Népszava, 1991. február (119. évfolyam, 27-50. sz.)
1991-02-01 / 27. szám
4 Külföldön jobb rólunk a vélemény Újabb 500 millió dollár hitel Rendkívüli kiadásaink fedezésére újabb 500 millió dollár hitelre számíthatunk a legfejlettebb ipari országoktól — közölte Martonyi János államtitkár, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában csütörtökön tartott tájékoztatón, ahol beszámolt a G—24 csoport képviselőinek szerdai, brüsszeli üléséről. Mint már közöltük, az OECD-tagországok a G—24 csoport keretében koordinálják a közép-kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági segítséget. A félévenként é s most hatodik alkalommal ülésező testület meghallgatta hat középkelet-európai ország, Bulgária, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia és természetesen hazánk képviselőjének beszámolóját helyzetükről, a politikai és gazdasági átalakulásról. Az ülésen elhangzottak alapján elmondható: Magyarország gazdasági teljesítményét külföldön jobbnak ítélik, mint itthon. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy az idén a fizetési mérleg támogatására a már eddig kilátásba helyezett forrásokon túl, újabb hitelt kapunk. Ennek felét az Európai Közösség garantálja. Az IMF-től remélhető 1,2 milliárd dollár, valamint az Európai Közösség által korábban ígért 870 millió ECU-val együtt, országunk külső finanszírozása az idén biztosított, annál is inkább, mert e hitelek mellett az európai magánbankok továbbra is viszonylag kedvező feltételekkel hajlandók a Magyar Nemzeti Banknak hitelt adni. Egyébiránt az EGK által nyújtott hitel első 260 milliós ECU-s részletének felvételére egy nappal korábban írt alá megállapodást az MNB elnöke, ugyancsak Brüsszelben. (A jelenlegi árfolyamon ez 350 millió dollár.) Mindez — a remélhető jó külkereskedelmi teljesítménnyel együtt — 1991-ben, a gazdaság átalakulása szempontjából e rendkívül kritikus esztendőben, megteremti a gazdasághoz szükséges forrásokat, s elejét veszi annak, hogy azÖböl-válság, illetve a rubelelszámolás megszüntetése miatt), országunkat érő veszteségek esetleg túlhaladják az elviselhető mértéket. L. P. Meddig torzít a statisztika tükre? A KSH csökkenti adatszolgáltatását A KSH elnöke segítséget kér. Vukovich György tegnapi sajtótájékoztatójának nem titkolt célja az volt, hogy megnyerje az újságírók közbenjárását egy új típusú kérdőív kitöltéséhez. A kiszemelt adatszolgáltatók a kiskereskedők, akiknek tudományos alapon kiválasztott hányada — 15 ezren — arra kényszerül, hogy ez évről hónapról hónapra beszámoljon boltja forgalmáról. Az adatszolgáltatási fegyelemmel szembeni kétségek jogosak. Tavaly egy próbafelvétel során a kiskereskedők alig több mint fele válaszolt a postán küldött kérdésekre. A KSH elnökhelyettesét, Végvári Jenőt kérdeztük, hogy miért esett vissza a nyilvánosságra kerülő statisztikai adatok száma, holott a rendszerváltással a „titkos adatokat” radikálisan csökkentették. Az elnökhelyettes elismerte az információkibocsátás lelassulását. Okként a hivatal költségvetésének központi csökkentését jelölte meg. Kevesebb pénz, kevesebb adat — mondotta. Általános meglepetést keltett továbbá az a megállapítása, hogy a friss létminimumadatok nem ismeretesek. Viszont 1989-es adattal szívesen szolgálnak. Az év második felében az Országgyűlés elé kerül az új statisztikai törvény, amelyet 1992. január 1-jén kívánnak bevezetni. Ez már idomulni fog a Közös Piac hasonló törvényeihez. Újdonság, hogy a statisztikai adatgyűjtést a jövő évtől már sem a minisztériumok és főhatóságok vezetői, sem a KSH elnöke nem rendelheti el, csak a kormány. B. M. Mivel a kiskereskedelmi forgalom egyre nagyobb része bonyolódik a valódi „kis" kereskedők magánboltjaiban, nyilvánvaló, hogy kizárólag állami, központi irányítású láncolatokra épített kereskedelmi adatszolgáltatás torzított képet ad. Nem nehéz viszont megjósolni, hogy ezentúl is hamis marad az adatsor. Nagyon kevés az a kiskereskedő (ugyanez vonatkozik a szolgáltató kisiparosokra is), aki a Statisztikai Hivatalnak bevallaná valódi forgalmát. Tévedés ne essék, ez nem valamiféle gyanúsítgatás akar lenni, nem is vád. Ellenkezőleg. A hazai általános tőkeszegénység, az infláció okozta rendkívüli kamatterhek, a mindehhez kapcsolódó vállalkozói költségek és adók mellett nincs abban a helyzetben a kis egzisztenciák túlnyomó többsége, hogy lemondjon a szabályok kijátszásáról, néminemű fekete munkáról. Míg Nyugaton egy bármilyen kicsiny vállalkozás beindításakor elég a tőke ahhoz, hogy fél, egyesztendős „felfutás” ráfizetéses időszakát elviselje, nálunk a kisvállalkozónak az első héttől kezdve úgyszólván egyetlen megélhetési forrása az üzlet, tehát bármilyen áron „ki kell termelnie” a családja fenntartásához szükséges összeget.) . Thürmer Gyula szerint köztársasági konzultatív tanácsra lenne szükség A Parlament előtti tüntetéssel egy időben mondotta Thürmer Gyula az MSZMP pártelnöke hogy minden magyar családnak természetes igénye, tej és kenyér legyen az asztalon. A Köztelek utcai pártszékház tárgyalótermében tegnap tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a továbbiakban az is elhangzott: nem lehet normalisnak tekintetni azt a gazdasági politikát, amely az állatállomány felszámolására, a termőföld és gazdaság szétzúzására ösztönöz. A munkáspárt elnöke legfontosabb pártpolitikai kérdésnek tekinti, a bérből és a fizetésből élők érdekeinek szervezett képviseletét, s ezért ismételten hangsúlyozta a népi-nemzeti összefogás szükségességét és a köztársasági konzultatív tanács életrehívását. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy több politikai erő és szervezet jelezte már egyetértését e tanács létrehozására, de politikai szempontokra való hivatkozás miatt konkrétumokat nem említett, de azt elmondta: Újabb megbeszélést kezdeményezett Göncz Árpád köztársasági elnökkel, melyre valószínűleg a közeljövőben sor kerül. A sajtótájékoztatón szóba került külpolitikai kérdések közül természetesen az öbölháborúról és a Baltikumról kérdezték az újságírók. Vártozatlan a pát véleménye: az olajért és a világ újrafelosztásáért folyik a harc, nem pedig Kuvait felszabadításáért. Aggodalmát fejezte ki, hogy még mindig nem tájékoztatták a közvéleményt az országgyűlés zárt ülésén elhangzottakról, pedig ha igaz a hír, hogy a magyar repülőtereket idegen hatalom rendelkezésére bocsátjuk, akkor nemcsak távoli szemlélői leszünk ennek a háborúnak. A sajtótájékoztató után Nyirő Sándor alelnöktől megtudtuk, hogy a szűkebb pártvezetés a mai nap dönt arról, hogy februárban mikor szervezik meg Ózdon a szolidaritási nagygyűlést, tiltakozásul a várható elbocsátások miatt. A miskolci polgármester szerint ugyanis a megye ipari jellegét gyökeresen át kell alakítani. A borsodi bányák bezárásával együtt a munkanélküliség — a családokat is beleértve —, ötvenezer embert érint majd. Az MSZP-vel és a szocdemekkel tárgyaltak a kisgazdák A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt és a Magyar Szocialista Párt elnöksége tegnap közleményt adott ki a délutáni tárgyalásról. A szűkszavú közlemény szerint a megbeszélés központi témája a kárpótlási törvénytervezet elvi, koncepcionális kérdéseinek tisztázása volt, melynek során kiderült, hogy a két párt álláspontja közelíthető egymáshoz. Megállapodott a két párt elnöksége, hogy a kétoldalú megbeszéléseket a jövőben szakértők bevonásával folytatják. A késő esti órákban azt is megtudtuk, hogy a kisgazdapárt székházában újabb tárgyalásra került sor. Ezúttal a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel folytattak megbeszélést, amelynek témája szintén a kárpótlási törvénytervezet volt. Ezen túlmenően szóba került a szakszervezeti törvény, a munkástanács-törvény, valalamint a vállalati tanácsok és a vállalati igazgatók kinevezésének kérdése. Hírháttér - háttér A Hírháttér szerkesztősége az alábbiak közlésére kérte az Országos Sajtószolgálatot: Ellentétben Bányai Gábor, a tévé ügyvezető igazgatója MTI-nek adott nyilatkozatával, a Hírháttér stábjából senki nem kezdeményezte a műsor megszüntetését. Nem felel meg a tényeknek az sem, hogy a műsor felelős szerkesztője, Feuer András, továbbá az sem, hogy Murányi Mihály felelős szerkesztő bármikor is egyetértett volna a műsor megszüntetésével — amint ezt Bányai Gábor a Népszabadságban nyilatkozta. Demszky Gábor a Népszavánál A Népszava szerkesztőségébe látogatott csütörtökön este Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Deák András főszerkesztő tájékoztatta a lap helyzetéről, tevékenységéről, a szerkesztőség privatizációs elképzeléseiről. Az ezt követő mintegy kétórás kötetlen beszélgetésen a főpolgármester a lap munkatársainak kérdéseire válaszolva, részletesen szólt a főváros gondjairól, terveiről, a legsürgősebben megoldandó feladatokról. A legérdekesebb válaszokból szombati számunkban összeállítást közlünk. PÉNTEK, 1991. FEBRUÁR 1. NÉPSZAVA ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK AZ EURÓPA TANÁCSBA Azzal, hogy a Magyar Köztársaság teljes jogú tagja lett az Európa Tanácsnak, lehetőség nyílt arra, hogy a parlamenti szintű kapcsolat mellett, a települési önkormányzatok is képviselőket küldjenek a tanács regionális és települési önkormányzati bizottságába. Hazánk hét állandó és hét kiegészítő képviselőt küldhet. KISEBBSÉGI KEREKASZTAL Hazai kisebbségi szervezetek megalakították a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztalát. A konzultatív, érdekegyeztető fórum célja, hogy elősegítse a kisebbségek sorsát alapvetően érintő törvény megszületését. SEGÍTŐ KEZEK ALAPÍTVÁNY Tatabánya polgármesterének kezdeményezésére alapítványt hoztak létre a városban a leginkább elszegényedett családok támogatására. Vállalatok, intézmények és magánszemélyek csatlakozását egyaránt várják. 186-4300 Íme a telefonszám, ahol a megfenyegetett kiskereskedőknek, étterem-tulajdonosoknak bejelentéseit várják. Társadalombiztosítási kedvezmények a bányászoknak • •ülést tartott a kormány A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójával, döntött az 50 millió márkás német szénsegély felhasználásáról, a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről, valamint a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésről. László Balázs kormányszóvivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva elmondotta, hogy csütörtökön a Parlament előtt felvonuló tiltakozó tejtermelők képviselői három petíciót nyújtottak át Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek. A követelések lényegében már elavultak, hiszen a miniszter szerdán beszámolt az ez ügyben hozott kormányzati intézkedésekről. A tüntetők ezzel egyet is értettek, csupán azt igényelték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre kerüljön sor. Ebben létrejött a megállapodás, az egyeztetést a következő napokban megtartják. Januárban a német és a magyar kormány között létrejött megállapodás alapján, hazánk 50 millió márka segélyt kap, amelyet a szénimport bővítésére fordítanak. A kormány úgy határozott, hogy elengedi a szénimportot terhelő vámot, illetve egyéb illetékeket, sőt ezen felül bizonyos összegekkel is támogatja a fogyasztói árat. Így a segélyből importált szén a fűtőértéket figyelembe véve, hasonló árkategóriába fog tartozni, mint a Magyarországon árusított, mázsánként 500 forintba kerülő, Lengyelországból importált kőszén. Az értékesítésből befolyó árbevételt vállalkozási alapba gyűjtik össze, és ebből energiaracionalizálást szolgáló fejlesztéseket kívánnak finanszírozni. A kormány döntött a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről is. Ezekben az előnyökben többé-kevésbé már eddig is részesültek, ám jogilag hiányzott az egységes szabályozás. A kormány döntése alapján azokat a bányászokat, akiknek munkaviszonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen vagy 15 évet egyéb munkahelyen töltöttek a bányánál, a következő kedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyugdíjazás, s amennyiben munkaképességüknek legalább 50 százalékát elvesztették, rokkantsági nyugdíj. (MTI) Mától megint drágábban élünk (Folytatás az 1. oldalról) téli legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 247,30 forintra, a nyári szezonban 182,90 forintra emelkedik. A 23 kilogrammos töltési súlyú palackba töltött gázkeverék legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 494,60 forintra, a nyári szezonban pedig 365,80 forintra változik. (Az árak alkalmazása szempontjából téli szezon alatt az október 16.—április 15. közötti, nyári szezon alatt az április 16.—október 15. közötti időszakot kell érteni.) Az új árak 1991. február 1. üzemkezdettől érvényesek. Mint ismeretes, február 1-jétől megemelkednek a távközlési szolgáltatások, valamint a belföldi vasúti személyszállítás tarifái is. A távközlés átlagosan 45 százalékkal, a vasúti közlekedés pedig átlagosan 80 százalékkal drágul. A Magyar Távközlési Vállalat csütörtöki tájékoztatása szerint, a február elsejével életbe lépő hatósági árváltozások a helyi és a távolsági beszélgetések mellett az előfizetői díjakat is érintik. Főállomás esetében az előfizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerállomás esetében pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélő készülék az előfizető tulajdona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. A közületi főállomásoknál a készülék tulajdonjogától függően 220, illetve 240 forintról 400, illetve 420 forintra változnak a díjak. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magánelőfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos díja 5 forintra, a távhívó forgalom díja pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A kézikapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívó-díjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak körében a forint leértékelése miatt emelkedik az európai államokba és a mediterrán térség országaiba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba percenként 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Nem változik viszont a tengeren túli országokba irányuló beszélgetések díja. A távirat-díjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további öt szavas szócsoport díja pedig 10-ről 15 forintra növekszik. Mától, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal bonyolódó nemzetközi vasúti személyforgalomban menetdíjkedvezményt nyújt a MÁV. (MTI) A művelődési miniszter cáfolja az álhírt Laptársunk néhány napja felröppentette a hírt, utóbb egyszer a Híradó is megerősítette, hogy Manherz Károly és Honti Mária államtitkároknak távozniuk kell a Művelődési és Közoktatási Minisztériumból. Egy nap múlva Andrásfalvy Bertalan cáfolta a hírt. Ezzel kapcsolatban a minisztérium a következő közleményt adta ki: Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter nem adott semmilyen nyilatkozatot a Magyar Távirati Irodának. Az MTI munkatársa csupán elbeszélgetett a miniszterrel, az újságíró ebből a hosszú beszélgetésből emelt ki és fogalmazott meg önkényesen néhány mondatot, és ezt tüntette föl Andrásfalvy Bertalan nyilatkozataként. A művelődési miniszter az MTI munkatársának egyebek között azt fejtette ki, hogy a minisztérium minden döntéséről idejében értesíteni fogja a közvéleményt, de azt nem tartja célszerűnek, hogy a döntések előkészítéséről, a belső vitákról folyamatosan tájékoztatást adjon, hiszen ez megzavarná ezeket a megbeszéléseket. A miniszter ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a minisztériumnak igen sokszor kell válaszolnia álhírekre, hetente röppentenek föl különböző változatokat. Andrásfalvy Bertalan elmondotta, ezt megengedhetetlennek tartja és hozzáfűzte: valakit felelősség terhel a minisztériumban azért, hogy a folyamatos tárgyalásokról néha álhíreket röppent föl, s ez ellen, ő, mint miniszter, tiltakozott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a sajtóetika szempontjából is megengedhetetlennek tartja, hogy egy beszélgetés önkényesen megfogalmazott summázatát, az érintett személy jóváhagyása nélkül, nyilatkozatként tegyék közzé. Mivel az MTI szóban forgó anyagát jóhiszeműen a televízió és a Magyar Rádió is átvette, kérte január 30-án este a művelődési miniszter a Magyar Távirati Iroda belpolitikai szerkesztőségét az anyag visszavonására, ill. a televíziót és a rádiót arra, hogy további hírperiódusaiban az MTI-anyag már ne szerepeljen. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium végezetül kénytelen felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az elmúlt időszakban egyes sajtóorgánumok a tényeket elferdítő, jóindulatúnak és tárgyilagosnak korántsem mondható cikkeket és kommentárokat jelentettek meg a minisztérium tevékenységéről és vezetőségéről. Az álhírt könnyű megkülönböztetni a valóditól. Az előbbi hazug, az utóbbi igaz. Nehezebb a dolgunk a demokrácia és a látszatdemokrácia ügyében, bár azért a nem is olyan régi múltban megismerhettük a látszatdemokrácia néhány csalhatatlan jegyét. Úgy mint: titkolózás, álhírek, a még állásban lévők félelme, ódzkodás a tájékoztatásról a vitákidőszakában, általában a sajtó és konkrétan egyes cikkek szidalmazása, a kommentátor jóindulatának számonkérése. Különben az a gyanúm, az álhírterjesztésnél nyomasztóbb dolgok is történhetnek a Művelődési és Közoktatási Miniszitérium háza táján. Erre látszik utalni az államtitkárok forgási sebességének hihetetlen felgyorsulása is. (török) .