Népszava, 1988. december (116. évfolyam, 286–311. sz.)
1988-12-05 / 289. szám
NÉPSZAVA 1988. DECEMBER 5., HÉTFŐ 3 BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS SZAKSZERVEZETI TANÁCSKOZÁS *""" » '■ '*"■ mmmmimmmm m mm m mmmmmmmmmmm m . — - - . mmmmm m mmummmm mmmmmmimimmm ... «'»'« *»»■■<■ * »' ■ W»'* » I' H IIMMMMIMMBMBMM—#W tt ■ MUU1« "■»■»H'tHi «■ ■ II Ml ■ ll'IP » il li Csökő Istvánné: Jogi garanciákat az érdekvédelemhez Társaihoz hasonlóan az érdekvédelem és érdekképviselet erősítése mellett, e szakszervezeti funkció feltételeinek javításáért emelt szót Csökő Istvánné, a Zuglói Közért Vállalat szb-titkára. Elkerülhetetlennek tartotta a szakszervezeti jogkörök és a legfelső szintű jogi garanciák tisztázását. Példaként említette: ha a bérezést és a munkakörülményeket szabályozó kollektív szerződés kötelező jellege megszűnik, akkor nem folyhat valódi érdekvédelmi tevékenység, lehetetlen például a sikeres béralku. Hasonlóképpen fontos az országos szakszervezeti szövetség jogkörének tisztázása. Lassan elveszti életképességét a kiskereskedelem, így a szövetkezeti vendéglátás is, olyan magasak az elvonások és olyan mértékű az említett helyeken dolgozók életszívonalának zuhanása — folytatta Csökő Istvánná. Ehhez társul még, hogy a kereskedelemben dolgozókon kérnek számon „mindent” a vevők, holott az eladók maguk is elavult körülmények és mostoha anyagi feltételek közepette teszik dolgukat. Munkanélküliségről beszélnek szerte az országban, nálunk azonban munkaerőhiány van — folytatta a felszólaló —, és ez azzal függ össze, hogy 22 éve nem volt szakmánkban általános bérrendezés. A fizikai dolgozók helyzete különösen elkeserítő, de a kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozók jövedelmeire jellemző, hogy több mint felük nem adózik, és ötödük keresete nem éri el a négyezer forintot. A kereskedelmi tevékenységre jellemző jövedelmezőségi adat pedig, hogy 100 forint forgalom után mindössze 80-85 fillér marad vissza a műszaki szintentartásra és a bérek emelésére. A felszólaló mindebben kérte a jelenlevő Grósz Károly segítségét, figyelmeztetve arra, hogy az ellátás politikai kérdés. Csáky László: A világosság hiányaik az iskolákból Csáky László, a dombóvári Molnár György Általános Iskola igazgatója annak a köztudott felismerésnek kért végre elismerést, hogy az iskola, az oktatás magas fokú fejlesztése nélkül nem képzelhető el társadalmi és gazdasági haladás sem. Manapság a tények elszomorítóak, s a fenti igazság kétségbevonására utalnak: az iskola hovatovább értéktelenné és értelmetlenné válik, az ott megszerezhető tudással egyre nehezebb boldogulni, az iskola ilyen elhanyagolt körülmények között egyre kevesebbet tehet azért, hogy a tanulók utóbb a társadalomban eligazodjanak. A túlfeszített, olykor zilált életritmusú oktatási intézmények alkalmatlanok ép és egészséges gyermekek nevelésére. Az oktatás fejlesztése ■anyagi kérdés jelentette ki határozottan, egy nemzeti érdekeket hordozó ágazatot nem lehet maradványelv szerint támogatni és fenntartani, mert ez beláthatatlan következményekhez vezet. Ma már — fogalmazott — nemcsak a villanyégők hiányoznak az iskolákból, ma már a világosság hiányzik. Olyan iskolákat kell teremteni, s az ehhez szükséges feltételeket biztosítani, amelyben a pedagógia, a tanítás nem betanított munka, hanem alkotó tevékenység lehet. Tiltakozott az ellen is, hogy az iskola gyakran a meggondolatlan kísérletezések tere. Szólt a tanulók társadalmi egyenlőtlenségeinek tüneteiről, s ezek feloldásának nehézségeiről is. A pedagógus szövetségeseket keres, hangsúlyozta, hiszen tudja, hogy az oktatás fejletlensége és visszafogása a nemzet öncsonkításával egyenlő. Szövetségeseket keres környezetében, a szülőkben, a szakszervezetekben is, hogy az elbizonytalanodáson felülkerekedhessen. Hiszen valaha — mondta befejezésül — egyértelmű volt: akié a nevelés, azé a nép. Most hogy van ez? Széplaki Zoltán: Legális érdekvédelmet a szövetkezeti tagoknak A termelőszövetkezetekben működő szakszervezeti alapszervezetek gondjairól szólt Széplaki Zoltán, a Ráckevei Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek raktárellenőre, hozzátéve, hogy ezek megoldása nem helyi feladat. Emlékeztetett az MSZMP KB 1976-os állásfoglalására, amely lehetővé tette, hogy a szövetkezeteknél dolgozó alkalmazottak is szakszervezeti alapszervezetekbe tömörülhessenek. Ezt a formulát azonban az élet már akkor túlhaladta, mert más vállalatoknál fenntartott jogviszonyban szövetkezeti alkalmazottak ezrei már vállalták a szakszervezeti tagságot. A mára kialakult torz helyzetet pedig az okozza, hogy a jogi lehetőség továbbra is csak az alkalmazottak előtt adott, a MEDOSZ azonban képviseli és védi a tagok érdekeit is. Pest megye 71 termelőszövetkezetének tisztségviselőit, pontosabban azok 80 százalékát tömöríti a mozgalom, és a MEDOSZ tagjainak fele szövetkezeti tagokból kerül ki. De hát miért kell félig illegálisan képviselni a dolgozókat? — kérdezte Széplaki Zoltán. Palotai Károly: A nyugdíjak értékmegőrzése nem lehet alku tárgya • A SZOT nyugdíjasbizottsága is hozzá kíván járulni a mozgalom megújításához, azzal a felelősségtudattal, hogy az általuk képviselt témák nemcsak a 700 ezer nyugdíjas szakszervezeti tag, hanem a 2 millió 400 ezer nyugdíjas helyzetét, életkörülményeit, hangulatát is érintik, s jelenleg a mai magyar társadalom egyik jelentős problémakörét képezik — kezdte hozzászólását Palotai Károly, a bizottság elnöke. A továbbiakban leszögezte, hogy a nyugdíjasok nem eltartottak, hiszen a nyugdíjukért évtizedeken át megdolgoztak, nyugdíjuk egy dolgos élet után járó társadalombiztosítási ellátás. Idén 60 százalékuk nyugdíja nem érte el a havi 5 ezer forintot, 40 százalékuk nyugdíja pedig még a havi 3500 forintot sem. Ezért jogos követelmény a vásárlóértékét vesztett nyugdíjak felemelése a társadalmi minimum szintjére. Igazat kell adjunk azoknak, akik úgy fogalmaznak, hogy szégyen és tűrhetetlen, hogy egyre több nyugdíjas egyre gyakrabban szorul tanácsi szociális segélyre — mondta a nyugdíjasbizottság elnöke, majd így folytatta: Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy nem szabad összemosni a társadalombiztosítási szolgáltatásokat a szociálpolitikai juttatásokkal. A társadalombiztosításból nem szabad szegénypolitikát csinálni. A nyugdíjasbizottság álláspontja, hogy a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését egyszer és mindenkorra tisztességesen biztosítani kell. A jelenlegi magas infláció miatt a Minisztertanács és a SZOT évenkénti megállapodása alapján hozott intézkedéseket csak átmenetinek lehet tekinteni. Joggal várható egy olyan rendszer mielőbbi bevezetése, amelyben az értékmegőrzés nem alku tárgyát képezi. Elodázhatatlan az özvegyi nyugdíjrendszer korszerűsítése is. Jelentősnek tartja továbbá a bizottság a szociális gondoskodás szélesítését, tartalmasabbá tételét, a területi és házi szociális ellátás fejlesztését. A hozzászóló végül a most létrejött SZOT-nyugdíjasalapról szólt, amelynek növeléséhez minden gazdálkodó szervezet, társadalmi mozgalmi csoportosulás, kollektíva, magánszemély önkéntesen hozzájárulhat. Pandits Szandorné: Meg kell szüntetni a torz bérarányokat A szakszervezeti mozgalom a jövőben nem vállalhat fel olyan feladatokat, amelyek megoldásához nincs meg a lehetősége. Az elmúlt évtizedek helytelen gyakorlata vezetett el a mára kialakult bizalmi válsághoz, az alternatív szervezetek kialakulásához — kezdte felszólalását Paudits Sándorné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Fejér megyei bizottságának titkára. Ezt követően kijelentette: a tagság képes egy erős érdekvédelmet és érdekképviseletet megteremtő új mozgalom létrehozására. Olyan szervezetre van szükség, amely demokratikusan épül fel, és Nem igaz már a tíz évvel ezelőtti szóvicc, hogy „jégkár, fagykár, aszálykár — szakszervezeti titkár", a szövetkezeteknél lezajlott ipari fejlesztéssel az alkalmazottak és régi szövetkezeti tagok munkája egybemosódik, s a tevékenység sikere közösen múlik valamennyiükön. Legyen hát nyitott az érdekképviselet és -védelem lehetősége, valamennyi szövetkezeti tag előtt. Ennek értelmében kérte a felszólaló az alapokmány alapelveire vonatkozó tervezet szövegének megváltoztatását. a konszenzus elve alapján teret ad a kisebbségi véleményeknek is. — Minden igényt egyszerre nem lehet kielégíteni — folytatta a felszólaló —, de fontos, hogy minden érdeket és igényt számon tartson a mozgalom. Ezt követően bejelentette, hogy az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének alakuló demokratikus szövetsége a magyar szakszervezeti mozgalmon belül kívánja képviselni az orvosok, az ápolók, a gyógyszerészek és asszisztensek érdekeit. Elismeréssel szólt a SZOT-kormány legutóbbi megegyezéséről, ami szerint az egészségügy dolgozói is központi béremelésben részesültek. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a bérreformnak meg kell szüntetnie a torz bérarányokat, és biztosítani kell, hogy a költségvetési intézmények béremelésének átlaga abszolút és reálértékben érje el a népgazdaság többi ágazatában végrehajtott béremeléseket. Javasolta továbbá, hogy a jövőben az egészségügy a nemzeti jövedelemből az eddiginél lényegesen magasabb arányban részesüljön. Bakányi Pál: Mérsékeljék a munkavállalókra háruló terheket Bakányi Pál, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének titkára a HVDSZ álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta, hogy a kiadott dokumentumok megfelelnek a tagság elvárásainak, ám ezek csak a fő irányvonalat jelölik meg, a végrehajtás érdekében még számos kemény csatát kell megvívni a tagsággal együtt. A végrehajtás során nem lehet eltekinteni a társadalmi, politikai, gazdasági környezettől, a változásoktól, valamint a szakszervezeteket érő támadásoktól. Felhívta a figyelmet a tagság bizalma visszanyerésének, a szakszervezeti mozgalom egysége helyreállításának jelentőségére. Ennek jegyében következetesen kell küzdeni a munkavállalókra háruló terhek mérsékléséért. Egymásra licitálás, hangzatos igénybejelentések helyett az érdekegyeztető tanács rangsorolása alapján csak egységes fellépéstől várható eredmény, tudomásul véve, hogy az azonnali igényérvényesítések lehetőségei nem állnak rendelkezésre. A továbbiakban javasolta a tanácskozásnak, hogy rögzítse : a szakszervezeti tagság igényeinek megfelelően a mozgalom 1990. január elsejétől csak nulla reálbércsökkenést fogadjon el; az alsó kereseti határt 3000-ről 4000 forintra módosítsák. Az üdülési gondok megoldása, a dolgozók költségeinek enyhítése érdekében vezessék be a 13. havi bér fizetését. Demeter Istvánné: Az önállósághoz törvényes keretek kellenek Nem csupán átszervezni kell a mozgalmat, hanem a tagság önszerveződését kell biztosítani — kezdte felszólalását a tanácskozás dokumentumaihoz kapcsolódva Demeter Istvánné, a Békéscsabai Hűtőipari Vállalat szb-titkára. Állítását azzal igazolta, hogy az ágazatokhoz tartozó alapszervezetek tagsága sürgeti a szakszervezetek megyei és országos szervezetétől független, önálló szakszervezeti munka lehetőségét. Hogy mennyire fontos ez az önállóság, gazdasági példával bizonyította. A magyar hűtőipar ez évben történt decentralizációja következtében az önálló vállalatok teljesítményei számottevően növekedtek. A mozgalom önállóságát azonban törvényes keretek között kell biztosítani — hangsúlyozta, majd javaslatot tett a megújuló szakszervezet szervezeti felépítésére. Mint mondotta, a lakóhelyi szakszervezeteknek bővíteni kell a ma meglévő, csupán véleményezési jogot adó hatáskörét. Javasolta továbbá, hogy az szmt-ket szakszervezetek megyei szövetségeként továbbra is fenn kell tartani, és létre kell hozni az szb-titkárokból és a megyetitkárból álló irányító testületet. Felszólalása végén kijelentette, hogy az ÉDOSZ- hoz tartozó ágazatok továbbra is egységes szakszervezetet akarnak, és javasolta, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom alapokmányát minél előbb dolgozzák ki és bocsássák tagsági vitára. Dr. Baka András: Programot az értelmiségiek érdekképviseletére? Sokan bírálták megalakulásakor és a szakszervezeti mozgalom gyengítésével vádolták a Tudományos Dolgozók Szakszervezetét — mondta dr. Baka András, a TUDOSZ elnöke, aki a júniusban megalakult új szakszervezet több mint nyolcezer dolgozója nevében kért szót. Pedig a szakszervezet megalakulását a kutatóintézetekben dolgozók tehetetlensége, a szellemi munka lebecsülése sürgette, sajátos érdekeik képviseletére, önálló mozgalmat akartak létrehozni. Hazánkban elképesztően kevés a tudományokra fordított pénz — mondotta, és Nigériát, valamint a szocialista országokat hozta fel példaként, amelyek költségvetésében nagyobb hányadot képvisel az e célra nyújtott pénz. Nem csak a kutatás és az ország gazdasági kibontakozása forog veszélyben emiatt, hanem a kutatómunka megbecsülésének hiánya gátolja a minőségi utánpótlást. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy 18 évi tanulás után ötezer forintért dolgoztassuk a diplomájukért keményen megküzdő értelmiségieket. Szégyenteljes, hogy például egy amerikai háziasszony jóformán egy hét végi bevásárlására többet fordít, mint a szegedi biológiai központ egy kutatóra jutó évi költségvetése. Mint mondotta, a TUDOSZ a magyar szakszervezeti mozgalmon belül kíván dolgozni, de sürgette a rendkívüli kongresszus összehívását, mert véleménye szerint ez hozhat radikális változást. Felszólalása végén javasolta, hogy az érintettek bevonásával dolgozzanak ki programot az értelmiségi dolgozók érdekeinek képviseletére. Tamók Gyula: Kell a kollektív szerződés Tamók Gyula, a Borsodi Vegyikombinát szb-titkára húzó ágazatnak nevezte iparágukat, de, mint mondta, ezúttal nem akar dicsekedni az eredményekkel, inkább néhány súlyos gondra hívta fel a figyelmet. Ilyen például az egészségre ártalmas, veszélyes technológia, amelynek kiküszöbölésére, korszerűsítésére nincs megfelelő pénzügyi fedezet. Hangsúlyozta. (Folytatás a 4. oldalon)