Népszava, 1991. február (119. évfolyam, 27-50. sz.)

1991-02-01 / 27. szám

4 Külföldön jobb rólunk a vélemény Újabb 500 millió dollár hitel Rendkívüli kiadásaink fede­zésére újabb 500 millió dol­lár hitelre számíthatunk a legfejlettebb ipari országok­tól — közölte Martonyi Já­nos államtitkár, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában csütörtö­kön tartott tájékoztatón, ahol beszámolt a G—24 cso­port képviselőinek szerdai, brüsszeli üléséről. Mint már közöltük, az OECD-tagországok a G—24 csoport keretében koordinál­ják a közép-kelet-európai országoknak nyújtott gazda­sági segítséget. A féléven­ként é s most hatodik alka­lommal­ ülésező testület meghallgatta hat közép­­kelet-európai ország, Bulgá­ria, Lengyelország, Jugo­szlávia, Csehszlovákia, Ro­mánia és természetesen ha­zánk képviselőjének beszá­molóját helyzetükről, a poli­tikai és gazdasági átalaku­lásról. Az ülésen elhangzottak alapján elmondható: Ma­gyarország gazdasági telje­sítményét külföldön jobbnak ítélik, mint itthon. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy az idén a fizetési mér­leg támogatására a már ed­dig kilátásba helyezett for­rásokon túl, újabb hitelt ka­punk. Ennek felét az Európai Közösség garantálja. Az IMF-től remélhető 1,2 milliárd dollár, valamint az Európai Közösség által ko­rábban ígért 870 millió ECU-val együtt, országunk külső finanszírozása az idén biztosított, annál is inkább, mert e hitelek mellett az európai magánbankok to­vábbra is viszonylag kedve­ző feltételekkel hajlandók a Magyar Nemzeti Banknak hitelt adni. Egyébiránt az EGK által nyújtott hitel első 260 mil­liós ECU-s részletének fel­vételére egy nappal koráb­ban írt alá megállapodást az MNB elnöke, ugyancsak Brüsszelben. (A jelenlegi ár­folyamon ez 350 millió dol­lár.) Mindez — a remélhető jó külkereskedelmi teljesít­ménnyel együtt — 1991-ben, a gazdaság átalakulása szem­pontjából e rendkívül kriti­kus esztendőben, megterem­ti a gazdasághoz szükséges forrásokat, s elejét veszi an­nak, hogy az­­Öböl-válság, illetve a rubelelszámolás megszüntetése miatt), orszá­gunkat érő veszteségek eset­leg túlhaladják az elviselhe­tő mértéket. L. P. Meddig torzít a statisztika tükre? A KSH csökkenti adatszolgáltatását A KSH elnöke segítséget kér. Vukovich György tegnapi sajtótájékoztatójának nem titkolt célja az volt, hogy megnyerje az újságírók köz­benjárását egy új típusú kér­dőív kitöltéséhez. A kisze­melt adatszolgáltatók a kis­kereskedők, akiknek tudo­mányos alapon kiválasztott hányada — 15 ezren — arra kényszerül, hogy ez évről hónapról hónapra beszá­moljon boltja forgalmáról. Az adatszolgáltatási fegye­lemmel szembeni kétségek jogosak. Tavaly egy próba­­felvétel során a kiskereske­dők alig több mint fele vá­laszolt a postán küldött kér­désekre. A KSH elnökhelyettesét, Végvári Jenőt kérdeztük, hogy miért esett vissza a nyilvánosságra kerülő sta­tisztikai adatok száma, hol­ott a rendszerváltással a „tit­kos adatokat” radikálisan csökkentették. Az elnökhe­lyettes elismerte az informá­ciókibocsátás lelassulását. Okként a hivatal költségve­tésének központi csökkenté­sét jelölte meg. Kevesebb pénz, kevesebb adat — mon­dotta. Általános meglepetést keltett továbbá az a megálla­pítása, hogy a friss létmini­mumadatok nem ismerete­sek. Viszont 1989-es adattal szívesen szolgálnak. Az év második felében az Országgyűlés elé kerül az új statisztikai törvény, amelyet 1992. január 1-jén kívánnak bevezetni. Ez már idomulni fog a Közös Piac hasonló törvényeihez. Újdonság, hogy a statisztikai adatgyűjtést a jövő évtől már sem a minisz­tériumok és főhatóságok ve­zetői, sem a KSH elnöke nem rendelheti el, csak a kor­mány. B. M. Mivel a kiskereskedelmi forgalom egyre nagyobb része bonyolódik a valódi „kis" kereskedők magánbolt­jaiban, nyilvánvaló, hogy kizárólag állami, központi irányítású láncola­tokra épített kereskedelmi adatszol­gáltatás torzított képet ad. Nem ne­héz viszont megjósolni, hogy ezentúl is hamis marad az adatsor. Nagyon kevés az a kiskereskedő (ugyanez vo­natkozik a szolgáltató kisiparosokra is), aki a Statisztikai Hivatalnak be­­vallaná valódi forgalmát. Tévedés ne essék, ez nem valami­féle gyanúsítgatás akar lenni, nem is vád. Ellenkezőleg. A hazai általános tőkeszegénység, az infláció okozta rendkívüli kamatterhek, a mindeh­hez kapcsolódó vállalkozói költségek és adók mellett nincs abban a hely­zetben a kis egzisztenciák túlnyomó többsége, hogy lemondjon a szabá­lyok kijátszásáról, néminemű fekete munkáról. Míg Nyugaton egy bármi­lyen kicsiny vállalkozás beindítása­kor elég a tőke ahhoz, hogy fél, egy­­esztendős „felfutás” ráfizetéses idő­szakát elviselje, nálunk a kisvállal­kozónak az első héttől kezdve úgy­szólván egyetlen megélhetési forrása az üzlet, tehát bármilyen áron „ki kell termelnie” a családja fenntartá­sához szükséges összeget.)­ ­. Thü­rmer Gyula szerint köztársasági konzultatív tanácsra lenne szükség A Parlament előtti tünte­téssel egy időben mondotta Thürmer Gyula az MSZMP pártelnöke hogy minden magyar családnak természe­tes igénye, tej és kenyér le­gyen az asztalon. A Köztelek utcai pártszékház tárgyaló­­termében tegnap tartott nemzetközi sajtótájékozta­tón a továbbiakban az is el­hangzott: nem lehet norma­­lisna­k tekintetni azt a gaz­­dasági politikát, amely az ál­latállomány felszámolására, a termőföld és gazdaság szétzúzására ösztönöz. A munkáspárt elnöke legfonto­sabb pártpolitikai kérdés­nek tekinti, a bérből és a fizetésből élők érdekeinek szervezett képvisel­etét, s ezért ismételten hangsúlyoz­ta a népi-nemzeti összefogás szükségességét és a köztár­sasági konzultatív tanács életrehívását. Kérdésre vá­laszolva elmondta, hogy több politikai erő és szer­vezet jelezte már egyetérté­sét e tanács létrehozására, de politikai szempontokra való hivatkozás miatt konk­rétumokat nem említett, de azt elmondta: Újabb meg­beszélést kezdeményezett Göncz Árpád köztársasági elnökkel, melyre valószínű­leg a közeljövőben sor ke­rül. A sajtótájékoztatón szóba került külpolitikai kérdések közül természetesen az öböl­háborúról és a Baltikumról kérdezték az újságírók. Vár­­tozatlan a pá­­t véleménye: a­z olajért és a világ újrafel­osztásáért folyik a harc, nem pedig Kuvait felszabadításá­ért. Aggodalmát fejezte ki, hogy még mindig nem tájé­koztatták a közvéleményt az országgyűlés zárt ülésén el­hangzottakról, pedig ha igaz a hír, hogy a magyar repü­lőtereket idegen hatalom rendelkezésére bocsátjuk, akkor nemcsak távoli sz­em­­lélői leszünk ennek a hábo­rúnak. A sajtótájékoztató után Nyirő Sándor alelnöktől megtudtuk, hogy a szűkebb pártvezetés a mai nap dönt arról, hogy februárban mi­kor szervezik meg Ózdon a szolidaritási nagygyűlést, tiltakozásul a várható elbo­csátások miatt. A miskolci polgármester szerint ugyanis a megye ipari jellegét gyö­keresen át kell alakítani. A borsodi bányák bezárásával együtt a munkanélküliség — a családokat is beleértve —, ötvenezer embert érint majd. Az MSZP-vel és a szocdemekkel tárgyaltak a kisgazdák A Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt és a Magyar Szocialista Párt el­nöksége tegnap közleményt adott ki a délutáni tárgyalás­ról. A szűkszavú közlemény szerint a megbeszélés köz­ponti témája a kárpótlási tör­vénytervezet elvi, koncepcio­nális kérdéseinek tisztázása volt, melynek során kiderült, hogy a két párt álláspontja közelíthető egymáshoz. Meg­állapodott a két párt elnök­sége, hogy a kétoldalú meg­beszéléseket a jövőben szak­értők bevonásával folytat­ják. A késő esti órákban azt is megtudtuk, hogy a kisgazda­­párt székházában újabb tár­gyalásra került sor. Ezúttal a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vezetőivel foly­tattak megbeszélést, amely­nek témája szintén a kárpót­lási törvénytervezet volt. Ezen túlmenően szóba került a szakszervezeti törvény, a munkástanács-törvény, vala­­lamint a vállalati tanácsok és a vállalati igazgatók ki­nevezésének kérdése. Hírháttér - háttér A Hírháttér szerkesztősége az alábbiak közlésére kérte az Országos Sajtószolgálatot: Ellentétben Bányai Gábor, a tévé ügyvezető igazgatója MTI-nek adott nyilatkozatá­val, a Hírháttér stábjából senki nem kezdeményezte a műsor megszüntetését. Nem felel meg a tényeknek az sem, hogy a műsor felelős szerkesztője, Feuer András, továbbá az sem, hogy Murá­nyi Mihály felelős szerkesztő bármikor is egyetértett volna a műsor megszüntetésével — amint ezt Bányai Gábor a Népszabadságban nyilatkoz­ta. Demszky Gábor a Népszavánál A Népszava szerkesztőségébe látogatott csütörtökön este Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Deák And­rás főszerkesztő tájékoztatta a lap helyzetéről, tevékeny­ségéről, a szerkesztőség pri­vatizációs elképzeléseiről. Az ezt követő mintegy kétórás kötetlen beszélgetésen a fő­polgármester a lap munka­társainak kérdéseire vála­szolva, részletesen szólt a fő­város gondjairól, terveiről, a legsürgősebben megoldandó feladatokról. A legérdeke­sebb­­ válaszokból szombati számunkban összeállítást közlünk. PÉNTEK, 1991. FEBRUÁR 1. NÉPSZAVA ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK AZ EURÓPA TANÁCSBA Azzal, hogy a Magyar Köztársaság teljes jogú tagja lett az Európa Ta­nácsnak, lehetőség nyílt arra, hogy a parlamenti szintű kapcsolat mellett, a települési önkormányza­tok is képviselőket küld­jenek a tanács regionális és települési önkormány­zati bizottságába. Hazánk hét állandó és hét kiegé­szítő képviselőt küldhet. KISEBBSÉGI KEREKASZTAL Hazai kisebbségi szerve­zetek megalakították a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztalát. A konzul­tatív, érdekegyeztető fó­rum célja, hogy elősegít­se a kisebbségek sorsát alapvetően érintő törvény megszületését. SEGÍTŐ KEZEK ALAPÍTVÁNY Tatabánya polgármesteré­nek kezdeményezésére alapítványt hoztak létre a városban a leginkább elszegényedett családok támogatására. Vállalatok, intézmények és magán­­személyek csatlakozását egyaránt várják. 186-4300 Íme a telefonszám, ahol a megfenyegetett kiske­reskedőknek, étterem-tu­lajdonosoknak bejelenté­seit várják. Társadalombiztosítási kedvezmények a bányászoknak • •ülést tartott a kormány A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójá­val, döntött az 50 millió már­kás német szénsegély felhasz­nálásáról, a bányászokat megillető társadalombiztosí­tási kedvezményekről, vala­mint a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szerveze­tek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésről. László Balázs kormányszó­vivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva elmondotta, hogy csütörtö­kön a Parlament előtt felvo­nuló tiltakozó tejtermelők képviselői három petíciót nyújtottak át Gergátz Ele­mér földművelésügyi minisz­ternek. A követelések lénye­gében már elavultak, hiszen a miniszter szerdán beszá­molt az ez ügyben hozott kormányzati intézkedések­ről. A tüntetők ezzel egyet is értettek, csupán azt igényel­ték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre ke­rüljön sor. Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban meg­tartják. Januárban a német és a magyar kormány között lét­rejött megállapodás alapján, hazánk 50 millió márka se­gélyt kap, amelyet a szénim­port bővítésére fordítanak. A kormány úgy határozott, hogy elengedi a szénimportot ter­helő vámot, illetve egyéb il­letékeket, sőt ezen felül bi­zonyos összegekkel is támo­gatja a fogyasztói árat. Így a segélyből importált szén a fűtőértéket figyelembe véve, hasonló árkategóriába fog tartozni, mint a Magyaror­szágon árusított, mázsánként 500 forintba kerülő, Lengyel­­országból importált kőszén. Az értékesítésből befolyó ár­bevételt vállalkozási alapba gyűjtik össze, és ebből ener­giaracionalizálást szolgáló fejlesztéseket kívánnak fi­nanszírozni. A kormány döntött a bá­nyászokat megillető társada­lombiztosítási kedvezmé­nyekről is. Ezekben az elő­nyökben többé-kevésbé már eddig is részesültek, ám jogi­lag hiányzott az egységes sza­bályozás. A kormány döntése alapján azokat a bányászo­kat, akiknek munkaviszonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen vagy 15 évet egyéb munkahelyen töl­töttek a bányánál, a követ­kező kedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyug­díjazás, s amennyiben mun­kaképességüknek legalább 50 százalékát elvesztették, rok­kantsági nyugdíj. (MTI) Mától megint drágábban élünk (Folytatás az 1. oldalról) téli legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 247,30 forintra, a nyári szezonban 182,90 forintra emelkedik. A 23 kilogrammos töltési sú­lyú palackba töltött gázkeve­rék legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 494,60 forintra, a nyári szezonban pedig 365,80 forintra válto­zik. (Az árak alkalmazása szempontjából téli szezon alatt az október 16.—április 15. közötti, nyári szezon alatt az április 16.—október 15. kö­zötti időszakot kell érteni.) Az új árak 1991. február 1. üzemkezdettől érvényesek. Mint ismeretes, február 1-jétől megemelkednek a távközlési szolgáltatások, va­lamint a belföldi vasúti sze­mélyszállítás tarifái is. A távközlés átlagosan 45 szá­zalékkal, a vasúti közlekedés pedig átlagosan 80 százalék­kal drágul. A Magyar Távközlési Vál­lalat csütörtöki tájékoztatá­sa szerint, a február elsejé­vel életbe lépő hatósági ár­változások a helyi és a tá­volsági beszélgetések mellett az előfizetői díjakat is érin­tik. Főállomás esetében az előfizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerállomás esetében pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélő készülék az előfizető tulajdona, főállo­másnál 100 forintról 250 fo­rintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emel­kedik az előfizetési díj. A közületi főállomásoknál a készülék tulajdonjogától füg­gően 220, illetve 240 forint­ról 400, illetve 420 forintra változnak a díjak. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyide­jűleg a gépi központba kap­csolt magánelőfizetők a fel­emelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhat­nak. A 3 perces helyi telefon­­beszélgetés 2 forintos díja 5 forintra, a távhívó forga­lom díja pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A ké­zikapcsolású távolsági be­szélgetések díja azonos lesz a távhívó-díjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalma­zott háromszoros díjú csúcs­­forgalmi tarifa. A nemzetkö­zi díjak körében a forint le­értékelése miatt emelkedik az európai államokba és a mediterrán­ térség országai­ba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos orszá­gokba percenként 3 forint­tal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a ta­rifa. Nem változik viszont a tengeren túli országokba irá­nyuló beszélgetések díja. A távirat-díjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, min­den további öt szavas szó­csoport díja pedig 10-ről 15 forintra növekszik. Mától, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal bonyolódó nemzetközi vasúti személyforgalomban menet­díjkedvezményt nyújt a MÁV. (MTI) A művelődési miniszter cáfolja az álhírt Laptársunk néhány napja felröppentette a hírt, utóbb egyszer a Híradó is megerő­sítette, hogy Manherz Károly és Honti Mária államtitká­roknak távozniuk kell a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztériumból. Egy nap múl­va Andrásfalvy Bertalan cá­folta a hírt. Ezzel kapcsolat­ban a minisztérium a követ­kező közleményt adta ki: Andrásfalvy Bertalan művelő­dési és közoktatási miniszter nem adott semmilyen nyilatkoza­tot a Magyar Távirati Irodának. Az MTI munkatársa csupán el­beszélgetett a miniszterrel, az újságíró ebből a hosszú beszél­getésből emelt ki és fogalmazott meg önkényesen néhány mon­datot, és ezt tüntette föl And­rásfalvy Bertalan nyilatkozata­ként. A művelődési miniszter az MTI munkatársának egyebek kö­zött azt fejtette ki, hogy a mi­nisztérium minden döntéséről idejében értesíteni fogja a köz­véleményt, de azt nem tartja cél­szerűnek, hogy a döntések elő­készítéséről, a belső vitákról fo­lyamatosan tájékoztatást adjon, hiszen ez megzavarná ezeket a megbeszéléseket. A miniszter ez­zel összefüggésben megemlítette, hogy a minisztériumnak igen sokszor kell válaszolnia álhírek­re, hetente röppentenek föl kü­lönböző változatokat. Andrásfal­vy Bertalan elmondotta, ezt megengedhetetlennek tartja és hozzáfűzte: valakit felelősség terhel a minisztériumban azért, hogy a folyamatos tárgyalások­ról néha álhíreket röppent föl, s ez ellen, ő, mint miniszter, til­takozott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a sajtóetika szem­pontjából is megengedhetetlen­nek tartja, hogy egy beszélgetés önkényesen megfogalmazott summázatát, az érintett személy jóváhagyása nélkül, nyilatkozat­ként tegyék közzé. Mivel az MTI szóban forgó anyagát jóhisze­műen a televízió és a Magyar Rá­dió is átvette, kérte január 30-án este a művelődési miniszter a Magyar Távirati Iroda belpoliti­kai szerkesztőségét az anyag visszavonására, ill. a televíziót és a rádiót arra, hogy további hír­periódusaiban az MTI-anyag már ne szerepeljen. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium végezetül kénytelen felhívni a közvélemény figyel­mét arra, hogy az elmúlt idő­szakban egyes sajtóorgánumok a tényeket elferdítő, jóindulatúnak és tárgyilagosnak korántsem mondható cikkeket és kommen­tárokat jelentettek meg a mi­nisztérium tevékenységéről és vezetőségéről. Az álhírt könnyű megkülönböztetni a valódi­tól. Az előbbi hazug, az utóbbi igaz. Nehezebb a dolgunk a demokrácia és a látszatdemokrá­cia ügyében, bár azért a nem is olyan régi múltban megismerhettük a látszatdemokrácia néhány csalhatatlan jegyét. Úgy mint: titkoló­zás, álhírek, a még állásban lévők félelme, ódzkodás a tájékoztatásról a viták­­időszaká­ban, általában a sajtó és konkrétan egyes cik­kek szidalmazása, a kommentátor jóindulatá­nak számonkérése. Különben az a gyanúm, az álhírterjesztésnél nyomasztóbb dolgok is tör­ténhetnek a Művelődési és Közoktatási Mi­­niszitérium háza táján. Erre látszik utalni az államtitkárok forgási sebességének hihetetlen felgyorsulása is. (török) .

Next