Népszava, 1988. március (116. évfolyam, 51–77. sz.)

1988-03-01 / 51. szám

2 Bécs : huszonhármak konzultációja A Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagálla­mának képviselői hétfőn Bécsben ismét megbeszélést tartottak, amelyen folytatták újabb az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről tartandó tár­gyalások mandátumának ki­dolgozását. (TASZSZ) Honecker a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításáról Az NDK nagy figyelemmel követi és rendkívül jelentős­nek tartja a szocialista or­szágokban végbemenő, a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a szocializ­mus vonzóbbá tételét szol­gáló változásokat, és úgy véli, hogy az új kihívásokra minden országnak a nemze­ti­­ és nemzetközi körülmé­nyeknek megfelelően kell időben és rugalmasan vá­laszt adnia. Ezt jelentette ki Erich Honecker a Komuniszt című jugoszláv hetilapnak adott interjújában, amelyet hétfőn tettek közzé Berlin­ben. Arra a kérdésre, hogy az NDK is tervez-e változáso­kat, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke kifejtette: az NDK mindig időben meghozta a szükséges döntéseket. Válto­zások a jövőben is lesznek, mégpedig a szocializmus ke­retein belül. A fejlett szo­cializmus építése stratégiai koncepciójának kidolgozását az NDK sohasem tekintette lezártnak — hangsúlyozta. Az NDK-nak a hetvenes évek eleje óta — mutatott rá — olyan tervezési és irá­nyítási rendszere van, amely megfelel az intenzív, bőví­tett újratermelés és a tudo­mányos-műszaki forrada­lom követelményeinek. Je­lenleg ennek állandó fejlesz­tése a feladat. (MTI) Helyhatósági választások Bulgáriában A bolgár Államtanács hét­fő este közreadott jelentése végleges ismertetést közölt a vasárnap megtartott orszá­gos helyhatósági választá­sokról. A végleges ismerte­tés szerint a szavazásra jo­gosultak 99,15 százaléka ad­ta le voksát, s ez utóbbiak 99,06 százaléka támogatta a Bolgár Hazafias Front je­löltjeit. 302 választókörzetben egyetlen jelölt sem kapta meg a megválasztásához szüksé­ges szavazatmennyiséget. Ezekben a választókörzetek­ben új választást fognak ki­írni. Úgyszintén új választást fognak tartani öt helyen, mi­vel a jelölt a szavazást meg­előzően elhunyt.­­­­ (MTI) Nemzetközi hírek : Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára hétfőn Berlinben fogadta Arvo Aal­­tót, a Finn Kommunista Párt elnökét. Részletes esz­mecserét folytattak a nem­zetközi helyzetről és szor­galmazták a kommunista és munkáspártok közötti két- és sokoldalú­­ véleménycse­rék elmélyítését, a béke megvédéséről és más világ­méretű problémák megol­dásáról.­­ Munkájuk egyezteté­se érdekében Vezérigazga­tók Tanácsát hozták létre a Szovjetunióban alapított kö­zös vállalatok szovjet veze­tői. Elnökévé az INTER­­QUADRO szovjet—olasz­­francia közös vállalat ve­zérigazgatóját, Lev Vain­­berget választották meg — jelentették be Moszkvában.­­ A JKSZ Központi Bi­zottsága hétfőn az országos pártértekezlet előkészíté­séről tárgyalt. Bosko Kru­­nics, a KB Elnökség elnöke az elnökség nevében java­solta, hogy a konferenciát — minél alaposabb előkészí­tésének biztosítása végett — halasszák későbbre és március helyett május ele­jén tartsák meg. A dél-afrikai rendőrség hétfőn Fokvárosban több magas rangú egyházi sze­mélyiséggel együtt rövid időre őrizetbe vette Des­mond Tutu Nobel-békedíjas anglikán érseket. A­ hírügy­nökségi jelentések szemta­núkra hivatkozva közölték, hogy az egyházi vezetők til­takozó megmozdulást szer­veztek a fokvárosi parla­ment előtt. Újabb tárgyalások a sandinisták és a kontrák között A nicaraguai kormánycsapa­­tok támadást indítottak az ország északi részén fekvő Nueva Segovia tartományiban az ellenforradalmárok ellen. Ebben a térségben a „kont­rák” nem sokkal korábban terrorista támadásokat haj­tottak végre, megölve mint­egy húsz embert. A sandinista hadsereg kü­lönlegesen, kiképzett egységei és az ellenforrada­lmárok ösz­­szecsapásában tíz ,,kontra” életét vesztette. A kormány­erők nagy mennyiségű fegy­vert és lőszert zsákmányol­tak. A nicaraguai kormány és az ellenforradalmárak közöt­ti tűzszüneti tárgyalások újabb­­ fordulóját március 2. és 4. között Guatemalaváros­­ban tartják. Ezt Julio Marti­ni guatemalai külügyminisz­ter-helyettes jelentette be va­sárnap. Hangsúlyozta, hogy a tár­gyalásokon való részvételbe beleegyeztek mind a mana­­guai kormány, mind a „ni­caraguai ellenállás” képvise­lői. Prospero Penados guate­malai érsek közölte, hogy or­szágának kormánya és egyhá­za kész biztosítani minden feltételt a tárgyalás lebonyo­lításához. (TASZSZ) Amerikai elnökválasztás „Szuperkedd” március 8-án A várt eredmény született a hét végén a Maine államban megtartott küldöttjelölő párt­tanácskozáson: a Republi­kánus Párt jelöltjei közül George Bush alelnök — aki ugyan hivatalosan Texasban van bejegyezve a választási névjegyzékbe, de Maine ál­lamban van háza és­ ott töl­ti szabadságát­­, valameny­­nyi küldöttet megszerezte magának. A demokratáknál a verseny Michael Dukakis massachusettsi kormányzó győzelmét hozta, itt azonban komoly meglepetést okozott, hogy Jesse Jackson, a fekete bőrű lelkész igen szoros má­sodik volt, s például az ál­lam legnagyobb városában, Portlandban ő szerezte meg a szavazatok többségét a pártgyűléseken. Jackson már az eddigi előválasztásokon és párttanácskozásokon is igen jól szerepelt, s bár a szakértők szerint nincs esé­lye az elnökjelöltség meg­szerzésére, komoly tényező lehet a végleges jelölt kivá­lasztásában, a Demokrata Párt politikai programjának kialakításában. Bár a héten még lesz két államban párttanácskozás, illetve előválasztás — ezúttal kizárólag a republikánus párti szavazók számára, — a figyelem most már teljes mértékben a „szuperkeddre” összpontosul: március 8-án egyszerre húsz államban döntenek a szavazók arról, melyik jelöltet támogatják. Mivel ekkor a két párt el­nökjelölő tanácskozása kül­dötteinek nagyjából egy­har­madát választják meg, az elnökségért versenyben lévő politikusok már valósággal megszállták az érintett álla­mokat korteskörútjukon. (MTI) Ammani látogatások után Shultz ma Londonba érkezik George Shultz amerikai kül­ügyminiszter hétfőn délelőtt néhány órás látogatásra is­mét Ammanba érkezett. Az amerikai diplomácia vezetője két napon belül másodszor járt a jordániai fővárosban. Megérkezése után munka­ebéden, majd a tárgyalóasz­talnál találkozott Hasszán Ibn Talal trónörökössel, Zaid ar-Rifai miniszterelnök­kel és Taher el-Maszri kül­ügyminiszterrel, akiknek tá­jékoztatást adott közel-keleti „békemissziója” során szer­zett tapasztalatairól. A királyi palota előtt ösz­­szegyűlt újságírókat a tár­gyalások után úgy tájékoz­tatták, hogy Jordániára bá­torítólag hatottak az új ame­rikai elképzelések, ám hiba lenne azt várni, hogy azok azonnal eredményeket is hoznak. Jordánia nemzetközi konferencia összehívását sür­geti, amelyen a PFSZ is kép­viseltetné magát, mégpedig „különálló delegációval, vagy Jordániával közös küldött­séggel”. Az amerikai rendezési terv korlátozott önkormányzatot adna a megszállt területek palesztin lakosságának egy majdani tárgyalásos rendezé­sig. Londonban az Egyesült Államok nagykövetségén hét­főn megerősítették, hogy George Shultzot kedden a brit fővárosba várják. A ter­vek szerint itt találkozik majd a magánlátogatáson le­vő Husszein jordániai király­­lyal. (AFP, Reuter) A BIZALOM ERŐSÍTÉSÉRE VÁM SZÜKSÉG Beszélgetés Fritz Verzetnitschsel, az OGB elnökével A hét végén Budapesten találkozott a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az Osztrák Szakszervezeti Szövetségnek (OGB) titkársága. Nyugati szomszédunk szakszervezeteivel rendszeresek a kapcsolatok, a két országos szövetség vezetői is rendszeresen találkoznak. A mostani budapesti tárgyalások alkalmával megke­restük Fritz Verzetnitschet, a küldöttség vezetőjét, az OGB tavaly év végi kongresszusán megválasztott új el­nökét, s vele folytattunk beszélgetést a két szakszerve­zet kapcsolatairól, az osztrák szakszervezetek törekvé­seiről. Mi volt látogatásuk célja, miről tárgyaltak a magyar szakszervezetek vezetőivel? — Mostani látogatásunk­nak tulajdonképpen kettős célja­­volt. Egyrészt az, hogy az Osztrák Szakszervezeti Szövetség új vezetősége és a SZOT titkársága kölcsönösen megismerkedjen egymással. A másik, a tartalmi cél, a két szakszervezeti szövetség, s általában a magyar és az osztrák szakszervezetek kö­zötti barátság erősítése, ta­pasztalatainak kicserélése, hiszen szervezeteink az or­szágaink különböző társadal­mi-politikai rendszere elle­nére azonos, illetve hasonló feladatok sorával rendelkez­nek a dolgozók érdekeinek védelmében. Megbeszélése­ink során mindenekelőtt or­szágaink gazdasági fejlődé­sének kérdéseiről tárgyal­tunk, s kicseréltük tapaszta­latainkat a Magyarországon 1988. január 1-jén felvetett új adórendszer, illetve az osztrák adóreform eddigi szakszervezeti tapasztalatai­ról. Természetesen szóba ke­rültek tárgyalásainkon a munkaviszonyokkal, a mun­kakörülményekkel kapcsola­tos más, időszerű törekvések is. Milyennek ítéli meg a ma­gyar—osztrák szakszervezeti kapcsolatok helyzetét, milyen területeken lát lehetőséget az együttműködés továbbfej­lesztésére? — A kapcsolatokat jónak tartjuk. Az utóbbi években különösen a munka humani­zálásával, a munka világá­nak emberibbé tételével kap­csolatban mutatkozott na­gyon intenzív fejlődés, együttműködés. A tervezett közös, Bécs—Budapest Világ­­kiállításhoz kapcsolódóan is van számos olyan kérdés, amelyekben szakszervezete­inknek szorosabb együttmű­ködésre lehetne lehetősége, azaz, bizonyára e szempont­ból is hasznos lenne. Egy­részt a gazdasági-közlekedé­si kapcsolatok területén, másrészt pedig az idegenfor­galmi, utazási lehetőségek megkönnyítése, tehát a po­litikai kapcsolatok további szélesítése is következmény lehetne. Van azután egy má­sik szempont is, de ez már az osztrák közreműködés­sel készült új, magyarorszá­gi szállodák építése során is megnyilvánult: a Magyar­országon foglalkoztatott oszt­rák munkásokat különöskép­pen érdekli az itteni dolgo­zók életkörülményei. Ugyan­ez mondható el fordítva, az Ausztriában dolgozó mun­kásokkal kapcsolatban is. Az a véleményem, hogy szak­­szervezeteinknek kölcsönö­sen nagyobb figyelmet kell ezekre a tapasztalatokra for­dítani. Meg kell mondanom azt is, hogy Ausztriában a külföldi munkavállalókkal — tehát általában, s nem­csak a magyar munkásokkal­­ kapcsolatban különböző vélemények, felfogások lé­teznek. Mi, szakszervezetek semmiféle megkülönbözte­tésnek nem vagyunk hívei. Abban vagyunk érdekeltek, hogy e munkaviszonyok be­jelentett munkaviszonyok le­gyenek. Erre társadalombiz­tosítási, munkaügyi-biztonsá­gi szempontból szükség van. Másrészt pedig úgy gondo­lom, hogy e kérdésben is a különböző országok szakszer­vezeteinek egységes, közös álláspont, felfogás kialakí­tására van szükségük. Úgy is lehetne tehát mon­dani, hogy ez egy a külön­böző irányzatú szakszerveze­tek együttműködésének le­hetséges területei közül. A nemzetközi szakszervezeti kapcsolatokban milyen kö­zös törekvéseket tart ezen­kívül fontosnak? — Azt hiszem, hogy a nemzetközi kapcsolatokra ugyanaz áll, mint a politiká­ra: alapvetően arról van szó, hogy a bizalom erősítésére van szükség a legkülönbö­zőbb szinteken. A jelenlegi helyzetben világjelenség, hogy a gazdasági egységek nemzetközivé válnak. A vál­lalatok vezetőségei gazdasági döntéseiket tehát nem csu­pán országos keretek között hozzák meg, hanem nemzet­közi gazdasági egyesülések­ben szövetkeznek. S mind­ezekhez fűződően a politikai döntések sem korlátozódnak nemzetközi keretek közé. Gondoljon csak az Európai Gazdasági Közösségre, vagy a KGST-re. Következéskép­pen meggyőződésem, hogy a munkásmozgalom szerveze­teinek is egyre inkább nem­zetközivé kell válniuk. Bizo­nyára nemcsak a munkával, a munkakörülményekkel ös­szefüggésben való együttmű­­ködés­re korlátozódhat ez, hiszen a nemzetközi összejö­veteleken feltétlenül a meg­beszélések tárgyát képezik az adott ország politikai kér­dései, az emberi jogok, a szakszervezeti jogok, egyesü­lési jog problémái. Tehát, a történelmileg kialakult hatá­rokat ne az emberek együtt­működésének megakadályo­zására használjuk, hanem sokkal inkább kibontakozta­tására. Vagy úgyis mondhat­nám, hogy a kialakult hatá­rokat olyan ajtóknak tekint­sük, amelyeken át a vendé­geket beengedhetjük, s nem pedig ezerféle biztonsági zár­ral­ látjuk el. Milyen lehetőségét látja te­hát a nemzetközi szakszer­vezeti együttműködés fejlő­désének? — Voltaképpen azt a meg­győződésemet szeretném hangsúlyozni, hogy ne ker­gessünk látomásokat, ne higgyünk annak a — véle­ményem szerint — illúzió­nak, hogy a munkavállalók szervezetei politikai hátte­rüktől teljesen elvonatkoz­tatva, függetlenül közeled­hetnek egymáshoz. A mun­kavállalók alapelvei, tehát a munka, a szociális jólét, a kulturális fejlődés,­­az em­beri szabadságjogok és a töb­bi, nem tekinthetők kizáró­lagosan nemzeti feladatnak, ezek nemzetközi törekvések. Megmondom őszintén, hogy a szakszervezetek keretein belül az ilyen kapcsolatok nehezebbnek látszanak, mint a politikai együttműködés te­rén az államok között. A szakszervezetek kapcsolatai, eltérően a politikai szerve­zetekétől, mindig konkrét példákon keresztül mérettet­nek meg. A munkakörülmé­nyek kérdései konkrétan és gyorsan beigazolódhatnak. Peter Gábor felvétele KEDD, 198­8. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA Külügyi kérdásek Szocialista országok KB-titkárainak tanácskozása Havannában Szocialista országok testvér­pártjainak külügyi kérdések­kel foglalkozó titkárai kezd­tek hétfőn tanácskozást Ha­vannában. Az eszmecserét Raúl Castro, a Kubai KP KB másodtitkára nyitotta meg. A havannai értekezle­ten 12 kommunista és mun­káspárt küldöttsége vesz részt. Az MSZMP delegá­cióját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezeti. (MTI) Panama ellenáll az amerikai nyomásnak Az Egyesült Államok esetleg újabb gazdasági megszorítá­sokat léptet életbe Panamá­val szemben. Ezt fehér házi forrásokra hivatkozva jelen­tette az NBC televíziós háló­zat. Mivel Washington már korábban felfüggesztette az országnak nyújtott gazdasági és katonai segély folyósítását és a teljes gazdasági boj­kottot nem látja célszerűnek, most azt tervezi, hogy a kü­lönböző nemzetközi gazdasá­gi és pénzügyi szervezetekben egyelőre megakadályozza a hitelek nyújtását, kölcsönök folyósítását Panamának. Kor­mánykörökben azonban vál­tozatlanul cáfolják, hogy bár­miféle katonai intézkedés tervével foglalkoznának és egyelőre csupán diplomáciai akciót szeretnének kezdeni — főként a latin-amerikai or­szágok bevonásával — del Valle elmozdított elnök mel­lett. Panama ellenáll az Egye­sült Államok gazdasági és diplomáciai nyomásának. Ezt saját belső forrásai mozgósí­tásával teszi, külső segítség nélkül, hiszen „nemzeti mél­tóságát és szuverenitását vé­delmezi” — jelentette ki saj­tónyilatkozatában Manuel Solis Palma, az új panamai elnök. Solis Palma szerint az Egyesült Államok azért akar­ja ingataggá tenni Panama belső helyzetét, mert az or­szág független álláspontot képvisel Közép-Amerikán be­lül. Washington beavatkozik Panama belügyeibe, ami­kor azt követeli, hogy mielőbb tartsanak választásokat — mutatott rá. Országában sok­kal több a demokrácia mint más országokban — mondta az új elnök —, nincsenek po­litikai foglyok, nem kínoz­nak senkit, és nem folyik vér az utcákon. Solis Palma ta­gadta azokat az állításokat is, amelyek szerint Panama bal­oldali mozgalmak „menedék­helye” lenne. (MTI, AFP) Amerika Hangja Erélyes szovjet tiltakozás A Szovjetunió külügyminisz­tériuma hétfőn erélyesen til­takozott az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetsé­génél amiatt, hogy az Ame­rika Hangja nevű rádióállo­más az utóbbi időben jelen­tősen fokozta a Szovjetunió­ba irányuló adásainak fel­forgató jellegét. Mint a tiltakozás rámutat: az adásokban durván elfer­dítik a balti köztársaságok történelmével kapcsolatos tényeket, provokatív rágal­mazásokat hangoztatnak ar­ról, hogy a szovjet Baltikum­ban a nacionalista érzelmek fokozódnak é­s kijelentik, hogy az Egyesült Államok támogatja azokat az erőket, amelyek nem fogadják el a Szovjetunió társadalmi rend­jét. Ezeket az adásokat nem lehet másképp értékelni, mint a balti köztársaságok és a Szovjetunió belügyeibe tör­ténő beavatkozást, a Szov­jetunió népeinek barátsága ellen, nemzetiségi kapcso­latrendszerének megbontá­sára irányuló tevékenységet. (MTI) Rendbontások Azerbajdzsánban Zavargások voltak az azer­­bajdzsáni Szumgajt városá­ban február 28-án — jelen­tette hétfőn a TASZSZ szov­jet hírügynökség. A jelentés szerint huligá­nok egy csoportja provokálta ezeket a zavargásokat, a ga­rázda és erőszakos cselekmé­nyeket. Intézkedéseket foga­natosítottak a városban az élet normalizálása, a fegye­lem és a közrend biztosítása érdekében. A hatóságok vizs­gálatot folytatnak az ügyben. (TASZSZ)

Next