Népszava, 1989. október (117. évfolyam, 232–257. sz.)

1989-10-23 / 250. szám

I Németh Miklós nyilatkozata a Der Spiegelnek A magyar reformok immár visszafordíthatatlanok Flesch István, az MTI tudó­sítója jelenti: Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke újfent meg­erősítette, hogy Magyaror­szág mindaddig nem zárja le újból határait az NDK-beli menekültek előtt, amíg a me­nekültáradat okait fel nem számolták. A Der Spiegel cí­mű nyugatnémet hírmaga­zinnak nyilatkozva megálla­pította: én azt nem tudom el­fogadni, hogy azt mondják: a kulcs az én kezemben van, holott a probléma igazi meg­oldásának kulcsa nem az én kezemben van. Magyaror­szág nyomatékosította, hogy az ügyet a két német állam ügyének tartja. A miniszterelnök tisztázta: az NDK részéről olyan pró­bálkozás nem volt, hogy pél­dául gazdasági nyomást gya­koroljanak ránk. De termé­szetesen kezdeményeztek olyan politikai konzultáció­kat, amelyek keretében meg­próbáltak bennünket meg­győzni a saját nézőpontjuk­ról. Mind diplomáciai úton, mind az NSZEP részéről volt ilyen kezdeményezés. De te­kintettel arra, hogy mi a pártállamot menet közben már nagymértékben lebon­tottuk tudtára adtuk NDK- beli barátainknak, hogy ez a kérdés teljes mértékben a kormány kompetenciájába tartozik, amely e döntést a saját, felelősségi hatásköré­ben hozta meg. Voltak bizonyos egyenet­lenségek a menekültek kér­désében a párt és a kormány között? — hangzott a Der Spiegel kérdése. Hogy nyílt ellentétek lettek volna, azt nem mondanám, de a párt akkori vezetői közül néhá­­nyan természetesen más vé­leményen voltak ebben a ké­nyes kérdésben. Annyit azon­ban elárulhatok, hogy az ak­kori és mostani — pártelnök, Nyers Rezső nem tartozott ezek közé. Nem érzi-e magát Magyar­­ország fenyegetve Románia által — kérdezte a Der Spie­gel. — Sokféle fenyegetés, sokféle formában elhangzik — jelentette ki Németh Mik­lós. — De én merem remél­ni, hogy ez csak a szavak és a sajtókommentárok szintjén marad. Eddig semmiféle olyan csapatmozgásról nem tudunk, amely bármiféle akut fenyegetésre utalna. Der Spiegel: Magyaror­szág még keresi helyét Eu­rópában. Sok szó esik egy osztrák vagy finn mintájú semlegességről. Megvalósít­hatónak tartja-e az ilyen el­képzeléseket ? Németh Miklós: minden nép a számára legmegfele­lőbb módon kíván élni, és mi az elmúlt 15 hónapban nagy utat tettünk meg ebben az irányban. Az elkövetkező he­­tekben és hónapokban pedig még döntőbb lépéseket fo­gunk tenni a parlamentáris demokrácia felé vezető úton, amelyben a magyar nép sza­badon dönthet majd saját jö­vőbeni sorsa felől. De ezen az úton vannak kövek is: Ma­gyarország geopolitikai hely­zete, a nagyhatalmak viszo­nya, a katonai tömbök léte­zése. A Minisztertanács elnöke — arra a kérdésre, hogy mennyiben függ a magyar reformok sikere Gorbacsov reformjainak sikerétől, hi­szen végső soron mégiscsak ez tette lehetővé a Magyar­­országon végbement átala­kulást — rámutatott: kétség­telen, hogy a peresztrojka tette lehetővé a Magyaror­szágon és más szocialista or­szágokban bekövetkezett, ilyen irányú fejlődést, bár éppen a mi folyamatain­knak mindig is megvolt a maguk öndinamikája. Hozzáfűzte, hogy Magyar­­országon a reformok még abban az esetben is visz­­szafordíthatatlanok lenné­nek, ha Moszkvában nem kí­vánatos és szerencsétlen for­dulat következne be. A már végrehajtott reformok átlép­ték azt a küszöböt, ami után már nem lehetséges a visz­­szarendeződés. Németh Miklós kifejtette, hogy a szovjet katonaság ma­gyarországi állomásoztatása által egyáltalán nem érzi ma­gát korlátozva döntési sza­badságában. Ezek a katonák már régen nem azért állomá­soznak itt, hogy a magyar kormányt vagy a rendszert támogassák — mondotta. Fe­nyegetésről ma már nincs szó, azonkívül tárgyalásokat folytatunk arról, hogy a szov­jet csapatok megkezdett ki­vonása folytatódjék. Ez tel­jesen egybevág a szovjet ve­zetés szándékaival. Magyar szempontból — je­lentette ki — se politikai, se katonai, se egyéb más indo­ka nincs annak, hogy a szov­jet csapatok itt maradjanak. Ha viszont a kérdést európai összefüggésben vizsgáljuk, akkor jelenlétükre megint nincs úgy hatásunk, mint szeretnénk — emlékeztetett a kormányfő. Belpolitikai kérdésekről szót ejtve a Der Spiegel han­got adott annak a benyomá­sának, hogy a magyar de­mokratizálási folyamat visz­­szafordíthatatlanságáról ki­fejtett vélemény ellenére mintha némely dolog mégis­csak megbicsaklott volna, és a legbuzgóbb reformerek — közöttük talán maga Németh Miklós is — a pártkongresz­­szuson kénytelenek voltak túl sok, és köztük néhány rossz kompromisszumot köt­ni a „betonfejekkel”. Ha ez a véleményük, én ezt nem tudom, s nem is akarom cáfolni — mondotta a miniszterelnök. Minden­esetre ismét be kellett lát­nunk, hogy a politikában és a társadalomban kompro­misszumok nélkül nagyon ritkán lehet haladást elérni és pozíciót fogni. A pártkong­resszuson megkötött komp­romisszumok az én vélemé­nyem szerint is túl széle­sek, de én mégis elfogadom őket. Mégpedig azért, mert előre nézek. És hogy ezek a kompromisszumok végső so­ron mégse voltak annyira rosszak, azt az is mutatja, hogy egy fiatalokból álló, re­formelkötelezett, viszonylag homogén elnökség jött létre. Alekszandr Bovin: Nincs visszaút a klasszikus kapitalizmushoz Barta György, az MTI tudó­sítója jelenti: Lehetséges-e Magyarorszá­gon és Lengyelországban a kapitalizmus visszaállítása? Ezzel a kérdéssel vezette be vasárnap a kelet-európai vattozásokait taglaló műsor­blokkot a szovjet televízió Nemzetközi Panoráma című műsorában Alekszandr Bo­vin neves szovjet újságíró. A műsor vezetőjeként sze­replő Bovin kijelentette: Vannak olyan társadalmi erők mindkét országban, amelyek ebbe az irányba akarják terelni az esemé­nyeket. A klasszikus kapita­lizmushoz való visszatérést azonban két okból is elkép­zelhetetlennek tartja. Egy­részt azért, mert megítélése szerint a szocializmus évei alatt kialakult életforma — bármilyen jelzőkkel illessék is most — Kelet-Európában a társadalmi tudat szerves részévé vált. A klasszikus kapitalizmus eltűnéséről tett kijelentését egyebek között azzal indo­kolta, hogy a kapitalista or­szágokban a szociáldemokra­ták és a kommunisták több hagyományos követelését tel­jesebben és jobban megva­lósították, mint a szocialista országokban. Összegzésként megállapí­totta: napjainkban lezárul a kelet-európai történelem egy fejezete. E fejezet tartalmát a második világháború ered­ményei határozták meg, a Szovjetunió katonai győzel­me és az a különleges szerep, amelyet ebben az időszakban a Szovjetunió Kelet-Európá­­ban játszott. Most viszont új politikai, gazdasági és tár­sadalmi struktúrák kialaku­lásának tanúi vagyunk. A kelet-európai fejlődés leg­valószínűbb útjának Bovin számára e társadalmak „szo­­ciáldemokratizálódása” tű­nik. ­ Szíria sajnálkozását fe­jezte ki Törökországnak egy légi incidens miatt, és elren­delte az ügy kivizsgálását. A török légtérben, a szíriai ha­tártól húsz kilométerre két szíriai vadászgép lelőtt egy kétmotoros török repülőgé­pet. A polgári repülőgépen öten tartózkodtak, s vala­mennyien meghaltak. # Ismét Franz Vranitzky kancellárt választották meg az Osztrák Szocialista Párt elnökévé a párt Grazban tar­tott, kongresszusán. # Kulcsár Kálmán aka­démikus, igazságügy-minisz­ter indiai meghívásra, Delhi­be utazott,­­ahol elnököl majd a Dzsavaharlal Nehru szüle­tésének 100. évfordulójára rendezett nemzetközi szim­póziumon.­­ A hétmillió tagot tö­mörítő lengyel szakszervezeti mozgalom hétfőtől országos tiltakozóakciót, de nem Nemzetközi hírek sztrájkot hirdetett a Mazo­­wieczki-kormány inflációt gerjesztő politikája, a növek­vő elszegényedés, a társa­dalmi vagyon „kiárusítása” ellen.­­ A KGST-tagállamok polgárai ezentúl Litvániába turistaként, évente csak egy­szer, meghívásra, s csak az Inturiszt idegenforgalmi iroda szervezésében utazhat­nak. Az intézkedés elsősor­ban a lengyel „bevásárló­turizmust” akarja visszaszo­rítani. # Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes, indo­néziai látogatását befejezve, háromnapos hivatalos láto­gatásra Szöulba érkezett. # A donyecki szénmeden­céhez tartozó egyik bányász­faluban megtalálták Alek­szandr Szotnyikov bányász holttestét. Egyelőre nem tud­ni, hogy a férfi baleset vagy bűncselekmény áldozata lett, de halálának ténye komoly aggodalmat keltett. Szotnyi­kov ugyanis tagja volt an­nak a koordinációs tanács­nak, amelyhez négy bánya sztrájkbizottságának tagjai tartoznak.­­ Békés célú hordozóra­kétákat is gyárt a Szovjet­unió, amelyeket amerikai cég értékesít a világban, je­lentette vasárnap a The New York Times. A mozgatható indítóállású rakéta a világon bárhonnan fel tud bocsátani tudományos célú műholda­kat — jóval olcsóbban, mint a nyugati gyártmányúak.­­ Százharmincnyolc utas és 8 főnyi személyzet tartóz­kodott egy, szombaton sze­rencsétlenül járt hondurasi repülőgépen. 132-en vesztet­ték életüket, köztük a hon­durasi munkaügyi miniszter, az ország védelmi miniszte­rének leánya, továbbá a Cos­ta Rica-i elnöki hivatal egyik munkatársa és több ENSZ-tisztségviselő. # A szemipalatyinszki és a nevadai nukleáris kísérle­tek azonnali beszüntetését követelték szombaton Alma- Atában, a kazah tudományos akadémia épülete elé vonuló tüntetők. # A kabuli kormány el­len küzdő fegyveresek szom­baton ismét rakétákkal lőt­ték az afgán fővárost. A tá­madásnak kilenc halálos ál­dozata és 26 sebesültje van.­­ A JKSZ XIV. (rendkí­vüli) kongresszusát 1990. ja­nuár 20—21—22-én Belgrád­­ban tartják meg, így határo­zott pénteken este a párt Központi Bizottsága. Horn Gyula Norvégiában Horn Gyula külügyminisz­ter­­jéül Magne Bondevik norvég külügyminiszter meg­hívására október 20—21. kö­zött hivatalos látogatást tett Oslóban. Horn Gyula kezdeményez­te, hogy Norvégia hozzon létre állami beruházási ala­pot, amely serkenti a norvég magántőke magyarországi beruházásait. Felvettette, a magyar és norvég fél kös­sön kormányközi megállapo­dást arról, hogy magyar szak­emberek meghatározott idő­re munkát vállalhassanak a norvég gazdaság olyan szek­toraiban, mint a bányászat, kohászat, alumíniumipar, számítástechnika stb. Szor­galmazta a magyar mezőgaz­dasági termékek norvég piac­ra jutása feltételeinek köny­­nyítését is. (MTI) Nicaragua Választási pénzek A nicaraguai országos vá­lasztási tanács szombaton jelentősen megszigorította a pártok választási alapjának a feltöltését, amennyiben ezentúl nem fogadhatnak el adományokat semmiféle bel­vagy külföldi intézménytől, szervezettől. Ennek értelmé­ben Nicaraguában illegális­sá vált az amerikai törvény­­hozás által megszavazott 9 millió dolláros átutalás is. A korábbi rendelkezések szerint bármely választási hozzájárulást 50—50 száza­lékban meg kellett osztani az Országos Választási Tanács és a megcélzott párt között. Ez továbbra is érvényben marad, de az adományozók körét a magánszemélyekre szűkítik. Emiatt az Alapít­vány a demokráciáért nevű amerikai szervezet­­ törvé­nyesen nem léphet színre, pedig a minap az amerikai törvényhozás a Bush-kor­­mányzattal egyetértésben ezt választotta eszközül a saját irányvonalát követő politi­kusok és pártok támogatásá­ra. (MTI) Akik átúszták a Dunát Romániai menekültek Jugoszláviában Az újvidéki Magyar Szó va­sárnapi számában Átúsztam a Dunát címmel riportsoro­zat közlését kezdte meg a Jugoszláviába érkezett ro­mániai menekültekről, akik­kel a lap munkatársa az ENSZ menekültügyi főbiz­tosságának belgrádi képvi­seletén beszélgetett. Tavaly 4000, az idén pedig már 4500 körül mozog azok­nak a külföldi állampolgá­roknak a száma, akik Jugo­szláviába szöktek, s a jugo­szláv hatóságok közbenjáró­val az ENSZ illetékes szer­veihez menekült-státusért folyamodtak. Főként román állampolgárságú magyar és német gsiganyelvű emberek­ről van szó. Jugoszlávia tranzitország­a számukra, mert a menekültek státusá­nak megszerzése után szinte kivétel nélkül tovább utaz­nak más országokba. A romániai magyar nem­zetiségű menekültek egy cso­portjával beszélgetve a ri­porter megkérdezte: „Miért tették ezt a kerülőt? nem lett volna egyszerűbb egy­ből megcélozni Magyaror­szágot?” Nem, mert arra többé nem lehet átszökni — hangzott a válasz —, egy idő óta az a határszakasz teljesen megközelíthetetlen. A szögesdrótakadályokon most már legfeljebb a ma­dár juthat át. Jugoszlávia felé is kockázatos a szökés, de nem lehetetlen. Száraz­­földön a terep dimbes-dom­­bos meg hegyes, ha pedig a Dunát választja az ember, akkor több eszközt is igény­be vehet. A jugoszláviai Kladovo és körzete 92 km-en határos a szomszédos Romániával. A határszakaszt kizárólag a Duna alkotja. Megbízható forrásból származó értesülés szerint ezen a szakaszon ta­valy 500 román állampolgár menekült át Jugoszláviába. Számuk az idén száz száza­lékkal növekedett — írta az újvidéki lap. H­ÉTFŐ, 1­989. OKTÓB­ER 23. NÉPSZAVA Mi várható a világpolitikában? följj fel■ti VA HÉTFŐ: Richard Cheney amerikai védelmi miniszter európai körutat kezd. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 37. ülése Genfben. KEDD: Az ENSZ napja. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök Ausztriában kezd tárgyalásokat. A NATO Nukleáris Tervező Csoportjának ülése Portugáliában. Sevardnadze Lengyelországba látogat. SZERDA: A COCOM-bizottság ülése Párizsban. Gorbacsov Finnországba érkezik. CSÜTÖRTÖK: Lech Walesa Chilébe utazik. A Costa Rica-i San Joséban húsz közép- és dél­amerikai államfő csúcsértekezlete (27—28-án Bush elnök is Costa Ricában tartózkodik). Az európai semleges államok (Svájc, Svédország, Ausztria, Finnország) külügyminisztereinek talál­ ■ kozója a svájci Yverdonban. VASÁRNAP: Japánban a Liberális Demokrata Párt elnökének megválasztása. Idő előtti parlamenti választások Spanyolország­ban. Bár mostanság a belpolitika izgatja a kedélyeket Ma­gyarországon, e héten nem lesz érdektelen az sem, ami határainkon kívül történik. Ma kezdődik Richard Cheney amerikai védelmi mi­niszter nyugat-európai körútja, melynek során a po­litikus Portugáliában részt vesz a NATO nukleáris tervező csoportjának tanácskozásán. A téma közvetve számunkra is húsba, jobban mondva pénztárcába vágó: mi legyen a hagyományos fegyverzettel, korszerűsít­sék-e a harcászati nukleáris fegyvereket. Közvetlenebbül érinthet minket Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő ausztriai útja. Mindkét ország­gal lesz ugyanis még „elszámolnivalónk” Bős-Nagy­maros ügyében, ami, feltehetően, szóba kerül Adamec látogatása során is. Sevardnadze szovjet külügyminiszter először láto­gat Lengyelországba azóta, hogy ott a Szolidaritás kor­mányra jutott. A politikus útja mintegy demonstrálja azt, hogy a Brezsnyev-doktrína halott, és hogy Moszk­va akkor is tudomásul veszi a kelet-európai válasz­tási eredményeket, ha azok eredményeként nem kom­munista politikusok is hatalomra juthatnak. Mihail Gorbacsov szerdán Finnországba érkezik, ab­ba az országba, amely a Szovjetunióhoz fűződő viszony tekintetében némiképpen mintát adhat a kelet-európai szocialista országok, így hazánk számára is. K. F. Az NDK fővárosában­­ pártfunkcionáriusok beszélgetésbe elegyedtek a tüntetőkkel Dorogmán László, az MTI tudósítója jelenti: Mintegy ezer ember vett részt a demokratikus válto­zásokat és a politikai fog­lyok szabadon bocsátását kö­vetelő hét végi berlini de­monstrációban. A megmoz­dulás érdekes színfoltjaként vezető NSZFP-funkcionáriu­­sok párbeszédbe elegyedtek a tömeg vitatkozni is hajlan­dó tagjaival a legsürgetőbb kérdésekről, így az utazási szabadságról. A köztársasági palota kör­nyékéről kiindult, élőláncot alkotó tüntetők a Lieb­­knechststrassen át vonultak az Alexanderplatzig, majd onnan a gyalogos-aluljárón próbáltak eljutni a népi rendőrség főkapitányságának Keibelstrassen álló épületé­hez — itt azonban kordonnal és teherautókkal a rendőrök megakadályozták, hogy a kapitányság közelébe férkőz­hessenek. Az SZKP főtitkára és a Né­met Szocialista Egységpárt szerdán megválasztott főtit­kára szombaton délelőtt te­lefonbeszélgetést folytatott egymással. Ennek során Mi­hail Gorbacsov moszkvai lá­togatásra hívta meg Egon Krenzet. A látogatásra a kö­zeljövőben kerül sor. Kemény bírálattal illette Erich Honecker volt kelet­német pártvezető politikáját és vezetési stílusát a Trud című szovjet lap berlini tu­dósítója. A vasárnapi szám­ban megjelent cikk szerint az NDK lakosságának és az NSZEP tagságának nagy ré­sze várta már, és helyesléssel fogadta Honecker távozását. A berlini változások elle­nére a keletnémet menekül­tek változatlanul nagy szám­ban, naponta több mint ez­ren érkeznek Magyarorszá­gon és Ausztrián át az NSZK-ba. Azóta, hogy a magyar kor­mány szeptember 11-én lehe­tővé tette a keletnémetek Nyugatra távozását a magyar —osztrák határon keresztül 36 522 NDK-polgár jelentke­zett a bajorországi menekült­­táborokban. Nyelvi vita Üzbegisztánban is ki ezért, ki azért elégedetlen Barta György, az MTI tudó­sítója jelenti: Nem engedélyezett tünte­tést oszlatott szét Taskent­­ben a rendőrség a hét köze­pén. A megmozdulást a Bir­­lik (Egység) nevű nem hiva­talos üzbég sz­ervezet kezde­ményezte, hogy nyomást gya­koroljon az üzbég köztársa­sági parlamentre a most ké­szülő nyelvtörvény ügyében. A törvénytervezet állam­nyelvnek­­ismeri el az üzbé­­get, de nem adja meg neki azonnal ezt a státust, hanem csak egy átmeneti időszak múltán. A népfront jellegű üzbég szervezet a halasztást kifogásolja. A csütörtöki megmozdu­lásról és a szervezők őri­zetbe vételéről a Krasznaja Zvezda vasárnapi száma adott hírt. A szovjet honvé­delmi minisztérium központi lapjának taskentti tudósítója a tüntetőket szélsőségesek­nek minősítette. A nyelvtörvény tervezeté­vel egyébként a köztársaság más nemzetiségű lakosai, például az oroszok és a tadzsikok is elégedetlenek, persze ellenkező előjellel. A tervezet szerint ugyanis „le­hetőség szerint" és „szükség esetén” a köztársaság többi nemzetiségi nyelvének hasz­nálata is megengedett lenne az államéletben. Ezeket a megfogalmazásokat a nem üzbégek „elmosódottaknak” tartják, nem látnak bennük garanciát anyanyelvük sza­bad használatára. Elégedet­lenségüknek munkahelyi nagygyűléseken adnak han­got. A helyi rendőrség megerő­sített alakulatokkal ellenőrzi a taskenti utcákat, mert a felkorbácsolódott szenvedé­lyek láttán zavargások ki­törésétől tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék