Népszava, 1990. január (118. évfolyam, 1–26. sz.)
1990-01-03 / 2. szám
NÉPSZAVA 1990. JANUÁR 3., SZERDA Usenet Párizsból a magyar politikáját . „Azért kértük erre a találkozóra, mert szeretnénk, ha véleményünk eljutna haza, s jelenleg erre nerre látunk más módot” — mondja Ditrói Ákos, az emberi jogok és a magyar kisebbségek védelmére alakult, Párizsban működő bizottság egyik vezetője. A bizottságot ugyan kevesen ismerik, tagjainak száma is meglehetősen szűk, de tevékenysége meglehetősen széles körű. Tavaly tavaszi megalakulása óta valóban igyekezett sokat tenni a különböző országokban élő magyar nemzetiségű kisebbség jogainak védelmében: politikusoknak, újságoknak juttatta el Franciaországban, és azon kívül is erről szóló dokumentumait, összegyűjtötte a kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi szerződések anyagát, ráirányítva a figyelmet a jogsértésekre. Az általa eljuttatott anyagok helyet kaptak tekintélyes lapokban, szóba kerültek törvényhozási bizottságokban. „Hobbink a lobby” — mondják erről félig komolyan, félig tréfálkozva, arra utalva, hogy a legkülönbözőbb francia és nyugat-európai instanciáknál igyekeztek felhívni a figyelmet, a kisebbségi kérdésre. „Most másról van szó — teszi hozzá a csoport egy másik képviselője, Szakáll Imre. — Igazán nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy megpróbálunk innen, külföldről beavatkozni a hazai politikába, még kevésbé azt, hogy ki akarjuk oktatni a hazai politikusokat — de úgy látjuk, a magyar politika alakulása ma olyan kérdéseket is felvet, amelyek már közvetve vagy közvetlenül, az emberi jogok kérdéskörébe tartoznak. A türelmetlenségről, a politikai tolerancia hiányáról, a fenyegetésről és a félelemről van szó. Mi innen úgy látjuk, hogy ezek veszélyes jelenségek, s fel kell hívni a figyelmet rájuk ahhoz, hogy a születő magyar demokratikus állam szavahihető legyen — az országon belül, de azon kívül is, ne lehessen félvállról venni, ne lehessen ráfogni a különböző vádakat — a nacionalizmustól kezdve az antiszemitizmuson át a boszorkányüldözésig . ..” Ennek a kis, Párizsban élő értelmiségi csoportnak — a tagok többsége erdélyi, felvidéki származású, de Magyarországon élt, s jobbára 1956-ban került külföldre — hangjából a tudósító az aggodalmat és a féltést érzi kicsendülni. Miben látják a bizottság tagjai a hazai politika problémáit? Magyarországon szerintük valamiféle új félelem korszaka van kialakulóban. Volt félelem korábban is, volt félelem nemrég. Főként a „visszarendeződés” veszélyétől, s most az „ördögűzők" keltenek félelmet türelmetlenségükkel, meggondolatlanságukkal, végig nem gondolt elképzeléseikkel, időnként kifejezett gyűlölködést szító kinyilatkoztatásaikkal. „Nem hisszük, hogy a politikai áramlatok közötti türelmetlenségnek az lenne az oka, hogy a magyar nép nem tanult demokráciát, mi hiszszük, hogy képes a demokráciára. Sokkalta inkább az idegességből származik mindez, s abból is, hogy a társadalom igazi problémáinak megoldásához még nem kezdhettek hozzá. A bűnbakkeresés, a vádaskodás, a lejáratás mindig is könnyebb volt ennél — de ha ez lesz az uralkodó irányzat, akkor a magyar demokráciának vége lehet, még mielőtt kialakult volna” — mondja Szakáll Imre, aki szerint a politikai türelem igénye is az emberi jogokhoz tartozik. Ditrói Ákos szerint abban, hogy a dolgok idáig mérgesültek, azok a felelősek, akik húzták-halasztották az érdemi döntést, a választás megtartását. A mostani döntés a választások kiírásáról már nyilván közelebb hozza a szükséges megoldást, de ehhez mindenkinek el kell fogadnia a játékszabályokat, s tisztességesen kell megtartania azokat. Milyen „játékszabályokat” tartanak fontosnak a demokratikus államban élő, de „hazai fejjel” gondolkodó magyarok az eljövendő választás számára? Nézeteik figyelemre érdemesek, s bár ezeket Magyarországon is sokan fogalmazzák meg hasonlóan, mások pedig vitatkoznak az ilyen elképzelésekkel, nem érdektelen meghallgatni azokat. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a választás szabadsága valóban alkotmányos keretek között és a szabályok messzemenő megtartásával valósulhasson meg. Ők például erkölcstelennek, a demokrácia ellenségének tekintik a politikai reklámot. Ezt Franciaországban egyébként szigorú szabályok korlátozzák. Nem tartják megengedhetőnek a pártok külföldről történő finanszírozását, viszont feltétlenül szükségesnek tartják, hogy minden párt hozzáférjen — egyenlő esélyekkel — a tájékoztatás eszközeihez. Úgy vélik, ez is az emberi jogok körébe tartozik. Egy magyar politikus ma még aligha politizálhat úgy, mint egy francia vagy angol kollégája — nincs meg mögötte a kellő háttér, a politikai választás ismerete — összegezik véleményüket. — De arra kell törekedni, hogy a demokrácia megszületése ne keltsen félelmeket, hanem példamutató körülmények között történjék meg. Kis Csaba MTI Panoráma Dzsalilabád Harcok után tárgyalások Szverdlovszkban vodkáért tüntettek (Folytatás az 1. oldalról) A többes jelölést követelő tömeg december 29-én reggel megtámadta és elfoglalta a dzsalilábádi rendőrőrsöt, és a járási pártbizottságot, eltorlaszolta aközutakat. Megbénult az üzemek és az intézmények élete. A sebesültek között 22 polgári személy van, és 63 rendőr. A rendőrségnek végül sikerült rendet teremtenie, felszámolnia az úttorlaszaikat és a tüntetők által emelt őrsátrakat lebontania. A rendőrök 37 személyt őrizetbe vettek. Hétfőn hivatalos azerbajdzsán-küldöttek utaztak az iráni határ közelében fekvő Dzsalilábádba, ahol az utóbbi napokban a lakosság eltávolította a helyi vezetést, s kezébe vette a hatalmat. .A küldöttek az új vezetők kinevezéséről tárgyalnak a lakosság képviselőivel Helyszíni jelentések szerint a városban nyugodt a helyzet. ★ Szverdlovszkban az élelmiszer-ellátással elégedetlen tömeg azért tiltakozott, mert bár rendelkeztek vodkajegyekkel, a boltok polcain nem találták meg kedvenc italukat. A feldühödött vásárlók a város központjába vonulva megbénították a közlekedést, s csak azután oszlottak szét, hogy a boltokba megérkeztek a vodkaszállítmányok. (MTI) Endara kérése a Vatikánhoz „Tegyék ki az utcára” Noriegát A decemberben Panamába küldött amerikai katonák egy kis csoportja hétfőn elhagyta a közép-amerikai országot — jelentette be Martin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. Guillermo Endara új panamai elnök arra kérte hétfőn a Vatikánt, hogy „tegyék ki az utcára" Noriega tábornokot, aki az amerikai invázió negyedik napján keresett menedéket a pápai állam panamavárosi képviseletén. Panamába érkezettkedden Giacinto Berlocco, II. János Pál pápa különmegbízottja, hogy segítséget nyújtson a pápai nunciusnak a vatikánikülképviseletre menekült Noriega távozásával kapcsolatban — jelentette be Joaquin Navarro, a Szentszék szóvivője. Összecsapásokkal fenyegető vita Kardzsaliban Kedd reggel óta politikai vita színtere a délkelet-bulgáriai Kardzsali város központja, s az egyre éleződő politikai vita valóságos összecsapással fenyeget. A városközpontban több ezer olyan bolgár gyűlt össze, akik ellenzik a török neveket visszaadó legutóbbi államtanácsi és kormánydöntést. Egy másik — mintegy kétezres — csoport viszont azokat a törököket és muzulmán bolgárokat képviseli, akik éppenséggel élni szeretnének a most visszakapott jogaikkal. A két hatalmas csoportot rendőrkordon különíti el egymástól. (MTI) Dél-Korea Elutasították Kim Ir Szen javaslatát Dél-Korea kedden elutasította a népi Korea azon hétfői javaslatát, mely szerint le kellene bontani a két országrészt elválasztó falat és meg kellene nyitni a határokat. A dél-koreai Újraegyesítési Bizottság szóvivője szerint az észak-koreai lépés propagandajellegű és arra szolgál, hogy csökkentse a reformokat követelő belső és külső erők nyomását. A dél-koreai kormány hamarosan a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételét előkészítő tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval, de a jövő évben diplomáciai offenzívára készül egész Kelet-Európában. Cso Ho Dzsung dél-koreai külügyminiszter a szöuli rádióban kedden elmondta: remény van arra, hogy Szöul 1990-ben hivatalos kapcsolatot teremthet Csehszlovákiával, Bulgáriával és a többi olyan kelet-európai országgal, amellyel még nincs diplomáciai viszonya. (AFP, Reuter) Albánia nem változtat Albániát nem befolyásolják a Kelet-Európában zajló változások. Az ország tovább folytatja eddigi irányvonalát — közölte újévi beszédében Ramiz Alia. Az Albán Munkapárt KB első titkára, államfő szerint a kelet-európai országokban zajló folyamatok az országa elleni rágalomhadjárat felújítására ösztönözték az ismert albánellenes, erőket. ..De nem tudnak kárt okozni nekünk. Soha nem engedtük meg, és nem is fogjuk, hogy bárki ránk kényszerítse akaratát" — jelentette ki. (Reuter) mmm 3 mmmm Fotel és forradalom Televízión nézzük Európa forradalmát. Ülünk a fotelben, és hatalmas drámaként látjuk a lengyel polgári forradalmat, itthoni változásainkat, a nagy temetéseket és nagy emlékezéseket. Látjuk Maszaryk utódainak feltámadását, látjuk a német falak lemosását, s látjuk Románia adventi forradalmát. Ülünk a tévé előtt, s nézzük az Európaméretű „Szomszédokat”, a folytatásos teleregényt. Ülünk a fotelban, s nézzük a forradalmakat. Igen, szólni kellene és szólni lehetne arról a kommunikációs forradalomról, amely, lám, így személy- és testközelbe hozza a könnyeztető, emberhez méltó győzelmeket, s a könnyeztető tragédiákat. Szólni kellene kialvatlan szemű, fáradt és mégis a forradalmaktól lelkes pályatársaimról, kik fölvállalták hivatásuk minden kínját és gyönyörűségét. Most mégis magunkról kell szólnom. Magunkról, akik apró lakás-kalitkáinkba zárva lassan fél éve,éve úgy vagyunk egyek az érzelmekben, az örömben és az együttérzésben, hogy zárt ajtók választanak el egymástól bennünket. Nézzük az élet írta folytatásos történelmi drámát, s ahogy a televízió műsorait szokás megélni, hát megéljük azt, s amikor elfáradunk a nézésbe és a lelkesedésbe, hát kikapcsoljuk a televíziót. E semmihez nem fogható órákban, napokban és hetekben a forradalmak nagyságához méltatlan híreket talán észre sem vesszük. Igen, mert hogy jön Románia gyönyörű felszabadulásához, tíz- és százezrek segélycsomagjához, Európa öröméhez azapró, tárgyilagos hír: Magyarországon áremelések lesznek. Hogy jön Európa öröméhez a boltban vásárolni akaró magyar tétovasága, amikor kevesebb árut lát a polcon, amikor hitetlenkedve nézi az újabb és újabb árcédulákat! Nem, nem ünneprontásra készülök, csak arra, hogy jaj, el ne felejtsük: még nekünk is meg kell vívnunk a magunk forradalmát! Másfajta, remélhetőleg nem véres forradalom lesz a miénk, mégis forradalom lesz, hiszen gondok és könnyek árán kell nekünk együtt, magunknak megszülnünk azt a generálisan újat, amelyben élni akarunk, amelyben élni tudunk. Nem tehetek róla, de mostanában egyre gyakrabban jut eszembe Szakonyi Károly Adáshiba című drámája, amelyben az állandóan televíziót néző család csupán egy adáshiba kapcsán döbben rá, hogy a televízió-adásnál fontosabb dolgok is történnek a világban. S az adás bűvölete eltakar minden valóságot, elveti a Megváltó jelenlétét és kínálkozását is. Nem, nem hiszem, sajnos, hogy a tévénézés fájdalmas és gyönyörűséges adventi napjaiban itt lett volna közöttünk a Megváltó, mégis úgy gondolom, talán nekünk is kellene egy fél percre az adáshiba. Igen, egy fél percre, hogy a magunk valóságára ébredjünk. Annál is inkább, mert e nagy európai feltámadásban kezdeményezők voltunk, és helyünk van benne. És itt, és most — talán ez az utolsó lehetőségünk. Mert az adventi forradalom Romániában oly gyönyörű világosságot teremtett Európa általunk lakott részén, hogy egy pillanatra elfeledtette velünk a magunk felemásságát. A dicsőséges adventi forradalom hozhatott békét és hozhatta a jobb lét reményét a Román Köztársaságban, de nem feledtetheti a magyar inflációt, az államadósságot, a most elfogadott költségvetést, az előttünk álló pártharcokat, választásokat. Nem feledtetheti az előttünk álló keserves esztendőket. Ülünk a fotelban a televízió előtt, s úgy gondolom, nyugodtan fogalmazhatok így: elégedetten és boldogan vesszük tudomásul az expressz sebességgel érkező híreket. Örömmel látjuk: halad a világ. Csak hát a szemlélődés, bármily örvendetes eseményeket nézünk is, kevés. Eszembe jut a Magyar Köztársaság kikiáltása, amikor kevesek — a tízmillióhoz képest kevesek — kivonultak a Parlament elé, s a hatalmas többség abból a bizonyos fotelból, az előtt a bizonyos tévé előtt szemlélte a forradalmat. Hallatlan tanulsága az eltelt hónapoknak, hogy e szemlélődésben egy akaratává vált az ország: együtt akarjuk a jót. Jó lenne nemzeti egységnek nevezni ezt az érzelmi együttlétet, csak hát a fotel és a televízió kevés. Több kellene. Több az önzetlen segítség gyönyörűségénél. E tízmilliónak önmagát is kell segítenie. Eszembe jut a román forradalmárok felhívása a televízióban: a képernyő, mint megtáltosodott és egyetlen politikai szervezőerő, ezt üzente Románia népeinek: álljatok fel a fotelból, és gyertek az utcára, mert ez itt most a tennivaló! És Romániában — ma már Román Köztársaságban — a románnak, magyarnak, németnek, szerbnek, orosznak valóban ez volt a tennivalója. A forradalom ezt kívánta. A mi forradalmunk , mert hitem szerint legújabbkori polgári forradalmunkat éljük, most mást követel. A tettet. Persze, oly könnyű kimondani a szót: tett, és oly nehéz megfogalmazni a teendőt. Hitem szerint a jelenlegi magyar vezetés a román forradalom révén olyan történelmi lehetőséget kapott, amely lehetőséget bűn lenne elszalasztani. A lehetőség így kínálja magát: a magyar nép a román forradalom révén önmagával is találkozott. Együtt vagyunk hát, s most együtt kellene lépnünk a magunk szabadsága, a magunk feltámadása érdekében. Fel kellene állnunk a fotelből, s tenni együtt valamit a mi Európánkért. Igen, a miénkért, itt, hazánk térképdiktálta 93 ezer négyzetkilométerén. S. Boda András Az áremelés biztos, az időpont bizonytalan Az árakat eltérítik... Tegnap délután kaptuk meg a Tejipari Vállalatok Trösztje által forgalmazott termékek 1990. januártól érvényes fogyasztóiár-jegyzékét. A listáról néhány alapvető és közismert termék javasolt fogyasztói árát ezúttal közöljük. Selmeczi Vilmos, a Bv-Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Közért vállalatok hogyan alakítják áraikat. Ezértdapesti Tejipari Vállalat kereskedelmi főosztályvezetője ugyanakkor elmondta, hogy az új árak valószínűleg csak január 8-tól lépnek érvénybe, bár erre vonatkozóan még semmi biztosat nem tud. Egy pár napig tehát még a régi áron vásárolhatunk, megkérdeztük az Újpesti Közért áruforgalmi igazgatóhelyettesét, Körösi Máriát, hogy ők tovább emelik-e a Tejipari Vállalatok Trösztje által javasolt fogyasztói árakat. Az igazgatóhelyettes kissé korainak tartotta a telefonon feltett kérdést, ugyanis ők is szerkesztőségünkkel egy időben kapták kézhez az áremelési listát. — Még csak a gondolkodásnál tartunk, semmiről nem döntöttünk, de azt elmondhatom: a gazdasági kényszer igen nagy úr. A mi költségeink is egyre nőnek, s ha az elektromos, a fenntartási vagy akár a bérköltség növekedését ellensúlyozni akarjuk, nekünk is haszonra kell szert tenni. Mi egyelőre azt tervezzük, hogy az alapvető termékek áraihoz nem nyúlunk. — Inkább ráfizetnek az árusításra? — Szó sincs róla, minden terméknek van bizonyos árréstartalma, de csak 10-13 százaléknyi, s ez nem lehet fedezet az eredményre. Főleg nem a tejipari, tehát a hűtőigényes termékeknél. A fennálló jogszabály ma lehetőséget ad minden vállalatnak arra, hogy a keresletkínálati viszonyokat figyelembe véve, áreltérítést alkalmazzon. — Ez azt jelenti, hogy lefelé is kerekíthetnek? — Nem, hiszen az áruért mi is fizetünk. Még nem lehet tudni biztosan, hogy január 8-tól vagy 9-től lépnek-e érvénybe az új árak. Azt viszont egészen biztosan lehet tudni, hogy az áremelkedési hullám, ami most következik, nehéz napokat hoz ránk, vásárlókra. (Iván) ■2,8 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 18,20 forint 3,6 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 21,50 1,5 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 15,30 2,8 százalék zsírtartalmú 1 literes féltartós tej 21,50 2,8 százalék zsírtartalmú 0,5 literes féltartós tej 11,60 sovány tejes kakaó 2 decis 7,00 félliteres csokoládés tej 17,00 félliteres karamellás tej 10,70 20 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 18,40 12 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 14,50 16 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 17,30 2 decis joghurt 7,90 gyümölcsös joghurtok 10,10 zsíros kefir 2 decis , 7,90 vaníliás krémpuding, 15 dekás 12,00 Fauna joghurt turmix, 2 decis (málnás) 10,50 2 decis habtejszín 25,70 kávétejszín, 10 grammos 2,40 80 százalék zsírtartalmú, 10 deka vaj 18,90 Margaréta vaj, 25 dekás 52,30 Szendvicsvaj (fóliában), 20 dekás 37,20 Parmezán reszelt sajt, 1 kilogramm 260,00 Pannónia sajt (tömb), 1 kilogramm 280,00 Hajdú sajt, 1 kilogramm 240,00 Trappista sajt, 1 kilogramm 220,00 Vidámi sajt, 1 kilogramm 205,00 Zalai füstölt, szeletelt, 1 kilogramm 270,00 Márványsajt, 1 kilogramm 205,00 Bakony Camember, 10 deka 26,90 Sed Brie sajt, 12,5 deka (fóliában) 33,90 C-vitaminos sajt, 20 deka dobozban) 45,60 Frankfurti kolbászízű sajt (tömlőben) 23,00 Félzsíros tehéntúró, 0,5 kilogramm 37,50 Juhtúró, 1 kilogramm 180,00 Meggyes, habosított túrókrém, 12,5 deka 15,00 Gomolyatúró alufóliában, 10 deka 17,80 Zsíros tejpor, 1 kilogramm 179,00 Sovány tejpor, 1 kilogramm 136,00 Cukrozott, sűrített tej tubusban, 20 deka 21,00