Népszava, 1988. október (116. évfolyam, 235–260. sz.)
1988-10-01 / 235. szám
2 Magyar vezetők üdvözlő távirata a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Kínai Népköztársaság megalakulásának 39. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke közös táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken koktélt rendezett a nagykövetségen. Megjelent Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke, Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Villányi Miklós pénzügyminiszter, Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Szokai Imre, az MSZMP KB főtitkárát, Jang Sang-kunt, a Kínai Népköztársaság elnökét és Li Penget, az Államtanács elnökét. Stadtinger István, az Országgyűlés elnöke a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökének, Van Linek küldött táviratban fejezte ki jókívánságait. (MTI) külügyi osztályának helyettes vezetője. Megjelent politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk számos kiemelkedő képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Pénteken este ünnepi fogadást adtak Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából. A fogadáson Li Peng, a kínai államtanács (kormány) elnöke mondott pohárköszöntőt. Külpolitikai kérdésekről szólva elmondotta, hogy a nemzetközi helyzetben folytatódik az enyhülés irányzata. A kínai kormány bízik abban, hogy tovább javulnak a szovjet—amerikai kapcsolatok és mielőbb normalizálódik a viszony Kína és a Szovjetunió között — mondta Li Peng. (MTI) Harminckilenc évvel ezelőtt történelmi eseményre került sor Ázsia legnagyobb országában: kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Ezzel siker koronázta azt a hosszú, keserves küzdelmet, amelyet a kommunisták vezetésével vívott a kínai nép a japán hódítók, a belső reakció és az imperializmus ellen. A történelmi fordulatban nem kis része volt annak a ténynek, hogy a szovjet hadsereg kínai területen verte szét a japán megszálló erőket. A Szovjetunió ezután sem hagyta magára a kínai népet: nagy segítséget nyújtott az Amerikabarát Csang Kai-sek rendszer leveréséhez. Ünnep tehát a mai nap. Harminckilenc évvel ezelőtt megfordult a kínai nép sorsa. A történelmi lehetőséggel eleinte, persze, nehéz volt élni: hatalmas lemaradást kellett behozni történelmileg rövid idő alatt. A fejletlen ázsiai államot nem lehetett máról holnapra iparilag fejletté, erős mezőgazdasággal rendelkező, önfenntartó országgá változtatni. Erre csak keserű tapasztalatok árán jutottak el a kínaiak. A nagy sikereket ugyanis beárnyékolta az ideológiai torzulás, a valóságtól való elrugaszkodás, a nagy ugrás politikája. Időközben külpolitikai síkon is súlyos törés keletkezett, mindenekelőtt a kínai—szovjet viszonyban és Kína, valamint a többi szocialista ország kapcsolataiban. A torzulások felismerése után Kína visszatért a realitások talajára, s jól halad az évszázados lemaradás felszámolásának útján. Világszerte figyelmet érdemel, hogy a ma már milliárdos Kína egyre szélesebbre tárja ajtaját a külvilág előtt, szakítva a korábbi elzárkózással, befelé fordulással. Örömmel tapasztaljuk, hogy javul a kínai—szovjet viszony, s normalizálódott a többi európai szocialista országgal fenntartott kapcsolatrendszer is. Fokozatosan javul, s ma már örvendetesen jól fejlődik Magyarország és a Kínai Népköztársaság kapcsolata. Mindkét fél érdeklődik a másik tapasztalatai iránt, egyre több delegáció utazik a két országba, s megindult a turizmus is. Nemzeti ünnepén tisztelettel köszöntjük a kínai népet, s s további sikereket kívánunk a szocializmus építésének útján. Ünnepi fogadás Budapesten és Pekingben A jövő év elején Sevardnadze Pekingbe látogat Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1989 elején Pekingbe látogat - jelentette pénteken a kínai fővárosból jól értesült helyi forrásokra hivatkozva a TANJUG jugoszláv hírügynökség. A pekingi külügyminisztérium szóvivője a héten közölte, hogy a kínai és szovjet diplomácia vezetőinek kölcsönös látogatásáról már korábban elvi megállapodás született. Bejelentette azt is, hogy Csien Csi-csen kínai külügyminiszter moszkvai útjára még ebben az évben sor kerül.(TANJUG) Nemzetközi hírek ♦ Franz Vranitzky osztrák kancellár október első felében hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. ♦ A brazil hatóságok megsebesítették és elfogták azt a légikalózt, aki eltérítette a WASP belföldi légitársaság egyik gépét. A hatóságok képviselőinek elmondása szerint a minden bizonnyal elmebeteg férfi tettének célja az volt, hogy a Boeing kamikázaként egy kormányzati épületre zuhanjon Brasíliában. ♦ Immár másodízben halasztották el Margaret Thatcher brit kormányfő lengyelországi látogatását, amelyet ezúttal október 16—18-ra terveztek — közölték londoni források pénteken. A halasztást Varsó kérte az éppen folyamatban lévő kormányátalakítás miatt. ♦ Forgács András, a Magyar Népköztársaság Japánba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete pénteken átadta megbízólevelét Akihito trónörökösnek. # Ho Si Minh-városban pénteken megnyílt a Magyar Népköztársaság főkonzulátusa. # Szívműtéten esett át Andreasz Papandreu görög miniszterelnök pénteken egy London melletti kórházban. Az operációval a kormányfő szívbillentyűzavarát hozzák rendbe — jelentette a londoni görög nagykövetség. Együttes ülést tartottak a közelmúltban a lendvai és a muraszombati magyar nemzetiségi érdekközösségek vezető testületei. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el, mely a Szlovéniában élő muravidéki magyarok nevében tiltakozik a Romániában élő magyar nemzetiség elnyomása ellen. SZOMBAT, 1988. OKTÓBER 1. NÉPSZAVA Tanácskozott az SZKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Ennek értelmében felmentették politikai bizottsági tagsága alól még Mihail Szolomencevet, PB-póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB- titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a Központi Bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB- titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Az SZKP Központi Bizottsága pénteki ülésén — a XIX. pártkonferencia döntéseinek alapján — határozatot hoztak a Központi Bizottság apparátusának átszervezéséről. A határozat megbízza az SZKP KB Politikai Bizottságát, hogy tegyen gyakorlati intézkedéseket a Központi Bizottság és a helyi bizottságok apparátusa új szervezetének kialakítására annak figyelembevételével, hogy miként változik a pártszervek funkciója az átalakítás elmélyülésével és az ország politikai rendszerére vonatkozó reform megvalósításával. A határozat szerint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai Központi Bizottságainak, a párt határterületi és területi bizottságainak ezután megtartandó beszámoló- és választógyűléseiken különös figyelmet kell fordítaniuk az apparátusba kerülő káderek kiválasztására. Erre a munkára olyan elvtársakat kell kijelölni, akik magas szintű politikai képességekkel és szakmai hozzáértéssel bírnak, az átalakítás meggyőződéses hívei, tekintélyük van és élvezik a kommunisták, illetve a pártonkívüliek bizalmát. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartották célszerűnek: — pártépítési és káderpolitikai bizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi- és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke; Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság — vezetője: Alekszandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke: Viktor Csebrikov. Mint Vagyim Medvegyev kifejtette, a KB osztályait, egész struktúráját alapvetően ezeknek a bizottságoknak rendelik alá és jelentősen, mintegy felére csökkentik a KB-apparátus létszámát, valamint a megmaradó osztályok számát. A hat új bizottságot részben korábbi osztályok összevonása útján hozták létre, de sok osztályt — főleg a népgazdaság különböző ágazatait irányítókat — megszüntették, hatáskörüket és teendőiket tanácsi szerveknek adták át — mondta Medvegyev. A KB-ülés megbízta a Politikai Bizottságot: tegyen gyakorlati lépéseket annak érdekében, hogy a pártszervek megváltozott feladataival összhangban a KB-apparátus és a helyi pártszervek megfelelő átalakuláson, módszerbeli megújuláson menjenek keresztül. A lényeg: ennek a folyamatnak nem szabad mechanikusan végbemennie, hanem valóban a pártszervek jobb munkáját kell eredményeznie — hangsúlyozta Medvegyev. Egy kérdésre válaszolva Medvegyev sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt baj„Természetesen azt reméljük és várjuk, hogy az amerikai—szovjet viszony továbbra is építően fejlődik, s a jelenlegi helyzetben nincs okunk kételkedni abban, hogy a pozitív irányzatok folytatódni fognak — hangoztatta pénteken az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Phyllis Oakley a kérdésre, hogyan értékelik az SZKP vezetésében történt változásokat, a továbbiakban kijelentette, hogy a Szovjetunió irányában folytatott politikát az Egyesült Államok érdekei diktálják, nem pedig az, ki milyen tisztet tölt be a másik oldalon. Mindenesetre tanulmányozni fogják a személyi változásokat s azt, hogyan hatnak azok a két ország viszonyára. Az amerikai tv- és rádiótársaságok a nap folyamán vezető helyen, több ízben adtak hírt a változásokról. Egybehangzóan annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy a döntések tovább erősítik Mihail Gorbacsov és alandó azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Gromiko nyugdíjba vonulásával megüresedő posztjára Mihail Gorbacsovot javasolták. A Legfelsőbb Tanács soron kívüli ülésszakát szombatra hívták össze. Ugyanígy kitért annak megválaszolása elől is, hogy Viktor Csebrikov, az újonnan létrehozott jogpolitikai bizottság elnöke megőrzi-e tisztségét az állambiztonsági bizottság (KGB) élén. Mivel kormánymegbízatásról van szó, abban a KB nem illetékes, és nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel — mondta Medvegyev. Medvegyev azt is bejelentette, hogy hétfőn soron kívüli ülést tart az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa. Egy kérdésre válaszolva közölte: az ülésen nem volt vita Jegor Ligacsov személyével, illetve az agrárpolitikai bizottság élére történő megválasztásával kapcsolatban. Ligacsov számára a mostani megbízatás semmiképpen nem jelent ismeretlen munkaterületet, hiszen korábban is foglalkozott már a mezőgazdaság problémáival — mutatott rá Medvegyev. Egy másik kérdésre reagálva megerősítette: a Politikai Bizottság ülésein hagyományosan a KB főtitkára elnököl, távollétében pedig az elnöki teendők ellátására felkérik valamelyik PB-tagot, reform következetes híveinek helyzetét. A nyugatnémet rádió- és tévéállomások péntek esti első elemzéseikben úgy értékelték az SZKP KB ülésén hozott döntéseket, mint amelyek személyi és szervezeti értelemben egyaránt jelentékeny mértékben erősítik a szovjet párt által meghirdetett reformpolitikát. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása moszkvai tudósításaiban, illetve hírmagyarázatában azt hangoztatta: az SZKP KB Politikai Bizottságában és a Központi Bizottság szerveiben végrehajtott változtatások eredményeképpen a szovjetunióbeli társadalmi és gazdasági átalakítás maradinak tartott hátráltatói lényegében immáron mind távoztak. Mihail Gorbacsov főtitkár ezzel egyidejűleg — hangsúlyozza a rádió — szabaddá tette az utat nemcsak a pártapparátus, hanem az egész szovjet politikai rendszer szerkezeti reformja száz KB-titkári üléseken — amint erről Ligacsov egy évvel ezelőtt maga nyilatkozott a Le Monde című francia lapnak — eddig valóban Ligacsov elnökölt — mondta immár múlt időt használva Medvegyev. Hozzátette: tanulmányozásra szorul a titkárság munkájának átszervezése, korszerűsítése, ez azonban a pénteki plénum napirendjén nem szerepelt. A saját munkaterületére vonatkozó kérdésre Medvegyev azt válaszolta, hogy egyelőre korai lenne részletes tervekről szólni, annyi azonban máris világosan leszögezhető, hogy az átalakítás, a demokrácia térnyerése, a nyilvánosság politikája az ideológiai szférában is folytatódik. A korábbi határozatoktól nem fogunk visszalépni — hangoztatta Medvegyev. Végezetül megállapította: a pénteki plénum törvényszerű és szükséges lépés volt a 19. pártértekezlet határozatainak megvalósítása felé. Az ülésen világosan megnyilvánult a pártvezetés politikai egysége, összeforrottsága — hangoztatta Vagyim Medvegyev. Pénteken ülést tartott az SZKP Központi Revíziós Bizottsága. Az ülésen szervezeti kérdést vitattak meg. Nyugállományba vonulása miatt Ivan Vasziljevics Kapitanovot felmentették az SZKP Központi Revíziós Bizottságának elnökének tisztéből, mára is. Az apparátus több, eddigi fontos hatáskörét a jövőben a kormányra és a parlamentre ruházzák át. Andrej Gromiko államfő, saját kérésére történt felmentése kapcsán a Deutschlandfunk csakúgy, mint a DPA hírügynökség arra utal: a nagy érdemeket szerzett, idős Andrej Gromikót a szovjet politikusok fiatalabb nemzedéke mind jobban egy régi korszak megtestesítőjének érezte, s ez vonatkozott a külpolitika irányítójaként hosszú éveken át betöltött szerepére is. A pártkonferencián némely bírálat is érte. Az ARD tévéállomás péntek este filmmellékletben idézte fel a szovjet államférfi pályafutását. Az ARD moszkvai tudósításában rámutatott: a pártvezetésben most már mind olyan politikusok találhatók, akik messzeható változtatásokra törekszenek: nyíltságra, rugalmas, mozgékony külpolitikai vonalvezetésre, valamint a szovjet jogállam megteremtésére. (MTI) A tanácskozás kedvenc visszhangja az MJSA-ban és a a JASZMI-ban KAPCSOLATAINK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÁNYÁBA FEJLŐDNEK Beszélgetés Pertti Viiianennel, a finn SAK elnökével Az elmúlt hét végén Budapesten tanácskozott a SZOT és a Finn Szakszervezetek Központi Szakszervezetének (SAK) titkársága. Lapunkban is beszámoltunk róla, hogy a megbeszélések középpontjában a két szakszervezeti szövetség jelenlegi tevékenységéről, törekvéseiről, célkitűzéseiről, elgondolásairól folytatott véleménycsere állt. A finn SAK küldöttségét a tárgyalásokon Pertti Viiianen, a SAK elnöke vezette. Felhasználtuk a küldöttség látogatásának alkalmát arra, hogy magyarországi tapasztalataikról, a finn—magyar szakszervezeti kapcsolatokról, a finn szakszervezeti mozgalomról beszélgessünk a Szakszervezetek Központi Szervezetének elnökével. Mi volt a SAK-titkárság látogatásának célja? — Először is természetesen szerettünk volna közelebbről megismerkedni a változások időszakát élő Magyarországgal, a szerkezeti változásokból adódó feladatokkal, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti tapasztalatokkal. Ezenkívül nyilvánvalóan szerettünk volna megismerkedni a Szakszervezetek Országos Tanácsának új vezetésével is. Ez a két alapvető célja volt titkárságunk látogatásának, s úgy érzem, eredményes munkát végeztünk. Hogyan látja a SAK vezetése a finn—magyar szakszervezeti kapcsolatok jelentőségét és a továbbfejlesztés, az együttműködés lehetőségeit? — Tizenkét éve vagyok a SAK-ban, s tudom, hogy a magyar szakszervezetekkel valóban kitűnően, eredményesen lehet együttműködni. A magyar szakszervezetek mindig is bátor úttörők voltak az európai szakszervezeti kapcsolatok kialakításában, s ezt a törekvésüket a finn szakszervezeti mozgalom mindig nagyra értékelte. A szerkezetváltásból eredő feladatok, az ezzel járó változások, a munka világának szinte valamennyi területén arra késztetnek bennünket, hogy a kapcsolatok formájában — és persze tartalmában is — csökkentsük a „turizmust”, és mind nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a szakértői delegációk cseréjének. A kapcsolatok továbbfejlesztése területén két dolgot szeretnék hangsúlyozni, ha úgy tetszik: a két szélső pontot. Rendkívül hasznosnak tartjuk egyrészt a két szakszervezeti szövetség vezetőinek immár hagyományos, rendszeres találkozóit, megbeszéléseit. Másrészt pedig nagyon hasznosnak és fontosnak tartjuk a SAK- ban azt, hogy a tagságot még közvetlenebbül képviselő bizalmiak találkozóit a jövőben is fenntartsuk. E két végpont között számos olyan lehetőséget tudunk találni, ahol eredményes együttműködést folytathatunk. Kapcsolataink ebbe az irányba fejlődnek. Ezekről tárgyaltunk a SZOT vezetőivel, s örömünkre szolgál, hogy e kérdésben is teljes a nézetazonosság. Milyen fő törekvések állnak a finn szakszervezetek tevékenységének előterében? — Szakszervezeti mozgalmunk, s azt hiszem, hogy ezzel korántsem állunk egyedül a nyugat-európai országokban, kettős kihívással kell, hogy szembenézzen az elkövetkezendő időszakban. Az egyik az 1992-re tervezett nyugat-európai egységes belső piac létrehozása. Finnország nem tagja ugyan az Európai Gazdasági Közösségnek, de az egységesítés hatásai nem fognak bennünket kikerülni. Az egységes normatívák bevezetése számos más országgal együtt, bennünket is közvetlen közelről érint. A másik nagy kihívás a gazdasági növekedés lassabb üteme. Az évi 3-4 százalékos növekedés már a múlté, alkalmazkodnunk kell egy jóval kisebb növekedés körülményeihez. Szakszervezeti szempontból ez többek között azt jelenti, hogy a munkavállalók közötti szolidaritás meglehetősen nagy megpróbáltatásoknak lesz kitéve. S ha előtérbe kerül az önös érdek, az irigység, kikezdheti a tagság értékítéleteit. Tehát a szakszervezeti mozgalomnak is meg kell újulnia, ha mai kohéziónkat szeretnénk megtartani. — Országunkban nem a megélhetés aggasztja a dolgozókat, a szakszervezeti mozgalmat. A nyolcvanas évek elején a reálbérek emelkedő tendenciát mutattak, a reáljövedelem növekedése egy időben a hat százalékot is meghaladta. Az idei kollektív tárgyalások már egy másfajta tendencia csíráit mutatják. Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy az ágazatok viszonylag magas nominálbérrel kötötték meg a kollektív szerződéseket. Márpedig gyakorlatunk azt mutatja, hogy a magasabb nominálbérek mindig akkor jelentek meg, amikor rosszabbul ment a népgazdaságnak. Továbbra is napirenden van a munkaidő csökkentése: 1980— 90. között évi száz órával fogjuk csökkenteni a munkaórák számát. Ez az egyik kezelési módunk a nem magas.