Népszava, 1986. november (114. évfolyam, 258–281. sz.)

1986-11-01 / 258. szám

2 Az SzS­ZSZ küldöttségének moszkvai sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) sem tehet legtöbbet a fegy­verkezési verseny megszün­tetéséért, de a leszerelés az emberiség egyetemes érdeke, tehát nem lehet csak a nagy­hatalmakra hárítani a ten­nivalókat. A feladatokról szólva az SZVSZ elnöke emlékeztetett, hogy a szakszervezetek — bár nem pacifisták — min­dig a háború, a fegyverkezés ellen léptek fel. Nemcsak a háború, hanem előzménye, a fegyverkezés is elsősorban a dolgozókat sújtja, ők viselik ennek terheit. Reykjavik után még világosabbá vált mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok szándéka: a Szovjetunió hajlandónak mutatkozott igen messzeme­nő engedményeket tenni a fegyverkezési verseny meg­szüntetése érdekében, s nem rajta múlt a megállapodás. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalomnak ezek után tömegmozgalmat kell kibon­takoztatnia annak megérte­tésére, hogy mi az oka, ha mégsem indul meg a lesze­relési folyamat, mi okozza a fegyverkezési versenyt, mi vagy kik akadályozzák an­nak megszüntetését. Fel kell tárni a dolgozók előtt az ösz­­szefüggéseket, és a tömegek erejével támogatni kell a le­szerelés ügyét — fejtette ki. A továbbiakban Sztyepan Sarajev részletesen szólt ar­ról, mit tesznek a szovjet Szakszervezetek a békemoz­galom erősítése érdekében, milyen akciókra került sor a nemzetközi békeév kereté­ben, hogyan támogatják a szovjet dolgozók a szovjet javaslatokat. Karel Hoffman arról be­szélt, hogy a csehszlovák szakszervezetek tevékeny részt vállalnak a vegyi fegy­verektől mentes európai öve­zet létrehozására irányuló csehszlovák javaslat megva­lósításában. E célból párbe­szédet folytatnak gyebek kö­zött osztrák és NSZK-beli szakszervezetekkel. Henri Krasucki, a francia CGT főtitkára elmondta, hogy szervezetének vélemé­nye szerint Reykjavíkban kö­zel volt a történelmi megál­lapodás. Csalódást keltett, hogy végül is nem jött létre, de a találkozó eredménye­ként mégis teljesen új hely­zet alakult ki. Előtérbe ke­rültek olyan kérdések, mint az atomfegyverzet megsem­misítése. Az emberek száz­milliói vágynak arra, hogy ez megvalósuljon. Az erről szóló megállapodás mos­t azért nem jött létre, mert Reagan elnök elképzelése szerint meg kellene semmi­síteni a tömegpusztító fegy­vereket a földön, de helyet kell számukra csinálni a vi­lágűrben. Indradzsiv Gupta Mihail Gorbacsov közelgő indiai lá­togatása kapcsán elmondta, hogy országában ismerik és támogatják a Szovjetunió békekezdeményezéseit. Az SZKP főtitkára Indiában nagy tekintélynek örvend — mondta el. Roberto Veiga Menendez, a latin-amerikai országok el­adósodásának problémájával foglalkozott, s rámutatott, hogy a fegyverkezésre for­dított összegek egy részének felhasználása révén meg le­hetne szüntetni a térség or­szágai adósságait, és haté­konyan hozzá lehetne látni új világgazdasági rend meg­teremtéséhez. Zárszavában Gáspár Sán­dor felhívta a figyelmet, hogy a világszövetség önálló szervezet, amely nyitott szemmel figyeli a világ ese­ményeit. Támogat minden előremutató, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a le­szerelés elősegítésére irá­nyuló javaslatot. Így termé­szetes, hogy támogatja a szovjet békekezdeményezése­ket, s ha más nagyhatalom hasonlókkal állna elő, ugyan­csak számíthatna a szervezet támogatására. Gáspár Sándor kifejezte azt a reményét, hogy hasonló találkozóra sor kerül Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő­­titkárral és Ronald Reagan elnökkel is. (MTI) # Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken magas kitüntetést nyúj­tott át a moszkvai diplomá­ciai testület doyenjének. Dimitr Zsulev, a Bolgár Nép­­köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Munka Vörös Zászló Ér­demrenddel tüntették ki. # Anna-Liisa Hyvonent, Helsinki főpolgármester-he­lyettesét, a Finn-Magyar Társaság vezetőségi tagját a két ország közötti baráti kapcsolatok ápolása érdeké­ben kifejtett munkájának el­ismeréseként az Elnöki Ta­nács Béke és Barátság Ér­demrenddel tüntette ki. # Heinz Riesenhuber nyugatnémet kutatási és technológiaügyi miniszter pénteken bejelentette, hogy november 4-én Moszkvában szovjet—nyugatnémet megál­lapodást írnak alá az atom­energia békés felhasználásá­ban való együttműködésről. ♦ Leningrádban, a Balti Hajógyárban pénteken ünne­pélyesen vízre bocsátották a „Leonyid Brezsnyev” atom­jégtörőt. A déli féltekén már bekö­szöntött a tavasz és Afriká­nak az Egyenlítő és Fokvá­ros közötti részén tovább pusztít az aszály. A száraz­ság a kontinens északkeleti részéről húzódott dél felé — Mozambik két tartományá­ban például több mint három éve nem esett az eső! Ennek az esztendőnek a nehézsége­it súlyosbította, hogy a Re­­namo nevű (RNM-Resisten­­cia Nacional Mocambicana) ellenforradalmi szervezet újabb fegyver- és lőszerszál­­lítmányt kapott a Dél-afrikai Köztársaságtól. Így váratlan támadásokat tudott végre­hajtani a mozambiki főváros, Maputo külső negyedei ellen is. A közelmúltban, mint is­meretes, a mozambiki—szvá­­ziföldi—dél-afrikai hármas határ közelében, dél-afrikai területen, lezuhant az a TU— 134-es repülőgép, amelyen Samora Machet mozambiki elnök és az ország több más vezetője utazott. Machet út­ban volt hazafelé Zambiából, ahol részt vett három front­ország vezetői és a zairei el­nök csúcstalálkozóján. A re­pülőgépet szovjet polgári sze­mélyzet vezette, közülük né­gyen életüket vesztették és csak az egyik pilóta élte túl a katasztrófát, összesen har­minc­hárman haltak meg; az áldozatok listáján két kubai orvos is szerepel. A REPÜLŐÚT Aznap a mozambiki meteorológiai szolgálat jelentése szerint az ország déli részén kissé pá­rás volt az idő, de a magas légnyomású zóna derült eget, jó látási körülményeket ered­ményezett. A szokásos mű­holdfelvételek értékelése is megerősítette utóbb ezt a kö­rülményt. A személyzet biz­tonságos külső feltételek mel­lett vezette a gépet , mint addig másfél éven át. A pa­rancsnok, a 48 éves Novodran a szovjet polgári légi közle­kedésben első osztályú pilóta minősítést szerzett, összesen 13 ezer órát töltött a levegő­ben (ebből 2044-et éjszaka) és több mint húsz év alatt semmilyen hibát nem köve­tett el. Utolsó útjáig 65-ször szállt le a maputói repülőté­ren, túlnyomórészt éjszaka. Az életben maradt Dovosze­­lov pilóta elmondta, hogy egyszer csak a gép megreme­gett, mintha lövés (robbanás) zaja hallatszott volna és utá­na következett a zuhanás ... AZ IRÁNYÍTÁS. A navi­gátor (utolsó pillanatáig) minden földi jelzést, utasítást logikusnak tarthatott — ki­véve talán azt, amelyik egy keskeny folyosón rövid időre dél-afrikai terület fölé terel­te a gépet. Kenneth Kaunda zambiai elnök: „A dél-afri­kai földi megfigyelőszolgálat radarjai egész útján végig kö­vették az elnöki repülőgépet, és elektromos zavarással fél­reérthetővé tették a navigá­ciós helymeghatározásokat.” A zimbabwei The Herald cí­mű napilap: „A dél-afrikai— mozambiki határ közelében telepített nagy teljesítményű rádióadó térítette el a gépet a helyes leszállási iránytól." A lap még megjegyzi, hogy „Johannesburgban egy ma­gát a dél-afrikai légierő tiszt­jének nevező férfi” közölte: hamis rádióadóval állítottak csapdát az elnököt szállító gépnek. A dél-afrikai lég­ügyi szolgálat (radar­követés) vajon miért nem figyelmez­tette a pilótákat, hogy eltér­tek a szabályos iránytól — teszi fel a kérdést a lap. Az érthetetlennek tűnő irá­nyítási manővereket követő katasztrófa azonban további súlyos kérdéseket vet fel. Mindenekelőtt a dél-afrikai hatóságok felemás magatar­tását. Miután — késedelem­mel ugyan — értesítették a maputói vezetést a gép lezu­hanásáról, továbbá lehetővé tették, hogy szovjet repülő­gép-gyáripari szakértők részt vehessenek a szerencsétlen­ség okát vizsgáló nemzetközi bizottság munkájában — a végzetes pillanatokat rögzítő fekete dobozt (dobozokat) nem hajlandók átadni ennek a bizottságnak! Legmaga­sabb hivatalos dél-afrikai szervek cáfolják, hogy bármi köze is lenne Dél-Afrikának a katasztrófához. Mindazon­által egy körülményről hall­gatnak. A RENAMO-szervezet. Amikor még Mozambik por­tugál gyarmat volt, szoros gazdasági és idegenforgalmi kapcsolat fűzte a Dél-afrikai Köztársasághoz. A szálak nyomai ma is fellelhetők, hi­szen a haladó irányzatú mo­zambiki vezetés sem számol­hatta fel teljesen az ilyen jel­legű kapcsolatokat. Maputó­­nak ugyanis létérdeke, békés építőmunkájának feltétele, hogy normális szomszédság­ban éljen a hozzá képest „katonai nagyhatalomnak” mondható fajüldöző rezsim­mel. Mozambik ezért is volt hajlandó 1984-ben tárgyalá­sokat kezdeni Dél-Afrikával, annak az ígéretnek a fejében, hogy a pretoriai kormányzat beszünteti a Mozambikban garázdálkodó fegyveres ban­dák támogatását. Maputo nemrég pedig kénytelen volt Lisszabon közvetítő segítsé­gét kérni a Renamóval szem­ben,­­ minthogy az ellenfor­­radalmár szervezet néhány vezetője a portugál főváros­ban él. Közelebbről arról is szó volt ezen a közvetítő megbe­szélésen, hogy a Renamo, Mozambik területének há­romnegyed (!) részén akadá­lyozza a termelést, és még súlyosabbá teszi az amúgy is roppant nehézségekkel küsz­ködő mezőgazdasági munkát. A Machel-féle vezetés Lissza­bonba küldött képviselője hi­vatkozott a Renamóval 1984- ben kötött megállapodásra is. Mozambik betartotta ígéretét, hogy nem nyújt támogatást a dél-afrikai ANC (Afrikai Nemzeti Kongresszus) apart­heid ellen küzdő szervezet­nek — annak fejében, ha a Renamo is felhagy garázdál­kodásaival. A Renamo nem tett eleget az 1984-es meg­állapodásnak, és dél-afrikai segítséggel az idén is folytat­ta fegyveres akcióit Mozam­bikban. A HARC. A maputói veze­tés nem tehetett egyebet, mint hogy felvette a küzdel­met az ellenforradalmárok­kal — zimbabwei katonai tá­mogatással. Ezért egy másik, Mozambikban működő ,,ge­rillaszervezet”, az MNR (Mo­zambiki Nemzeti Ellenállási Mozgalom) megfenyegette Zimbabwét, hogy ellene is akciókat indít, továbbá „Ma­che­ halála után fokozza har­cát a mozambiki kormány ellen, egészen annak megdön­téséig". Az ilyen irányú szán­dék kinyilatkoztatása mögött rendszerint pártfogó is áll — ez esetben Dél-Afrika. Ugyanis még Machel halála előtt néhány héttel, Magnus Maian dél-afrikai hadügymi­niszter megtorlást helyezett kilátásba Mozambikkal szem­ben, mert az — úgymond — ismét menedéket nyújtott az ANC harcosainak. Megjegy­zendő: a repülőgép-szeren­csétlenség helyszínének köze­lében, Komatipoorban, a Re­namo egyik bázisán Dél-Af­rika a nyáron föld—levegő rakétabázist létesített! AZ UTÓDLÁS. Mozambik jelenleg roppant nehéz idő­szakot él át. Egyfelől a belső problémák (ellenforradalmá­­rok, gazdasági gondok), más­felől a Dél-Afrika részéről ránehezedő nyomás — azaz egy bármikor bekövetkezhető katonai agresszió miatt. Ezek a körülmények is valószínű­sítik, hogy a soron következő új államfő, Samora Machel legközelebbi munkatársai kö­zül kerül ki majd. Így pél­dául a lehetséges utódok kö­zött emlegetik Joaquim Chis­­sano külügyminisztert, Mario da Graca Maehungot, a kor­mányzó Frelimo-párt elnök­ségének tagját, miniszterel­nököt, valamint Marcelino dos Santost, a párt elnökét, a politikai bizottság legidősebb tagját. Az ország alkotmánya szerint a központi bizottság feladata az új államfő kijelö­lése. Jankovszk­y János a Maputóban pénteken hi­vatalosan bejelentették, hogy november 3-ára össze­hívták a Mozambiki Felsza­badítási Front (FRELIMO Párt) Központi Bizottságát. Halálos légifolyosó_________ ­i SZKP KB KB ülése Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága október 30-án meg­tartott ülésén a szovjet kül­politika legutóbbi esemé­nyeinek sorában mindenek­előtt jóváhagyta azokat a tárgyalásokat, amelyeket Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára folytatott Kim Ir Szennél, a Koreai Munkapárt KB főtitkárával, a KNDK el­nökével. A testület áttekintette a szovjet vezetők Poul Schlü­ter dán miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseinek eredményeit, majd meghall­gatta Eduard Sevardnadze beszámolóját Kanadában, Mexikóban és Kubában tett látogatása eredményeiről, valamint Pjotr Gyemicsev tájékoztatását a Legfelsőbb Tanács küldöttségének Jugo­szláviában tett látogatásáról. A Politikai Bizottság átte­kintette a Szovjetunió 1987. évi gazdasági és társadalom­­fejlesztési tervének, vala­mint az 1987. évre szóló álla­mi költségvetésnek a terve­zetét. Végezetül a Politikai Bi­zottság áttekintette az „Ad­miral Nahimov” személyszál­lító hajót Novorosszijszk kö­zelében ért szerencsétlenség okainak kivizsgálására ala­kított kormánybizottság je­lentését. A katasztrófát a vizsgálat tanúsága szerint a két hajó kapitányának vé­szes hanyagsága, a tengeri közlekedés szabályainak dur­va megsértése okozta. A tes­tület együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozói­nak. Az érintett családoknak az állam segítséget nyújtott. A katasztrófát közvetlenül okozó két hajóskapitányt őrizetbe vették és büntetőjogi úton felelősségre vonták. Sztanyiszlav Lukjacsenkót, a Fekete-tengeri Hajózási Vál­lalat igazgatóját kizárták a pártból és leváltották beosz­tásából. Felmentették tisztsé­ge alól és partvonalon fele­lősségre vonták Anatolij Goldobenkót, a Szovjetunió tengeri flottaügyi miniszte­rének helyettesét, Bonyisz­­lav Majnagajevet, a More­­plavanyije elnevezésű össz­­szövetségi egyesülés elnökét, a minisztérium kollégiumá­nak tagját és partvonalon fe­lelősségre vonták Borisz Ju­­nyicin miniszterhelyettest. (TASZSZ) SZOMBAT, 198­6. NOVEMBER 1. NÉPSZAVA Kínai—olasz kormányfői megbeszélések Csao Ce-jang kínai és Betti­­no Craxi olasz miniszterel­nök a pénteken tartott kí­nai—olasz kormányfői meg­beszélésen egyetértett abban, hogy a konfrontáció helyett folytatódnia kell a párbe­szédnek az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság elnöke pén­teken fogadta az olasz mi­niszterelnököt A kínai elnök hangsúlyozta, hogy jók a le­hetőségek Kína és Olaszor­szág baráti kapcsolatainak fejlesztésére. (MTI) Indira Gandhira emlékeztek Indira Gandhi emlékének adózott pénteken India: az ország néhai miniszterelnö­ke, a kiemelkedő világpoliti­kai személyiség két éve hunyt el, merénylet áldozataként. A miniszterelnök-asszony volt lakhelyén és hamvasztá­­si emlékhelyénél tartott ke­gyeletadáson megjelentek az ország vezetői, köztük fia, Radzsiv Gandhi kormányfő. Országszerte vallási ren­dezvényeken, nagygyűlése­ken és tudományos tanácsko­zásokon idézték fel Indira Gandhi életének és munkás­ságának mozzanatait. (MTI) Népfrontküldöttségünk tárgyalásai a Szovjetunióban Pozsgay I­mre főtitkár vezeté­sével hazatért a Szov­jetunióból a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának küldöttsége. Az öttagú dele­gáció a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szov­jet­ Társaságai Szövetsége meghívására négy napot töl­tött Moszkvában. Pozsgay Imrét fogadta P. Ny. Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének első elnökhelyettese, Z. M. Kruglova, az SZKP KB tagja, a KBKKSZTSZ elnö­­­ke, J. A. Szkljarov, az SZKP KB póttagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, A. I. Szuharjov, az OSZSZSZK igazságügymi­nisztere, a Szovjet Jogászszö­vetség elnöke, I. J. Bugajev, a Moszkvai Városi Tanács V. B. elnökhelyettese, V. N. Kudr­­javcev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Ál­lam- és Jogtudományi Inté­zetének igazgatója. Az őszinte baráti légkör­ben lefolytatott megbeszélé­sek során a népfrontmozga­lom képviselői különböző szinteken és sokféle szem-­pontból tanulmányozhatták az SZKP KB 1985. áprilisi ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtását, a szovjet köz­életi demokrácia és a gyor­sítás programja kiteljesítésé­re tett erőfeszítések eredmé­nyeit és azok gyakorlati ha­tását. Hazánk moszkvai nagykö­vete, Rajnai Sándor fogadást adott a Hazafias Népfront delegációjának tiszteletére. (MTI) Maróthy László Angolába utazott Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar-angolai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság magyar tagozatának elnöke pénteken a bizottság második ülésére Luandába utazott. (MTI) Washington új támaszpontokat épít Honduras területén Az Egyesült Államok új tá­maszpontokat épít ki Hondu­ras területén a nicaraguai kontrák katonai utánpótlásá­nak biztosítására. Az egyik támaszpont, az El Tigre-szi­get, amely az ország csendes-óceáni partvidékén fekszik, kevesebb mint húsz kilomé­terre Nicaraguától, s jelenleg is helyet ad kisebb amerikai katonai támaszpontnak. Ez főként rádiólehallgatással foglalkozik. Ezernégyszáz diákot tartóztattak le Szöulban Mintegy 8 ezer rendőr könny­gázzal, helikopterekkel és vízágyúkkal verte szét pén­teken Szöulban a Konkuk Egyetemen kirobbant diák­­megmozdulásokat. Az egyetemi hallgatók ko­rábban elfoglalták az egye­tem öt épületét, mert a dél­koreai rendőrség az egye­tem területén belül erőszak­kal oszlatott szét egy kor­mány- és amerikaellenes tüntetést. A legalább két órán át tartó összetűzések végén a hatóságok több mint 1400 diákot tartóztattak le, ötven diák és rendőr megsebesült. A Cson Tu Hvan elnök tá­vozását, a nukleáris tá­maszpontok leépítését és az amerikai katonák kivonását követelő diákokat a hatósá­gok kommun­is­tabará­toknak nevezték, és a nemzetbiz­tonsági törvény rendelke­zéseinek megsértésével vá­dolják őket. Csaknem nyolcezer dél-ko­reai diák tüntetett pénteken a szöuli Konkuk Egyetemen végrehajtott brutális rendőr­akció ellen. Pénteken Szöul hat egyetemén voltak tilta­kozó megmozdulások. A fő­város diákságát Puszan két egyetemének hallgatói is tá­mogatták: elfoglalták az egyetemi könyvtárakat, ahol elbarikádozták magukat. (Reuter, AP, UPI) Elvezetik az őrizetbe vett fiatalokat TELEFOTÓ — MTI Külföldi Képszerkesztőség

Next