Népszava, 1989. május (117. évfolyam, 101–126. sz.)
1989-05-11 / 109. szám
NÉPSZAVA 1989. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Fontos nemzetközi kérdések a Sevardnadze—Baker találkozón (Folytatás az 1. oldalról) ltika legidőszerűbb kérdéseit, s megerősítették kölcsönös eltökéltségüket a szovjet—amerikai viszony fejlesztésére. E téma kapcsán abból indultak ki, hogy Mihail Gorbacsov és George Bush megállapodott a kialakult folyamatosság megőrzésében és a pozitív párbeszéd folytatásában. Baker közölte, hogy Bush elnök megbízásából szóbeli üzenetet hozott Mihail Gorbacsovnak. A kiemelt fontosságú leszerelési kérdések kapcsán a két tárgyaló fél kitért arra, hogy mielőbb fel kell újítani a nukleáris és űrfegyverekről, a föld alatti nukleáris robbantásokról kezdett tárgyalásokat, a vegyi fegyverek betiltásáról és más lényeges kérdésekről szóló konzultációkat. Sevardnadze és Baker megállapodtak, hogy a nukleáris és űrfegyverekről folyó tárgyalásokat a két ország küldöttségei június közepén Genfben felújítják. Alekszandr Besszmertnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese a délelőtti plenáris ülést követően úgy tájékoztatta a TASZSZ munkatársát, hogy a szovjet— amerikai tárgyalások munkacsoportjaiban mindenekelőtt biztonsági és fegyverzetkorlátozási kérdések — beleértve mind a hadászati, mind a hagyományos fegyverzetet —, a nukleáris kísérletek, a vegyi fegyverek problémái és az európai helyzet kerül terítékre. A szovjet diplomata tájékoztatása szerint a regionális kérdéseket illetően a Közel-Kelet és Afganisztán, Közép- Amerika és Kambodzsa szerepelt a napirenden. A kétoldalú viszony tekintetében gazdasági, kulturális és humanitárius kérdésekre egyaránt sort kerítettek — mondta Besszmertnih, s a szovjet—amerikai tárgyalások új elemeként a globális témák — környezetvédelem, kábítószer, bűnözés — felvetését. Elégedett vagyok a szovjet—amerikai tárgyalások szerda délelőtti eredményeivel, de a végleges következtetések levonásával természetesen még várni kell — jelentette ki James Baker. Az amerikai külügyminiszter szerdán, a délutáni tárgyalási forduló előtt nyilatkozott újságíróknak az amerikai nagykövet rezidenciáján, a moszkvai Szpaszo-házban, ahol a tárgyalási szünetben szovjet népi küldöttek egy csoportjával találkozott. Baker és a szovjet küldöttcsoport találkozójáról kirekesztették a sajtó képviselőit. Richard J. Gilbert, az amerikai nagykövetség sajtóattaséja úgy tájékoztatta a TASZSZ munkatársát, hogy semmiféle konkrét érdek nem vezette az amerikai felet a küldöttek megválasztásánál, egyszerű, hétköznapi népi küldöttekről van szó, s éppen ezért érdekesek az amerikai külügyminiszter számára — mondta Gilbert. Szerda délután a második fordulóval folytatódtak a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. A TASZSZ szerint a találkozón folytatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések széles körének áttekintését. A Szovjetunió úgy véli, hogy az államférfiak látogatásai a nemzetközi élet pozitív eseményei közé tartoznak, negatívumnak e látogatások hiányát tartaná. Ez a megközelítés jellemzi a szovjet álláspontot George Bush amerikai elnök küszöbönálló magyarországi és lengyelországi látogatásával kapcsolatban is — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján részletesen foglalkozott a szerdán megkezdett szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokkal, amelyeken szó volt az amerikai elnök útjáról is. Európa megosztottsága a múlt egyik legterhesebb öröksége — mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy szovjet részről semmilyen ellenérzés sincs a Bush-látogatásokat illetően, hiszen azok Gorbacsov látogatásaihoz hasonlóan erősítik a közös európai otthon épületét. Geraszimov ismertette a szerda délelőtti események menetét. A tárgyalási program négyszemközti megbeszélésen történt ,kialakítása után a két küldöttség széles körű plenáris tanácskozást folytatott. Ezt követte a delegációk szűkebb körű eszmecseréje. Ezen — mondta a szóvivő — amerikai javaslatra elsősorban regionális konfliktusokról volt szó. Szovjet részről nem ellenezték a javaslatot, hiszen úgy vélik, hogy a regionális konfliktusok és egyéb nemzetközi kérdések között szerves kapcsolat van. Közép-Amerika témáját érintve Geraszimov kijelentette, hogy a két küldöttség nézetei között vannak egyezőek, s felfedezhetők új elemek is az amerikai magatartásban. A szóvivő úgy vélekedett, hogy lehetőség nyílik a politikai rendezés irányába mutató fordulatra. Geraszimov hangoztatta, hogy a térségben a Szovjetuniónak nincsenek különösebb érdekei. A leszerelés kérdései a délelőtti megbeszéléseken nem jöttek szóba, de terítékre kerülnek mind a szakértői, mind a miniszteri tárgyalásokon. Csütörtökre kiderül — jegyezte meg Geraszimov egy kérdésre válaszul —, hogy mikor folytatják a hadászati támadó fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről a tárgyalásokat. Eduard Sevardnadze május 12—13-án tesz eleget NSZK-beli meghívásának. Bonni tárgyalásainak egyik fő feladata a június 12—15. között lezajló szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó előkészítése lesz. A szóvivőitájékoztatón ezúttal is részletesen szóba került Afganisztán. A Szovjetunió — hangoztatta Geraszimov — nagyra értékeli Zimbabwe, és személyesen Mugabe elnök erőfeszítéseit, amelyeket az el nem kötelezett mozgalom nevében az afganisztáni vérontás megszüntetése érdekében kifejt. A moszkvai szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások befejezését követően, még csütörtök este tájékoztatja a VSZ-tagállamok külügyminisztereit a megbeszélésekről Eduard Sevardnadzer jelentette be szerdán, a késő esti órákban tartott nemzetközi sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő szavai szerint a szövetséges országok külügyminiszterei külön e célból érkeznek a szovjet fővárosba. (MTI) Nyugati lapvélemények Kádár János felmentéséről Négy vezető brit lap tért vissza szerdán az MSZMP Központi Bizottságának hétfői ülésén hozott döntésekre, egybehangzóan kiemelve a pártvezetés élén várt változásokra vonatkozó budapesti találgatásokat és feltételezéseket. Jellemző címek: „Vezetőségátalakítás várható az őszi pártértekezleten” (The Independent), „Grósz elszigetelődött Kádár távozásával” (Financial Times), „A magyar pártvezetőt valószínűleg elbocsátják” (The Daily Telegraph), „Magyar pártreformerek készen állnak Grósz eltávolítására” (The Times). Edward Steen, a The Independent Magyarországon gyakorta megforduló bécsi tudósítója „a kelet-európai politika megtört óriásának” nevezi Kádár Jánost. A cikkíró idéz a magyar sajtóban megjelent írásokból, amelyek Kádár János 1949-es és 1956-os szerepét firtatják, majd így zárja írását: „Kádár János mentegetől, akik tragikus hősnek látják őt — szentnek is, meg gyilkosnak is — végül még igazolódhatnak. A politikai univerzum 1956-ban sokkal kegyetlenebb volt, mint a mai. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung, a legnagyobb példányszámú nyugatnémet napilap szerdai vezércikkének szerzője Kádár Jánosnak párttisztségeiből való felmentése alkalmából megállapítja, hogy a volt magyar vezető óvatos reformpolitikájával valamikor tényleges érdemeket szerzett Magyarország felemelkedésében, és tekintélyt élvezett külföldön is. Végül is azonban utolérte — a lap megfogalmazásában — „homályos múltja”. Szerdán minden számottevő francia lap beszámolt az MSZMP KB üléséről. A jobboldali Le Figaro megemlékezésében azt írta, hogy Kádár János „szerénységéről volt közismert. Ellensége volt a személyi kultusznak, de szerette a hatalmat. Mélyen barázdált arcán szomorú tekintet ült, mögötte rejtély lapult. A történelemmel való tragikus találkozásai nyomán az élet Shakespeare-i hőssé faragta egy parasztasszony gyermekét”. Az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről beszámolva a szerdai osztrák lapok főként Kádár János felmentésével foglalkoztak, ehhez fűztek megjegyzéseket. Több bécsi lapjelentés úgy vélekedik, hogy bár a testület a hetvenhét éves volt főtitkárt egészségi okokra hivatkozva váltotta le megmaradt párttisztségeiről, döntésében politikai megfontolások játszották a fő szerepet. Utalnak arra, hogy újabban a párt mai vezetői — köztük Grósz Károly — rámutattak: Kádár képtelen lépést tartani a jelenlegi politikai változásokkal, a korábbi években pedig nem ismerte fel idejében az újabb reformok szükségességét, hozzájárult a megkezdett gazdasági reformok ellaposításához, ragaszkodott olyan hibás döntésekhez, amelyek végül is válsághoz vezettek. (MTI) .„ Konstruktívak voltak a szovjet és amerikai katonai szakértők közötti megbeszélések — jelentette ki szerdán Moszkvában Alekszandr Asztafjev ellentengernagy, aki a szovjet küldöttség tagjaként részt vett a szovjet és amerikai nyugállományú tábornokok és admirálisok harmadik konferenciáján. 1. A szovjet hadiipar kibocsátásának változatlan szintjéről szóló amerikai hírszerzési jelentésekkel ellentétben a Szovjetunió valóban csökkentette a harckocsik, harci gépek és hadihajók gyártását. Ezt hangsúlyozták Nemzetközi hírek szovjet leszerelési szakértők az amerikai képviselőház katonai bizottsága előtt. Alekszandr Belonogov, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője a világszervezet Leszerelési Bizottságának New Yorkban megnyílt ülésén bejelentette, hogy a Szovjetunió 1990-ben, az ENSZ Közgyűlésének 45. ülésszakán a világszervezet által használt számítási módszer szerint ismertetni fogja katonai költségvetésének adatait. * Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke szerdán Strasbourgban úgy nyilatkozott, hogy a Szolidaritás számára jó eredmény lenne a júniusi parlamenti választásokon, ha a szavazatok 20 százalékát megszerezné. Walesa egy emberi jogi díj átvételére érkezett a Rajna-parti francia városba. "# Baráti munkalátogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazik — május második felében — Nicolae Ceausescu az RKP főtitkára, az RSZK elnöke — jelentették be szerdán a román fővárosban.# A szöuli ügyészség letartóztatási parancsot adott ki szerdán öt baloldali és ellenzéki diákaktivista ellen, azzal a váddal, hogy támogatják a júliusra tervezett phenjani Világifjúsági Találkozót. # A kétoldalú kapcsolatok bővítésének szükségességét hangoztatta Csao Ce-jang, a Kínai KP KB főtitkára Ali Hamenei iráni államfővel szerdán Pekingben folytatott tárgyalásán. Humanitárius törvényeket fogadott el a bolgár nemzetgyűlés Szerda délután befejezte munkáját a bolgár nemzetgyűlés kétnapos ülésszaka, miután kimerítette mind a 11 napirendi pontot. Sztanko Todorovnak, a nemzetgyűlés elnökének zárszava szerint az ülésszak „az itt elfogadott humanista töltésű törvények” által alkotott maradandót. A képviselők kis módosítással két felolvasásban megszavazták azokat a javaslatokat, amelyek újra törvényessé teszik a kettős állampolgárságot (megszüntetve ezáltal a disszidens fogalmát), amnesztiát biztosítanak a korábban külföldön maradt állampolgárok számára, akiket most már semmilyen szankció nem fenyeget; módosították — ebben az értelemben — a büntető törvénykönyvet, s határoztak világútlevél kibocsátásáról. (MTI) ,4 sajtószabadság mellett lilább diáktüntetés Pekingben Több egyetem és főiskola körülbelül 10 000 diákja szerdán újabb utcai tüntetést és felvonulást tartott Pekingben. A diákok egyebek között a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao, az Új Kína hírügynökség és a pekingi televízió székháza előtt tüntettek a sajtószabadság mellett. A diákok közölték, hogy megmozdulásuk elsőrendű célja annak a petíciónak a támogatása, amelyet kedden adtak át kínai újságírók az újságíró-szövetség vezetőinek azzal a kéréssel, hogy továbbítsák azt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága propagandaosztálya illetékeseinek. A sajtószabadságot és a tájékoztatás nyitottságát követelő petíciót több mint ezer, pekingi újságíró írta alá, köztük a Zsenmin Zsipao számos munkatársa. A tüntetőket megtapsoló járókelők között röplapot osztogattak. Ezek szövege szerint nem a diákok okoznak zűrzavart a kínai társadalom számára, hanem azok a vezetők, akik rosszul irányítják a gazdaságot, és felelősek a növekvő áremelkedésekért, az inflációért és a lakosság életszínvonalának a romlásáért. Ezek a vezetők akadályozzák az olyannyira szükséges politikai reformot, elnyomják az értelmiséget, és tevékenységükkel aláássák a törvényességet Kínában. (MTI) Bush óvatos állásfoglalása George Bush amerikai elnök felszólította Manuel Noriegát, Panama vezetőjét: ismerje el a vasárnapi választások eredményét, amelyen, az amerikai megfigyelők szerint, az ellenzék vezetője fölényesen győzött. Jimmy Carter volt amerikai elnök kijelentette, hogy szemtanúja volt a választási csalásnak. Miután azonban tájékoztatta George Busht a helyzetről, óvott az elhamarkodott döntésektől. Bush ismét visszavonulásra, és a választás eredményének elismerésére szólította fel Noriegát, és kitért a kérdések elől, hogy terveznek-e katonai lépéseket, illetve felmondja-e az Egyesült Államok a Panama-csatornáról kötött szerződéseket. Washington új, 3000 fős katonai egységnek a csatornaövezetbe való vezénylését tervezi, jelentette a CBS-hálózat. A zóna támaszpontjain több mint 10 000 főnyi amerikai katonaság állomásozik. Más értesülések szerint újabb gazdasági rendszabályokat is hoznak Panama ellen. Bush elnök mindenesetre világossá tette, hogy semmiben nem döntenek, amíg nem tisztázódik a választási helyzet. Bush a bel- és külpolitikailag kényes helyzetben igen óvatos. Hír szerint titokban tárgyalnak Noriegával, vonuljon vissza, s akkor elejtik az ellene Amerikában emelt köztörvényes vádakat. (MTI) Súlyos atrocitások nyugati diplomaták ellen Romániában Egy nyugatnémet diplomata feleségét bántalmazta egy román rendőr Bukarestben, a nyílt utcán két héttel ezelőtt — közölték szerdán nyugati diplomáciai források a román fővárosban. Az NSZK bukaresti nagykövetsége nem volt hajlandó kommentálni a bejelentést. A források szerint Julia Dreesen, a nyugatnémet konzul felesége, fényes nappal, hazafelé ment, amikor lakásuktól 100 méterre egy rendőr nekitámadt, megütötte, a földre lökte és megrúgdalta. Az asszony arcán lábán horzsolásokat szenvedett. A rendőr támadását semmi nem indokolta — tették hozzá a források. A Reuter brit hírügynökség az esettel kapcsolatban felidéz több bukaresti incidenst a közelmúltból: a múlt hónapban Klauss Terfloth nyugatnémet nagykövetet a rendőrség és a biztonsági szolgálat emberei megakadályozták abban, hogy átadja Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter levelét Corneliu Manescunak, a román diplomácia egykori vezetőjének, aki, másokkal együtt, Nyugatra eljuttatott nyílt levélben bírálta Ceausescut. Néhány héttel ezelőtt egy amerikai diplomata ellen is felléptek a hatóságok. Ő a nyílt levél egy másik aláíróját, Constantin Pirvulescut akarta látni, de útban a találkozóra egy rendőrautóba parancsolták. Korábban Hugh Arbuthnotot, Nagy- Britannia nagykövetét bántalmazták rendőrök, amikor meg akarta látogatni Doina Cornea kolozsvári ellenzéki tanárnőt — írja a Reuter. Tiltakozásul a román hatóságoknak az ellenzékkel szembeni fellépései miatt, az EGK Bukarestben állandó képviseletet fenntartó hét tagállama, valamint az Egyesült Államok és Kanada bojkottálta a május elsejei bukaresti ünnepséget. (Reuter) Páratlan vállalkozás Björn Engholm a magyar átalakításról A magyar reform a gorbacsovi európai közös ház legfontosabb építőköve lehet — jelentette ki a Parlamentben tartott szerdai sajtóértekezletén Björn Engholm Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke. A szociáldemokrata politikus, aki a nyugatnémet Szövetségi Tanács soros elnökeként Szűrös Mátyás meghívására látogatott hazánkba, páratlannak nevezte azt a vállalkozást, melybe Magyarország belefogott. A kontinensen még nem volt példa az egypártrendszerről a többpártrendszerre, illetve a tervgazdálkodásról a piacgazdálkodásra való átmenet kombinációjára. Ha ez a vállalkozás sikerül, akkor nemcsak Magyarország, de egész Európa arculata megváltozik — mondta Björn Engholm. A nyugatnémet politikus megismételte — már más fővárosokban is elhangzott — javaslatát egy, közép-európai kerekasztal felállításáról. E tanácskozáson — melyen Dániától Magyarországig és Luxemburgtól Lengyelországig a tágabb értelemben vett közép-európai térség minden állama helyet kapna — meg lehetne vitatni a politikai és gazdasági együttműködés legkülönbözőbb problémáit. Annak kérdését például, hogyan élhetünk békében egymással és a természettel, környezetünkkel. Olyan, határokat amúgy sem ismerő gondokat, mint a levegővagy vízszennyeződés. Arra a kérdésre, szerinte mi veszélyezteti a magyar átalakítási folyamatot, Björn Engholm mindenekelőtt a gazdasági problémákat említette. Az emberek nem becsülik az olyan politikai fejlődést, amely nem párosult gazdasági eredményekkel — mondta. A nyugatnémet politikus szerint ezért összeurópai összefogásra van szükség a magyar átalakulás megsegítésére. Mert ez a folyamat rászolgál mind a Nyugat, mind pedig a Kelet támogatására — mondta Björn Engholm, egyben nagy elismeréssel szólva a budapesti vezetés realizmusáról és problémalátásáról. Ugyancsak a reformot fenyegető veszélyek között említette a politikus az esetlegesen fellépő mindkét oldali szélsőségeket. Ezek kiszűrésére azt javasolta, hogy a legközelebbi parlamenti választásokon mi is szabjunk meg az NSZK-ban szokásoshoz hasonló „küszöböt”. (A nyugatnémet parlamentbe csak olyan párt kerülhet be, amely a szavazatok legalább 5-5 százalékát megszerezte.) Björn Engholm elmondta, hogy Baranya megyében — ahol sok magyarországi német él — kicserélte vendéglátóival azokat a tapasztalatokat, melyek a schleswigholsteini dán kisebbséggel való együttélés folyamán gyűltek össze. A kisebbségek gazdagítják azt az országot, ahol élnek, és éppen mert kisebbségek, nem veszélyeztethetik a többséget. Ezért segítséget és támogatást érdemelnek. Ezt különösen azzal kapcsolatban hangsúlyoznám, ami egy, önökkel szomszédos országban történik — mondta diplomatikusan, de félreérthetetlenül a nyugatnémet politikus. Végezetül, egy újabb kérdésre válaszolva Björn Engholm kijelentette: ő arra bátorítaná a nyugati üzletembereket, hogy nyugodtan fektessék be pénzüket hazánkba. Nyugaton most elég sok, e célra felhasználható pénz gyűlt össze, és ő úgy véli: érdemes beruházni Magyarországon. Kepecs Ferenc Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Björn Engholmot. A szívélyes légikörű megbeszélésen részt vett Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke. Jelen volt Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagykövete. (MTI)