Népszava, 1986. március (114. évfolyam, 51–75. sz.)

1986-03-01 / 51. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) Ma óta a békéért folytatott harc élvonalában halad, hogy a szovjet nép minden más népnél nagyobb áldozatot hozott a fasizmus felett aratott győzelemért, amelynek 40. évfordulójáról az elmúlt évben az egész haladó emberiség megemlékezett. A Szovjetunió békeszerető, lenini külpolitikájának, békekezdeményezéseinek a jelenlegi, bonyolult nemzetközi helyzetben is meghatározó szerepük van a feszültség csökkentéséért, a leszerelésért, az enyhülés útjára való visszatérésért folytatott harcban. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának sarokköve volt és marad barátságunk és szövetségi kapcsolataink erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaival, a testvéri szocialista országokkal. Barátainkkal együtt a jövőben is következetesen síkraszállunk a nemzetközi feszültség csökkentéséért, az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatásáért. A jövőben is maradéktalanul támogatjuk és magunkénak valljuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés békekezdeményezéseit. Mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük a genfi csúcstalálkozót és a Gorbacsov elvtárs január 15-i nyilatkozatában megfogalmazott, nagy horderejű leszerelési javaslatokat, amelyek célja az atomfegyverek teljes és általános megsemmisítése, az emberiségnek a nukleáris háború veszélyétől való megszabadítása, a világűr militarizálásának megakadályozása. A XXVII. kongresszuson megismételt és megerősített program a Szovjetunió békeszerető külpolitikájának olyan meggyőző bizonyítéka, amely méltán számíthat az emberek millióinak rokonszenvére és támogatására. Beszéde végén Lázár György a magyar kommunisták, egész dolgozó népünk nevében további kiemelkedő sikereket kívánt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a XXVII. kongresszuson hozandó határozatok végrehajtásához, a XII. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, a Szovjetunió felvirágoztatásához. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Lázár György átnyújtotta a gyár vezetőinek Olcsai-Kiss István Fiatal munkás című szobrát. A vendéglátók a látogatás emlékéül egy számjegyvezérlésű szerszámgép kicsinyített domborművű ábrázolásával kedveskedtek a magyar kormányfőnek. A barátsági gyűlés a két nép megbonthatatlan barátságának éltetésével ért véget. Este a magyar pártküldöttség tagjai részt vettek a Lenin-múzeum és -emlékkomplexumban rendezett ünnepi hangversenyen. TANÁCSKOZIK AZ SZKP KONGRESSZUSA A politikai beszámoló vitája Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában, pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása) nem tartanak külön előadói beszédet, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságának politikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov, február 25-én terjesztett elő. A kongreszszus első munkahetét e politikai beszámoló és a Központi Revíziós Bizottság jelentése megvitatásának szentelte. rágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üdvös hatásáról beszélt felszólalásában Karen Demircsjan, az örmény KP Központi Bizottságának első titkára, őt Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen. Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok méltó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gazdasági fejlesztéséből, a vezető iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell Viktor Csebrikov Az imperializmus Somos szerepet szán az ideológiai diverziónak A péntek délelőtt 10 órakor megnyílt ülésen az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke volt. Beszédében szólt arról, hogy a Szovjetunió mélyen elkötelezte magát a béke ügye mellett. Sajnos, a vezető imperialista hatalmak nem adják jelét annak, hogy készek lennének a fegyverkezési hajsza megállítására. Továbbra is erőpolitikát folytatnak, ami nyílt szovjetellenességben, a Szovjetunió fölötti katonai fölény megszerzésére irányuló lépésekben nyilvánul meg. Ennek az irányvonalnak a megvalósításában önálló szerepet töltenek be a különleges szolgálatok. Az Egyesült Államok és más NATO-országok titkosszolgálatai kitartóan próbálkoznak a Szovjetunió kül- és belpolitikájának lejáratásával. Igyekeznek megszerezni az ország politikai, katonai, gazdasági és tudományos-műszaki titkait, megpróbálnak beépülni az állami intézményekbe, fontos katonai objektumokra, tudományos kutatóintézetekbe. Viktor Csebrikov beszámolt arról is, hogy az utóbbi időszakban több szovjet minisztériumban és országos hatáskörű irányító szervben imperialista titkosszolgálatok ügynökeit leplezték le. Olyan árulókat, akik fontos szolgálati titkokat szolgáltattak ki külföldi szervezeteknek. Ezek az emberek a törvény által előírt szigorú, de megérdemelt büntetésben részesültek. Az imperializmus a szocializmus ellen vívott harcban fontos szerepet szán az ideológiai diverziónak — mutatott rá az Államvédelmi Bizottság elnöke. — Fegyverként használja fel a hazugságot, a rágalmakat, a szovjet nép által választott társadalmi rend elleni harcra vonatkozó felszólításokat Csebrikov emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben egyes nyugati körök nagyon sokat beszélnek a politikai és emberi jogok, emberi szabadságok szovjetunióbeli, állítólagos megsértéséről, s ezek kapcsán megalapozatlan követelésekkel, igényekkel állnak elő, így akarják támogatni a szovjet állampolgárok között is előforduló árulók társadalomellenes tevékenységét, ösztönözni ezeket az embereket arra, hogy nyíltan ellenséges tevékenységet folytassanak. Nyugaton hősnek kiáltják ki mindazokat, akik fellépnek a szocializmus ellen, és sokszor megrögzött bűnözőket vesznek pártfogásba. Nyugati védelmezőik ki akarják vívni e személyek számára azt a jogot, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista állam törvényeit. Ilyen jogot azonban mi soha senkinek nem adunk — szögezte le a szónok. Az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címére. Abszamat Maszulijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt központi bizottságának hibájából minimálisra zsugorodott a helyi pártszervek szerepe, hibákat követtek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az SZKP Központi Bizottságának kellett beavatkoznia, hogy ismét rend legyen. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta Abszamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszólalását. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erőforrásokban hallatlanul gazdag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szergej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniszter első helyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elvtárs?" — kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Szaharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniük a szovjet főváros metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányzanak a tervek és a költségvetések. Szovjet Örményország vi SZOMBAT, 1986. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA Pjotr Gyemicsev új típusú kezdeményező szellem Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kulturális miniszter felszólalásában. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottságának, kifakadt azok ellen a pénzügyi és tervező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra nehezedő nem jövedelmező terhet láttak a kulturális építőmunkában. Magatartásuk következtében az elmúlt öt évben visszaesett a kulturális beruházások üteme. Gyemicsev miniszter elmondta, hogy a Szovjetunióban jelenleg 622 színház működik, ez kevesebb a háború előtti számnál. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy az országban immár meglehetősen sok olyan művészeti alkotás születik, amelyek az új típusú kezdeményező szellemet mutatják be, segítik az előrehaladást fékező tényezők felszámolását. Szemjon Grosszu, a Moldovai KP KB első titkára a köztársaság ötéves tervének teljesítését elemezve szóvá tette, hogy a részleges elmaradás egyes pártszervezetek formális munkastílusára, a döntési bátorság hiányára vezethető vissza, ami különösen az intenzív gazdálkodásra való áttérésben okoz következetlenséget. Egy üzbegisztáni bentlakásos iskola igazgatónője, Marjam Jakubova szólalt fel ezután. A délelőtti ülés utolsó szovjet felszólalója a volgográdi területi pártbizottság első titkára volt. Mengisatu Hailé Mariam A szocializmus megdönthetetlen erő Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a szocialista rendszer megdönthetetlen erővé vált a világban. A Szovjetunió a második világháborúban szétzúzta a fasizmust majd véget vetett az imperializmus katonai fölényének. Új szocialista országok születtek, és a szocialista világrendszer kezdettől fogva döntő szerepet játszik a béke megőrzésében. Mengisztu megállapította, hogy az imperializmus feszültséget szít Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban, igyekszik meggátolni a forradalmi folyamatokat, megakadályozni a marxistaleninista ideológia elterjedését a világban. Egyre erőteljesebb az imperialista beavatkozás azoknak a fejlődő országoknak a belügyeibe, amelyek a fejlődés szocialista útját választották. Az imperializmus célja az, hogy aláássa az ott kibontakozó forradalmi folyamatokat, megtörje a társadalmi igazság elvein alapuló társadalom építéséért folytatott harcot. Mengisztu Hailé Mariam köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtanak az etióp népnek. Imastan Plissannier Az SZKP feltárja a szocializmus demokratikus természetét Mindaz, ami az SZKP XXVII. kongresszusának emelvényéről elhangzik, újabb példája annak az éles különbségnek, amely a szocializmus humánus céljai és ama mély válság között van, amelyben a tőkés országok népei élnek — jelentette ki pénteken az SZKP XXVII. kongresszusán Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt PB tagja, a KB titkára. A kapitalizmus a tudomány és a technika eredményeit a profitszerzés érdekében használja ki, semmibe veszi az emberi személyiség érdekeit. Munkanélküliségre kárhoztatja a dolgozók és az ifjúság milliós tömegeit. A Szovjetunió egészen más utat választott — mutatott rá Plissonnier. — Jelentős szerepet tulajdonítva a nép önrendelkezésének, az SZKP feltárja a szocializmus demokratikus természetét, lehetővé téve ezzel az új ember megformálását. Ez előtt az új ember előtt nyitva áll a tudás, a társadalmi-politikai tevékenység és a személyiség teljes kibontakoztatásához szükséges döntések útja. Az utóbbi időkben a nemzetközi események menete azt mutatja, hogy van lehetőség az egyetemes béke megőrzésére. Teljességgel nyilvánvaló viszont az is, hogy az imperializmus nem mondott le céljairól. Habrak Karmai Csak politikai úton normalizálható a helyzet Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Forradalmi Tanács elnöke felszólalásának bevezető részében méltatta az SZKP kongresszusának jelentőségét. A továbbiakban elmondta, hogy nyolc évvel ezelőtt az áprilisi forradalom meghozta a szabadságot az afgán népnek. Ez alatt az idő alatt a népi hatalom az Afgán Demokratikus Köztársaságban kénytelen volt elkeseredett osztályharcot és igazságos háborút folytatni. „A példátlanul nehéz körülmények ellenére az afgán nép élcsapatának, az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártnak vezetése alatt és a Szovjetunió sokoldalú segítségnyújtásának köszönhetően több évszázados elmaradottságot küzdött le és nagy sikereket ért el" — mondotta Karmai. „A világ meggyőződött arról, hogy az amerikai imperializmus baljós összeesküvése nem pusztán az Afgán Demokratikus Köztársaság ellen, hanem a vele szomszédos népek ellen is irányul.” Az afgán vezető rámutatott, hogy az Afganisztán körüli helyzetet csak politikai tárgyalások útján lehet normalizálni, s e tárgyalások eredménye egyben megoldja a korlátozott szovjet katonai kontingens kivonásának kérdését is. Ezután a Szovjetunióhoz fűződő viszonyról szólt és kijelentette : Az afgán forradalom után barátságunk igaz testvériséggé fejlődött. A szovjet történelem a nemzeti felszabadítás harcosainak nyújtott internacionalista, őszinte, végtelenül önzetlen és testvéri segítségnyújtás története. Népünk sohasem felejti el azt a hatalmas és semmihez nem hasonlítható segítséget, amelyet a Szovjetuniótól kapott. Csak Lenin hazája képes ilyen kapcsolatok megteremtésére egy fejlődő országgal. Ennyire önzetlenül segíteni az új társadalom építésében, a külső agresszió elhárításában csak egy igaz barát és testvér tud. Eduard Sevardnadze Az emberiség félrevezetésében nem fogunk részt venni A péntek délutáni ülés első és nagy érdeklődéssel várt szónoka Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere volt. Elsősorban a szovjet— amerikai kapcsolatokról, a fegyverkezési hajsza megfékezésével összefüggő kérdésekről beszélt. Sevardnadze leszögezte: a korszerű fegyverek nyújtotta lehetőség és e fegyverek jellege olyan, hogy egyszerűen értelmetlenné teszi a konfrontáció és a párharc politikáját. Kiemelte a Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatában szereplő, a tömegpusztító fegyverek maradéktalan megsemmisítését szolgáló program jelentőségét, s felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugaton még mindig megvannak a nukleáris fegyverek prókátorai, akik ezeket az eszközöket csaknem egyetemes jótéteményként reklámozzák. Megpróbálják bebizonyítani, hogy szükség van az ilyen fegyverekre, mint a kölcsönös fékentartás eszközeire, s nélkülük egyszerűen lehetetlen létezni. Eduard Sevardnadze felidézte azt az értékelést, amelyet az SZKP kongreszszusán elhangzott politikai beszámoló adott az Egyesült Államok nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos álláspontjáról, s leszögezte: ennek az értékelésnek helyessége maradéktalanul bebizonyosodott azt követően, hogy a genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség kiegészítő magyarázatot adott a washingtoni álláspontról. „Új vagy a korábbinál konstruktívabb elemeket nem találtunk ebben az álláspontban” — mutatott rá a szovjet külügyminiszter Az európai közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatos nyugati magatartásról szólva Sevardnadze hangsúlyozta: korábban a NATO- államok vezetői a kétoldalú kapcsolatok javítását attól tették függővé, hogy a Szovjetunió kész-e eltávolítani Európából közepes hatótávolságú rakétáit. Most, hogy a Szovjetunió kifejezte erre irányuló készségét, ezek a politikusok szemmel láthatóan elveszítették lelkesedésüket, különböző kibúvókhoz, kerteléshez folyamodnak. Meg akarják nehezíteni a megállapodást, s ezért mesterségesen bevonják a megvitatandó problémák körébe az ázsiai katonai egyensúly kérdését. Ennek megoldását a megfelelő szakaszban a Szovjetunió által előterjesztett békeprogram előirányozza. Az egyetlen dolog, amit Franciaországtól és Nagy- Britanniától akarunk, az, hogy ne gyarapítsák megfelelő nukleáris fegyverzetüket, ha létrejön a megállapodás az Egyesült Államokkal. Minden, e kérdéskörbe tartozó problémát közvetlenül is megvitathatnánk Franciaországgal és Nagy- Britanniával — szögezte le a szovjet külügyminiszter. A szovjet nukleáris leszerelési program ellenzőinek nem tetszik, hogy e program egybekapcsolja a hadászati nukleáris eszközök csökkentését a csapásmérő űrfegyverek létrehozásának tilalmával. Ennek pedig igen egyszerű oka van: hiába is próbálják védelmi célokat szolgálónak feltüntetni a csillagháborús programot, az a legenyhébben fogalmazva is ikertestvére a nukleáris fegyvereknek. Ha valaki azt javasolja nekünk — mutatott rá a miniszter —, hogy ne ellenezzük tovább a „hadászati védelmi kezdeményezést”, annak azt válaszoljuk: az emberiség félrevezetésében nem fogunk részt venni. A szónok a legnagyobb képmutatásnak nevezte azt az amerikai próbálkozást, hogy egybekapcsolják a nukleáris leszerelés kérdését a regionális konfliktusok megoldásával. A regionális konfliktusokat olyanok emlegetik, akik maguk segítik elő fennmaradásukat és kiterjedésüket. Washingtonban nem is titkolják, hogy a csillagháborús program egyik célja a hadászati parancsnoki posztok meghódítása — jelentette ki Eduard Sevardnadze. „Az erő a legmeggyőzőbb érv... Az erő pozíciójából tárgyalunk az oroszokkal." Az amerikai elnöknek ezek a szavai csak a szűk látókörű kispolgárokra hathatnak meggyőzően. Mi a magunk részéről nem engedjük meg, hogy elragadjanak bennünket az érzelmek. A Szovjetunió meggyőződéses híve a komoly és becsületes párbeszédnek. Erről pontosan, világosan szólt a kongresszuson elhangzott politikai beszámoló is. Majd meglátjuk, hogyan tudnak reánk kényszeríteni bármit is, amire népünk nemet mond A tárgyalásokra kölcsönös megállapodás értelmében, az egyenlőség alapján került sor. Többféleképpen is lehet azonban a megbeszéléseket folytatni. Mi érdekeltek vagyunk a megbeszélések eredményességében, ezért arra törekszünk, hogy tökéletesítsük a tárgyalási mechanizmust. Úgy akarunk tárgyalni, hogy érzékelhető legyen javaslataink megalapozott.