Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)
1984-05-06 / 105. szám
NÉPSZAVA 1984. MÁJUS 6., VASÁRNAP A fák múzeuma Moszkvában a Tyimirjazev mezőgazdasági akadémia erdészeti katedrája mellett működik a „dendrotéka”, a fák könyvtára, vagy egyszerűbben szólva: a famúzeum. Hatalmas polcokon helyezték el a fatörzsek szelvényeit, amelyeken latinul is olvasható az illető fa neve. A múzeum első 600 darabját még a múlt században gyűjtötte össze Mitrofan Turszkij professzor. Ma már több mint kétezer szelvény látható a polcokon, s megítélhető az illető fafajta tartóssága, szerkezete és művészi értéke. A fával kapcsolatos tudományos kutatásban, iparban, oktatásban érdekeltek látogatják. A bútorok tervezői és gyártói itt választják ki a legmegfelelőbb anyagot. Nemcsak a Szovjetunió, hanem a világ sok-sok országának fái megtalálhatók a múzeum polcain. Az egyes fajtákat családonként tárolják. Érdekes például, hogy a nyírfák korántsem egyformák. Ami a fenyőfajtákat illeti, van köztük egy olyan, amely 250 évig volt a víz alatt. Még Borisz Godunov idejében vágták ki, várépítésre használták. A tölgyek között van parafa könnyűségű és vassúlyú, amely a vízben rögtön elmerül. Meg lehet tekinteni az óriásra növő ausztráliai eukaliptusz egy darabját, vagy a matuzsálemi korú baobab egy részecskéjét. Ennek évgyűrűiből kitűnik, hogy négyezer esztendős. A brit erdészeti társaság nemrég érdekes ajándékot küldött a moszkvai múzeumnak. Kis formátumú könyveket állított össze angol fafajtákból. Franciaországból 72 mintát kapott a moszkvai gyűjtemény. K. J. Földrengésérzékeny emberek A tudomány szakköreiben régóta ismert, hogy bizonyos állatok előre megérzik a közelgő földrengéseket. Legújabban azonban arról számolt be a bolgár hírügynökség, a BTA, hogy a szófiai tudományos akadémia tudósai embereknél is észleltek olyan érzékenységet, amely a földrengések előtti időszakban jelentkezik. Egyértelmű tudományos publikáció ugyan még nem jelent meg a folyamatban levő kutatásokról, de annyi máris ismeretessé vált, hogy a bolgár szakértők egész sor olyan férfit és nőt kérdeztek ki, akik a balkáni országokban az utóbbi években bekövetkezett földrengéseket átélték. Közülük jó néhányan — elsősorban nők — azt mondották, hogy öt-hat órával, de legkésőbb egy-két órával a földlökések bekövetkezése előtt megmagyarázhatatlan félelemérzet vett erőt rajtuk, ami fejfájással, heves szívdobogással, szédüléssel és gyengeségi rohamokkal párosult. Egyesek a megkérdezettek közül a felsorolt tünetekhez még hozzátették, hogy fülzúgást észleltek és kiszáradt a nyelvük, másoknak pedig a szemük viszketett, vagy égett szagot véltek érezni. A férfiak időnként úgy érezték, mintha lebegnének, a nők viszont határozottan azt állították, hogy zuhanási érzéseik voltak. A bolgár tudósok egyelőre nem tudják megállapítani, hogy az emberi szervezetnek miféle tényezői játszhattak szerepet a felsorolt tüneteknél. Egyesek úgy vélik, hogy a szeizmikus túlérzékenység központja valahol az agyban lehet, és innen sugároznak ki a földrengést megelőző vészjelek. Másoknak viszont az a véleményük, hogy a fülkagylóban levő egyensúlyi szervek érzékelik a földmágnesesség változásait és a jelzett esetekben innen származtak a földrengést megelőző tünetek. A tudományos vizsgálat tovább folyik, és az eredmények világszerte nagy érdeklődésre tarthatnak számot. (én) A moszkvai állatpiacon A moszkvaiak régi nevén csirkepiacnak hívják, pedig jóval több annál. Elmondhatatlan, hányféle háziállatot árulnak itt. De rajtuk kívül sokféle halat, énekesmadarakat, trópusi állatokat, majmokat, teknősbékákat. És persze kutyákat is. Hogy a kutyatulajdonosok gyakran nem könnyű szívvel válnak meg állatuktól, mutatja az ilyen felirat a kutya nyakában: „Eladó hűséges barátom.” Némely kutyát a család több tagja elkíséri a piacra, sokszor pityergés közben folyik az alku. A képünkön szereplő öreg kakas nem ebédre való. A gazdája nevet adott neki: Fegya. A nyakában függő papíron ez áll: „Fegya eladó. Olcsón. Tíz rubel.” A másik képen a két kiskutya valósággal búcsúpuszit ad egymásnak, hiszen gazdát cseréltek. K. J. Kizárva, hogy bezárva? Francia kulcsrablók A postarablók, akik után nagy erővel nyomoz a francia rendőrség és csendőrség, nem milliós értékeket zsákmányoltak. Nem pénzes zsákokat szállító postaautót vagy vonatot fosztottak ki. Nem postahivatalba hatoltak be, hogy álarcosan, fegyverrel vagy más módon a bevétel átadására kényszerítsék a tisztviselőket. Ezek a postarablók egyáltalán nem alkalmaztak erőszakot. Az Oise megyei Chantilly városában egyszerűen odaléptek egy parkoló postaautóhoz, amelyet elfelejtettek bezárni, s miután más említésre méltót nem találtak benne, elemeitek egy nagyobbacska kulcsot. Ez a kulcs történetesen a főkulcs volt, amely Franciaország valamennyi postaládáját nyitja. S ez bizony komoly következményekkel járt. A nem túlságosan nagystílű rablók — vagy inkább csak tolvajok? — április közepe óta ugyanis szorgalmasan nyitogatják a postaládákat az ország különböző részeit. A címzettek pedig nem kapják meg a nekik szóló küldeményeket. A kulcsrablók természetesen nem elsősorban levelekre pályáznak. Csekkekre és pénzzel bélelt borítékokra vadásznak. A párizsi Le Matin szerint ez utóbbiakból bizony nagyon sok kerül a postaládákba, mert a franciák többsége spórolós, így takarítja meg a pénzküldeménnyel járó többletköltséget. Az újság egyelőre csak a nyomozás eredménytelenségéről adott hírt. Arról nem szól a fáma, vajon tervezi-e a francia posta új főkulcs csináltatását. Ez, persze, azzal járna, hogy az ország valamennyi postaládájának a zárját ki kellene cserélni, ez pedig igen költséges, ki. Víz alatti zászló Philippe Eberlin tengerész soha nem felejti el második világháborús emlékét: a semleges Svájc zászlója alatt hajózott a Maloja nevű kereskedelmi hajón, amikor a hajót megtorpedózták. A szerencsétlenségnél sok barátját vesztette el. Ez késztette arra, hogy — mint a Nemzetközi Vöröskereszt hajózási szakértője — évek hosszú során kísérletezzen a semleges hajók katasztrófájának elkerülésén. Ennek a kutatásnak, kísérletezésnek az eredménye egy szerkezet, amely a hajókhoz kapcsolva jeleket bocsát ki. A semleges hajók morzejele: „n n n”, a kórházhajóké „ygy”. E jelek mintegy 40 kilométeres távolságig foghatók. Az első szerkezet körülbelül 500 kilogrammot nyomott, de ezzel a súllyal a feltaláló nem volt megelégedve, soknak találta. Hála a mikroelektronikának, a szerkezet már csak 50 kilogrammot nyom, könnyen felszerelhető. Nevet is kapott: Fisch, azaz magyarul Hal. A svájci kormány kísérletképpen 2 hajóra szereltette fel a semleges Svájc zászlaja alatt tevékenykedő 22 hajó közül. Ezekkel a hajókkal ez év végétől a francia partok közelében kísérleteznek majd az Atlanti-óceánon. Eberlin ötletére igazán az 1982-es októberi Falklandháború idején figyeltek fel. Akkor állapították meg sok helyen, hogy Eberlin ötlete a „kis” háborúban is hasznosítható. A feltaláló szerint találmánya „a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold víz alatti zászlaja, amely a szemben álló felek számára lehetővé teszi a semleges és kórházhajók megtámadásának elkerülését”. Hozzáteszi természetesen, hogy a találmány nem teszi szükségtelenné az eddig használt jelzéseket: a speciális rádiójeleket, a vöröskeresztes és nemzeti zászlókat, a kéken villogó lámpákat. —my— Lányexport Thaiföldről A thaiföldi rendőrség nem bánik kesztyűs kézzel azokkal a bandákkal, amelyek a csinos lányokat külföldi bordélyházakba közvetítik borsos jutalékért. A rendőrség becslése szerint mintegy 16 ezer thai lány „dolgozik” prostituáltként — elsősorban a Közel- Keleten, Japánban és Hongkongban. Semleges megfigyelők szerint azonban a szexüzletben részt vevő lányok száma az előző adat sokszorosa, félmillió és egymillió között van. A rendőrség különleges egységeket képezett ki, a közvélemény minden eddiginél szigorúbb büntetéseket követel. Az idei akciók során mintegy 100 ügynökhálózatot lepleztek le, köztük tíz igen kiterjedtet. A közvélemény hirtelenül fellángolt felháborodását egy tűzeset okozta. A tűz a délthaiföldi Phuket szigetén tört ki, s a vizsgálatok során kiderült, hogy a leégett házban öt prostituált azért égett halálra, mert szobáik be voltak láncolva, sokan pedig súlyosan megsebesültek. A további kutatások során az is kiderült, hogy ezt a leláncolási módszert a kis sziget további 50 nyilvánosházában űzték, s a lányokat rendszeresen megkorbácsolták. Nyilvánvalóvá lett az is, hogy a helyi rendőrség szemet hunyt az ügyek felett — aligha ingyen. Az ügyben felelős rendőrtiszteket felfüggesztették, hogy — amint azt hivatalosan közölték — „a további vizsgálatokat ne veszélyeztessék”. Jóllehet a vizsgálat még tart, az ügyet még nem zárták le, mindenki bizonyos abban, hogy további botrányos ügyek lepleződnek le, s a rendőrségnek még igen sok dolga akad. —mf— Két dróttal krumplióra Az Egyesült Államok órapiacának legújabb szenzációja a krumplióra. Az úgynevezett bioipar újdonsága az elmés szerkentyű, amely lényegében az elemmel működő kvarcórák elve alapján állította elő a nem mindennapi időjelző készüléket. Nem kell többé higany a gombelemekbe (egyébként is, sok szakértő idegenkedett a higany alkalmazásától, annak mérgező volta miatt), hanem csak két krumpli. A burgonyák szolgáltatják az elemekhez szükséges savakat, de helyettesíthetők naranccsal vagy citrommal, továbbá uborkával, sőt olajbogyóval is. A feltalálók szerint mindegyik alkalmas arra, hogy az órákat működtető elemként szolgáljon. A krumpliórák és társaik a digitális órák működési szabályait követik. Feltöltésükhöz két drót szükséges, rézből és cinkből. Ezeket kell az energiaforrásként alkalmazott gyümölcsféleségekhez kapcsolni. A gyümölcsökben levő savak a cinkre reagálnak, így gyenge áram keletkezik, amely azután működésbe hozza az órák mikroszerkezetét. Aki azonban végképp idegenkedik a gyümölcsféléktől, az mozgásba hozhatja óráját sós vízzel, Coca-Colával, de még sörrel is. Az utóbbira célozva az amerikai sajtó azon humorizál, hogy ha legközelebb egy ittas férj beállít a nejéhez és az ráförmed, a spicces házastárs ezzel vághat vissza zsörtölődő élete párjának: „Ne bomoly, anyukám, csak az órámat töltöttem fel." (1) Nő kövön megmarad Fejér Gábor felvétele A világrekorder rajzoló Olvasóink jó néhányszor derülhettek az utóbbi években egy-egy szellemes Luke-karikatúrán. A Népszava sokszor átvette a londoni Times, a New York Times vagy éppen a tokiói Asahi Shimbun hasábjain megjelent politikai rajzokat, amelyek mindig a lényegre tapintanak, feltárják a dolgok visszáját és nemegyszer hágnak „szent tyúkszemekre”. Ranan Lurie világhírű és a szó szoros értelmében nemzetközi karikaturista: 57 ország újságjai köztili rajzait. Egyúttal világrekorder is. A „segeslegek” Guinness-féle almanachjának idei évkönyve szerint összesen 62 millió példányban megjelenő 400 újság közöl a világ különböző tájain Lurie-karikatúrákat. Ranan Lurie újabban a U. S. News and World Report című amerikai hetilaphoz szegődött el házirajzolónak (ami azonban nem jelenti azt, hogy ne publikálna változatlanul a világsajtóban is). Íme, az amerikai hetilapban indult Luke-rovat első karikatúrája. k. - Hé, komám ! Nem tudod, hogy a farok nem csóválhatja a szamarat? (Vajon melyik a farok és melyik a fej?) Az AMR Autókereskedelmi Üzletágának kereskedelmi osztálya keres felsőfokú haszongépjármű-ismeretekkel rendelkező fiatal munkatársakat kereskedelmi előadónak, továbbá fiatal, középfokú képzettségi és gépírni tudó munkatársakat azonnali belépésre, áruforgalmi munkára. Kezdőket betanítunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a Budapest XIII., Gogol u. 13. sz. alatt, vagy a 494-739-es telefonon.