Népszava, 1990. január (118. évfolyam, 1–26. sz.)

1990-01-22 / 18. szám

2 ­ A francia sajtó méltatja Mitterrand budapesti látogatását A nézetazonosságot, az egyet­értést, az európai konföderá­ció gondolatának részletesebb kifejtéseit emelik ki a fonto­sabb francia lapok Mitter­rand elnök budapesti látoga­tásáról közölt beszámolóik­ban. A Le Quotidien de Pa­ris címében is azt írja, hogy Budapest és Párizs között „szívélyes egyetértés” alakult ki. A lapok bőségesen idéz­e­nek azokból a megállapítá­sokból, amelyek a francia el­nök és Szűrös Mátyás közös sajtókonferenciáján hangzot­tak el, beleértve Mitterrand megállapításait a nemzetiségi problémák megoldásáról és Gorbacsov megsegítéséről, Szűrös Mátyás kijelentéseit arról, hogy Magyarország vissza akar térni Európához. Beszámolnak a lapok arról is, hogy a Francia Köztársa­ság elnöke, első külföldi ál­lamfőként megkoszorúzta Nagy Imre sírját. „A magyarok szomjaznak arra, hogy Európa tudomásul vegye őket és ismét részesei legyenek annak a családnak, amelyből negyven éven át ki voltak rekesztve. Ezt han­goztatták két napon át fran­cia vendégüknek, akit a visz­­szatérés egyik kulcsemberé­nek tekintenek” — írja a Li­beration beszámolója. A lap aláhúzza, hogy Magyarorszá­gon jó fogadtatásban része­sült a francia elnök javas­lata egy európai konföderá­ció létrehozására. „Ez a gon­dolat csábítólag hat a ma­gyarokra, akik jól tudják, még igen hosszú időre lesz szükségük, hogy elérjék az EGK-tagsághoz szükséges gazdasági szintet.” A befo­lyásos újság szerint az Eu­rópa jövőjéről kialakult fran­cia—magyar egyetértésnek gazdasági téren is fontosabb kapcsolatokhoz kell vezetnie. A Le Quotidien de Paris megállapítja: a hivatalos lá­togatás eredményeként „a francia és a magyar állam vezetője között a legtöbb vi­tatott nagy kérdésben csak­nem teljes volt a nézetazo­nosság”. A Le Figaro szerint Mitterrand behatóan tudott tájékozódni a magyar politi­kai életről, s úgy találta: minden tárgyalópartnerét két kérdés foglalkoztatja: hogyan lehet Magyarországon megvalósítani a demokráciát, s hogyan lehet integrálódni az európai folyamatokba. Ugyancsak több lap tér vissza szombaton arra, hogy Magyarország — Csehszlová­kiával és Lengyelországgal együtt — a területén állomá­sozó szovjet csapatok gyors kivonását sürgeti. A Libéra­­tion terjedelmes írása ezzel kapcsolatban kiemeli: most először fordult elő a bécsi le­szerelési tárgyalásokon, hogy bármelyik katonai szer­ződés — a Varsói Szerződés és a NATO — egy tagállama nem az egész szerződés ne­vében, hanem önállóan ter­jesztett elő nagy fontosságú javaslatot. (MTI) ­a K­ir­se Vik­i kinyilvánította függetlenségét (Folytatás az 1. oldalról) nak lehetőségeit és a köztár­sasági vezetés válságának felszámolására hozandó in­tézkedéseket. A szombat hajnalban Ba­kuban érvénybe lépett rend­kívüli állapot kihirdetésének körülményeiről tartott szom­bat délután Moszkvában saj­tótájékoztatót Alekszandr Besszmertnih, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese. A miniszterhelyettes be­szélt azokról az akciókról, amelyekkel a szélsőséges na­cionalista elemek megbéní­tották a normális életet, és az emberek fizikai létét ve­szélyeztették. Az elmúlt na­pok intézkedései hatástala­nok maradtak, s a hatalom­mal szembefordult erők lét­rehozták a maguk vezérka­rát, hogy megakadályozzák az állami szervek munkáját, s magukhoz ragadják a ha­talmat. Az azerbajdzsáni vérontás ellen tüntetett békésen szom­bat délután Moszkva belvá­rosában mintegy 2­ 300 azer­bajdzsáni. A tüntetést a je­lek szerint a hatóságok enge­délyezték, mert a Gorkij utcán rendőrök vigyázták a menet biztonságát. A moszkvai rádió helyszí­ni tudósítójának beszámolója szerint a Bakuba érkező bel­ügyi csapatok és a hadsereg egységei szombaton heves el­lenállásba ütköztek. A tűz­­párbajnak halálos és sebe­sült áldozatai is vannak. Pontos adatok egyelőre nem ismeretesek. A szovjet bel­ügyminisztériumtól kapott vasárnap reggeli legfrissebb információk szerint a konf­liktusnak eddig 62 halálos áldozata van, a sebesültek száma megközelíti a három­százat. A helyzetről nyilatkozott a szombat esti Izvesztyijának Borisz Omelicsev vezérezre­des, a szovjet­­vezérkari fő­nök első helyettese. Mint mondotta: a hadsereg egysé­gei és a belügyi csapatok gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták Baku fontosabb pontjait, őrzik a párt-, kor­mány- és közintézményeket. A fegyveres erők egységei el­foglalták a város fontosabb tereit is, hogy megakadályoz­zák a lakosság gyülekezését, a páncélozott harcjárművek pedig folyamatosan járőröz­­nek az utcákon. Omelicsev azt is elmondta, hogy folya­matosan újabb c­sapaterősíté­­sek érkeznek a tartalékos egységek felváltására, ame­lyeket január 24-ig teljesen kivonnak a válságövezetből. Az iráni határ mentén fek­vő Nahicseváni Autonóm Köztársaság, amely közigaz­gatásilag Azerbajdzsánhoz tartozik, szombaton kinyil­vánította függetlenségét. . A nahicseváni parlamenti képviselők szombaton, az au­tonóm köztársaság függet­lenségének kinyilvánításával egy időben az iráni és a török kormányhoz intézett felhívá­sukban politikai és katonai támogatást is kértek. A függetlenségi nyilatko­zat nyomán tovább éleződött a helyzet a térségben. A szombati megmozdulások résztvevői követelték a Na­­hicsevánban tartózkodó szovjet határőr-alakulatok kivonását. A TASZSZ helyszíni jelen­tése szerint a szovjet királyi határon az iráni határrend­­őrség mintegy száz fegyvere­se jelent meg és a török ha­táron is jelentős erőket von­tak össze, hogy megakadá­lyozzák a menekültek töme­ges behatolását. A határőr­egységek mellett a belügyi csapatok és a KGB egységei is a helyszínre érkeztek, hogy véget vessenek a tavaly év vége óta tartó zavargásoknak és határsértéseknek. A Fehér Ház szombaton nyilatkozatban támogatta a szovjet kormány jogát ah­hoz, hogy fenntartsa a ren­det Azerbajdzsánban, és megvédje állampolgárainak biztonságát. A nyilatkozat egyúttal rámutatott,­­hogy a rend fenntartása nem jelent­heti a politikai jogok korlá­tozását. Hasaparavntik is menekülni kellett Rokonaival menekülésre kényszerült a szovjet sakk­világbajnok, Garri Kaszpa­­rov, aki Bakuban él, és fé­lig örmény származású. A nagymestert is életveszély fenyegette a nemzeti zavar­gások sújtotta azerbajdzsán városban. Erről, és az el­múlt napok tragikus esemé­nyeiről Kaszparov a dán Ekstra Bladet című napilap­nak nyilatkozott. Tudtam, hogy Bakuban veszélyes helyzet alakult­­ki, ezért január 5-én, úgy dön­töttem, hazamegyek, és meg­látogatom a családomat — mondta a világbajnok. — Ami az elmúlt héten történt, az minden képzeletet felül­múlt. Baku valóságos po­kollá változott: a terroristák válogatás nélkül öldöstek fiatalokat, időseket egyaránt. (MTI) Az általános választások után Magyarországot felveszik az Európa Tanácsba (Folytatás az 1. oldalról) nyert a helyszínen tanulmá­nyozza majd. Magyarország teljes jogú tagként való csatlakozása lesz az első eset, hogy a Varsói Szerződés egyik tagállamát felveszik a szervezetbe — ál­lapítja meg a Mainicsi Sim­­bun, azt is valószínűsítve, hogy a többi kelet-európai ország is kéri majd a felvé­telét. Az Európa Tanács demok­ráciafejlesztési bizottságának velencei alakuló ülésén Kul­csár Kálmán igazságügyi miniszter nagy figyelemmel kísért felszólalásában ismer­tette azokat az alkotmányos, intézményi és jogrendi vál­tozásokat, amelyeket Ma­gyarországon az elmúlt év­ben hajtottak végre a demok­ratikus jogállam kialakítása érdekében (alkotmánymódo­sítás, a többpártrendszer in­tézményesítése, választási törvény, az emberi jogok ga­ranciáinak növelése stb.). A demokratikus jogok ke­let-európai érvényesítésének feladatai között hangsúlyos helyet kért a nemzeti kisebb­ségek jogvédelmének. „Ez sohasem állt a nyugat-euró­pai jogi gondolkodás közép­pontjában, míg Közép- és Kelet-Európában a probléma óriási feszültségek és törté­nelmi ellenségeskedések for­rása” — mutatott rá. A nem­zetiségi önkormányzatok ki­alakítását, a nemzetiségi nyelvek, kultúrák jogvédel­mét, garanciáit, a megalaku­ló bizottság figyelmébe aján­lotta. Az ülés elnöke nyug­tázta ezt, kijelentette: egyik első témaként tűzi napirend­jére a kérdést a demokrácia­­fejlesztő jogi bizottság. Kulcsár Kálmán a velen­cei tanácskozás alatt találko­zott és megbeszélést folyta­tott Giuliano Vassalli olasz igazságügyi miniszterrel, egyebek között arról, milyen teendők szükségesek még ah­hoz, hogy az Európa Tanács szakértői bizottsága elfogad­ja a magyar intézményi és jogrendet, és ezzel felvételre ajánlja Magyarországot a strasbourgi székhelyű nem­zetközi szervezetbe. Megvi­tatták ezenkívül a magyar— olasz kölcsönös jogsegély­egyezmény eddigi tapasztala­tait is, megállapítva: nincs probléma annak működésé­ben. Magyar vélemények a prágai emberi jogi tanácskozásról A prágai emberi jogi tanács­kozás magyar résztvevői nyi­latkozatot adtak az MTI és a Magyar Nemzet prágai tudó­sítóinak. Illyés Mária, aki részt vett a határozat nemzetiségekről szóló részének a kidolgozásá­ban, azt hangoztatta: nagyon fontosnak tartja, hogy a konferenciát olyan pillanat­ban hívták össze, amikor a barátság szálai erősek, ami­kor a romániai, a csehszlo­vákiai események hatására ezekben az országokban a többségi nemzet és a kisebb­ségek baráti érzésekben tud­tak összefogni. A szlovákiai magyarságot képviselő Gyimesi György, a Csemadok központi bizott­sága elnökségének tagja ar­ról beszélt, hogy a csehszlo­vákiai megújulási mozgalom győzelmével Csehszlovákiá­ban a nemzetiségi kérdést is másképpen bírálják el, de még nem alakult ki egységes nézet a kisebbségeket illető­en, s a mai napig nincs in­tézményesítve a nemzetisé­gek védelme. Az ígéret elle­nére a szövetségi kormány­ban nem hoztak létre nemze­tiségi minisztériumot, és a tervezett új választási tör­vény sem biztosítja közvet­lenül a nemzetiségek képvi­seleti jogát a parlamentben. Mivel az új választási tör­vény nem teszi lehetővé, hogy kulturális vagy más ér­dekszövetségek is képviselő­­jelölteket állítsanak, most a Csemadok azt fontolgatja, hogy a többi szlovákiai ki­sebbség részvételével egy kö­zös nemzetiségi pártot ala­pítanak, amelynek a magyar szekciója önállóan működ­hetne, a Csemadok pedig más néven, de hasonló prog­rammal folytassa kulturális tevékenységét. Tömegtüntetés a független Ukrajnáért Tüntetők alkottak vasárnap élőláncot Kijev és Lvov kö­zött, hogy megemlékezzenek az alig néhány hétig fennál­lott független és egységes Ukrán Köztársaság kikiáltá­sának 71. évfordulójáról. A Kijev és az ötszáz kilométer­re levő nyugat-ukrajnai Lvov között felálló élőláncban a szervezők szerint mintegy százezer ember vett részt. Kijev központjában vasár­nap az emberek sárga-kék nemzetiszínű zászlókkal in­tegettek, a transzparensek az egységes és független Ukraj­nát éltették. A kijevi hatósá­gok által engedélyezett békés tüntetést a RUH ukrán nem­zeti mozgalom szervezte. A mozgalom a szovjet köztár­saságok önkéntes szövetségét hirdeti, de van egy erős füg­getlenségi szárnya is. Kijevben 1919. január 22- én kiáltották ki a korábbi orosz területen létrejött Uk­rán Köztársaság (Nyugat- Ukrajna) és az összeomlott Osztrák—Magyar Monarchia területén megalakult Nyu­gat-ukrajnai Köztársaság egyesülését és függetlensé­gét. Viktor Lincsevszki, a RUH szóvivője szerint a független Ukrajna megalakítói tudták, hogy fáradozásuk kudarcra van ítélve, de történelmi pre­cedenst akartak teremteni. Egyik célunk éppen annak megtanítása, hogy a függet­lenségnek legitim történelmi alapja van — mondotta az AP amerikai hírügynökség tudósítójának. (AP) ­■ Romániában megkezdik a bűnösök felelősségre vonását (Folytatás az 1. oldalról) Iol Dina, Gere Mihály, Su­­zana Gadea, Nicolae Giosan, Ana Muresan, Cornel Pa­­coste, Tudor Postelnicu, Ion Stoian, Vasile Barbulescu, Constantin Radu. Nicun kí­vül a diktátor házaspár má­sik két gyermeke, Zoja és Valentin is letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást. A politikai vezetők közül Ion Dinca látszik a legjobban megtörtnek. Mint a főálllam­­ügyész közölte: sírógörcsök gyötrik. Cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amely szerint Ceausescu lánya, Zoja állí­tólag éhségsztrájkot kezdett volna. A politikai vádlottak zöme „együttműködési kész­séget tanúsít a kihallgatáso­kon”. Temesváron a­­ katonai törvényszéken szintén elké­szültek a periratokkal, és néhány napon belül 22 olyan személy kerül a vád­lottak padjára, akiket nép­irtással vádolnak. A katonai ügyészség ezenkívül 40 gya­núsított ügyében folytatja a vizsgálatot. Ők azok a sze­mélyek, akik szintén alapo­san gyanúsíthatók a terror­­cselekmények irányításával. Sajtójelentések szerint Te­mesváron nagyarányú vizs­gálatokat végeznek, hogy újabb bizonyítékokat sze­rezzenek be, s mindazokat, akiknek valamilyen részük van a temesvári gyilkos megtorlásban, a katonai bí­róság elé állítsák. HÉTFŐ, 1­990. JANUÁR 22. NÉPSZAVA ! Párhuzamok Újjászületik-e hamvaiból a lengyel baloldal, talán ez az előttünk álló hét legizgalmasabb kérdése. A LEMP hét végén kezdődő kongresszusán hasonló mutatvány­ra készül, mint amilyet nálunk próbált végrehajtani a kommunista párt. Varsóban nyilván az önmegsemmi­sítő magyar pártkongresszus tapasztalatait is tanulmá­nyozták. Ott, ha úgy vesszük, már némiképp tisztább a kép. A lengyel kommunisták túljutottak a nagy meg­mérettetésen, s a megsemmisítő választási kudarc nyo­mán át kellett adniuk a kormányrudat. A baloldal ma Lengyelországban kényelmes ellenzé­ki pozícióból kereshet új utakat. De hogy milyen lesz ez az út? A lengyel szocialista hagyományok újjáélesz­tését javasolják sokan, s a LEMP helyére lépő új párt a nyugat-európai szociáldemokráciához közeledne. De azt még Varsóban sem tudják, egy párt alakul-e, avagy sok; merre tartanak a keményvonalasok, mer­re a reformerek, egyáltalán, maradtak-e még hiteles vezetők — és maradtak-e tömegek — a lengyel balol­dalon. S nem kell messzire menni a hazai párhuzam­keresésben, ha látjuk, hogyan lehetetlenült a lengyel reform egyik legelső szószólója, kezdeményezője, a je­lenlegi első titkár, Rakowski. RMDSZ-ÉRTEKEZLET Február 24—25-én, Sep­­siszentgyörgyön rendezi második országos kül­döttértekezletét a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség. Erről vasárnap Bukarestben tartott ülé­sén döntött az ideiglenes intézőbizottság, amely Domokos Géza elnökle­tével tanácskozott. A sep­siszentgyörgyi küldött­­értekezlet készíti majd elő a szövetség — vár­hatóan áprilisban rende­zendő — országos kong­resszusát. TÜNTETÉS MONGÓLIÁBAN A mongol hatóságok ti­lalmát megszegve, mint­egy hétezren tüntettek vasárnap a mongol fő­város központi terén az emberi jogok érvényesí­tését, szabadságot és mélyreható politikai vál­tozásokat követelve. A tüntetés résztvevői a pártelit kiváltságainak i m­egszüntetését és ötórás munkahetet követelő táb­lákkal érkeztek.­­Hango­san éltették a megmozdu­lást szervező ellenzéki csoport, a Mongol De­mokratikus Szövetség ve­zetőit. LESZÁLLT A COLUMBIA Szombaton, a kaliforniai Edwards támaszpontra leszállt a Columbia űr­repülőgép. A földet érés késett két napot, miért el­romlott az egyik számító­gép, és az időjárási vi­szonyok sem tették lehe­tővé a biztonságos leszál­lást. Végül Brandenstein pa­rancsnok kézi irányítással szállt le a 102 tonnás űr­repülőgép, 11 tonnás te­herrel, egy befogott mű­holddal. MILOVICS NYILATKOZATA Magyar partnereimmel folytatott hivatalos tár­gyalásaimon a többi kö­zött hangsúlyoztuk, hogy kölcsönösen fokozott erő­feszítéseket teszünk az országainkban élő nem­zetiségek helyzetének ja­vítására — jelentette ki budapesti látogatásáról Zágrábba visszaérkezve a­­horvát köztársasági kor­mány elnöke, Antun Mi­­lovics. DUBLINI HATÁROZAT Az Európai Közösség kül­ügyminiszterei vasárnap­ra virradóra véget ért, kötetlen, dublini találko­zójukon elvi támogatá­sukról biztosították azt a szovjet javaslatot, hogy a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország idén tartson csúcsértekezletet. WEISS A SZLOVÁK KP ELNÖKE A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Peter Weisst választotta meg a párt új elnökévé. A korábban KB-titkári funkciót betöltő Weiss Jan Sirokyt váltja fel eb­ben a tisztségben. A LEMP-VAGYON SORSA A Szolidaritásnak meg a Lengyel Egyesült Mun­káspárt január 27-én kez­dődő, rendkívüli kong­resszusa előtti időpontra sikerült a törvényhozás napirendjére tűzetnie a Szolidaritás 93 képviselő­jének követelésére a LEMP vagyonának álla­mosítását tartalmazó tör­vénytervezetet. Genscher szerint A nyugatnak érdeke a szovjet reformpolitika elősegítése A Nyugatnak nem találgat­nia kell, hogy Gorbacsov re­formpolitikája megbukik-e vagy nem, hanem saját ér­dekében előmozdítani e poli­tika sikerét. Többek között erről beszélt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter vasárnap Bonn­ban három osztrák újságíró­nak adott interjújában, ame­lyet az osztrák televízió egye­nesben közvetített. Genscher kifejezte meg­győződését, hogy a Gorba­csov által elindított demok­ratikus átalakítási folyamat nem fordítható vissza, bár a kiváltságaikat féltő erők kö­rében természetesen ellenzői is vannak, s előrehaladását a nemzetiségi viszálykodások is veszélyeztetik. A politikus kifejtette azt a véleményét, hogy az egysé­ges Európa megteremtése esélyt kínál a németkérdés megoldására. Mint mondta, a német egység az európai egység alapkérdése is, de rendezése csak a német na­cionalizmus veszélyének új­jáéledése nélkül képzelhető, el, tehát nem egy „német Európa”, hanem egy „euró­pai Németország” kialakítá­sa a távlati cél. (MTI) Véres összecsapás India északi részén Legalább húsz halottja van az indiai katonaság és a Kas­mír függetlenségét követelő tüntetők összecsapásának, amely vasárnap zajlott le Dzsammu és Kasmír szövet­ségi állam fővárosában, Sri­­nagarban. A tüntetők tízezrei a kijá­rási tilalom dacára vonultak a város utcáira Kasmír elsza­kadását hangoztató jelsza­vakkal. A katonaság fegyve­rekkel és könnygázzal tá­madt rájuk. A tüntető mu­zulmán szélsőségesek sorai­ból is lőttek az indiai kato­nákra. A felvonulást a hírek sze­rint a katonaság házkutatá­sai és az ezek során végre­hajtott letartóztatások vál­tották ki. Sokan már akkor az utcára vonultak és össze­csaptak az ellenük kivezé­nyelt katonákkal. Meg nem erősített hírek szerint ezek­nek az összecsapásoknak is voltak halottjai és sebesült­jei. (Reuter)

Next