Népszava, 1991. december (119. évfolyam, 282–305. sz.)

1991-12-10 / 289. szám

2 Örményország is csatlakozni kíván Gorbacsov nyilatkozata Magyar vélemény (Folytatás az 1. oldalról.) moszkvai Manyezs előtti ha­talmas térre várják mindazo­kat, akik a Szovjetunió meg­őrzését akarják. A DPR meghatározó ténye­ző az oroszországi politikai porondon, és várhatóan nagy erőket tud mozgósítani. A megmozdulást a moszkvai polgármester engedélyezte. Közleményükben — köz­vetve — támadják a hétvégi breszti csúcs résztvevőit, azt állítván: „a politikusok ki­csinyes hatalmi ambíciói miatt minden összeomlik, amiért nemzedékek küzdöt­tek”. — Nemcsak a Szovjetunió, de Oroszország is szétesik. Szörnyű polgárháború kezdő­dik. Éhínség lesz, s ezt ne­künk meg kell akadályozni — áll a felhívásban. Nyikolaj Travkin, a DPR elnöke a párt vasárnap véget ért harmadik, rendkívüli kongresszusa után azt sür­gette, hogy a parlamentnek mielőbb el kell fogadnia a szövetségi szerződést abban a formájában, ahogy nyilvá­nosságra hozták, különben hiábavaló volt a németek le­győzése és az azóta megtett erőfeszítések. A breszti döntés ellen egyébként mások is tiltakoz­tak. Népképviselők egy cso­portja a kongresszus sürgős összehívását követelte, és máris megkezdték az aláírás­­gyűjtést ennek érdekében. Gorbacsov még nem merí­tette ki összes lehetőségét, az országnak még szüksége van rá . Nurszultán Nazarbajev kazah elnök nyilatkozott így újságíróknak hétfőn Moszk­vában, közvetlenül Gorba­csov és Jelcin megbeszélését követően, amelynek a végén ő is jelen volt. A gyakorlatilag ultimátum elé állított Mihail Gorbacsov szövetségi elnök hétfő dél­után konzultációsorozatot kezdett a volt szovjet köz­társaságok vezetőivel. Előzőleg Borisz Jelcin oroszországi elnök — Ukraj­­­na és Belorusszia megbízásá­ból — mintegy nyolcvanper­ces megbeszélést folytatott Gorbacsovval. Ezen Jelcin ismertette a hétvégi breszti csúcstalálkozón hozott dönté­seket. Az államtanács hétfő dél­utánra tervezett ülésére nem került sor, mint ahogy a gaz­dasági szerződést aláíró nyolc Mihail Gorbacsov a Nép­­képviselők Kongresszusa rendkívüli tanácskozásának összehívását vette fontolóra. A legfelsőbb törvényhozó testületnek azt javasolja, hogy az általa és a breszti csúcson előterjesztett javas­latot is vitassák meg. Ez­de­köztársaság kormányfőinek délelőtti tanácskozását is fél­beszakították. Nyilvánvaló, hogy mindkét testület meg­várta, mire jut az elnök. Andrej Kozirjev orosz kül­ügyminiszter szerint a há­rom szláv köztársaság vasár­napi döntése után most már csak arról van szó, hogy Gor­bacsov miként adja át hatal­mának maradékát a függet­len (szovjet) államok közös­ségének. — Két lehetőség van: erő­szakkal vagy erőszak nélkül. Mi a hatalom civilizált át­adását akarjuk, beleértve a hadsereg és az atomfegyverek feletti hatalmat is — így a­­külügyminiszter a Bild című német lapnak adott nyilatko­zatában. Gorbacsov és Jelcin (hétfői, moszkvai) megbeszé­lésén is ez (volt­ a téma —, mondotta. A német lap keddi számá­ban közlendő interjújában Kozirjev megismételte, hogy az egykori unió összes szer­vének azonnal be kell szün­tetni a munkáját. Ez vonat­kozik az elnöki hivatalra és Gorbacsovra is. Oroszország külügyminisztere szerint az unió szerveinek csaknem ösz­­szes szakemberét át fogják venni. Gorbacsovnak is talá­lunk munkát — fejtegette. A külügyminiszter úgy vél­te, hogy a vasárnap létreho­zott közösséghez további köz­társaságok fognak csatlakoz­ni, de a közösség kelet-euró­pai államok, például Romá­nia és Bulgária előtt is nyit­va áll. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter hétfőn bejelentette az Oroszország, Ukrajna és Belorusszia kö­zött Bresztben megkötött egyezmény felülvizsgálatát. A három köztársaságnak az a nyilatkozata, amely meg­szűntnek nyilvánította a Szovjetuniót és laza állam­­szövetség alapításáról beszélt, teljesen meglepte a külügy­minisztert — idézi a DPA az Interfax hírügynökség mi­nisztériumi forrásokra hivat­kozó jelentését. Örményország kész tárgya­lásokat kezdeni az orosz­­ukrán—belorusz államközös­­séghez való csatlakozásról — jelentette ki hétfőn este Le­von Ter-Petroszjan örmény elnök. Örményország az első volt szovjet köztársaság, amely csatlakozni kíván a vasárnap megalakított hár­mas államalakulathoz ü­rült ki a szövetségi elnök nyilatkozatából, amelyet hét­fő este ismertetett a központi televízió. A nyilatkozat hang­neme arra utal, hogy a szö­vetségi elnök nem szándéko­zik megválni tisztétől. Gorbacsov szerint az orosz­­országi, az ukrán és a belo­rusz elnök egyedül nem hoz­hat sok nemzetiséget érintő döntést. Jogtalannak nevezte, hogy érvénytelennek nyilvá­nították a szövetségi törvé­nyeket és felfüggesztették a szövetségi intézmények mű­ködését. Magyarország mindig is támogatta a Szovjetunió népeinek önrendelkezési jo­gát, legutóbb éppen az uk­rán nép akaratnyilvánítását fogadtuk el a szuverenitásra vonatkozóan — jelentette ki az MTI érdeklődésére hétfőn Herman János kül­ügyi szóvivő azzal kapcso­latban, hogy Oroszország, Ukrajna és Belorusszia kö­zös nyilatkozatban mondta ki a Szovjetunió megszűné­sét. A szóvivő rámutatott: a szovjet térség átrendeződése nagyon összetett folyamat. Magyarország abban érde­kelt, hogy ez békésen men­jen végbe, az önrendelke­zésre való törekvés rende­zetten, demokratikusan tör­ténjen. Az is kívánatos, hogy az együttműködés to­vábbra is fennmaradjon az Az olasz lapok egyönte­tűen úgy értékelik: a hár­mas egyezség „nyugdíjba küldi Mihail Gorbacsovot, aki a maga konföderációját ezek után aligha hozza tető alá”. Az olasz hírmagyará­zókat mindez inkább nyug­talansággal tölti el, mint örömmel. Osztják Gorbacsov aggodalmát, hogy „e határ után az anarchia és káosz következik”. Félnek a nem­zetiségek között itt is, ott is fellángoló ellentétek és harcok következményeitől, a „jugoszláv szindrómától”. S még inkább attól, ami az amerikai vezetést is nyug­talanítja, az atomfegyverek ellenőrizhetetlenné válásá­tól. Gianni De Michelis kül­ügyminiszter a Corrierének adott interjújában kijelen­tette: — Tartani lehet a na­cionalizmusok eluralkodása nyomán egy újfajta fasiz­mustól. Egyáltalán nem igaz,­­hogy a nukleáris katasztró­fa veszélye megszűnt... A legvadabb sci-fi-forgatóköny­­vek is valószínűvé válhat­nak a mai helyzetben. Egy szerencse, hogy a Vörös Had­sereg egyelőre fennáll. Egy­előre ... A japán vezetés attól tart, hogy a három szláv köztár­saság nemzetközösség létre­hozásáról szóló bejelentése még nagyobb zűrzavarokhoz vezet az országban. Mijazava — Az ilyen problémákat csakis alkotmányos eszközök­kel, az összes szuverén állam részvételével szabad megol­dani, tiszteletben tartva a nép akaratát — vélekedett. Nem tartotta kizártnak azt sem, hogy népszavazást tart­sanak a témában, egyes köztársaságok, illetve országok között. John Major brit minisz­terelnök hétfőn aggodalmát fejezte ki a Szovjetunió esetleges erőszakos széthul­lásának veszélye miatt, és aggodalommal szólt a nuk­leáris fegyverek további sorsáról, az emberi jogok helyzetéről és a Szovjetunió külföldi adósságairól. A brit kormány megpró­bál biztosítékokat szerezni a Nyugat számára elsőrendűen fontos kérdésekben, ám Lon­donban is úgy ítélik meg, hogy a Szovjetunió már végképp a múlté. A kor­mány küldöttet meneszt a Szovjetuniót megszűntnek nyilvánító és a független ál­lamok új közösségét létre­hozó három szláv köztársa­ságba­n jelentették be Lon­donban. Kiicsi kormányfő ezért igen óvatosan reagált a szláv unió megalakításának szán­dékára. Mint közölte, sze­rinte „ezzel még nem feje­ződtek be a dolgok”. Vár­hatóan még inkább elmé­lyül a szovjetunn­óbeli zűr­zavar. Az amerikai kormány meg­elégedéssel fogadta az orosz —ukrán—belorusz közösség megalakításáról szóló közle­ményt, miután az egybevág a korábban megfogalmazott amerikai alapelvekkel —kö­zölte hétfőn a Fehér Ház szóvivője. Martin Fitzwater ugyanakkor óvatosan fogal­mazott a kérdésben és nem kívánt állást foglalni. Gor­bacsov személyével, pozíció­jával kapcsolatban, mond­ván : az események igen gyorsan követik egymást és sok minden még nem vilá­gos. A szóvivő elmondta, hogy Borisz Jelcin orosz elnök va­sárnap félórás telefonbeszél­getést folytatott George Bush elnökkel és biztosította: nincs ok aggodalomra, a szovjet atomfegyverek miatt. Fitzwater cáfolta azokat az értesüléseket, hogy Washing­ton ragaszkodna e fegyve­reknek Oroszország területé­re való szállításához, de meg­ismételte, hogy az atomfegy­verek központi ellenőrzését igénylik. (MTI) „Szerencse, hogy a Vörös Hadsereg fennáll." Sikertelen ENSZ-közvetítés (Folytatás az 1. oldalról.) Lány viszont az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlethez azzal a kére­lemmel fordult, hogy nyilvá­nítsa törvénytelennek Jugo­szlávia képviseletét ebben a szervezetben. A hétfői hágai nem hivata­los tárgyalások egyik legfon­tosabb témája a békekonfe­rencia döntőbizottságának je­lentése volt, amely szerint Jugoszlávia nemzetközi jogi alanyként megszűnt létezni — jelentette a Tanjug. A jugoszláv hírügynökség tudósítója beszámolt arról, hogy a délelőtt folyamán a hat jugoszláv köztársaság el­nöke egyenként folytatott rö­vid megbeszélést Lord Car­­ringtonnal, a békekonferen­cia elnökével, majd plenáris ülésen, zárt ajtók mögött folytatódott a megbeszélés, amelyet ismét egyéni kon­zultációk követtek. A konferencia alatt Bran­­ko Salas, horvát tájékozta­tási miniszter újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy tucat­nyi ország készül elismerni Horvátországot a következő hetekben — jelentette az AP hírügynökség. Búcsú az édesanyától Toroczkay Csaba felvétele 1991. DECEMBER 10., KEDD NÉPSZAVA Maastricht : a csatamező Vajon van-e valami jelképes abban, hogy az Európai Közösség képviselői az egész kontinens jövője szem- 1­pontjából sorsdöntő csúcstanácskozásukra éppen Maast­­­richtban ültek össze hétfőn? A Maas-parti ősi vá­ros ugyanis az európai történelem egyik nevezetes csatatere volt egykor. Birtoklásáért véres ütközeteket vívott valaha az EK hat mai tagországa. A franciák 1673-ban hódították el a hollandoktól s a harcokban kitüntette magát az a d’Artagnan lovag is, akit 200 évvel később az idősebb Dumas tett halhatatlanná A három testőr­ című regényében. De csatáztak itt spa­nyolok, angolok, belgák, németek is az elmúlt száza­dokban. Mindennek persze semmi, de semmi köze sincs azok­hoz a szócsatákhoz, amelyeket ezen a két napon euró­pai federalisták és antifederalisták, illetve a Közösség kibővítésének és az egység elmélyítésének hívei foly­tatnak egymással Maastrichtban. Ám a londoni The Times nem tudott ellenállni a maastrichti szimbólumoknak. Mint karcolatában írja, úgy lenne stílszerű, ha Jacques Delors, a brüsszeli fő­bizottság lelkesen federalista elnöke a város szép ba­zilikájából, a történelmi nevezetességű Bölcsek Trónu­sáról irányítaná az értekezlet menetét. Híveinek a Bonnenfantenmuseumban — a jó gyerekek múzeumá­ban — kellene gyülekezniük. A Miasszonyunk kated- f­rális pedig a kérlelhetetlenül antifederalista Margaret (Thatcher) királynő követőinek ideális főhadiszállása lehetne. A The Times biztosra veszi, hogy John Major jelenlegi brit kormányfő semmiképpen sem indul el­­ azon az úton, amely a maastrichti Helpporton — a po­­­­kol kapuján — át egy szövetségi Európába vezet. Ma estére talán kiderül, hogy az egykori csatamező­­ végül is milyen Európa jelképeként vonul be a mo­dern krónikába. kj. ALBÁN TÜNTETÉS Mintegy negyvenezer tün­tető követelte Tiranában Ramiz Alia albán elnök lemondását. Az ellenzéki Demokrata Párt koalíció­ból való kivonulását tá­mogató tömeg „Le Aliá­­val, Alia nélkül Albániát” jelszavakat kiáltozott. ELNÖKVÁLASZTÁS Nagy többséggel Mircea Snegurt választották meg vasárnap Moldova állam­főjének. AZERBAJDZSÁN FELVÉTELE Azerbajdzsánt felvették az Iszlám Konferencia Szer­vezetébe — jelentette be Djibo Ka szenegáli kül­ügyminiszter. KITÜNTETÉS A bősi erőmű ellen követ­kezetesen fellépő Eurolánc polgári kezdeményezését Nap-díjjal tüntették ki a­ mosti Economist gálaest­jén. MECIAR-INTERJÚ Vladimír Meciar szlovák­­ exkormányfő a hétfői Új­­ Szónak adott nyilatkoza- t­­ában működésképtelen-­­ nek minősítette a jelen-­­­legi szlovák kormányt. IRAKI RAKÉTÁK Az ENSZ-szakértők ellen-­­­­őrzése mellett befejeződött­­ Irak ballisztikus poten-­­­ciáljának megsemmisítése ? — jelentette ki a rakéta-­­ szakértőkből álló ENSZ-­­ misszió. négyezer halott Több mint négyezer em- I ber vesztette életét a há- I rom héttel ezelőtt kirob-­­ bant Szomáliai összetűzé-­­ sek következtében. iff!»,*My* ' o­v­e­íí' Antall—Cheney - megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról.) Antall József hangsúllyal szólt a jugoszláviai bel­hábo­­rú jellegéről és a környeze­tére kisugárzó veszélyeiről. Antall József hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet vezetésű katonai tömb szétesése, ha lehet, még fontosabbá teszi a NATO-t, és benne az ameri­kaiak európai jelenlétét. Európa biztonsági rendsze­rében megítélésünk szerint kiemelkedő szerep vár a NATO-ra. Cheney válaszul Bush el­nököt idézte, aki világossá tette, hogy az amerikaiak addig maradnak Európában, amíg európai barátaik erre igényt tartanak. Budapesti látogatását a miniszter újabb lépésnek nevezte az ameri­kai—magyar katonai-bizton­sági kapcsolatok fejlődésé­ben. Ezt megelőzően Für Lajos négyszemközti megbeszélést folytatott Richard Cheney­­vel, majd plenáris tárgyalást tartottak a Honvédelmi Mi­nisztériumban. Magyar—ecuadori tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) fogatás néhány kulisszatit­kát próbáljuk felderíteni. A protokoll, a ceremónia mindig pontosan előre meg­írt forgatókönyv szerint zaj­lik. Ha a tévében megné­zünk egy fogadtatást, egy koszorúzást, többnyire csak annyit látunk, hogy minden­ki pontosan tudja a dolgát. Hogy honnan, pillantsunk be a quitói Petőfi-szobor hétfői koszorúzásának for­gatókönyvébe: „A szobornál a díszőrség kétoldalt sor­falat alkot. Elnök úr, az ecuadori protokollfőnök és Varga Tamás protokollfőnök kíséretében az indulók fel­hangzásakor megindul, a delegáció többi tagja köve­ti őket. A csapatzászló előtt fejet hajtanak, megállnak az emlékmű első lépcsőjénél. Elhangzik az ecuadori him­nusz, Göncz Árpád a ko­szorút személyesen helyezi el az emlékmű talapzatá­nál, fejet hajt előtte, visz­­szatér az ecuadori himnusz idején elfoglalt helyére. El­hangzik a magyar Himnusz, majd indulózene kíséretében a küldöttség gépkocsikba ül.” Ha már a protokollnál tar­tunk, bizonyára sokakat ér­dekel az is, hány tagú egy ilyen elnöki delegáció? Nos, magyar részről az elnök kí­séretében ezúttal egy proto­kollfőnök, egy tolmács, és egy külügyminisztériumi munkatárs van, rajtuk kí­vül még a minden úton kö­telező kéttagú biztonsági kí­séret, valamint az adott te­rületet — jelen esetben La­tin-Amerikát — legjobban ismerő külügyminisztériumi főosztályvezető, és termé­szetesen az elnök szóvivő­je, így a delegáció a szak­értői és biztonsági kíséret­tel nyolctagú, amihez a mos­tani útra a magyar kor­mány képviseletében még két minisztériumi vezető csatlakozott. Dr. Bogár Lász­ló, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak politikai államtitkára, aki a gazdasági együttműkö­dés javításán, fontos üzle­tek előkészítésén dolgozik, és Tomaj Dénes, a Külügy­minisztérium helyettes ál­lamtitkára, aki egyebek kö­zött vízummentességi és más diplomáciai megállapodáso­kat készít elő és ír alá. A delegáció névsorolvasá­sából nem hagyhatjuk ki azokat az üzletembereket sem, akik nem hivatalos kí­séretként és önköltségen — pontosabban cégük pénzén — utaznak. (A latin-ameri­kai körutazás költsége re­pülőjeggyel, szállodával, na­pidíjjal mintegy félmillió forint.) ők egyébként csak a legfontosabb közös prog­ramokon vesznek részt, hi­szen számukra a helyi ma­gyar kereskedelmi képvise­letek üzletkörüknek, szak­mai érdeklődésüknek meg­felelő különtárgyalásokat szerveztek. Bár nem tagja a delegációnak, de itt van Quitóban Tomolák Tivadar, a Metrimpex vezérigazgató­ja, aki az elnöki látogatás­ra időzítve hétfőn mintegy 20 millió dollár értékű meg­állapodást írt alá az ecua­dori oktatási minisztérium képviselőivel, magyar beren­dezések exportjára. Dr. Si­pos Endre, a Keleti Keres­kedelmi Kft. igazgatója pe­dig — aki viszont tagja az elnök nem hivatalos kísére­tének — Ecuador környe­zetvédelmi beruházásaiban való magyar részvételről kezdett máris eredményes­nek ígérkező tárgyalásokat. Itt, Quitóban egyébként a szovjet eseményeken és a magyar elnöki látogatáson kívül hétfőn a legfőbb téma még mindig a vasárnapi — az idei utolsó — bikaviadal volt, amelyen az egyik ma­tador egy óvatlan pillanat­ban túlságosan is közeli és fájdalmas kapcsolatba került a bika szarvával. Felöklelé­­se azonban szerencsére sú­lyos sérülést nem okozott. Az eseményekről az itt lévő magyar újságírók egy dús­gazdag ecuadori üzletember, Salvadore úr vasárnap dél­utáni kerti partiján szerez­hettek tudomást. A­­pompás estebéden a bikaviadalok szakértőin kí­vül ott volt mindenki, aki a cukorgyáros üzleti körei­ben számít. A fehér szmo­­kingos pincérek egy hatal­mas őspark közepén, az úszómedence szélén szolgál­ták fel a helyi specialitású ételeket és italokat, ame­lyeknek a meghívott ma­gyar vendégek is nehezen tudtak ellenállni. Csak ak­kor lepődtünk meg, amikor a parti vége felé egyre ne­hezebben kapkodtuk a le­vegőt, a csaknem 3 ezer méteres tengerszint feletti magasságot, s az ezzel szük­ségszerűen együttjáró oxi­génhiányt, úgy tűnik, még szoknunk kellene. Sok időnk azonban már nem lesz rá, mert a delegáció kedden továbbutazik Ko­lumbiába. Oda, ahol az át­lagosan 10 ezer méteres re­pülési magasságot tekintve, egy gépnek jószerivel csak félig kell leszállnia, 4-5 ezer méteres hegyek közé. Deák András

Next