Népszava, 1991. december (119. évfolyam, 282–305. sz.)
1991-12-10 / 289. szám
NÉPSZAVA 1991. DECEMBER 10., KEDD Hamarosan beköltözhetnek Felújított ,,arass lakások" Szombathelyen (Megyei tudósítónktól) Százharminchat lakást adnak át műszakilag a napokban Szombathelyen, a volt szovjet laktanya területén, ötvennégybe már karácsony előtt beköltözhetnek a lakók. A fennmaradó 82-t pedig januárban vehetik birtokba az új tulajdonosok. A volt szovjet tiszti épületek sorsát érdeklődve kísérte figyelemmel a város lakossága, hiszen Szombathelyen, sőt a megyében is csak elvétve épülnek új lakások, ha pedig mégis átadnak néhányat, azoknál nemigen érvényesülhetnek szociális szempontok. — Honnan volt pénze a szombathelyi önkormányzatnak ehhez a csaknem 200 milliós beruházáshoz? Miért ez a meglepő gyorsaság? — kérdeztük Spitz György alpolgármestertől és Balogh Péter városi főmérnöktől. — Nem vitás, hogy a döntést közvetlenül az önkormányzati választások után a politika motiválta. Szeretnénk a lakosságnak bizonyítani. A helyzetünk azonban sajátos, hiszen Szombathelyről már az 1989 júniusában hozott bécsi csapatcsökkentési megállapodásokat követően kivonultak a szovjet alakulatok. 1990 áprilisáig a honvédség őrizte a laktanyát, és a lakosság már akkor erős nyomást gyakorolt a tanácsra, hiszen az igénylések ott sorakoztak a lakásosztályon. 1990 decemberére elkészültek a tervezési munkák, a választások után pedig, 1991 tavaszán megkezdődött a felújítás. Helyesebben fogalmazunk azonban akkor, ha teljes körű átépítést mondunk, hiszen az említett lakások műszakilag ugyancsak „oroszos” stílust képviseltek. — Igaz, hogy OTP-hiteleket vett fel az önkormányzat rendelkezésére álló pénzösszegek mellé? — Igaz, ez évi költségvetésünkből a lakásfelújításra előirányzott 196 millió forintot kizárólag erre a célra fordítottuk. A beruházás 270 millió forintba kerül, a hiányzó pénzt valóban az OTP hitelezte. — Honnan fizetik vissza? — A lakásokat értékesítjük, de a szabadpiaci árnál jóval olcsóbban, mintegy 28 ezer forintos négyzetméterenkénti áron. Elsősorban azoknak kívánunk lehetőséget teremteni, akik így első lakáshoz jutnak, vagy már évek óta vannak várakozólistán, vagy szociális szempontokból nagyon rászorulnak erre a megoldásra. Az önkormányzat egyébként kamatmentes hitelekkel is támogatja a lakások megvásárlóit. — Ahogy tudom, még több mint száz „orosz lakás” felújítására van lehetőség. Mi lesz ezekkel? — Ezek felújítását a jövő évben tervezzük, természetesen a következő év költségvetésének terhére és az akkor fennálló banki körülmények között. Annyi azonban biztos, hogy ezeket a lakásokat is olyan emberek kapják majd meg, akik csak ilyen módon juthatnak otthonhoz. Csala Péter MTI-fotó: Cziba László felvétele Kárpótlási hajrá 447 ezer igénybejelentés érkezett Finiséhez érkezik a kárpótlások iránti kérelmek benyújtása, hiszen a határidő egy hét múlva, december 16- án lejár. Az elmúlt hét során 60 ezren adták be igényüket — közölte az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. December 5-ig összesen 447 ezer igénybejelentés érkezett 1 millió 600 ezer vagyontárgy utáni kárpótlásra a hivatalhoz. A legtöbb igénylő Békés (40 626), Bács-Kiskun (32 202) és Jász-Nagykun- Szolnok megyében (31 701) jelentkezett, míg Komárom-Esztergomban csak 9500 kérelmet adtak be. Míg a Békésben benyújtott kárpótlási adatlapok közül több mint 160 ezer vonatkozik földre, addig Zalában csupán 30 ezer. Ház után járó kárpótlási jegyre Budapesten majdnem 27 ezer az igény, míg Nógrádban csak 1700. Vállalkozások esetében is a főváros vezet. (MTI) EMBERI JOGOK NAPJA Az emberi jogoknak a politikai üldözöttekre való érvényességét is hirdető Amnesty International az idén lesz 30 éves. Magyarországi tagszervezete 1989. őszén jött létre — tájékoztatta lapunkat Hegyi Gyula újságíró, az egyik alapító tag — s bár a cégbíróságon csak 1990. tavaszán jegyezték be, a szervezőmunkát előző évben már megkezdték. A hazai tagság egyelőre még csekély és jobbára csak a fővárosra korlátozódik, vidéki szervezetek létrehívása folyamatban van. Az Amnesty International nemzetközi szervezet első rendezvénye Magyarországon 1988 nyarán volt. A nagyszabású rockzenei rendezvény a Népstadionban az „Emberi jogokat most” címet viselte. Az ENSZ december 10-ét az emberi jogok napjának nyilvánította. Ennek kapcsán és a 30. évforduló tiszteletére a magyarországi szervezet kétnapos rendezvényt tart a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen december 11-én és 12-én este, fél hat óraikezdettel. A londoni központ különféle videofilmeket bocsát rendelkezésre, amik egyrészt magát a szervezetet mutatják be az érdeklődőknek, másrészt azt jelenítik meg, különféle országokban milyen sérelem éri az emberi jogokat. Videofilmeket és diaporámát minkét nap láthatnak majd az érdeklődők. Ezeken túl 11-én Haraszti Miklós író számol be arról a politikai üldöztetésről és bírósági perről, amit „Darabbér” című munkájáért kellett az akkori hatalomtól elviselnie. (Könyvét akkor csak Nyugaton jelentethette meg, két éve nálunk is kiadták.) Ankétot szerveznek 12-én este a halálbüntetés kérdéséről, a meghívott vendég dr. Horváth Tibor jogász professzor lesz. A egyetem aulájában annak a harminc különféle politikai fogolynak a portréiból készül kiállítás, akik különféle társadalmi rendszereket reprezentálnak, s akiknek szabadon bocsátásáért a kétnapos rendezvényen aláírásokat gyűjtenek. A rendezvény természetesen alkalom arra is, hogy a szervezetbe belépjenek mindazok, akik ennek szellemiségével azon nősülni képesek. (mki) ! rr* ■/•/*/ tisztujitás A rendszerváltást követően fontos, elkerülhetetlen az átfogó tisztújítás az ügyészségeken. A most kiírt és az ezeket követő pályázatok azt a célt szolgálják, hogy az ügyészségi szervezetek új vezetői a korábbiaknál jobb, demokratikusabb kiválasztás után kerüljenek beosztásukba — mondta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, a hivatalában hétfőn tartott sajtóbeszélgetésen. összesen 179 ügyészi állásra vonatkozik a pályázatkiírási kötelezettség. (MTI) Für Lajos ügyvezető elnök lesz? A Népszava információi szerint teljességgel elképzelhető hogy Für Lajos rövidesen komoly, vezető tisztséget tölt majd be a Demokrata Fórum élén. Egy magát megnevezni nem kívánó, ám a párt vezérkarához és parlamenti körökhöz közel álló személy arról informálta lapunkat: az elképzelések szerint Horváth Balázs eddigi ügyvezető alelnök napokon belül megválik posztjától, s helyére kerülne — de már mint az MDF ügyvezető elnöke — Für Lajos. Mivel egy ilyen lépéshez (és az új tisztség létrehozásához) szükség van az alapszabály módosítására, ezért várhatóan a Fórum szerdára kitűzött országos elnöksége dönt majd e kérdésben, de legalábbis továbbítja a javaslatot a hétvégi országos gyűléshez. Más forrásból származó, ugyancsak megbízható értesülések szerint Für miniszter úr már meg is állapodott a további teendőkről Antall Józseffel. Érdekes, hogy az év elején egyszer már felkérték hasonló lépésre a honvédelmi minisztert, aki akkor nem szándékozott élni a lehetőséggel, s állítólag ezúttal is csak a tárca megtartása mellett fogadta el e nem mindennapos ajánlatot. Horváth Balázs azonnal cáfolta az értesülést és rosszindulatú kitalációnak minősítette. Für Lajost viszont lapzártánkig nem sikerült elérnünk és megkérdeznünk a hír igazságtartalmáról. V. F. Iskolás gyerekeknek árulják a kábítószert? Egy szál cigaretta száznegyvenért Kiskunhalason híre ment, hogy kábítószert árulnak a városban. A legborzalmasabb pedig az, hogy állítólag iskolás gyerekeknek is kínálják a különféle drogokat. A szóbeszéd szerint rágógumi és cigaretta formájában árulják a kábítószert. A hírt néhány tizenéves is megerősítette, bár nem tudtak megnevezni olyan konkrét személyt, aki eladott vagy vett volna drogot. A jelenség új, az esetleges árusok igazi piacra még aligha leltek a városban. Az viszont elképzelhető és döbbenetet kelt, hogy a kereskedők talán most akarják megszerezni leendő kuncsaftjaikat. — Nemrég nekem is kínáltak egy marihuánás cigarettát — mondja egy huszonéves fiatalember. — Az utcán szólított meg egy férfi, hogy nyugodtan próbáljam ki, mert ettől még nem lehet rászokni a drogra. A cigaretta darabját 140 forintért adta volna, de nem kellett. — Hallott más, hasonló esetről is? , — Igen, de nem érdekelt a dolog. Mióta Kiskunhalason egyre több az átutazó külföldi, főleg a jugoszláv, török, román, adnak-vesznek mindent. A városszéli „KGST-piacon” most kevesen vannak. Bizonyára a csípős hideg miatt gyér a forgalom — máskor annyian vannak, hogy szinte mozdulni sem lehet. Különféle pisztolyok, gázspray-k, s más „ritkaságok” azért ezúttal is akadnak. Kábítószer azonban nincs. Állítólag a külföldi kamionosok kereskednek vele, de természetesen titokban, diszkréten. Nehéz a nyomukra bukkanni. Minden bizonnyal magyarok is bekapcsolódtak az üzletbe, de azok jobbára nem helybeliek. Hanem például szegediek, akik már távolabbi városokban is „terítik” az árut. — Félelmeink vannak, de konkrét ismereteink nincsenek arról, hogy már a fiatalok körében is terjesztenék a kábítószert — mondja Szabó Miklós, a Szilády Áron Gimnázium igazgatója. — Propagandával, felvilágosítással igyekszünk elejét venni a drog terjedésének. Mivel a városban arról is suttognak, hogy a kórházban kábítószeres betegeket kezeltek az utóbbi időben, felkerestem Köves Gyula kórházigazgatót. — A hír szerencsére nem igaz — mondja. — Utoljára másfél évvel ezelőtt hoztak be kórházunkba egy drogos hölgybeteget. Az viszont sajnos szinte biztos, hogy a városban most is van kábítószer. — Mennyire veszélyes a marihuána? — Nem tartozik a kemény drogok közé, de azért így is roppant veszélyes. Kastyják János, városi rendőrkapitány véleménye: — Komoly drogokra utaló jeleket nem tapasztaltunk. Városunkban biztos nincsen olyan kialakult kereskedői csoport, amely kábítószerrel foglalkozna. S olyan kék sincs, amely megvenné azt. Iskolás gyerekek veszélyeztetéséről sincsenek információink. Ugyanakkor mégsem kizárt, hogy Halason van drog ... Hiszen rengeteg a külföldi, hatalmas az átmenő forgalom. Havonta már legalább százezer kamion halad át a városon. Tehát elképzelhető, hogy belekerültünk a csempészútvonalba is ... — Hogyan próbálják ellenőrizni, kiszűrni a drogok esetleges terjesztőit? — Egyenruhás és civil rendőreink rendszeres ellenőrzéseket tartanak a piacon, s más gyanús helyeken. Egy speciális csoportunk is foglalkozik az ilyen különösen veszélyes tevékenységekkel. Vagyis például azokkal, akik lőfegyvert és kábítószert árusítanak. Csarnai Attila 5 Tétre, helyre, befutóra... Mekkora a merítés ? Személyi változások az MDF országos gyűlése előtt Ha valakinek a szakértelme, a szervezőképessége olyan fokú, az — még ha netán SZDSZ-szimpatizáns is —, nyugodtan a kormány tagja lehetne. A magyar értelmiség legnagyobb része egyébként nincsen pártokhoz „lecsatlakozva”. S így a legnagyobb részének esélye lenne arra, hogy akár miniszter is lehessen. Ekkora a merítés ... A fentieket nyilatkozta Kónya Imre MDF-frakcióvezető 1990. december 6-án egyik lapunknak. A nyilatkozatot megelőző napokban nyújtotta be lemondását — a kormány többi tagjával egyetemben — Rabár Ferenc pénzügyminiszter, és rá egy hétre tartotta meg országos gyűlését a Demokrata Fórum. Ennek befejezését követően mutatta be december 15-én új kormányát Antall József miniszterelnök. A hét végén ismét országos gyűlést tart az MDF, amelyet megint személycserék előznek meg az államigazgatási apparátusban. Ezúttal a második vonalban, bár felszabadult egy miniszteri bársonyszék is, Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter állt fel belőle, hogy elfoglalhassa Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban politikai okokból felmentett elnökének székét. A nyugodt erő vezette koalíció országlása alatt a legfelső körökben egy sor személyi változtatást hajtottak végre, ezért célszerű felidézni, hogyan is állt fel 1990. májusában az első Antall-kormány: Andrásfalvy Bertalan művelődés, közoktatás; Balsai István igazságügy; Bod Péter Ákos ipar, kereskedelem; Győriványi Sándor munkaügy; Für Lajos honvédelem; Horváth Balázs belügy; Jeszenszky Géza külügy; Kádár Bála nemzetközi ’gazdaság; Keresztes K. Sándor környezetvédelem; Nagy Ferenc József földművelésügy; Rabár Ferenc pénzügy; Siklós Csaba közlekedés, hírközlés; Surján László népjólét; Kiss Gyula tárca nélküli, Gerbovits Jenő tárca nélküli, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterek. Egyesek taxisblokádnak, mások polgári engedetlenségi mozgalomnak nevezték azokat az, 1990. október utolsó csütörtökjének délutánján kezdődött eseményeket, amelynek kapcsán ez a kormány csaknem csütörtököt mondott. Valószínűleg ez és a parlamenti ellenzék erőteljes nyomása késztette a miniszterelnököt arra, hogy kormányátalakítási szándékát bejelentse. A sajtóban elkezdődtek a találgatások, amelynek végére a miniszterelnök azzal tett pontot, hogy bemutatta hat új miniszterét. Tárcájától akkor csak Horváth Balázs és Rabár Ferenc vált meg, pedig sokáig inogni látszott Keresztes K. Sándor, az ellenzék nyomása alatt álló Jeszenszky Géza, és a blokád idején kedvezőtlen benyomást keltett Bod Péter Ákos széke is. Ez utóbbi csak most üresedett meg, a tárca legfőbb várományosának egyébként Szabó Ivánt, a parlament gazdasági bizottságának MDF-es elnökét tartják. Egyébként egy évvel ezelőtt őt még potenciális pénzügyminiszterként emlegették, de a pénzügyek gazdája végül is a párton kívüli Kupa Mihály lett. A belügyi tárca élén Boross Péter váltotta fel Horváth Balázst, akit tárca nélküli miniszterré neveztek ki. Botos Katalin, Gálszécsy András és Pungor Ernő személyében három tárca nélküli miniszterrel bővült a kabinet A kormányátalakítás második szakasza már az idei évre esett. Kiss Gyula megkapta a betegeskedő Győriványi Sándor munkaügyi tárcáját, Kiss Gyula helyét Nagy Ferenc József foglalta el, míg a földművelésügy élére Gergácz Elemér került. Személyi változtatások jelenleg három minisztériumban tapasztalhatók. A külügyből menesztették Somogyi Ferenc közigazgatási államtitkárt. , A helyére, várhatóan, egy másik közigazgatási államtitkár, Martonyi János kerül a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumából. Ezzel egy államtitkári hely az NGKM-ben is megüresedett. Ma még nem tudható, hogy ezt ki fogja betölteni. Van tehát most is személyi vonatkozású tétje az MDF országos gyűlésének, amellyel kapcsolatban lábra kapott az a Kónya Imre által a Népszabadságban megcáfolt híresztelés, miszerint őt szemelték volna ki a párt országos elnökének, míg Antall Józsefet tiszteletbeli elnökké választanák. Így hát cikkünk végére kívánkozik a már idézett Kónya Imre-nyilatkozatnak egy másik részlete, pontosabban a politikusnak a — mi hát a nehézség? — újságírói kérdésre adott válasza : — Nincsenek sikerrel kipróbált, megfelelő emberek. A parlamenti demokráciában, működő kormányzásban senkinek, semmiféle gyakorlata nincsen. Igaz, ezt egy évvel ezelőtt mondta... PJ ★ A Népszava értesülése szerint a Magyar Honvédség tábornoki karának újabb tagját, Gellér István vezérőrnagyot nyugdíjazták a napokban. A tárca szóvivője, Keleti György ezredes kérdésünkre elmondta, a hír igaz, a Magyar Honvédség anyagi, technikai főcsoportfőnöke december elsejével nyugállományba vonult. Arra a kérdésünkre, hogy Kondor Lajos vezérőrnagy, akit az ősz elején neveztek ki helyettes államtitkárrá, valóban távozik-e posztjáról, a szóvivő azt válaszolta, hivatalosan nincs tudomása arról, hogy Kondor vezérőrnagyot küldik, vagy maga akar menni, de feltételezi, a végeredmény közös megegyezés lesz. A néhány hete felröppent hírt, miszerint Janza Károly vezérőrnagy távozása is a küszöbön van, a szóvivő se nem cáfolta, se nem erősítette meg. Emlékeztetőül: a honvédelmi vezetés élén az idei legjelentősebb fordulat akkor következett be, amikor Borsits László altábornagyot váratlanul nyugdíjazták az ősz elején. A Magyar Honvédség vezérkari főnöke hivatalosan maga kérte felmentését, de sokan, belső katonai körökben, máig kényszerről beszélnek, ami csak részben szakmai, zömében viszont politikai szí.