihar Népe Tsz-ben fejezte be Hajdú-Bihar megyei látoga­tását. Szűcs József, a terme­lőszövetkezet elnöke arról számolt be a vendégnek, hogy tavaly az aszály elle­nére eddigi legeredménye­sebb évüket zárták. A 88 mázsás rekord-kukoricater­mésben a jó munka mellett jelentős szerepe volt a mély fekvésű, belvizes területen végzett meliorációnak, amely eddig több mint 1500 hektárra terjedt ki. A tájé­koztatót határszemle követ­te, s ennek során a Politikai Bizottság tagja megtekintet­te a szövetkezet állatte­nyésztő telepeit és a jelenleg is folyó meliorációs munká­kat. Elutazott hazánkból a tanzániai szakszervezeti küldöttség A SZOT meghívására május 21. és 25. között hazánkban tartózkodott a Tanzániai Dolgozók Szakszervezetének (JUWATA) küldöttsége Jo­seph Rivegash­a főtitkár ve­zetésével. A küldöttség tanulmá­nyozta a magyar szakszerve­zetek munkáját, elsősorban gazdaságsegítő tevékenysé­gét, és a szervezett üdültetés rendszerét. Megbeszéléseket folytatott a SZOT vezető tisztségvise­lőivel a két szervezet közötti kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről, és vé­leményt cseréltek a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről. A tárgyalásokat követően a két szakszervezeti központ vezetői 1985—1986-ra szóló együttműködési megállapo­dást írtak alá. A küldöttséget fogadta Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke. A JUVATA képviselői látogatást tettek az Ikarus Karosszéria és Járműgyár­ban, és a Ferihegyi Mező­­gazdasági Termelőszövetke­zetben. A tanzániai küldöttség pénteken elutazott Buda­pestről. (Beszélgetés a küldöttség vezetőjével a 2—3. oldalon.)

Next