Népszava, 1990. január (118. évfolyam, 1–26. sz.)

1990-01-03 / 2. szám

NÉPSZAVA 199­0. JANUÁR 3., SZERDA Usenet Párizsból a magyar politikáját . „Azért kértük erre a ta­lálkozóra, mert szeretnénk, ha véleményünk eljutna ha­za, s jelenleg erre nerre lá­tunk más módot” — mondja Ditrói Ákos, az emberi jo­gok és a magyar kisebbségek védelmére alakult, Párizs­ban működő bizottság egyik vezetője. A bizottságot ugyan kevesen ismerik, tag­jainak száma is meglehető­sen szűk, de tevékenysége meglehetősen széles körű. Tavaly tavaszi megalakulása óta valóban igyekezett sokat tenni a különböző országok­ban élő magyar nemzetiségű kisebbség jogainak védelmé­ben: politikusoknak, újsá­goknak juttatta el Francia­­országban, és azon kívül is erről szóló dokumentumait, összegyűjtötte a kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetkö­zi szerződések anyagát, rá­irányítva a figyelmet a jog­sértésekre. Az általa eljutta­tott anyagok helyet kaptak tekintélyes lapokban, szóba kerültek törvényhozási bi­zottságokban. „Hobbink a lobby” — mondják erről félig komo­lyan, félig tréfálkozva, arra utalva, hogy a legkülönbö­zőbb francia és nyugat-euró­pai instanciáknál igyekeztek felhívni a figyelmet, a ki­sebbségi kérdésre. „Most másról van szó — teszi hozzá a csoport egy másik képviselője, Szakáll Imre. — Igazán nem szeret­nénk azt a látszatot kelteni, hogy megpróbálunk innen, külföldről beavatkozni a ha­zai politikába, még kevésbé azt, hogy ki akarjuk oktatni a hazai politikusokat — de úgy látjuk, a magyar politi­ka alakulása ma olyan kér­déseket is felvet, amelyek már közvetve vagy közvet­lenül, az emberi jogok kér­déskörébe tartoznak. A tü­relmetlenségről, a politikai tolerancia hiányáról, a fe­nyegetésről és a félelemről van szó. Mi innen úgy lát­juk, hogy ezek veszélyes je­lenségek, s fel kell hívni a figyelmet rájuk ahhoz, hogy a születő magyar demokra­tikus állam szavahihető le­gyen — az országon belül, de azon kívül is, ne lehessen félvállról venni, ne lehessen ráfogni a különböző váda­kat — a nacionalizmustól kezdve az antiszemitizmu­son át a boszorkányüldözé­sig . ..” Ennek a kis, Párizsban élő értelmiségi csoportnak — a tagok többsége erdélyi, fel­vidéki származású, de Ma­gyarországon élt, s jobbára 1956-ban került külföldre — hangjából a tudósító az ag­godalmat és a féltést érzi ki­csendülni. Miben látják a bizottság tagjai a hazai po­litika problémáit? Magyarországon szerin­tük valamiféle új félelem korszaka van kialakulóban. Volt félelem korábban is, volt félelem nemrég. Főként a „visszarendeződés” veszé­lyétől, s most az „ördögűzők" keltenek félelmet türelmet­lenségükkel, meggondolat­lanságukkal, végig nem gon­dolt elképzeléseikkel, időn­ként kifejezett gyűlölködést szító kinyilatkoztatásaikkal. „Nem hisszük, hogy a po­litikai áramlatok közötti tü­relmetlenségnek az lenne az oka, hogy a magyar nép nem tanult demokráciát, mi hisz­­szük, hogy képes a demok­ráciára. Sokkalta inkább az idegességből származik mindez, s abból is, hogy a társadalom igazi problémái­nak megoldásához még nem kezdhettek hozzá. A bűnbak­­keresés, a vádaskodás, a le­járatás mindig is könnyebb volt ennél — de ha ez lesz­ az uralkodó irányzat, akkor a magyar demokráciának vége lehet, még mielőtt ki­alakult volna” — mondja Szakáll Imre, aki szerint a politikai türelem igénye is az emberi jogokhoz tartozik. Ditrói Ákos szerint abban, hogy a dolgok idáig mérge­sültek, azok a felelősek, akik húzták-halasztották az érde­mi döntést, a választás meg­tartását. A mostani döntés a választások kiírásáról már nyilván közelebb hozza a szükséges megoldást, de eh­hez mindenkinek el kell fo­gadnia a játékszabályokat, s tisztességesen kell megtarta­nia azokat. Milyen „játékszabályokat” tartanak fontosnak a de­mokratikus államban élő, de „hazai fejjel” gondolkodó magyarok az eljövendő vá­lasztás számára? Nézeteik figyelemre érdemesek, s bár ezeket Magyarországon is sokan fogalmazzák meg ha­sonlóan, mások pedig vitat­koznak az ilyen elképzelé­sekkel, nem érdektelen meg­hallgatni azokat. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a választás szabadsága valóban alkot­mányos keretek között és a szabályok messzemenő meg­tartásával valósulhasson meg. Ők például erkölcste­lennek, a demokrácia ellen­ségének tekintik a politikai reklámot. Ezt Franciaország­ban egyébként szigorú sza­bályok korlátozzák. Nem tartják megengedhetőnek a pártok külföldről történő fi­nanszírozását, viszont feltét­lenül szükségesnek tartják, hogy minden párt hozzáfér­jen — egyenlő esélyekkel — a tájékoztatás­ eszközeihez. Úgy vélik, ez is az emberi jogok körébe tartozik. Egy magyar politikus ma még aligha politizálhat úgy, mint egy francia vagy angol kollégája — nincs meg mö­götte a kellő háttér, a poli­tikai választás ismerete — összegezik véleményüket. — De arra kell törekedni, hogy a demokrácia megszületése ne keltsen félelmeket, ha­nem példamutató körülmé­nyek között történjék meg. Kis Csaba MTI Panoráma Dzsa­lila­bád Harcok után tárgyalások Szverdlovszkban vodkáért tüntettek (Folytatás az 1. oldalról) A többes jelölést követelő tömeg december 29-én reg­gel megtámadta és elfoglal­ta a dzsalilábádi rendőrőr­söt, és a járási pártbizottsá­got, eltorlaszolta a­­közuta­kat. Megbénult az üzemek és az intézmények élete. A sebesültek között 22 polgári személy van, és 63 rendőr. A rendőrségnek végül si­került rendet teremtenie, felszámolnia az úttorlasza­­ikat és a tüntetők által emelt őrsátrakat lebontania. A rendőrök 37 személyt őrizet­be vettek. Hétfőn hivatalos azer­bajdzsán-küldöttek utaztak az iráni határ közelében fek­vő Dzsalilábádba, ahol az utóbbi napokban a lakosság eltávolította a helyi vezetést, s kezébe vette a hatalmat. .A küldöttek az új vezetők kine­vezéséről tárgyalnak a lakos­ság képviselőivel Helyszíni jelentések szerint a városban nyugodt a helyzet. ★ Szverdlovszkban az élel­miszer-ellátással elégedetlen tömeg azért tiltakozott, mert bár rendelkeztek vodkaje­gyekkel, a boltok polcain nem találták meg kedvenc italukat. A feldühödött vá­sárlók a város központjába vonulva megbénították a közlekedést, s csak azután oszlottak szét, hogy a bol­tokba megérkeztek a vodka­szállítmányok. (MTI) Endara kérése a Vatikánhoz „Tegyék ki az utcára” Noriegát A decemberben Panamába küldött amerikai katonák egy kis csoportja hétfőn elhagyta a közép-amerikai országot — jelentette be Martin Fitzwa­­ter, a Fehér Ház szóvivője. Guillermo Endara új pana­mai elnök arra kérte hétfőn a Vatikánt, hogy „tegyék ki az utcára" Noriega táborno­kot, aki az amerikai invázió negyedik napján keresett me­nedéket a pápai állam pana­mavárosi képviseletén. Panamába érkezett­­ked­den Giacinto Berlocco, II. János Pál pápa különmeg­­bízottja, hogy segítséget nyújtson a pápai nuncius­­na­k a vatikáni­­külképvise­letre menekült Noriega tá­vozásával kapcsolatban — jelentette be Joaquin Na­varro, a Szentszék szóvivő­je. Összecsapásokkal fenyegető vita Kardzsaliban Kedd reggel óta politikai vi­ta színtere a délkelet-bulgá­riai Kardzsali város központ­ja, s az egyre éleződő politi­kai vita valóságos összecsa­pással fenyeget. A városköz­pontban több ezer olyan bol­gár gyűlt össze, akik ellenzik a török neveket visszaadó legutóbbi államtanácsi és kormánydöntést. Egy másik — mintegy kétezres — cso­port viszont azokat a törö­köket és muzulmán bolgáro­kat képviseli, akik éppenség­gel élni szeretnének a most visszakapott jogaikkal. A két hatalmas csoportot rendőrkordon különíti el egy­mástól. (MTI) Dél-Korea Elutasították Kim Ir Szen javaslatát Dél-Korea kedden elutasítot­ta a népi Korea azon hétfői javaslatát, mely szerint le kellene bontani a két ország­részt elválasztó falat és meg kellene nyitni a határokat. A dél-koreai Újraegyesítési Bizottság szóvivője szerint az észak-koreai lépés propagan­­dajellegű és arra szolgál, hogy csökkentse a reformo­kat követelő belső és külső erők nyomását. A dél-koreai kormány ha­marosan a teljes körű diplo­máciai kapcsolatok felvételét előkészítő tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval, de a jövő évben diplomáciai offenzívá­ra készül egész Kelet-Euró­­pában. Cso Ho Dzsung dél-koreai külügyminiszter a szöuli rá­dióban kedden elmondta: re­mény van arra, hogy Szöul 1990-ben hivatalos kapcsola­tot teremthet Csehszlovákiá­val, Bulgáriával és a többi olyan kelet-európai ország­gal, amellyel még nincs dip­lomáciai viszonya. (AFP, Reuter) Albánia nem változtat Albániát nem befolyásolják a Kelet-Európában zajló vál­tozások. Az ország tovább folytatja eddigi irányvonalát — közölte újévi beszédében Ramiz Alia. Az Albán Munkapárt KB első titkára, államfő szerint a kelet-európai országokban zajló folyamatok az országa elleni rágalomhadjárat fel­újítására ösztönözték az is­mert albánellenes, erőket. ..De nem tudnak kárt okozni nekünk. Soha nem engedtük meg, és nem is fogjuk, hogy bárki ránk kényszerítse aka­ratát" — jelentette ki. (Reuter) mmm 3 mmmm Fotel és forradalom Televízión nézzük Európa forradalmát. Ülünk a fotelben, és hatalmas drámaként látjuk a lengyel polgári forradalmat, itt­honi változásainkat, a nagy temetéseket és nagy emlékezéseket. Látjuk Maszaryk utó­dainak feltámadását, látjuk a német falak lemosását, s látjuk Románia adventi for­radalmát. Ülünk a tévé előtt, s nézzük az Európa­­méretű „Szomszédokat”, a folytatásos te­­leregényt. Ülünk a fotelban, s nézzük a forradalmakat. Igen, szólni kellene és szólni lehetne ar­ról a kommunikációs forradalomról, amely, lám, így személy- és testközelbe hozza a könnyeztető, emberhez méltó győzelmeket, s a könnyeztető tragédiákat. Szólni kellene kialvatlan szemű, fáradt és mégis a forra­dalmaktól lelkes pályatársaimról, kik föl­vállalták hivatásuk minden kínját és gyö­nyörűségét. Most mégis magunkról kell szólnom. Magunkról, akik apró lakás-ka­litkáinkba zárva lassan fél éve,éve úgy vagyunk egyek az érzelmekben, az öröm­ben és az együttérzésben, hogy zárt ajtók választanak el egymástól bennünket. Nézzük az élet írta folytatásos történel­mi drámát, s ahogy a televízió műsorait szokás megélni, hát megéljük azt, s amikor elfáradunk a nézésbe és a lelkesedésbe, hát kikapcsoljuk a televíziót. E semmihez nem fogható órákban, na­pokban és hetekben a forradalmak nagy­ságához méltatlan híreket talán észre sem vesszük. Igen, mert hogy jön Románia gyö­nyörű felszabadulásához, tíz- és százezrek segélycsomagjához, Európa öröméhez az­­apró, tárgyilagos hír: Magyarországon ár­emelések lesznek. Hogy jön Európa örömé­hez a boltban vásárolni akaró magyar té­­tovasága, amikor kevesebb árut lát a pol­con, amikor hitetlenkedve nézi az újabb és újabb árcédulákat! Nem, nem ünneprontásra készülök, csak arra, hogy jaj, el ne felejtsük: még nekünk is meg kell vívnunk a magunk forradal­mát! Másfajta, remélhetőleg nem véres for­radalom lesz a miénk, mégis forradalom lesz, hiszen gondok és könnyek árán kell nekünk együtt, magunknak megszülnünk azt a generálisan újat, amelyben élni aka­runk, amelyben élni tudunk. Nem tehetek róla, de mostanában egyre gyakrabban jut eszembe Szakonyi Károly Adáshiba című drámája, amelyben az ál­landóan televíziót néző család csupán egy adáshiba kapcsán döbben rá, hogy a tele­vízió-adásnál fontosabb dolgok is történ­nek a világban. S az adás bűvölete eltakar minden valóságot, elveti a Megváltó je­lenlétét és kínálkozását is. Nem, nem hi­szem, sajnos, hogy a tévénézés fájdalmas és gyönyörűséges adventi napjaiban itt lett volna közöttünk a Megváltó, mégis úgy gondolom, talán nekünk is kellene egy fél percre az adáshiba. Igen, egy fél percre, hogy a magunk va­lóságára ébredjünk. Annál is inkább, mert e nagy európai feltámadásban kezdemé­nyezők voltunk, és helyünk van benne. És itt, és most — talán ez az utolsó lehetősé­günk. Mert az adventi forradalom Romániá­ban oly gyönyörű világosságot teremtett Európa általunk lakott részén, hogy egy pillanatra elfeledtette velünk a magunk felemásságát. A dicsőséges adventi forra­dalom hozhatott békét és hozhatta a jobb lét reményét a Román Köztársaságban, de nem feledtetheti a magyar inflációt, az ál­lamadósságot, a most elfogadott költség­­vetést, az előttünk álló pártharcokat, vá­lasztásokat. Nem feledtetheti az előttünk álló keserves esztendőket. Ülünk a fotelban a televízió előtt, s úgy gondolom, nyugodtan fogalmazhatok így: elégedetten és boldogan vesszük tudomá­sul az expressz sebességgel érkező híreket. Örömmel látjuk: halad a világ. Csak hát a szemlélődés, bármily örvendetes esemé­nyeket nézünk is, kevés. Eszembe jut a Magyar Köztársaság kikiáltása, amikor kevesek — a tízmillióhoz képest kevesek — kivonultak a Parlament elé, s a hatal­mas többség abból a bizonyos fotelból, az előtt a bizonyos tévé előtt szemlélte a for­radalmat. Hallatlan tanulsága az eltelt hónapok­nak, hogy e szemlélődésben egy akaratává vált az ország: együtt akarjuk a jót. Jó lenne nemzeti egységnek nevezni ezt az érzelmi együttlétet, csak hát a fotel és a televízió kevés. Több kellene. Több az ön­zetlen segítség gyönyörűségénél. E tízmil­liónak önmagát is kell segítenie. Eszembe jut a román forradalmárok fel­hívása a televízióban: a képernyő, mint megtáltosodott és egyetlen politikai szer­vezőerő, ezt üzente Románia népeinek: álljatok fel a fotelból, és gyertek az utcá­ra, mert ez itt most a tennivaló! És Romániában — ma már Román Köz­társaságban — a románnak, magyarnak, németnek, szerbnek, orosznak valóban ez volt a tennivalója. A forradalom ezt kí­vánta. A mi forradalmunk , mert hitem sze­rint legújabbkori polgári forradalmunkat éljük, most mást követel. A tettet. Persze, oly könnyű kimondani a szót: tett, és oly nehéz megfogalmazni a teendőt. Hitem szerint a jelenlegi magyar vezetés a ro­mán forradalom révén olyan történelmi lehetőséget kapott, amely lehetőséget bűn lenne elszalasztani. A lehetőség így kínál­ja magát: a magyar nép a román forrada­lom révén önmagával is találkozott. Együtt vagyunk hát, s most együtt kellene lépnünk a magunk szabadsága, a magunk feltámadása érdekében. Fel kellene állnunk a fotelből, s tenni együtt valamit a mi Európánkért. Igen, a miénkért, itt, hazánk térképdiktálta 93 ezer négyzetkilométerén. S. Boda András Az áremelés biztos, az időpont bizonytalan Az árakat eltérítik... Tegnap délután kaptuk meg a Tejipari Vállalatok Tröszt­je által forgalmazott termé­kek 1990. januártól érvényes fogyasztóiár-jegyzékét. A lis­táról néhány alapvető és köz­ismert termék javasolt fo­gyasztói árát ezúttal közöl­jük. Selmeczi Vilmos, a Bv-Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Közért vállalatok ho­gyan alakítják áraikat. Ezért­dapesti Tejipari Vállalat ke­reskedelmi főosztályvezetője ugyanakkor elmondta, hogy az új árak valószínűleg csak január 8-tól lépnek érvény­be, bár erre vonatkozóan még semmi biztosat nem tud. Egy pár napig tehát még a régi áron vásárolhatunk, megkérdeztük az Újpesti Kö­zért áruforgalmi igazgató­­helyettesét, Körösi Máriát, hogy ők tovább emelik-e a Tejipari Vállalatok Trösztje által javasolt fogyasztói ára­kat. Az igazgatóhelyettes kissé korainak tartotta a telefonon feltett kérdést, ugyanis ők is szerkesztőségünkkel egy időben kapták kézhez az ár­emelési listát. — Még csak a gondolko­dásnál tartunk, semmiről nem döntöttünk, de azt el­mondhatom: a gazdasági kényszer igen nagy úr. A mi költségeink is egyre nő­nek, s ha az elektromos, a fenntartási vagy akár a bér­költség növekedését ellen­súlyozni akarjuk, nekünk is haszonra kell szert tenni. Mi egyelőre azt tervezzük, hogy az alapvető termékek árai­hoz nem nyúlunk. — Inkább ráfizetnek az árusításra? — Szó sincs róla, minden terméknek van bizonyos ár­réstartalma, de csak 10-13 százaléknyi, s ez nem lehet fedezet az eredményre. Fő­leg nem a tejipari, tehát­ a hűtőigényes termékeknél. A fennálló jogszabály ma lehe­tőséget ad minden vállalat­nak arra, hogy a kereslet­kínálati viszonyokat figye­lembe véve, áreltérítést al­kalmazzon. — Ez azt jelenti, hogy le­felé is kerekíthetnek? — Nem, hiszen az áruért mi is fizetünk. Még nem lehet tudni biz­tosan, hogy január 8-tól vagy 9-től lépnek-e érvénybe az új árak. Azt viszont egészen biztosan lehet tudni, hogy az áremelkedési hullám, ami most következik, nehéz na­pokat hoz ránk, vásárlókra. (Iván) ■2,8 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 18,20 forint 3,6 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 21,50 1,5 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 15,30 2,8 százalék zsírtartalmú 1 literes féltartós tej 21,50 2,8 százalék zsírtartalmú 0,5 literes féltartós tej 11,60 sovány tejes kakaó 2 decis 7,00 félliteres csokoládés tej 17,00 félliteres karamellás tej 10,70 20 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 18,40 12 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 14,50 16 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 17,30 2 decis joghurt 7,90 gyümölcsös joghurtok 10,10 zsíros kefir 2 decis , 7,90 vaníliás krémpuding, 15 dekás 12,00 Fauna joghurt turmix, 2 decis (málnás) 10,50 2 decis habtejszín 25,70 kávétejszín, 10 grammos 2,40 80 százalék zsírtartalmú, 10 deka vaj 18,90 Margaréta vaj, 25 dekás 52,30 Szendvicsvaj (fóliában), 20 dekás 37,20 Parmezán reszelt sajt, 1 kilogramm 260,00 Pannónia sajt (tömb), 1 kilogramm 280,00 Hajdú sajt, 1 kilogramm 240,00 Trappista sajt, 1 kilogramm 220,00 Vidámi sajt, 1 kilogramm 205,00 Zalai füstölt, szeletelt, 1 kilogramm 270,00 Márványsajt, 1 kilogramm 205,00 Bakony Camember, 10 deka 26,90 Sed Brie sajt, 12,5 deka (fóliában) 33,90 C-vitaminos sajt, 20 deka dobozban) 45,60 Frankfurti kolbászízű sajt (tömlőben) 23,00 Félzsíros tehéntúró, 0,5 kilogramm 37,50 Juhtúró, 1 kilogramm 180,00 Meggyes, habosított túrókrém, 12,5 deka 15,00 Gomolyatúró alufóliában, 10 deka 17,80 Zsíros tejpor, 1 kilogramm 179,00 Sovány tejpor, 1 kilogramm 136,00 Cukrozott, sűrített tej tubusban, 20 deka 21,00

Next