Népszava, 1988. június (116. évfolyam, 130–155. sz.)

1988-06-01 / 130. szám

2 Gazdaságpolitikai KB-titkárok tanácskozása Budapesten A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságainak gaz­daságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárai — koráb­bi megállapodás alapján — június 1-jén és 2-án Buda­pesten tartják soron követ­kező tanácskozásukat. Ked­den hazánkba érkeztek az ér­tekezleten részt vevő, KB- titkárok vezette küldöttségek. A Bolgár Kommunista Párt delegációját Grisa Filipov, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártjáét Jozef Lenárt, a Köz­ponti Bizottság Elnökségé­nek tagja, a Központi Bizott­­ság titkára, a Kubai Kom­munista Pártét Lionel Soto Prieto, a Központi Bizottság titkára, a Lengyel Egyesült Munkáspártét Marian Woz­­niak, a KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Mongol Népi Forradalmi Pártét Demcsigin Molomdzsamc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a Német Szocialista Egységpár­tét Günter Mittag, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Ro­mán Kommunista Pártét Ion Radu, a KB Politikai Végre­hajtó Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártját Nyikolaj Szljunykov, a KB Politikai Bizottsága tagja, a Központi Bizottság titkára, a Vietnami Kommu­nista Pártét Vu Canh, a Köz­ponti Bizottság titkára veze­ti. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára a vezetője. A tanácskozás munkájában részt vesznek a tagországok állandó KGST-képviselői, valamint Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. (MTI) I­pari megújítását sürgetik Belgrádban Befejeződött a JKSZ országos értekezlete Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Belgrádban a határozat el­fogadásával véget ért a JKSZ országos konferenciá­ja. Kedden három munka­­csoportban folytatódott a vi­ta a végrehajtandó gazdasági reformról, a politikai intéz­ményrendszer korszerűsíté­séről és a párt megújításáról. Miután száznál többen je­lentkeztek felszólalásra, egy­­egy felszólalás idejét először 10, majd később 5 percre korlátozták. Igen kemény kritikai han­got ütöttek meg a szerbiai küldöttek. A jelen helyzetért, a válságért — állapította meg a belgrádi Boriszlav Kuzmanovics — a legmaga­sabb szintű vezetést terheli a legnagyobb felelősség, amely nem egységes, s a programo­kat és határozatokat min­denki a maga szájíze szerint értelmezi. A főváros vozsdo­­vaci kerületének kommunis­tái a rendkívüli pártkong­resszus összehívását követe­lik. A válságért nemcsak a JKSZ KB a felelős — mon­dotta a zágrábi Dragutin Di­­mitrovics —, a reformok el­húzódásáért elsősorban a ju­goszláv parlamentet és a szö­vetségi kormányt kell fele­lősségre vonni. A párt a hi­bás azért, hogy mindent­ ma­gára vállal. „A rendkívüli pártkongresszus összehívása mellett vagyok, de utána nyomban új parlamenti vá­lasztásokat kell tartani és új kormányt kell választani" — jelentette ki Milos Alekszics horvátországi delegátus. A Banja Luka-i Nebojsa Radmanovics leszögezte, hogy a válságból való kilá­balás alapvető feltételének a pártegység megteremtését, a szocialista demokrácia kiszé­lesítését és a káderpolitika megújítását tartja. Sürgette a párt vezető testületeinek megfiatalítását. Nem szabad megengedni, hogy a JKSZ ezután is a köz­­társasági és a­­ tartományi pártvezetőségek szövetsége legyen. A JKSZ-nek az ösz­­szes jugoszláv kommunista pártjának kell lennie, amely az egész országban képes a munkásosztály érdekeit kép­viselve tevékenykedni — húzta alá Andjelko Kovacse­­vics, a KB tagja. Kifejtette véleményét, hogy a vezetők egyéves mandátumának be­vezetése nem vált be, csök­kentette az egyéni felelőssé­get és megnyitotta a „kol­lektív opportunizmus erősö­désének folyamatát". Vinko Zgajner szlovéniai küldött a párton belüli vitá­kat érintve a nagyobb tole­rancia mellett szállt síkra. A változásokra csak az képes, aki meghallgatja és elviseli a másként gondolkodók né­zeteit — jegyezte meg —, megengedhetetlen az, hogy a konzervatív többség túlhar­sogja a haladó kisebbséget. A JKSZ élén nekünk nem nemzeti, hanem osztályala­pokon álló vezetőségére van szükségünk — hangoztatta a titográdi Danilo Vukaszino­­vics. „A bürokrata struktú­rák képtelenek bennünket kivezetni a válságból. Társa­dalmunknak fiatal, tehetsé­ges vezetőkre van szüksége" — szögezte, le a zágrábi Zo­ran Barics. Szreta Sztajics boszniai delegátus hangsúlyozta, hogy amennyiben a KB ez év őszéig nem biztosítja az or­szágos értekezlet záródoku­mentumának végrehajtását, akkor össze kell hívni a rendkívüli kongresszust. A három munkacsoporban kedden délután befejeződött a vasárnap este kezdődött, összesen mintegy 24 órán át tartó vita, amelyben több mint 350 felszólalás hangzott el. A konferencia egyórás szü­net után plenáris üléssel folytatódott. Bosko Krunics, a KB-elnökség elnöke elnö­költ. Ivan Brigics, a KB El­nökség tagja ismertette a há­rom munkacsoport állásfogla­lását a konferenciának a KB által előterjesztett, 36 olda­las határozattervezetéről. Hangoztatta, hogy a kül­döttek egyöntetűen állást foglaltak Jugoszlávia szocia­lista, föderatív államiságá­nak erősítése, a gyökeres gaz­dasági reform végrehajtása, a piaci törvényszerűségek ér­vényesítése, a politikai in­tézményrendszer átalakítá­sa, korszerűsítése, az öniga­oz­gatási érdekek pluralizmusa, a politikai élet demokratizá­lása, a parlament szerepének növelése, a közvetlen, titkos választások, a többes jelö­lés, a szocialista törvényes­ség szilárdítása, a szocialis­ta társadalmi tulajdon foko­zott védelme és a JKSZ esz­mei-politikai vezető szerepé­nek, egységének biztosítása mellett. Hangsúlyozták, hogy demokratizálni kell a káder­­politikát, meg kell fiatalí­tani a párt vezető testületeit. Élesen bírálták a JKSZ KB és Elnökségének munkáját, s javasolják, hogy a KB leg­közelebbi ülésén bírálóan elemezze saját, valamint El­nökségének tevékenységét, vizsgálja meg az Elnökség­ben személyi cserék vég­rehajtását, s a jövőben a ve­zető tisztségviselők megvá­lasztásánál több jelöltet ál­lítson. Az­­ értekezlet javasolja, hogy a KB ez év végén össze­gezze az országos konferen­cia állásfoglalásainak gyakor­lati megvalósításában elért eredményeket, s ha úgy véli, hogy azok nem kielégítők, akkor vesse fel tisztségvise­lőinek felelősségét. Iván Brigics rámutatott, hogy a küldöttek egyönte­tűen elutasították a többpárt­rendszer bevezetését, és el­ítélték a jugoszláv néphadse­reg ellen az utóbbi időben gyakori támadásokat. Az állásfoglaláshoz még mintegy 20 delegátus fűzött megjegyzést, kiegészítést, ja­vaslatot. Egyebek között azt, hogy csökkentsék a párttag­sági díjakat, a KB mérle­gelje a rendkívüli kongresz­­szus összehívását, a párt alakítson ki világos elvi ál­láspontot a sztrájkokról, hozzon döntést a párt- és az állami szervek tevékenysé­gének egyértelmű szétvá­lasztásáról. Bosko Krunics időközben közölte, hogy a KB júliusi ülésén elemezni fogja a konferencia állásfoglalását, javaslatait. Az ősz folyamán minden ülésén foglalkozik majd a „hármas reform" gyakorlati megvalósításának menetével, s ebből levonja a szükséges következtetése­ket. Sztefan Korosec, a záró­­dokumentum szerkesztőbi­zottságának elnöke nyomban válaszolt a javaslatokra. Többségüket reálisnak, elfo­gadhatónak értékelte. Kifej­tette azt a véleményét, hogy a sztrájkok témájáról elő­zőleg még a Központi Bi­­­­zottságnak kellene tárgyal­nia. Vidoje Zsárkovics, a KB Elnökség tagja vázolta az alkotmánymódosításról fo­lyó közvita fő jellemvoná­sait. A küldöttek 1 ellenszava­zattal, 4 tartózkodás mellett elfogadták azt a javaslatot, amellyel a szerkesztőbizott­ságot felhatalmazták arra, hogy ma végső formába önt­se és végrehajtásra a Köz­ponti Bizottságnak adja át a háromnapos tanácskozás határozatát. A konferencián Bosko Krunics mondott rövid zár­szót. Az értekezlet befejezte munkáját. ­ Aknára futott egy ha­lászbárka kedden az Ománi­­öbölben, a Perzsa (Arab)­­öbölbe átvezető, Hormuzi­­-szoros közelében. A vízi jár­mű indiai legénységének egy tagja életét vesztette, kettő pedig megsebesült.­­ Visszaérkezett Genfbe négynapos afganisztáni, pa­kisztáni és iráni látogatását befejezve az az ENSZ-kül­­döttség, amely tájékozódó jellegű tárgyalásokat folyta­tott az afgán menekültek ha­zatérésének előkészítéséről. A küldöttség egyik tagja Mo­hammad Hasszán Sark afgán miniszterelnököt idézte, aki úgy vélekedett: évente mint­ Nemzetközi hírek egy egymillió menekült ha­zatelepülésére kerülhetne sor. * Arafat, a PFSZ V. B. elnöke kedden a szaúd-ará­­biai Dzsiddába érkezett, és megbeszélést folytatott Fahd királlyal a hamarosan ösz­­szeülő arab csúcs előtt. # Interparlamentáris ta­nácskozás kezdődött Szófiá­ban — a Helsinki Záróok­mányt aláíró országok közül 14 parlamentjének képvise­lői — közöttük Barcs Sán­dor, a magyar országgyűlés IPU-csoportjának elnöke és Szentágothai János képvise­lő — részvételével. # Ziaul Hakk pakisztáni államfő rádió- és tv-beszé­­dében az elharapódzott kor­rupcióval, valamint a gaz­daság leromlott állapotával indokolta a parlament fel­oszlatását. Bár nem közölte a parlamenti választások pontos idejét, bejelentette, hogy néhány napon belül ügyvivő kormányt nevez ki.­­ Csehszlovákia nagykö­veti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít az Egye­sült Arab Emírségekkel. Perez de Cuellar fogadta Vasziliut Georgiosz Vasziliu ciprusi el­nök kedden New Yorkban azt javasolta Javier Pérez de Cu­­ellarnak, az ENSZ főtitkárá­nak, hogy újítsák fel a cipru­si görög—török tárgyaláso­kat. A megbeszélésről, amely egy órán át tartott, Vasziliu elégedetten, de konkrétumo­kat nem említve nyilatkozott. Reményét fejezte ki, hogy létrejöhetnek találkozójának feltételei Rauf Denktassal, a csak Törökország által el­ismert észak-ciprusi szaka­­dár török miniállam fejével, és Turgut­szal török minisz­terelnökkel, „a nem túl tá­voli jövőben”. Vasziliu az ENSZ-közgyű­­lés rendkívüli leszerelési ülésszakára érkezett New Yorkba. Az el nem kötelezett országok leszerelési akciótervet tettek közzé Havannában Az el nem kötelezett or­szágok álláspontja szerint továbbra sem szűnt meg tel­jesen egy nukleáris háború veszélye, s emiatt olyan új alapokon nyugvó nemzetkö­zi kapcsolatokra van szük­ség, amelyek minden szem­pontból figyelembe veszik az ENSZ alapokmányának cél­jait és elveit, és nem adnak teret az erőszak alkalmazá­sának, vagy az azzal történő fenyegetésnek. Ezt tartal­mazza a mozgalom leszerelési kérdések megvitatására ösz­­szehívott havannai külügy­miniszteri találkozója végén kedden elfogadott zárónyi­latkozat. A mintegy száz küldött — ezek közül negyvenet kül­ügyminiszter vezetett — úgy vélekedett, hogy a szovjet— amerikai párbeszéd enyhülést hozott a világpolitikában, miközben a regionális prob­lémák súlyos feszültségforrást jelentenek napjainkban is. A küldöttek támogatták atom­fegyvermentes övezetek lét­rehozását. A zárónyilatkozat sürge­ti a hagyományos fegyver­zet és fegyveres erők létszá­mának csökkentését, új nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtését. A külügyminiszterek jóvá­hagytak egy kilencpontos ak­ciótervet is, mely a mozga­lom tagországainak konkrét javaslatait tartalmazza a fegyverkezési hajsza meg­akadályozására az ENSZ- közgyűlés leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka előtt. Ez a doku­mentum egyebek között azt hangsúlyozza, hogy az el nem kötelezett országok az ENSZ-közgyűlés első, kü­lönleges leszerelési üléssza­kán elfogadott akcióprogra­mot továbbra is teljes mér­tékben irányadónak tekintik. A mozgalom ennek szellemé­ben a jövőben is erőteljesen támogatni fogja az általá­nos leszerelést s ennek meg­valósításában a nem kor­mányszervezetek és más bé­keszerető erők aktív részvé­telét. A delegátusokat zárt ülés keretében tájékoztatta Fidel Castro kubai államfő Kubá­nak a délnyugat-afrikai vál­ság rendezésére tett erőfe­szítéseiről. (MTI) Olaszország Részleges helyhatósági választások Az olasz kereszténydemok­rácia lényegében tartja pozí­cióit, a kommunisták eny­hén visszaestek, a szocialista párt viszont határozottan növelte szavazatainak számát a korábbiakhoz képest a va­sárnap és hétfőn lezajlott olaszországi részleges hely­­hatósági választásokon. A szavazás, valamivel több mint hétmillió olasz válasz­tópolgárt érintett, vagyis a választásra jogosultak egy­ötödét. Három megyei (Pa­via, Ravenna, Viterbo) és 1200 városi tanácsot válasz­tottak meg. Bár a mostani választás jelentősége meg sem közelíti az 1985-ben rendezett orszá­gos helyhatósági választáso­két, az olasz politikai erők számára mégis irányadó „tesztként" szolgál belpoliti­kai pozícióik felméréséhez. Cessna a szovjet légtérben Kétszer is megsértette a Szovjetunió légterét a múlt hét végén egy nyugatnémet felségjelű repülőgép — adta hírül kedden az Aftenposten című norvég lap. Az újság Lasse Seim nor­vég külügyi szóvivőt idézte, aki szerint a Cessna 150. tí­pusú gép szombaton az észak­finnországi Sveidból a nor­vég Kirkenesbe tartott, amikor a pilóta a Szovjet­unió légterét megsértve mé­lyen szovjet területek fölé repült. A pilóta, aki jelen­leg Finnországban tartózko­dik, cselekedetét vasárnap megismételte. A norvég ha­tóságok szerint tudatos be­repülés történt, mert a jó látási viszonyok között jól kivehető volt a Pasvik folyó, amely a határt jelzi Norvé­gia és a Szovjetunió között. Az esettel kapcsolatban a szovjet hatóságok tiltakoztak. (Reuter, AP, DPA) Rabin palesztinokkal találkozott Jichak Rabin izraeli hadügy­miniszter Tel Avivban meg­beszélést folytatott négy — Jordániához közelálló — pa­lesztin személyiséggel. A de­legáció tagjai között volt egy kelet-jeruzsálemi újság tulajdonosa és Betlehem vá­ros polgármester-helyettese is. A találkozón a paleszti­nok kérték a minisztert, hogy Izrael enyhítse a cisz­­jordániai és gázai övezetben folytatott elnyomó politiká­ján, a hatóságok engedjék szabadon a letartóztatotta­kat, és ne akadályozzák a bezárt boltok kinyitását. A palesztinok sürgették az Iz­rael és a PFSZ közötti tár­gyalásokat, ám ezt palesztin források szerint Rabin el­utasította. Egy héten belül az izraeli hadügyminiszter másodszor találkozott palesz­tin személyekkel. (AFP, Reuter) SZERDA, 198­8. JÚNIUSI, NÉPSZAVA Ifjabb­ lengyel reformintézkedések tervezetéről tárgyalt a kormány Jerzy Urban­ajtóértekezlete A lengyel társadalom figyel­me a moszkvai csúcstalálko­zóra összpontosul — hangoz­tatta keddi sajtóértekezletén a lengyel kormány szóvivője. Jerzy Urban nyilatkozatában támogatásáról biztosította azt a szovjet javaslatot, hogy a jövendő leszerelési tárgya­lásokon a szembenálló felek fokozatosan csökkentsék ka­tonáik számát félmillióra. A javaslat egybeesik a lengyel szándékokkal — mondta. A szóvivő belpolitikai kér­désekre áttérve hangoztatta, hogy történelmi jelentőségű­nek nevezné a lengyel kor­mány gazdasági ügyekkel foglalkozó tanácskozását, ha a közvélemény nem idegen­kednék az ilyen kifejezések­től. A lengyel kormány ugyanis — a gazdasági re­formprogramnak megfelelő­en — elfogadta a gazdasági tevékenységről szóló törvény tervezetét, amely néhány ki­sebb megszorítástól eltekint­ve gyakorlatilag mindenki­nek lehetővé teszi gazdasági tevékenység gyakorlását, és egyúttal kimondja a szekto­rok egyenjogúságának elvét is. Előzetes engedélyhez csu­pán néhány tevékenységet kötnek, például a fegyver- és lőszergyártást, a szesz-, a do­hány- és a gyógyszergyártást. A kormány egységes jog­szabálytervezetet fogadott el a külföldi tőke lengyelor­szági működéséről és a ve­gyesvállalatokról. Ezentúl nem kell a vegyesvállalatok­ban lengyel többség, sőt, ki­zárólag külföldi érdekeltségű cégeket is lehet majd ala­pítani. Csökkentik az ilyen vállalatok adóterheit és a kö­telező devizabeváltást. Ugyancsak megtárgyalta a kormány a kötvényekről szó­ló jogszabálytervezetet, amelynek értelmében ma­gánszemélyek is vásárolhat­nak kötvényt. A jogszabály­­tervezetek várhatóan júni­usban kerülnek a Szejm elé. Új szovjet adórendelet készül Tamássy Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti. A Legfelsőbb Tanács má­jusi ülésszakán elfogadott új szövetkezeti törvénnyel együtt július 1-jén új adó­rendelet lép életbe — ez de­rül ki az Izvesztyija keddi számából. Mint Tengiz Mentesasvili, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének titkára az Izvesz­tyijának adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: a progresz­­szív adórendszert nagyon sok bírálat érte a küldöttek, a sajtó, s az állampolgárok ré­széről is. A szövetkezeti ta­gok személyi jövedelemadóját szabályozó rendeletben na­gyon kemény adózást írnak elő, az 1500 rubel feletti jö­vedelemnek már 90 százalé­kát vonják el, s így a szö­vetkezeti dolgozók jelentős hátrányba kerültek az álla­mi alkalmazottakkal szem­ben. Az Izvesztyija emlékezteti arra, hogy Borisz Gosztyev pénzügyminiszter elnökleté­vel különbizottság alakult az új adórendelet előkészítésére. Gosztyev utalt arra: egyelő­re úgy tűnik, hogy 90-ről 50 százalékra szállítják le az 1500 rubel feletti jövedelem­­rész adóját, de ugyanakkor növelni fogják a szövetkeze­tek általános adóját. Az új rendelet június első felére készül el, s a Legfelsőbb Ta­nács küldöttei javasolták, hogy még az elnökség hatá­rozata előtt hozzák nyilvá­nosságra a tervezetet. Kizárások az Azerbajdzsáni KP-ből Magas beosztású volt párt­vezetőket zártak ki az SZKP- ból az Azerbajdzsáni KP kedden Bakuban befejező­dött KB-ülésén. A KB-ülésen­­megállapí­tották, hogy Borisz Kevor­kov, a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület volt első titkára súlyos politikai hibá­kat követett el a területi pártszervezet irányításában, és ezek a pártszervezet veze­tő szerepének elvesztéséhez vezettek. A februárban és márciusban kiéleződött nem­zetiségi ellentétek nyomán lezajlott véres zavargásokért személyes felelősség terheli Borisz Kevorkovot. A KB ugyancsak kizárta a szovjet párt soraiból D. Muszlim­ Zadét, a Baku mel­letti Szumgajt városi párt­­bizottságának volt első titká­rát is, mert mulasztása miatt a városban tragikus események zajlottak le. A KB-ülésen megválasztot­ták az SZKP június végén kezdődő 19. országos párt­értekezletére az Azerbajd­­zsáni KP-t képviselő kül­dötteket. (MTI) Kubai börtönöket keres fel a Vöröskereszt küldöttsége Kedden négy héten át tartó látogatást kezdett, 15 bör­tönt keres fel Kubában a Nemzetközi Vöröskereszt küldöttsége. A vöröskereszt öttagú delegációja —, mely­ben egy orvos is helyet ka­pott — találkozni kíván va­lamennyi fogollyal, akiket állambiztonság elleni bűn­­cselekmény címén ítéltek el.­­ (Egy múlt heti havannai tájékoztatás szerint 323 ilyen fogoly van Kubában.) A de­legáció felkeresi ezenkívül azokat a bebörtönzötteket, akik illegálisan kíséreltek meg távozni az országból. Pontos számuk nem isme­retes, a múlt héten csupán azt közölték, hogy a közel­jövőben 142 olyan személy nyeri vissza szabadságát, akit i­­yen váddal ítéltek el. A forradalom győzelme óta most először tesz látogatást a szigetországban a Vöröske­reszt küldöttsége.

Next