Népszava, 1990. június (118. évfolyam, 127–152. sz.)

1990-06-01 / 127. szám

2 Kiküldött munkatársunk jelentése a washingtoni csúcsról (Folytatás az 1. oldalról) mor a peresztrojka sikerét kívánja — hangsúlyozta az elnök, majd hozzátette: meggyőződése, hogy nincs visszatérés a választott útról, csak előre szabad menni. Mihail Gorbacsov válaszbeszédében határozottan síkra szállt a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Azt a reményét hangoztatta, hogy ez a csúcstalálkozó eleget fog tenni a nagy várakozásoknak. A szovjet—amerikai viszony ma már a bizalomra és az együttműködésre épül, a két nagyhatalom a kapcsolatok építésében az utóbbi években nagy utat tett meg. Ebben fontos állomás volt első amerikai látogatása, amikor Ronald Reagan akkri amerikai elnökkel aláírták a megállapodást a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról. A szovjet elnök nyomatékosan szólt arról a reményéről is, hogy végleg elmúlt, az az idő, amely a népeket elválasztotta, hogy egyszer s mindenkorra eltűnt a hidegháború, hogy soha többé nem lesznek olyan szörnyű tragédiák, mint a két világháború. A tárgyalásokkal kapcsolatban biztosította a jelenlévőket, hogy szovjet részről felkészültek a kemény munkára, hogy őszintén kívánják ennek a csúcstalálkozónak a sikerét a két nép, egész Európa, és a világ javára. Az ünnepélyes fogadási ceremóniát követően a két elnök azonnal megkezdte a tárgyalásokat, s a két külügyminiszter James Baker és Eduard Sevardnadze is külön megbeszélésre ült le. Egyébként itt, Washingtonban reggel óta egymást érték a nyilatkozatok. Baker, aki szerdán Bush elnök és felesége, valamint az amerikai nép nevében köszöntötte a megérkező Gorbacsov házaspárt, röviddel a tárgyalások nyitánya előtt azt mondta: nem számít arra, hogy a mostani csúcson megállapodás születik a németkérdésben. Nem hagyott kétséget afelől, hogy az amerikai kormány kitart eredeti álláspontja mellett, ragaszkodik az egyesült Németország teljes NATO-tagságához. Mint hangoztatta, ezt akarja Európa, s ezt kívánják azok a VSZ-államok is, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, amelyek saját átalakulásuk mércéjével közelítenek ehhez a problémához. Baker egyúttal síkra szállt az európai átalakulási folyamatok intézményesítése mellett, és azért is, hogy a NATO-t politikai szervezetté alakítsák át. A napirenden szereplő kérdések amerikai fontossági rangsorának megváltozását mutatja, hogy az amerikai külügyminiszter ebben a nyilatkozatában már nem az egyesült Németország politikai és katonai státusának tisztázását helyezte az első helyre, hanem Mihail Gorbacsovhoz hasonlóan a fegyverkorlátozásban való előrelépés jelentőségét hangsúlyozta. John Sunum fehér házi stábfőnök szintén nyilatkozott. Szavaiból kiderült, aligha lehet számítani áttörésre a kétoldalú gazdasági együttműködésben. Az Egyesült Államok kormánya ragaszkodik ahhoz a feltételhez, hogy csak akkor biztosítja a Szovjetunió számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, és az azt követő gazdasági könnyítéseket, ha elfogadják a szovjet kivándorlási törvényt. Brent Scowcroft nemzetbiztonsági főtanácsadó ugyanakkor a tárgyalási témákkal kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió érzékenységére is tekintettel kell lenni. Szavaiból kitűnt, hogy a kormányzat a hangsúlyt a peresztrojka támogatására helyezi, s már kevésbé köti a nagyhatalmi viszonyt Gorbacsov személyes politikai jövőjéhez. Scowcroft is utalt a július elején sorra kerülő NATO-csúcs jelentőségére, amely már az új Európához, a gyorsan átalakuló világhoz való igazodás jegyében zajlik majd. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó ugyanakkor nyitva hagyta a kereskedelmi megállapodás lehetőségét. Szovjet részről megszólaltatták Georgij Arbatovot, a moszkvai Egyesült Államok- és Kanada-kutató intézet igazgatóját, aki azt hangoztatta, hogy nem csupán szavakban kell deklarálni a hidegháború végét, de tettekkel is bizonyítani kell. Szovjet részről haladást szeretnének elérni mind a nukleáris, mind a vegyi, mind pedig a hagyományos fegyverek csökkentése terén, hasonló szándék vezérli elvben az amerikai felet is.. Ugyanakkor némi „árukapcsolás" is megfigyelhető a Bush-kormányzat magatartásában. A németkérdésben és Litvánia ügyében remélt gorbacsovi kompromisszumkészségtől teszik függővé, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásáról most megszülető elvi egyezségen túl a START egyezmény részleteinek tisztázását is elkezdik-e. Kocsi Margit , Ro Te Vu dél-koreai államfő és Mihail Gorbacsov hétfőn találkozik San Franciscóban, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról és a diplomáciai kapcsolatfelvételről, valamint a Koreai-félsziget békéjéről és biztonságáról tárgyaljon — jelentették be hivatalosan Szöulban csütörtökön. Ilnivel megbeszélései Landsbergissel (Folytatás az I. oldalról) fejleményekről, illetve Vilnius együttműködéséről Lettországgal és Észtországgal. A megbeszélésen Havel ismét támogatásáról biztosította Litvániának a nemzeti és atlanti önállóságra vonatkozó követeléseit. Ugyanakkor megemlítve Mihail Gorbacsov érdemeit abban, hogy megváltozott a politikai helyzet Közép- és Kelet-Európában, ahová — mint Havel hangsúlyozta — Litvánia is tartozik. Mint a tárgyalásokról kiadott közleményben olvasható, Havel és Landsberg is véleményt cseréltek a konkrét együttműködés lehetőségeiről a gazdaság, a kultúra és a politika területén, illetve annak lehetőségeiről, hogy a balti országok részt vehessenek a helsinki folyamatban. Ha Litvániában a magyarországi 1956-os és a csehszlovákiai 1968-as szovjet beavatkozáshoz hasonló történnék, a litván nemzet sokkal rövidebb idő alatt érné el a szabadságát, mint az a harminc vagy húsz év, amelyre Magyarországnak vagy Csehszlovákiának volt szüksége — jelentette ki a csehszlovák diákság képviselőivel tartott találkozóján Landsbergis. Landsbergis csütörtökön találkozott Zdenek Jicinskyvel, a csehszlovák parlament alelnökivel, Jaroslav Sabatával, a külügyi bizottság elnökével, illetve aPolgári Fórum képviselőivel. Elutazása előtt nemzetközi sajtótájékoztatón összegezte csehszlovákiai útjának eredményeit. A diákok képviselőivel találkozva Landsberg is hangoztatta, hogy a magyarországihoz vagy a csehszlovákiaihoz hasonló szovjet beavatkozás a Szovjetunió gyors széteséséhez vezetne, független köztársaságok jönnének létre, amelyek senkit sem nyomnának el. Sajtóértekezletén a litván elnök azt állította, hogy hazájára a Szovjetunió gazdasági és politikai bojkottot egyaránt ki akar terjeszteni. Ezzel összefüggésben aláhúzta prágai megbeszéléseinek fontosságát. Mint mondotta, ezek nemcsak a litván és csehszlovák kapcsolatokat, hanem az egész kelet-európai folyamatot, illetve mindazt érintik, ami most végbemegy a Szovjetunióban A litván elnök kitért az elől a kérdés elől, hogy milyen konkrét segítséget várhat Csehszlovákiától, de megemlítette: legnagyobb gondjaik az elektromosenergia- és melegvíz-ellátással, a szállítással, az egészségügyi ellátással vannak és számolniuk kell a nagy, mesterséges munkanélküliséggel is. Arra a kérdésre, hogy Jelcinnek az orosz föderáció elnökévé való választásával változik-e Litvánia helyzete, Landsberg is igenlően válaszolt. Utalt arra, hogy Jelcin igen határozottan elítélte a Litvánia elleni blokádot és hogy személye szorosan öszszekapcsolódik az orosz demokratikus mozgalommal. (MTI) m a hói nagyhatalmat vádolja Terik Aziz iraki külügyminiszter csütörtökön sürgette Moszkvát és Washingtont, hogy könnyítsék meg a szovjet zsidók kivándorlását Izraelen kívül más országokba is. Az iraki diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy minden tevékenység, amely a zsidó emigránsok kiáramlását segíti — beleértve letelepítésüket is a megszállt arab területeken —, az arabok szempontjából ellenséges cselekedetnek minősül. Az arab világ felülvizsgálja kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek közreműködnek a Közel-Kelet „demográfiai arculatának megváltoztatásában" — tette hozzá a külügyminiszter, aki az arab csúcstalálkozó befejezte után egy nappal tartón sajtóértekezletet. Tárik Aziz a két nagyhatalmat vádolta a szovjet zsidók nagyarányú izraeli bevándorlásáért. Szerinte a Szovjetunióban és más országokban élő zsidók egy jobb élet reményében akarnak emigrálni, s hamegadnák nekik is lehetőséget, szívesen mennének más országokba is. Ezek sorában az Egyesült Államokat, Kanadát és Ausztráliát említené, mint olyan államokat, amelyekben mind a mai napig vannak óriási kiterjedésű lakatlan vagy gyéren lakott területek. Az izraeli hatóságok becslései szerint mintegy 751 000 szovjet zsidó készül Izraelbe emigrálni a következő öt év során. A kivándorlási hullám tranzitútvonalai jelenleg Lengyelországon, Finnországon, Ausztrián és Magyarországon keresztül vezetnek. (AFP) Címereltávolítás az NDK-ban A keletnémet parlament csütörtökön megszavazta a Német Szociális Uniónak (DSU) azt az indítványát, hogy az NDK középületeiből és középületeiről haladéktalanul távolítsák el az ország kalászkoszorúban kalapácsos, körzős címerét. Ahol ez műszaki vagy pénzügyi okból nem lehetséges, ott a címert le kell takarni — hangzik a határozatban. Előzőleg rövid közjáték szakította félbe a honatyák tevékenységét. A látogatók részére fenntartott karzaton két vidéki fiatalember hatalmas transzparenst feszített ki. A szöveg akkor vált láthatóvá, amikor egy CSU- párti képviselő az NDK állami címerének a középületekről való eltávolítását követelte. A transzparens készítői a népakarat semmibevételének minősítették az, hogy a jelenlegi kormányzat az alkotmány figyelmen kívül hagyásával irányítja az országot és népszavazást követeltek egy új alkotmányról. A Népi Kamara a nap folyamán a pártok vagyonának ellenőrzésével és az útlevéltörvény módosításával is foglalkozott. Az ülést — főleg az első napirendi pont kapcsán — a kormányzó és az ellenzéki pártok heves, néhol túlfűtött szópárbaja jellemezte. A koalíciós pártok frakcióinak közösen beterjesztett javaslata alapján kormánybizottság alakul, amely június 80-ig fölméri és jegyzékbe veszi az egyes politikai pártok, illetve hozzájuk tartozó tömegszervezetek vagyonát. Gregor Gysi, a legerősebb ellenzéki frakció, a MSZP nevében párját ritkítónak minősítette az eljárást, rámutatva, hogy a vagyonkezelői intézmény életre hívása voltaképppen az ellenzék megsemmisítését célozza. A Népi Kamara nagy többséggel jóváhagyta az útlevéltörvény módosítását. Ennek értelmében ezentúl az NDK polgárai útlevél és vízum nélkül, pusztán személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak az NSZK- ba és Nyugat-Berlinbe. (MTI) Bécs brit védelmi miniszter is aggódna Nagy-Britannia álláspontja szerint a helsinki folyamat csúcsértekezletének idei megtartásához elengedhetetlen, hogy előzőleg kidolgozzák a huszonhárom NATO- és VSZ-tagállam első leszerelési szerződését az európai hagyományos haderő csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Ezt a véleményt Archie Hamilton brit védelmi államminiszter fejtette ki csütörtökön az osztrák fővárosban, a ,,Huszonhármak” küldöttségeinek plenáris ülésén. A felszólalása után tartott sajtótájékoztatón a brit politikus hangoztatta azt is, hogy a bécsi szerződésnek még az egyesülő Németországban tartandó választások előtt létre kellene jönnie. Hivatalos beszédében Hamilton rámutatott: a bécsi tárgyalások tavaly márciusi kezdete óta Európában nagy változások történtek, de ezek nem csökkentették e leszerelési fórum jelentőségét, sőt, növelték az itteni megegyezés esélyeit. Min mondta, a nyugati és keleti közvélemény aligha értené meg, hogy ebben a helyzetben miért nem sikerül Bécsben gyors megoldást találni olyan megállapodásra, amely megszüntetné a földrészen a hagyományos haderő megoszlásában mutatkozó nagy egyenetlenségeket, lényegesen csökkentené a fegyveres erők és fegyverzetek szintjét, s megfelelő kereteket hozna létre egész Európa tartós biztonságához. A sajtótájékoztatón Archie Hamilton arról is beszélt, hogy ha a két német állam a NATO tagja akar lenni,akkor ezt a kívánságukat tiszteletben kell tartani, annál is inkább, mert ez — nézete szerint — jobban szolgálná a Szovjetunió érdekeit és Európa biztonságát, mint az egyesülő Németország „semlegesítése". Ami az NDK-ban állomásozó szovjet csapatok sorsát illeti, kijelentette: ha szovjet védelmi miniszter lenne, akkor ez őt is erősen aggasztaná olyan időszakban, amikor az NDK az NSZK-val való egyesülésre törekszik. Egy kérdésre válaszolva a brit miniszter közölte, hogy nem ért egyet azzal a felfogással, amely szerint a két katonai tömb leszerelési tárgyalásait a Varsói Szerződés szervezetének elkezdődni felbomlása értelmetlenné teszi. (MTI) PÉNTEK, 1990. JÚNIUS 1. NÉPSZAVA PHENJANI AJÁNLAT SZÖULNAK Észak-Korea az által befagyasztott párbeszéd felújítását javasolta csütörtökön Dél-Koreának, alig néhány órával Mihail Gorbacsov szovjet és a Ro Te Vu dél-koreai elnök találkozójának hivatalos bejelentése után. A szöuli illetékesekkel korábban tárgyaló északi kormány-, parlamenti, vöröskeresztes- és sportküldöttségek közös nyilatkozatban kezdeményezték ,,a felfüggesztett párbeszéd haladéktalan folytatását”. Az év elején Észak-Korea felfüggesztette az említett négy csatornán folytatott párbeszédet, mert tiltakozása ellenére — csakúgy mint eddig —, az idén is megtartották a Team Spirit fedőnevű amerikai—délkoreai közös hadgyakorlatot. GÖRÖG FEGYVERÜZLET ! Görögország újra akarja tárgyalni a negyven francia Mirage—2000 és negyven amerikai F—16-os vadászgép megvásárlásáról évekkel ezelőtt kötött szerződéseket. Ezt Konsztantin Micotakisz miniszterelnök jelentette be csütörtökön Athénban a görög kabinet ülése után tartott sajtóértekezleten. METRÓSZTRÁJK PÁRIZSBAN Hat vonalon el sem indultak, a többin csak nagy kihagyásokkal közlekedtek csütörtök reggel a metrószerelvények Párizsban, mivel a vonatvezetők és az állomások személyzetének nagy része egynapos figyelmeztető sztrájkba lépett. A sztrájkot főként azért hirdették meg, mert a híres párizsi földalatti szerelvényein és állomásain az utóbbi időben rohamosan romlott a biztonság és sem a közlekedési válla- l lat, sem a rendőrség nem képes a jelenlegi erőkkel fenntartani a rendet a kritikus pontokon. A met- író igazgatósága azt ígérte, hogy napközben valak I melyest javít a forgalmon, de figyelmeztette az utasokat, hogy egyetlen vonalon se számítsanak rendes forgalomra. MONGOL SZAKSZERVEZETEK A Mongol Szakszervezeti Szövetség a július 29-én sorra kerülő általános választásokon meg akarja őrizni autonóm helyzetét, de szolidaritást vállal a hatalmon lévő kommunista párttal. Az ADN hír-ügynökség szerint a szövetség központi bizottsága, egy héttel a szakszervezetek rendkívüli kongresszusa előtt, Ulánbátor-ban nyilvánosságra hozott közleményében hangsúlyozta: támogatja mindazon erőket, amelyek „valóban képesek megvédeni az ország és a nép alapvető érdekeit”. ÚJ MODUL A MÍRRE A bajkonuri repülőtérről csütörtökön, moszkvai idő szerint 14 óra 33 pereni Föld körüli pályára állították a Krisztull űrmodult. A csaknem 20 tonnás szerkezet a tervek szerint június 6-án dokkol a Mír űrállomáshoz, jelentősen kibővítve a szovjet űrlaboratórium hasznos terét. Az új űrlaborattóriumban „ipari méretekben” fognak gyártani félvezetőket, kristályokat. Elmaradt sajtóértekezlet Szakítópróba Kínában ? Három ismert kínai ellenzéki, akik részt vettek a tavaly lezajlott pekingi demokratikus mozgalomban, csütörtökre sajtóértekezletet hirdetett meg Pekingben. A sajtóértekezlet célja az lett volna, hogy felolvassák azt a levelet, amelyet a kínai kormánynak címeztek és amelyben követelik, hogy a hatóságok bocsássák szabadon egy negyedik társukat, akit a múlt év júniusa óta tartanak fogságban. A három ellenzéki , Hou Tö-csien Tajvanról Kínába hazatelepült rock-énekes, Kao Hszin egyetemi előadó és Csou Tao közgazdász — közös levélben szólítja fel a pekingi kormányt arra, hogy bocsássa szabadon Liu Hsziao-pót, a pekingi tanárképző főiskola tanárát. Követelésüket egyebek között azzal támasztják alá, hogy Kína sem hagyhatja figyelmen kívül azt a reform- és demokratizálási folyamatot, amely a szocialista országok többségében végbemegy és nem ragaszkodhat a végtelenségig az elnyomás módszeréhez. Ajóelőre bejelentett sajtóértekezlet, amelyre Hongkongból és Makaóról is érkeztek újságírók Pekingbe, elmaradt, mert a három ellenzéki nyomtalanul eltűnt. Mint hongkongi lapokban adott nyilatkozatából kiderül, a nyílt levél és a nyilvános sajtóértekezlet kezdeményezője. Hou Tö-csien rockénekes kijelentette: ily módon kívánja próbára tenni a pekingi vezetés tűrőképességét. (MTI) Bulgária Vizsgálat az internálótáborok ügyében A bulgáriai internálótáborokban 1959 és 1961 között 148 ember halt meg. A Lovecs és a Szkravena melletti táborokban összesen 1501 személyt tartottak fogva embertelen körülmények között. A táborok ügyében végzett vizsgálat eredményéről csütörtökön közzétett jelentés szerint az áldozatok egy része a brutális bánásmód, másik részük az embertelen életkörülmények következtében hunyt el, míg többen — nem bírván elviselni a kilátástalan helyzetet — öngyilkosok lettek. A több mint kétszáz tanú meghallgatása alapján készített beszámolóban megállapítják, hogy a táborokban nem volt egészségügyi ellátás, és rendkívüli rossz volt az élelmezés is. (AFP) Bhutto szerint India hajtogat Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök szerint nem zárható ki, hogy a zavargásoktól sújtott dél-pakisztáni Szindh tartományt részleges katonai irányítás vagy közvetlen elnöki kormányzás alá helyezik, ha a törvényes rend fenntartása más módon nem biztosítható. A miniszterelnök-asszony utalása Indiára vonatkozott, amint azt már anyjának, a kormányban tárca nélküli miniszteri tisztséget betöltő Begum Nuszrat Bhuttónak a napokban tett egyik kijelentése világossá tette. Nuszrat Bhutto szerint indiai ügynökök szivárogtak be a Mohadzsir Nemzeti Mozgalom (MQM) nevű szervezet soraiba, márpedig a Szindhben folyó vérontásért az MQM aktivistáit terheli a felelősség. A pakisztáni rádió Benazir Bhutto látogatásának szentelt csütörtöki kommentárjában ugyancsak India számlájára írta az etnikai feszültségek szítását. (MTI)